Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-03 / 181. szám

A CEGLEPI JARAS ES CEOL.É.P VÁROS RfeSZ.ÉRE XVI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK EGY NEB-VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI Rosszak vagy drágák a gyermekholmik Hiánycikkek — Jogos panaszok Kossuth Tsz, 4-es üzemegység Még nem volt szükség kaszára A napokban, készült el a ceg­lédi népi ellenőrzési bizott­ság jelentése arról a vizsgá­latról, amelynek során a gyermekellátási költségek nö­vekedésének okait kutatták. A vizsgálat a gyermekcipők­re és ruházati cikkekre, a bébi, egészségügyi cikkekre, felszerelési tárgyakra terjedt ki az ÁFÉSZ, az élelemiszer-, iparcikk- és ruházati kiske­reskedelmi vállalatok ceglédi boltjaiban. A vevők régi, jogos pana­sza, hogy nem tudnak ol­csó és egyben jó minő­ségű árut vásárolni, a boltvezetők viszont szám­lákkal igazolták, hogy olcsó árukat még leértékelés után is nehezen tudnak eladni. En­nek oka az, hogy ezek az árucikkek nem divatosak és minőségileg sem megfelelők. Hosszú a hiánycikkek listá­ja is. Nem kielégítő az ellá­tás bébi- és gyermekcipő­ből, a megrendeléseknek csak töredéke érkezik a boltokba. Ezek között is sok a hibás, rossz minőségű. Nyári lány­karuhák egyáltalán nem kaphatók. Fiú gyermekruhá­ból a hagyományos fazonokat nem vásárolják, a szabad áras öltönyöket keresik, pedig azok lényegesen drágábbak. Kevesen vásárolnak az élelmiszerboltokban kap­ható 13 féle bébiétel kö­zül, hiánycikk viszont a tejkon- zerv és a tejpor. Megállapították a népi el­lenőrök, hogy a boltok a mi­nőségi reklamációkat a szabá­lyoknak megfelelően, de hosz- szadalmas adminisztrációval intézik. A kölcsönzőbolt áru­készlete, korszerűsége messze elmarad a követelményektől. A bútorbolt évenként 40' garnitúra gyermekbútort kap, pedig 150—160 készletet tudna eladni. — A KNEB utasítására vé­geztük ezt a vizsgálatot és javaslatot készítettünk a hi­bák orvoslására — mondta Széchenyi János, a népi el­lenőrzési bizottság városi-já­rási elnöke. — Még sok más területen is végzünk szerte­ágazó gazdasági felméréseket. Munkánk másik része az el­lenőrzés, amelynek kereté­ben például azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok a belső el­lenőrzési feladatokat helyesen, kielégítően hajtják-e végre. — Egyéni bejelentésekkel csak akkor foglalkozunk, ha általános, mindenkit érintő problémákról szólnak. Ame­lyek nem ilyenek, azokat az illetékes szerveknek továbbít­juk. Cegléden és a ceglédi já­rásban 250 népi ellenőr végzi társadami munká­ban az ellenőrzéseket. — Az egyik kőröstetétteni élelmiszerbolt vezetője ellen sorozatosan érkeztek pana­szok arról, hogy többet szá­mol, drágábban adja az árut. Próbavásárlást végez­tünk a boltban, és megálla­pítottuk, hogy a panaszok jogosak. A boltvezető ellen A SÍNEK FELETT remeg a levegő. Amott az állomásfő­nök kutyája fekszik egy fa alatt, a nyelve kilóg a nagy melegtől. Lépéseimet csak a szemével kíséri, ugatnia már nincs kedve. A sínek között vezényszavak hangzanak: — Fogás! — Emelés! — Letenni! Pályamunkások dolgoznak a ceglédbercel—cserői állo­más átépítésén. Még két perc, és ebédszünet következik. Mi­szabálysértési eljárást indí­tottunk, és pénzbírsággal bün- tettettük, árdrágításért. Egy másik esetben szintén sok be­jelentés érkezett az építőtég­lák rossz minőségével kapcso­latban. Széles körű vizsgála­tot indítottunk, szakértők be­vonásával, a ceglédi és az abonyi téglagyárban. A pa­naszok jogosnak bizonyultak. A vizsgálat eredményeként az említett két gyár a bejelen­tőket kártalanította, és új gyártási technológiát vezetett be a minőség javítására — mondotta a NEB elnöke. — Szegeden — a melegebb napokban — nagy számban je­lentek meg a szárnyas, repülő bogarak. A dermestidae csa­ládba tartozó, feketés barna színű, hosszúkás testű, úgyne­vezett szalonnabogarak nap­pal sötét helyeken, falüregek­ben, egyéb zárt mélyedésekben kor megszólal a falu tornyá­ban a harang, a délelőtti utolsó sínt is helyére teszik. A gépek állnak. Ebédszünet. Az aktatáskákból előkerülnek az otthonról hozott paprikás vagy füstölt szalonnák, kol­bászok, konzervek. Vannak, akik a környező bokrok ága­it tördelik, tüzet raknak, és nyárson sütik a szalonnáju­kat. „Egy kis változatosság’’ — mondják. Más-más tájak gondjait, örömeit hozták. Aggódó fél­téssel esik szó az otthoniak­ról. Ebéd után vizet kérnek a kannásfiútól, és — árnyékot keresve — végigdőlnek a fü- vön. Kalapjukat arcukra té­ve, máris alszanak: a félórás ebédidőt ki kell használni. Láttuk egy gyermekkori ké­pet idéz. Csépléstől elpilledt apáink épp így pihentek an­nak idején. Még a széles sza- lagú, zsíros kalap is úgy fe­küdt az arcukon, mint itt most nekik. NAGY MIHÁLY PÄLYA- MUNKÄS a negyvennyolc évéből már huszonkettőt töl­tött el ebben a munkakör­ben. Otthon felesége és gim­nazista lánya várja. — Ha nehezen is, de to­vább taníttatom, hogy neki könnyebb legyen az élete. Nyíregyházáról jött a MÁV- hoz dolgozni. — Abban az időben még egészen más világ volt. A na­gyobb darab kenyérért jöt­tünk a vasúthoz. De nem gon­doltuk komolyan, hogy végleg ittragadunk. Én sem. Aztán mégis. Mint kotlós alatt a csibék, úgy összeszoktunk. — Péntek délután utazunk haza, és vasárnap este vagy 'hétfőn reggel érkezünk visz- sza. Hét közben pótoljuk az elvesző időt. Az ördög érti ezt, ha az ember itt van, ak­kor mindig otthon jár az esze. Ha meg hazamegy, foly­ton a munkahelyével foglalko­zik. — Talán, ha egyszer végleg otthon maradna az ember ... A feleségem mindig azt mond­ja, maradj itt, helyben is ta­A ceglédi Kossuth Tsz 4-es számú üzemegységének köz­pontja felé kanyarodik az út. Traktorok jönnek-raennek pö­fögve. A gazdasági épülete« között üdítői eg hat az iroda’ előtti virágos kert. Donner Géza, az üzemegység vezetője éppen most tér vissza a raktárból. Az irodába lé­pünk. — Mi most a legfontosabb munka? — kérdezem. — Még tart az aratás. A ga­bona hatvan-hetven százalékát már levágtuk. Szerencsére nem kellett elővennünk a ka­szát, eddig mindent géppel vé­geztünk. — Mivel foglalkozik az üzemegység a szántóföldi nö­vénytermesztésen kívül? — Van új telepítésű erdőnk. Szőlőnk nagy részét a tagok vállalják el művelésre. Állat- tenyésztéssel is foglalkozunk. Jelenleg negyvenhét hízómar­ha és kétszázharminc anya­juh az állományunk. — Hány tagja van az üzem­egységnek? — Az állandó létszám hat­van. A nagyobb munkák ide­jén a családtagok, nyugdíjasok is segítenek. — Vannak-e fiatalok? — A növénytermesztésben csak elvétve akadnak, a leg­többen traktorosok, rakodók, fogatosok. — Télen milyen munkát biz­tosítanak a dolgozóknak? bújnak meg, és az esti órák­ban rajzanak. A villanyfény­re érzékenyen reagálnak, a nyitott ablakokon berepülnek. A bogarak nem közvetítenek betegséget. Kellemetlenkedé­sük ellen szúnyoghálóval, il­letve rejtekhelyükön rovarirtó szer kiszórásával lehet véde­kezni. lálsz munkát, nagy város Nyíregyháza... Ej, hagyj en­gem békén, mondom neki, de azért érzem, hogy igaza van. Az idő elszállt felettem, észre se vettem. Ilyen idős korában meg már nehezen mozdul az ember. A huszonkét évemet sajnálnám. így van ezzel a többi is. Maradunk most- már. — A körülmények? Ma már istenesek. Huszonkét évvel ezelőtt lakókocsikban éltünk. Télen minden eresztékén be­fútta a havat a széL És a la­vórban, ha nem tüzeltünk egész éjjel, megfagyott a mos­dóvíz. Nyáron meg úgy fü­rödtünk, hogy egy fa kiálló ágára felkötöttük a locsoló­kannát, vizet bele, madzagot rá, és kész volt a „zuhany”. — Ebben az évben még korszerűbb munkásszállást kapunk Cegléden, mint ami­lyenben idáig laktunk. Ez az épület gázfűtéses, fürdőszo­bás, kultúrtermes lesz. — Mi a különbség a mosta­ni és a régi pályamunka kö­zött? — Ég és föld. Az akkori legnehezebb munkát, a kram- pácsolást, ma már aláverő­gépek végzik, de a sínfelsze­déstől a lerakásig, okos gépek segítik munkánkat. — Mi a dolga a pályamun­kásnak most? — Bekötési munka a pálya­építésnél, szabályozás, váltó­építés. Azt végezzük, amire a gép nem képes. Akad itt ten­nivaló az ember két kezének, meg aztán a gépeket is ki kell szolgálni. EGY PILLANATRA meg­akad a beszélgetés. Előttünk éppen a kitérő sínéit „köti be” egy csoport. Nagy Mi- hálytól megtudom, az ezüst fokozatot elért Tart szocialista brigád tagjai. Közéjük tarto­zik ő is. — Nagy jelentősége van itt az összefogásnak — mond­ja —, mert nálunk elsősorban ezt jelenti a bi igádmozgalom, hiszen áz ilyen nagy és ne­héz munkához egy ember ön­magában kevés. Ülés István — ősztől tavaszig működik a savanyítóüzem, ott nagy számban foglalkoztatunk nő­ket is. Ezenkívül hagymát tisz­títhatnak. A falon függő vándorzász­lók, oklevelek eredményes munkáról tanúskodnak. — Három szocialista brigá­dunk van. Közülük kettő nő­brigád. Már évek óta tartják a magas színvonalat, többször értek el első helyezést. D. E. Ex Eibris-RiáElítás Augusztus 19-én ex librisek­ből nyílik kiállítás a ceglédi Kossuth Művelődési Központ­ban. A tablók igényes összeál­lításával a kisgrafikák készítői és gyűjtői szemléltetni akar­ják a műfaj kínálta alkotási lehetőségeket. ALBERTIRSAI BAL. Va­sárnap este, hét órától éjfé­lig, búcsúi bál lesz Albertir- sán, a művelődési házban. A budapesti Synchron együttes szolgáltatja a zenét. A ren­dezvényre szívesen látják a szomszédos településeken élő fiatalokat is. , Helyükről kimozdított pol­cok, katalógus-fiókok, köny­vek, újságok egymás hegyén- hátán. A nagy felfordulásban alig találom meg a könyvtár vezetőjét, Godó Jánosnét. Vé­gül az egyik polc mögül ke­rül elő. Kezében mérőszalag. Gondterhelten méricskél. Kérdezés nélkül is látom, kevés a hely. — Nagyon nehéz a dol­gunk. Kéthetenként vásáro­lunk könyveket. Minden al­kalommal ezer forintért, te­hát minden második héten minimum 25 könyvvel gya­rapszik állományunk. Idáig, némi átrendezéssel, sikerült beszorítanunk egy-egy új pol­cot, de újabbat most már szinte lehetetlen. Megérkezett az új katalógusszekrény is, de nem tudom elhelyezni. Ha csak valami szerencsés fordu­lat nem segít, szűkös napok­nak nézünk elébe. Ha másik épületet nem is tudnak bizto­sítani, egy raktárhelyiségre feltétlenül szükségünk van. Az első a járásban — Mikortól vezeti a könyv­tárat? — Pontosan tíz éve. Akkor kétezer kötetünk volt, most tízezer. Egyre több újságot és folyóiratot járatunk. Már több mint hatvanféle közül válo­gathatnak az olvasók. Jelenleg két könyv jut minden lakos­ra: á járásban levő községek között az első helyen állunk. A járási átlag lakosonként 1,4 könyv. Egy-egy olvasónkra körülbelül tíz kötet jut. Pil­lanatnyilag 850 olvasónk van, év végére azonban már ezer­nél több lesz. Egyetértés — Mi szerez örömet a könyvtárosnak? — Mindenekelőtt az, ami­kor olvasóimtól hallom: „Jaj, de jó volt a könyv, amit ajánlani tetszett!” Vagy, ha elmondanak egy-egy epizódot, s megindokolják, miért, eset­leg miért nem tetszett. Ki­mondhatatlan öröm számomra az is, ha azt tapasztalom, a kellemes időtöltésen túl vala­mi pluszt is jelentenek a könyvek. Nagyon aranyosak a kis elsősök, szinte tömegesen jönnek: „Veronka néni, én is tudok ám már olvasni!” S igen jóleső az az egyetértés, mely köztem és az olvasók között kialakult. Derű — Kiknek a művei a legke­resettebbek? — Erre nem tudok egyér­telmű választ adni. Talán He­mingway, Móricz, Mikszáth a legnépszerűbb, a fiatalok szí­vesen olvasnak modern lírai Kétszázezer forint értékű társadalmi munka Nyársapát lakói az idén is kivették részüket a társadal­mi munkából. Mintegy 2600 méternyi utat építenek a köz­ség belterületén. A szépen rendezett óvodai park is az ő kezük nyomát dicséri. Az új utcákban 200 nyárfa el­ültetésére vállalkoztak. Eb­ben az évben eddig csaknem kétszázezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. Kardvirágok Sok ezer szál szegfű után a nyár elején szebbnél szebb kardvirágokból is sokat jutta­tott a ceglédi piacra a Magyar —Szovjet Barátság Tsz kerté­szete. A szálas virágokon kívül rózsatöveket is nevelnek, il­letve értékesítenek. ÉRIK A FÜGE A Balaton északi partján be­érett a szórványosan tenyésző fügebokrok termése. A koráb­bi hetek meleg időjárásának hatására szép, ízletes gyümöl­csöket hozott a hazánkban rit­ka növény. alkotásokat is. A művek jelle­gét tekintve pedig elsősorban a történelmi regényeket, ka­landos történeteket, elbeszélé­seket és útleírásokat keresik. Érdekes, meglepően sokan ol­vassák „Maszupant”. — Maszupant? Szégyellem, de nem is hallottam róla. — Én is megjártam vele! Tegnap egy idős néni hozta vissza a könyveket „Igazán jó volt ez a Maszupan!” — mondta. Erre én: „Kik ellen is háborúzott az a Maszu­pan?” — Nem viselt az háborút, ha csak a kiadókkal nem! — álmélkodott a néni. s kezem­be nyomta Maupassant egyik könyvét Győri Mária Magyarul Az albertirsai Dimitrov Tsz ceglédi, Szolnoki úti he­lyiségébe hatalmas tábla csalogatja a száraz torkú, szomjazó embereket. Rajta a felírás: BORPOHARAZÓ. A tábla tanúsága szerint el­sősorban Bacchus isten hó­dolóinak, a borok kedvelői­nek látogatását várják. Ezek közül is elsősorban azokét, akik nem csupán egy-két deci nedűt hörpin- tenek fel, hanem „poharas­nak”, vagyis betértükkor még nem tudják, távozás­kor pedig már nem tudják, hányszor ürítették poharu­kat. Nincs is ebben semmi kü­lönös. Csupán a kiskocsma neve meglepő, értelmét sok­szor próbáltam megfejteni. Minden elismerésem a név­adónak, hiszen jól tudom, nem könnyű frappáns, ér­dekes cégért kiötleni, bár ilyen a jó bornak — állító­lag — nem is kell. Ezen el­gondolkodva, csapongó fan­táziám is szült néhány torz kifejezést. Ezeket elrettentő példaként közreadom. Ilyen a borharapó, a borkóstoló, vagy az igazán groteszk bo­rozó. Jól tudom, ezek nem méltó versenytársai a BOR- POHARAZÓ-nak, de elő­nyük, hogy magyarul hang­zanak, és van értelmük. Különben: — Egészségünkre! (khim) Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik drága, felejthetetlen kislányunk, Végh Erika Mónika temetésén megje­lentek, fájdalmunkban részvétü­ket nyilvánították, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Külön kö­szönetét mondunk a Budapesti Heim Pál Kórház sebészeti osztá­lya főorvosának, orvosainak, ápo­lóinak segítőkész fáradozásaikért. Végh Miklós és a gyászoló család. Hűtik, pasztőrözik A Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat ceglédi üzeméből hatvanezer liter tej kerül naponta az üzletekbe. A nagy me­legben fokozottan ügyelnek a jó minőség megóvására: gyorsan pasztőrözik és hütik a tejet. Apáti-Tóth Sándor felvétele Mai pályamunkások Korszerű szállás épül K. A. Szúnyoghálóval, rovarirtó szerrel A törteti könyvtárban Tízezer kötet, hatvanféle újság KEVÉS A HELY

Next

/
Oldalképek
Tartalom