Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD« JÁRÁS ÉS CEi M*==g==ga=‘rr''‘ ■.L.ii.i.--..—i ii .............. XV I. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Szállítmány — hajnalban Tovább javítják a kenyérellátást ÜZEMFEJLESZTÉSRE HARMINCMILLIÓ FORINT Amikor már szinte minden eeglédi üzemből hazatérnek a második műszakbeliek, az em­berek egy kis csoportja akkor indul el a város külső, csemői széle felé. Férfiak, nők, fiata­lok és idősebbek sietnek mun­kába, hogy kora hajnalban út­nak indíthassák az első, fris­sen sült kenyérszállítmányt, együtt a péksüteményekkel. A kemencék a nyers tésztát vár­ják, a hajnali égbolt alatt ber­regő teherautók a sültet, hogy széthordják a ceglédi boltokba, a városkörnyéki településekre. Az év első felében több mint 720 tonna kenyér ke­rült ki a ceglédi gyárból, ® természetesen a többi, ki­sebb sütőüzem is segítette a közellátást. Nagy népszerűség­re tett szert a hóromkilós ci­pókenyér és a formás, egykilós vekni is. Ez utóbbit nem a ko­ra reggeli órákban, hanem in­kább délelőtt juttatja el a gyár az árusítóhelyekre. A na­pi első kenyérfajta, ami az üz­letekben megjelenik, s mely­nek friss illata elsőként áraszt­ja el a kenyérgyár környékét, az a kétkilós barna és fehér. Nemcsak kenyér, péksüte­mény is jut bőven a bol­tokba a reggeli ajtónyitásig. Szintén friss, szinte még meleg péksü­teményt kapnak azok, akiknek, havi előre rendelés alapján, az ajtajáig hordják naponta a te­jet, vajat, péksüteményt Ceg­léden. Az új lakónegyedekben igen népszerű ez a szolgálta­tás. A több mint 72 ezer má­zsa kenyéren felül a kenyér­gyár csaknem 13 millió zsem­lét, kiflit gyártott a félévben, s bizony, igen csekély az a mennyiség, ami nem kelt el. A sütőipar a következő években, a lehetőségekhez mérten, tovább javítja az ellátást, és dolgozói munkakörülmé­nyeit is. Uzemfejlesztésre, ta­nácsi és saját alapból, körül­belül 30 millió forint áll majd rendelkezésükre a következő években.. Korszerűsítik a Mi- zsei úti kenyérgyárat, a Kos­suth Ferenc utcai sütödét szin­tén felújítják, és területükön más, kisebb üzemeik helyzetén is javítanak. Krónika — mindenkinek jí örültekintő előkészítő munica előzte meg a na- tajtas i^iepjront járási Dizott- sagáoan alkotmányunk idei ünnepet. Hónapokkal koráb­ban natározat született: az idén Korosteietlen lesz a já­rási ünnepség színhelye, oaa sereglenek a kornyekoeli köz­ségek lakói, a homogialás ez­redik évfordulójára emelt Ar- ■pad-emlekmúnoz. (Igaz, az időjárás közDeszólt, tető alá kényszerített mindenkit, ez azonoan semmit sem von le az ünnepséget előkészítők érde­meiből.) Nemcsak arról gondoskod­tak, hogy legyen szavaló, ze­nekar, díszítés, rendezett kör­nyezet, az ünnep tartalmára helyezték a fő súlyt. Felkér­ték Pataki Ferenc helytörté­nészt, írja meg Kőröstetétlen es az Árpád-emlékmű törté­netét, s amikor a kőröstetét- leni művelődési házban, a nagygyűlésre sereglettek az emberek, már ki-ki kapott egy példányt a sokszorosított füzetből. A Hazafias Népfront céljai között szerepel a honismereti, krónikaíró munka támogatása, kibontakoztatása a járás min­den községében. A közelmúlt egyik tanácskozásán az el­nökség tagjai azt latolgatták, hogyan lehetne minél több érdeklődő számára hozzáfér­hetővé tenni a hosszadalmas, elmélyült kutatómunkával feltárt, írásba foglalt emlé­keket? Az a cél, hogy a köz­ség jelenlegi lakói is ismerjék meg elődeik egykori életét, te­lepülésük átalakulását, fejlő­dését. Eddig csak a megyei levél­tár és a községi könyvtár, a múzeum őrizte e munkák egy- egy példányát. A kutató ott juthatott hozzájuk, a diákok ott készíthettek jegyzeteket. A kőröstetétleni . kiadvánnyal egy hosszú távra tervezett program megvalósítása vette kezdetét. P z a vékony krónikásfü- zet háromszáz példány­ban indult útnak. Vitték a helybeliek, az abonyiak, a kocsériak, a jászkarajenőiek és a törteliek. A szakadó eső­ben féltve dugták kabátjuk alá, amikor befejeződött az ünnepség, és sokan már az autóbuszra felszállva, tanul­mányozni kezdték. Tamasi Tamás Korszerűsítik a tüzelőtelepet Új helyre költözik Hamarosan becsukja kapuit Cegléden a Pesti út mellett működő Matróz csárda. Helyé­re a Kossuth Ferenc utcában levő MÉK ceglédi telepe köl­tözik. Az épület átalakítására kétmillió forintot fordítanak, korszerű irodaház, új raktár és szociális létesítmények vár­ják majd ott a telep dolgo­zóit. Az új létesítmény kivite­lezője, a Városgazdálkodási Vállalat építőrészlege úgy ter­vezi, hogy ez év végére átad­ják a megrendelőnek az épüle­tet. Üj köntöst kap a TVZBP ceglédi tüzelőárusító telepe is: félmillió forintot költenek az épületek felújítására, tatarozá­sára. Átadását az év végére tervezik. Gabonaszárítót építenek >" ! A Ceglédi Állami Tangazdaság megrende lésére gabonaszárító, -keverő és -tároló üzem, illetve berendezés épül. A technológiai sor egyes elemeit spanyol, dán és szovjet konstruk­ció alapján készíti el a kivitelező, az AGROTÄP. Az üzem befogadóképessége több mint 15 ezer köbméter lesz. Apáti-Tóth Sándor felvétele Tanévkezdet előtt Felnőtt iskolások Csak néhány nap választ el az új tanév kezdetétől. Nem­csak a gyerekeknek izgalma­sak a készülődés napjai, de azoknak is, akik felnőtt fejjel elhatározták, hogy ismeretei­ket tovább bővítik, műveltsé­güket gyarapítják, tehát to­vább tanulnak. Van, aki technikum, vagy más középiskola esti tagozatán akar tanulni. Mások munkás- mozgalmi, politikai ismeretei­ket gyarapítják különböző, ősszel induló tanfolyamokon, vagy szakmai tudásukat sze­retnék bővíteni. A Ceglédi Ci­pőipari Vállalattól, a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárából s más ipari üzemekből sokan je­lentkeztek, hogy tanulmányai­kat, a szakmunkásbizonyít­vány birtokában, most szak­technikumban folytathassák. A Május 1. Ruhagyárnak például kihelyezett ruhaipari szakkö­zépiskolája lesz, indokoltan, hiszen több mint hatvanan je­lentkeztek a gyárban tovább­tanulásra. Két kiállítás Albertírsán Az albertirsai művelődési ház két termében kiállítás nyílt a minap. Az egyik az abonyi kézimunka szakkör híres alkotásaiból ad egy kis ízelítőt azoknak, akik betér­nek, hogy megnézzék a szebb­Merre jár a tanuló-autó? Jogosítványt szeretnének Elutasítják a jelentkezőket Cegléden jelenleg körülbelül négyezer magántulajdonban le­vő személygépkocsit tartanak nyilván. Az OTP helyi fiókjá­nak tájékoztatása szerint négy­öt év múlva tíz százalékkal emelkedik a magángépkocsik száma a városban. A fióknál befizetett gépkocsik váromá­nyosai közül legtöbbnek még nincs gépjármű-vezetői enge­délye. A leendő gépkocsi-tulaj­donosok célja, hogy minél előbb megszerezzék a jogosít­ványt. Ahhoz azonban be kell iratkozniuk a gépjármű-veze­tői tanfolyamra. S ez az, ami nem megy könnyen Cegléden. Korábban a Szolnok megyei KPM-tanintézet, jelenleg a Budapesti Autóközlekedési Erőszakoskodtak a kalauzzal SZABADSACVESZTÉS ÉS PÉHZBÚmTÉS Apa és fia, idős és ifjú M. Antal ceglédberceli lakosok, hivatalos személy elleni erő­szakkal vádolva kerültek a Ceglédi Járásbíróság büntető tanácsa elé. Mind a ketten büntetlen előéletűek. Az apa vállalati árukísérő, a 22 éves fiú vállalati gépkocsivezető. Egy nap, munkavégzés után hazafelé utaztak a fővárosból. A jegyvizsgáló, mikor a jegye­ket kérte, megállapította ifjú M. jegyéről, hogy az érvény­telen Viit- támadt, a fiatal­ember becsmérlő szavakkal il­lette a kalauzt, s vita közben a tettlegességtöl sem riadt vissza. Ceglédbercel-Cserő ál­lomáson leszálltaik, hogy tisz­tázzák az ügyet, s mindket­ten a forgalmi iroda felé tusz­kolták a kalauzt. Az irodán tisztázódott, hogy a jegy érvé­nyes. Az incidens miatt a vonat nyolc percet késett. A bíróság figyelembe vette, hogy munkahelyén az idősebb M. igen jól dolgozik: a fiatal­embert 2 ezer forint pénzbün­tetésre és 10 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte, az apát ugyanilyen pénzbüntetésre és hathónapi szabadságvesztésre. Mindkettőjük szabadságvesz­tésének végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették. Tanintézet és a járási-városi MHSZ foglalkozik gépjármű­vezető-képzéssel. Akik ezekben a napokban érdeklődnek a tanfolyam iránt, sa'jnos, mind­két helyen elutasító választ kapnak. Mostoha körülmények A Pest megyei KPM augusz­tus 16-án indított egy tanfo­lyamot. Egyelőre csak elméleti oktatást kapnak a hallgatók. A tanfolyam szervezésével meg­bízott Hörömpő Károly sem tud biztatót mondani a gya­korlati képzést illetően, mert tanulóautó jelenleg nincs, és a tanfolyam befejeztével sem biztos, hogy lesz. A hallgatók - jogosan — bosszankodnak. A kilátástalan helyzet folytán nem valószínű, hogy újabb tanfolyam indítására lesz lehe­tőség. Hörömpő Károly napon­ta 10—15 ember jelentkezését kénytelen elutasítani. A járási-városi MHSZ szűk­re méretezett oktatóhelyiségé­ben a mostani tanfolyamnak 72 hallgatója van. A mostoha körülmények között dolgozó szervezet — három klubja, il­letve szakköre megtűrt albér­letben működik — teljesítőké­pességének felső határánál tart. Helyiség hiányában nem tudnak a tanfolyamra több je>- lentkezőt fogadni, naponta 15 —20 érdeklődő kap olyan vá­laszt, hogy esetleg jövő év ja­nuárjában rá is sor kerül. A mindössze egy irodából és egy nagyobb teremből álló épület­ben, amelyért 22 ezer forint bért fizetnek évente, gond a sorkötelesek képzése is, pedig ez az elsődleges feladata az MHSZ-nek. Helyiséghiány miatt nem tudják használni a csaknem kétszázezer forintos audiovizuális berendezésüket. Gépkocsiállományuk egy része a szabad ég alatt tanyázik. Monorra költöznek? Az MHSZ jó szervezőképes­ségét és kitűnő szakoktatókból álló gárdáját dicséri, hogy míg az elmúlt évben 7,42 százalé­kos volt a bukási átlag a KRESZ-tanfolyamon, a leg­utóbbi vizsgán 46 hallgató kö­zül csak egy bukott gyakorlati vezetésből. Az MHSZ megyei vezetősége most Monor veze­tőivel tárgyal: a ceglédi járási­városi MHSZ székhelyét Mo­norra helyeznék át, ott ugyan­is korszerű helyiséget tudná­nak biztosítani részére. A gépkocsivezető tanfolyam­ra be nem kerültek olyan ok­tatókat keresnek, akik szolgá­lataikat újsághirdetésekben és egyéb módon ajánlgatják. Nagy forgalmat bonyolítottak le, de tavaly megszigorították működésüket: havonként egy, tehát évenként csak 12 sze­mélyt készíthetnek fel az autó­vezetői vizsgára, január elseje után pedig megvonják tőlük a működési engedélyt. ★ Országszerte állandó téma az út- és szervizhálózat bővítése. Nem szabad megfeledkezni az emberekről sem, akik az új kocsik volánjaihoz ülnek. A gépjárművezető-képzésről Ceg­léden is gondoskodni kell, mégpedig sürgősen. Csatári Ilona nél szebb, népi motívumokból alakított, díszesen hímzett té­rítőkét, díszpárnákat és egyéb művészi alkotásokat. A másik kiállítás szintén a szabad idő ügyes kihasználá­sáról tudósít: az albertirsai barkácsolók értékes és érde­kes munkái kerültek köz­szemlére, fából készült, esz- tergálással, égetéssel és lak­kozással díszített használati eszközök, fémmunkák. Még a „semmire való” műanyag fla­konok, tubusok és dobozok okos felhasználásáról is be­mutatót adnak az albertirsai szorgos kezű kiállítók. Bővítik Ceglédbercel boltjait Ceglédbercel üzlethálózatá­nak bővítésére, korszerűsítésé­re a IV. ötéves terv végéig csaknem 3 millió forintot for­dítanak: bővítik a már szűk­nek bizonyult textilüzletet és az élelmiszerboltok raktárait. Zöldség és hideg A több napig tartó hűvös, esős időjárás akadályozta a zöldség- és gyümölcsfelvásár­lást. A MÉK ceglédi kiren­deltségének felvásárlótelepeire főleg zöldségféléből vittek ke­veset a termelők. Az. ellátás­ban nem okozott gondot a né­hány napos elakadás: a rak­táriakból elegendő mennyisé­get tudtak a boltokba szállí­tani. Mestervizsga-tanfolyam Jelentkezés e hó végéig A több hónapos nyári szü­net után ismét szervez mes­tervizsga-előkészítő tanfolya­mot a KIOSZ ceglédli csoport­ja. A tanfolyamra — kőmű­ves és ács szakma kivételével — még e hónap végéig lehet jelentkezni. ISMÉT EGY NÉGYES. A 33. játékhéten ismét egy Cegléden vásárolt négytalálatos lottó- szelvényre bukkantak. A több mint 64 ezer forintot a jövő héten fizetik ki az OTP ceglé­di fiókjában a szerencsés nyertesnek. Moziműsor Kossuth: ma és holnap: A pap felesége (olasz). Abony: Egy válás meglepe­tései (francia—olasz—román). Jászkarajenő: ma és holnap: Leon és az Atlanti Fal (fran­cia—olasz). Törtei: ma és hol­nap: Lövés a lángokból (szov­jet). Ceglédbercel: hol­nap: A legszebb férfikor (ma­gyar). Albertirsa: holnap: A préri (román—francia—olasz). A szolnoki rádió műsora Augusztus 23-túi szeptember 3-ig Hétfő: Alföldi krónika. Az egészségnevelési napokról je­lentjük. Üzemi lapszemle. Könnyűzene. Sport. Színházi figyelő. Bérszínvonal, 1972. Táncmelódiák. Kedd: Alföldi krónika. Az egészségnevelési napokról je­lentjük. Psota Irén énekel. Zöldségtermesztési bázisgaz­daságokban. Népdalok. Orvos a mikrofon előtt. Szerkesztik a hallgatók — közben: Tábor­ról táborra. Szerda: Alföldi krónika. Mezei szőttes. Üjabb szigorí­tások? Zenél a múlt. Válaszol a jogász. Beatparádé — köz­ben: Egy nap a világ! Csütörtök: Alföldi krónika. Virágénekek. Szereti ön a munkáját? Pár perc dzsessz. Sport. Arethe Franklin éne­kel — közben: Súrlódások. Péntek: Alföldi krónika. A szolnoki vasút 125 éve. Filmzene. Színes ceruzákról álmodom ... Csak öntözéssel? Igen! Nótacsokor. Még van idő. Ritmusturmix Szombat: Hét végi kalei­doszkóp. Lap- és folyóirat­szemle. Botrány a kirakatban. Könnyűzene. Reklám. Szer­kesztik a hallgatók — közben: Tollvégen. Vasárnap: Vasárnapi maga­zin. Jó szerencsét! Mosolygó zenetörténet. Sport és muzsi­ka. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el. SPORT Szombat: Teke: Az Építők négyes te­kepályáján, 16 órától, Ceglédi Építők—Kecskeméti Petőfi NB Il-es találkozó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom