Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám

rts J iiLCin sJCirkip 1972. AUGUSZTUS 30., SZERDA Több gondot kell fordítani az érettségizettek munkába helyezésére Ki, miért nem tanul tovább — Beszélgetés a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben I A múlt iskolaévben 11 243 fiatal fejezte be általános iskolai tanulmányait, és közülük 1567 jelezte évközben, hogy nem kíván továbbtanulni. Utánanéztünk, hogy a másfélezernél több tizennégy éves leány és fiú a bősége­sen kínálkozó tanulási lehetőségekkel ugyan miért nem akart élni? Korszerűsítés Iskolaszemle Bondor József építésügyi és városfejlesztésügyi miniszter kedden Budapest több új is­kolájában miniszteri szemlét tartott, amelyen dr. Gosztonyi János művelődésügyi minisz- terhelyetessel és Kelemen La­jossal, a Fővárosi Tanács ál­talános elnökhelyettesével együtt ellenőrizte, hogyan tel­jesítették az építőle a tanév­nyitás előkészítésére vállalt kötelezettségeiket, a főváros új lakótelepeinek iskolaépíté­si programját. A látogatás alkalmat nyúj­tott arra is, hogy összehason­lítsák a korszerű tanítási és nevelési elveket egységesen érvényesítő, de épületszerke­zetben és megformálásban különböző kivitelű iskolákat. Megállapították, hogy e há­romféle iskola tapasztalatai­nak részletes értékelésével mód nyílik a jövő korszerű iskolatípusának kialakítására. iskoláztak be, közülük az egyik érettségizett. Másutt is túllépték a keretszámot, pél­dául Halásztelken, a kertész szakmunkásképzőben 81 he­lyett 90 fiatalt vettek fel. Ceg­léden pedig lakatos és szer­számkészítő szakmára 26 he­lyett 60 főt. Ugyanitt építő­ipari tanulónak 65 fiút akar­tak oktatni, 75 iratkozott be. Pilisvörösvárott is könnyedén megtelt ebben az évben az építőipari szakmunkásképző iskola, és másutt szintén ele­gen jelentkeztek erre az ipar­ra a megyében. Ez idén, tehát az építőmun­kás úgy látszik divatszakma lett. Szakoly Endre Kodály-év nyéhez hasonló színvonalú lesz a már készülő 1972—73-as koncertprogram. Az emlékévet a múlt esztendő végén Kodály- emlékhangversennyel kezdték, s azzal is fejezik majd be ez év decemberében. A Kiskvn- áági népzene fejlődési szaka­szairól a megyei népzenei tár­saság által rendezett előadás- sorozat már véget ért Az idei Kodály-emlékévhez hasonló gazdag, változatos ze­nei program még nem volt Kecskeméten, a nagy zeneköl­tő szülővárosában. A tavasa hangversenyeket a nyáron a második nemzetközi Kodály- szeminárium keretében rende­zett újabb 12 nagyzenekari és kamarazenei hangverseny kö­vette. Az elmúlt zenei évad 15 felnőtt- és ifjúsági hangverse­Ringasd el magad — Erre mi is kíváncsiak voltunk, és tüzetesen igyekez­tünk felderíteni az okát, 1209 fiatal miért nem tanul to­vább? — válaszol kérdésünk­re Horváth Izabella, a Pest megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet vezetője. — Többségük, 880 a leány, 329 pedig a fiú. — A tovább nem tanuló lá­nyok nagy számából arra kell következtetni, hogy ők maguk, de főként szüleik maradi gon­dolkodásúak. Amíg férjhez nem megy, segítsen a háztar­tásban meg a háztáji gazda­ságban .. . — Figyelemre méltó, hogy vizsgálódásunk során elenyé­szően kevés ilyen indokkal találkoztunk. A leggyakoribb meg okolás: menjen dolgozni, keressen pénzt a gyerek. Ne­héz szociális helyzetre csu­pán 209-en hivatkoztak. Elég­telen tanulmányi eredménye miatt 329 hagyja abba a ta­nulást, ami érthető. Viszont a többiek megfelelő tanulmá­nyi eredményük és családjuk rendezett anyagi körülményei ellenére sem folytatja a tanu­lást Negyvenöt szülő gyerme­két — annak kívánsága elle­nére — nem engedi tovább­tanulni, ellenben 55 gyermek, hiába akarják a szülei, erre nem hajlandó, pedig több hely volt, mint ahányan az általá­nosból kikerültek. . — Es a továbbtanulni nem akarók azóta sem változtatták meg szándékukat? — Amit csak lehetett, meg­tettünk. Személy szerint kü­lön foglalkoztunk a tovább­tanulásra nem jelentkezett jó tanulmányi eredményt felmu­tató 159 fiatallal. Végered­ményben elértük, hogy 118 fiatal megváltoztatta szándé­kát, továbbtanul. Legalábbis egyelőre ennyiről van biztos tudomásunk. Reméljük azon­ban, hogy a járási hivatalok és városi tanácsok munkaügyi szakigazgatási szerveitől ké­sőbb még többről érkezik ér­tesítés. Pszichológiai és orvosi vizsgálatnak vetettük alá a továbbtanulásra egészségi okokból alkalmatlan 66 gyer­meket, és legtöbbjüknek tud­tunk valamilyen lehetőséget ajánlani. — Némelyik szakmunkás­képző-intézet és középiskola is, többnyire helyhiány miatt, egyeseket elutasított. Hányán vannak ilyenek és ml lett ve­lük? — Szakmunkásképző inté­zetek 152 főt utasítottak el. Számukra választott pályájuk­hoz hasonlót ajánlottunk. Ed­digi értesüléseink szerint kö­zülük 58 be is iratkozott. Kö­zépiskolából 101 fiatalt uta­sítottak el, 80, biztos tudomá­sunk szerint, beiratkozott az általunk javasolt másik kö­zépfokú tanintézetbe. — Egyetemekről, főiskolák­ról bizonyára szintén sok je­lentkező kimaradt. Törődik-e velük az intézet? — Ha hozzánk fordulnak, természetesen, de az igazat megvallva, eddig a középisko­lát végzettekről nem kaptunk rendszeres adatokat. Azt tud­juk, hogy 874 érettségizett, közülük 415 lány kérte felvé­telét, nincs azonban értesülé­sünk arról, hányán kerültek be, de azt sem tudjuk, hogy aki nem pályázott felsőfokú tanintézetbe, milyen munkát vállalt. Intézetünk csak ez év januárjában alakult, még nem rendezkedhettünk be minden­re. Célul tűztük ki azonban, hogy már az idei tanévtől kezdve feltárjuk a középisko­lát végzettek számára kínál­kozó, megfelelő munkalehető­ségeket. Fontos ez a feladat. Több helyen is bebizonyult, hogy a középfokú végzettségű­ek nemcsak betanított mun­kásként vehetnek részt a ter­melői munkában. Üzemekben rendezett tanfolyamok elvég­zésével, amint az eddigi gya­korlat is mutatja, középszintű vezetők lehetnek, vagy kvali­fikáltabb munkafeladatok el­végzésére alkalmazhatók. — Általában az a tapaszta­lat, hogy az érettségizettek legnagyobb része, ha nem igyekszik továbbtanulni, köny- nyen talál saját maga mun­kalehetőséget. Elhelyezkedési gondja azonban annak van, akinek nem sikerült bejutni egyetemre, vagy főiskolára. Tudnak nekik segíteni? — Cegléden, Vácott utána­néztem a munkaügyi osztályo­kon, több elutasított is jelent­kezett — ezt Dobróczi János, az intézet munkatársa, köz- gazdász-pedagógus mondja. — A fiúknak mindkét városban tudtak munkát ajánlani, a lá­nyoknak viszont már kevés­bé. Vácott szövő- és fonószak­mát ajánlottak nekik, erre vi­szont érettségizett lányok nemigen mennek. Intézetünk­nél 10 leány jelentkezett ed­dig. A felvételijük nem sike­rült, mind képesítés nélküli pedagógusállást keres, és eh­hez ragaszkodik. Nem tud­tunk rajtuk segíteni. Ellenben nyolc ifjút beiskoláztunk szakmunkásképzőbe. Négyen mezőgazdasági főiskolán nem szerezték meg a kellő pontszá­mot a felvételin, az iskolából is kevés pontot vittek maguk­kal. Azt ajánlottuk, menjenek a péceli állattenyésztési szak­munkásképzőbe, két év alatt befejezik, és, ha akkor újból nekivágnak a felvételinek, ak­kor már nem számít az isko­lai kevés pont. Szeptember­ben megkezdik Pécelen a ta­nulást. Három érdi fiatalem­ber gépészmérnök szeretett volna lenni, nem sikerült a felvételijük. Segítségünket kérték, autószerelést akarnak tanulni. A szigethalmi szak­munkásképzőt ajánlottuk, de ott nincs kollégium. Érdről bejárni, albérletet megfizetni nem tudnak. Pestre kerültek szakmunkásiskolába. Egy gyá- li ifjú egyetem helyett, ugyan­csak pesti intézetben, mező- gazdasági gépszerelő tanuló lett. Egyébként az idei érett­ségizettekről még egy adat: 1589 leány és 605 fiú vállalt munkát a megyei és fővárosi iskolákban érettségizett 3900 megyebeli fiatal közül. A Bu­dapesten érettségizettek nagy része ott tanul szakmát. Elég sok érettségizett megy az iparba. — Az előbb szó esett arról, hogy az érettségizettek kvali­fikáltabb munkára lennének alkalmasak, persze megfelelő tanfolyam elvégzése után. Szerveznek megyebeli vállala­tok ilyen tanfolyamokat? — Nem nagyon, de éppen most jelentkezett' az Építő­ipari Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalat Dunaharasztiról. Gimnáziumi érettségivel lyukkártyakezelő- ket, közgazdasági szakközép­iskolai végzettséggel progra­mozó gyakornokokat és segéd­kutatókat venne fel, tanfolya­mot rendez a számukra. Egyébként szakmunkásnak is sok érettségizett menne, mégis Szigethalmon, ahol 90 ilyen fiatalt vártak, még mindig van 51 számára hely. Ok: a kollégium hiánya. Márpedig az autószerelő szakma diva­tos pálya. — S hogy állnak a nem di­vatos pályák? Például az öntő- szakma? — A váci intézetben idén csak 16 főben jelölték meg a keretszámot, pedig az ország öntödéinek legalább 100 fő a tanulóigénye. Júliusban még alig volt jelentkező, és ma, itt a jelentés, 17 öntőtanulót az Állami Déryné SZÍNHÁZ az elmúlt évadiban 1842 alőadást tartott, többet, mint az összes vidéki szín­ház együttvéve. A színház 16 darabot mutatott be, s több mint háromszáz községben, városban játszott. A számok szépek, jelentősen meghalad­ják az előzetes elképzeléseket is, mégis bőven akad töpren­gésre késztető gond ég meg­oldásra váró feladat. Elsőként említem a színház- látogatók számának fokozatos apadását. Igaz, ez nem olyan nagy arányú, mint a mozinál, mégis, mindenképpen nyugta­lanító jelenség. A tv elszívó ereje akkor is nyilvánvaló, ha azt az optimistábbak átmene­tinek tekintik. Világjelenség­ről van szó, és valószínűtlen, hogy a jövőben lényeges vál­tozás következne be. Mit tehet a színház? Vagy felhígítja a műsorát, hogy a közönség igénytelenebb réte­gét megnyerje, vagy a nehe­zebb és áldozatosabb utat vá­lasztva az eddiginél is nívó- sabb műsort ad. Nem fél le­térni a kitaposott útról, újjal, változatosabbal kísérletezik; műsortervét izgalmasabbá te­szi ; szorosabb és élőbb kapcso­latot teremt a községekkel, vá­rosokkal. A Déryné Színház ez utóbbi utat választotta. Már az elmúlt évadban is csak mutatóban játszott operettet, és csökkent a zenés vígjátékok száma is. Az öncélú szórakoztatás he­lyett értékálló, tartalmas mű­vek bemutatásával törekedett népművelői feladatát teljesíte­ni, és versenyre kelni a tele­vízióval. Ugyanezt az utat j szándékozik járni a színház az új évadban is, s úgy vélem, ezt igazolja néhány példa a következő évad műsortervéből. Bemutatjuk Szigligeti: Liliom- fi, Jókai Mór: Rab Ráby, Fa­zekas Mihály—Vass Laios— Török Tamás: Az örök Ludas, Sophokles—Gyurkó: Elektra, Ránki György—Károlyi Amy: Romádé király, Petőfi Sándor —Simon István—Rónai Pál: A helység kalapácsa és J. V. Popa: Micsoda zűrzavar című darabját, és színházunknál lesz Végh Antal új színpadi művé­nek, a Boldogságkeresőknek az ősbemutatója. ÜGY ÉRZEM. VIGYÁZ­NUNK KELL, hogy ne legyen túlfeszített a programunk. Ré­gi igazság: kevesebb sokkal több lenne! Ezzel függ össze egy másik gond, a színészek számának csökkenése. Ugyan­akkor minőségi javulásról be­szélhetünk! Tapasztalatból tudjuk, hogy mi az a fluktuáció, s a mél­tánytalan bérezésnek az ered­ménye ez. Élő, megoldásra vá­ró kérdés, feladat ez vala­mennyi vidéki színháznál, s méginkább az a Déryné Szín­háznál. VAN MÉG NÉHÁNY OK, amely akadályozza, az egész­séges „ fejlődést és kibon­takozást. A vidéki színházaknál beve­zetett körzetesítés, a szomszéd városokba való és hetekre szó­ló áttelepülés egyben a tájo­lás alól való részbeni mente­sítésüket ás jelenti. így a ki­sebb községek színház nélkül maradnak, s ezek ellátása is a Déryné Színházra hárul. Ezzel a színház tájolási kötelezett­sége az eddiginél jobban kiter­jedt az egész országra. Továbbra is gond, hogy egy­re több a nívós előadásra alig alkalmas kisebb színpad. Az a törekvés is — érthető okokból — kátyúba jutott, hogy az elfogadható körülmé- nyeKet biztosító nagyobb köz­ségekben úgynevezett közpon­tosított előadásokat tartsunk, s a közönséget a környékből verbuváljuk. Az előadások számának to­vábbi csökkentéséről nem le­het szó, ismétlem, az előadások színvonalát kell emelni! A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ au­gusztus 19-én — valamennyi színház között elsőként — el­kezdte új évadját, immárom a 22-et. Szeptember 1-én Pest megyében, Szigetújfalun ját­szik. Valamennyi előadásunk az évad végéig gazdára talált! Mintegy 60—70 ezer bérlet fo­gyott el, s ez azt jelenti, hogy nézőink kétharmada bérletes. A nézőtér egyharmadára azonban a helyszínen kell né­zőket toboroznunk! Ez az egy- harmad az a kritikus mennyi­ség, amely a közönség érdek­lődését vagy tartózkodását hí­ven tükrözi, s egyben a helyi szervezés minőségi mutatója. A szinház a helyi szervezők­nek, a művelődésiotthon-igaz- gatóknak az eddiginél is na­gyobb segítséget nyújt, válto­zatos, érdekes, figyelemfelhívó Tavaly „beatkáosz” idején — nagy meglepe­tést keltett a Lo­komotív GT együttes megala­kulása. Sokan ké­telkedtek abban, hogy érdemes volt-e Presser Gá­bornak, Laux Jó­zsefnek, Frenreisz Károlynak és Bar- ta Tamásnak el­hagyni a korábbi sikeres állomáshe­lyét. Mert egyéb­ként hiába kitűnő zenészek — hal­latszott sokfelől — itt a csapatmunka a döntő. Presserék nemige,! figyeltek ezekre a vélemé­nyekre, inkább munkához láttak, s dalokat kompo­náltak. Nos, egy év elteltével most már nyugodtan elmondhatjuk: az LGT alaposan rácáfolt a kétkedőkre. Az idei nyár si­keres külföldi vendégszereplé­sei és hazai fellépései min­denképpen ezt bizonyítják. Laux József, az együttes do­bosa a legemlékezetesebb tur­néról elmondta: május végén három napig Angliában jártak. A meghívó a Lincoln városa mellett fekvő farmra szólt, ahol negyven zenekar — köz­tük a Beach Boys és a Faces — lépett fel, nem kevesebb, mint 60 ezer ember előtt. Va- ■ lamennyi együttes egyórás műsorban mutatta be tudását. Az LGT első itthoni nagyle­műsorfüzeteket, plakátokat, röplapokat küldünk. A mű­velődési otthonok igazgatóitól azt várjuk, hogy az előadások szervezését társadalmi üggyé szélesítsék. Az elszürkült ru­tinmunka helyett színes és változatos eszközökkel meg­nyerhető a közönség érdeklő­dése. ÜJ ÉVADUNK ELSŐ FELÉ­NEK külön ünnepi jelentősé­get ad Déryné Széppataki Ró­za — a színház névadója — halálának 100. évfordulója. A kegyeletes megemlékezésre a Liliomfi előadása nyújt stílu­sos alkalmat. A klasszikus víg­játékhoz Gyárfás Miklós írt kitűnő előjátékot, s ebben fel­eleveníti Déryné életének egyik érdekes szakaszát. Alig­ha akad ennél aktuálisabb „házi ünnep”, hiszen a színház Déryné útját járja! Igaz, gyertyafény helyett sok száz wattos reflektorokkal, rázós ekhós szekér helyett modern Ikarusokkal. A cél azonban ma is ugyanaz! mezének felvételeit játszotta el — angol szöveggel. S hogy milyen sikerrel? Ügy gondol­juk, a New Musical Express kritikája mindennél többet mond: „Négy kitűnő zenész érkezett hozzánk Budapestről. Laux József és Frenreisz Ká­roly angol kollégáikkal is fel­vennék a versenyt.” Miután megérkeztek Ang­liából, ORI-műsor keretében — Zalatnay Saroltával közö­sen — járták az országot Szeptember 9-én, délután í órakor a Kisstadionban szín­padra lép a Lokomotiv Gl együttes, s ugyanebben a mű­sorban hallhatjuk a Mini ze­nekart, valamint Zalatnay Sa­roltát. A legjelentősebb őszi ese­mény: megjelenik tizenegy számos új nagylemezük, Rin­gasd el magad címmel. Vala­mennyien úgy érzik, hogy ez továbblépést jelent az első nagylemezhez képest, hiszen akkor — érthető oknál fogva — alig pár napos „zenei is­meretség” után születtek meg a dalok. A Ringasd el magad hangzásban, stílusban is érettebb és jobb a korábbinál, itt már érződik az igazi ösz- szeszokottság. F. G. KeDvEnC L E-----------—-M E--------------------------Z E M Amo mszt&í Vágja ki, és írja rá a legkedve­sebb vokális, hangszeres és köny- nyűzenci szám címét, úgy küldje be szerkesztőségünkbe (Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6.) szeptember 4-ig. A borítékra ne feledje fel­írni: „Kedvenc lemezem”. Szava­zóink között havonta 13 kislemezt sorsolunk ki, a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat ajándékát. Dóczy Ferenc, a Déryné Színház munkatársa J i Eredmények, gondok, remények r A' Az Állami Déryné Színház 22. évadja előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom