Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám

Mirim» 1972. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK f[<*]KUSZ Újabb halháború? E HÉTEN több mint 50 ha­lászhajó fut ki az angol kikö­tőkből, hogy a halásaszeren- csén kívül az izlandi hatósá­gok türelmét is próbára te­gyék. A különleges felszere­léssel ellátott hajóik parancs­nokai szigorú utasításokat kaptak: ne adják meg magu­kat, és lehetőleg kerüljék el az izlandi ágyúnaszádokat. A helyzet szakértői szerint nem lehetetlen, hogy újabb „tőke­hal háború” fenyeget. A MÜLT HÉTEN a hágai nemzetközi bíróság felszólí­totta Izlandot, hogy további intézkedésig tartsa függőben területi vizeinek kiterjesztésé­re vonatkozó határozatát. Az izlandi kormány azonban kö­zölte, hogy gazdasági okok miatt kitart döntése mellett és területi vizeinek határait szeptember elsejétől 50 ten­geri mérföldre terjeszti ki. NAGY-BRITANNIA és az izlandi kormány között ha­sonló okok miatt az ötvenes évek végén egyszer már go­lyóváltásig élesedett a vita. 3z volt az első „tőkehal há­ború” korszaka. Az angol ha­lászhajók évi 170 ezer tonna zsákmánnyal térnek vissza ebből a vitatott térségből. HA TEHÁT az angol ha- Dászhajók szeptember 1. után megsértik a kijelölt határvo­nalat, nemcsak az .izlandi ágyúnaszádok beavatkozásá­nak teszik ki magukat, ha­nem annak is, hogy sem ja­vítás, sem a legénység eset­leges sürgős orvosi kezelése miatt nem használhatják az izlandi kikötőket, és a ke­mény fagyok idején nem ke­reshetnek menedéket az iz­landi fjordokban. A MOST kifutó halászhajó­kat — amennyire lehetséges volt — ellátták az önellátás­hoz szükséges felszerelések­kel. A királyi haditengeré­szet hajóit egyelőre .igyekez­nek távoltartaná a konfliktus­tól. Az angol kormány, bár nem akar lemondani a gaz­dag zsákmányról, fél szemét kénytelen a keflaviki NÁTO- támaszponton tartani és to­vábbi tárgyalásokat javasol az izlandiaknak ... E HALHÄBORÜ veszélyé­vel kapcsolatban mi az igaz­ság? „A világóceán biológiai tartalékainak kiaknázása 'ér­dekében ésszerűen kell társí­tani a tengerparti államok ér­dekeit, az expedíciós halásza­tot folytató országok érdekei­vel. A halászat nemzetközi szabályozására van szükség, és nem egyoldalú tiltó intéz­kedéseikre” — hangoztatta a világóceánban levő élő tarta­lékok ésszerű kiaknázásának elveiről szóló deklarációjában Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság és a Szovjetunió, ame­lyet a nemzetközi tengerjogi konferenciát előkészítő ENSZ- bizottság szombaton zárult ülésszaka elé terjesztettek megvitatásra, A NYÍLTTENGERI HALÁ­SZAT rendszerének azon az elven kell alapulnia, hogy minden államnak azonos jo­gai vannak a halászat terü­letén. Ebbe* a tevékenység­ben pedig szigorúan tisztelet­ben kell tartani azokat a tu­dományosan megalapozott in­tézkedéseket, amelyek arra hivatottak, hogy maximálisan szilárd szinten tartsák a ten­gerek élővilág-tartalékát. A VILÁGÓCEÁNBAN levő élelmiszertartalékok növelé­sének egyik perspektivikus útja, ha minden érdekelt ál­lam egyesíti erőfeszítéseit a halgazdasági kutatásokban, és a tengerek élővilágának újra­termelésében. UGYANAKKOR egyes ten­gerparti államok nagy széles­égben (12 tengeri mérföldön úl) állapítják meg halászati övezetüket. Pedig a nyílt ten­ger biológiailag kölcsönösen összefüggő térségei jelentős részének felosztása az álla­mok között, nagy szélességű külön övezetek megállapítása, tizárólagos jogok meghirde­tése az állandóan vándorló halrajokra — lehetetlenné te­szi az annyira fontos nemzet­közi együttműködést. A B. T. Magyar idő szerint csütörtö­kön hajnalban Nixon elnök beszédével befejeződött a re­publikánus párt háromnapos elnökjelölő konvenciója, amelynek óramű pontosságú, olajozott menetét csupán egy-két apróság zavarta meg. A keddi napirendről szét­küldött sajtótájékoztatók kö­zé véletlenül bekeverték a konvenció rendezőségének belső használatára készült for­gatókönyv keddre vonatkozó egyik lapját, s ennek birtoká­ban a CBS tudósítója már hét órával az elnökjelölő szavazás megkezdése előtt tájékoztat­hatta a nagy érdemű tv-kö- zönséget, hogy Miami-Beach-i idő szerint pontban este 10 óra 30 perckor Gerald Ford, a konvenció elnöke csendet kért, és a következő bejelen­tést tette: „Valamennyi kül­dött szavazatát feljegyezték a szavazatszedők. Közölték ve­lem, hogy 1348 szavazatot ka­pott Richard Nixon ...” Az évtized politikai tv-Iát- ványossága, amely az USA el­ső „színtiszta elektronikus el­nökjelöltjét” produkálta, a valóságban csupán egyetlen szavazattal tért el a forgató- könyvtől. Miután Paul McCloskey kijelentette, hogy amíg bombák hullanak Viet­namra, addig nem szavaz Ni- xonra. A másik „szépséghiba”: Miközben a Miami-Beach-i kongresszusi teremben szer­dán este a republikánus párt elnökjelölő konvenciójának utolsó ülésére készülődtek, az utcákat mintegy ezer, háború Nixon és Agnew a pártkonven­ció résztvevőit üdvözli. ellen tüntető fiatal szállta meg. A tüntetők a nap folyamán azt tervezték, hogy estére ülő­sztrájkot tartanak a konven­ció színhelye körül, a rendőr­ség azonban 50 autóbusszal el­torlaszolta az épülethez veze­tő utcákat. A fiatalok akkor távolabbi utcákkal próbálkoz­tak, kővel dobálták meg a küldöttek érkező gépkocsijait, és több helyen összecsaptak a rendőrséggel. Több tucat tün­tetőt a hatóságok letartóztat­tak. A konvenció idején 200 rendőr tartózkodott a város­ban, és a nemzeti gárda 5500 tagja állt készenlétben az esetleges beavatkozásra. A rendőrség brutálisan szállt szembe a Nixon ellen tüntetőkkel. Párizs: a 156. ülés Ostromgyűrű Th&ag Binh körül Párizsban csütörtökön meg­tartották a Vietnammal foglal­kozó négyes értekezlet 156. ülését. Az ülésen az amerikai kül­dött — William Porter távol­létében Heyward Isham, az amerikai küldöttség helyettes vezetője — és Pham Dang | Lam, a saigoni küldöttség ve­zetője megismételte az ameri­kai feltételekhez kötött tűz­szünetre vonatkozó javaslatot. Nguyen Minh Vy, mint képte­leneket, visszautasította az amerikai tűzszüneti feltétele­ket. Nguyen Thi Binh, a DIFK küldöttségének vezetője, az ülésen elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy mindaddig nem lehet szó komoly tárgya­lásokról, amíg az amerikai kormány makacsul ragaszko­dik a Thieu-rezsimhez. A rossz légköri viszonyok­nak és a vasárnap óta tartó esőzéseknek köszönhető négy­napos rövid szünet után az amerikai légierő csütörtök hajnalban ismét bombázta Ha­noit. A dél-vietnami felszabadító erők csütörtökön majdnem teljesen körülzárták a Da Nangtól 45 kilométernyire dél­re elterülő Thang Binh járási székhelyet, amelyet már csak a kikötővároshoz vezető 1-es út köt össze az ország többi részével. A szabadságharcosok tüzérsége szerdán 50 lövedéket zúdított a város katonai cél­pontjaira. Hosszú idő óta először • • Összecsapás Cipruson Hosszú idő óta először tört ki zavargás csütörtökön Cip­ruson, amikoris két görög fia­talokból álló csoportot a nem­zeti gárda egységeinek kellett szétválasztanak. Az összecsapásra az adott okot, hogy egy Makariosz el­nök híveiből álló csoport meg akarta akadályozni a ke*.is­merten Makariosz-ellenes Jen- nadiosz püspök részvételét a Paphos melletti kiképzőtá­borban megtartott újoncavató ünnepségen. Igaz ugyan, hogy Jennadiosz nem jelent meg az újoncavató szertartáson, de maga helyett elküldte Mallou- risz Arkimandritát, akit a tün­tető fiataloknak sikerült is tá­vozásra kényszeríteniök. Az elnök hívei és ellenfelei közti összecsapásnak három sebesült áldozata van. A ímceville-i megállapodásul A Kongói Népi Köztársaság és a Zaire Köztársaság meg­állapodott a kapcsolatok nor­malizálásáról és a kölcsönösen előnyös együttműködés fej­lesztéséről. A megállapodás akkor jött létre,, amikor Marian Ngouabi, a Kongói Népi .Köztársaság el­nöké és Sese-Seko Mobutu, a Zaire Köztársaság elnöké Franceville-ben részt vett Ga­bon függetlensége kikiáltása 12. évfordulójának ünnepsé­gein. Az utóbbi időben feszült volt a viszony a két ország kö­zött. A franceville-i tárgyalá- sok~ eredményeképpen elha­tározták, hogy nagyköveti szinten felújítják a diplomá­ciai kapcsolatokat, gazdasá­gi, politikai és kulturális té­ren fejlesztik a kölcsönösen előnyös együttműködést és i felújítják a Kongó folyón a j rendszeres közlekedést Braz­zaville és Kinshasa (a Zaire Köztársaság fővárosa) között. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk a létrejött megállapo­dásnak — mondotta Ngouabi elnök hazaérkezésekor Braz- zaville-ben. Mint hangsúlyoz­ta, létrejöttek a kedvező fel­tételei annak, hogy kiszélesít­sék az együttműködést a két közép-afrikai ország között. Afrika kifosztása A Közös Piacnak és a vele társult afrikai orszá­goknak az „együttműködé­se” Afrika kollektív neoko- lnnialista kifosztásának ne­vezhető — állapítja meg a Le Soleil című szenegáli napilap, elemezve a társult afrikai országok helyzetét. Rámutat, hogy a közös piaci tagállamok az afrikai országoknak nyújtott „se­gély” minden egyes dollár­jára 2,5—3 dollárnyi profi­tot kapnak. Legjobb példa erre a közös piaci tagor­szágok és Szenegál közölt folyó kereskedelem. A nyu­gat-európai országokból importált élelmiszerek és iparcikkek ára 1971-ben öt­ször gyorsabban növeke­dett, mint Szenegál legfőbb hagyományos exportcik­kének, a földimogyorónak és a belőle készült termé­keknek az ára. A Le Soleil a továbbiak­ban rámutat: a nyugati propagandának az a hír­verése, hogy a Közös Pia­cot és az afrikai államokat „baráti kapcsolatok” fű­zik össze, csupán a neoko- lonialista fosztogatás ken­dőzését szolgálja. Mint a lap megállapítja, nemrég a hírügynökségek közölték, hogy a közös piaci orszá­goknak szándékukban áll „felesleges” vajkészleteik megsemmisítése. Mindezt egy olyan időszakban te­szik, amikor Afrika súlyos élelmiszerhiánnyal küzd. „Igen furcsa — állapítja meg végezetül a szenegáli lap —, hogy a közös piaci tagországok nem ajánlják fel feleslegeiket az afrikai országoknak. Minden bi­zonnyal azért nem, mert a vajtól ugyanazt a profitot remélik a monopóliumok, amelyet a gyarmatosítók­nak és a fajüldözőknek szállított fegyverek biztosí­tanak Nyugat-Európa szá­mára”. Kína politikai „pálfordu­lásainak” és ideológiai kö­vetkezetes következetlensé­geinek periférikus zugára vetít fényt a tudósítás. / álunk mindenki abban / %/ hisz, amiben akar, de I a nyilváno. istentisz­teleteket nem engedé­lyezzük. Ezt mondotta 1970- ben egy katonai idegenvezető annak a két brazíliai katoli­kus misszionáriusnak, akik — pap létükre — a kulturális forradalom után első ízben léptek Mao Kínájának földjé­re. Ma azonban láthatólag megszűnt a vallási szertartá­sok celebrálása és azokon va­ló részvételre vonatkozó tila­lom. Lassan újból megnyit­ják a kínai templomokat. Ennek az új magatartásnak az első jelét 1971 novemberé­ben láthattuk, amikor Vitto- rino Colombo keresztényde­mokrata képviselő, az Olasz- —Kínai Baráti Társaság elnö­ke Pekingbe látogatott. Colom­bo részt vehetett egy misén, az elsőn, amelyet öt és fél év eltelte után Kínában celebrál­tak, a főváros központjában levő Szűz Mária templomban. A misét a régi liturgia szerint (vagyis latin nyelven és hát­tal a híveknek) Vang Csi-ting főtisztelendő celebrálta, aki magát pekingi püspöknek ne­vezi. A több mint 300 évvel ez­előtt épült Szűz Mária temp­lom ma minden nap nyitva áll, és Vang Csi-ting továbbra is misézik. A miséken főként aták és külföldi üzlet- ,-rek vesznek részt, azon­ban nem hiányoznak a kisebb kínai csoportok sem. Vang szerint a kínai kato­likusok száma jelenleg két­millióra tehető. Az 1949-ben közzétett statisztikai adatok (ebben az évben kiáltották ki a köztársaságot, amely azután szisztematikusan visszaszorí­totta a vallás gyakorlását és oktatását) viszont 4 millió ka­Mise Pekingben tolikusról beszélnek, szemben a 200 millic konfuciánussal, 150 millió buddhistával, 30 millió taoístával, 48 millió mohame­dánnal, 1 millió protestánssal és 1 300 000 lámaistával (ez utóbbiak majdnem valameny- nyien tibetiek). A kínai katoli­kusoknak a kommunista pártot támogató, 1951-ben alapított hazafias egyesületük van. 1962-től kezdve a hívek 42 püspököt választottak, akik közül — Vangot is beleértve — egyetlen egyet sem ismert el a Vatikán (a pápai év­könyv 1972-es kiadása a pe­kingi püspöki széket betöltet­lennek nyilvánította). Vangot (akiről a Vatikánban mindössze ennyit mondanak: „hallottunk róla”) láthatóan nem aggasztja a dolog. „Püs­pök vagyok — jelentette ki — ugyanúgy, mint a pápa, aki Ró­ma püspöke. Alapjában véve mindketten az evangélimot prédikáljuk.” A kulturális forradalom vi­harának elütése után a katoli­kusokhoz hasonlóan a kinai protestánsok és mohamedánok is újból tartanak istentisztele­tet. 1971. novemberében a fő­város mohamedánjai — o Tong Si mecsetében — ünnepélye­sen megtartották a Ramadan szertartásait, amelyeken szá­mos afroázsiai ország diplo­matái is részt vettek. ­Ami a protestánsokat illeti, templomuk egy Peking köz­pontjában álló régi épület el­ső emeletén található. Az is­tentiszteletet — egy diakónus segédletével — Kan tiszteletes tartja, zongorán egy kínai asszony játszik. Vajon oly sok év után miért döntött úgy Peking, hogy megengedi a vallásgyakor­lást? Federicio Alessandrini, o Vatikán sajtófőnöke szerint a jelenség a kínai politika va­lamennyi szintjén az utóbbi hónapokban tapasztalható ál­talános átállásnak köszönhető. „Talán azért nyitnak meg né­hány kínai templomot, mert sok külföldi látogató szeretne misére járni” — mondja Ales­sandrini. Kétségkívül ez is egy ok. A hivatalosnak tűnő magyarázat azonban, hogy Kí­nában felnőtt egy új generá­ció, amely teljesen közömbös a vallási problémák iránt. A templomok és mecsetek így „taktikai értékké” váltak Pe­king vezetőinek szemében ... S ezzel nem felejtkeznek el élni. ÉRDEMES MEGNÉZNI! Szállítás közben megsérült importált bútorok kis hibával (heverő, kárpitozott ülőgarnitúra, szekrény, szék, teljes szobaberendezés, sokféle szólóbútor) KAPHATÓK a SZÓ VÁRU telepén Budapest XIII., Dózsa György út 120. A kiárusítás augusztus végén megszűnik. Nyitva: munkanapokon 9-től 17 óráig. ! Miami ISeaeli-i „szépségliilbaS*4*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom