Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

Olajat de hol? A rádió napok óta hirdeti, vásároljuk meg a tüzelőola­jat már most, a téli csúcs- forgalom előtt. Monoron jog­gal bosszankodnak az olaj- kályha-tulajdonosok, mert a községiben soksizor nem lehet olajat kapni. Hogy miért? Amikor a Ka- talin-csárda melletti benzin­es olajkút megnyílt, ezzel egyidejűleg bezárták a Já- vorszki-féle olajkutat. Igaz, van a községben még egy olajlerakat, a Mátyás király utcában, de ez az igényeket nem tudja kielégíteni. Sok­szor napokig nem lehet itt olajat kapni. A Kossuth Lajos utca ele­jén már több mint egy éve hever két, nagy befogadó- képességű olajtartály. Azt tervezték, hogy őszre, az olajszezon beállta előtt el­készül a kút. Sajnos, ebből aligha lesz valami. Miért mondtuk el mind­ezt? Mert ha nincs olaj Mo­noron a Mátyás király ut­cában, akkor kénytelenek vagyunk a négy kilométerre levő, Katalin-csárda melletti benzinkúthoz elmenni ola­jért. Akinek gépkocsija van, annak nem gond, de aki­nek nincs, az kénytelen 20 liter olajért 8 kilométert gya­logolni ... Egyelőre — ez van, de va­jon meddig? — kérdezik a monoriak az illetékesektől. (g.) 4 KISZ VIII. kongresszusa tükrében A fiatalok szabad idős tevékenysége Társadalmi ügy — Kétszázan színházba járnak Még szorosabb együttműködést Ülést tartott kedden a KISZ járási végrehajtó bizottsága, amelyen részt vett Polinger Ferenc, a járási pártbizottság titkára. Varga Jenő, a járási KISZ- bizottság politikai munkatár­sa beszámolójában elmondot­ta, hogy a monori járásban — éppen a sajátosságaiból adó­dóan — nagy szerepe van a KISZ szabad idős tevékenysé­gének. A KISZ VIII. kongresz- szusa és az 1971. évi járási küldöttértekezlet is felhívta erre a figyelmet. A járásban még jobban indokolja a téma fontosságát az, hogy a fiatalok kétharmada nem saját községében, hanem máshol — főleg Budapes­ten — dolgozik. A KISZ- tagok 20 százaléka lakó- területi alapszervezetbe tartozik, ahol a szabad idős tevékenység a KISZ* munka szerves része. A KISZ központi bizottsága 1964-ben hozott határozatot a fiatalok szabad idejének cél­szerű, hasznos eltöltésével kapcsolatban. A felmérések szerint a fiatalok átlagosan 3—6 óra szabad idővel rendel­keznek naponta. Hogy ezt a szabad időt hasznosan töltsék el, erről kell gondoskodniuk a KISZ-szervezeteknek. Sajnos, azok, akik Budapestre járnak dolgozni, gyakran 4—5 órát is utaznak naponta, így szabad idejük alig marad. Mivel töltik a fiatalok sza­bad idejüket? Budapest közel­sége nagy vonzerő. A főváros­ban nagyobb lehetőség kínál­kozik a szórakozásra. A helyi szabad idő eltöltésének fő bá­zisai a járás községeiben a művelődési intézmények. Jó személyi és anyagi fel­tételekkel azonban csak a monori és a gyömrői mű­velődési ház rendelkezik. Jelentős a rendszeres mozilá­togató fiatalok száma. Sajnos, minden igényt kielégítő, kor­szerű filmszínháza csak né­hány községnek — Vecsésnek, Monornak, Mendének — van. Ide előbb eljutnak a premier­filmek is. Az ifjúság anyagi helyzete sokat változott az el­múlt években. Ma már a fel­nőttekéhez hasonló a kerese­tük. A havi átlagjövedelem 1800—2000 forint, s ez jónak mondható. Fizetésük nagy ré­szét hasznos célokra fordítják. Sokan rendelkeznek rádióval, magnóval, kerékpárral, jó né­hányon jártak már külföldön is. Nagyrészük 25—100 kötetes könyvtárral rendelkezik, s ez nagyon jó dolog. A KISZ-szervezetek anyagi helyzete befolyásolja a jó tar­talmi munkát. Az elmúlt években az ecseri, vasadi, csévha- raszti. nyáregyházi, bényei és kávai KISZ-szervezet jutott helyiséghez, felsze­reléshez. Sajnos, sok helyen még nem élnek megfelelően a lehetősé­gekkel. örvendetes, hogy csaknem valamennyi KISZ- alapszervezet rendelkezik te­levízióval, lemezjátszóval vagy magnóval. Az idén először biztosított tanácsi ifjúsági ala­pok célszerű felhasználása le­hetővé teszi a helyiségek be­rendezéseinek korszerűsítését. A fiatalok érdeklődési köre szerteágazó. Az olvasás, a sport, a színházba járás és még sorolhatnánk tovább a kedvelt szórakozási formákat. A járá­si KISZ-bizottság az idén is biztosította a kedvezményes színházbérletet az alapszerve­zeteknek. Sokan utaznak kül­földre, a KISZ-bizottság szer­vezésében az elmúlt években hat szocialista országba jutott el a fiatalok egy része. A művelődési házak műked­velő csoportjaiban sok fiatal tevékenykedik. A járásban ak­tívan sportoló fiatalok száma másfélezerre tehető. Sajnos, a sportkörökben nem kielégítő a nevelőmunka. A szabad idő még jobb ki­használása érdekében az aláb­bi feladatokat kell a jövőben megoldani. Az alapszervezeti reszor- tosok továbbképzését rend­szeresíteni kell. Az idén a kultúrfelelősök részesül­tek továbbképzésben, jövőre a sportfelelősökre kerül sor. Több gondot kell fordítani az ifjúsági klubok létrehozására, kü­lönböző szakkörök beindí­tására. 1973-ban el kell érni, hogy a mezőgazdasági és üzemi alap­szervezetek önálló helyiséghez jussanak. Még jobb kapcsola­tot kell teremteni a JTS és az MHSZ járási szerveivel. Polinger Ferenc hozzászólá­sában elmondotta, a fiatalok hasznos szabad idejének el­töltése társadalmi ügy is. El kell érni azt, hogy a szabad időt értelmesen töltsék el a fiatalok. Javasolta, az érdekelt szervek rész­vételével rendezzenek a közeljövőben aktívaülést, amelyre hívják meg a mű­velődési intézmények ve­zetői mellett néhány ki­emelt község képviselőjét RÉGI KAPCSOLAT Az ÉVIG és a pilisi Hunyadi Tsz lakatos melléküzeme több éve dolgozik együtt. Az öntés utáni forgácsolást, félkész­termékké alakítást pilisi szakemberek végzik. Nagy teljesít­ményű villanymotor-forgórészek lesznek a képen látható tár­csákból, melyeket Bonyhádi Károly fúr sablon szerint. Péterffy felvétele GYEREKEK A játszótér sok szórakozási lehetőséget nyújt az üllői gye­rekeknek. Focizhatnak, futhat­nak, hintázhatnak, labdázhat­nak. Ezek az ártatlan játékok fejlesztik az izmokat és erősí­tik a szervezetet. Vannak gye­rekek, akik azonban egészen furcsa, veszedelmes játékkal szórakoznak. Két csoportra oszlanak és az utca két olda­láról harcolnak: csúzlival lö­vik egymást. Az egyik csoport a téglarakás mögül, a másik a szemben levő utcasarokról, a fák mögül célozza a másikat, természetesen, fejre céloznak. A tűzpárbaj közepette a ke­rékpárjával gyanútlanul közle­kedő postást is fejbe találták. »-.mikor a harci csapatot fi­gyelmeztettük, hogy a vesze­delmes játékkal magukban és másokban is kárt tehetnek, megdöbbenve láttuk, hogy az egyik gyerek félszemű. Evek­kel ezelőtt csúzlival lőtték ki a szemét. ★ A viselkedés: erio» is szól­nunk kell. A kulturált visel­kedésről a gyerekek sokszor megfeledkeznek, különösen ak­kor, ha erre nem fordítunk gon­dot. Legutóbb egyik ház előtt két fiú és egy kislány beszél­getett. Az egyik fiúnál kerék­pár volt, a járdán keresztbe állította, s arra támaszkodott, így elzárta az utat. Jöttek idő­sebb asszonyok is, de a kerék­páros nem mozdult. A járó­kelők kénytelenek voltak az árok szélén közlekedni. A gye­rekek felszólításra sem adtak utat. Az ilyen és hasonló ese­tekre fel kell figyelnünk. Ne­veljük gyermekeinket a rend­re, tisztelettudásra, mert a fát is nyesni kell, ha azt akarjuk, hogy szépen fejlődjön. ★ Régen a gyerekek az isko­lába menet és hazatérőben kó­rusban köszöntöttek minden­kit. Erre ugyan semmi szükség nem volt, de a jó ismerősö­ket, rokonokat, szomszédokat ma is illik köszönteni. Ezt ál­talában meg is teszik a gyere­kek, gyakran elhangzik a di­vatos és népszerű köszöntés: „csókolom”. Egyik nap azon­ban nem hangzott el; egy nyolcadikot végzett diák kö­szönés nélkül ment el tanárnő­je mellett. Feltűnt nekem és megkérdeztem mi ennek az oka. Semmi különös, mondta a tanárnő, mire 18 éves lesz, újból köszön. Az ilyen gyere­ket megzavarja az átmenet, ilyenkor meg kell őket érte­nünk — védte a kis renitenst. ★ Legutóbb Monoron voltam, késett a vonat, s hogy az idő jobban teljen, kiültem a szem­ben levő parkban egy padra és néztem, miképpen szórakoz­nak a fiatalok. Nemsokára mellém telepedett két csinos, tizenéves kislány. Beszélgettek. Kezdetben hangosan, majd in­tim dolgokat, valamivel csen­desebben. — Te, az este bevágtam két Hubertust, úgy a fejembe állt, hogy szédelegve mentem ha­za. — Mit szólt az öreglány? — Semmit, mert aludt... Ehhez nem kell kommentár. ★ No, dehát voltunk mi is fia­talok és köztünk is akadtak olyanok, akik nem voltak kü­lönbek a „Deákné vásznánál”. Általánosítani éppen ezért nem lehet, sem a mai, sem a régebbi fiatalság viselkedésé­ről. Emlékszem, a hajdani mu­latságok alkalmával nemcsak veszekedtek, hanem rendszere­sen megbicskázták egymást. A községi orvos vasárnap nem mehetett el a faluból, mert nem tudta, hogy éjjel hány le­gényt kell bekötöznie. Az sem volt ritka eset, amikor virtus­kodásból kiálltak éjjel az ül­lői Állomás utca sarkára, és aki jött, ismerős vagy ismeret­len, lehúztak neki egy pofont. Mindezt nem vigaszként ír­tam a végére, hanem, hogy éreztessem, gyerekeinket ne­velni minden korszak köteles­sége. (em) Berla Ferenc, a járási KISZ- bizottság titkára elmondotta, hogy sok még a tennivaló a fiatalok szabad idejének hasz­nos eltöltése terén. Ezért a kö­zeljövőben intézkedési tervet dolgoznak ki, amelyben rögzí­tik majd a tennivalókat. G. J. Betörlek az ÁBC-be A monori ÁBC áruházat — rövid idő alatt most már másodszor — ismét nem várt vendégek látogatták meg. Nemrég kellett hosz- szú ideig leltározniuk, hogy kideríthessék, mit vittek el a betörők. Most „szerencsé­sebbek” voltak: azonnal kiderült, hogy két rádiót zsákmányoltak az éjszakai látogatók, akik a kirakatot ütötték be és ott emelték ki a holmit. POSTAFIÓK 51. Miért sötétek a Olvasónk az alábbi levelet küldte szerkesztőségünknek, amelyben arra kér választ, hogy miért sötétek több mint egy hete Monoron az újtele­pi utcák. „Kérem a szerkesztőséget, hívják fel a lapban a DÁV figyelmét arra, hogy az utcai égőket szíveskedjék megjaví­tani. Az elmúlt heti nagy zi­vatarok óta teljes sötétségben Jé utak a „Máriái Foto: Péterffy A 4-es műúton dolgozó sár­ga gépeket „Marini”-nak hívja már a köznyelv, az oldalukon virító nagybetűk után. A gé­peik a 4-esről most Monorra jöttek dolgozni, s a városköz­pontban kíváncsian álldogál­nak a járókelők: mi lesz itt? Mi Bubucz Lászlótól, a KPM monori kirendeltségének veze­tőhelyettesétől kérdeztük meg ugyanezt. A gépek hatcentis aszfaltot terítenek — most éppen — a Kossuth Lajos út­ra. De nemcsak ide kerül asz­falt, az Ady utcára is, majd a Kossuth Lajos úton végig, s a József Attila út lesz a folyta­tás, egészen a Monor határát jelző tábláig, tehát majdnem a gépállomásig. Örülünk, hogy eltűnnek a gödrök, kátyúk. Vajon a többi úton is? Hiszen — a többi kö­zött — a Vörös Hadseregxútra is igencsak ráférne már a fel­újítás ... Arra is sor kerül — kaptuk a választ. A Móricz Zsigmond utcán a Sorompó presszótól a vasútállomásig, a Petőfi utcán 300 folyóméte­ren, a Vörös Hadsereg utcá­ban szintén, s a Péteri úton is 300 folyóméteren kap új bur­kolatot az út. A gépeket nem sokáig tartják Monoron, pén­teken már befejezik a munkát, s indulnak vissza a 4-esre. (k. zs.) GYÖMRÖ Szakkörökről tanfolyamokról A gyömrői közművelődési tanács augusztus 29-én ülést tartott. Megbeszélték és elfo­gadták a Petőfi-évfordulóval kapcsolatos községi tervet, amely szerint a feladatok már az idén megkezdődnek és 1973 januárjában rendezvénysoro­zattal emlékeznek meg az év­fordulóról. 1973-ban minden iskola a Petőfi-évfordulóval kapcsola­tos irodalmi műsort állít össze és mutat be. Második napirendként az őszi népművelési munkákat beszélte meg a tanács. Esze­rint Gyömrőn ismét indul ba­lett-, zene-, rajz- és német nyelvtanfolyam, utóbbi kezdő és haladó fokon. Folytatja munkáját a Rozmaring együt­tes, a fotoszakkör és az ifjú­sági klub. Amatőrfilm-szakkör I és irodalmi színpad alakul. A tervek szerint Patkós Attila vezetésével beszédtechnikai tanfolyamot is szervez a mű­velődési ház, elsősorban a 7—8. osztályos tanulók számára. A balett-tanfolyam szeptem­ber 2-án, szombaton 2 órakor indul, a zenetanfolyam szep­tember 4-én, hétfőn kezdi a munkát, a rajztanfolyammal együtt. Kedden, szeptember 5-én a német tanfolyamra je­lentkezőket várja a művelődé­si ház. (furuglyás) MfSOR MOZIK Gomba: Reménykedők. Mo- ncr: Murphy háborúja. Űri: Vér és liliom. Vecsés: Sellő a pecsétgyűrűn, I—II. Az üllői ifjúsági boltban Üllőn, az Állomás utca sar­kán van az ifjúsági bolt. Két fiatalasszony, Mohácsi Istvánná és Babusa Imréné, és két lány: Pólyák Mária és Kifut Irén dolgozik a bolt­ban. Mióta az igazgatóság a nyitva tartás idejét — a la­kosság érdekének megfele­lően — meghosszabbította, a forgalom lényegesen emelke­dett. Ezt igazolják a szá­mok. 1971 első 'félévében 900 ezer, az idei első félévban pedig egymillió 600 ezer fo­rintos forgalmat értek el. A boltban megkérdeztünk egy vásárlót, mi a vélemé­nye az üzletről. — Szeretek ide járni — mondja —, mert van valami, monori utcák? vagyunk. Auguszus 20-án be­dobtam a DÁV-hoz egy cé­dulát, amelyen kértem, hogy javítsák meg a világítást, de sajnos, hasztalan. Ketten szó­ban is kérték a DÁV dolgo­zóit, szintén eredménytelenül. A bejáró dolgozók nevében kérem önöket, legyenek szí­vesek kérésemet közzétenni. Tisztelettel: Olasz József né, Monor, József Attila u. 24.” amit itt ingyen adnak: a mo­soly. Ez a válasz mindent meg­magyaráz. A bolt eladói tud­ják, hogy a forgalom nö­veléséhez hozzátartozik az udvarias magatartás. Az ül­lői ÁFÉSZ boltjaiban ezen a téren hiba nincsen. Ezt igazolták a kibocsátott és visszaérkezett véleménykérő lapok is. Az ifjúsági bolt­ban különösen figyelmesek a vevőkhöz. Fiatalnak, öreg­nek, egyaránt kijár a jó szó. A problémák: — Szeret­nénk, ha a kenyeret és pék­süteményt korábban kap­nánk. Mi vagyunk az utol­sók, az áru fél 10 felé érke­zik a boltba. A száraztészta sokszor hiányzik. Van egy nagyobb problémánk is: a fű­tés. Nincs megfelelő szenes­kamránk, ezért szeretnénk, ha olaj kályhát kapnánk. Meg is ígérte az igazgatóság és bí­zunk benne, hogy ez a gond rövidesen megoldódik —mon­dotta Mohácsiné. (em.) Halál a síneken Tehervonat gázolta halálra a monori vasútállomásnál Ju­hász István 38 éves monori lakost, aki ittas állapotban került a sínekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom