Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-18 / 194. szám
MONOR Baráti találkozó Baráti találkozót rendez a monori szakmaközi bizottság saját székhazában szombaton este. A szakmaközi bizottság tagjai a bejáró dolgozókat invitálják erre a találkozóra. A megbeszélés után fehér asztal mellett folytatódik az ösz- sze jövetel. Postafiók 31. Nincs buszváró „Esik az eső, de nem ázok, cseresznyefa alá állok” — mondja a nóta, s a valóság is ez. Ugyanis Monoron, a 4-es műút melletti autóbusz-megállóban az utasok a kertből kihajló fa ágai alatt keresnek menedéket az eső, a tűző nap elől. Az úttest másik oldalán várakozók már nem ilyen szerencsések, mert ott még fa Bines. Monomak korszerű autóbusz-pályaudvar jutott, de buszváró mindössze egyetlen egy van, a sorompó előtt, a Kefegyár telepénél. Pedig sok az utas Pest felé is, visz- szafelé is. Az autóbusz alig hagyja el Monort, a helyzet máris megváltozik: a péteri vendéglőnél, sőt, Üllőn is végig kifogástalan buszvárók vannak minden megállóban. Monor nem követhetné a példájukat? Steiner József Monor, Kálié Esperes u. 6. A”VP E ,G Y E l . H í R. i, A P K Ü l Ö N KIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 18. PÉNTEK Az eső ismét közbeszólt Véghajrá az aratásban Jó átlagtermések gabonából — Taíajmunkák a földeken Augusztus 20-ra befejezik Kedvezett az idő, most már napok óta a monori járásban az aratási munkálatoknak. Az elmúlt hét és a mostani eddigi napjaiban meggyorsult a munka a földeken, s csaknem valamennyi közös gazdaságban végeztek az aratással. Már csak a sülysápi Petőfi, és az Egyesült Ecser—Gyömrő Petőfi tsz-ben van némi arat- nivaló. Előbbi helyen még mintegy 60 hektár, az utóbbi tsz-ben pedig még ennél is kevesebb az aratnivaló. A szerda éjszakai vihar a járásban is kiadós esővel jött, Egyszerű beszélgetés Vannak emberek, akiket csak egy szükebb közösség ismer: a község lakossága. Ok azok, akik könnyűnek nem mondható közéleti tevékenységükkel rászolgáltak a tiszteletre. De nem várnak megkülönböztetett figyelmet. Számukra a közéletben való aktív részvétel — életszükséglet. Közéjük tartozik a sülysápi özvegy Boda Jánosné is. — Erdélyben születtem, egy Icis faluban. 1918-ban kerültem tel Budapestre, jegypénztáros voltam, a földalattinál. Itt ismerkedtem meg a férjemmel, aki szintén a földalattinál dolgozott, kocsivezetőként. Mégis a mozgalom volt az, ami úgy igazából összehozott bennünket. Gyakran megfordultam a szakszervezeti helyiségben, hiszen szakszervezeti bizalmi voltam, s a férjemnek e területen volt pártmegbízatása. 1933-ban költöztünk Tápió- sülybe. Az akkori elöljáróság bizalmatlanul fogadott minket, gyanúsak voltunk a helyi csendőrség előtt is, kommunista hírünk miatt. S hogy különösebb bajunk mégsem lett, sőt, továbbra is aktívan részt vehettem a mozgalmi munkában, az egy ravasz, de kényszerű alibinek köszönhető. Református gyerekek nevelését vállaltam, s ennek leple alatt bátrabban politizálhattam. — 1948. áprilisában alakítottuk meg az MNDSZ helyi szervezetét, engem választottak titkárnak. Azokban az években a községi nőszövetségek egyik fő feladata az óvodák létrehozása volt, mi tartottuk fenn a nyári napközit s 1950-ben beindíthattuk egy régi kastélyépületben az óvodát is. 1957 januárjában újabb feladatot kaptam, községi párttitkár lettem. Később azonban, 1960-ban a helyi termelőszövetkezet párttitkórá- nak választattak* Milyen örömmel, erővel, hittel csináltam mindent! Pedig nem volt könnyű. Nyugdíjba vonulásomig, nyolc évig voltam a termelőszövetkezet párttitkára. ★ 1968-ban munkája elismeréséül jutalomútra ment a Szovjetunióba. Felejthetetlen élményt jelentett — mondja. A jelenről így beszél: — Érzem az évtizedek súlyát, hamar elfáradok. De jó tudni, hogy nem vagyok egyedül. Legutóbb például a tsz egyik szocialista brigádja elhozta a tüzelőmet Mendéről, s olyan kedvesek voltak, hogy a fáskamrába is behordták. Ha fáradt is vagyok, elfelejtem, mert tudom, hogy közösségben, megértő emberek kö- zött ^vagyok. Jandó István óvoda épül Nyáregyházán A kőműveseken nem múlik. Ezt ígérték a Máltaibrigád tagjai, amikor legutóbb a járási hivatal udvarában zajló építkezéskor beszélgettünk velük. Volt ugyan néhány nap szőriét, mert nem kaptak téglát, Öe addig sem tétlenkedtek, üllőn a központi irodaháznál végezték el az utolsó simításokat. Ott már a festők dolgoznak. A járási hivatal udvarára közben megérkezett a tégla. Nem kell biztatni a brigádot, szaporázzák a munkát, s két nap alatt áll a fal. Űjabb nagy munka előtt állunk, Nyáregyházára megyünk óvodát építeni. Erős napok jönnek megint, határidőre dolgozunk, az óvodának minél előbb készen kell lennie. Jól dolgoznak, s ha ilyen iramot diktálnak továbbra is. nemsokára jöhet a befejezés utáni „áldomás”. Fekete Gizella ezért csütörtökön délelőtt a kombájnok ismét állni kényszerültek. Ha újabb, eső nem lesz, akkor augusztus 20-ra nem áll lábon gabona a járásban. A járási hivatal élelmiszer- gazdasági osztálya elkészítette az előzetes kimutatást a termésátlagokról. A búzából 1971-ben a járási átlagtermés 27,38 mázsa volt hektáronként. Most ennél magasabb két mázsával. A tsz-ek közül a legjobb termést a gombai Üj Élet érte el, csaknem 40 mázsát takarítottak be egy hektárról. De a maglódi Micsurin és a nyáregyházi Béke Tsz is kiemelkedő átlagot ért el. Az őszi árpából három mázsával jobb a termés, mint tavaly, az idei eredmény, csaknem 30 mázsa egy hektáron. Ebből a sülysápi Petőfi érte el a legjobb termést, csaknem 30 mázsát. A rozs járási átlaga 17 és fél mázsa hektáronként, ebből a gabonából is a gombaiak érték el a legjobb eredményt. A közös gazdaságokban az aratás után folyamatosan hozzákezdtek a taíajmunkákhoz. Eddig a monori járásban 3333 hektáron végezték el a talajmunkái, s ebből 1100 hektáron az ősziek alá készítették elő a talajt. Több közös gazdaság másodnövényt — főleg takarmány- keveréket — is vetett. A tsz-ek a gabona nagyrészét a terményforgalminak szállították, zömmel a pilisi és kókai malomba. Elégedettek a minőséggel a malom szakemberei, a két pilisi tsz és a mendei Lenin, különösen jó minőségű gabonát adott le. Az aratás után csaknem valamennyi közös gazdaságban megünnepelték az aratókat, több helyen azonban egybekötik ezt az alkotmánynapi ünnepséggel. 8* jPéteri Árulók ünneplése Péteriben már hagyomány, hogy az aratás befejezése után megünnepelik az aratókat. Így lesz ez az idén is, szombaton délután a Rákóczi Tsz megvendégeli azokat a dolgozókat, akik részt vettek a munkában. A vadászok fácánt tenyésztenek Szeptembsrben: Külföldi vendégek — Élő nyúl exportra Pihennek a fegyverek, kiszáradtak a nádasok. Kevés a vadkacsa, nincs mire vadászni. Szünet van az üllői vadásztársaságnál. Az ellenőrző bizottság elnökét, dr. Petrányi Rezsőt irodájában találom, törvénykönyvek, rendeletek és jogszabályok között. A falakon kitömött vadkacsíák, erdei fülesbagoly, szalonka, és őabakagan- csok jelzik: „vadászlakásban” vagyunk. — Nemrég volt taggyűlésünk, újjá választottuk a vezetőséget, jól működtek, nem volt szükség cserére. Ami a vadásztársaságot illeti: nemcsak lőjük, szeretjük is a vadat, gondosiko- dunk róla, megfiatalítjuk az állományt. Tatabányáról 500 napos fácánosukét vásároltunk, ésMonostory Lászlónak, a kostelep főállattenyésztőjének útmutatása szerint, türelmes, gondos munkával neveljük őket. A szénakaszálás idején több mint ezer fácántojást mentettünk meg, és keltettünk ki kotlóistyúk- kal. A foglyok is szépen fejlődnek, s nyúlállományunk is kielégítő, örvendetes, hogy a kipusztulóban levő üregi nyulak száma is láthatóan növekedik. Kíméljük az őzállományt iis>, mert csak az öt évnél öregebb selejtbako- kat lőiük ki. — Hogyan gondoskodnak majd a téli etetésről? — A gazdaságoktól két helyen kaptunk úgynevezett „vadföldet”. Kukorica van benne, s jó termést várunk. A tornyoslöbi kosteleptől, Madarassy László igazgató jóvoltából lucernaszénát kaptunk. A kukoricaföldet mi kapáltuk, és a szénát is mi gyűjtöttük össze, Gáspár István vadászmester szervezésével. Jó a szénatermés, 40—50 mázsa, ez elég is lesz. — Külföldi vadászok is járnak erre? — A múlt évben őzbakra vadásztak nálunk, most szeptemberben fácánkakast jönnek lőni. — Terveznek-e élőnyúlbe- fogást? — Decemberben 250 nyulat akarunk befogni két nap alatt. Kifizetődő vállalkozás, a nyálakat a MAVAD külföldre szállítja, darabonként 20 dollárt kapnak érte. cm. Jvgyaet: A Éhesen A két férfivel többször találkoztam fél óra leforgása alatt. „Köröztek" a városközpontban — ennivaló után. Tízóraizni szerettek volna, de Monor központjában semmit sem találtak kedden délelőtt. Nem volt nyári szalámi, kolbász, a tejet nem szeretik — éhen maradtak. Utoljára még próbálkoztak az Ady úttal szemben levő hentesnél — amely köztudottan a férfiak reggelizőhelye — de az zárva volt. Megígértem, hogy megírom röpke kálváriájukat, de csak ma került rá sor, amikor én is ugyanígy jártam. Nem azért, mert piacnap a szerda, és minden elfogyott, hanem — mert nem is volt. A tejboltba nem érkezett sem péksütemény, sem más sütemény, nem volt szemernyi narancsital sem. Az önkiszolgálóban végre szereztem egy szem pogácsát — ez volt a reggelim, Persze, ezek nem mindennapos esetek. De elég gyakoriak. — zs — Egy panasz nyomában Pilisen Kinek van igaza ? Az ÁFÉSZ jóvátehető tévedése Az utóbbi időben elég gyakran kapunk olvasóinktól panaszos levelet. A napokban Ma- lata István, Pilis, Dárda utca 3. szám alatt lakó olvasónk az alábbi levelet küldte szerkesztőségünkbe. „A Pilis és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél mint részjegyes szövetkezeti tag 1959 óta rendszeresen eszközlök vásárlásokat. 1970-ig a vásárlások utáni visszatérítést meg is kaptam rendszeresen. 1971-ben különösen nagy összegű vásárlásokat eszközöltem az ÁFÉSZ egységeiben. Így például — mivel új házat építettem — több tízezer forint értékű építőanyagot vásároltam a helyi TÜZÉP-telepen. Ezenkívül természetesen jelentős mennyiségű közszükségleti cikk vásárlását is bejegyeztettem a kis vásárlási könyvecskémbe. Fenti előzmények után joggal várhattam, hogy a nagy összegű múlt évi vásárlásaim után ez év tavaszán jelentősebb visszatérítést kapok. Nem így történt. Többször bementem személyesen az ÁFÉSZ központjába, s kértem a visz- szatérítés kifizetését. Mindig csak hitegettek, míg végül a napokban az alábbi levelet küldték címemre: A szövetkezet igazgatósága és felügyelő bizottsága által kijelölt bizottság az ön 1971. évre szóló vásárlási és értékesítési visszatérítési könyvének bejegyzéseit felülvizsgálta. Megállapítást nyert, hogy a bejegyzések nem. tükrözik a tényleges helyzetet, így az ön részére vásárlási visszatérítést adni nem tudunk. Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét. Csikós János igazgatósági elnök Ügy órzem, jogosan háborodtam fel a válaszlevél miatt. Azzal gyanúsítanak, hogy hamisak a bejegyzések, azokat én tettem meg." ★ Kimentünk Pilisre a panaszos ügy nyomában. Először Malata Istvánt kerestük fel. Elmondtuk látogatásunk okát. A panaszos ezt mondta: — Eddig semmi probléma nem volt a visszatérítések körül. Az idén legalább tízen kaptunk ilyen szövegezésű levelet, amelyben elutasították kérelmünket. Nem tudom, az ÁFÉSZ vezetői honnan veszik azt, hogy hamisak a vásárlási könyvecskékben a bejegyzések. Panaszomat jogosnak érzem — ennyit tudok csak mondani. ★ Az ÁFÉSZ irodájában Csikós János igazgatósági elnököt keressük. Pesten van — mondja a titkárnő, de flg elvtárs itt van. llg Albert kereskedelmi osztályvezető egy — a közelmúltban felvett — jegyzőkönyvet tesz elénk. Beleolvasunk. Felsorolva tíz név, közte Malata Istváné is. „A felügyelő bizottság megállapította, hogy nevezettek részére vásárlási visszatérítést nem javasolnak.” — Nekünk a bizottság megállapítására kellett támaszkodni — mondja az osztályvezető —, bennük meg kellett bízni, hiszen jól ismerik a község lakóit (?!). Ök jól tudják, ki mennyi vásárlást tudott lebonyolítani egységeinkben. A bizottság egyik megállapítása az volt, hogy több vásárlásnál olvashatatlanok az aláírások. Ezért gyanúsították a tagokat a hamis bejegyzéssel. Ha Malata István úgy érzi, hogy panasza jogos, akkor fordulhat az újonnan megalakult szövetkezeti döntőbizottsághoz. Okultunk az esetekből, ezért egy keskeny bélyegzőt készíttetünk majd a közeljövőben, s az aláírások mellé a jövőben a bélyegzők is igazolják az egységekben a reális vásárlási összeget. ★ A mi véleményünk: Malata Istvánnak igaza van. Néhány vásárlási bejegyzést számlával is igazolt. Felvetődik a kérdés: az ÁFÉSZ miért nem vizsgálta ki a „hamisnak” vélt bejegyzéseket a vásárlási helyszíneken? Ott egyeztetni lehetett volna a könyvecskék adatait a bevételi bizonylatokkal. Nem így tettek, s ezzel sérelmeket okoztak, kockáztatva az ÁFÉSZ jó hírét. Véleményünk szerint még nem késett el a Pilisi ÁFÉSZ igazgatósága azzal, hogy jóvá- tegye megengedhetetlen tévedését. Gér József NOTAEST A monori járási művelődési házban népdal- és nótaest lesz, 19-éh, szombaton, 20 órától. Orosz András konferál, fellép többek között Vörös Sári és Mozsár Imre. MŰSOR Monor: Asszony a banditák ellen, Pilis: A kalóz menyasz- szonya. Értesítés Ezúton tudatom, hogy szeretett édesapám, idős Hörömpő Jenő, hosszú szenvedés után 1972. augusztus 15-én elhunyt. Temetése pénteken, ma délután 16 órakor lesz, a monori református temető ravatalozójából. Hörömpő Jenő . ATHEN—MÜNCHEN Az olimpiai láng útja a monori járásban A monori járásban is megtörtént minden előkészület az olimpiai láng fogadására. A láng augusztus 19-én Albert- irsáról érkezik járásunk területére, a pilisi sportpálya melletti részre. Itt végigviszik a községen, s Monor felé halad tovább, ahonnan Üllőt érintve Vecsésre megy majd. a Steinmetz szoborhoz. A járás területén a lángot néhány neves járási sportoló viszi majd. Pilisen és Vecsésen a helyi tűzoltózenekar köszönti az olimpia színhelyére tartó lángot. Üllőn kis ünnepséget rendeznek ez alkalomból. Rajzunkon jól érzékelhető, hogy a láng mikor érkezik a községbe. Bizonyára kedves emlék marad a lángot vivőknek a fáklya, amelyet a rendező bizottság emlékként a fáklyavivőknek ajándékoz. (gér)
