Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-18 / 194. szám

fC51 Alteret X972. AUGUSZTUS 18. PÉNTEK fS&Jkusz Ramsey Clark tanúvallomása RAMSEY CLARK, a John- son-kormányzat volt igaz­ságügyminisztere szerdán nyilvánosan tanúvallomást tett a vietnami háború ál­dozatainak helyzetét vizs­gáló szenátusi albizottság előtt a VDK-ban tett kőrút­jának tapasztalatairól. Clark ellen a republikánus kor­mány vezetői példátlanul dü­hödt szitok-, átokhadjáratot folytatnak. CLARK az általa készített fénykép, és filmfelvételek­kel, az amerikai hadifog­lyokkal folytatott beszélge­téseiről készült hangszala­gokkal dokumentálta az al­bizottság előtt korábban tett, s most részletesen alá­támasztott megállapítását: az USA „esztelen, gyilkos tö- megbombázást folytat Észak- Vietnam polgári lakossága ellen”. Részletesen szólt ar­ról, hogy a hadifogságba esett amerikai pilóták „em­berséges, jó bánásmódban ré­szesülnek, több és jobb táp­lálékot kapnak, mint maguk a vietnamiak. Aligha lehet azonban elvárni tőlük, hogy szabadon bocsássák a pilótá­kat, miközben más amerikai pilóták bombázzák őket”. A SZENÁTUSI KIHALL­GATÁS előtt Ramsey Clark a CBS tv-nek adott nyllatko^ zatában az ellene folyó rá­galomhadjáratról kijelentet­te: „Nevezhetnek engem rá­szedett baleknek, de mit mondanak fényképeimről, amelyek tanúsítják, hogy az amerikai bombák kórházak­ra, iskolákra, falvakra, pol­gári lakóházakra és gátak­ra hullanak? Annak ideién láttam Varsóban, Berlinben és más európai városokban, milyen pusztítást végzett a bombázás. Most láttam Hai- phongot, s a bombázás kö­vetkezményei semmiben sem különböznek a II. világhá­ború bombázásaitól. Csak azt a következtetést vonhat­tam le. hogy az USA a tech­nológiát állítja csatasorba az élet ellen”. „AMIT VIETNAMBAN te­szünk — hangsúlyozta a volt igazságügyminiszter —, az szabadságunkat fenyegeti ide­haza. Meg kell mondanom az igazságot, mert az ameri­kaiaknak szembe kell néz­niük az igazsággal. Nem va­gyok hajlandó elfogadni az álokoskodók bölcselkedését, hogy hazám és az igazság kö­zött kell választanom”... Dráma Marokkóban Hasszán marokkói király 13 hónap leforgása alatt a máso­dik merényletet élte túl szer­dán, s a fegyveres erők egyik alakulatának elszigetelt zen­dülését is sikerült néhány órán belül felszámolni. Mikor a Franciaországból Spanyolországon át hazafelé tartó Hasszán Boeing 727-es gépe Tetuan környékén bere­pült az ország légiterébe és tiszteletére felszállt a marok­kói légierő három F—5-ös va­dászgépe. a király és mintegy hetventagú kísérete nem is sejtette, milyen drámai percek, sőt órák következnek. A há­rom vadászgép ugyanis, mi­helyt a királyi gép közelébe került, géppuskatüzet zúdított a Boeingre, amely fegyverte­len volt és csakhamar kilyug­gatták, mint egy rostát. Mikor a motorok is kezdtek kihagyni és válságosra fordult a hely­zet, a király lélekjelenléte mentette meg a gépet a lezu­Meddig él egy „kemény ember“ ? Az újabb marokkói merény­let-Kísérlet Hasszán király el­len olyan történet, ameiy íz- gaimaKoan a legoonyoiuitaoo helyzeteket kiagyaló krimifil- met is felülmúlja. Itt azonúan nem szerző dol­gozott honoráriumért a közön­ség szórakoztatására: itt az élet „irta’’ a forgatókönyvet, a maga kiszámíthatatlan szeszé­lyességével, kegye tlenségevel és meglepetéseivel. A liamvába-holt puccskísér­let legmeglepőbb ténye kétség­kívül Monammed UÍKir ve­zérőrnagy, hadügyminiszter öngyilkossága. Legalább is így jelentette Hasszán király kor­mánya. Am a Reuter angol és az AFP francia hírügynökség — párizsi diplomáciai forrá­sokra hivatkozva — azt állít­ja, hogy „Marokkó erős em­bere” nem lett öngyilkos, ha­nem megölték. És valószínű, hogy az egész, Hasszán király elleni merény­let-kísérlet kulcsa Ufrik halálá­nak körülményeiben rejlik. Tekintsük át röviden az „erős ember” múltját. 1918-ban szü­letett, korán belépett a francia hadseregbe, az indokínai há­borúban is részt vett a gyar­matosítók oldalán, később a marokkói francia főrezidens szárnysegédje lett. Azután a marokkói nemzeti rendőrség főnöke, 1963-ban első számú le­verője a király elleni össze­esküvésnek. A tavaly júliusi királyellenes puccs egyik fő ellenharcosa is Ufkir: azt kö­vetően nevezi ki II. Hasszán nemcsak belügy-, de hadügy­miniszternek is, és a hadsereg főparancsnokának. Leglátványosabb cselekedetét 1965-ben hajtja végre Ufkir: a királlyal szembeni ellenzék ve­zetőjét,.. a Fnuiciaországba menekült Ben Barkát francia földön (!) gyllkoltatja meg! Emiatt egy párizsi bíróság életfogytiglanira ítéli — de Uf­kir ezen csak mosolyog. Most már azonban soha töb­bé nem mosolyog. Halála rej­Mohammed Ufkir télyes. Ha öngyilkos lett: nyíl- van azért, mert része volt a keddi puccsban, s előbb vég­zett magával, mintsem vele vé­geztek volna. Ha meggyilkol­ták — ahogy a nyugati hírügy­nökségek állítják —, akkor ugyanez lehet a magyarázat. De akkor is marad a nagy kérdőjel: miért? Ufkir, mint láttuk, egész életében a hata­lom védelmezője volt, akár még gyarmatosító, francia ura­lomról volt szó, akár a füg­getlen Marokkó uralkodójáról, Hasszán királyról. Hogyan, mivel és milyen erők vehették rá most arra, hogy szembefor­duljon uralkodójával? Később talán ez is kiderül. Egyelőre — rendkívüli siet­séggel — már ki is nevezték utódját, Omal Al-Alami eddigi------......___.___ „po.Nj;tiigyi miniszter lett Ma­Fr anciaországba rokkó' úr hadiigymin»at*re. O is tábornok, 55 esztendős és mint Ufkirt, őt is „kemény emberként” tartják számon. Ufkir halála azonban auto­matikusan felveti a kérdést: vajon Marokkóban meddig él egy „kemény ember”? hanástól. Hasszán előrement a pilótafülkébe, rádiókapcsolatba lépett a támadó gépekkel és a Boeing—727 navigátorának ad­va ki magát, közölte, hogy a két pilóta életét vesztette, a király is súlyosan megsebesült. A vadászrepülők ezután ab­ban a hiszemben, hogy elér­ték céljukat, abbahagyták a tüzelést. Mikor a király repü­lőgépe egyetlen működő mo­torjával leereszkedett a Ra­battól északra levő katonai lé­gikikötő betonjára, a felsora­kozott díszszázadnak és a kor­mánytagoknál?, valamint dip­lomatáknak még fogalmuk sem volt az incidensről. A va­dászrepülők azonban csakha­mar felfedezték, hogy orruk­nál fogva vezették őket, mély­repülésben elhúztak a repülő­tér fölött és rakétákkal, vala­mint gépfegyverekkel lőtték a kormányvárótermet. Hasszán viszont elekor is sértetlen ma­radt, mert szűkebb kíséreté­vel egy félreeső facsoport alá húzódott. A király rendkívüli minisz­tertanácsot hívott össze a pa­lotába, s ekkor a lázadó va­dászrepülők még egy kísérle­tet tettek, és megtámadták a palotát, de ismét sikertelenül. A marokkói kormány csü­törtökön délelőtt hivatalos nyilatkozatban közölte, hogy Mohammed Ufkir vezérőr­nagy, hadügyminiszter öngyil­kos lett szerdáról csütörtökre virradóra. Ecevit-interjú „Amikor egy ország eltá­volodik a normális demok­ratikus rendszertől, ennek az országnak a vezetésében felerősödik a vagyonos ré­tegek szava. Ez az oka, hogy a török hadsereg ta­valy márciusi memorandu­mának követelései ellené­re a radikális reformok megvalósítása jelenleg le­hetetlen” — hangsúlyozta a Cumhuriyet című ankarai lapnak adott interjújában BUIent Ecevit, Törökország második legnagyobb politi­kai pártjának, az atatürki hagyományokat leginkább követő Köztársasági Nép­pártnak új elnöke. Ecevit a „centrumtól bal­ra” jelszó egyik legkövet­kezetesebb szószólója, nyi­latkozatában bírálóan em­lékezett meg arról a körül­ményről, hogy „1971. már­cius 12 — a katonai be­avatkozás napja — után kí­sérlet történt arra, hogy el­nyomjanak mindenfajta baloldali gondolatot és áramlatot, beleértve a Köz- társasági Néppárt, balközép politikáját is”. Ezt a poli­tikát egyébként maga Ece­vit „mérsékelt baloldali- ság”-nak nevezte. Ecevit véleménye szerint a jelen­legi Törökországban igen erős a társadalom politikai öntudatra ébredésének fo­lyamata, ennek eredménye­ként győzött a Köztársasá­gi Néppártban a „központ­tól balra” politika, s ez ha­tott — ugyancsak Ecevit vé­leménye szerint — az Igaz­ság Pártra is úgy, hogy „a jobbszárnyról a centrum felé közeledett”. E közele­dést a tavaly március utá­ni események megállítot­ták, s az Igazság Pártot visszadobták a jobboldalra. Ecevit bírálta az alkot­mány újabb módosítására irányuló kormánytörekvé­seket, amelyek azt a be­nyomást keltik, mintha a kormány az alkotmányos rendet hibáztatná saját ku­darcaiért. Végül bírálta azt is, hogy a vezetés csak be­szél a reformokról, de azokból semmit sem való­sít meg... Kuba és a KGST Carlos Rafael Rodriguez, a kubai kormány tárca nélküli minisztere nyilatkozott az Eko- nomicseszkaja Gazeta című szovjet hetilapnak arról, mi­Hanoi vélemény az amerikai lélektani hadviselésről Uganda kontra Ruanda Idi Amin ugandai elnök szer­dán fogadta Alphonse-Marie Kagenza ruandai nagykövetet. Amin figyelmeztette a nagy­követet, hogy elrendeli Kiga­li, Ruanda fővárosának lerom­bolását, amennyiben az or­szágnak Izraelhez fűződő szo­ros kapcsolata folytán egyetlen ott élő Ugandáinak is bántódá- sa esik. „Ha újabb Közel-Keletet akarnak Közép-Afrikában” — óvott Amin —, „hazája bajba kerül”. Kijelentette, hogy ami­óta Uganda megszakította dip­lomáciai kapcsolatát Izraellel, Izrael Ruandában rendezte be Uganda-ellenes kémközpont­ját. Amin tábornok javasolta a nagykövetnek, hogy hívja fel kormánya figyelmét arra a tényre, hogy „Uganda nem egészen egy perc alatt képes megsemmisíteni Kigalit”. Kö­zölte továbbá, hogy ruandai menekültek ezrei kérik szünte­lenül Ugandában annak enge­délyezését, hogy harc árán tér­hessenek vissza hazájukba, de Uganda a békés megoldás hí­ve. (Folytatás az 1. oldalról) gadtatásban részesült szerdán Saigonban. A főtanácsadó nyomban Saigonba érkezése után meg­kezdte tárgyalásait a Dél- Vietnamban tartózkodó ame­rikai diplomatákkal és magas rangú amerikai tisztekkel. Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója csütörtö­kön, helyi idő szerint délután, megtartotta első megbeszélé­sét Nguyen Van Thieuval, a saigoni rezsim elnökével. A megbeszélést a legna­gyobb titoktartás övezi. Nem fedték fel annak az üzenetnek a tartalmát sem, amelyet Ni­xon küldött Thieunak. Kis­singer, mielőtt pénteken dél­után Saigonból továbbutazik Tokióba, második alkalom­mal is találkozik Thieuval. Az amerikai légierő csütör­tökön folytatta a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Dél-Vietnam bombázását. A dél-vietnami felszabadí­tó erők újabb támadásairól számoltak be csütörtökön a hírügynökségi jelentések. A leghevesebb harcokat Quang Tri tartományból jelentették. A felszabadító erők 2200 löve­déket zúdítottak az ellenséges állásokra, Quang Tri tartomá­nyi székhely közelében és Hűétől délnyugatra. .... Ge orge McGovern szená­tor, az amerikai demokrata párt elnökjelöltje szerdán es­te közölte: Párizsba küldte Pierre Sálingért, a néhai Jonh Kennedy elnök volt sajtófő­nökét, hogy ott érintkezésbe lépjen a VDK képviselőivel. McGovern a sajtóhoz eljut­tatott nyilatkozatában hangoz­tatta, a megbeszélések egyet­len célja az volt, hogy kipu­hatolják, vajon „az észak­vietnamiak az ellenségeske­dések teljes beszüntetése előtt hajlandók-e szabadon bocsá­tani a foglyul ejtett amerikai pilótákat”. A Fehér Ház csütörtökön „aggodalmát” fejezte ki amiatt, hogy George McGo­vern demokrata elnökjelölt személyes megbízottja Párizs­ban kapcsolatba lépett a VDK képviselőivel. lyen elképzelésekkel csatlako­zott országa a KGST-hez. A miniszter szerint Kubc most fejlődésének új szakaszé ba lépett, amelyben elsőrend problémaként került napirend re az ország részvétele a nem zetközi szocialista munkamef osztásban. Ezzel magyarázhr tó, hogy Kuba kérte felvételé a KGST-be. Köztudott, hogy a Kubai Köztársaság az utolsó tíz év­ben állandóan szállít cukrot a szocialista országoknak, s arre készül, hogy citrusfélékkel ér más szubtrópikus termékekkel is ellássa őket. Ahhoz azonban, hogy Kuba és a szocialista or­szágok gazdasági együttműkö­désének színvonalát emelni le­hessen, emelni kell az .ipari termékek arányát Kuba ex­portjában — mondotta Rodri­guez. A fenti okból Kuba felaján­lotta a szocialista országoknak, hogy működjenek közre nik­keliparának kiépítésében. Ez egyrészt lehetővé tenné a szo­cialista közösség nikkelszük­ségletének fedezését, másrészt növelné Kuba versenyképessé­gét a világpiacon, távlatilag pedig lehetővé tenné a nemes­acélfajták gyártását az ország­ban. A kubai államminiszter a KGST-vel való együttműködés számos lehetősége közül meg­említette még azt a tervet, hogy a cukornád-feldolgozás melléktermékeinek hasznosítá­sával Kuba igen hatékonyan tudna bekapcsolódni a közös cellulózpapíripari program végrehajtásába. Tervező, bonyolító és beruházó vállalatok! Szabad kapacitásunk van acélszerkezetű víztornyok kivitelezésére MEGRENDELÉSEKET ELFOGADUNK: 25—50—100—200 m3 űrtartalmú hidroglóbuszokra, 50—100—200 m3 űrtartalmú agroglóbuszokra, 50—100—200—300 m3 űrtartalmú aquaglóbuszokra. Az 1972-ben beérkező megrendelésekre a víztorony-tervek adaptálását díjtalanul elkészítjük és a víztornyokat 1973-ban üzembe helyezve átadjuk. SZAKTANACSADAS, RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS ügyintéző: Csete Mihály Telefon: Lajosmizse, 70. Telex: 22-4812. Megrendelés: Vízgépészeti Vállalat Acélszerkezetű víztornyok, ivó-, ipari vízellátási és szennyvíztisztító berendezések gyára TERMELÉSI OSZTÁLY Lajosmizse, Gyártelep TESTVERMEGYENK, SUHL Üdülők a thüringiai erdőben Komfortos üdü­lőotthonok, mo­__................................................ de rn üdülőszállá­sok, hangulatos vendéglői? létesül­nek Rennsteig és Rhön között a thü­ringiai erdőben 1975-ig. E körzetet a Keleti-tenger partvidéke után az NDK legked­veltebb üdülőkör­zetévé fejlesztik. Az FDGB üdü­lő-szállója, az oberhofi „Renn­steig” építése má­jusban kezdődött és másfél év alatt fejeződik be. Ké­peink a tavasszal elkezdett nagysza­bású építkezést il­lusztrálják. Első képünk a 17 emeletes szálló alapkőletételéről, míg a második a szálló makettjéről készült. A Rennsteiget a hazaiak — jugoszláv segítséggel — építik. 1947 januárjában már 460 személy számára nyújt kényelmes pihenési lehetőséget. Érdekessége, hogy 33 öt- és hatágyas szobával is rendelkezik majd, kimondottan a családosok fogadására. Ez év őszén kezdik meg ugyanitt a 640 személyes „Schnee­kopf” minden komforttal berendezett üdülőotthonának épí­tését is. De Unterweissbachban, Giessübelben és Biberauban is épültek üdülőszállások, s így nagy mértékben megnövekedtek a dolgozók — szakszervezetek biztosította — pihenési és üdülési lehetőségei. Kereken 67 millió márkát fordítanak ebben az ötéves terv­ciklusban az üdülési lehetőségek-létesitmények hálózatának bő­vítésére Suhl megyében. Ez több, mint amit az elmúlt 25 évben összesen ilyen célokra költöttek. Az eredmény: 1975-ig az FDGB üdülőhelyeinek száma egynegyedével (25 ezerre) emel­kedik. Idén a tündéri thüringiai erdő kétszázezer szakszervezeti üdülőt fogad 44 üdülőszállójában és 125 különböző szerződések­kel biztosított létesítményében. Az üdülőkörzet a II. világháborút követően, 1947-ben tu­lajdonképpen nem is létezett. Ekkor az FDGB-nek csupán egyetlen üdülője működött, mindössze 95 ággyal. Azóta vará­zsolták az építők ide a pompás kivitelű szállók és más létesít­mények sorát, köztük az Interhotel „Panorámá”-t, ahol jelenleg hatszáz szakszervezeti beutalt tölti szabadságát, a „Solidarität” és „Dimitroff” üdülőszállókat, összesen 280 ággyal és az 1100 vendéget ellátó pazar éttermet, az „Oberer Hof”-ot. Gondolnak a tu­ristákra is. A rennsteigi hires turista- és síút vonalán véges-vé­gig, körülbelül húsz kilométeren­ként tízszemélyes, ultrakényelmű tu- jí ri6ta menedékhá- $$ zakat építenek a Thüringia gyönyö- $ rű hegyei között több napos vagy hetes túrákon résztvevők számá­ra. Ilii

Next

/
Oldalképek
Tartalom