Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

/ 2 J 1972. AUGUSZTUS 20., VASÄRNAF A HÉTEN TÖRTÉNT Váratlan eseménysorok Marokkói „tiszta lap" — Utazások A Magyar Népköztársaság és az európai biztonság írta: Púja Frigyes, a küL nyminiszter első helyettese BARAKA — arab szó. Any- nyit jelent, mint Allah különös kegye, amely az egyéni szeren­csében nyilvánul meg. Akinek barakája van, azt még a golyó sem fogja... II. Hasszán marokkói király elmondhatja magáról, hogy a baraka megvédte — ki tudja, hányadszor? Az uralkodó re­pülőgépét megtámadták a ke- nitrai légi támaszpontról felr szállt vadászgépek pilótái, gép- puskatüzükkel eltalálták a Boeinget, az azonban le tudott szállni a rabat! katonai repü­lőtérre. A kormány tagjai a díszszázad előtt éppúgy fogad­ták a királyt, mint más alkal­makkor, Hasszán is ugyanúgy nyújtotta kézcsókra kezét, mint máskor... A vadászrepü­lők ekkor visszatértek és ra­kétákkal, gépfegyverekkel mégegyszer megpróbáltak vé­gezni az uralkodóval és kísé­retével. Űjra csak sikertelenül! Ufkir hadügyminiszter, aki ko­rábban Hasszán bizalmasának számított — a rabatl hivatalos közlések szerint — öngyilkos lett. ö volt valószínűleg ame- rényletkísérjet fő szervezője. Ufkir halála azokat a felte­véseket igazolja, hogy Hasszán és a mindenkin keresztülgázo­ló minisztere között valójában Televíziós beszédében a vietna­mi háború megszüntetésének szük­ségességét' hangsúlyozta ismét George McGovern szenátor, a de­mokrata párt elnökjelöltje. Egy Tokió környéki üdülőhe­lyen, a Karuizsawa-hotelben talál­kozott Kissinger Tanaka japán kormányfővel. 144 óra Hétfő: Kissinger Párizs­ban ismét tárgyalt Le Dúc Thoval — C.sou En-laj Pe- kingbén fogadta Waldheim ENSZ-főtitkárt. Kedd: Tanaka japán mi­niszterelnök pekingi meg­hívást fogadott el — Meg­nyílt az egyiptomi parla­ment rendkívüli ülésszaka. Szerda: Merénylet II. Hasszán marokkói király ellen — Berlinben folyta­tódtak a két német állam megbízottéinak tárgyalásai. Csütörtök: Ufkir marok­kói hadügyminiszter ön­gyilkos lett — Le Dúc Tho Moszkvában szovjet veze­tőkkel találkozott. Péntek: Le Dúc Tho Pe- kingbe érkezett — Kissin­ger Saigonból Tokióba uta­zott. Szombat: Nixon és Mc­Govern híveinek vitája a vietnami válság megoldási lehetőségeiről. feszült lehetett a viszony. Uf­kir ellen bizonyítható volt a vád, hogy saját kezével ölte meg Párizs mellett egy villá­ban a marokkói ellenzék bátor vezetőjét, a haladó politikust, Ben Barkát. Az 1965-ben vég­rehajtott gaztettért Ufkirt csak távollétében és csupás papíron marasztalta el a francia bíró­ság, de a marokkói tábornok bűne így is beárnyékolta a francia—marokkói viszonyt. Pedig Párizsban Pompidou szorgalmazta már a Rabattal való kapcsolatok szorosabbra fűzését. Hasszán király pedig — minden amerikabarátsága mellett — a franciákkal való együttműködés fokozását is cé­lul tűzte ki. Ufkir letűnése a politikai színpadról, távozása az élők sorából úgynevezett tiszta lapot teremt... A HÉT másik váratlan ese­ménysorát a Vietnamról folyó új’abb bizalmas tárgyalások ad­ták. Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó­ja ismét Párizsba utazott, hogy megbeszélést folytasson Le Dúc Thoval, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ott tárgyaló delegációjának különtanács- adójával. Utána az amerikai politikus nyomban Saigonba repült. Ott Thieu elnök, a viet­nami kérdés kulcsfigurája volt a tárgyalópartnere. A Fehér Ház nem nyilatkozott Kissin­ger küldetésének céljáról, de a republikánus párt — nyilván a választási propagandagépezet sugalmazására — azt a látsza­tot igyekszik kelteni, hogy új, fontos fejlemények várhatók Vietnamban... Egyesek úgv értelmezik: Kissinger azért ment Saigonba, hogy megpu­hítsa Thieut, előkészítse a sai- goni rezsim első emberét arra, hogy valami történni fog... ÉRDEMES felfigyelni még arra, hogy az elmúlt héten Pe- kingben megnövekedett a dip­ír í • j 1 '» Ma ünnep­Ünnepel a szovjet legiero g-K légierő napját. A repülők kiképzése feszült munká­ban, éjjel-nappal, nehéz időjárási viszonyok között fo­lyik. A hadgyakorlat résztvevői tökéletesen elsajátítják a harci technikái, megtanulják, hogyan győzzék le az ellenséget. Képünkön: repülők a harci feladat sikeres végrehajtása után. lomáciai tevékenység. Kurt Waldheim,, az ENSZ főtitkára tárgyalt először a kínai véze- tőkkel. Utána Sharp kanadai külügyminiszter látogatott el a kínai fővárosba. Tárgyalásai közben hírül adták, hogy Tru­deau kanadai miniszterelnök is kapott kínai meghívást. A hét végén Le Dúc Tho — Moszkvából jövet, a szovjet vezetőkkel tartott megbeszélé­sei után — állt meg Pekíng- ben. Pálfy József Hasszán Király portréjával a há­ta mögött Benhim marokkói bel­ügyminiszter sajtóértekezleten be­jelentette: Ufkir tábornok vezette az elvetélt puccsot, majd — ma­gasrangú tisztek jelenlétében — öngyilkos lett. Fajgyűlölő jobboldali tüntetők — köztük a kép előterében látható Lady Birdwood — Londonban, a miniszterelnökségi rezidencia előtt tiltakoznak az Ugandából szám­űzött ázsiaiak Angliába való be­engedése ellen. A béke és a biztonság megszilárdításáért küzdő erők Európában megelégedéssel fogadták a hírt: az Észak-atlanti Szövetség miniszteri tanácsának május végén Bonnban tartott ülése hozzájárult az európai biztonsá­gi értekezlet előkészítését szolgáló sokoldalú tanácskozás ez év őszén Helsinkiben történő megkezdéséhez. Ezzel a biztonsági értekezlet előkészítése konkrét szakaszába lép. Minden remény megvan arra, hogy e tanácskozás után, a jövő év első felében, magára a biz­tonsági értekezlet összehívására is sor kerül, feltéve, hogy a nyugati hatalmak — minde­nekelőtt az Egyesült Államok — nem gördí­tenek újabb akadályokat ennek útjába. Az első biztonsági értekezletre olyan körül­mények között készülünk, amikor nagy lépést tett előre az európai enyhülés folyamata; ra­tifikálták a szovjet—nyugatnémet és a len­gyel—nyugatnémet szerződést, és életbe lé­pett a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatal­mi megállapodás. Ezekkel a szerződésekkel a Német Szövetségi Köztársaság kormánya — s más nyugati országok kormányai is — első ízben ismerte el a második világháború után Európában kialakult helyzetet, az európai status quót. Olyan körülmények között köze­ledünk az európai biztonsági értekezlet felé, amikor az Egyesült Államok kormánya a moszkvai tárgyalásokkal összefüggésben — itt nem tárgyalható kényszerítő körülmények ha­tása alatt — végre hozzájárulását adta né­hány, az európai béke és biztonság megszilár­dítását célzó lépés megtételéhez. Az’ európai biztonsági értekezlet minden jel szerint újabb európai problémák megoldását eredményezi majd; az értekezlet sikere esetén megállapodás születik a részt vevő országok között az erőszak alkalmazásáról való lemon­dásban, a szocialista és a kapitalista rend­szerű országok sokoldalú együttműködése el­veinek kidolgozásában, az emberi környezet megjavítását szolgáló intézkedésekben és — az értekezlettel párhuzamosan folyó tárgya­lásokon — a csapatok és a fegyverzet kölcsö­nös csökkentésében. Az eredményes biztonsági értekezlet tehát jelentősen előmozdítja majd az európai béke és biztonság ügyét, közelebb visz bennünket az európai biztonsági rend­szer létrehozásához. i az értelme az európai béke és biztonság megszilárdításának és — egy későbbi időpontban — az európai biztonsági rendszer létrehozásának? Ezzel a szocialista országok azt a — külpolitikájuk középpontjában álló — célt akarják elérni, hogy megfelelő nemzetkö­zi körülrhériyeket hozzanak létre a szoqiajjz- mus, a kommunizmus építéséhez. aoqen A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusa pártunk és népünk elé azt a felada­tot állította, hogy folytassuk a szocializmus építését az adott körülmények között, maga­sabb szinten. A történelem tanulságai, pár­tunk és népünk tapasztalatai is azt mutatják, hogy e nagy nemzeti és egyben internaciona­lista feladat valóraváltása csak békés nemzet­közi körülmények között lehetséges. Nem épít­hető fel a szocializmus háborús körülmények között; megnehezül a szocializmus építése fe­szült nemzetközi helyzetben is, amikor dol­gozó népünknek — képletesen szólva — egyik kezében a kardot . kell szorongatnia, s nem szentelheti az alkotó munkának teljes erejét és energiáját. Ez a magyarázata annak, hogy pártunk és kormányunk — és a többi szocia­lista ország — legfontosabb külpolitikai célja a tartós béke, a szilárd biztonság megterem­tése. A szocialista országok e nagy célja csak közös erőfeszítésekkel érhető el. A szocialista országok összehangolt állás­pontja az egyes szocialista országok nemzet­közi tevékenységében realizálódik, abban a te­vékenységben, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai, saját lehetőségeiket kihasználva, a béke és a biztonság megszilárdítása, a biz­tonsági értekezlet összehívása érdekében ki­fejtenek. Ilyen szempontból különösen nagy jelentőségű az a szerep, amelyet a nemzetközi életben rendkívül nagy súllyal és befolyással rendelkező Szovjetunió betölt. Az említett nagy fontosságú szerződések tető alá kerülé­se főképp a Szovjetunió erőfeszítéseinek kö­szönhető; azoknak a tanácskozásoknak az eredményei, amelyeket a szovjet vezetők Nixon elnökkel folytattak, kihatnak az egész világpolitikára, ezen belül az európai helyzet­re is. A Varsói Szerződés többi tagállamainak a tevékenysége is eredményesen hozzájárul ahhoz, hogy sikerre vigyük közös elképzelé­seinket és javaslatainkat. A többi szocialista államhoz hasonlóan a Magyar Népköztársaság párt- és állami ve­zetése is aktívan részt vett — és ma is részt vesz — az európai béke és biztonság megszi­lárdításáért folytatott küzdelemben. Az elmúlt években pártunk és kormányunk vezetőinek más országok képviselőivel folyta­tott tanácskozásain központi helyet foglalt el azoknak a lépéseknek a megvitatása, amelyek az európai béke és biztonság problémáinak a megoldása érdekében szükségessé váltak. Munkánk nem lehetett volna ilyen eredmé­nyes, ha nem biztosított volna ehhez kitűnő hátteret népünk sikerekben gazdag munkája és áldozatos helytállása. Emellett nagy jelen­tősége van annak is, hogy dolgozó népünk — jó politikai érzékkel rendelkezvén — erőtel­jesen hallatta hangját mindannyiszor, ahány­szor az imperialisták agresszív tevékenysége miatt veszély fenyegette az európai enyhülést. TVT agyok az eredmények az európai béke és biztonság megszilárdításában, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy cspk az út elején állunk. Számolni kell megtorpa­nással, visszaesésekké! is, hiszen a szilárd bé­ke és a nemzetközi enyhülés ellenségei nem tették le a fegyvert. Ahhoz, hogy az imperia­lizmus és a nemzetközi reakció erői ne fordít­hassák vissza az európai enyhülés folyamatát, a szocialista országok, a kapitalista országok népeinek újabb és fokozódó erőfeszítéseire van szükség. Pártunk és kormányunk, dolgozó népünk a jövőben is ott áll majd azoknak a soraiban, akiknek szívügyük a tartós európai béke és biztonság. Ezt kívánja hazánk és né­pünk, a szocializmus és a haladás érdeke. Lehetőségek világa E héten jelentették a távirati irodák----------— Santiagóiról, hogy a chilei né pi egység kormányának igazságügyi szakemberei az ország új politikai al­kotmánytervezetén dolgoznak, melynek célja a „szocializmusba való átalaku­lás” jogi megalapozása. A tervek sze­rint szeptember 4-én tömeggyűlésen terjeszti a nép elé Salvador Allende elnök. Szeptember 4-e Chilében a bal­oldal választási győzelmének évfordu­lója, melyet ezúttal másodízben ülhet­nek meg. Allende nyilatkozata szerint az új alkotmány lehetővé tesz majd fontos strukturális változásokat, tehát döntő módon befolyásolja Chile jövő­jét. Az egyes országok alkotmánya rög- ___________________zíti a múlt ta­pasztalatait, egyértelművé teszi a jelen alapjait, melyen állva nő a jövőbe — a hétköznapok hosszú során át — a nép, Chile, a „karneválos” Latin-Amerika egyik legjellegzetesebb országa, ahol alkotmányjogilag minden lehetséges. Még ma is érvényben van az ország történelme folyamán valaha törvénybe iktatott valamennyi rendelet, a 100— 150 évvel ezelőttiek is. (Ez olyan, mint­ha hazánkban érvényben lennének ma is István király törvényei, az Arany­bulla, Verbőczy Tripartituma, a kirá­lyok és ellen-királyok rendelkezései, Rákóczi fejedelem, 1848, s a Tanácsköz­társaság törvényei.) E chilei specialitásnak természetesen megvannak a maga előnyös oldalai is. Mert e furcsa alkotmányosdi-játékkal nemcsak az ellenzék él — s tudja né­ha sarokba szorítani a népi egység kor­mányát —, de Allendéék is kihasznál­ják e lehetőséget. Az ország a jogá­szok birodalma. Ha a legmagasabb jo­gi méltóság, a legfőbb számvevő elis­meri, hogy az ellenzék, vagy a kor­mány valamilyen követelésének évszá­zadokra visszamenőleg paragrafus­alapja van, a követelés jogos. Így kény­szerült Allende az elmúlt két esztendő­ben többször is kormányon belüli tár- caeserékre, de így sikerült alkotmá­nyos alapon az államosításokat is vég­rehajtania. (Századunk harmincas évei­ben ugyanis pár hónapra forradalmi csoport vette át a hatalmat Chilében, mely államosítási törvényt is alkotott. Allende rájuk hivatkozva jelentette be az államosításokat, s az ellenzék — a legfőbb számvevő paragrafus-elismeré­se nyomán — fejet hajtani kénysze­rült.) A chilei békés forradalom vezetői — a marxista Allende iíányításával — azonban tudják, elérkezett az ideje, midőn véget kell vetni a .karnevál­nak”, s új alkotmányt kell adni a nép­nek. Ez az alkotmány már korunk szel­lemében, a modem világ követelmé­nyeinek megfelelően biztosítja majd az ország népének a továbbfejlődésre le­hetőséget adó törvényeket. Chile csak egy példa, ha fejlődő vi- ----------lágunk, a távolságok leküzdé­se folytán összezsugorodott földgöm- bünk színes palettáját forgatjuk. Nem­zetek korszakokat ugranak át, népek robbannak a szinte ősközösségi álla­potból a modern technika világába, s az egyes országok alkotmányai alig győzik regisztrálni a múlt tűnését, rög­zíteni a jelen állapotát, s megrajzolni a reális jövő lehetőségeit. Az alkot­mányjog abszurditásokat nem tűr. A föld népei saját, külön világukat épí­tik, de közben tudomásul kell venniük, hogy valamennyien a nemzetközi kö­zösség tagjai, s megkezdődött az embe­riség számára a nagy kontaktusok kor­szaka — miként ezt Waldheim ENSZ- főtitkár a világszervezet közgyűlése elé t e rjesztendő, e héten nyilvánosságra hozott beszámolójában hangoztatja. A chilei példa is bizonyítja, hogy az emberiség jövőjének záloga, a szocia­lizmus, ellenállhatatlan erővel követeli jogait, s minden nép életében erjesztő kovász. A szocialista tábor világán kí­vül élő népeknek azonban igen nehéz lefeszíteni testükről az imperialista ál­lamok kormányainak és monopóliumai­nak polipkarjait. Az ENSZ dekolonizációs bizottsága---------------jelenleg azzal a tervvel fo glalkozik, hogy küldöttségeket me­neszt a még gyarmati és félgyarmati területekre, fokozza a gyarmatosítás felszámolásával kapcsolatos tájékozta­tást. Ennek a tájékoztatásnak célja l le­leplezni az imperialista hatalmak gaz­dasági, pénzügyi köreinek életüket ösz- szekuszáló tevékenységét, mely akadá­lyozza, hogy valóban élni tudjanak függetlenségükkel, kialakíthassák meg­felelő alkotmányjogi védelmüket. Mi­ként a dekolonizációs bizottság ülésén pár nappal ezelőtt Kartasov, a Szovjet­unió képviselője mondotta: a bizottság rendelkezésére álló dokumentumok ar­ról tanúskodnak, hogy egyes imperia­lista államok kormányai és monopóliu­mai figyelmen kívül hagyják az ENSZ közgyűlésének „függetlenségi” követe­léseit. Anglia, az Egyesült Államok, a Dél-afrikai Köztársaság, az NSZK, Por­tugália és néhány más állam nagymo­nopóliumai továbbra is kizsákmányol­ják Afrika déli részét. Az érdekeit ki­zsákmányolt országok népét meg kell ismertetni azzal a ténnyel, hogy ezek a monopóliumok megkaparintják terü­leteik természeti kincseit, kizsákmá­nyolják életüket, s támogatásban része­sítik az életüket szívó fajüldöző rend­szereket. Fekete-Afrikéban is van példa, hogy ------------------------- meg lehet szaba­dulni a polipkaroktól. E héten ünne­pelte függetlenségének 9. évfordulóját Brazzaville-Kongó, melynek alkotmá­nya biztosítja, hogy népe a haladás, az antiimperialista politika, a nem kapi­talista fejlődés útján járhasson. Az or-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom