Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

Alkotmánynapi ünnepségek Gazdag programot ígér az idei alkotmány ünnepe a mo- nori járásban. Beszámoltunk már róla, hogy valamennyi községben munkás-paraszt ta­lálkozókat, kulturális műsoro­kat rendeznek. Ezen a napon szegik meg ünnepélyesen mindenütt az új búzából sü­tött kenyeret. Az alábbiakban közöljük az ünnepségek me- i.«trendjét és az előadókat. Csévharaszt (KISZ-helyiség, augusztus 20-án 16 órakor): Nagy Lajos. Gomba, Bénye, Káva (Gomba, művelődési ház, augusztus 20-án 16 óra­kor): Kása Károly. Ecser (ta­nácsterem, 19-én 18 órakor): Gesztesi István. Maglód (19- én 18 órakor a művelődési házban): Kovács József. Men- de (művelődési otthon, 18-án 18 órakor): Fabók János. Mo­nor (19-én 16 árakor a járási művelődési házban): dr. Ve- cserek Lajos. Nyáregyháza (19-én 18 órakor a művelődé­si házban): H. Kovács János. Péteri (művelődési otthon, 19- én 19 órakor): Kalina János. Üllő (19-én 18 órakor a mű­velődési otthonban): Szigeti János. Űri (19-én 18 órakor a művelődési otthonban): Ho- rinka József. Sülysáp (19-én 18 órakor a művelődési ház­ban): Szabó János. Vasad (20-án 19 órakor a művelődé­si otthonban): Benke Sándor. Vecsés (18-án 18 órakor a VIZÉP-nél): Varga Sándor. Gyömrő (20-án 10 órakor a strandkertben): Tokodi Antal- né. Pilis (18-án 16.30-kor a tanácsházán): Doricsák Sán­dor. g■ KRESZ-vizsga Vecsésen AMI A NAGYKÖNYVBEN NINCS MEGÍRVA Vecsésen a Szakmaközi Bi­zottság sikeres, tömegeket megmozgató kezdeményezése, a „Közlekedj balesetmente­sen” című KRESZ-előadásso- rozat. Budai Zoltán, az SZB kul- túr-sportfelelőse és Kertész Gábor klubvezető, a KPM autóközlekedési tanintézet hozzájárulásával szervezte az előadást a szakkör tagjai szá­mára, akik majd a bizottság előtt, helyben tehetnek KRESZ-vizsgát. Július elseje óta tanul a közel 100 főnyi hallgatócsoport. Kákái István, Juhasz Sándor és Nehéz Mi­hály MÁVAUT-buszvezető személyében jó előadóik van­nak, tőlük kapják a hasznos tudnivalókat. Tablón szemlél­tetik a közúti jelzőtáblákat. A „KRESZ-vizsgaanyag” és az „1972, közlekedési ismeretek” című tankönyv anyagából kapnak magyarázatot, kérdé­seket is. Több-kevesebb si­kerrel már meg is felelnek. Kákái István 17 éve ül a MÁVAUT-busz volánjánál, van hát elméleti és gyakorlati ismerete. A jobbkezszabályt magyarázza, aztán krétával a kezében a táblához megy, raj­zol. Itt egy teherautó, ott egy motor, itt egy kerékpár, és jön a mentő! Kinek van el­sőbbsége? A mentőknek. — hangzik a válasz kórusban. — Ha a hang- és fényjelet hasz­nálja, áthaladási elsőbbséget elvez, ha nem, besorol! — hangzott a helyreigazító okta­tás. — Mikor, hol van a gya­logosnak elsőbbsége? — A zebrán! — Igen, de azonkívül a járdasziget teljes hosszában, a hozzá legközelebb eső járda­részen — mondja az előadó. Kendek László a táblánál „felel”. Eligazítja a közleke­dési káoszt, sikerrel. Útvona­lak és áthaladási elsőbbségek, veszélyt jelző táblák felisme­rése sokak számára biztatóan jól megy. Vetélkednek a fele­letekben nők, férfiak, ősz hajú bácsik és 14 éves legénykék. — Itt nem lehet mellébe­szélni! — mondja szigorúan az előadó. — Ezt tudni kell, ez írott szabály! Jó az előadás, mert arról is szó van, ami nincs megírva a „nagykönyvben”. Például: ahol a gyalogosnak áthaladási elsőbbsége van, azt úgy kell megközelíteni, hogy időben meg lehessen állni. Milyen le­gyen a sebesség? Húsz kilomé­ternél nem nagyobb. A közle­kedésrendészet nem írja ugyan elő, de a jogügy foglal­kozik a kérdéssel. Csakhogy, akkor már késő. A járműve­zetőnek kötelessége, hogy minden ember életére vigyáz­zon. Öt perc szünet. Jön még né­hány későn jövő, aláírják a je­lenléti ívet. Ez fontos, mert a KRESZ-vizsgán csak hallgató vehet részt. A vizsgát augusz­tus végére tervezik, de lehet, hogy szeptember eleje lesz be­lőle. Mindnyájan szeretnének jogosítványt kapni, a diákok még a tanév megkezdése előtt. Fekete Gizella l P E S J EG7EI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. XIV. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 15., KEDD PETEM, HAKOCZI TSZ Befejezték az aratást Egy Kombájn Perőesényben Szedik az uborkát Jó ütemben halad a mélyszántás A péteri Rákóczi Tsz-ben is befejeződött az aratás. Hor- nyák Mihály főagronómus örömmel újságolta, hogy 280 hektárról takarították be az F—293 fajtájú búzát. A betervezett 25 . mázsa helyett 28 mázsás átlagot értek el, de nem lett rosszabb a termés árpából sem: 26 mázsa helyett több mint 28 mázsa a holdankénti átlagtermés. Rozsból és triticaléből a ter­vezett 17 mázsás átlagot ér­ték el. A gazdaságban a szal­mát bálázva takarítják be, már ezzel is majdnem készen vannak, s jó ütemben halad a mélyszántás is. Kiveszik részüket a segít­ségnyújtásból: két SZK—4-es kombájnjukból az egyik a pe- rőcsényi Április 4. Tsz-nek segít. Igaz, nekik is vontatot­tan ment a betakarítás utol­só szakasza, de végül mégis elkészültek. A kertészetben 17 hek­táron szedik az uborkát, amelynek nagy része — mintegy 12 vagon — sava­nyítóüzemükbe kerül, tar­tósításra. A 17 hektáros paprikaterü­leten eddig kétszer szedték le a beérett termést. Savanyú­ság lesz belőle, s a Pest me­gyei és a csepeli vendéglátó- iparnak szállítják. A tsz fő profilja a növény- termesztés, de állattenyész­téssel is foglalkoznak. Négy­száz anyás juhállományuk van, emellett szarvasmarha- hizlalással is foglalkoznak, évente 60—70 hizóbikát ad­nak át az állatforgalmi vál­lalatnak. Vitéz ...A TÁBORVEZETŐ RUHÁBAN ALSZIK?. Kihívás éjjel - győzelem nappal RIPORT CSATA UTÁN - KÁPTALANFÜREDEN Nos, fiúk, minden rendben? Jó, akkor csak éberen és bát­ran. Tőletek függ a tábor éj­szakai nyugalma. Ha esetleg történne is valami, nem kell felesleges pánikot kelteni, en­gem ébresszetek legelőször. Elmehéttek — fejezte be kur­tán a parancsnok. — Jó éjszakát — mondták a fiúk, és kiléptek az éjszaká­ba. Szemük még nem szokta meg a sötétet, s jóformán csak tapogatózva haladtak. Har­minc-negyven lépést mehettek, mikor valami zizzent a leve­gőben, s nagyot koppant az egyik faház ajtaja. Az őrök riadtan futottak oda, a ben­tiek épp akkor dugták ki a fejüket: — Mi történt? Gyorsan vilá­gosságot! — Zseblámpa kat­tant, s vakító fényében jól láthatták a még mindig re­megő nyílvesszőre erősített le­velét. — Gyorsan, riadót! — rob­bant be az egyik őr a tábor­parancsnokhoz. — Nyugalom, mi történt tu­lajdonképpen? — tápászkodott fel somolyogva. A fiúknak fel sem tűnt, hogy ruhástul „aludt”, sőt még az ingét is visszagombolta. — Kihívás! — suttogta a srác izgalomtól remegő han­gon. — Rendben van, öregem, fe­küdj le — veregette meg To­kodi Antal az íjas „kém” vál­lát. — Ma éjjel már nem vá­laszolnak. De ti azért nyitott szemmel őrködjetek! — szólt rá a távolabb álló két fiúra. Káptalanfüreden a gyömrői úttörők táborának „parancsno­ki kabinjában” idéztük a gye­rekek legizgalmasabb éjszaká­jának kezdetét. Mert ez még csak a kezdete volna annak az izgalmas, de becsületes és sportszerű csatározásnak, amelyben oly sok babért arat­tak. — Az ötletet is az ő harci kedvük adta — mondja Toko­di Antal. — Fölfigyeltünk, hogy a gyerekek csatakiáltá­sokat „gyártanak” a szomszéd­ban táborozó VIII. kerületiek, biatorbágyiak, százhalombat- taiak csúfolására, s azok vi­szont. Hogy ne fejlődhessen rossz irányba ez a vetélkedés, megbeszéltük a kollégáinkkal egy sportverseny programját, s a nagyobb izgalom kedvéért szerveztük meg — ügyelve a gyerekek testi. épségére — az éjszakai kihívást ..'. Azon az éjjelen mi nem aludtunk. Az idő akkor végre már kedve­zett a táborozóknak, s nem- j csak a versenyláz, hanem a nap is fűtött. Legkevésbé a futballistákat zavarta ez, eső ide, tűző nap oda, egyszerűen letarolták az ellenfelet. (Még a KISZ-eseket is!) Szilágyi Attila a házi gólkirály. Úszás­ban sem hagytak sok babért másoknak: mellben Szepesi Tomi, Garamszegi Sanyi és Mészáros Pista a dobogó mindhárom helyét kibérelte a gyömrőieknek, Tomi ráadásul még a gyorsúszás első helyét is begyűjtötte. — Borbás Ottót, Jámbor Já­nost, Toki Antalt, valamint a szakácsokat találtuk a „hű­vösben”. A többiek Somogyi Károly vezetésével a strandon ismerkedtek — gyakorlattól függően — az úszás egysze­rűbb vagy nagyszerűbb örö­meivel. De aki ettől visszaret­tent is, legalább a derékig érő vízben keresett oltalmat az olvasztó meleg elől. Este az­után már a szúnyoginvázió sem befolyásolhatta a remek nap remek befejezését — a tábori vidám karnevált. — És „az” az éjszaka gyan végződött? ho­Az éjszakai „csatán” kívül a balatoni fürdések a legem­lékezetesebbek, kár, hogy a rossz idő miatt ennek csak ritkán örülhettek. Sztodola felvétele Látogatásunkkor csak a na­posszolgálatot és az „örök szolgálatban” levő vezérkart — ... De ti azért nyitott szemmel őrködjetek! — szólt rá Tokodi Antal a távolabb álló két fiúra. — Megyek én is, lefekszem ... Kenyeresi Jancsi és Szewczyk Laci csa­lódottan sétálgatott a fahá­zak közti szűk ösvényeken. Azoknak odaát legalább volt részük valami izgalomban, de nekik csak annyi, hogy druk­koljanak, mikor a tanár bácsi és az íjas fiú bekúszik a sűrű­be. Majd holnap a meccsen! — vigasztalták magukat —, ha egyáltalán elfogadják a ki­hívásunkat ... Laci már az előző körnél is fölfigyelt vala­mi lilásan remegő fényfoltra az egyik fa tövében. Nem ... ez nem lehet képzelődés. — Te ... Cipó! y — Látod te is? Én azt hit­tem, képzelödön — súgja Ci­pó. — Nézzük meg ... — Szóljunk inkább ... — Laci már indult is. Az ellenfél egy foszforesz- káló fadarabra kötözte a vá­laszt: a kihívást elfogadják. Perceken belül ébren volt mindkét tábor. A sűrű erdő lombjai remegtek a csatakiál­tásoktól, a faházak előtt pi­zsamás úttörők ütemes tapsa kísérte. Csak a táborvezetők voltak ruhában. Cipó ránézett Tokodi bácsira: „Hát vajon mikor öltözött fel? Vagy a tá­borvezető ruhában alszik __?” A n appali folytatást már is­merjük. Vereszki János SÜLYSÁP Példát mutat a Fő utca Nemrég írtunk arral, hogy Sülysápon a lakók nagyobb részt vállalhatnának a köz­ség szépítés.* JŐl. Ugyanis minden évben kevesebb az utak mentén a virág... Nos, a tisztesség kedvéért — ki kell egészíteni sorainkat: ugyanis egyetlen utca, még­pedig a községet átszelő Fő út — kivétel ez alól. Az utat véges-végig száz színben pompázó virágok szegélye­zik. Az ott lakókat tehát nem szemrehányás, hanem dicsé­ret illeti. Példát mutatnak. (jandó) Vendéglátók 108 százalék A Pest megyei Vendéglátó Vállalat területi igazgatóságai közül a monori igazgatóság és a hozzá tartozó 56 vendéglátó egység végzett az első helyen az első félévi tervteljesítésben. Tervüket 108 százalékra telje­sítették. MŰSOR Gyömrő: És hamarosan a sö­tétség, Maglód: Csermen, Men- de: Hahó, a tenger, Monor: Szent Péter esernyője, Nyár­egyháza: Még kér a nép, Pi­lis: Sztrogof Mihály, Üllő: Os­ceola, Vecsés: Apáról fiúra. GOMBA: Új tűzoltószertár Augusztusi 20-án, alkotmá­nyunk ünnepén adják át ren­deltetésének Gombán az új tűzoltószertárat. Erzsi néni Sokszor úgy me­gyünk el mellette, hogy észre sem vesszük. Pedig Er­zsi néni a maga hetven esztendejé­ből ím már a hú­szadikat tölti Pili­sen, az egyik né­pes utcasarkon. Kis özvegyi nyugdíjat kap, s napi néhány fo- rintocskávál meg­toldja szerény jö­vedelmét. Azt mondja: mindenre jutja, ami csak kell neki! De mi kell már egy ilyen idős néninek? — mondhatná az em­ber. Szeretet, bé­kesség, megbecsü­lés. És ezt Erzsi néni általában mind megkapja — főleg törzsvevői­től. Ugyanis ő az, aki az előbb emlí­tett utca sarkán pirított tökmagot árul annyi év óta ... Dolgát nem tudná abbahagyni, akkor — úgymond — egyszerűen nyegölné az una­lom. Fia, az egyetlen gyermeke, nyuga­ton van. Azt mondja a néni, hogy „odakint igen jó sora van an­nak”. Sokan megkér­dik! „Aztán meny­nyit küld az a fiú havonta? — Nem küld az, lelkem, soha, sem­mit! ... — Aztán miért nem? — hangzik innen is, onnan is csodálkozva. — Nincs nekem szükségem semmi­re! ’Iszen megvan mindenem! — hangzik a felelet. Közben Erzsi néni lehajtja a fejét, s a szürke jár­dát nézi révete- gen. Ha úgy kiönt­hetne őszintén mindent a szívé­ből! ... De hiszen a gyerek dolga mégsem tartozik az idegenekre?! Megél az ott kint, és elvégre egy anyának takargat­ni kell — szeretet- szárnyaival — a mesék világába beleveszett mag­zatának gondját- baját. Pedig olyan jó lenne már ma­gához szorítani azt a fiút! Könny szö­kik a szemébe. Szerencsére alko- nyodik már, s a kíváncsiak nem látják a pilláin reszkető csillago­kat. Rakovszky József SPORT Sülysáp nyerte a Rákóczi Kupát Sülysáp—Vecsés 3:1 (0:0) Gyömrő, 800 néző, vezette: Kiss dr. (Somszegi). Nagy érdeklődés előzte meg a gyömrői TÖVÁLL-sportkör által kiírt Rákóczi Labdarúgó Kupa döntőjét. Sülysápról mintegy kétszáz szurkoló érke­zett a mérkőzésre, de a szom­szédos községekből is sokan el­jöttek. Az első negyedórában szép játék alakult ki. A magasabb osztályban játszó Vecsés irá­nyította a játékot, de a lelkes sülysápi védelem, Pálinkással az élen, mindig hárítani tu­dott, A 23. percben Gudra szé­pen elszaladt, beadását Schu­bert elvétette. A túloldalon Szénási hibázott négy méter­ről, tiszta helyzetben. A fél­idő végéig a Vecsés volt fö­lényben, gólt azonban nem si­került elérniök. Szünet után több cserét hajtott végre a Ve­csés. Meglepetésre a nagy becsvággyal küzdő sülysápiak szerezték meg a vezetést a 60. percben. Motolai kapott hosz- szú átadást, és a megingó Végh mellett elfutott, majd a kimoz­duló Boda mellett a hálóba lőtt. 1:0. Még jóformán alig kezdtek a vecsésiek, szinte megismétlődött az előbbi jele­net. Szintén Motolai futott el, és biztosan lőtt a jobb alsó sa­rokba. 2:0. Ügy tűnt, eldőlt a mérkőzés sorsa. A Vecsés azon­ban nem adta fel. Egyre-más- ra vezették a veszélyesebbnél veszélyesebb - támadásokat, de a helyzetek kihasználása nem sikerült. A 74. percben Kalina tiszta helyzetben kapura tört, és Szvitek felvágta őtal6-oson belül. A tizenegyest Dávid nagy erővel a bal alsó sarok­ba lőtte. 2:1. Egy váratlan el­lentámadás megpecsételte a Vecsés sorsát. Trepák a későn mozduló vecsési kapus fölött a bal sarokba lőtt. 3:1. Nagy iramú, színvonalas mérkőzést láthatott a szép számú közönség. A hatalmas lelkesedéssel játszó Sülysáp megérdemelten győzött, s ezzel egy évig a kupa védője lett. A mérkőzés után a díszes serle­get Furuglyás Géza, a Haza­fias Népfront községi bizottsá­gának titkára adta át a csa­patkapitánynak, Pálinkásnak. A lelkes sülysápi közönség ez­után a gyepszőnyegen ünne­pelte csapatát. Jók: Pálinkás, Szvitek, Mo­tolai, Tóth S., illetve Dávid, Makovecz és Kalina. (gér) Kosárlabda Villámtorna Pakson Pakson rendezték meg négy megye női kosárlabda-váloga­tottjainak villámtornáját. Pest megye is képviseltette magát, s . csapatban négy monori kosaras is helyet kapott. A megyeiek szereplését nem kí­sérte szerencse, mert Tolna megyétől 57—41 Fejér me­gyétől 62—50 arányú veresé­get szenvedtek. Az összeszo­kottság hiánya meglátszott a csapat játékán. Még egy hír kosarasberkekből. A monori női kosárlabdacsapat elutazott Balatonkenesére, ahol felké­szülnek a hamarosan kezdődő bajnoki szezonra. 19—20-án részt vesznek a hagyományos Balaton Kupa villámtornán. (r.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom