Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

ÚJ SZEMÉLYKOCSI KÉSZÜL DUNAKESZIN — Ebbpn az évben eddig 10 Bah-kocsit adtunk át a forgalomnak, s még az év végéig kilencvenhat 23,7 méter hosszú Aa-típusú ko­csi hagyja el a dunakeszi jár­műjavítót — tájékoztatott Riez Ödön, az I. számú gyár­részleg osztályvezetője. — Még ebben az évben el­készül a Bah-személykocsik új prototípusa, amely külső és belső felépítésében, berende­zésében egyaránt eltér az ed­digiektől : egyszerűbb, ke­vésbé költséges gyártástech­nológiát igényel. S. UAPLfl A PES? M S <5 Y 6.1 HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA — ...... ■ ............. ' MII—■——■—II» ■■■»■■■I I IHM I HIWI, ■ XV I. ÉVFOLYAM, 193. SZÄM ' 1972. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK Alkotmány ünnepi program Ácsán átadják az új vízmüvet Munkás—paraszt találkozók — Komszomolista vendégek — Vác központi ünnepsége Az olvasó írja: Fűtött buszok — augusztusban Hétfőn, augusztus 14-én Bu­dapestre utaztam autóbuszon. Gyanús melegséget éreztem én is, több útitársam is a lá­bamnál. Megtudtuk, hogy szabálysizerűen fűtik a kocsit. Kérdésünkre elmagyarázták, hogy azért kell a meleg leve­gőt hátraengedni, mert más­különben felforr a víz a mo­torházban. Megértettük a választ, és a magyarázat ta­lán arra is vonatkozik, hogy — télen miért nem fűtötték az autóbuszokat? Sz. J.-né Vác, Farkasfalvi u. Pest megye és a váci járás központi ünnepségét Szobon, a szobi napok keretében ren­dezik. De nemcsak itt, hanem mindenütt másutt is, szép ün­nepségeket tartanak. A leg­több községben zenés ébresztő köszönti a lakosságot az ün­nep reggelén. Ácsán ekkor adják át az új községi vízmüvet, Fo­ton munkás—paraszt ta­lálkozót rendeznek. Duna­keszin már csütörtökön elkezdődnek a megemlé­kezések a nagyüzemekben. Szombaton a dunakeszi mun­kásfiatalok a gödi termelőszö­vetkezet fiataljaival találkoz­nak. Gödön veterántalálkozót rendeznek, és a községi KISZ-szervezet fiataljai koinszomolistákat látnak vendégül. Egész napos kulturális és sportrendezvényeik, vetélkedők egészítik ki az alkotmánynapi programot. Verőcén lampio- nos csónakfelvonulást, Perő- csényben aratást záró ünnep­séget és bált rendeznek. Ked­ves ünnepséget terveznek Vác- rátóton. Itt augusztus 20-án férfinapot tartanak. Vác központi ünnepségét az MSZMP városi bizott­sága és a HNF városi bi­zottsága pénteken dél­után két órakor tartja a Dunamenti Regionális Vízmű és Városgazdálko­dási Vállalat székházában, melyen Galambos Ferenc, a HNF váci elnöke mond ünnepi beszédet. (—i.) Nagymaros A Vas- és Műszeripari Ktsz két évtizede Jegyváltás, bosszúsággal Reggel 6 óra 55 perc. Vagy harmincán állunk sorba az egyetlen nyitva levő jegypénz­tár előtt a vasútállomáson. A A 7.05-ös vonat már elhagyta Verőcét, s közeledik Vác felé. Kérek egy jegyet. Budapestre, biztosítás nélkül. A jegypénz­táros dühösen előveszi a me­netjegytömböt, indigót helyez bele. Percek telnek, mire ki­állítja a jegyet. A vonat befut. Vagy harmincon f elszállnak jegy nélkül! Nem lehetne ezt egyszerűbben, ésszerűbben csinálni? Suba Vilmos szakfelügyelő, Vác A VIRÁGOS, TISZTA VÁCÉRT Versenyben - más városokkal A Vöröskereszt váci szer­vezete széles körű aktívahá­lózattal rendelkezik Vácott. Közülük kettőt: Major Jó- zsefnét és Ladányi Imrénél megkértük, beszéljenek mun­kájukról, az önként vállalt szép feladatról. — Városunk alapításának 900 éves jubileumára a Vörös- kereszt szép mozgalmat indí­tott el. Versenyben vagyunk a többi Pest megyei várossal. Ennek sikere érdekében mi, vöröskeresztes , aktívák jár­juk a várost. Nemcsak az ut­cák, a járdák tisztaságára ügyelünk. Bekopogtatunk a házakba, elbeszélgetünk a la­kókkal, s felhívjuk a figyel­müket, a „Tiszta udvar, ren­des ház” jelszó jelentőségére. — Van foganatja a szép szónak? — A légszebben rendben tartott házak lakói elnyerik a „Rendes udvar, tiszta ház” emlékérmet. Az erről szóló táblácska is felkerül a falra, s ennek is megvan a vonzó, nevelő hatása. — Gyakran szó esik az ut- ' cák tisztaságáról. — Bizony, nemegyszer szé­gyenkeznünk kell az ideté­vedő idegenek előtt. Pedig ha elmennek a turisták, el­viszik a jó, vagy a rossz hírünket. Az utca is a lakó­ház tartozéka, tisztántartása nem egyedül a tanács felada­ta. Feldolgozás előtt — Mit tehetnek a mozga­lom érdekében? — A tanács már eltiltotta például a napraforgómag ut­cai árusítását. Élénk színű, festett táblák figyelmeztet­nek több helyen: „Ne szeme­telj, vigyázz a városod tisz­taságára!”. A locsolókocsik, a szemétfuvarozó járművek egy-egy tábla vitelével segít­hetik a propagandát, Szor­galmazzuk az utcai szemét- tárolók naponkénti. kiüríté­sét. Mellékutcákban is java­soltuk több helyen a szemét- gyűjtő edények elhelyezését. MJankánk akad bőven, de a közös cél: a virágos, tiszta Vác — minden fáradságot megér. (P. r.) Húsz éves a Nagymaroson tevékenykedő Vas- és Mű­szeripari Ktsz. 1952. augusz­tusában alakult. Ifjú Nándori József szervezte. Szobról és Kóspallagról is csatlakoztak a kezdeményezéshez s húszán dolgoztak induláskor. Az ala­pító tagok közül Szadió Antal órásmester ma is a ktsz-ben dolgozik. Mai létszámuk a tagokkal és ipari tanulókkal együtt 250 fő. Ezenkívül foglalkoztatnak 60 bedolgozót is. A Vas- és Műszeripari Ktsz tiszta vagyo­na meghaladja az ötmillió fo­rintot. Hét szocialista brigádjuk áll jelenleg is versenyben egy­mással. Nagyon aktív a szö­vetkezeten belüli sportélet, ami nem csoda, hiszen elnökük, Spilenberg László, maga is ak­tív sportoló. A 20. évforduló kapcsán fel­merült a gondolat, hogy ese­ménynaplóban megörökítik a két évtized történetét. Beleke­rül mindenkinek a neve, aki segítette a ktsz fejlődését, eredményeik elérését. Hétfőn búcsúztatják id. Zsidákovits Nándort Id. Zsidákovits Nándor, a területi Il-es számú pártalap- szervezet tagja, 1919-es vete­rán, a Felszabadulási Emlék­érem tulajdonosa, 74 éves ko­rában Vácott elhunyt. Ham- vasztás utáni búcsúztatása és urnájának elhelyezése hétfőn, augusztus 21-én délelőtt fél 11 órakor lesz a rákoskeresztúri köztemetőben. A gödi Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet és a Du­nakeszi Hűtőház szerződést kötött 130 vagon hűtésre előkészí­tett, csomagolt gyalult tök szállítására. A szövetkezet tagjai a feldolgozásig szalma között tárolják a tököt. Barta felvétele Emlékképek nyaraimból Sok lotíóttyeretnóntf — kevés jelentkező ' A lottó júliusi jutalomsor­solásakor a következő, Vácott forgalomba került 27. heti szelvényekre húztak ki tárgy­nyereményt: 1 §31 604 (táska varrógép), 2 904 989 (kétszemélyes Le­ningrad—Moszkva utazás), 2 945 271 (háztartási gépek 4000 forintért), 4 585 556 (két­ezer forintos vásárlási utal­vány), 4 589 848 (kétezer fo­rintos vásárlási utalvány), 7 638 317 (kilencezer forintos vásári, utalv.), 7 713 860 (két­ezer forintos vásári. utalv.), 7 780 623 (kétezer forintos vá­sári. utalv.), 7 783 853 (televí­zió és ezer forint), 7 788 115 (kétezer forintos vásári, utal­vány), 7 811 265 (táskavarró­gép), 7 850 524 (hűtőgép), 7 875 638 (kilencezer forintos vás. utalvány), 7 876 160 (mo­sógép), 7 885 994 (kilencezer forintos utalvány), 7 885 998 (kilencezer forintos utalvány), 7 891 620 (kétezer forintos vá­sári. utalvány), 8 109 474 (rá­dió), 8112 751 (tizenötezer fo­rintos bútorutalv.), 8 212 021 (kétezer forintos éléskamra utalvány). A sok nyeremény ellenére még kevesen jelentkeztek a váci Széchenyi utcai lottóiro­dában, ahol augusztus 18-ig leadhatók a nyertes szelvé­nyek. 'U'mlékeim forró nyaraiból elröpültek a vadlibák. De hol vannak a falu végi tó partján totyogó libák és ka­csák? Hol a vízben bukfence­ző vidám nádvitorlák, ame­lyeket ügyes kezeinkkel ké­szítettünk el a zöldizmú, szél- szagú nádlevelekből. Gyerek­büszkeséggel tettük a vízre, s engedtük útjukrh. Céltalan csavargásainkban a vasút menti ribizlibokrok valóságos éléskamrának tűn­tek. Megpúpozott zsebeinkben a ki nem mondott ki szedett többet öröme bujkált. Majd hazafelé a poros úton ügyes­kedve föl-földobtuk a fekete hasú apró szemeket, és szá­junkkal elkaptuk. Mennyi öröm és mennyi játék! A dombtetőn öreg galagonyafa állt. Megmászása valóságos erőpróbának tűnt. Talán egy | kicsi tekintélyt adott a nn­gyobb fiúk előtt, de a kiseb­bek előtt — minden esetben. A nagy domb körül elterü- lő líciumbokor sűrű volt, akár egy dzshngel. Egy-egy sűrűbb bokor szúrós tenyeré­ben, tarka fácántojások, el­kóborolt tyúkok tojásai bújtak meg, s várakoztak fölfedező kezeinkre. Máskor meg fölfegyverkez­ve: fakarddal, fapuskával és sárbombával elindultunk a „csatába” felnőtt vakmerő­séggel. Az összecsapás után boldogan hemperegtünk a dombról le, napfejű pipacsok és holdarcú kamillák közé. Kacagásunk röppenő liba- toll, amit fölkapott a szél és röpített, röpített a tó felé. Ahol azután bekentük magun­kat fekete sárral és átgázol­tunk ’a túlsó partra. A másik oldal igazi va- rázslat volt. A békanyál­lal festett víz fölött szállongó, Vác, Veresegyház Ünnepi tárlatok A váci és kör­nyékbeli művé­szek gazdag kiál­lítási programmal köszöntik az ün­nepet. Pénteken, augusztus 18-án délután nyílik meg a váci Vak Boty- tyán Múzeumban Hídvégi Valéria festőművész ke­rámia- és textil­kiállítása. Másnap este hat órakor a Kaláka együttes ad hangversenyt a városi kiállítóte­remben, Régi ko­rok muzsikája címmel, ahol va­sárnaptól látható Németh Aladár fo­tóművésznek, a Dunakanyar Foto- klub tagjának tár­lata. Vasárnap nyílik és szeptember 10- ig tekinthető meg a Dunakanyar Fo- toklub Alfa cso­portjának kiállítá­sa a Madách Imre Művelődési Köz­pontban. A Veresegyhá­zon élő és alkotó Takács József gra­fikusművész kiál­lítását szombaton Takács József este hat órakor Pásztor Béla ta­nácselnök nyitja meg a veresegy­házi Váczi Mihály Művelődési Köz­kiállításáról pontban. Beveze­tőt mond Mikes István festőmű­vész. A kiállítás szeptember 23-ig lesz nyitva. Székesfehérvár a történeti forrásokban címmel új kiállítás nyílik au­gusztus 20-án, a kialakulá­sának ezredik évfordulóját ünneplő Székesfehérvárott. A tárlat — amelyet az István király Múzeumban rendeznek — az ezeréves vá­ros és az ország történetére vonatkozó legfontosabb okle­veles forrásanyagot és a legkiemelkedőbb művészeti alkotásokat mutatja be. Látható lesz a kiállításon a tihanyi alapítólevél is, amelyben először említik Székesfehérvár nevét magyar nyelven. A művészi alkotások so­rából kiemelkedik a koroná­zási eskükereszt és az apos­toli ' kereszt. Mindkettőt lát­hatja máj a tárlat közönsé­ge. Értékeink védelmében VÁC SZÉPSÉGÉT nemcsak csinosodó régi épületei adják, hanem a különböző helyeken felállított szobrai is. Az utóbbi évtizedekben számuk gyarapo­dik. Az újakban gyarapodunk, viszont a régieket elhanya­goljuk. Ügy érzem, nem be­csüljük kellőképpen azon szobrainkat, amelyek a város barokk kultúráját hirdetik. Mindegyikük sürgős restaurá­lásra szorulna. Eltűnt a mú­zeum előtt álló Sebestyén — miután hónapokig kötéllel kö­tözték oszlopához. AZ PEDIG, hogy nem is is­merjük őket, különösen fáj. Van egy szobor az Ady Endre sétány lépcsős végén. Méltó­ságteljesen tekint a gyönyörű sétány folytatásaként elterülő hatalmas gaztenger felé. Jobb kezében felemelt keresztet és rózsafüzért tart, bal térdéhez a régi címerpajzs támaszko­dik. A talapzaton felírás nél­küli márványtábla. Kit ábrá­zol e régi barokk szobor? Dercsényi—Granaszói: Vác (1960) c. könyvükben a követ­kezőket olvassuk: „Szent Kris- tóf-szobor, 1764-ben a 1 Szent fényruhájú szitakötők röp­ködtek, s beljebb a nádasban, a mindenféle mendemondák ijesztő, képzelt rémei: kígyók, sárkányok, egyéb szörnyek ta­nyáztak. A tó túlsó partján gyümöl­csös volt, amit ellepett a gaz, a gyom. De a fákon vidám gyümölcsök csüngtek: alma, körte, barack kínáltatta ma­gát. A gyümölcs egyik évben sem maradt a fán és sosem érett meg. A karcsú nádszálak között egy-egy gólya pásztált. Na­gyon sokszor bizony őszinte csalódással bámultuk a cső­rét, amelyben nem volt soha senki. Csurranó őszibarack napom. Fekszem a tarkómig érő zöld fűben és korbácsot fonok haj­lékony fűszálakból. p'mlékeim forró nyaraiból elröpültek a vadlibák. Nem maradi más bennük meg, csak a vágy, a tavat és a lí­ciumbokrokat, a kerteket és a nádast összefogó fény után. Nyári Ferenc János hídra állította a város, ma az Ady Endre sétá­nyon .. Kristóf lenne? Öt mindig Krisztus-hordozóként (Chris- tophorus) ábrázolják a közép­kor óta. Valószínűleg Decius császár ölte meg Reprebust, a későbbi Kristófot. A hozzá fű­ződő legenda nagyon szép, ám váci hagyomány nem kötődik hozzá. (Egyháziakra gondolok.) Különben is: mit keres mel­lette a magyar címer? A né­hai mester nem követhetett el ilyen hibát! Genthon István: Magyaror­szág műemlékei (1951) c. mű­vében ugyanezt a szobrot „Nagy Kristóf”-nak mondja, és az 1889-ben lebontott Migazzi- hídról származtatja, ^em áb­rázolhatja Migazzi Kristóf bí­borost — Genthon őrá gondol —, mert a szobor fején nem kardinálisi sapka, hanem ko­rona van. A szobor ruhája sem főpapi... A SZOBOR — és vélemé­nyem egyezik nálamnál szak- értőbbekéVel! — csakis XI. Ince pápát ábrázolhatja! E pá­pa élettörténetében találunk magyar vonatkozást. Bene­detto Odescalchi 1676—1689-ig ült a pápai trónon, s legna­gyobb érdeme az a hatalmas anyagi segítség, amely felhasz­nálásával sikerült kiűzni a tö­rököt hazánk területéről. ISMÉTLEM: meggyőződé­sem, hogy a Kristófnak neve­zett szobor Ince pápát ábrá­zolja. Bizonyítékaim? A szo­bor fején pápai korona — a tiara alsó része — van, a fel­emelt jobb kézben tartott ró­zsafüzér pedig a tjrök feletti győzelemre utal, ugyanis Ince rendelte el a végső diadal em­lékére a rózsafüzér imádságo­kat. Az is bizonyítékul szol­gál — közvetetten —, hogy e sétányt a huszas évek végén, Ince születésének háromszáz éves ünnepén — Ince pápa sé­tánynak nevezték el. Hogy a szobor nem papi ruhát visel, ez csak az ábrázolt személy — Ince pápa —, hadi érdemeire utal. ISMERJÜK MEG városun­kat, s e megismeréssel együtt, tegyünk meg mindent régi ér­tékeink védelmében, mert egyetemes kultúránkhoz tar­tozik e régi város minden kö­ve. Csankó Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom