Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

A PEST megyei hírlap különkiadása ——- I,— , XVI. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1932. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK 700 hektár beta kantat lan Az évszázad legnehezebb aratása Országszerte befejeződött az aratás, s már napvilágot lát­tak az első értékelések is. Tudjuk, hogy az Alföldön újabb termésrekordok szület­tek, és hogy a Dunántúlon, s az ország néhány más részé­ben — a többi között a váci járásban — az évszázad legne­hezebb aratása volt az idei. Török Antaltól, a Váci Járási Hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának ve­zetőjétől arról érdeklődtünk, hogyan folyt a járás szövet­kezeteiben az aratás, milye­nek az eredmények? — Annak ellenére, hogy a váci járás túlnyomórészt dom­bos, a termőterület 30 száza­lékán évek óta gabonát ter­mesztenek. Ennek legfőbb oka az, hogy a járás munkaerőben szegény termelőszövetkezetei­ben teljesen gépesítették a ga­bonatermesztést. Általában két fajta a leginkább kedvelt: a Bezosztája és a Fertődi 293-as. — Májusban még a váci járásban is igen kedvező eredményekre számítot­tunk. A becslések még a tavalyit is meghaladó re­kordot sejtettek, s a járásban jól felkészültek az aratásra. Elegendő gép és ember kezdett hozzá június utolsó napjaiban a munkához. Július 25-ig zavartalan is volt a betakarítás, a mennyiségi és minőségi eredmények kedve­zőek voltak. Jó néhány terme­lőszövetkezet még minőségi felárat is kapott a gabonájá­ra. A tervek szerint, augusztus 5-ig kellett volna befejezni az aratást. A július 26-án kezdődő és 10 napig tartó szakadatlan esőzés keresztülhúzta a számításokat. Az aratás el­tolódott, a gabonát minő­ségi és mennyiségi káro­sodás érte. A károkat csupán csökkenteni tudta, hogy a megye más ré­szeiből, ahol már korábban betakarították a termést, né­hány kombájn érkezett a já­rásba. A legjelentősebben Ber- necebarátin, Kemencén, Nagy- börzsönyben, az örbottyáni Egyesült Barátságban, Perő- csényben, Püspökhatvanban, Püspökszilágyon, Rádon, Szo- kolyán, Szódon és Váchartyán- ban maradtak el a betakarí­tással. Olyannyira, hogy ezek­ben a termelőszövetkezetek­ben kisebb-nagyobb területe­ken még ma is áll a gabona, s úgy néz ki, hogy néhány táb­lát az újabb esős időjárás mi­att már nem is lehet levágni, be kell szántani. A károkat növelte az is, hogy a felsorolt termelő- szövetkezetek többsége nem élt a felkínált lehető­séggel, csak későn, vagy egyáltalán nem kéfrt ven­dégkombájnt. — A kár a betakarítatlan területektől eltekintve is igen súlyos. Nemcsak azért, mert az előzetes becslésekhez képest átlagosan mintegy 5 mázsával kevesebb lett a termés hol­danként, azért is, mert a ga­bona minősége is lényegesen leromlott. Túlnyomó része még az étkezési minőség alsó hatá­rát sem érte el, tisztítani, ros­tálni kellett. Jelentős mennyi­ség csak takarmányként hasz­nálható. Az ilyen gabonáért a Gabonafelvásárló Vállalat lé­nyegesen kevesebbet fizet. Ezér.t a termelőszövetkezetek és a vállalat között sok volt a vita. amit a termelőszövetke­zetek területi szövetsége, illet­ve a járási hivatal mezőgaz­dasági osztálya igyekezett el­oszlatni. Meg kell jegyeznem, hogy az esetek többségében a felvásárló vállalatnak kellett igazat adni. — Felvetődik a kérdés, hogy a kedvezőtlen gabonatermés mennyiben befolyásolhatja a váci járás termelőszövetkeze­teinek év végi eredményét? Erre ma még nagyon nehéz lenne válaszolni, a vészharan­got azonban semmi esetre sem indokolt meghúzni. A mező- gazdaságban ritkán van kife­jezetten rossz vagy kifejezet­ten jó időjárás, hiszen ami kedvez az egyik növénynek, az kedvezőtlen a másiknak és fordítva. Még nem fejeződött be a betakarítási idény, és remélhetőleg az ezután beta­karított termények enyhítik a károkat. Csulák András NÉGY HÓNAPPAL A NYITÁS UTÁN > Hatvan százalékkal több cipő, 30-cai több ruha keit el Április közepén nyitotta meg a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat a 13 milliós beruházással épített és 22 millió forint értékű áru­val ellátott új ruházati áru­házát Vácott, a vasútállomás melletti Széchenyi utcában. Az áruházépítést az indokol­ta, hogy a meglevő korszerűt­len boltok már nem feleltek meg a vásárlóközönség igé- | nyeinek, még a váci vásárlók­nak sem kínáltak megfelelő választékot az árucikkekből. Ugyanakkor szinte teljesen megoldatlan volt a Vác kör­nyéki, mintegy 40 község ru­házati cikkekkel való ellátása, minden ■'nagyobb vásárlás miatt a fővárosba kellett utazni. Négy hónappal megnyitás után arról érdeklődtünk az áruház igazgatójától, Kahof- fer Gábortól, beváltak-e az előzetes számítások, érdemes volt-e áruházat építeni Vá­cott, milyen tapasztalatokat szereztek a négy hónap alatt. — A korábban felsorolt j okokon kívül a vállalat üzleti I érdekei is diktálták, hogy új áruházat építsünk, mert a ré- j gebbi, korszerűtlen egységek­ben már nem tudtuk a for­galmat emelni. Hogy milyen nagy volt az igény az Aj áru- I ház iránt, az is bizonyítja, hogy a megnyitás óta Vácott 6Ó—70 százalékkal több cipőt, 50 százalékkal több méterárut és lakástextilt, 30 százalékkal több konfekciót és kétszer annyi darabárut vásároltak, mint korábban. A tavaly jú­niusi 3 millió 740 ezer forin­tos forgalomhoz képest az idén 7 millió 400 ezer forint értékű árut adtunk el; július­ban a korábbi 4 millió 200 ezerrel szemben 6 millió 400 ezret forgalmaztunk. Ez a be­vétel még a mi előzetes el­képzelésünket is meghaladja. Ügy terveztük, hogy egy év alatt 77 millió forint értékű árpt adunk el. Ezt a tervet 96 millióra kellett módosítanunk. — Hogyan biztosítják a rendszeres áruellátást? — önálló árubeszerzést folytatunk, ami azt jelenti, hogy az ország számtalan nagykereskedelmi vállalatá­val, ruhagyárával, ktsz-ével kapcsolatban állunk. Jellem­ző példa, hogy a cipőket kö­rülbelül 40 különböző helyről szerezzük be. Ez az oka an­nak az időnként felmerülő ki­fogásnak, hogy áruházunkban egyes árak eltérnek a Cent­rum-áruházakban vásárolt ha­sonló cikkekéhez képest. Ugyanazon árucikk ára más­más vállalatnál különböző le­het, így előfordul, hogy Vá­cott 5—10 százalékkal ol­csóbban vagy drágábban le­het az árut megkapni. A napi fogyasztási cikkek árai azon­ban mindig azonosak. Előfor­dul az is, hogy lényegesen olcsóbban tudunk egy-egy árufélét értékesíteni. A sze­zon végi kiárusítás alatt az olasz terytál ing ára nálunk 66, Budapesten 97 forint 20 fillér volt. — A vásárlók szerint a sze­zon végi kiárusítás kínálata kisebb volt a váci áruházban, mint Budapesten. Ennek mi a magyarázata? — Elsősorban az, hogy a nyári forgalom igen magas volt, a raktárakban alig ma­radt eladatlan áru. Tervez­zük azonban, hogy ősszel egy­két nem szezon jellegű cikk árát időlegesen leszállítjuk. Erről az akcióról időben érte­sítjük a vásárlókat. — Mit üzen az áruház igazgatója a vásárlóknak? — Szeretnénk, ha a vásár­lók észrevételeikkel, taná­csaikkal, esetleges panaszaik­kal megkeresnék az áruház vezetőit. Minden alkalommal szívesen állunk rendelkezé­sükre, hiszen vásárlók és, ke­reskedők közös érdeke a köl­csönös megértés, a jó Össz­hang. cs. a. 3 hétig Olimpiai ügyelet a váci Gelkában Augusztus 23-tól .— három héten át — minden szombaton délután háromnegyed 4-től 5 óráig és vasárnap délelőtt há­romnegyed 9-től háromnegyed 11-ig olimpiai telefonügyeletét tart a Gelka a 11—333-as szá­mon. Az elromlott televíziós készülékeket a Gelika szerelői a bejelentés sorrendjében a helyszínen megjavítják. VII. NEMZETKÖZI AV. 'AUDIO-VISUAL) FESZTIVÁL Vác - 1972 - Hungary Csaknem féléves /előkészítő munka után ma, csütörtökön 17 órakor rangos kulturális és művészi vonatkozású esemény kezdődik városunkban: meg­nyílik a VII. nemzetközi au- dio-visuál fesztivál. Négy na­pon keresztül vetítik az állami zeneiskolában hat ország 27 szerzőjének 41 alkotását. Ma a következő tíz diaporá- mát mutatják be a közönség­nek: 1. Marcel Gordts: Számunk­ra teremtett világ (Belgium). — 2. dr. Sidló Gábor: Bá- nyászetüd (Magyarország). — 3. Edward Raes: Rekviem (Belgium). — 4. Döbrőssy Pál: Tavaszi áldozat (Magyaror­szág). — 5. Raymond Eymone- rie: Elsőbbség (Franciaország). — 6. Lieve és Raf Dierick: Éze, egy régi falu (Belgium). 7. Henryk Król: Elmúlás (Len­gyelország). — 8. Juhász Mik­lós: Ősz (Magyarország). — 9. Marcel Gordts: Rosszkedv, ne­vetésre (Belgium) és 10. Wolfgang Frohnweiler: Ducy a gyémántos égben (NSZK). Vasszerkezetes áruház Mi lesz veled fóti művelődési ház Az elmúlt év novemberében életveszélyessé nyilvání tották a fóti művelődési ház emeleti részét. A kihívott szakemberek megállapították, hogy csak a födém rendbehozása után használható ismét a színházte­rem és az iroda. Azóta tíz hónap telt el. Most végre beszámolhatunk arról, hogy a nagyszabású munka el­végzéséhez szükséges majd­nem egymillió forintos összeg a tanács rendelkezésére áll, így szeptemberben hozzákezd­hetnek az építkezéshez. A tervek szerint az esztendő végére ismét birtokukba vehe­tik művelődési házukat a fó­tiak. Sőt, a tanács vezetői már megkezdték a tárgyalásokat a községben működő üzemek ve­zetőivel annak érdekében, hogy 1973. január elsejétől kö­zösen üzemeltessék az újjá­épített művelődési házat. Ed­dig a Vörösmarty Termelőszö­vetkezet, a Főt és Vidéke ÁFÉSZ, a Papi rf eldől gozó Ipari Szövetkezet, a MÜFA Ktsz és a Pest megyei Szol­gáltató és Csomagoló Vállalat vezetői vállalták, hogy részt vesznek a művelődési ház kö­zös fenntartásában. A szerző­dések aláírására még ebben az esztendőben sor kerül. — p. — Ingyenes jogi tanácsadás Csütörtökön, augusztus 24-én délután 17 órakor lesz a követ­kező ingyenes jogi tanácsadás a Lenin úti párt- és tömegszer­vezetek székházában. Ügyele­tes: dr. Török Ferenc, a Váci Járási Ügyvédi Munkaközös­ség tagja. Vácott az au tóbusz-pályaudvar mellett építi a váci ÁFÉSZ az ország első könnyűszerkezetes iparcikk-áruházát. A vasszer­kezet már áll, s a tervek szerint jövő év április 4-én már meg is nyitják a vásárlók előtt Pest megye legnagyobb kereskedel­mi létesítményét. ^ Búzási Péter felvétele Amatőr művészek Szobon Megszoktuk már, hogy a szo­bi napok mindig tartogatnak valamilyen csemegét a képző­művészet barátainak. Az idén a környékbeli amatőr képző­művészek munkáiból mutattak be egy csokorra valót. Kilenc fiatal alkotó mutat­kozott be festményekkel, grafi­kákkal, fafaragásokkal és szob­rokkal. Alkotásaikat természe­tesen más értékmérő alapján kell figyelnünk, hiszen egyikük sem hivatásos, képzett művész, hanem kedvtelésből nyúlnak az anyaghoz. Alkotásaikból mégis érezzük a világról alko­tott véleményüket, a sokrétű emberi kapcsolatok feltárására irányuló igyekezetüket. A bemutató legkellemesebb meglepetését Ziman Lajos fa-, márvány- és kőszobrai szolgál­tatták. Kedves témája az em­ber, s ezek közül is legmegka- póbbak a nőalakok. Az alkotá­sokat mély líraiság hatja át; nem a részletező technikai tu­dás, hanem a mondanivaló koncentráltsága fűti. A tekin­tet hordozza a gondölatot. Witman Károly rajzaival és grafikáival most mutatkozott be először a közönség előtt. Leheletfinom, egyszínű vona­lakkal dolgozik, mégsem érez­zük az árnyalati gazdagság hiá­nyát. Emberalakjai drámai fe­szültséggel teltek. A többi hét bemutatkozó ámatőr képzőművész fejlődé­sének irányát még nem lehet­ne egyértelműen meghatároz­ni, annyi azonban bizonyos, hogy ígéretes úton indultak el. Gazsi János Vasárnap - vásárnap Vasárnap állat- és kirakodó- vásár lesz Vácott, a Rádi úti vásártéren. Galgagyörk: Pénteken temetik a Rákóczi Mgtsz elnökét A községben megdöbbenve fogadták a hírt, hogy Szlifka József, a galgagyörki Rákóczi Mgtsz köztiszteletben álló el­nöke, aki alapítása óta vezette a termelőszövetkezetet, 59 éves korában elhunyt. A tsz saját halottjaként búcsúztatja augusztus 25-én délután 15 órakor a községi sírkert rava­talozójánál, majd ugyanazon temetőben helyezik végső nyugvóhelyére. NEM TUDJA A JOBB KÉZ... Hej, Épűletkerámíaíparí Vállalat! p ortrét szerettem volna ír- ni Zimmermann György­ről, Örbottyán tanácselnöké­ről. Nem véletlenül. Arra vol­tam ugyanis kíváncsi: miért kap egy községi tanácselnök Szocialista Kultúráért kitünte­tő jelvényt? — Egy héttel ezelőtt, ami­kor megkaptam az értesítést, hogy menjek fel Pestre, s ve­gyek részt a megyei tanácson rendezett népművelők napja ünnepségen, magam is meg­hökkentem a meghíváson ... — morfondírozik. — Miért éppen engem, a tanács elnökét hívják, és nem valamelyik pe­dagógust vagy művelődési ott­honunk igazgatóját? Aztán ki­derült, amikor a nevemet szó­lították a kitüntetettek között. Bevallom őszintén, nagyon jólesett... Váratlanul más témára vált. — Ügy tűnik, nagyon szép lesz számomra ez az esztendő. Tíz napja még Olaszország műemlékeit csodáltam. És jártunk Ausztriában, Svájcban is. Csodálatos nyár volt. És most ez a kitüntetés ... Csak hosszas unszolgatásra mondja, hogyan is kapcsolódik munkája egyre szorosabban a közművelődéshez. — 1953 óta vagyok tanácsel­nök. Csornádon kezdtem. Négy esztendővel később, elsősorban a lakosság összefogásának eredményeképpen, már mű­velődési házat avattunk. Ami­kor később Veresegyházra kerültem, ott is hozzáfogtunk a művelődési ház szervezésé­hez. 1963-ban kezdtük, szinte semmiből, és két évvel később már az avatásra is sor került. Ide, Örbottyánba három esz­tendeje kerültem. Akkor egyesült a két falu Örszent- miklós és Vácbottyán. Ez adta meg az alapot ahhoz, hogy már ne csak a tanács legyen a gazdája á közművelődésnek, hanem a község gazdasági egységei is. így született meg a közös fenntartásról szóló szerződés a tanács, és a két helyi termelőszövetkezet kö­zött. A gazdaságok húsz-húsz­ezer forintot adnak évente a falu művelődéséhez. A zt már mástól tudom, nem tőle, hogy nem is volt olyan könnyű rávenni a két gazdaság vezetőit a közös fenntartásra. Hogy miért? A falu négyezer lakosából két­ezer Vácott, Gödöllőn vagy Budapesten dolgozik, haza csak aludni járnak. Látszólag helyénvaló volt tehát az ér­velés: miért áldozzanak azok­ra is, akik nem a termelőszö­vetkezetekben keresik meg a kenyerüket? Csupán arról fe­ledkeztek meg a tsz-elnökök, hogy a bejáró munkások csa­ládtagjai viszont a gazdaság­ban dolgoznak. A közbevetett kérdés logi­kusnak tűnik: miben segít a téglagyár? — Sajnos, csak gyáregység — jegyzi meg maliciózusan a tanács elnöke. — Hiába van meg az itteni vezetőkben a jóindulat, ha a tröszt, az Épü­letkerámiaipari Vállalat nem adja meg hozzá a ■ beleegye­zést. Hogy ez mennyire így van, arra egy igen lehangoló példával is szolgálhatok. Né­hány héten belül hozzákez­dünk egy hat tantermes isko­la építéséhez. Amikor biztossá vált a dolog — négymillió­háromszázezer forintba kerül az építkezés! — felkerestem a gyáregység vezetőjét, Szobosz- lai Józsefet, és kértem, hogy segítsenek nekünk. Nagyszerű ígérettel váltunk el: vállalta a százhatvanezer kisméretű tég­la terven felüli elkészítését és ingyenes szállítását. Örömöm azonban nem sokáig tartott. Néhány héttel később ugyanis levelet kaptunk az Épületkerá­miaipari Vállalat vezérigaz­gatójától, amelyben közölte, hogy megkaphatjuk ugyan a kért téglamennyiséget, de csak a mendei gyáregységből. Men- de a nagykátai járásban van, mi pedig a váci járáshoz tar­tozunk. A kettő között he­lyezkedik el a gödöllői járás. Á mi téglagyárunk viszont négyszáz méternyire van attól a helytől, ahol az új iskolát felépítjük. Kérdem én, és jog­gal: mi ebben a logika? Nem­csak mi károsodunk az éssze­rűtlen intézkedés következté­ben, hanem a népgazdaság is. Ez azonban, úgy tűnik, nem érdekli a tröszt vezetőit... — Hogy mivel foglalkozom pillanatnyilag? Esti iskolát szervezek azok számára, akik nem fejezték be általános is­kolai tanulmányaikat. Nagy az érdeklődés az üzemi mun­kások és termelőszövetkezeti tagok között egyaránt, hiszen a technika gyors fejlődése, a fokozódó gépesítés egyre több, nagyobb tudást követel min­denkitől. Ennek megszerzését szeretnénk elősegíteni. Prukner Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom