Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

Üllő, Kossuth Tsz Már az őszre gondolnak Növelik a zöldség vetésterületét — Gépesítenek Túl az aratáson, a termelő­szövetkezetek már az őszi be­takarításra gondolnak. Gön- döcs Tamás, az üllői Kossuth Tsz mezőgazdásza szerint, kedvezett az idén az időjárás az ősszel érő növényeknek. — A sok eső, a meleg ne­vel, érlel. Különösen a kuko­rica, de az üllői „arany”: a sárgarépa is jól fejlődik. Az utóbbiból 200 holdon vetettünk és 300 vagonnyi termésre számítunk. Nekünk kedvező, hogy a tsz egyik fő .terménye a sárgaré­pa. Azonkívül, hogy gazdasá­gos a termelése, télen, kora tavasszal, a vermekből előke­rülő répát „koptatják” a tsz- tagok. Így, a holt idényben is tudunk munkát biztosítani. — Mi újság a másik répá­val? Kihasználták a kormány- határozatot Üllőn, hogy nö­veljék a cukorrépa vetésterü­letét? — örültünk a határozatnak, és éltünk a lehetőséggel. Viszonylag olcsón jutot­tunk kitűnő gépekhez, amelyek minden munkát elvégeznek, csak irányí­tani kell őket. Így az idén már 100 holdon termelünk a tavalyi 60 helyett. A növekedést pedig az tette lehetővé, hogy szinte a vetés­től a szedésig emberi kéz munkája nélkül, teljesen gé­pesítve dolgozunk a cukorré­paföldeken. — A többi mezőgazdasági munka gépesítése is ilyen jól halad? — Néhány évvel ezelőtt ko­moly gondokat jelentett egy- egy fontos munkagép hiánya. Nézzük például a szőlőt, ezt a rendkívül munkaigényes nővén yt. Az idén már tízszer per­meteztünk. Lehetne ezt a 100 hold szőlősben kézi erővel megoldani? Ami­kor munkaerőhiány van nálunk is? Nem beszélve, hogy így meny­nyire gazdaságtalan lenne. Kénytelenek vagyunk a téli tervezés során olyan növé­nyek termelésére gondolni, ahol a kevés munkáskezet gépekkel tudjuk jelváltani. A szőlészetünkben, úgy tűnik, ez sikerült. Előfordult, hogy a peronoszpóráveszély miatt egy-egy éjszakai esőzés után reggel már ott álltak a táb­la szélén a permetezőgépek. Ennek köszönhető, hogy a ne­héz körülmények ellenére 25, —30 mázsás átlagtermés vár­ható. A zöldségtermelésünket is egyre jobban kell hogy nö­veljük. A főváros közelsége adja ezt a feladatot. Mi azon­ban vállaljuk, és telje­sítjük ezt a követelményt. A 120 hold paradicsom, ezen­kívül paprika, káposzta és a többi kerti növény vetésterü­letét, ha lehet, még növelni fogjuk. Ide is gépeket állítunk be jövőre. Pesti Imre 25 MAZSA TANKÖNYV Nemrég érkezett meg a monori könyvesboltba az 1972—73- as iskolai év összes tankönyve. Innen küldik majd szét a járás iskoláinak a 25 mázsa tankönyvet, amit a diákok tíz hónapig cipelhetnek. Képünk késő délután készült, de még akkor is voltak vásárlók. Péterffy felvétele Panasz a gázszagra Napjainkban sokat beszé­lünk a zajártalomról, a leve­gő szennyeződéséről. Bár mindkét esettől többnyire nagyvárosi emberek szenved­nek, lassan a mi vidéki éle­tünk sem lesz mentes ezek­től. A repülőgépzúgás — kö­zel lévén a ferihegyi légiki­kötő — egyébként annyira megszokott, hogy oda sem fi­gyelünk már rá. A másik káros ártalom, a levegőszennyezettség, azonban most kezd terjedni. A szó leg­szorosabb értelmében terjed­ni, hiszen gázról van szó. gáz­terjedésről. Különösen Üllő és Vecsés lakosai, valamint e két község között utazók érzik a kellemetlen bűzt. Sokan pa­naszkodnak emiatt, és talál­gatják, vajon miért kell ezt elviselniük. Felkeresetem a két említett község közötti telepet, ahol kérdésemre elmondták, hogy a bűnös bűz, az odoráló szer, amivel a gázt szagosítják. Ugyanis ez a központi állo­más látja el a főváros körve­zetékét, és szükséges, hogy az idáig szagtalanul érkező gázt odorálják. Így a lakásokban nyitva hagyott csapon kiömlő és meg nem gyújtott gáz azon­nal érezhető lesz. De miért kell ezért nekünk szenvednünk? A technológia miatt! Hordókból öntik a szert a gázvezetékekbe és oly­kor nem megfelelő a tömítés vagy néhány csepp melléfo­lyik. Sajnos, már ennyi is elég, hogy kedvezőtlen széljá­rás esetén a két község egyi­kében érezhető legyen a szag. Előzőleg azt gondolták, ami­kor idetelepítették az odorá- lást, hogy mivel elég távol vannak a községek, nem lesz bűz. Nos, a szag most már szinte mindennapos. Amellett, hogy kellemetlen, egyúttal ve­szélyes is. Sok háztartásban van már gázpalack. Ha nyitva marad a csap, a kiömlő gáz szaga elvegyül az utcáról be­áramlóval és nem lesz érzé­kelhető. Ezen csak úgy lehet változ­tatni, ha nem a széljárásra bízzák magukat ott a telepen, hanem találnak majd jobb megoldást az odoráló átszi- vattyúzására. Ez látszik a leg­egyszerűbbnek (pesti) Csikkek, hamu, kemény kis koromszemcsék az 'ablak rései­ben. Gyenge a fény, a lámpák közül egy-kettő ég csak a ko­csiban, a kilincs minden na­gyobb zökkenőnél fémes pör- düléssel hull az ülések alá. Valaki mindig felemeli. Eze­ken a késő esti vonatokon csend van. Félórát, egy órát hozzálopnak a bejárók az éj­szakához. Alszanak. ★ — Szemere? A fiatalember felkapja a fe­jét, azt hitte, már le kellene szállnia, valahogy rosszul idő­zített, még sose vitte a vonat Vecsésnél tovább. Álmában is érzi az indulás, a megállás rándulásait, idegei jelzik az ébredést. — Tényleg, mindig megér­zem, amikor Kertekaljához kö­zeledünk, csak mostanában ... Egy évig nem itt laktam, most költöztem vissza a szüléimhez, úgy látszik, az ember nem tud hirtelen visszaállni a régi vá­gásba. Elváltam. Nem ment, nem sikerült, van ez így. Most íztán megint Kertekalján szál- bk le, mindennap. Rágyújt. Most már nem ér­demes elaludnia. Nyeli a füs­töt, olaj ivódott a körme alá. Az öregember mereven ül, újságpapírt terített az ülésre, közben azt mondta: sose érem már meg, hogy ezeket a kocsi­kat kitakarítsák... Az ajtót le­si, az állomáson új felszállók keresik az ülőhelyet. Nézi őket, egyiknek megrántja a kabát- ujját: Bocsánat, kösse meg a cipőfűzőjét! Aztán már figye­ben, de már tudom róla, hogy Szolnokra utazik, hogy két gye­reke van, egy fiú meg egy lány, a fia a nagyobb, még csak 13 éves, de már oldalba böki 'az utcán, ha egy csinos TALÁLKOZÁSOK lemre sem méltatja, mást ke­res: bocsánat, egy cérna van a zakóján ... Hölgyem, nyitva a táskája! Mindenkit figyelmez­tet. Nem barátságosan,’ nem segítőkészen, nem is udvariat­lanul — valami merev közöm­bösséggel, mfntha azt is hoz­zátenné: ne köszönjön semmit, engem maga nem érdekel, én csak szóltam. Megint új fel­szállók, tizenévesek, feldobják a táskákat a csomagtartóba. — Bocsánat — mondja az öreg, és felfelé mutat —, az le fog esni... — Mi van, fater? — kérdezik vissza, és ő nem vá­laszol, egyáltalán nem veszi tudomásul a kérdést. Ö szólt. Egyszer. Kész. És ül az újság­papírján, lepöcköl a nadrágjá­ról egy láthatatlan porszemet. ömlik belőle a szó. Negyed­órája ülünk egymással szem­nő jön szembe, hogy „nézd, apám, ez frankó”, szóval, lesz valami a gyerekből. Olyan lesz, mint az apja, mondják mások is. A lány nem hasonlít rá, mert ha egy-egy éjszaka nem megy, haza, gyilkosabb a sze­me, mint az anyjáé, pedig a férfiembernél természetes a ki­ruccanás. — Hát nem? Csap­kodja a térdét, öblösen gurgu- lázik belőle a nevetés. Mond­ja, mondja, a bátyja kocsiját vitte fel Pestre, vonattal megy haza, ilyen az élet, az egyiknek jut, a másiknak nem, pedig hát a bratyó se volt különb, vala­hogy mégis többre vitte, de nem is a saját erejéből, hanem mert jól nősült. Sorolja a szó­rakozóhelyeket. Jó közönség vagyok, hallgatom. Kivágódik az ajtó. Próbálja becsukni, nem megy. Nekiveselkedik, csapkodja, rázza, belerúg, nem GYÖMRŐ, VEGYIÜZEM Bővülő exporttevékenység NAGYARÁNYÚ REKONSTRUKCIÓ - JÓL SIKERÜLT AZ ELSŐ FÉLÉV HIÁNYZIK HÚSZ FIZIKAI MUNKÁS A PEVDI gyömrői vegyi üzeme jól zárta az első fél­évet. Árbevételi tervét 32 mil­lió forintra teljesítette, s ez 107 százaléknak felel meg. Ér­dekessége, hogy ez 70 száza­lékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Az exporttevékenység bő­vül, egyre több tőkésország vásárolja a gyömrői üzem ter­mékeit. A fő profil: továbbra is az epoxigyanta gyártása, de egyre nagyobb az érdeklődés a különféle fenyőgyanták iránt is. nyílik arra, hogy valamennyi terméket tüzetesen átvizsgál­janak, hogy utólagos reklamá- | ció ne érkezzen. Eddig a I partnerektől nem is jött mi­nőségi kifogás. Két darab hét köbméteres autoklávot is beszereltek már a gyömrői üzembe. A közeljövőben két nagy teljesítményű olasz ka­zánt szerelnek be, amely hamarosan megérkezik Itáliából. Ezenkívül további nagyarányú rekonstrukcióra kerül sor elő­reláthatólag még az idén. A szép eredmények mellett gondokkal is küzdenek. Húsz fizikai munkást tudnának bár­melyik pillanatban felvenni. Akik belépnek, idegenkednek a három műszaktól. Pedig a kereseti lehetőség nem rossz, a betanulás után 2100—2800 | forint között kereshetnek az itt dolgozók. Gér József Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés 'Monori öregfiúk—Sturovo 3:2 (2:2) A nyugati partnerek: az NSZK, Belgium, Ausztria, valamint Egyiptom és Szí­ria az első félévben nem kevesebb mint 15 millió forintért vásároltak gyan­tát Gyömrőről. A szinterezőrészleg is „be­futott”. Jelenleg 23-an dolgoz­nak itt Matyó József vezeté­sével. A korrózióvédelem or­szágos program keretében va­lósul meg. Bebizonyosodott, hogy a leghatásosabb: a mű­anyaggal való bevonás. Gyom­ron ezt végzik: a mosdótáma­szokat, törülközőtartókat von­ják be műanyaggal. Üj profil­ként a közelmúltban rátértek a Szuez szifon szinterezésére is. Egy másik vállalattal ko­operálnak, ott készítik az önt­vényt, Gyömrőn pedig a be­vonást. A második félévre ötezer dolláros megrendelés ér­kezett a szomszédos Auszt­riából. Hogy mennyire fejlődő ez a részleg, azt bizonyítja az is, hogy míg 1971. első félévében 300 ezer forint bevételt ért el, 1972. első hat hónapjában már 3 millió forintot. Egyre na­gyobb az igény a szinte- rezők termékei iránt. Bő­víteni kellene a részleget, er­re azonban egyelőre nincs mód. Egy korszerű szinterező létesítése legalább 5 millió fo­rintba kerülne. Egyelőre egyéb nagyarányú rekonstrukció folyik a gyöm­rői üzemben. A közelmúltban adták ' át rendeltetésének a korszerű, minden igényt kielégítő laboratóriumot. Itt végzik a gyártásközi, valamint az alapanyagok, készáruk vizsgálatait is. Az új laboratóriumban mód csukódik. — Na, én átmegyek egy másik kocsiba — mondja dühösen —, mert ez az ajtó megőrjít. Utálom ezeket a vo­natokat. Ócskavas mind. Utá­lom az egészet. Utálom! És elrohan. ★ Monor, 200 néző, vezette: Hörömpő. Régi, kedves sportbarátok látogattak el Monorra, hogy alkotmányunk ünnepén ba­rátságos labdarúgó-mérkő­zést játsszanak a monori öreg- fiúk csapatával. Az első félidőben, meglepe­tésre, a sturovói csapat 2:0-ás vezetésre tett szert. Monor a 35. percben szépített dr. Ben- csik révén, majd K. Nagy a kiegyenlítő gólt is megsze­rezte. Szünet után még egy ideig a vendégcsapat támadott, de aztán feljött Monor és Csen­des révén megszerezte a győz­tes gólt. Jó iramú, színvonalas mér­kőzésen megérdemelten - győ­zött a monori csapat. Külö­nösen K. Nagy, Godina és Dimoff nyújtott jó teljesít­ményt, meg a vendégek csa­patából a közvetlen védelem. Kézilabda Alkotmány Kupa A járási KISZ-bizottság az idén is megrendezte a hagyo­mányos Alkotmány Kézilab­da Kupát Üllőn. Sajnos, az időjárás közbeszólt, így a vártnál kevesebb csapat ve­télkedett. A férfiaknál a tor­nát eldöntő Üllő—Gyömrő ta­lálkozón heves küzdelem ala­kult ki. Az üllőiek nem egy­szer bizony kíméletlenül ját­szottak. A mérkőzés eredmé­nye 8:7 Üllő javára. A végső sorrend: 1. Üllő, 2. Gyömrő, 3. Monor, MEZŐGÉP. A lá­nyoknál a kupát egy évig a gyömrőiek védik. (g.) A Rádió- és Televízió­újság egyik, közelmúltban megjelent példányában kedves fényképre bukkan­hattak a vecsésiek. Kádár János elvtárs, az MSZMP első titkára meglátogatta az olimpiára készülődő ma­gyar sportolókat, elbeszél­getett velük — megnézte felkészülésüket. A birkózó­válogatott edzésére is ellá­togatott, és a képen — amely az újságban megje­lent — éppen egyik olim­piai reménységünkkel, a vecsési Doncsecz Józseffel fog kezet. Az olimpikonok egy ré­sze már útnak indult, Don­csecz és az üllői Csík Jó­VECSÉS—PILIS zsef is rövidesen elutazik, hogy járásunk képviseleté­ben — jelen legyen a világ sportolóinak nagy vetélke­dőjén. Kádár elvtárs kézfogása jelképes volt; jelképe an­nak a bizalomnak és sze­retetnek, amellyel útnak indult olimpiai válogatot­tunk, Doncsecz Józsefnek és Csík Józsefnek is szól ez a bizalom, bízunk abban, hogy a nagyszerű elődök, dr. Nagy Imre, Hatlaczky Ferenc, Csernai Tibor nyomdokaiba lépnek, ered­ményesen szerepelnek a XX.'nyári olimpián. Sz. A. Az egyiknek sikerült - a másiknak nem Barna borítékot szorongat a kezében. Le nem tenné egy vi­lágért. — Mert bélyegek van­nak benne... — mondja men­tegetőzve — érdekli? És már szedi is elő, óvatosan, két ujja közé fogva a celofántasakokat. — Még csak pár ezer van ott­hon, ahhoz képest, hogy tíz éve gyűjtöm, nem is olyan sok. Minden este • átnézek egy-két albumot. Havonta nyold-ki- lencszáz forintot költők bélye­gekre. Á, nem sok az. Egye­dül élek. Voltam én nős, há­romszor. Egyszer sem sikerült. Maradtak a bélyegek. Szép do­log ez. Az ember kinyitja az albumot... NéH'a éjfél után kerülök ágyba, addig rendez­getem ezeket. Van egy régi trafik Pesten, tudja, a 12-es villamos első megállójánál, ahol most lebontottak egy ház­tömböt. Ott néha nagyon szén dolgokat kapok. Ismernek ré­gen. Legutóbb például... Vagy ma “a nem ért a bélyegekhez? Nem értek, bevallom. Meg­vetően néz rám — Pedig azt hittem . . — mondja. Egv vi­lág omlott össze benne. Hogy milyen kevés az igazi ember ... (k. zs.) A közmondásnak ezúttal a cáfolata igazolódott be. A ve­csésiek főpróbája elég balul sikerült, a Sülysáp elleni ku­padöntőn elszenvedett vere­séget bizonyára sokáig . nem felejtik el. A nyitányon min­den esély nélkül léptek pá­lyára a vecsésiek. A tavaly még NB Il-es Ikarus minden csapatrészében jobbnak bizo­nyult a vecsésieknél. A há­romgólos vereség egyben azt is jelzi, komoly erőfeszítések­re van szükség a vecsési szak- nezetők részéről, hogy a kitű­zött célt: a középmezőny 6—8. helyének megszerzését elér­hessék ... A pilisiek főpróbája lénye­gesen jobban sikerült. Bár ők is vereséget szenvedtek hét közben kupamérkőzésen, de az ellenfél, a Kossuth KFSE. lényegesen nagyobb játékerőt képvisel. A hazaiak Kuszenda nélkül játszottak — és helyen- j ként egyenrangú ellenfelei [ voltak az NB Il-es vendégek­nek. A nyitány még jobb volt. A Csepel Autó átszervezett, megfiatalított együttese, bár sokáig ellenállt a pilisi roha­moknak — végül mégis 4:1 arányú vereséggel vonult le a pilisi pályáról. A helyi szak­vezetők különösen örültek Petyán két góljának. A kitűnő labdarúgó, akivel a múltban elég sok probléma volt, a je­lek szerint jó útra tért, ez pe­dig nagy hasznára válhat a pilisi labdarúgásnak. A négy­gólos nyitány mindenesetre jelezte: a pilisiek idén még a tavalyinál is komolyabb sze­repet akarnak játszani a me­gyei labdarúgásban. (szatti) Köszönetét mondunk mind­azoknak a kedves Ismerősöknek és jó barátoknak, akik felejthetet­len férjem és édesapánk id. Hö- ■römpö Jenő elhunyta alkalmából mély fijdalm'ir-kban együttérző részvétüket nyilvánították. Özv. Hörömpő Jenöné és gyermekei. JEGYZET * f _____w ■ \Cfci I wfiO w ■ ■ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom