Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

FtÄl IfttiH 6 'útlap 19*2. AUGUSZTUS 27., VASÁRNAP P«l megyei barcuigofáóob 36. megbízottja volt. A szatmári béke után amnesztiával tért haza Galíciából, politikával többet nem foglalkozott, vi­szont könyveket írt, írókat, tu­dósokat, művészeket támoga­tott, s lerakta a híres péceli Ráday-könyvtár alapjait. Fia: Gedeon — ugyancsak az első, s a második és harmadik Ge­A péceli Ráday-kas tély — ma MAV-kór- ház főbejárata Fotó: Dollingcr Erhard ] deonnal együtt a későbbi rossz emlékű Ráday Gedeonoktól messze elütő, nemes alakja a hazai históriának — szinte egész életét a nemzeti műve­lődés ügyének szentelte. Gya­rapította atyja péceli könyvtá­rát és gyűjteményeit, s költői kifejezésmódunkat gazdagítva először írt rimes-mértékes (Ráday-versformájú) magyar verset, megismerkedett, meg­barátkozott Kazinczy Ferenc­cel, a még atyja életében el­kezdett, majd az utódok által remekbe építtetett Ráday-kas- tély az 1770-es évektől kezdve jó ideig a fellendülő magyar irodalomnak főfészke, Íróknak, irodalombarátoknak találkozó­helye lett. A második Gedeon, mint színészetünk támogatója és drámafordító híresedett el, a harmadikat a Pest várme­gyei ellenzék egyik vezéreként hűtlenségi perbe fogták, 1843- ban a Nemzeti Színház főin­tendánsának választották 1847-ben Kossuth követválasz­tási vezérkortese lett, 1849-ben Haynau kétévi várfogságra ítélte. 1870-ben, miután anya­gilag teljesen összeomlott, a péceli kastély egyik főkin­csét, értékes családi könyvtá­rát a pesti református főisko­lának adta el, s azt ma is a Duna melléki református egy­házkerület főhatósága alá tar­tozó Ráday-könyvtár őrzi Nem érdektelen adat: a könyv, tár jelenlegi jócskán megnö­velt állaga: 111 800 kötél könyv, 8200 folyóirat, 34 ős- nyomtatvány, 194 antikva és 1200 régi magyar könyvtári mű. Az időbe még egyszer vissza­tekintve: Pécel XIX. század: kultúrközpontjának a RádayaV mellett nevezetes alakja: a: író, esztéta, szerkesztő, nyelv­újító Szemere Pál, Kazinczj tanítványa és Kölcsey barátja Petőfi 1845-ben költeményber üdvözölte a tehetségét felisme­rő és elismerő Szemerét, s meghívására Pécelen tett 1846 évi látogatását „Barna me­nyecskének ..című verséve tette emlékezetessé. A tágas parkban emelkedc hatalmas Ráday-kastély ma < MÁV utókezelő kórháza, ame­lyet nemsokára, 320 ággyá bővítve, gerontológiai intézet­té fejlesztenek, korszerű szo­ciális otthonnal és új belgyó gyászát! pavilonnal. Végigjá­rom az épületet: tisztaság rend, s az intézmény moderr feladatai mellett arról is téte­tett gondoskodás, hogy a dí szes freskók restaurált részle tei finom színekben szívárvá- nyozzanak, az épségben őr PÉCEL Komolyabb dolog is juthat­na elsőnek eszembe, fülembe mégis az if jűkorombeli, régi nóta duruzsol: — Pándon volt már vásár — Pécelen még nem... — A folytatás a kis­lányról, akit a nó­ta szerint szere­tek, de ő engemet nem — immáron kevésbé birizgál, mint az a kérdés: az alliteráció ver­ses játékán kívül miért került a nó­tába a pándi meg a péceli vásár... „Felvetem a prob­lémát” a péceli helyismerőknek, s megtudom, hogy a dalocska kezdete valamiféle gazda­ságtörténeti való­ságban gyökere­zik. A péceli vá­sárok régebben igen népesek és jelentősek voltak, számos kisiparos hozta ide portéká­ját, sőt, Cegléd, Nagykőrös, Kecs­kemét vásározói ma is rendszere­sen felkeresik vá­sárok alkalmával Pécelt. Természetesen korántsem ez a személyes remi­niszcenciából fakadt vásártar­tási felvilágosítás jelenti Pécel nevezetességét. Az újabb kő- korszaktól kezdve a réz-, bronz-, vaskorokon át régésze­ti leletekkel bizonyítottan la­kott település megszilárdulását általában a honfoglalás idejé­re teszik, s egyik neves törté­nészünk a község nevét a ve­lencei dózse-ivadék, a kétszer uralkodott, időrendben máso­dik magyar király Orseolo Pé­ter Pecil nevű főtanácsostól származtatja. Mások szerint az állítólag a 108 honfoglalásko­ri magyar nemzetség egyike: a Pécz (ódon írás szerint: Pech, Pechi, Péczi) família a névadó, a hiteles valóságot eddig még nem sikerült kideríteni. Meg­bízhatónak tűnő adatok arra vallanak, hogy 1338-ban léte­zett Pécel falva, sőt, kevésbé pontos megfogalmazásokból nevének előfordulását a XIII. századra teszik. Tény, hogy a XIV—XV. századbeli földes­urai között már felbukkan a Péczeli-család, s Pécel a tö­rök hódoltságot keservesen át­vészelve, az akkori társadalmi és gazdasági viszonyokhoz ké­pest gyors fejlődésnek in­dult Az évszázados ugrások után áljjunk meg a XVIII. század elején, majd a XIX. század kö­zepén — ezek azok az idők, amikor Pécelen a magyar nép szabadságtörekvéseinek, illetve a magyar irodalom kiművelé­sének és elterjesztésének tisz­teletreméltó személyiségei te­vékenykedtek. Atyafiságos kapcsolattal kez­dődik a nemzedékekre terjedő politikai-kulturális fellendü­lés. Ráday Pál felvidéki ne­mesúr — e néven az első -r* 1703-ban eljegyezte a Pécelre beszármazott Kajali Pál leá­nyát, de mielőtt még lakodal­mát megtarthatta volna, elkez­dődött Rákóczi szabadsághar­ca, s a fiatal Ráday Pál ha­marosan a fejedelem belső tit­kára lett. Mire 1705-ben meg­esküdött Kajali Klárával, már apósa is csatlakozott Rákóczi­hoz, s a vő meg az apa együtt titkárkodtak a kuruc-fejede- lem mellett. Ráday Pál pályá­ja magasra szökkent: a feje­delmi kancellária igazgatója, a kuruc tisztképzés vezetője, Rá­kóczi egyik bizalmas munka­társa, diplomatája, a kuruc kor legjelesebb publicistája, az el­ső magyar hírlap, a kuruc Mercurius Veridicus szerkesz­tője lett. Többször tárgyalt a lengyel, a svéd és a porosz ki­rállyal, 1707-ben az I. Péter cárral folytatott traktátumo- kon a fejedelem teljhatalmú zött cserépkályhák eredeti szépségükben ragyogjanak, a nélkülözhetetlen technikai át­alakítások ne bontsák meg lépcsőházak, oszlopok, árká­dok nemes szerkezetét. E látogatás felemelő élmé­nye után a helyi bánatokkal is meg kell ismerkednem. A kat­lanban fekvő Pécel utainak; csatornáinak, védőgátjainak — övárokrendszerének — kiépí­téséhez 100 millió forint is el­kelne. De honnan? Hiszen jó ivóvíz majd minden házban van már, a járdafektetés is magas százalékú, a csatornázás első szakaszán is túl estek, de ott van a sok de ... A 10 000 lakosú nagyközség felnőtt munkavállalójának 70—75%-a Pesten dolgozik. Ám akik a fővárosban keresik kenyerü­ket, azoknak mintegy fele ott végez társadalmi munkát is, pártban, szakszervezetben, sőt, kultúrigényeit is Budapesten elégíti ki. Társadalmi tevé­kenység, művelődési szükség­let tekintetében az 1800 holdas Zöldmező téeszben, a négy kis­ipari szövetkezetben, az ÁFÉSZ-ben dolgozóknak ugyancsak, felével lehet szá­mot vetni. Es az in­gázók fele, meg az itt­honiak fele együtt sem tesz ki annyit, amennyivel a szo­ciális és kulturális közéletet erős lendületbe lehetne hozni. A péceliek jól élnek. Csak a Pest környéki községekkel kö­zös hiba: hogy nem minden vonatkozásban Pécelen élnek jól. Sok fejtörés, sok szerve­ző bölcsesség, sok szívós pró­bálkozás kell ahhoz, hogy ez a jóval-rosszal keresztül-kasul szőtt fővárosi—Pest környéki kölcsönhatás egészségesen, mindenki javára és megelége­désére kiegyenlítődjék. Békés István IFiatalkorú büniíaók Okok — és megelőzés Dr. Gál Józseffel, Pest me­gye fiatalkorúakkal foglalkozó ügyészével beszélgettünk a fia­talkorúak bűnözéséről, a bűnö­zés okairól és a megelőzésről. Nem véletlenül került a téma napirendre, a fiatalkorú bűnö-. zés száma ugyanis Pest me­gyében emelkedik, s megha­ladja az országos átlagot. Amíg tavaly országosan a bűnelkö­vetők 12 százaléka nem töltöt­te be a 18. életévét, addig Pest megyében 13,1 százalékuk volt fiatalkorú. Szigorú roll ? A közvélemény egy-egy íté­let 'nyilvánosságra hozatala után gyakran vitatja: a bíró­ság ítélete megfelelően szigo­rú volt-e. A fiatalkorúak ügyé­sze — és nyugodtan mondhat­juk, az ügyészek — véleménye szerint a bíróságoknak minden lehetőségük megvan a széles körű mérlegelésre, élnek is ez­zel a lehetőséggel, a bíróságok ítéletei megfelelnek a vonatko­zó jogszabályi előírásoknak, valamint a jogpolitikai elvek­nek. Nyilvánvaló azonban, hogy másképp kell elbírálni egy 14 éves fiatal ügyét, mint egy olyanét, aki maholnap nagykorú lesz. A többszörösen visszaeső bűnösökről nem is beszélve. „Az igazságszolgálta­tással foglalkozók azt vallják, hogy nem lehet mindent meg­oldani bírói ítélettel, az elret­tentés nem biztos, hogy min­denkinél eléri azt a hatást, amit elvárnak tőle, ezért a bű­nözés, a bűnelkövetők számá­nak csökkentésére a legfonto­sabb mód a megelőzés.” A bűnözés okai között szá­mosat fel lehet sorolni. Pest megye esetében komoly szere­pet játszik az a tény, hogy na­gyon sok fiatalt csábít ide az ország távoli részéből is a fő­város közelsége, nagymértékű Heti jogi tanácsok A termelőszövetkezet tagjának gyermekgon­dozási segélyre vonat­kozó igényét elsősor­ban a vezetőség bizott­ságának kell elbírálni. A gyermekgondozási segé­lyekkel kapcsolatban rész­letes tájékoztatót adtunk a közelmúltban. Főleg az a téma váltott ki nagy érdek­lődést, amelyben a megha­tározott időre létesített mun­kaviszony esetére járó se­gélyezési feltételeket ismer­tettük. A cikkre írt reagáló levelekből néhányat az ille­tékes társadalombiztosítási szervekhez továbbítottuk, és a válaszok megérkezése után, mint közérdeklődésre számot- tartó kérdésekre visszaté­rünk. Egyik ilyen kérdésre már most megadjuk a vá­laszt. Olvasónk a gyermekgon­dozási segély megállapítása végett a tsz vezetőségének bizottságához fordult. Kérel­mét elutasították. A levélíró ezután többfelé érdeklődött és lebeszélték arról, hogy a bírósághoz forduljon, mond­ván, hogy a munka elszámo­lásával kapcsolatos vitás kér­désben nem lehet a bíróság­hoz menni. Olvasónk most hozzánk fordul és kérdezi, hogy a vezetőség bizottsá­gának elutasító határozata el­len, hova fordulhat panasz- szal? A korábbi felvilágosítások nem voltak olvasónk eseté­ben helyesek. Abban igazat mondtak, hogy a munka el­számolásával kapcsolatos vi­tás kérdésekben nem lehet bírósághoz fordulni. Nem is itt van a probléma, hanem ott, hogy jelen esetben nem a munka elszámolásával kap­csolatos vitás kérdésről, ha­nem vagyonjogi követelésről van szó, ebben az esetben pedig a tsz-tag bírósághoz fordulhat az elsőfokú hatá­rozat ellen. Ennek az állás­pontnak megerősítésére a 6T967. (X. 24.) MÉM rendelet 226. §. (1) bekezdés c) pont­jára hivatkozunk, amely ki­mondja, hogy vagyoni kö­vetelésről szóló határozat­nak kell tekinteni azt az elsőfokú határozatot is, amely a tsz-tagot jogszabály sze­rint megillető szociális segé­lyezéssel, segélyekkel és egyéb kedvezményekkel, to­vábbá a munkaköri lakás- használattal kapcsolatos. Minthogy levélírónk gyer­mekgondozási segély jogo­sultságának megállapítása kérdésében fordult a tsz ve­zetőségének bizottságához, en­nélfogva az az előbb említett vagyoni követelés fogalmi körébe tartozik, és így olva­sónk nyugodtan forduljon ke­resettel a bírósághoz. Az új belépő tsz-tag- nak mikor jár szabad­ság? Korábban csak az alkalma­zottak szabadságáról írtunk, és ezt joggal sérelmezték a tsz-be újonnan belépő ta­gok. A vita általában abból szokott keletkezni, hogyha valaki korábban alkalmazott volt, és ezt követően lesz termelőszövetkezeti tag. Ilyen esetekben sok helyen, mint­hogy a tsz-tag nem teljesí­tette a szabadság kiadásához előfeltételként megállapított munkanapot, nem adják Isi a szabadságot. Olvasóinkat az alábbiak szerint tájékoztatjuk arról, hogy a tsz-be újonnan belé­pő tagoknak mikor és mi­lyen körülmények között ad­ható ki a szabadság. 1 Az érvényes rendelkezések szerint a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű szabadság csak azt a tsz-tagok illeti meg, aki a termelőszövetkezetben az elő­ző évben a 250 tízórás mun­kanapot teljesítette. Ez va­lóban így igaz, és ahol erre hivatkoznak, azt helyesen te­szik. Fel kell azonban hív­ni a figyelmet, ho’v a most ismertetett) rendelkezéshez a 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet egy kiegészítést fűz. A ki­egészítés szerint a termelő­szövetkezeti tagságot meg­előzően munkaviszonyban töl­tött időt munkateljesítésként kell számításba vermi. Ez azt jelenti, hogyha a tsz-be újon­nan belépő tag a belépést megelőző 1 év alatt legalább 250 napon át munkaviszony­ban állt, akkor éppen úgy megilleti a tsz-tagot a 12 nap alapszabadság és a munka- viszonyban töltött évektől függően a pótszabadság, mint a munkaviszonyban álló dol­gozókat. Tehát az újonnan belépő tsz-tagot is az előbb említettek értelmében a sza­badság szempontjából úgy kell elbírálni, mintha már ré­gen tagja lenne a szövetke­zetnek, ennélfogva az év fo­lyamán bármikor kérheti szabadságának kiadását. Ter­mészetesen a szövetkezet ha­tározza meg a munkaerőhely­zetre figyelemmel, hogy mi­kor adja ki a tag szabadsá­gát Kinek jár anyasági se­gély? — érdeklődik több olvasónk. K. A.-né jászkarajenői ol­vasónk kérdésére közöljük, hogy az anyasági segély fo­lyósításának nem előfeltétele, hogy a szülő anya munkavi­szonyban álljon. Ez a szülő anyát megilleti a férje vagy élettársa jogán is, mégpedig akkor, ha a férjnek legalább két éven keresztül 180 nap biztosított ideje van. A teljes anyasági segély összegének el­nyeréséhez azonban a férj jo­gán is 270 nap biztosítási időt kell igazolni. Olvasónk férje tizenegy hó­napi folyamatos munkavi­szonnyal rendelkezik, és így anyasági segély címén 460 fo­rint összegre jogosult. Dolgozó nő jogán az első élve szüle­tett gyermek után 700 forint anyasági segély illeti meg a szülő anyát. Megjegyezzük, hogy az anyasági segély kifi­zetésének előfeltétele, hogy az anya az előírt terhességi vizs­gálatokon a szülés előtt meg­jelenjen. Dr. M. J. a bevándorlás. Az okok között említhetjük az igények és a lehetőségek közötti esetenkén­ti ellentmondást. Az igények gyorsabban nőnek, mint a le­hetőségek, s ezek összeütközé­se nemegyszer bűnözéshez ve­zet. Harmincai kifosztott A családi körülményeknek döntő szerepük van a fiatal életének alakulásában. A Pest megyei ügyészség adatai sze­rint minden ötödik — bíróság elé került — fiatal vagy el­vált szülők gyermeke, vagy árva, illetve félárva. Feltétle­nül meg kell említenünk a helytelen szülői nevelést, a túl­zott engedékenységet és a má­sik végletet, a túlzott követe­lést. Ismert és sajnos, nem rit­ka a példa: a szülő megvette gyermekének a motorkerék­párt, s a jogosítvány nélküli motorozásból súlyos tragédia származott. Statisztikai adatok igazol­ják, hogy például bizonyít­ványosztás idején nő a tiltott határátlépést megkísérelő fia­talkorúak száma. Gyakori, hogy a gyerek nem mer haza­menni a rossz bizonyítvány miatt, fél a túlzott szülői szi­gortól, a megtorlástól. Ilyen­kor csavarog, s ha megéhezik, esetleg lop, vagy betör vala­hová. Nem ritka, hogy az ott­hon félénk, gátlásos fiatal­bűnt követ el. A garázdaság és az erősza­kos bűncselekmények túlnyo­mó többségénél jelentős szere­pet játszik az alkohol, az ital- fogyasztás. Egészen bizonyos, hogy jelentősen csökkenne a fiatalkorú bűnelkövetők szá­ma, ha például szigorúbban vennék azt a rendelkezést, amely szerint a vendéglőkben, büfékben 18 éven aluli fiatal­nak nem szabad szeszes italt kiszolgálni. „Alkalom szüli a tolvajt” — a közmondás igaz­ságot takar. Nemrégiben egy Pest megyei gyárban egy fia­talkorút a harmincadik öltöző- szekrény kifosztásakor kaptak el. Ha nem hagyják nyitva az öltözőket,' ha rendes lakattal látják el, talán már az elsőt sem lett volna módja kifoszta­ni. A Pest megyei Ügyészség munkájában egyre nagyobb szerepet kap a bűn megelőzé­se, a megelőző tevékenység. Évenként feltérképezik példá­ul a bűnözés gócait, s ott a megelőzésre különös figyelmet fordítanak. A legtöbb munkát a főváros környéki, úgyneve­zett agglomerációs övezet adja, s a nagyobb községek, Érd, Budaörs, Budakeszi és Cegléd városa. Pártfogók A megelőzés egyik fontos és hasznos módja jogi témájú előadások tartása. A fiatalko­rúak ügyésze például egyma­ga évente mintegy 10—15 elő­adást tart az iskolákban és a művelődési házakban. A ta­pasztalatok szerint azonban az oktatási intézmények nem él­nek ezzel a lehetőséggel annyi­ra, mint azt tehetnék. Az ál­talános iskolákba, a gimnáziu­mokba még csak meghívnak egy-egy jogászt, a szakmun­kásképző iskolákban azonban ritka, nem a szükségletnek megfelelő az ilyen előadás. Es; akkor még ott vannak azok a túlkoros fiatalok, akik kima­radtak az iskolából, és még nem dolgoznak... A megelőző tevékenység ter­mészetesen nem korlátozódik előadások tartására. Állandó és élő munkakapcsolatot építet­tek ki a tanácsok gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságai­val, s számos jó példa bizo­nyítja, hogy ezek az albizott­ságok nagyon sokat tehetnek a bűn megelőzéséért. Jelentős a szerepük a hiva­tásos és a társadalmi pártfo­góknak. Pest megyében hat hivatásos pártfogó tevékenyke­dik, s ezenkívül minden köz­ségben van legalább egy-két társadalmi pártfogó. Figyelik, segítik, tanácsokkal látják el a veszélyeztetett környezetben élő, vagy próbaidőre bocsátott fiatalokat. A fiatalkorú bűnö­zés megelőzésében fontos sze­repet tölt be a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkaértekezlet, s eredmé­nyesnek bizonyult a Pest me­gyei főügyész és főkapitány 101/1972. számú körlevele, amely az előgondozásról szól. A fiatalkorú bűnelkövetése és a bírósági tárgyalás között bi­zonyos idő telik el, s volt már rá nem egy példa, hogy a fia­talkorú ez idő alatt ismét bű­nözött. A körlevél nyomán már a nyomozó hatóságok értesítik az illetékes gyámhatóságot ar­ról, hogy a fiatal ellen bünte­tőeljárás indult. A gyámható­ságnak módja van arra, hogy a szükséghez képest ilyenkor pártfogót jelöljön ki a fiatal mellé. Társadalmi érdek Nemrégiben az Országos Gyermekvédelmi Munkabizott­ság ajánlást tett közzé a gyer­mek- és ifjúságvédelmet segítő vállalati és szövetkezeti patro- nálási mozgalom továbbfej­lesztésére. A felhívás sok üze­met érint Pest megyében is. Az ajánlás felhívja a vállalati és szövetkezeti vezetők figyel­mét arra, hogy fokozottabban figyeljenek a munkahelyeken dolgozó állami gondozott és intézetből kikerült fiatalokra, segítsék, támogassák őket, hogy megtalálják helyüket a társadalomban. A szülők nél­kül felnőtt gyermekek igény­lik a felnőttek segítségét, tá­mogatását, s rendkívül nagy lehetőség van erre a munka­helyeken. A megelőzés, s ennek foko­zása társadalmi érdek, össze­fogással jelentősét léphetünk előre, s ez feltétlenül kedve­zően befolyásolja a fiatalkorú bűnelkövetők számának jövő-* beni alakulását. Soós Ibolya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom