Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-16 / 192. szám
4 sQÜrttm 1972. AUGUSZTUS 16., SZERDA Hogy kevesebben értsék?! Az ember csak a szemét kapkodja: „Írisz’’... „Eu- phonia”... „Musica arcai- ca”... „Intervalli” ... „Chanson nostalgique” ... „Senecae Sententiae” ... „Quintetco a fiati”... „Concertino lirico”... Piccolo lntroduzione” — és így tovább, tetszés szerinti mennyiségben. Nem csigázom tovább-az -olvasó érdeklődését: hangversenyéletünk és o rádió komolyzenei műsorszámainak elmeiből állítottam össze kapásból egy kis cso- korravalót. Zeneszerzőink egy része ugyanis az utóbbi időben sajátságos divatnak hódol: idegen — legtöbbször latin, olasz, francia — nyelvű címekkel ruházza fel alkotásait. Persze, a „nőmén” ezúttal korántsem jelent feltétlenül „omen”-t: a cím és a zenemű esztétikai értéke közt hiába is kutatnánk bármiféle merev összefüggést. Tetszetős, vagy éppenséggel „magyaros” cím is rejthet silány fércművet; másrészt ki merné kétségbevonni a „Les Preludes”, a „Cantáta profana” vagy a „Psalmus hungaricus” páratlan értékeit? Csakhogy az ilyen klasszikus kivételek nem válhatnak szabállyá, nem szentesíthetik az idegen címhasználat napjainkban meghonosodott túlburjánzását. Na és a „szimfónia”? A „koncert”, az „opera”, a „szvit” — s a példák oldalakon át sorolhatók — talán már e szavak használata is kozmopolitizmusnak minősül? Szó sincs róla! — sietek megnyugtatni a könnyen ijedőket. Nem a meghonosodott és a megfelelő magyar szóval nem helyettesíthető szavak, kifejezések ellen tiltakozom. Egészen másról van itt szó; pontosabban két dologról. Az egyik a magyar nyelv tisztelete, amelyről épp mostanság oly jólesően sokat hallhatunk — olvashatunk a rádióban, tévében és az újságokban. Azé a nyelvé, melyen egykor Balassi, Zrínyi, Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, Kisfaludy, Vörösmarty. Petőfi, Arany, Ady, József Attila, Radnóti, Babits, Kosztolányi szólt a nemzethez; s amely nem utolsósorban; olyan kortársi zeneművek címeit hordozza, mint teszem azt a „Feltámadott a tenger”, a „Hősi ének”, „A tűz márciusa” — de megemlíthetném Kodály „Aía- rosszéki táncait” is, amely anélkül vált maradandó zenei kincsünkké, hogy szerzője ezt a címet adta volna neki: „Les danses de Marosszék”. Másrészt, megkell említeni az idegen címhasználat kultúrpolitikai vonatkozását is. Szinte közhellyé vált már a komolyzene képviselőinek az a panasza, hogy a nagyközönség alig- alig érdeklődik alkotásaik iránt, hogy szellemi szakadék tátong az igényes kortársi zene és a tömegigény között. Nincs mód itt annak elemzésére, sőt felsorolására sem, milyen okok, mely tényezők kölcsönhatása szülte a mai helyzetet; tény, hogy az általános műveltségi színvonal, a zenei közizlés elmaradottsága és konzervativizmusa a fő okok közt szerepel. Ez azonban csak növeli a kérdés időszerűségét; vajon mit tesznek zeneszerzőink a tömegekhez való közelebb kerülésért? Félreértés ne essék: Senki nem kívánja, hogy együgyű vulgárdemokratizmus sekélyesítse el eszköztárukat, s befolyásolja alkotásaik „megkeresztelését”. De az se lehet érdekük, hogy műveik idegen hangzású címével eleve elriasszák a közeledőket. Jó lenne elgondolkozni a fentieken. Az embereket sokféle kulturálódási lehetőség vonzza, nagy a szellemi konkurrencia. Könnyen megeshet, hogy zeneszerzőinknek is az a sors jut osztályrészül, melyet Kodály egyik, Ady- vesre komponált kórusának címe sugall: „Akik mindig elkésnek”... Kerekes Gábor Sikeres búcsúest az építőtáborozóknak Forgószinpad-show a KEK-ben Balatoni filmhetek Kedden este a siófoki teremmoziban megnyíltak a balatoni filmhetek. Ebből az alkalomból ősbemutatóra került sor: Bacsó Péter Forró vizet a kopaszra című színes magyar filmkomédiáját vetítették. A bémutatón részt vett a film rendezője és két főszereplője, Gyarmati István és Szabó Lajos erdélyi színművészek is. levélíáros-tiiimskozás Augusztus 18-án Budapesten ülésezik a Nemzetközi Levéltári Tanács végrehajtó bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia előadótermében. Ezzel egyidőben az Országos Levéltárban tart ülést a tanács védnöksége alatt megjelenő „Archívum” című nemzetközi levéltári folyóirat szerkesztő bizottsága. Budapesten, augusztus 18-án nyílik meg a Műcsarnokban két, Párizsban élő magyar származású francia képzőművész, Sigismond Kolos-Vary festőművész és Pierre Székely szobrászművész tárlata. A mintegy 100 alkotást felvonultató bemutatót a közönség szeptember 10-ig tekintheti meg. Augusztus 19-én a Szépművészeti Múzeumban szerepel „Az európai tájképfestészet kezdetei” című kiállítás, amelyet előzőleg Berlin, Varsó, Drezda és Prága közönsége tekinthetett meg. A tárlat — amely az 1550—1650 közötti évek festményeit vonultatja fel — négy szocialista ország múzeumának közös vállalkozása, amelyhez a világhírű le- ningrádi Enmitázs is csatlakozott. A magyar—svéd kulturális munkaterv alapján kerül sor augusztus 26. és szeptember Még javában tart a nyári vakáció, de az ifjúsági klubok-’ ban már készítik az új évad programját. A közös vonás: a korábbi „beatcentrikus” szemlélet egyre inkább megszűnik. Csaknem mindenütt azon fáradoznak, hogy az eddigieknél változatosabb, sokrétűbb műsorokkal várják ősztől kezdve a fiatalokat. A Kertészeti Egyetem Villányi úti klubja mindenképpen a legkedveltebbek közé tartozik. Bródy János, az Illés-v együttes tagja így vélekedett róla: „Ez Budapest legjobb lehetőségekkel rendelkező klubja. Nemcsak nagy befogadóképessége, hanem a programok változatossága miatt is.” Vendégek az NDK-ból 17. között az „Ember és környezete” című mai svéd képzőművészeti kiállításra az Ernst Múzeumban. A külföldi magyar kiállítások között figyelmet érdemel a „Rómaiak Pannóniában” című bemutató, amely számos eredeti tárgyat, másolatot tartalmaz. Júliusban nagy sikert aratott már Moszkvában is. Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából a helsinki fesztivál keretében kiállítást rendeznek a híres Kluuvi Galériában. Szeptember végéig tart nyitva a val- laurisi nemzetközi kerámiai kiállítás, amelyen hét magyar keramikus 21 alkotása is szerepel. Faenzaban pedig október 8-ig látható a XXX. nemzetközi kerámiai kiállítás, amelyen hét magyar keramikus 30 munkája látható, köztük a díjazott Ortutay Tamásé. búcsúest jól sikerült, az NDK- beli és magyar fiatalok így köszöntek el egymástól: a viszontlátásra! Jurinszki Szabolcs, a klub főrendezője láthatóan örült a sikeres nyitánynak. Az elmúlt évadról elmondta: — A számadatok bizonyítják: sikeres évet zártunk. 1971 szeptemberétől 1972 májusáig csaknem 15 ezer fiatal szórakozott klubunkban szombat esténként. Az egyetemisták mellett megtaláljuk a KEK- ben a „tizenéves”, nemzedéket is. Fiúk számára egyébként kötelező a tagsági igazolvány, a lányoknak nem. Világbajnok-beszámoló — Melyek voltak a legsikeresebb rendezvények? — Megalakulásukat követően a Lokomotív GT nálunk állandó zenekar lett: a törzs- közönségét is innen szerezte az együttes. Szívesen jöttek hozzánk Tolcsvayék is: kötetlen beszélgetéseken ismerhettük meg — zenéjük mellett — e rokonszenves fiatalembereket. Természetesen nemcsak beat- programokkal vártuk a klubtagokat. Aki esetleg unta a zenét, az rajz- és sportfilmeket nézhetett az egyik előadóteremben. Rendkívül nagy sikere volt öttusa-világbajnokunk, Balczó András élménybeszámolójának is. Várják a ki mit tudósokat — További tervek? — A szombat esténként a jövőben „forgószínpadszerű” show-t szeretnénk rendezni. Ez azt jelenti, hogy a klubban nem egy, hanem több zenekart Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára Budapest ’^váltóra négykötetes forráspublikációt jelentet meg, amely az egykori három városrész, majd az egyesített főváros törté lének válogatott dokumentumait tartalmazza a török uralom végétől Nagy-Budapest r'—*teremtéhallhatnak a fiatalok. Minden bizonnyal ellátogat hozzánk az LGT-n és Tolcsvayékon kívül az Illés, a Bergendi, az Omega, a Taurus és a Gemini együttes. Azt is szeretnénk, La az idei „Ki mit tud?” során feltűnt tehetséges fiatal előadók közül is fellépnének nálunk néhányan. A Generál együttes biztos, hogy jön, a többiekkel még, nem született megegyezés. A filmvetítéseket természetesen tovább folytatjuk. A KEK első őszi programjára szeptember 23-án kerül sor. A műsorban fellép a Lokomotív GT együttes. F. G. KjEDyE^jC .............“.......L' E----------—M E------------------Z! E M Aug usztus, Vágja ki, és írja rá a legkedvesebb vokális, hangszeres és köny- nyűzenei szám címét, úgy küldje be szerkesztőségünkbe (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.), legkésőbb augusztus 31-ig. A borítékra ne feledje felírni: „Kedvenc lemezem”. Szavazóink között havonta tizenkét kislemezt sorsolunk ki, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándéka. séig. A kiadvány célja olyan forrásanyag bemutatása, amely az ország életében vezető szerepet játszó főváros történetéből hasznosítható ismereteket nyújt a gazdasági, tár—’dalmi, politikai és kulturális kérdésekkel foglalkozó szakembereknek, s a Budapest múltja iránt érdeklődőknek. Megvitatják az arab regionális levéltári szervezet alapszabályának tervezetét; javaslatot tesznek a nemzetközi levéltáros kerekasztal-konfe- renciák reformjára, valamint egy levéltárfejlesztési nemzetközi alapítvány létesítésére. A KEK-ben már megtartották az új évad főpróbáját: az építőtáborozókat búcsúztatták. Saját diákjaikon kívül a berlini kertészeti egyetemről érkező fiatalok is segítettek a 300 személyes kollégium építésében, amely a tervek szerint 1973 őszére lesz kész. A Tárlatok itthon és külföldön A főváros történetének válogatott dokumentumai KÖNYVESPOLC Öt regény, négy országból A homok asszonya Valóságos vagy irreális történetet 'űrt meg a japán Abe Kóbó, aki ezzel a filmre is feldolgozott regényével világhírű is lett? Ez is, az is lehetséges. De a homokba süppedt, vegetatív lét, a homok szüntelen áramlásával való küzdelem ábrázolása nagyon is valóságos élményre utal. Az élet nyomorúságának ismeretlen, megdöbbentő síkját tárja fel az író azzal, hogy megmutatja: még a homokkatlan mélyén is tengődhet az élet, az ember teherbírási képességének nincs határa. Ám a hulló homoktól fenyegetett kunyhóban élő asszony sorsa nemcsak ezt bizonyítja. Hanem azt is, hogy a megdöbbentő vegetálásnak ez a színhelye is azonosulhat az otthon, a haza fogalmával. Ezt érti meg szörnyű testi-lelki vergődés után az a férfi is, akit a szomszédok rabul ejtenek, és ledobnak a katlan mélyén roskadozó kis házba, a pár nélkül maradt nőhöz; s aki nem képes a szálló, omló, zuhanó homok csapdájából szabadulni. A háta mögött maradt, intrikákkal és gyűlölettel teli élet lassan elveszti jelentőségét. És 'amikor vizet talál a pe+zselően forró homoktömeg mélyén, élete célt és értelmet kap, mert megkönnyítheti mások életét. Hiába engedik le a szomszédok az annyira vágyott kötéllétrát, már nem tér vissza az elhagyott világba. Abe Kóbó érdekes, izgalmas könyvet írt (ugyanilyen film is készült belőle) arról a nyomasztó tehetetlenségről, ami kiszakítja az embert tulajdon életéből. És egyben arról is, hogy mit tehet ugyanaz az ember az új, szörnyűséges körülmények között, hogy célt találjon, és életét felemelje az értelemmel teli, szép küzdelem szintjére. Meglepő sajátossága még a műnek a teljes európaiság, stílusban, kifejezésben — és a Franz Kaf- ka-regények világával való rokonsága. Az igényes fordítás Csalló Jenő munkája. Az éj szelíd trónján F. Scott Fitzgerald izgalmas mű- -vészegyéniség. Ö volt az elsők egyike az amerikai írók közül, akik az 1914- es világháború után hangot adtak annak a kiábrándultságnak, keserűségnek, amit a háborúba hajszolt, s utána talaj talanná vált, helyét nem találó fiatalokat, az „elveszett nemzedéket” áthatotta. Fiatalon halt meg, s A nagy Gatsby című műve mellett az Európa Könyvkiadó gondozásában most megjelent Az éj szelíd trónján című regénye mutatja fel legteljesebben kiváló képességeit. A regény hőse, dr. Richard Diver fiatal orvos enged annak a szerelemnek, amivel páciense, a varázslatosan szép Nicole belekapaszkodik. Feleségül veszi azzal az eltökéltséggel, hogy kigyógyítja idegbajából. Egy évtizedig élnek együtt. A tíz év alatt különös folyamat megy végbe köztük. Az asszony egészséges lesz, a férfi pedig elhasználja energiáit, és halálosan elfárad. Dr. Diver elbűvölő egyéniség. Nagy hatást gyakorol az emberekre, jelenlétében az összeverődött tömeg — közösséggé válik. Erő és kedvesség sugárzik belőle. Mi teszi tönkre? Nem az az önmegtagadás, ami házassága éveiben roppant odaadásra és tapintatra kötelezte. Hanem a háborút követő esztelenül felfokozott élet, a menekülés és felemelkedés reménytelensége. Üj szerelem nyűgözi le, amit az a félelem kísér, hogy ha ez kitudódik, feleségét visszalöki az elmebaj poklába. Az orvos újra praktizálni kezd (felesége miatt házassága napjától abbahagyta a munkát), de már fáradt ehhez is. Érzései kihűltek, már az sem fáj, hogy az egészségessé vált Nicole otthagyja — egy másik férfiért. A Diver házaspár körül gazdag üzletemberek, tehetséges és letört művészek, aberrált különcök rajzanak. Sekélyességüket, céltalanságukat kitűnően ábrázolja az író. Ideges, lüktető stílusa nemcsak arra alkalmas,' hogy érzékeltesse a kor „haláltánc”- hangul'atát, hanem arra is, hogy mély okosságát, az ember belső világának szavakkal alig megközelíthető jelenségeit érzékeltesse. A Joó Margit szép borító- és kötésterve szerint kiállított regény kitűnő fordítása Osztovits Levente érdeme, Foltyn zeneszerző élete és munkássága A Hordubal és a Harc a szalamandrákkal című, nagyszerű és hír rés regények képzeletdús írójának, Karel Capeknek utolsó műve, a Foltyn zeneszerző élete és munkássága — amelyet felesége utószava fejez be — sem drámai, sem fantasztikus hangvételű regényeivel nem rokonítható! Nyilván kísérletnek szánta azt a technikai megoldást, amelynek segítségével számos prizmán keresztül ismerteti meg hősét az olvasóval. Ez az ábrázolási technika nem új, de a legtöbb esetben érdekesen és hatásosan alkalmazható: a hős környezetének legfontosabb személyei külön- külön mondják el, milyennek látják a központi figurát, milyen indulattal, érzéssel kötődnek hozzá. Hősében. Főltynban azt a fajta dilettánst állítja elénk Capek, akiben görcsös rögeszmévé válik a só- várgás, hogy elismert művész, híres zeneszerző legyen, holott zeneileg képzetlen, és egyetlen valamirevaló zenedarabot sem képes megkomponálni. Leküzdhetetlen vágya, elismert, de méginkább lecsúszott tehetségek meglopására, zsarolására kényszeríti; soha színre nem kerülő operáját lopott, vagy pénzért kicsalt zenei motívumokból férceli össze. Egyénisége már a könyv huszadik oldalán annyira leleplezetten áll az olvasó előtt, annyira átlátszóan patalogikus, hogy különböző barátai, ismerősei, kárvallottal sem tudnak róla semmi újat mondán'. Szavaik csupán a szánalmas és a hőst elmegyógyintézetbe vezető patológiát bizonyítják. Mennyivel érdekesebb lett volna azt az ügyeskedő és sikeres spéciest megmutatni, amelyik képzettsége ellenére — mert tehetségéből nem futja többre — silány műveket hoz létre, de azokkal az értékes alkotók elől veszi el a helyet és az érvényesülés lehetőségeit. így sokkal nagyobb hatású lett volna a „prizmatechnika”. Az író feltérképezhette volna általa az ilyesféle, a kelleténél nagyobb számban előforduló dilettánstípus veszélyességét. A könyvet Sándor László jó fordításában adta közre a Magyar Helikon. A kötésterv Kováts Imre ötletes munkája. Házasságok Mint a modern lélekelemző regény és az impresszionista írásmód úttörő mesterét tartja számon a világ- irodalom Sherwood Ander sont, a több mint három évtizede elhunyt kiváló amerikai írót. A hétköznapi életből, a munkából, s még a halál gondolatából is kiábrándult ember különös gondolatait, vágyát, gyötrődését, kételyeit érzékelteti az író kesernyés öniróniával (egyes szám első személyben beszélteti hősét), és teljes meztelenségében, amellett szinte torzító tükörben, ellentmondásaival és vívódásaival tárja fel egy férfi lelkét. A felébredő életvágy és a halálos csömör, a felvillanó és elhomályosuló értelem, a tudat alatti ösztönök vízióival zsúfolt regény a Házasságok. A . regény igényes fordításáért Aniot Juditot illeti dicséret. Sherwood Anderson műve az Európa Zsebkciny re fc-sorozatában jelent meg, Joó Margit modern címlapképével. A Boldogasszony mosolya Tudor Arghezi kis terjedelmű regénye finom és költői s egyben pontos és reális képekkel kezdődik: Sabina és kicsi fia összetartozásának ábrázolásával; megható és derűs játékok, mondókák, kialakult szokások leírásával, amelyek acélkapocsnál erősebben tartják össze az anyát és gyermekét. Az első fejezet után azonban — amelyben Sabina előtörténetét tárja fel Arghezi — észrevétlenül vált át a hang valamiféle lebegő absztrakcióba. A szanatóriumban, ahol a gazdag bojár leánya, Sabina hosszú hónapokat tölt el, különös betegek élnek a legfantasztikusabb rögeszmék kínjában és boldogságában, különös orvosok felügyelete alatt. Ezek valamennyien okos s egyben tudomány fölötti teóriák megszállottái. Közülük szökik meg Sabina, hogy ép eszét megőrizze, s hogy a vonaton találkozzék az Egyetlen Nagy Szerelemmel Will, az angol tengerészkapitány személyében. Misztikus találkozásuk a vonaton, kézfogással és csókkal megpecsételt házasságuk leírása a vasúti fülkében már veszedelmesen átbillen az érzelgős romantika világába. Hogy azután az idegen város titokzatos, pazar szállodájának küszöbén szinte absztrakt szférába olvadjon át. Ezután újabb váltás: Sabina felnőtt fiának élete, reális tényekkel, irreális emlékezésekkel, s onnan újabb zuhanás, vagy inkább lendülwt a gyermekkor gge alá. Miről is szól voltaképpen a kiváló román iró regénye? Nehéz lenne meghatározni. Ködös álom, tapintható valóság, képzelet szülte fantasztikum és okos analízis ötvözete. Olyan író szól hozzánk, aki egyben költő is — akit formabontó és formateremtő újítónak is érezhetünk. Lőrinczi László jó fordítása és Szántó Piroska néhány finom illusztrációja értéke még a kötetnek, amelyet az Európa Könyvkiadó nyújt át az olvasónak. Barát Endre
