Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

MQHOB°VmftI XIV. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 27., VASÁRNAP A part vb napirendjén A kertészeti kultúra helyzete a járásban Bénye -f- Csévharaszt -f- Ecser ’-f- Goinba 4~ Gyömrő -f- Kava * Maglód -f- Mende -f- Monor -f- Monoii-eidő.-j- Nyáregyháza j Péteri . Pilis -{- Sülysáp Úri rf- Üllő -f- • Vasad Vecsés ■ Sportpálya — Játszótér — Szemétszállítás Miért késik a monori-erdei napközi építése? Beszélgetés n monori költségvetési üzem vezetőjével ' Nagyobb területet öntöznek Kielégítő a zöldségellátás — A jövő feladatai ' Ülést tartott az MSZMP já­rási végrehajtó bizottsága. El­ső napirendként Gál Sándor, a járási hivatal ipari főelőadó­ja tartott beszámolót a járás ipari szövetkezeteinek káder- helyzetéről, a káder- és sze­mélyi munka feladatairól. Ezután Várszegi György, a járási pártbizottság gazdaság- politikai osztályvezetője tájé­koztatta a vb-t az 1969. április 2-i, a járás kertészeti kultúrá­jának további fejlesztésére vo­natkozó pártbizottsági határo­zat végrehajtásáról. — Az MSZMP járási végre­hajtó bizottsága 1968. decem­ber 12-én tárgyalta és értékel­te a kertészeti termelés hely­zetét a járás termelőszövetke­zeteiben. A vb programtervezetet dolgozott ki a kertészeti kultúrák további fejleszté­sére. Három év telt el azóta, és érdekes képet mutat a járás­ban a tsz-ek kertészeti gaz­dálkodása. A , zöldségtervte- rület 2300 hold, s ebből 1900 hola szárazművelésű. Tizenegy tsz-ben folytattak 100 holdnál nagyobb területen zöldségter­mesztést. Sok még a tennivaló, kevés a kertészeti szakember és szakmunkás. A 19 közös gazdaság közül a monori Üj Élet, a péteri Rákóczi, az üllői Kossuth és a két vecsési tsz fog­lalkozik a legnagyobb te­rületen zöldségtermesztés­sel. ■ •‘•lu j Általános tapasztalat, hogy a zöldséget nagy területen ter­melő gazdaságokban nem sokféle növényt, hanem né­hány jól bevált zöldséget ter­mesztenek. ! Kevés a munkáskéz, azért a ] tsz-ek gépesítettek. 1971-ben j először végeztek gépi betaka- I rítást a monori Új Elet, az I üllői Kossuth és a péteri Rá­kóczi tsz-ben, összesen 154 holdon. Azért lassú a gépesí­tés üteme, mert a gépek je­lentős összegbe kerülnek. Ezért az üllői Kossuth és a vecsési Ezüstkalász 1973-ban közösen kívánja megoldani a paradicsom gépi betakarítását. A pártbizottsági ülés állást foglalt az öntözés továbbfej­lesztésében is. Meghatározta, hogy 1972-ben 800 holdon kell öntözéses zöldségtermesztést folytatni, ám ezt csak 516 hol­don sikerült megvalósítani. — Mi az oka ennek? Az egyik, hogy az Egyesült Ecser— Gyömrő Petőfi Tsz csökken­tette zöldségterületét, és a megépült víztárolót nem hasz­nálja ki megfelelő mértékben. Az úri Béke és a gombai Üj Élet tsz-ek az öntözéses terü­letet elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben használ­ják ki. 1975-ig javul a helyzet, az öntözéses terület 1100 hold­dal nő majd. A lakosság zöldáruval való ellátása jónak mondható a monori járásban. Árufeldolgozást végez a két vecsési, az üllői, a mo­nori Üj Élet és a péteri Rákóczi tsz. Bevált ez a módszer, ezek a szövetke­zetek igyekeznek bővíteni feldolgozó tevékenységü­ket. — Végezetül elmondható, hogy a termelőszövetkezetek párt- és gazdasági vezetői igyekeznek végrehajtani a programtervezetet. Továbbra is feladat az öntözött területek kérdésének megoldása, külö­nösen Üllőn, Pilisen és Ecse- ren, valamint a hagyományok­kal rendelkező tsz-ek kerté­szeti kultúrájának fejlesztésé­ben, például a sülysápi Petőfi Tsz-ben. Gér József Mocsári Károlyt, a monori nagyközségi tanács költségve­tési üzemének vezetőjét kér­deztük: miért késik a monori- erdei napközi otthon építése? Hivatalos leveleket vesznek elő Szőnyi Istvánnal, a tanács műszaki ügyintézőjével a ter­vezési szerződést, amely sze­rint ez év július 15-ére kel lett volna elkészülnie a tér veknek. A szerződés február ban készült, utána a tanács kérte a tervezést vállaló Mo­nori Járási Építőipari Szövet­MONOR Jelentkezés óvodába ­Mint minden évben, az idén is szeptember 1—7-ig lehet bejelenteni az illetékes körzet vezető óvónőjénél az óvodai beíratásra szánt gyerekeket. Szeptember 7-e után az óvo­dák újabb jelentkezőket nem vesznek figyelembe. Természetesen nem a jelentkezés sorrendje dönti el, hogy az 1972—73-as évre kit vesznek fel az óvodába, ha­nem elsősorban a szociális, helyzet. Óvodai felvételi bi­zottság bírálja el a jelentkezőket. A bizottságban szülők is helyet kapnak. Helytelen gyakorlat, hogy némely szülő több óvodába is bejelenti gyermekét. Ez csak zavarja a felvételi bizottság munkáját, és semmiféle előnyt nem biztosít. Gulyás László művelődési felügyelő Nem mindegy Agresszív helyett óvatos vezetést! Szirénázik a mentőautó. A síkos úttesten sorban félrehú­zódnak a gépkocsik. A mentő akadálytalanul halad előre, célja felé. Egészen addig, amig be nem éri Vecsés belterüle­tén az XA 65-10 forgalmi rendszámú pótkocsis teherau­Az első csengetésig Tízezer forintos társadalmi munka Már számolgatják a diákok, hogyan fogynak augusztus napjai. Eszükbe jut szeptem­ber elseje, csak egy pillanatra, aztán elszáll a gond, végtére is még tart a vakáció. Az első csengőig azonban még van az iskolákban tennivaló. Mester­emberek végzik határidős vál­lalásaikat, festők és mázolok, lakatosok, asztalosok váltják egymást. Emléktábla Nem véletlen, hogy az évek óta „rendhagyónak” ismert Ve- esés-felsőtelepi általános isko­lát kerestük fel a „Hogyan készülnek a diákok fogadásá­ra?” kérdéssel. Rendhagyó, ki­vételes mivolta abban áll, hogy itt már tiszte^ hagyománya van a szülői munkaközösség társadalmi munkájának. Em­léktábla örökíti meg, hogy „1964-ben az SZMK áldozatos munkájával épült a politech­nikai terem”. A különálló épü­letet alapjától a tetőig a szü­lők építették. A vas- és fa­megmunkáló műhelyek mel­lett konyha is működött itt, eddig folyó víz nélkül. — Szeptember elsejétől már csap­ból jön a víz — újságolja Bo­gár Ferenc igazgató. Az ud­varon hatalmas földkupacok között botorkálunk, nyílegye­nes, frissen ásott árok állja utunkat. — Most vannak a munka dandárjában — mond­ja az igazgató, és sorolja, ki mikor, mit végzett, mennyi Időt áldozott az egész heti tnunka után, hány szabad kzombatot, vasárnapot töltőt lek itt a szülők és persze, Bo­gár igazgató maga is. A szü löktől tudom, hogy hetek óta vasárnap, hétköznap az isko­lában dolgozik. Léptekkel mérjük az árok hosszát. Még lelépni is elég. Közben elmondja az igazgató, hogy az iskola költségvetési összegéből beszerezték a víz- | vezetékhez szükséges anyagot két és fél ezer forintért. A többit, hagyományaihoz hí­ven, az SZMK vállalta. Há­romezer-ötszáz forint értékű társadalmi munkát végeztek itt. A 25 méter hosszú és 80 centiméter mély árok kiásását Nagy Kálmán vezette, aki öt­tagú brigádot szervezett, és július 30-án, egy vasárnap el­készültek az árok ásásával. Az oroszlánrészt, a szerelést is Nagy Kálmán végzi, aki há­romgyermekes édesapa. Pau- noth Pál is a szabad szombat­ját, vasárnapját áldozta a szennyvízlevezető árok ásásá­ra. A. tűző napsütésben a la­pát nyelére támaszkodva ki­csit megpihen, közben el­mondja, hogy maga is a felső- telepi iskola tanulója volt. — 1950-ben végeztem, Bogár Fe­renc igazgató volt az osztály- főnököm. Két gyermekem jár most ide. Száztíz pad A tornateremben 110 iskola­padot újítanak fel a szülők. Az „ismeretlen mesterkézre valló” monogramokat, szíve­ket, virágokat eltüntették, le- gittelték, aztán a padok a fes­tők ecsetje alá kerültek. Ra­gyogó, sima felületű, „új” pa­dok kerülnek ki a szorgalmas váltott csoportban dolgozr anyukák keze alól. Sinai Gás púmé és Pqlyk Györgyné már az utolsó simításokat végzik A 110 pad felújítási munká fának értéke megközelíti a kétezer forintot. A tornate­remben egy sarokban halmoz­ták fel a IV. és VIII. osztály új, modern tantermi berende­zését; 18 asztalt, 36 széket és két tanári asztalt: tizenkétezer forintért vásárolta az iskola. A megújult osztály lesz a fi­zika-kémia előadóterem. A falakat mind a nyolc tante­remben frissen festették, öt tanteremben a parkettcsiszolás is elkészült; Ceglédi József kisiparos végezte a munkát. Egy tantermet díjtalanul csi­szol, fényez, és ő irányítja a szül *k munkáját. Délután a másik Benyitunk a tantermekbe. Nehéz, csípős levegő csap az arcunkba. Tükörfényes a par­ketta, három tanterem már „beköltözhető”. A negyedikben nagy iramban dolgozik egy SZMK kis brigád: Kovács Jó­zsef, Abonyi József, Moyzer Károly, Bach' Ferenc. Szép sorjában térdepelnek az apu­kák. Nem veszik büntetésnek, mert vidáman beszélgetve húzzák a széles lakkozóecse- tet. Egykettőre a küszöbhöz érnek, és újra elkészült egy tanterem. Négyezer forint csak a parkettán végzett társadal­mi munka értéke. Szabad szombat, dél van. El­köszönnek, hazamennek ebé­delni, délután következik a másik iskola négy tanterme. Ott púpos parkettát kell fel­szedni, rendbe hozni, az pedig nem kis munka. De a társa­dalmi munkát végző szülők listája több, mint egy osz­tálylétszám. Harmincötén oszt­ják el egymás között a mun­kát. amelynek értéke szeré­nyen számolva is kiteszi a 10 ezer forintot. Fekete Gizella tót. Az legalább 70 kilométe­res sebességgel robog, hátul, a téglarakás tetején két fiatal­ember ül, nem éppen bizton­ságos helyzetben. A mentőautó vészjelzése, úgy látszik, nem hallatszik be a ZIL vezetőfülkéjébe. A szi­réna élesen vijjog, a 'fehér autó kísérletezik, hátha elfér­ne, hátha megérti valaki a szembejövök közül: sürgős a dolga. A pótkocsinak megle­hetősen nagy a kilengése, így veszélyes vállalkozásnak ígér­kezne megelőzni az 1. számú Volán Vállalat teherautóját. Már a vecsési cukrászda kö­zelében járunk, amikor a te­herkocsi vezetője indexel, le­tér az út szélére, és megáll, épp a buszmegállóban. A mentőautó másfél kilométeres manőverezés, kísérletezgetés után végre szabadon mehet tovább. Az eset a napokban történt, eléggé el nem ítélhető módon. A teherautó vezetője, mintha egyedül csak ő közlekedne az országúton, úgy vezette be- hemót járművét. Figyelmet­lensége semmivel sem ment­hető. Már azzal megsértette a KRESZ-t, hogy lakott terüle­ten túllépte a megengedett se­bességet, majd a vészjelzésre nem húzódott az út szélére, nem biztosította a szirénázó mentőautó zavartalan elhala­dását. Végül amikor megállt, akkor sem a mentő, hanem a presszó kedvéért tette ... Ügy érezzük, nem hagyhat­juk szó nélkül az esetet azért sem, mert számtalanszor adódnak ilyen helyzetek az országúton. Esetünkben a gép­kocsivezető egyáltalán nem volt körültekintő, még kevés­bé emberséges. Ügy látszik, számára ismeretlen fogalom a deffenzív — vagyis a veszély­elhárító — vezetés elve, pe­dig manapság nagy szükség van erre a vezetési stílusra. Kiváltképp az országutakon, ahol nemcsak a nagy sebes­séggel haladó gépkocsik talál­koznak egymással, hanem ve­zetőik is. Pillanatok alatt éb­redő indulataikkal, kivagyisá­gukkal, a közlekedési és az er­kölcsi szabályok durva meg­sértésével, agresszív magatar­tás. knal veszélyeztetik a köz­lekedést és az emberek biz­tonságát. tSzabó) kezetet, hozzák előbbre, május 31-re a tervezési határidőt, hogy a napközi építését minél előbb elkezdhessék. A terv még most, augusz­tus végén sem készült el — az épületgépész-tervező balesete miatt. — Monori-erdőnek jelenleg nincs sportpályája. Láttunk fiatalokat a 4-es út menti szárítóföldön futballozni. — A monori-erdei régi sportpálya tulajdonképpen magánterület volt. Mielőtt a tanács átadta a vegyi ktsz nek, meg kellett vásárolnia a tulajdonosoktól. Jelenleg a Nyáregyháza felé vezető út jobb oldalán van kijelölve a futballpálya helye. — Több illetékes helyen fel­vetődött a közelmúltban a ját­szótér építésének gondolata. Foglalkozik-e a költségvetési üzem ezzel a témával? — Jelenleg nem- Tudna al­kalmas helyet mondani? A Marx liget már nem jöhet számításba az építkezések miatt. A piactér tőszomszéd­ságában ott a forgalmas busz- pályaudvar. Az evangélikus templom előtti kis tér egy for­galmas útkereszteződés mel­lett van — egyébként is na­gyon kevés a parkosított terü­let Monoron — ezen a kis té­ren pihenőhelyet tervezünk egy-két paddal. Egyetlen lehe­tőség mutatkozik: az új sport­pálya mellett, ott, ahol most a csatornázási vállalat mun­kásainak szállása van. Tehát a strand és a sport­pálya közötti terület, ami már azért is alkalmas lesz, mivel mellette épülnek a közeljövőben a lakásépítő szövetkezet épületei. A fiatal házasok gyerekei­nek is nagyon jól jönne majd a játszótér. — Utoljára égy kevésbé fenkölt téma: május elseje után megindul Monoron a szervezett szemétszállítás. Mik Monor Biológiai továbbképzés Augusztus 28-án, hétfőn délelőtt 9 órakor biológiai to­vábbképzést tartanak a járás sokkos nevelői részére Mono- ron, a Kossuth iskolában. A járási bajnokság vasárnapi műsora Monor II—Pilis II, felnőtt ás ifi 9 óra; Gyömrő—Vecsés II, felnőtt 9 óra, ifi 10.45; Maglód II—Csévharaszt, fel­nőtt 9.30, ifi 11 óra. A Vasad —Nyáregyháza, Gomba— Ecser és a Mende—Sülysáp II találkozó 14, a felnőtteké 16 órakor kezdődik. a tapasztalatai a szállítást végző költségvetési üzemnek? — Vegyesek. A lakosság egy része megszokta már, melyik napon érkezik a gépkocsi az utcájába, különösen az 5-ös körzet, a község központja az, ahol nincs bonyodalom. A vas­úton túl, a telepen azonban szinte senki sem rakja ki a szemetet. Igaz, itt a „példás” 5-ös körzetben is előfordul, hogy a délelőtti órákban rak­ják ki a szemetesedényt, ho­lott á gépkocsi kora reggel szedi össze a szemetet. Aztán: sajnos, a tanácstagok sok helyen elmulasztották is­mertetni körzetük lakóival a házi szemét fogalmát. Ebből is sok perpatvar származott. Olyan is megesett, hogy el­lopták a szeméttárolókat, most már erről nem hallottunk. — Hogy sikerült megoldani a szemétdíj beszedését? — Eddig még, sajnos, se­hogy. Sem a villanyszámlás, sem a postások nem vállal­ták. így kénytelenek leszünk egy személyt alkalmazni, aki a díjakat összeszedi. Pedig számítottunk erre a bevételre: a szemétdíjból szerettük vol­na a község földútjait rendbe hozni. Ezzel kapcsolatban egy kérés: Monornak nagyon sok utcája még földút- Nagyon sok helyen vannak gödrök, kátyúk. Azt tapasztaltuk: a lakosság ezekbe a gödrökbe önti a szemetet, rothadó nö­vényeket, bűzt árasztó egyéb hulladékot. Ne tegyék! Egészségi és esztétikai szempontból is az lenne a helyes, ha az árkok ki­ásásakor nyert földdel töltenék fel ezeket a ká­tyúkat mindenütt. Mert az árkok rendbe tétele, a paraj, ecetfa és egyéb füvek lekaszálása, bármennyit szor­galmazzuk, nagyon sok he­lyen még mindig késik. F. O. Ügyeletes orvos Gyomron, Mendén és Péte­riben; dr. Altorjai Károly (Gyömrő), Monoron, Monori- erdőn, Gombán, Bényén és Káván: dr. Balogh József (Monor, Ady Endre út), Mag­lódon és Ecseren: dr. Szuhaj János (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán. Csévharaszton és Vasadon: dr. Czinder Bá­lint (Pilis, Rákóczi u. 63.), Sülysápon és Úriban: dr. Gáspár István (Sülysáp), Ül­lőn: dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János ut­cai. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén hétfő reggelig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. VÉGRE! Megérkezett az első átcsoportosított munkaerő a felüljáró vecsési szakaszára. Ügy látszik, sürgős a munka, mert szemer­kélő esőben is dolgoznak. A földmunkálatokat végzik kézi erő­vel... Vajon meddig? * Ács György felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom