Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

és paradicsoraszedő gépet vásárolnak Á csemői Űj Élet Termelő­szövetkezet a konzerv zöldbab szedésére egy BMG MEFI zöldbabszedő gépet vásárol. Növeli zöldségterületét is, a következő három évben há­romszorosára: 400 holdon ter­mel zöldbabot, paprikát és paradicsomot. Az igényes kertészeti kultúrák ápolására e közös gazdaságban öntözőku- takat létesítenek, tereprende­zést hajtanak végre, és para­dicsomszedő, illetve -termesztő gépsort is vásárolnak. Cikkünk nyomán Megkapták a telket Az Asszonyok a kaptafánál című, augusztus 1-én megje­lent cikkünkre a mikebudai községi tanács elnöke, Márkus Béláné telefonon értesítette szerkesztőségünket, hogy a Bőripari Fakelléktermelő Vál­lalat számára július 21-én át­adták és telekkönyvileg is át­írták a kért telket, melyen új üzemcsarnokot építhetnek. Az üzembővítés lehetővé teszi, hogy még több helybeli lány és asszony kapjon munkát a községben. Ebédszállítók Cegléden jelenleg körülbelül fcétezerhétszázan veszik igény­be a közétkeztetést. Az Alföl­di Étteremben naponta 5—600 személyre főznek. A Kossuth és a Magyar Étterem konyhá­ja látja el a legtöbb üzemi ét­kezdét: naponta 400—450 ebé­det szállítanak él innen külön­böző ipari és egyéb intézmé­nyekbe. Fura veteményeskert Abonyban néhány helyi la­kos furcsa módját választotta o háztáji burgonya, bab, borsó és más vetemény termesztésé­nek. Az igyekezet itt-ött „túl­szárnyalta” a porta határát: még az utca egy részét is be­vetették, kertnek vélve a köz­területet. Meg kell hagynunk, gondozzák is az utcai vetemé- nyeket, nem hobbyból, nem is a közterület rendjének igénye miatt. Az egyéni célú hasznos­ság vitathatatlan, törvényessé­ge viszont már vitatható, hi­szen zugtermelőknek is minő­síthetnék a túlbuzgókat. PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIAPÁS A XVI. ÉVFOLYAM, 180. SZÄM 1972. AUGUSZTUS 2., SZERDA ZAROULES Elismerés a szép ünnepségért Negyvenezren vettek részt a Dózsa-évforduló eseménysorozatán A napokban megtartotta utolsó ülését a városi Dózsa- emlékbizottság, amely a pa­rasztvezér születésének ötszá­zadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatot előkészítette és irányította. A városi tanács vb-termében Kürti András tanácselnök kö­szöntötte a bizottság tagjait, majd Győré Sándor, a művelő­dési osztály vezetője foglalta össze a testület tevékenységét. A bizottság 1971 októberében jött létre. Ekkor vitatta meg a programot, s alakultak meg 'a munkacsoportok, amelyek harminc alkalommal tanács­koztak az előkészületek során. Az üzemek, gazdaságok, hiva­talok javaslataikkal sok segít­séget adtak. Sokakhoz eljutot­tak a rendezvényeket propagá­ló kiadványok. Ez a részvétel­ből is lemérhető, hiszen — a becslések szerint — összesen mintegy negyven­ezer ember vett részt a rendezvényeken, beleszá­mítva a nagygyűlésen megjelenteket is. Az emlékbizottság tagjainak és vezetőinek sok hasznos ta­pasztalatot adott az ünnepség- sorozat, amelyeket jól tudnak majd hasznosítani máskor is. Jövőre, a Ceglédi ősz előkészü­leteinek során már figyelembe vehetik a tanulságokat, s re­mélhető, mindazok segítségére számíthatnak, akik most szív- vel-lélekkel kivették a részü­ket a munkából. Kürti András elmondotta, hogy Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára levélben fejez­te ki elismerését és mon­dott köszönetét mindazoknak, akik részt vál­laltak a szervezésből, lebonyo­lításból. Kállai Gyula, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke szintén levéllel fordult a város vezetőihez, amelyben dicsérőleg nyilatkozott a ceglédi ünnepség gondos előkészítéséről, magas színvonaláról. Soraiban arra kéri a vezető­ket, tolmácsolják köszönetét a közreműködőknek. A tanácskozás végén Kürti András Dózsa-emlékplakettel jutalmazta meg azokat, akik különösen sokat tettek az év­forduló programjának sike­réért. T. T. Négyen a színben Négy srác ül a szín alatt. Tízóraiznak. Köröttük búza, elterítve vastagon. — Mit dolgoztok itt? ■— Szelektorozunk. — Nehéz munka? — Nem. — Mind a négyen szelekto- roztok? — Igen. — Előtte mit csináltatok? — Zsákoltunk meg kapál­tunk. — Mennyit kerestek egy nap? — ötven-hatvan forintot. — Melyikőtök, mire gyűjt? — Egy kis Riga motort sze­retnék. — Nekem is az kellene — mondja a mellette ülő. — Én pótolni szeretnék a szüleimnek, mert ősztől a ceg­lédi mezőgazdasági szakkö­zépiskolába járok. Sokba ke­rül a taníttatás. — És te? — Csak úgy dolgozom. Hasz­nosabban, jobban teldk így a szünidő. — Hányadikos vagy? — Most megyek hetedikbe. — Ittmarad-e valamelyikő- tök a ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben a nyolcadik osztály után? Egyikük így válaszol: — Én traktoros szeretnék lenni. — Te határoztál így, vagy a szüleid? — Én. Anyuék azt szeretnék, ha szobafestőnek tanulnék, de én nem szeretem a festéksza­got. — Hányas volt a bizonyítvá­nyod? — Négyes, de jövőre javítani szeretnék. — Hány órát dolgoztok na­ponta? — Tizenegyet. — Most már tudjátok, hogy melyik könnyebb, iskolába járni vagy dolgozni? Hallgatnak, majd rövid gon­dolkodás után az egyikük ezt mondja: — Mind a kettő nehéz, ha az ember becsülettel akar helyt­állni. S ebben mind a négyen egyetértenek. (illés) Beszédes számok Mindennapi kenyerünk Javítják az ellátást Hajnalok hajnalán ínycsik­landó, frissen sült kenyér és péksütemény illatát teregeti szét a szellő a Mizsei út házai­ra, a környékre. A kenyérgyár elől megindulnak az autók a szállítmánnyal, a több ezer péksüteménnyel, az aranybar­na hátú veknikkel. Nencsak a városba, hanem a Ceglédhez közeleső községekbe is jut be­lőle. Kenyerünk mindennapi be­szédtéma. Vélemények, dicsé­rők és elmarasztalók, érdem szerint hangzanak el róla. A közvéleményre igen sokat ad á gyár, s ha csak teheti, or­vosalja azokat a panaszokat, amelyek ellen tenni tud va­lamit. Elsősorban a város el­látásán javítottak az utóbbi/ időben, s további javításra is számítanak: erről vallanak a terveik. Kenyeres város Az idei év első felének ered­ményeit nemrég összesítették. A statisztikai ívek dokumen­tálják, mennyire kenyérszerető emberek élnek ezen a vidé­ken. A ceglédi, állami sütő­ipar első félévének forgalma 55 és fél millió forint volt. Ebből kenyérre mintegy 30 millió forint jut: 723 tonna kenyeret gyártottak. A barna kenyérnek már nincs olyan ke- lete, mint a fehérnek, fehér­ből viszont többfélét hoznak forgalomba: fél- és egykilósat, két- és háromkilósat, kétféle zsúrkenyeret, kifli- vagy zsem­letésztából, s egy idő óta ismét kapható a rozskenyór, melynek szinte fogyasztói törzsgárdája alakult ki. Óriáskiflik Péksüteményből annyit gyártanak, hogy igen kevés marad meg másnaposnak. Az adatlapok dokumentálják, hogy június végéig, a 72 ezer mázsa kenyéren kívül, 7 millió forint értékben 12,6 millió da­rab zsemle és kifli fogyott. Nagy részük a gyár terméke. A tizenhét szakbolt a vállalat termelésének 25—30 százalékát árusítja. A Dózsa-ünnepségek- re a városban szokatlan ké­szítménnyel, óriáskiflivei ruk­kolt ki a sütőipar. Népszerű volt ez a különlegesség, több fogyott belőle, mintha minden, ceglédi család egyet-egyet vá­sárolt volna. Kelendő apróságok Egyéb édesipari termékeik­ből csaknem egymillió forint­nyit forgalmaztak. Ezekből főleg a kétnapos ünnepek előtt növekszik a kereslet. Ilyenkor alko.lmi süteményekkel segíte­nek a háztartások ellátásában, házias jellegű piskótákat, lin­zereket. vajaskalácsokat, apró- süteményt küldenek a boltok­ba. Süteményféléből jelentő­sen javul majd Cegléd ellátá­sa, ha a gyár hűtőkamrája el­készül, és délután is tudnak friss cukrászterméket szállíta­ni a központi boltokba. • E. K. útszakasz A korszerűsítés csak a járműveknek kedvez Hosszú kocsisor vonul végig naponta az Abonyt szinte ket­té szelő 4-es országos főútvo­nalon, s alig akad olyan nap, hogy Cegléd és Szolnok között, beleértve Abony területét is, ne történne baleset. Az úton gyakorlatilag csak Virágos takarék Egy statisztikai csokor két gyalogosátkelő hely talál­ható a tizenkét útkeresztezés és tizennégy betorkolló utca ellenére. Az országos főútvonal mintegy öt kilométer hosszan szeli át a nagyközséget, s min­den méterén veszélyt rejteget. Az útkorszerűsítés nem oldja meg ezt a gondot, hiszen az csak a járműforgalom növelé­séhez ad lehetőséget. A gyalo­gosok átkelőhelyét jelző bur­kolati zebra, ahová egyáltalán jutott, csak maradékában lát­szik. Felfestése nem sokat je­lent, hiszen gyorsan kopik. Pe­dig állandóan szükség lenne rá. Az üzem: egyetlen nagy terem Berber szőnyeget csomóznak A legjobb a Ho Si Minb brigád A PEVDI budakeszi üzemé­hez tartozik az abonyi szövő­üzem. Fákkal szegélyezett út vezet a kaputól az üzem bejá­ratáig, rózsák nyílnak a kert­jében. Kora reggel asszonybe­széd veri fel a Tószegi utca csendjét: hat órakor kezdődik a szövők első műszakja. Ki­lencvenötén dolgoznak itt, nem a legkorszerűbb körülmé­nyek között, de lelkes igyeke­zettel. Az üzem: egyetlen nagy terem, melyben tizennyolc, mennyezettől földig érő szövőszék sora­kozik, s két-két, fürge kezű nő cso­mózza mindegyiknél villám­gyors mozdulatokkal a fona­lat. Jelenleg berber szőnyeg készül, fehér alapon, sárga- bama-drapp színösszeállítás­ban. Az értékes darabokat export megrendelésre csomóz­zák: a legtöbb nyugatnémet áruházban szerez majd örö­met a vevőknek. A lányok, asszonyok hét, szocialista címért küzdő brigádban dolgoznak. A tizenkét tagú Ho Si Minh brigád már elnyerte a címet. Tagjainak teljesítménye köze­lebb van a 130 százalékoshoz, mint a százhoz. Az anyagi el­ismerésen túl, siker számukra az is, hogy jó példával szolgál- nak a többi brigádnak. Ha kell, természetesen segítenek | is, ötlettel vagy tettel. Nem tartják saját kiváltságuknak az elsőséget. A szövődében harminckét tagot számlál a KISZ alapszervezete. A fiatalok mindent megtesz­nek azért, hogy mozgalmi éle- • tük eleven legyen. Sportolnak, | szórakoznak, politikai oktatás­ban, művelődésben egyaránt részt vesznek. A művelődési ház rendezvényeinek, foglalko­zásainak rendszeres látogatói, s figyelmükben tartják, hogy rajtuk is múlik, milyen lesz a nagyközség a következő évek- I ben. Készület próbára Terheléspróbához készítik elő a Víz­kutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemvezetőségén a nemrég készült fúróárbócot, amelynek magas­sága tizenhat mé­ter. Apáti-Tóth Sán­dor felvétele Virágért járom a jászkara- jenöi utcákat. Végre, kiáltok fel magamban, mert egy vi­rágkirakat tűnik fel előttem. A következő pillanatban ismét tanácsalan vagyok, a táblán ugyanis ez áll: Takarékszövet­kezet. Belépek. Végképp nem tudom, hol vagyok. A padlón szép kaktuszok, a falakon, az asztalon ugyancsak virág. — Betét vagy kölcsön? — Hogy őszinte legyek, vi­rágra lett volna szükségem. — Sajnos, azt nem adha­tunk. Az itt látható virágok irodaházunk díszei — mondja Kiss Mária, a Kocséri Taka­rékszövetkezet jászkarajenői kirendeltségének pénztárosa. Makovics Árpádnéval, a ki- rendeltség vezetőjével és Kiss Máriával, körbejárjuk az iro­daház valamennyi zeg-zugát. Láttam már jó néhány irodát, ilyet még nem: kívül-belül egyaránt látványos, modem, s a berendezése is kényelmes. — Egy statisztikai-csokorral azért tudnak szolgálni? — Nagyon szívesen — feleli szívélyesen a pénztáros. — 1970. október 1-től működik a kirendeltség. Betétgyűjtés és kölcsönfolyósítás a fő reszor­tunk. Idén egymillió-négyszáz­ezer forintot adtunk ki, úgy­nevezett nagyépítési kölcsön címén s tizenötezret a külön­böző gazdaságok fejlesztésére. 370 ezer forint értékben folyó­sítottunk tatarozási kölcsönt. A kisebb-nagyobb összegű sze­mélyi kölcsönök intézése ter­mészetesen ránk tartozik. Mű­helyfejlesztésre is jelentős ősz- szegünk van forgalomban. Főleg kisiparosok fordulnak hozzánk ilyen kéréssel. Mi fi­zetjük ezenkívül az Űj Ba­rázda Tsz-nek a tejpénzt, leg­utóbb 420 369 forintot. A pil­lanatnyilag kint levő pénzünk több mint 2 és fél millió fo­rint. A betétállomány növeke­dését, bizony, szívesen vesz- szük. Számíthatunk arra, hogy továbbra is ügyesen, okosan takarékoskodnak ügyfeleink. Gy. M. A baleset látványa, híre csak ideig-óráig készteti az embereket arra, hogy óvatosan, közlekedjenek, s türelmesen megvárják, míg az irdatlan hosszú járműsor az előírt se­bességgel vagy attól eltérően elhalad. TEKE Jobb eredmény várható Rónaszéki volt a legsikeresebb A Ceglédi Építők NB Il-es tekecsapata nem tudta a ta­vaszi idényben a várt ered­ményt nyújtani. Fiatalítottak, a kimaradt „öregek” egy ideig nem támogatták a szakosz­tályt, s bár később újra csat­lakoztak, az összeállítás már nem változott. Az akarással nem volt baj. A játékosok ed­zéseredménye elérte a jó kö­zepest, de amikor mérkőzés következett, az akarásból gör­csös erőlködés lett. Például Nyíri, aki példásan járt edzés­re, meg sem tudta közelíteni tudását. Az Építők, tizennégy csapat közül, a tizedik helyen zárta a tavaszi idényt. A középme­zőny rendkívül szoros: a nyol­cadikat az utolsó helyezettől mindössze négy pont választja el. Egyéni gondok is gátolták az eredmény kibontakozását, többször összeállítási nehézsé­ge adódott az edzőnek. Ta­vasszal nyolcán szerepeltek az az NB Il-es csapatban: Róna­széki (13 mérkőzés) 421,1 fa­átlag, Pákozdi R. (10) 418,3, Raffai Gy. (12) 413,8, Király (13) 407,8, Zsámbéki (12) 406,6, Szűcs (4) 392,5, Molnár (6) 393,2, Nyíri (8) 388,6. Az őszi idény augusztus 13-án kezdődik. A keret többé- kevésbé változatlan, hozzá csatlakozik még Hollósi (ifjú­sági) és Sárik (új igazolás a Postásból). Pákozdi R. beteg­sége miatt nem állhat rendel­kezésre. A sorsolás jó, a csapat hét­szer játszik itthon' s hatszor idegenben. A felkészülés ta­pasztalatai, az előkészületi mérkőzések reményt adnak, hogy az együttes feljebb lép a tabellán. A hazai mérkőzé­seken, a „nyugodalmas ősz” érdekében, mindenképpen győzni kell: egy-két kudarc ki­esést is okozhat. Az Építők, a vélemények szerint, túljutott a nehezén Igaz, a tabellán ez nem mu­tatkozik, de több csapatol megelőznek. Az együttes meg­oldotta a fiatalítást, s a rutin hiánya ebben a sportágbar különösen ingadozó formát gyengébb eredményt hoz. Most már egyre jobb teljesítmény s helyezés várható az együttes­től. U. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom