Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-30 / 204. szám
HONOS A'PESJ MEGYEI HÍRLAP K U L O N K I A D AS A XIV. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 30., SZERDA Rohamosan fejlődik Vecsés Közös erővel-Új üzemek, szociális intézmények Somogyi Lajos, a vecsési ] nagyközségi tanács elnöke igen elfoglalt ember, ezúttal azonban sikerült egy kis időt szakítania, s elbeszélgettünk az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult községről. — Nagyon sok lehetőségünk és adottságunk volt, és mi éltünk ezekkel. Azt, hogy „mi mindannyian” nemcsak képletesen értem, mert valóban a község intézményeinek, gazdasági szerveinek összefogása segített. Nézzünk néhány példát. Már többször beszámoltunk a vecsésiek aszófői üdülőtelepéről. A VIZÉP és a helyi ktsz-ek felbecsülhetetlen értékű társadalmi munkát végeztek itt. Idén már 600 gyereket nyaraltathattunk- Az óvodabővítéseket a helyi gazdasági szervek vállalták, és végezték el. Most a központi fűtést szerelik be a Martinovics téri iskola napközi otthonába; a VIZÉP és az állami gazdaság vállalta a kémény és a kazánház elkészítését. Természetesen a község minden gondját a helyi ösz- szefogás sem tudta volna megoldani. Nagyfokú állami támogatással épül sok üzem, bővül a szolgáltatás. Néhányat a legjelentősebbek közül: megtörtént a kenyérgyár műszaki átadása. November 7-ére elkezdődik a termelés. Átadták a MAVAD-telepet. Szeptember 1-én kezdik berendezni az üzemet — ide 70—80 munkást várnak sürgősen, az üzem beindulásához nélkülözhetetlen a munkaerő. Mellette elkészült a gabonatröszt telepe is. Jó néhány munkaerőt várnak ide is. A Vágóhíd utcában elkészült a METÁLLIM- PEX irattári telepe. Készül a villanyhálózat rekonstrukciója, 17 új nagy teljesítményű transzformátort kapott a község. December 15-ig elkészül a 4-es főútvonal vecsési szakaszának villanyvilágítása, 40 méterenként ostornyeles neonok világítják meg mintegy három kilométeren az utat. Óh, határidők! A címet elolvasva legtöbben bizonyára lakótelep, művelődési ház, egészségház építésére gondolnak, pedig én nem ezekről, csak egy kisebb, de bosz- szantó esetről szeretnék szólni. Előttem van a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat 96 778-as számú átvételi jegye, amelynek az első rubrikájában az áll, hogy 1972. VIII. 5-én adtam be a ruhaneműt tisztításra. A második rubrikában, • az „Elkészült” címszó alatt 1972. VIII. 16. van bejegyezve. Ezen a napon magabiztos léptekkel indultam el 'a tisztítóba. Elvégre itt a bizonyíték a kezemben: elkészült... Csak néztem az átvételi jegyet, és arra gondoltam, milyen nagyszerű dolog is lenne mindenütt már a munkák megkezdésekor rögzíteni a határidőt: elkészült ekkor és ekkor, s azt be is tartani... Lassan az üzlethez értem, s amíg a lépcsőt jártam, gondolatban összeszedtem egy pár dicsérő szót. Sajnos, elmondásukra nem kerülhetett sor, ugyanis a ruhám tisztítása VIII. 16-án — nem készült el. Ezt azonban az átvételi jegyén nem tudták feltüntetni, mert „nem készült el” rubrika nincs rajta. Az átvevő kedvesen megnyugtatott, hogy holnapra kész lesz a ruha. Kissé alábbhagyott lelkesedésem hazafelé menet, de arra gondoltam, hogy sok határidő-eltolódással találkozik még ma is az ember, miért lenne kivétel éz a vállalat? Másnap, 17-én Ú1ra elindultam. Hirtelen rossz előérzetem támadt. Eszembe jutott, ami ezelőtt két évvel történt, és amire nem akartam emlékezni. Igen, akkor háromszor vagy négyszer mentem a ruhámért. Arra gondoltam, ma már ez nem fordulhat elő. Sajnos, előfordult: 17-éré sem volt kész a tisztítás. Ekkor 21-i határidőt kaptam. Őszintén bevallom, 21-én nem mertem elmenni, csak 26-án, de akkor is hiába. Ma már ott tartunk, hogy a mono- ri üzletben sem tudják megmondani, mikor menjek a ruhaneműért. A fentiek leírására az átvételi lapon feltüntetett szöveg biztatott, amely így hangzik: „A legkisebb panaszt is szíveskedjék a vállalat vezetőségével közölni!” Megtettem.. 1 K. J. GUMISOK Két és fél millió forintba kerül. A Kun Béla téri óvodánál, sajnos, nem teljesen megnyugtató a helyzet. A község mintegy 3 millió forintos beruházással, saját erőből építi a 100 személyes óvodát, amelynek beindulásával a kritikus óvodai ellátottság lényegesen javulna. Ám az átadási határidő egyre csak késik• — Jó hír viszont a közművelődés dolgozói számára: megoldódik a könyvtár helyzete; a Magyar utcai napközi otthon helyiségét kapja meg a község könyvtára. — November 7-re elkészül az új tanácsterem, a pártbizottság és a költségvetési üzem új székháza. A tavaly beindult Martinovics tér—Béke téri buszjárat útvonalán négy fedett autóbuszmegálló épül, a Martinovics téren elárusítóhelyiséggel. Csak a legfontosabbakat sorolta fel a községi tanács elnöke. Hogyan sikerült mindezeket megoldani? Közösen. Negyedévenként találkoznak a helyi párt- és tanácsi vezetők az üzemek, intézmények vezetőivel. Itt megbeszélik problémáikat, az előttük álló feladatokat. A nagyközség nagy gondjait csak ez a széles körű, lelkes összefogás tudja megoldani. Szalontai Attila Kenyérből!- kenyér nélkül A sülysápi kenyeret csak dicsérni lehet. Jó ízű, ropogós, szívesen veszi mindenki. Az ellátással azonban nagy baj van. Az elmúlt hét egyik napján, délelőtt 9 óra után összegyűltek a vevők a gödöllői sütőüzem Vasút utcai kenyérboltja környékén. Tanakodtak, sőt, békétlenkedtek. Egy-egy újabb vevő be-benézegetett a boltba. Köröskörül polcok üresen tátongtak. A pult is sima volt, akár a tükör. Egy-két kíváncsi szem betekintett a pult alá is, mit lehet tudni, hátha megbúvik ott egy pár pirosra sült cipó? — Van kenyér? — kérdi a biztonság kedvéért az egyik vevő az üzletvezetőtől. — Már nincs, kérem, korán elfogyott. Sajnos, nem is lesz ma már. — Hát zsemle? — Az sincs, kérem. — Akkor miért vannak nyitva? — förmedt a boltosra nem \jalami udvarias hangon a vevő. — Mert a boltot hivatalosan 13 óráig nyitva kell tartani — hangzott a szelíd válasz. Kinn az utcán joggal méltatlankodtak a vevők. — Valami itt nincs rendben —szólt az egyik vásárló. — A reggeli vonatokkal Puszta- szentistvánról és Mendéröl, naponta sokan jönnek ide, és nagy batyukkal, hátizsákokkal viszik a kenyeret. Van olyan, aki tíz kilót, sőt, többet is magával visz. Mi, sülysápiak pedig sokszor hopponmaradunk. Mások hozzáfűzik: bizony, többször előfordul, hogy reggel 9 óra felé már nincs kenyér a boltban. Különösen a hét végén szoktak itt csúnya jelenetek'lejátszódni. Mivel ez az állapot már kezd tűrhetetlenné válni, itt az ideje, hogy a sütőipar portáján az illetékes szervek minél hamarabb rendet teremtsenek. (—ky) mCsor Mozik Maglód: Cromwell. Nyáregyháza: Heintje. Vecsés: Sztrogof Mihály. A monori piacon A háziasszonyok szerint minden kapható. Minden van, amit keresnek. Csak az árakkal van baj. G. L.-né: — Eltenni való uborkát vettem és paradicsomot. Az uborkát én cipelem. A paradicsomot férjem tolja taligán — és a sokaság felé mutat. Tavaly mind a kettő olcsóbb volt... de most talán nem lesz keserű az uborka, mint az elmúlt évben. Egy öreg monori néni a pénzét számolgatja. — Juliskababot akartam venni, de kilenc forintot nem adhatok érte — mondogatja. — Tököt veszek — és magya- rázólag hozzáteszi —, 400 forint nyugdíjam van az uram után. Igaz, van egy nagy kertem is, de nem bírom már megmunkálni. Majd közelebb hajolva hozzám: — Hát ezt is megértük, nem kell már a föld a kutyának sem! Felibe se fogadták fel. A szomszéd ültette be kukoricával, jószántából... F. I.-né Gombáról: — Még a maszekoknál olcsóbb, vagy legalábbis nem drágább az áru, mint a tsz-nél. — Majd maga elé meredve folytatja: — Nem, nem, egyszerűen nem értem, hogyan lehet ez. A beszélgetésbe egy idősebb bácsika is bekapcsolódik. — Olvastuk a Népszabadságban, hogy a rossz cipőt gyártó üzemi vezetőket felelősségre vonják. Megbüntetik. Le is váltottak már egy párat. Jól tették! De miért nem büntetik meg azt a tsz-vezetőt, aki nem ültet vagy nem vet elég zöldárut? Az idén nem lehetett az időjárásra fogni, mert mindenre jó idő volt. És a paprika 8, a dinnye 3,60 forint! El kellene ezen gondolkodni. Mert az semmiképpen nem lehet megoldás, hogy ha keveset vetünk, kevés terem, de annál drágább lesz, így a pénzügyi tervet mindenféleképpen teljesítik. Zsibongás. Kellemes sült kolbászillat keveredik a sörös- kancsók koccanásával. Sátrak, bódék és rengeteg árus. Tényleg mindent lehet kapni. Befelé üres kosárral, szaporán, kifelé tömött szatyorral, lassabban igyekszik a nép ... (á. gy.) JEGYZET Csináld ni ti tf ti dl Nem tudom, hogy egészen pontosan milyen teendőket lehet besorolni a mostanában sokat emlegetett „aktív pihenés” kategóriájába, de az az érzésem, hogy az otthoni barkácsolás is ezek közé tartozik. Tehát az is, ha valaki esetleg úgy dönt, hogy maga festi ki a lakását. Miért is ne? Reklámozzák a diszperzitet, az előre megkevert festéket, amivel gyerekjáték a mázolás, pénzt is megtakarít vele az „aktívan pihenő”, s nem kell az, ilyentájban ugyancsak elfoglalt szobafestőknek könyörögnie... Ilyenfajta röpke eszmefuttatás után határoztam el, hogy a „csináld magad!” jelszót vallók táborába lépek. Hogy nem sikerült, nem az én hibám. A monori háztartási szaküzletben udvariasan azt mondták: diszperzit nincs, nem is volt, de talán majd... Egyébként más, ilyen jellegű, a munkát megkönnyítő festékük sincs, eddig nem is hiányzott senkinek. Elhittem. Vásároltam hagyományos anyagokat. Mesze- lőt nem, mert az sem volt, de sebaj, gondoltam, majd kölcsönkérek egyet. Vízüveg sem volt. És nem volt kapható a szobafestés elengedhetetlen kelléke, a bécsi fehér sem. Ez alfa és omega, enélkül egyszerűen nem lehet hozzáfogni az egészhez! Hiába. Nincs. A rendelést már régesrég elküldték — mentegetőztek megintcsak nagyon udvariasan — de bécsi fehér, az nincs. Mostanában nem is volt. Nincs más hátra, határoztam el, végig kell járnom a járás háztartási szaküzleteit bécsi fehérért. Egy sorstárs leintett: ne fáradjak! Ö már megtette. Az egész család kellékeket keresett a szobafestéshez, és még mindig ott állnak, a folyosóra rakott bútorokkal. Egy fiatalasszony rezignál- tan elmesélte, hogy a férje hossza s keresés után egy szobafestőhöz ment el anyagért könyörögni, mert a szobafestő elfoglalt ember, kijönni nem ér rá. hát legalább anyagot adjon ... Az aktív pihenés e formájának tehát egyelőre befellegzett. Izmaim helyett az idegeim aktivizálódtak, ugyanúgy, mint a többieké, akik szeretnék rendbetenni a lakásukat. Hogy ki tehet erről, azt pontosan nem tudom. De — én, naiv ember — azt álmomban sem gondoltam volna, hogy éppen most, az őszi nagytakarítások szezonjának kezdetén, ilyen ellátással lep meg bennünket a kereskedelem.™ k. zs. Botrány a sápi italboltban Viszonylag nyugodtan telt el a közelmúltban megtartott sápi búcsú. A következő napon azonban az 5-ös számú italboltban Farkas Károly helybeli lakos külön „pótbúcsút” rendezett, trágár szavakat kiabált, belekötött mindenkibe. Féktelenül duhajkodott, és törni-zúzni kezdett, mindent, ami csak a keze ügyébe került. A helyszínre kihívott rendőrségi megbízott megfékezte a garázda embert és Monorra szállította, ahol őrizetbe vették. Ez az eset talán több italos embert meggondolásra int, s remélni lehet, hogy hasonló jelenet a hamarosan sorra kerülő sülyi búcsúban nem fog lejátszódni. KÉZILABDA Területi bajnokság GYÖMRŐ-CEGLÉD! ÉPÍTŐK II. (FÉRFI) 34:17 Megkezdődött a bajnokság a kézilabdában is. A gyömrőiek első mérkőzésükön már az első tíz percben nagy fölényt harcoltak ki. Különösen Ba- góczki volt elemében, akinek lövése rendre a hálóban kötött ki. A második félidőben fokozódott a nyomás. A gyömrőiek nagy kedvvel játszottak, sajnos, a védekezésről megfeledkeztek, így a vendégek is többször zörgették meg hálójukat. Jó iramú, színvonalas mérkőzésen a gyömrőiek ilyen arányban is megérdemelten győztek. A legtöbb gólt (15- öt) Bagóczki S. lőtte. Jó: Bagóczki S. (a mezőny legjobbja), Kovács S., Szabó J., Kókai. Gyömrő—Gödöllői Gépgyár (női) 7:7 Meglepetés a mérkőzés eredménye. A gyömrőiek már többször legyőzték a gödöllői- eket, most nem sikerült. A vendégek már 7:5-re vezettek, Gyömrő csak nehezen egyenlített. Jó: Cserkuti, Bajzáth. Ötszáz szódásüveg Sülysápon nemrég nagy hiány mutatkozott szódáspa- lackokban, s emiatt akadozott az ellátás. A VOSZK orvosolta a közönség panaszát, és 500 üveget küldött a szikvíz- üzemnek, így a cserére most már lehetőség van. SPORTJEGYZET Már az első fordulóban.« A Monori Járási Szolgáltató Ktsz gumijavító részlegében liilönösen megnőtt a forgalom az utóbbi hónapokban. A betakarítási munkák miatt rengeteg mezőgazdasági szállítóeszköz kereke került ide. Képünkön: ifjú Aschenbrenner József egy pótkocsi kerekét javítja. (Péterffy felvétele) Vadkacsalesen a pilisi határban Estefelé jár az idő. Előttem üdén zöldellő sásrengeteg között, apró foltokban tócsák szürkédnek. Távolabb, az esti párás ködben akácos látszik, enyhe kékes árnyalatban. Fűzfabokrok tövében lapulunk csendben és mozdulatlan, azaz csak lapulnánk, ha hagynának a szúnyogok. Arcunk előtt, és távolabb, ezernyi szúnyog dong, sűrű rajokban. Aztán hol itt, hol ott marnak meg. Nem győzöm csapkodni őket, de vadászbarátom csendre int. — Pszt, vigyázz, mert éber állat a kacsa. Mindent észrevesz. Nem szabad mozdulni, mert akkor nem „ül le”. Nem repül puskacsőre. A vízen úszó kacsa lövését pedig tiltja a vadászetika. Előbb tíz perc, majd fél óra is eltelik, de minden változatlan, csak a szúnyogok támadása erősödik. A földúton, egy kicsit távolabb, lovas kocsi ballag, dinnyével megrakva. Az akácos felől elülő fácánkakas rikácsol. Társam sem bírja tovább, egy gallyat tör és azzal hessegeti magától a szúnyogok meg-megújuló rohamát, miközben puskája csőre töltve, jobb kezében kalimpál. Az előbb még távoli homály idébb húzódik. Eltűnnek a foltok, lassan egybeolvad minden. Bagoly huhog a közelben és az úton egy elkésett lovas kocsi sietős trappolása hallik. Csendesedik a szúnyogok muzsikálása is, a nádas felől pedig egyre-másra loccsanásokat hallunk. . Barátom kiüríti puskája két csövét, miközben mérgesen hadonászik a nádas felé. — Hallod, bevárták, míg teljesen besötétedik és most jönnek. Ez is annak a jele, hogy kevesen vannak. Hiába no, egyre kevesebb lesz belőlük, évről évre. Felszabadult örömmel ballagok utána a letaposott ösvényen, majd hirtelen leülök és megvalkarom a bokámat. Alig bírom utolérni, mert közben egy zsombékban hasra esem. Igazán jólesik az ülés a barátom kényelmes kocsijában. A reflektorfényben egy nyuszi „kacsázik” bizonytalan kapkodással, odébb jól megtermett őzbak és két suta egy ugrással átszeli az utat. — Csak kacsa nincs — morogja a volán fölé hajolva vadász barátom. Acs György Megkezdődött az 1972—73- as járási labdarúgó-bajnokság. Évek óta gondot okoz, hogy egyes csapatok távolmaradnak a mérkőzésektől. Most már az első fordulóban elmaradt két mérkőzés. Az ecseri csapat szombaton táviratozott, hogy nem tud elutazni a Gomba ellem mérkőzésre. A csévharasztiak még értesítést sem küldtek, egyszerűen nem utaztak el Maglódra. Felvetődik a kérdés: vajon miért van ez így? Az említett eset máris veszélyezteti a bajnokság komolyságát. Amint hallottuk, sok járási csapatunk anyagi nehézségekkel küzd. így van ez a fenti két csapattal is. A helyi intézményeknek, a községi taná- ' csóknak jobban oda kellene figyelniük a kis sportkörök gondjaira, hogy több mérkőzés ne maradjon el anyagi okok miatt. (g. j.)
