Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

1972. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT UH Tovább csökken a „házon belüli” zsúfoltság Újabb bíztató adatok a lakásstatisztikából Száztizenháromezerrel gya­rapodott az ország lakásállo­mánya az utóbbi két eszten­dőben, s jelenleg 3 255 000 családi otthonban laknak — KSH lakásstatisztikája sze­rint. A száztizenháromezer- nél jóval több lakás épült ugyan, de a különböző okok miatt lebontott vagy megszün­tetett lakások száma is jelen­tős volt. Jól szemlélteti ezt a tavalyi országos adat­75 302 új lakás épült, ugyanakkor 21648-at íel kellett számolni. Egyébként a lakásépítkezés — csakúgy, mint a korábbi idő­szakban — változatlanul vi­déken a legnagyobb mértékű. Az elmúlt évben a vidéki vá­rosokban 5348-cal, a közsé­gekben 4552-vel több családi otthont hoztak tető alá, mint amennyi a harmadik ötéves tervidőszak egy esztendőre számított átlaga volt, ugyan­akkor Budapesten a tavalyi lakásépítési teljesítmény né­mileg alatta maradt a koráb­bi évek átlagának. A lakásviszonyok javulását tükrözi a „házon belüli” zsú­foltság csökkenése is: a száz családi otthonra jutó lakók száma az 1970. évi 328-ról 319- re mérséklődött. A szobán­ként számított laksűrűség ala­kulása szintén a lakáskörül­mények fejlődését bizonyítja: a száz szobára jutó sze­mélyek száma országos átlagban 200-ról 189-re csökkent. Az utóbbi két évben tovább javult a lakások közműellá­tottsága. Például a múlt év­ben emelt családi otthonok 99 százalékát ellátták villanyve­zetékkel, s a korábbi, orszá­gosan egyharmados arányt jóval meghaladóan — 78 szá­zalékukban rendeztek be für­dőszobát vagy mosdófülkét. Nagy a forgalom a ceglédi piacon, de elsősorban a gyü­mölcsöknek van nagy kelet­je. Urbán Tamás felvétele Több kiránduló, kevesebb turista Reprezentatív felmérés az első félév idegenforgalmáról összesítették az első félév idegenforgalmi adatait a Köz­ponti Statisztikai Hivatalban. A SZENTENDREI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT felvesz (nyugdíjasokat is) KŐMŰVES SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT KŐMŰVESEK MELLÉ, RAKODÓ SEGÉDMUNKÁSOKAT. Fizetés a teljesítmény szerint. Jelentkezés: Szentendre, Ady E. u. 5. Kőműves, vizszerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, festő, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető, BH-0,15-ös rakodógép-kezelő, dózerkezelő (DT-54), épitőgépszerelő, gépkocsiszerelő, karosszérialakatos, toronydaru-kezelő és -szerelő, nehézgépkezelő szakmunkásokat, kubikosokat, betanított és segéd­munkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), rakodókat azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. OTTHONÁBA VARÁZSOLJUK AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK SZÉPSÉGÉT, IZGALMÁT ELEKTRON, REKORD VAGY SZUPER OLIMPIA KÉSZÜLÉKKEL •• •• A legkorszerűbb televíziók kaphatók szaküzleteinkben és vegyes-iparcikk boltjainkban. Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Eszerint január 1-től június 30-ig 1 700 000 külföldi lépite át határainkat, ami 3.6 százalék­kal több, mint az elmúlt év el­ső felében. A szocialista országokból érkezett külföldiek száma változatlan, míg a tőkés országokból 23 szá­zalékkal többen érkeztek, mint tavaly január 1. és június 30. között. A legjobban az NSZK- beli turisták érdeklődése nőtt a hazai üdülési lehetőségek iránt. Az angol vendégek szá­ma 22 százalékkal, az osztrá­koké 18 százalékkal volt maga­sabb a korábbi évinél. Bár a külföldi látogatók száma 3,6 százalékkal nőtt, a turistáké, tehát azoké, akik 24 óránál több időt töltöttek hazánkban, jelentősen, 20 százalékkal csők kent, 46 százalékkal nőtt viszont az átutazók és a kirándu­lók száma. A szocialista országokból ér­kező vendégek több mint egy- harmada az év első felében is a szomszédos Csehszlovákiából jött. Lengyelországból kétszer annyi, az NDK-ból 21 száza­lékkal, a Szovjetunióból 17 szá­zalékkal több turista látoga­tott hazánkba. Tovább csök­kent viszont a Jugoszláviából és Bulgáriából érkezők száma. Az elmúlt évekhez hasonló­an a Balaton és Budapest képviseli a legfőbb idegen- forgalmi vonzerőt. A felmérés szerint 1972. első félévében a külföldre látogató magyarok száma 17 százalék­kal volt magasabb, a turisták 6záma 3,7 százalékkal emelke­dett. Január 1-től június vé­géig 391 ezer magyar turista töltött hosszabb-rövidebb időt •külföldön. Érdekes viszont, hogy az elmúlt évhez képest a magyar turisták átlagos kül­földi tartózkodási ideje több mint a felére csökkent. Összedőlt egy istálló Építkezés helyett per Azt hitték: földrengés van — A pomázi a tizenkettedik? Június 22-én este 8 óra után a pomázi Petőfi Termelőszö­vetkezet területén összedőlt egy épülőfélben levő istálló. Közelében csak egy ember tartózkodott, aki az első pil­lanatokban azt hitte: földren­gés van. Több mint 70 mé­ter hosszúságban hatalmas vasszerkezet roppant össze, vastag betonoszlopok fordul­tak ki a földből, s az egész építmény nagy robajjal, kár­tyavárként összeomlott. Le­dőlt az istálló, s a további építkezéssel együtt a szövet­kezet szép tervei is füstbe mentek. Schiffer Andor el­nök, Kovács József, a terü­leti szövetség műszaki mun­katársa, Kékesi Albert épí­tésvezető és Akacs Ödön fő- agronómus segítségével a helyszínen ismerkedtünk meg a történtek hátterével. Szép terv volt... Az előzményekről tudni kell, hogy a pomázi Petőfi Tsz kis területen gazdálkodik, szántó­földjük alig több 700 hold­nál. Körülöttük nem egy szakszövetkezet és tsz „gyen­gélkedik”, ők azonban tarta­ni tudják jó eredményeiket. A szövetkezet azonban a kö­zelmúltban tovább akart lép­ni, méghozzá új beruházások­kal: istállóépítkezéssel. Szép terveket készítettek, melyek szerint a szarvasmarha-te­nyésztést ezentúl teleprend­szerben folytatják. A telep többek között egy, már ko­rábban felépített, s két újon­nan épülő istállóból, vala­mint külön tejházból állt volna. A terv engedélyezteté­sének bonyodalmai egy kü­lön fejezetet is megérdemel­nének, de most csak any- nyit írjunk róla: egy év után minden engedélyt megkaptak. Második istállójukat 1970 tavaszán kezdték építeni, s ez már jelenleg befejezés előtt áll. Tavaly ősszel pedig neki­láttak a harmadik istálló építkezésének. Csakúgy, mint az előzőhöz, a harmadik is­tállóhoz is az AGROTERV ajánlotta az úgynevezett több célú mezőgazdasági vasbe­tonszerkezet típustervét, s a szövetkezet - építési részlege, a dokumentációk alapján meg­kezdte a munkát. Akkor még azt hitték, határidőre befeje­zik ... Vita a hibákról Az alapozás után követke­zett a felépítmény, a tartóosz­lopok és a vasszerkezet felál­lítása. A 72 méter hosszú, 12 méter fesztávolságú és 5 mé­ter magas épületen az egyik vállalat darus beemelő bri­gádja is dolgozott. Jól ment a munka, a tizenharmadik be­emelés közben azonban az egyik főszaru eltörött. Emiatt hetekig szünetelt az építke­zés, a Dunaújvárosi Beton- elemgyár ugyanis többszöri sürgetésre sem tudott szállí­tani saját termékéből, s vé­gül a hiányzó főszaru Szabolcs megyéből utazott Pomázra. Mindez már júniusban tör­tént, néhány nappal 22-e előtt. S aztán azon az estén egy nagy reccsenéssel perce­ken belül roncsokban hevert mindaz, amit hónapokon át felépítettek... S most vegyük sorba, mi történt ezután? A romos istállónak sok, lá­togatója akadt. S eljöttek azok is. akiktől a szövetkezet a történtekre maanarázatot várt. Az AGROTERV szak­emberei megállapították egyes Hűtőkocsiban - melegen Szab álytalan iagylaUszáUítás A tóalmási tömeges fagylalt­mérgezés után a Pest megyei KÖJÁL élelmezés-egészség­ügyi csoportja még az eddigi­nél is fokozottabban ellenőrzi a fagylaltkészítést és árusítást, de legfőképpen a léfagylalt szállítását. A közegészségügyi ellenőrök a szállítókocsikat nyomon követve útközben megállítják azokat, és meg­mérik a szállítmány hőfokát. A bőinérőzések során azonban kiderült, hogy általában 15— 20, sőt, néha 25 fok meleget mutat a higanyszál. Megállapították továbbá, hogy a hűtőkocsikban elhelyez­nek ugyan jeget, de a kellő­képpen le nem hűtött lé magas hőfokát szállítás közben ezzel nem változtathatják meg. A mulasztás ilyen esetben azt a fözőüzemet terheli, ahol nem gondoskodnak a léfagylalt le­hűtéséről. A KÖJÁL mostani ellenőr­ző vizsgálatainak következ­ménye egy sereg szabálysérté­si eljárás, további eredménye pedig remélhetőleg az lesz, hogy valamennyi üzem betart­ja a jövőben a fagylaltra vo­natkozó közegészségügyi elő­írásokat. A tóalmási mérgezés ügyé­ben különben a nagykátai já­rási ügyészség folytatja az el­járást. anyagok gyártási hibáját, de, szerintük ugyanakkor az épí­tők is követtek el hibákat, egy helyen például nem biz­tosították megfelelően az épít­mény úgynevezett „főállását”. A Dunaújvárosból érkező szakemberek lényegében ha­sonló következtetésekre jutot­tak, ám tőlük néhány figyel­met érdemlő dolgot is hall­hattak a szövetkezet vezetői. Megtudták például, hogy az építkezés közben egy telesz­kópos vasrögzítő szerkezetet is használniuk kellett volna. Ilyen szerkezetről viszont az építőknek nem volt tudomá­suk, mivel a tervezők nem szóltak róla. Ez a szerkezet nem szerepel a költségvetés­ben, s egyébként sem lett volna kifizetődő, ha a szö­vetkezet saját maga készíti el. A tsz vezetői azt is mondják; ha ez az építmény ilyen bo­nyolult, instabil szerkezet, miért nem egy erre profilíro­zott vállalat vállalja el fel­építését, hiszen a szövetkeze­teknek — mindenki tudja — csak a rendelkezésükre álló eszközökkel van módjuk épít­kezni. A pénzükért — teszik hozzá — mindenesetre leg­alább azt elvárták volna, hogy a tervezők még idejében, tá­jékoztatják őket. felhívják fi­gyelmüket az építkezés ve­szélyeire. Ez a kívánság jo­gosnak tűnik, annál is inkább, mert á szövetkezet 360' ezer forintot fizetett a tervekért. Alapos vizsgálatot! Pomázon tehát egy istálló összedőlt, s ez legalább egy évre visszaveti az építkezést, s a korszerű tenyésztelep egyelőre csak terv marad. A szövetkezet most felmérette kárát, amelynek összege — az összetört gépek árát is hozzászámítva — meghaladja a 260 ezer forintot. A tervező, az építőanyag­gyártó és a megrendelő vi­tája alighanem még hossza­san folytatódik, a Petőfi Tsz az építkezés helyett már a pe­reskedésre készül. Az istálló összedőlésének az eddig meg­állapított tényéknél minden bizonnyal össztettebb okai vannak. Elhamarkodott meg­állapításokkal magunk sem akarunk elébe vágni a vizsgá­latoknak, egy azonban bizo­nyosnak látszik: a több célú mezőgazdasági vasbetonszer­kezet építése körül valami nincs rendben, s ennek ala­pos kivizsgálása nem tűrhet halasztást. Tudomásunk van ugyanis arról, hogy ez a tí­pusú építmény nem Pomá­zon dőlt össze először, hanem szerte az országban — immár tizenkettedszer... Szitnyai Jenő >77^S Veszélyt jelentenek a gyorsan romló élelmiszerek! A háziasszonyok mindenna­pi fárasztó munkája az élelmi­szerek beszerzése. Talán ennél is nagyobb gond a heti étrend összeállítása. Érthető tehát, ha — főleg a dolgozó nők — több napra való élelmiszert vásá­rolnak. A nyári melegben azonban fokozott elővigyázatosságra van szükség. Az élelmiszerek egy része olyan romlékony, hogy tárolásuk csak megfelelő hűtéssel oldható meg. A ház­tartási hűtőszekrények kitű­nően megfelelnek a célnak, de tudni kell, hogy a baktériu­mok túlnyomó többsége még mínusz húsz, sőt, mínusz negy­venfokos hőmérsékleten sem pusztul el, tellát a gyorsfa­gyasztott mirelit áruk esetében is pusztán arról van szó, hogy a baktériumok szaporodása szünetel, de a szobahőmérsék­letre felmelegedett élelmiszer­ben újra megkezdődik. A kényes élelmiszerek — mint például a nyers húsok, tej és termékei, az ezekkel ké­szült főtt vagy sült ételek, sü­temények, krémek s nem utol­sósorban a fagylalt — tárolása éppen ezért rendkívüli óvatos­ságot igényel. A friss húsok gyors romlását egyrészt a természetes bomlás (fehérjék szétesése, enzimek, salakanyagok felszabadulása), másrészt bakteriális fertőzés okozza. Ez utóbbi bekövetkez­het úgy, hogy a hús már eleve fertőzött volt az állat betegsé­ge miatt, vagy később, a fel­dolgozás során szennyeződik. Mindkét esetben — mivel a hús kitűnő táptalajnak bizo­nyul — a baktériumok rövid idő alatt elszaporodnak. Külö­nösen kedvező feltétel számuk­ra a fülledt meleg vagy az olyan elkészítésmód, amikor például egészben sütik, s a hús közepe nem sül át kellőkép­pen. Maradjunk is a töltelékfé­léknél. A nyári szalámi, a sza- faládé, a virsli, nem beszélve a bácskairól és a különféle hurkákról, rendkívül romlé­konyak. Tartósításuk gyors el­járással történik, a vásárlás ► után tehát lehetőleg rövid időn belül fogyasszuk el. Fokozot­tan vonatkozik mindez a hal­ételekre. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a több­ször kihűlt és felmelegített éte­lek — ilyen szempontból nem­csak a húsfélék, hanem pél­dául a kifőtt tészta is rendkí­vül veszélyes — azért okozhat­nak ételmérgezést, mert a kór­okozók minden alkalommal új­ra és újra elszaporodhatnak. Tehát az ételeket nem mele­gíteni, hanem forralni kell. A tejtermékekről is beszélni kell. Maga a tej, ha az üzem­ből hőkezelve, tisztán jut a fo­gyasztóhoz, különösebb ve­szélyt nem rejt magában. Ter­mészetesen háztartásunkban is meg kell oldani a tej higiéni­kus tárolását, hűtését, vala­mint ismét forralását. Ha a te­jet melegen állni hagyjuk, .megalszik, az aludt tej, mivel savanyú kémhatású, nem te­szi lehetővé a kórokozó bakté­riumok elszaporodását,, mert azok — miként a hideget — a savanyú közeget sem kedve­lik. Ezért a savanyú ételek (sa­vanyú káposzta, gyümölcsleve- vesek, ecetes ételek) ritkán okoznak ételmérgezést. A ve­szély akkor jelentkezik, ami­kor a tejjel készült ételeknél (tejszínhab, krémes, tejes fagylaltok, cukrászsütemények stb.) mesterségesen megakadá­lyozzák a tej savanyodását (a készítmény jellege így kíván­ja), s ez kiváló táptalaj a kór­okozók számára. Ezeket a ké­szítményeket, ha nem frissek, vagy kellő hűtésüket nem tud­juk megoldani, inkább ne vá­sároljuk meg. Ha kétségeink vannak, in­kább dobjuk ki a gyanús ételt, mintsem kitegyük magunkat a felesleges és — kellő óvatos­sággal — elkerülhető megbe­tegedéseknek. Dr. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom