Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám
és paradicsoraszedő gépet vásárolnak Á csemői Űj Élet Termelőszövetkezet a konzerv zöldbab szedésére egy BMG MEFI zöldbabszedő gépet vásárol. Növeli zöldségterületét is, a következő három évben háromszorosára: 400 holdon termel zöldbabot, paprikát és paradicsomot. Az igényes kertészeti kultúrák ápolására e közös gazdaságban öntözőku- takat létesítenek, tereprendezést hajtanak végre, és paradicsomszedő, illetve -termesztő gépsort is vásárolnak. Cikkünk nyomán Megkapták a telket Az Asszonyok a kaptafánál című, augusztus 1-én megjelent cikkünkre a mikebudai községi tanács elnöke, Márkus Béláné telefonon értesítette szerkesztőségünket, hogy a Bőripari Fakelléktermelő Vállalat számára július 21-én átadták és telekkönyvileg is átírták a kért telket, melyen új üzemcsarnokot építhetnek. Az üzembővítés lehetővé teszi, hogy még több helybeli lány és asszony kapjon munkát a községben. Ebédszállítók Cegléden jelenleg körülbelül fcétezerhétszázan veszik igénybe a közétkeztetést. Az Alföldi Étteremben naponta 5—600 személyre főznek. A Kossuth és a Magyar Étterem konyhája látja el a legtöbb üzemi étkezdét: naponta 400—450 ebédet szállítanak él innen különböző ipari és egyéb intézményekbe. Fura veteményeskert Abonyban néhány helyi lakos furcsa módját választotta o háztáji burgonya, bab, borsó és más vetemény termesztésének. Az igyekezet itt-ött „túlszárnyalta” a porta határát: még az utca egy részét is bevetették, kertnek vélve a közterületet. Meg kell hagynunk, gondozzák is az utcai vetemé- nyeket, nem hobbyból, nem is a közterület rendjének igénye miatt. Az egyéni célú hasznosság vitathatatlan, törvényessége viszont már vitatható, hiszen zugtermelőknek is minősíthetnék a túlbuzgókat. PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIAPÁS A XVI. ÉVFOLYAM, 180. SZÄM 1972. AUGUSZTUS 2., SZERDA ZAROULES Elismerés a szép ünnepségért Negyvenezren vettek részt a Dózsa-évforduló eseménysorozatán A napokban megtartotta utolsó ülését a városi Dózsa- emlékbizottság, amely a parasztvezér születésének ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatot előkészítette és irányította. A városi tanács vb-termében Kürti András tanácselnök köszöntötte a bizottság tagjait, majd Győré Sándor, a művelődési osztály vezetője foglalta össze a testület tevékenységét. A bizottság 1971 októberében jött létre. Ekkor vitatta meg a programot, s alakultak meg 'a munkacsoportok, amelyek harminc alkalommal tanácskoztak az előkészületek során. Az üzemek, gazdaságok, hivatalok javaslataikkal sok segítséget adtak. Sokakhoz eljutottak a rendezvényeket propagáló kiadványok. Ez a részvételből is lemérhető, hiszen — a becslések szerint — összesen mintegy negyvenezer ember vett részt a rendezvényeken, beleszámítva a nagygyűlésen megjelenteket is. Az emlékbizottság tagjainak és vezetőinek sok hasznos tapasztalatot adott az ünnepség- sorozat, amelyeket jól tudnak majd hasznosítani máskor is. Jövőre, a Ceglédi ősz előkészületeinek során már figyelembe vehetik a tanulságokat, s remélhető, mindazok segítségére számíthatnak, akik most szív- vel-lélekkel kivették a részüket a munkából. Kürti András elmondotta, hogy Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára levélben fejezte ki elismerését és mondott köszönetét mindazoknak, akik részt vállaltak a szervezésből, lebonyolításból. Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke szintén levéllel fordult a város vezetőihez, amelyben dicsérőleg nyilatkozott a ceglédi ünnepség gondos előkészítéséről, magas színvonaláról. Soraiban arra kéri a vezetőket, tolmácsolják köszönetét a közreműködőknek. A tanácskozás végén Kürti András Dózsa-emlékplakettel jutalmazta meg azokat, akik különösen sokat tettek az évforduló programjának sikeréért. T. T. Négyen a színben Négy srác ül a szín alatt. Tízóraiznak. Köröttük búza, elterítve vastagon. — Mit dolgoztok itt? ■— Szelektorozunk. — Nehéz munka? — Nem. — Mind a négyen szelekto- roztok? — Igen. — Előtte mit csináltatok? — Zsákoltunk meg kapáltunk. — Mennyit kerestek egy nap? — ötven-hatvan forintot. — Melyikőtök, mire gyűjt? — Egy kis Riga motort szeretnék. — Nekem is az kellene — mondja a mellette ülő. — Én pótolni szeretnék a szüleimnek, mert ősztől a ceglédi mezőgazdasági szakközépiskolába járok. Sokba kerül a taníttatás. — És te? — Csak úgy dolgozom. Hasznosabban, jobban teldk így a szünidő. — Hányadikos vagy? — Most megyek hetedikbe. — Ittmarad-e valamelyikő- tök a ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben a nyolcadik osztály után? Egyikük így válaszol: — Én traktoros szeretnék lenni. — Te határoztál így, vagy a szüleid? — Én. Anyuék azt szeretnék, ha szobafestőnek tanulnék, de én nem szeretem a festékszagot. — Hányas volt a bizonyítványod? — Négyes, de jövőre javítani szeretnék. — Hány órát dolgoztok naponta? — Tizenegyet. — Most már tudjátok, hogy melyik könnyebb, iskolába járni vagy dolgozni? Hallgatnak, majd rövid gondolkodás után az egyikük ezt mondja: — Mind a kettő nehéz, ha az ember becsülettel akar helytállni. S ebben mind a négyen egyetértenek. (illés) Beszédes számok Mindennapi kenyerünk Javítják az ellátást Hajnalok hajnalán ínycsiklandó, frissen sült kenyér és péksütemény illatát teregeti szét a szellő a Mizsei út házaira, a környékre. A kenyérgyár elől megindulnak az autók a szállítmánnyal, a több ezer péksüteménnyel, az aranybarna hátú veknikkel. Nencsak a városba, hanem a Ceglédhez közeleső községekbe is jut belőle. Kenyerünk mindennapi beszédtéma. Vélemények, dicsérők és elmarasztalók, érdem szerint hangzanak el róla. A közvéleményre igen sokat ad á gyár, s ha csak teheti, orvosalja azokat a panaszokat, amelyek ellen tenni tud valamit. Elsősorban a város ellátásán javítottak az utóbbi/ időben, s további javításra is számítanak: erről vallanak a terveik. Kenyeres város Az idei év első felének eredményeit nemrég összesítették. A statisztikai ívek dokumentálják, mennyire kenyérszerető emberek élnek ezen a vidéken. A ceglédi, állami sütőipar első félévének forgalma 55 és fél millió forint volt. Ebből kenyérre mintegy 30 millió forint jut: 723 tonna kenyeret gyártottak. A barna kenyérnek már nincs olyan ke- lete, mint a fehérnek, fehérből viszont többfélét hoznak forgalomba: fél- és egykilósat, két- és háromkilósat, kétféle zsúrkenyeret, kifli- vagy zsemletésztából, s egy idő óta ismét kapható a rozskenyór, melynek szinte fogyasztói törzsgárdája alakult ki. Óriáskiflik Péksüteményből annyit gyártanak, hogy igen kevés marad meg másnaposnak. Az adatlapok dokumentálják, hogy június végéig, a 72 ezer mázsa kenyéren kívül, 7 millió forint értékben 12,6 millió darab zsemle és kifli fogyott. Nagy részük a gyár terméke. A tizenhét szakbolt a vállalat termelésének 25—30 százalékát árusítja. A Dózsa-ünnepségek- re a városban szokatlan készítménnyel, óriáskiflivei rukkolt ki a sütőipar. Népszerű volt ez a különlegesség, több fogyott belőle, mintha minden, ceglédi család egyet-egyet vásárolt volna. Kelendő apróságok Egyéb édesipari termékeikből csaknem egymillió forintnyit forgalmaztak. Ezekből főleg a kétnapos ünnepek előtt növekszik a kereslet. Ilyenkor alko.lmi süteményekkel segítenek a háztartások ellátásában, házias jellegű piskótákat, linzereket. vajaskalácsokat, apró- süteményt küldenek a boltokba. Süteményféléből jelentősen javul majd Cegléd ellátása, ha a gyár hűtőkamrája elkészül, és délután is tudnak friss cukrászterméket szállítani a központi boltokba. • E. K. útszakasz A korszerűsítés csak a járműveknek kedvez Hosszú kocsisor vonul végig naponta az Abonyt szinte ketté szelő 4-es országos főútvonalon, s alig akad olyan nap, hogy Cegléd és Szolnok között, beleértve Abony területét is, ne történne baleset. Az úton gyakorlatilag csak Virágos takarék Egy statisztikai csokor két gyalogosátkelő hely található a tizenkét útkeresztezés és tizennégy betorkolló utca ellenére. Az országos főútvonal mintegy öt kilométer hosszan szeli át a nagyközséget, s minden méterén veszélyt rejteget. Az útkorszerűsítés nem oldja meg ezt a gondot, hiszen az csak a járműforgalom növeléséhez ad lehetőséget. A gyalogosok átkelőhelyét jelző burkolati zebra, ahová egyáltalán jutott, csak maradékában látszik. Felfestése nem sokat jelent, hiszen gyorsan kopik. Pedig állandóan szükség lenne rá. Az üzem: egyetlen nagy terem Berber szőnyeget csomóznak A legjobb a Ho Si Minb brigád A PEVDI budakeszi üzeméhez tartozik az abonyi szövőüzem. Fákkal szegélyezett út vezet a kaputól az üzem bejáratáig, rózsák nyílnak a kertjében. Kora reggel asszonybeszéd veri fel a Tószegi utca csendjét: hat órakor kezdődik a szövők első műszakja. Kilencvenötén dolgoznak itt, nem a legkorszerűbb körülmények között, de lelkes igyekezettel. Az üzem: egyetlen nagy terem, melyben tizennyolc, mennyezettől földig érő szövőszék sorakozik, s két-két, fürge kezű nő csomózza mindegyiknél villámgyors mozdulatokkal a fonalat. Jelenleg berber szőnyeg készül, fehér alapon, sárga- bama-drapp színösszeállításban. Az értékes darabokat export megrendelésre csomózzák: a legtöbb nyugatnémet áruházban szerez majd örömet a vevőknek. A lányok, asszonyok hét, szocialista címért küzdő brigádban dolgoznak. A tizenkét tagú Ho Si Minh brigád már elnyerte a címet. Tagjainak teljesítménye közelebb van a 130 százalékoshoz, mint a százhoz. Az anyagi elismerésen túl, siker számukra az is, hogy jó példával szolgál- nak a többi brigádnak. Ha kell, természetesen segítenek | is, ötlettel vagy tettel. Nem tartják saját kiváltságuknak az elsőséget. A szövődében harminckét tagot számlál a KISZ alapszervezete. A fiatalok mindent megtesznek azért, hogy mozgalmi éle- • tük eleven legyen. Sportolnak, | szórakoznak, politikai oktatásban, művelődésben egyaránt részt vesznek. A művelődési ház rendezvényeinek, foglalkozásainak rendszeres látogatói, s figyelmükben tartják, hogy rajtuk is múlik, milyen lesz a nagyközség a következő évek- I ben. Készület próbára Terheléspróbához készítik elő a Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemvezetőségén a nemrég készült fúróárbócot, amelynek magassága tizenhat méter. Apáti-Tóth Sándor felvétele Virágért járom a jászkara- jenöi utcákat. Végre, kiáltok fel magamban, mert egy virágkirakat tűnik fel előttem. A következő pillanatban ismét tanácsalan vagyok, a táblán ugyanis ez áll: Takarékszövetkezet. Belépek. Végképp nem tudom, hol vagyok. A padlón szép kaktuszok, a falakon, az asztalon ugyancsak virág. — Betét vagy kölcsön? — Hogy őszinte legyek, virágra lett volna szükségem. — Sajnos, azt nem adhatunk. Az itt látható virágok irodaházunk díszei — mondja Kiss Mária, a Kocséri Takarékszövetkezet jászkarajenői kirendeltségének pénztárosa. Makovics Árpádnéval, a ki- rendeltség vezetőjével és Kiss Máriával, körbejárjuk az irodaház valamennyi zeg-zugát. Láttam már jó néhány irodát, ilyet még nem: kívül-belül egyaránt látványos, modem, s a berendezése is kényelmes. — Egy statisztikai-csokorral azért tudnak szolgálni? — Nagyon szívesen — feleli szívélyesen a pénztáros. — 1970. október 1-től működik a kirendeltség. Betétgyűjtés és kölcsönfolyósítás a fő reszortunk. Idén egymillió-négyszázezer forintot adtunk ki, úgynevezett nagyépítési kölcsön címén s tizenötezret a különböző gazdaságok fejlesztésére. 370 ezer forint értékben folyósítottunk tatarozási kölcsönt. A kisebb-nagyobb összegű személyi kölcsönök intézése természetesen ránk tartozik. Műhelyfejlesztésre is jelentős ősz- szegünk van forgalomban. Főleg kisiparosok fordulnak hozzánk ilyen kéréssel. Mi fizetjük ezenkívül az Űj Barázda Tsz-nek a tejpénzt, legutóbb 420 369 forintot. A pillanatnyilag kint levő pénzünk több mint 2 és fél millió forint. A betétállomány növekedését, bizony, szívesen vesz- szük. Számíthatunk arra, hogy továbbra is ügyesen, okosan takarékoskodnak ügyfeleink. Gy. M. A baleset látványa, híre csak ideig-óráig készteti az embereket arra, hogy óvatosan, közlekedjenek, s türelmesen megvárják, míg az irdatlan hosszú járműsor az előírt sebességgel vagy attól eltérően elhalad. TEKE Jobb eredmény várható Rónaszéki volt a legsikeresebb A Ceglédi Építők NB Il-es tekecsapata nem tudta a tavaszi idényben a várt eredményt nyújtani. Fiatalítottak, a kimaradt „öregek” egy ideig nem támogatták a szakosztályt, s bár később újra csatlakoztak, az összeállítás már nem változott. Az akarással nem volt baj. A játékosok edzéseredménye elérte a jó közepest, de amikor mérkőzés következett, az akarásból görcsös erőlködés lett. Például Nyíri, aki példásan járt edzésre, meg sem tudta közelíteni tudását. Az Építők, tizennégy csapat közül, a tizedik helyen zárta a tavaszi idényt. A középmezőny rendkívül szoros: a nyolcadikat az utolsó helyezettől mindössze négy pont választja el. Egyéni gondok is gátolták az eredmény kibontakozását, többször összeállítási nehézsége adódott az edzőnek. Tavasszal nyolcán szerepeltek az az NB Il-es csapatban: Rónaszéki (13 mérkőzés) 421,1 faátlag, Pákozdi R. (10) 418,3, Raffai Gy. (12) 413,8, Király (13) 407,8, Zsámbéki (12) 406,6, Szűcs (4) 392,5, Molnár (6) 393,2, Nyíri (8) 388,6. Az őszi idény augusztus 13-án kezdődik. A keret többé- kevésbé változatlan, hozzá csatlakozik még Hollósi (ifjúsági) és Sárik (új igazolás a Postásból). Pákozdi R. betegsége miatt nem állhat rendelkezésre. A sorsolás jó, a csapat hétszer játszik itthon' s hatszor idegenben. A felkészülés tapasztalatai, az előkészületi mérkőzések reményt adnak, hogy az együttes feljebb lép a tabellán. A hazai mérkőzéseken, a „nyugodalmas ősz” érdekében, mindenképpen győzni kell: egy-két kudarc kiesést is okozhat. Az Építők, a vélemények szerint, túljutott a nehezén Igaz, a tabellán ez nem mutatkozik, de több csapatol megelőznek. Az együttes megoldotta a fiatalítást, s a rutin hiánya ebben a sportágbar különösen ingadozó formát gyengébb eredményt hoz. Most már egyre jobb teljesítmény s helyezés várható az együttestől. U. L.
