Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

1972. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK "/c<ctúrl 5 Exportra is Szőlősajtoló­család A mosonmagyaróvári mező- gazdasági gépgyár szombat- helyi gyárában háztáji gazda­ságok részére is készítenek szőlőfeldolgozó gépeket. Egész szőlősajtoló-családot fejlesz­tettek ki, a 12 literestől a 175 literesig. Készül az üzemben egy „szupermini” — ötliteres — prés is. Ez főképpen labo­ratóriumi célt szolgál. Az üzemben a szüretig a háztáji gazdaságok s a kis­üzemek részére mintegy 18 600 különböző méretű szőlő- feldolgozó kisgépet gyártanak. Jugoszláviába is exportálnak belőlük. • Helyreáll az egyensúly Jó és kevésbé jó gépek Zöldségtermesztés a megnagyobbodott tsz-ben A tárnoki Lenin Tsz az idén alaposan „meggyarapo­dott”: május 31-én egyesült a sóstói, szanált termelőszövet­kezettel. Mint alakul a két volt gazdaság közös sorsa ezekután? Erről váltottunk szót az elnökkel, Lovas Gézá­val. — A sóstói termelőszövet­kezet nagyjában-egészében a tárnokival azonos körülmé­nyek mellett csupán harmad­annyit produkált, mint emez. Míg nálunk kilencvenmillió forint volt a mezőgazdasági árbevétel, ott csupán harminc. Hogyan kell vezetni? 1975-ig nyolcvanezren Szeptember első napjaiban számos gazdasági vezető ré­szére megkezdődik az új is­kolaév, hogy ismét több ezren behatóan tanulmányozhassák a vezetés legkorszerűbb elve­it. Az Országos Vezetőképző Központ szeptember 4-én nyitja kapuit a felsőszintű vezetők idei első csoport­ja részére, s immár az elmúlt tanévhez viszonyítva is korszerűsített tematika alapján ismertetik, vitatják meg a hallgatókkal a vezetés, a döntéselőkészí­tés, a termelésszervezés, a munkalélektan, a piacpolitika legeredményesebb módjait. Az országos vezetőképző központ egyhónapos tanfo­lyamain az év folyamán kö­rülbelül 400 felsőszintű veze­tőt képeznek tovább, ugyan­akkor mintegy tízezren ta­nulnak a minisztériumok, egyetemek és vállalatok kö­zép- és alsóbb szintű tanfo­lyamain. Egy korábbi kor­mányhatározat alapján lehe­tőség szerint minden vezetőt legalább ötévenként tovább kell képezni, ami azt jelenti, hogy 1975-ig mintegy 80 ezer vezető részére szerveznek tan­folyamokat. Figyelemmel kell lenni a IV. ötéves terv kiemelt fel­adataira is, vagyis elsősorban azok vegyenek részt tovább­képzésen, akik a népgaz­daság leggyorsabban fej­lődő területein dolgoznak. Mivel a vezetők továbbkép­zése immár nagy rétegeket érint, a munkaügyi miniszter rendeletileg szabályozta a tan­folyamokkal összefüggő díja­zási és költségvetési kérdése­ket is. Új cementgyár A második világháború utá­ni első cementgyár a Miskolc szomszédságában lévő Hejő- csabán épült fel. Húsz évvel ezelőtt kezdte meg a terme­lést, s azóta megközelítőleg hétmillió tonna cementet adott, zömében nagyszabású észak-magyarországi gyár- és lakásépítkezésekhez. 1960-ban jelentősen bőví­tették az üzemet, jelenleg pe­dig — a régi mellett — egy teljesen új cementgyár épül, mintegy négymilliárd forin­tos költséggel. Az új gyár na­pi kapacitása megközelítőleg ötezer tonna jó minőségű ce­ment lesz. A jelenleg még üzemelő, régi gyárral szem­ben nagy előnye lesz, hogy alig bocsát majd ki a város levegőjét szennyező port. Az új, európai színvonalon álló cementmű a negyedik ötéves terv utolsó évében kezdi meg a termelést. Elkészültével a régi üzemet elbontják. Román árubemutató A magyar és a román áru­házak együttműködése során harmadszor rendezett árube­mutatót Budapesten a buka­resti Victoria áruház. Az áru­sítással egybekötött — szep­tember 9-ig megtekinthető - kiállítást Molnár Károly és Mauritiu■ Novae belkereske­delmi miniszterhelyettesek je­lenlétében szerdán ünnepélye­sen nyitották meg a Divat- csarnok Lotz-termében. Gyengébb az élelmiszer minősége Rossz a cipő - visszaadják az árát Budapesten, a VIII. kerület­ben a tanácsi szervek rendsze­resen vizsgálják, hogyan fog­lalkozik a helyi kiskereskede­lem a vásárlók reklamációival, miként orvosolják panaszaikat. Általános a tapasztalatuk, hogy az állami ruházati és iparcikküzletek vezetői — né­hány eset kivételével — lelki- ismeretesen bírálják el az ész­revételeket, s az érvényes ren­delkezéseknek megfelelően a kifogásolt árut vagy kicserélik, vagy az értékét visszatérítik. Megállapították azt is, hogy a legtöbb panasz a cipőboltok ellen hangzik cl, főleg a szandálok talpá­nak leválása miatt. Pé’dául a Rákóczi út 51. szám alatti bolt az idén 1685 pár ci­pőt vett vissza, s több mint négyszázezer forintot térített meg a károsult vevőknek. A József körút 50. szám alat­ti divatáruboltban az iráni női pulóverek minősége miatt rek­lamáltak sokan. A vállalat a selejtes árut kivonta a forga­lomból, illetve megfelelően csökkentette az árát. Számos jelzés érkezett a lakosságtó1 egyes élelmiszerek és italok gyenge minősége ellen is. Az észrevételek alapján a tanács illetékes szervei in­tézkedtek az illetékes ke­reskedelmi vállalatoknál a panaszok orvoslására. Ezenkívül az ellátási és szol­gáltatási bizottság aktivistái­ból alakult mintavételi brigád is felkereste az említett üzle­teket, sőt, a kereskedelmi el­lenőrző intézetet is bevonták a vizsgálatokba. A felelős szemé­lyek ellen szabálysértési eljá­rást indítottak. A szanált gazdaság 3 mil­lió-kétszázezer forintos alaphiányt, plusz nem cse­kély középlejáratú hitelt hozott ebbe a házasságba. Mindezek ellenére a terme­lési egyensúly várhatóan a nyár végéig helyreáll. Pedig a Tárnok-Sóstói Egyesült Ter­melőszövetkezet számos koc­kázatosnak tartott vállalkozás részese, szívesen foglalkoznak a „bátrak témái” közül a zöld­ségtermesztéssel, a cukorrépá­val, a szarvasmarhatartás megalapozásával. S mindez nem jelent egyet az eladóso­dással. A tárnoki szövetkezet mind ez ideig csupán 450 ezer forint középlejáratú hitelt vett föl beruházásaihoz, a szarvas­marhatelep megvalósításához járó állami dotációt például még nem is igényelték. A kikerekedett tsz állatállo­mányának eltartásához elég nagy területen termesztenek takarmányt, lucernát például ezer holdon. — Nem elég az intenzív szarvasmarhatelepet létrehoz­ni — mondja az elnök. — Nem sokra megyünk azzal, ha meg­van a költséges épület, s ben­ne a még értékesebb állomány, takarmány pedig nincsen ele­gendő. Ez a legfontosabb: az intenzív tartást csak intenzív takarmánytermesztésre lehet alapozni. A gazdaságban évek meg­fontolt és tervszerű munká­jával kialakították tevé­kenységük gazdasági hát­terét; gondos tenyésztői munka eredményeként sa­ját nevelésű állománnyal töltik fel a tehenészetet. Egy másik ígéretes ágazat a paradicsomtermesztés. Az idén a gazdaság 50 holdas kísérleti táblán termeszt paradicsomot, jövőre pedig már kétszáz hol­don. A termesztést a művelés­től a szedésig gépesítették. A gépsor magyar gyártmány. — Csak a legkedvezőbben vélekedhetünk erről a gépsor­ról — mondja Lovas Géza. — A talajmosó, egyengető, ágyás- húzó, előművelő, palántázó, vegyszerező gépek, növény­ápoló kultivátorok, illetve a betakarításhoz szükséges kom­bájnok jól beváltak. A gépsor kialakításakor a magyar, terü-i leti sajátosságokat is figyelem­be vették. Szeretném ajánlani más gazdaságoknak is a komp­lexen gépesített paradicsom­termesztést; gondolom, erre szükség is van, hiszen nem egy ilyesfajta gépsorral becsapód­tak már. A beruházás 4 millió forint­jába került a tsz-nek, ez a tel­jes költség 30 százaléka, a töb­bi állami támogatás. A beru­házáshoz tartozik a léüzem. Mindent egybevetve a saját beruházás három év alatt amortizálódik. A paradicsom- tevmesztés gépesítéséről még annyit: mintegy 20 százalékra csökken a kézimunka-igény. Kevésbé vált be a cukorré­pa termesztését szolgáló gép­sor. A vetőgép hibáit és a vegyszerezést bizony az asszo­nyoknak kellett megoldani, heyrehozni. A gépesített, 90 holdas zöldbabültetvény szin­tén sok gondot okoz a terme­lőknek. Itt nem a gépekben van a hiba: drága és gyatra minőségű a vetőmag. Ez per­sze kedvét szegi a gazdáknak. A termelőszövetkezet tagjai­nak száma meglehetősen cse­kély, annál több alkalmazottat foglalkoztatnak. A tagság úgy határozott, hogy az alkalmazott is tsz- taggá válhat, ha kétéves tsz-beli munkájával becsü­letet szerzett, s kifizeti a férfiak esetéiben ötezer fo­rintban, a nők belépésé­nél pedig háromezer fo­rintban megállapított hoz­zájárulást. A tagok ugyanis társtulajdo­nosai a gazdaságnak; háztáji és nyereség illeti őket. Birodal­mukat féltik, érthetően. Apor Zoltán Jó szilvatermés Legnagyobb szilvatermő vi­dékünkön, a Szamos és. a Felső-Tisza mentén, meg­kezdték az idei termés beta­karítását és felvásárlását. Az idei szilva minőségileg is jó. Hozzávetőlegesen mintegy 500 vagonnal vásárolnak fel belő­le, ebből 300—350 vagonnal exportálnak. Az első szállít­mányokat mór útba is indítot­ták Angliába. Ausztriába és Belgiumba. A többit frissen és feldolgozott állapotban hozzák forgalomba. M inden gyakorlatlan, fiatal szerkesztő közöl nekro­lógot vagy valami il­lusztris aggastyánról szóló írást Lexi bácsi tollából, amíg meg nem tudja: mind­össze annyi kapcsolata van az irodalommal, hogy Mikszáth írt neki egy üdvözlőlapot Gleichenbergből, Babus Mi­hály pedig Rómából, igaz, hogy ezt aláírta Török Sophie is. Szomorytól is van levele: „Csók, csók a havasokból, Ausztriából meg Svájcból, fe­hér világból, üdvözlet, gyűlö­let, harag és szeretet — Szo- mory ...” Ez minden. S e literátori múlt alkonyi fényében járja Lexi bácsi a napi- és hetila­pok, folyóiratok, tudományos közlönyök, időszaki kiadvá­nyok, alkalmi híradók szer­kesztőségeit, kitartóan és elűz- hetetlenül. Fekete selyemsap­kája van és sárgul már a ha­ja a feje búbján, a lehelete doboz, mint század eleji ódon almáriumok illata; hatalmas, tömött aktatáskájából megbar- nult fényképek, szakadozott le­velek, ásatag relikviák hull­nak, ha kinyitja. Ráncos, aszott, öreg, néha százötven évesnek vagy még annál is többnek látom. Ilyenkor nem csodálkoznék, ha Pázmány Pé­ternek egy hozzá írt anzik­szát húzná ki a paksamétájá- b ól. Á memóriája is kihagy oly­kor, különösen a fiatalokat — a hatvan év alattiakat — kép­telen egymástól megkülönböz­tetni. A minap elviharzott mellettem a folyosón, majd gyorsan visszafordult, megra­gadta a kezemet és hosszan, megindultan rázta: Lexi bácsi, a halálmadár — Ismerlek, drága, ne is mondd ... Te vagy a Ruffy ... Nagyon tehetséges vagy! Lenyeltem a bókot, alkalom- adtán majd átadom Ruffy Pé­ternek. * Mostanában már alig múlik el hét Lexi bácsi nélkül. S ami a leggyötrelmesebb: kénytelenek vagyunk udva­riasnak lenni vele, hiszen Lexi bácsi roskatag aggastyán, ezek a látogatások tartják benne a lelket. Megszépült emlékei, ártatlan hazugságoktól gazdag múltja, amely mérhetetlen messzeségekbe nyúlik vissza. Ennélfogva Lexi bácsit már csak a halottak, vagy a hal­doklók érdeklik, Lexi bácsi tavasszal és nyá­ron, amikor az öregekhez sű­rűbben látogat el a halál, nya­kába veszi a várost. Ha vélet­lenül otthon van, el nem moz­dul a telefonja mellől. Futká- rozik, nyomoz, telefonál, friss özvegyekkel és özvegyjelöltek­kel, szanatóriumokkal, klini­kákkal, gyászba borult csalá­dokkal, zokogó árvákkal tár­gyal, és lázasan diktál a la­pok gépszobáiban. — Ne zavarjatok, kedvesem — mondja ilyenkor —, meg­halt X. Y. Vagy haldoklik, mert már a híres haldoklók is Lexi bácsi TIZENEGY TOLÓHAJÓ A Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében ebi az évben 11 darab 2000 lóerős tolóhajót készítenek szovj exportra. Megjelent az élelmiszeripar higiéniai szabályzata A Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásában megjelent „Az élel­miszerek ipari feldolgozásá­nak higiéniai szabályzata”. Az általános rendelkezések a környezetre, épületek­re, berendezésekre vonat­kozó előírásokat és az üze­mek tisztán tartására, a személyi higiéniára vonat­kozó előírásokat tartal- mazzzák. Külön fejezet foglalkozik az élelmiszerek előállításával; ezek a szabályok a termelés, a csomagolás, a tárolás és a szál­lítás higiéniáját írják elő. A kiadvány tartalmazza az egyes termelési ágakra vonat­kozó sajátos rendelkezéseket. Külön foglalkozik a baromfi­vágással és -feldolgozással, a hústermeléssel és -feldolgo­zással, ezen belül a húsvizsgá­lattal és higiéniai ellenőrzés­sel, valamint a tej és tejter­mékek előállításával, a hűtő­fagyasztó tárolással és a kon­zerv gyártásával. Miután az üzemek jelentős részében jelenleg még nincse­nek meg azok a higiéniai fel­tételek, amelyeket a szabály­zat előír, és a rendelkezések hatáskörébe tartoznak. Az ilyen hírek különösképpen fel­villanyozzák. Csillogó szem­mel ront be a szerkesztőségi szobába: — Hallottátok? Hal­doklik Péter Pál, a nagy író és költő, régi barátom Itt ho­zom a nekrológját, meg a hoz­zám írt utolsó levelét 1901- ből. Nézzétek, ezt írta: „Itt fekszem Olgával a Semmerin- gen egy friss kazal alján és hancúrozunk...” — De, Lexi bácsi, hiszen még nem halt meg... — Rögtön, fiam, rögtön meghal. Voltam nála a kór­házban. Néhány óra. Már hí­vom is a családot. Izgatottan, fürgén tárcsáz­ni kezd. Ilyenkor a legszívesebben kitessékelnénk Lexi bácsit, de nem tehetjük, mert öregem­ber; igaz, hogy makkegészsé­ges, és ahogy nézem, örökké élni fog. Meg aztán úgyse menne el, Lexi bácsi csak ak­kor megy el, amikor ő akar. És járkál a szenzációval, kész vagy készülő nekroló­gokkal, attól függően, hogy az elmúlás folyamatának mi­lyen stádiumában van az ál­dozata. Roskadt, vén madár, hetyke kísértet, század eleji redakciók ittmaradt figurája; kopott felöltőjének fekete szárnyai lengenek. Mások el­múlásának derűje fénylik a szemében. Már rájöttem a titkára. Le­xi bácsi számára minden ha­lálhír életének újabb ünne­pélye — azok elmennek, ö marad. Tamás István megvalósítása jelentős anyagi költségeket és műszaki felké­szülést igényel, a könyvben is közölt rendelet az üzemeket hi­giéniai fejlesztési ütem­terv készítésére kötelezi. Az ütemtervet úgy kell össze­állítani, hogy rövid időn be­lül lehetővé tegye a beruhá­zást nem igénylő, üzemi és személyi higiéniával kapcsola­tos hiányosságok megszünte­tését. Megmentik a népi kincseket Községük népi alkotásainak, múlt századi és még régebbi használati tárgyainak gyűjté­sét kezdték meg a vasszentmi- hályi fiatalok. Ugyanis felis­merték, hogy a népies divat­nak hódoló idegenek, a város­ból községükbe látogató roko­nok hordják el az agyagból, fából készült tárgyakat, mun­kaeszközöket, edényeket — ha nem vigyáznak rájuk. Ezért el­határozták, hogy a pincék, pad­lások kincsnek számító érté­keit megőrzik. Először saját portájukat, majd a szomszédo­két, ismerősökét kutatták, il­letve kutatják át, majd végig­járják a falut. Már eddig szá­mos rokkát, kézzel faragott bölcsőt, fapapucsot, tálakat, sok régi használati eszközt ta­láltak. A gyűjteményt egyelő­re az iskola egyik termében helyezték . el, majd később ki­állításon is bemutatják. A Csepel Autógyár központi könyvtárában 32 ezer kötet található. A csak­nem 3000 beiratkozott olva­sónak a fele üzemi dolgozó köztük 200-an szociálist’ brigádtagok. Kaputelefon (Hídvégi János rajza) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom