Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-23 / 198. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 23., SZERDA Ml ÚJSÁG PILISEN? 250 éves jubileum Épül az új egészségház Villany a külterületre JEGYZET Kényszerű diéta Mostanában egyre gyak­rabban lehet Vecsésen ve­getáriánusokkal találkozni. No, nem azért, mintha a vecsésiek különös előszere­tettel lennének e szekta tagjai, hanem sokkal pró­zaibb és elszomorítóbb okokból. Az Andrássy-telepen és a Halmi-telepen körülbelül 10 ezer ember él. Jelenleg — augusztus végén — egyetlen egy húsbolt sem működik a község e két ré­szében. Az üzletek szabad­ságolás, betegség miatt zár­va vannak, helyettesítés nincs — nem beszélve ar­Szeptember 15-én ünnepi ta­nácsülésen emlékeznek meg Pilisen a község újjátelepítésé- nek 250. évfordulójáról. Erre az alkalomra jelenik meg a község monográfiája, amely néhány lelkes, hozzáértő hon­ismereti kutatást kedvelő em­ber munkáját dicséri. Vajon milyen jó híreket mondhat a jubileum előtt né­hány héttel Török Mária, a községi tanács elnöke? — A legfontosabbal kezdem: rövidesen megkezdjük az új egészségház építését. Községünk egészségügyi ellá­tottsága elég gyenge. Három körzeti orvos lát el mintegy tízezer embert. Köztudomású, hogy Czinder doktor rendelője és lakása életveszélyes állapot­ban van. Ugyanitt működött egy kis helyiségben az anya- és csecsemővédő is. A ne­gyedik ötéves tervben gyer­mekgyógyászt kap a község. Neki is rendelőt és lakást kell | biztosítani. Hiányzik a község­ből egy védőnő is — elsősor­ban lakásprobléma miatt. Így merült fel az az ötlet; ne épít­sünk külön-külön, hanem egy korszerű egészségházban ad­junk helyet mindezeknek. lakott külterületek lakóitól amiatt, hogy még mindig nincs villanyuk. E jogos kérésre tud-e már megnyugtató vá­laszt adni? — Igen. Valóban nagyon sú­lyos problémája ez a község­nek és az itt lakóknak egy­aránt. A villamosítás több mint száz családot érint. Idén a Krekács-dűlő és a Homoki 1. sz. dűlő kap villanyt. A többire előreláthatólag a következő évben vagy években kerül sor. — Ha már a problémáknál tartunk: az utak helyzete a község egyes területein elég el­szomorító. Javulás várható-e? — Csak részben. Sok millió forintba kerülne az utak, jár­dák megépítése, a községi ta­nács költségvetése pedig ... Szóval, idén a Kávai út egy részét hozzuk rendbe. A Pest megyei Üt- és Híd­építő Vállalat emberei je­lenleg a Kávai úti óvodá­nál készítik a járdát és a belvízelvezető árkot. — Nem múlik el Pilisen úgy tanácsülés vagy fontosabb köz­ségi megmozdulás, hogy ne ke­rülne szóba a művelődési ház ügye. Mit tud erről mondani? — Csakugyan elszomorító a helyzet, ezt látjuk és tudjuk mi is. Viszont azt is tudnunk kell, hogy ezt megoldani saját erőnkből belátható időn belül nem tudjuk. Csak segíthetünk a bajokon. Tárgyalunk a községi in­tézményekkel, gazdasági szervekkel, vállaljanak részt a művelődési ház fenntartásában, szépítésé­ben. Ügy ígérkezik, segítenek, s így a kisebb belső tatarozást már az idén elvégezhetjük. Íme. egy kis előzetes a 250 éves jubileumát ünneplő köz­ség „ünnepi asztaláról”. Szalontai Attila ról, hogy különben is igen gyenge a bolthálózat. így aztán, aki 20—30 deka pör­költnek való húst akar, az a Halmi-telepről elmegy a' a faluba — vagy — és ez a rövidebb út — bemegy Pestre vásárolni. Az elmúlt hét szombaton szemtanúja voltam a vecsé- si húsvásárnak. Nos, szom­baton egyébként is sokat kell várni, de ezúttal más­fél-két óra hosszat is ácso- rogtak a vecsési háziasszo­nyok, míg a pulthoz jutot­tak. Nem tudni, ki a felelős a vecsési diétás étrendért — de jó lenne minél előbb or­vosolni. Mert ugye, a ma­gyar konyhához a hús va­lahogy szükséges. Még Ve­csesen is. (szatti) Petőfi a monorí járásban A több mint egymillió 700 ezer forint költséggel épü­lő egészségházban körzeti orvosi rendelő, gyermek- gyógyászati rendelő és anya- és csecsemővédő he­lyiség lesz a földszinten, az emeleten pedig két orvosi lakás és egy garzonlakás — a majdani védőnő szá­mára. Az alapokat már lerakták — a korábbi terv szerint itt a költ­ségvetési üzem és a KIOSZ székháza épült volna —, és a helyi költségvetési üzem rövi­desen elkezdheti a munkát. Ha ez elkészül — úgy érezzük —, nagyot lépünk előre. — Sok panaszt hallottunk a Tejügyben szólunk Sok szó esik mostanában szerte az országban a költő születésének 150. évfordulójá­nak előkészületeiről. Megyénkbe rokoni ágon ke­rült a költő. Ismeretes, hogy anyai nagyapja, Hruz János csizmadíamester 1813-ban Pesten lakott, majd 1816-ban Maglódra, innen később Aszódra költözött. Petőfi édes­anyja Hruz György maglódi tanítónál (1809—1816), majd Martiny Mihály evangélikus lelkész házánál szolgált. Monorra Bacsó János refor­mátus lelkésznek írt levelet Petőfi 1845-ben, s közölte, hogy az eddig küldött újságo­kat és könyveket megtarthat­ja. Ugyanebben a levélben ír­ja, hogy az Életképek követ­kező számait már nem küld­heti, mert ezt a lapot és a Pesti Divatlapot szüleihez já­ratja. , Nyáregyházához nem köz­vetlenül a költőt fűzi kapcso­lat. öccse, Petőfi István 1863 decemberében itt vette felesé­gül Gaylhofjer Antóniát, ki­nek édesapja, eladván előbb dánosi birtokát, eladta itt vá­sárolt földjét is. A dátum még két szempontból érdekes. Itt> van az esküvőn Szendrey Jú­lia is, s az esketést Sárkány Sámuel, későbbi evangélikus püspök végzi, aki Petőfi isko­latársa volt Aszódon. Pilissel Petőfinek közvetle­nül van kapcsolata. 1847. jú­nius 13-án állt meg a község­ben, Szolnokról Pestre igye­kezvén, itt ebédelt, mint írja. Minden valószínűség szerint a Beleznay-birtokon, a háziak vendégeként. Tápiósápon 1845 nyarán járt a költő, június végén, július elején. Itt Vachott Sándorék- nál, Vachott Sándorné Csapó Máriának mutatja be „Messze vándoroltam elhunyt édes lelkem...” című költemé­nyét. És egy Üllőről keltezett idé­zet: „Üllőn vacsoráltam, s végre valahára — per varios casus et tot diserimina rerum — beértem Pestre, tán jobban megtörődvén, mint hajdan a peleskei nótárius .. Az út 1849-ben volt. Június 10-én indult Nagyszalontáról és 13-án éjféltájban érkezett. Az utolsó napon Abonyból in­dult reggel, tehát 88 kilomé­ter utat tett meg. A hasznos tájékoztatást dr. Mezősi Károly, nemrég el­hunyt neves Petőfi-kutatónk gyűjtötte csokorba. Furuglyás Géza Megfeszített erővel A TÉGLAGYÁRTÓK ÖTVENFOKOS MELEGBEN DOLGOZNAK Országos probléma manap­ság a több tej- és tejtermék- fo&yasztás lehetőségeinek megteremtése. Ennek érdeké­ben kormányszintű intézke­dés született, amely bizonyos kedvezményeket is ad a te­héntartó gazdaságoknak, gaz­dáknak. Éppen ezért érthetet­len, hogy az utóbbi hetekben, ha nem is mindig, de gyakran savanyú tejet szállítanak a tejipari vállalatok. A kannák­ban vagy sokszor zacskókban érkezett tejet már a szállítást követő percekben sem lehet fogyasztani. Ezt hallottam az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ leg­utóbbi összevont igazgatósági ülésén és másutt is. A kereskedelmi vállalatok, ÁFÉSZ-ek reklamálnak, pe­relnek, de az édes tej helyett továbbra is savanyú tejet árul­nak, leárazva — a sertések­nek. Sokan, a felnőttek és cse­csemők pedig tej nélkül ma­radnak. Máskor is volt meleg, még kánikula is. Máskor is előfor­dult, hogy megsavanyodott a tej — egyszer-egyszer —, de ennyi panasz régen, vagy ta­lán egyáltalán nem volt a tej­re, mint az utóbbi időben. Az állam — mivel a tej kis­kereskedelmi ára nem fedezi az előállítási önköltséget — árkiegészítést ad minden liter tejre. A savanyú tejre is, amit a disznókkal kell megetetni. Hivatalos helyén — a Kö- JÁL-nál — érdeklődtem, mi az oka a tej megsavanyodásá- nak? Szakszerűtlen kezelés és szállítás — volt a válasz. És mit lehet tenni, kérdeztem ? A felelőtlen mulasztókat felelős­ségre kell vonni! Ács György Délután két óra van. Amint [ belépünk a Mendei Téglagyár területére, szinte megcsap a meleg... A nyerstéglagyártók kis csoportját szorgalmas munka közepette találjuk. Na­ponta 48 ezer darab nyerstégn lát kell legyártaniok, és dicsé­retükre legyen mondva, még a kánikula sem akadályozta meg őket a terv teljesítésében* — Pedig nincs könnyű dől-, guk — mondja útikalauzunk, Szabó József üzemvezető. —. Folyamatosan biztosítják ré­szükre az anyagot, akik fent a hegyen dolgoznak. Tovább haladunk. A húsz­fős női brigád a már kiszá­radt nyerstéglát rakja a csil­lékre. — Bizony, nincs könnyű dolgunk ebben a nagy meleg­ben — mondja az egyik fia­talasszony. — Naponta több ezer téglát mozgatunk meg, este, mikor hazamegyünk, szinte beleesünk az ágyba... A gyár „lelke" Három óra. Vége a műszak­nak. A női brigád tagjai nagy léptekkel a fürdő irányába sietnek. A téglagyár „lelke” a ke­mence. Itt naponta 40 ezer i [ téglát égetnek, a tempó ezek- ! ben a kánikulai napokban sem lanyhul. Patai Sándor bácsi ( már 12 éve dolgozik a tégla­gyárban. Ö a kemencetisztító.: Belépünk a már kiürített rész­be, Sándor bácsi a törmeléket rakja egy talicskára. Testünk­re rátapad az ing, a ruha. Legalább 70 fok van, de aki régen itt dolgozik, az már megszokta... Sándor bácsi is, mert így fogalmaz: — Szeretem nagyon a munkámat, elmehettem vol­na már nyugdíjba, de nem tu­dom abbahagyni. Jó érzés, hogy az ember ekkora strapát elbír... Egy másik kemencerészben Vojácsik Pál, Rikter Károly< Gutái Mihály és Fekete Ist­ván a már kiégett, kész tég­lákat rakja ki. Házilag szer­kesztett ventillátor hűti a kamrát, de bent a hőmérsék­let mégis eléri a plusz 50 fo­kot. Megbecsülés és áldozat Gutái Mihály: — Tavaly sokkal nehezebb volt a dol­gunk, még nem volt ventillá­tor. Most egy-egy műszak előtt előhűtik a kemencéket, így i sokkal könnyebb a dolgunk. I Testük barnára sült, az iz- zadtságcseppek szinte fény­lenek a sötétben is. Derekas munkát végeznek ők, naponta 24—25 ezer téglát szednek ki a kemencéből. Szinte jólesik ismét a szabadba lépni. A benti meleghez képest kint kellemes hűvös az idő. — Szinte emberfeletti mun­kát végeznek a dolgozók — folytatja az üzemvezető. — Ellátjuk hűsítővel őket, de ez még nem minden ... A dolgo­zók minden erejüket megfe­szítve dolgoznak. Kiadják ma­gukból azt, amit elvár tőlük az ember. Igyekszünk is meg­becsülni őket. A közelmúlt­ban a Bányász szocialista bri­gád különmüszakot tartott, s a keresett pénzt felajánlották egy kirándulásra. Most, a hét végén voltak 45-en autóbusz- szal kirándulni. Bizonyára jól­esett a részvevőknek a kis kikapcsolódás. Hétfőn aztán minden kezdődött elölről... Eddig tartjuk a tervet, a ter­vezett téglamennyiséget eddig legyártottuk. Reméljük, nem lesz fennakadás a jövőben sem. Kilépünk az utcára. A benti forróságot nem lehet elfelejte­ni egyhamar. De az izzadó ar­cokat, embereket sem... Gér József ÜNNEPI UTÓLAGOS Megjutalmazták a kiváló népművelőket AZ ARATÓKAT IS A monori járásban az alkot­mánynapi ünnepségsorozat már az elmúlt héten megkez­dődött. Ecser községben a ta­nács vezetői ünnepélyesen fo­gadták azokat a dolgozókat, akik jórészt társadalmi mun­kával hozzájárultak az álta­lános iskola megépítéséhez, a központi fűtés beszereléséhez. Augusztus 19-én a járási hiva­tal tanácstermében a járás történetében először rendezték meg a népművelők napját. Dr. Gerő Igor György beveze­tője után dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Elmondotta, a rendezvény célja, hogy a pedagógusok­hoz hasonlóan, a népmű­velőket is méltóképpen köszöntsék minden évben. Emlélaeztetett arm, hogy a já­rásban is megindult a fejlő­dés, több művelődési intéz­mény munkája felfelé ível. Gyomron az idén fejeződött be a művelődési ház átalakítása, amely csaknem félmillió fo­rintba került. Vecsésen és Ecseren még ez évben meg­oldják a könyvtárhelyiség problémáját, Gombán és Bé- nyén a jövő évben kerül sor erre. A járásban a bejárók száma 37 ezer, ami a kereső lakosság 60 százaléka. Nem kis feladat ezen dolgozók művelődési igé­nyeinek kielégítése. Jó példa a nyáregyházi, ahol MEGÜNNEPELTÉK a Béke Termelőszövet­kezet és a községi tanács közösen tartja fenn a köz­ség művelődési intézmé­nyét. Kiemelkedő siker volt a mo­nori gimnazisták Ki mit tud?- beli szereplése, és jó úton ha­lad a járásban a Röpülj páva­körök munkája is. Fejlődött a klubmozgalom, az utóbbi hó­napokban több helyen létesül­tek ifjúsági klubok. Befejezésül kérte a jelenle­vőket, hogy a jövőben is vé- gezzéK munkájukat olyan odá- adással, ahogy azt eddig is tet­ték. Ezután 30 kiváló népmű­velőnek, a népművelést segítő aktíváknak jutalmakat adtak át. Több termelőszövetkezet ün­nepi közgyűlést tartott. Péte­riben megjutalmazták az ara­tásban jó munkát végzőket, és a tsz vezetői ünnepi vacso­rát rendeztek tiszteletükre. Pilisen mindkét termelö- szövetekezetben ünnepi közgyűlés volt, ahol több jól dolgozó tsz-tagnak nyújtották át a mezőgaz­daság kiváló dolgozója cí­met. A járás csaknem valamennyi kisipari szövetkezetében is tartottak közgyűlést, és nyúj­tottak át jutalmakat a jól dol­gozóknak. Ezenkívül táncos rendezvények színesítették csaknem minden községben a programot. Gér József Miniszteri dicséret Alapszabály-módosító ün­nepi közgyűlést tartottak au­gusztus 19-én a pil'isi Hu­nyadi Tsz-ben. Az ünnepi be­szédet Némái Sándor párt­titkár mondta, majd Lenthár Kálmán, a szövetkezet elnöke átadta Csikós István tsz- tagnak a miniszteri dicsérő oklevelet. Földest István, a járási párt- bizottság művelődési és pro­pagandaosztályának vezetője átadta a mezőgazdaság ki­váló dolgozója kitüntetést Nánai Sándor tsz-párttitkár- nak. Foto: Péterffy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom