Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

1972. AUGUSZTUS 2., SZERDA PEST MECHl srtfíHtUi Hízók Galgagyörkön, a Rákóczi Termelőszö­vetkezetben korszerű sertéstelepen ne­velik a „vágnivalót”. Urbán Tamás felvétele Vasút a barlangban Szauna a Denevér-ágban Az Észak-magyarországi In­tézőbizottság negyedik ötéves programjában előkelő helyet foglal el a világhírű aggtelek —jósvafői barlangvidék fej­lesztése. Az elfogadott irány­elvek alapján már megnyitot­ták az aggteleki idegenforgal­mi átkelőhelyet, s a Borsod megyei Tanács idegenforgalmi hivatala tizenegy faházból álló hétvégi pihenőtelep kiépítését kezdte meg, amelyet augusztusban átadnak ren- rendeltetésének. Most rögzítették az újabb ide­genforgalmi beruházások sor­rendjét. Első helyen szerepel ezek között a csónakázótó ki­alakítása. A másik újdonsága barlangvasút lesz. Megépítése mintegy ötmillió forintot igé­nyel. A barlangvasút a Vörös­tó bejárattól a Vaskapuig két és fél kilométeres szakaszon közlekedik majd. A baradla— aggteleki részében levő Dene­vér-ág egyes részei teremmé szélesednek. Itt már most is adottak a szaunafürdő lé­tesítésének feltételei. A szauna úgy építhető ki, hogy a barlang egyedülálló termé­szeti cseppkőértékeit nem érin­tik. MAS JÁRÁSOKNAK IS Ajánljuk figyelmükbe Tapasztalatcsere a községek életéről Süllyedt a hőmérő higany­szála, a tanácsteremben még­sem érezni az enyhülést, hiá­ba vannak sarkig kitárva az ablakok. Ám így sem lankad a figyelem, a téma nemcsak érdekes, hanem izgalmas is: mi történt a dabasi járás köz­ségeiben a tanácstörvény élet­belépésének egy esztendeje alatt. Erről beszél Boros And­rás, a járási hivatal elnöke vi­taindítójában. — Az új tanácstörvény ki­mondja, hogy a tanácsnak mindenről tudnia kell, ami a területén történik, vagy ami történni fog ... Mindenről tudnak is És a járás községeinek ta­nácselnökei máris sorolják, hogyan érvényesül ez az elv a gyakorlatban. — A tanácstörvény 24. pa­ragrafusa alapján a Telefon­gyár, a helyi termelőszövet­kezet és a Kiskunsági Állami Gazdaság ürbői üzemegységé­nek vezetői részletes beszá­molót tartottak arról, hogy mit tettek eddig dolgozóik szociális és kulturális életkö­rülményeinek javítása, egész­ségügyi ellátása érdekében — kezdi Kálmán András, Bugyi község tanácselnöke. — Mi az ÁFÉSZ és a ceg­lédi Kiskereskedelmi Vállalat vezetőit számoltattuk be ter­veikről, elképzeléseikről, hogy mit kívánnak tenni a lakos­ság jobb áruellátása érdeké­ben — folytatja Domnanits Ferenc, Gyál tanácselnöke. — A legutóbbi választáso­kat megelőző jelölőgyűléseken huszonkilenc felszólaló kért választ a község energiaellá­tási és közvilágítási gondjai­val kapcsolatban... — szól hozzá a vitához Soós János, Öcsa tanácselnöke is. — A nagyközségi tanácsnak addig nem volt tudomása az Elekt­romos Művek fejlesztési kon­cepciójáról. Az új tanácstör­vény adta lehetőség alapján a közelmúltban tájékoztatást kértünk és kaptunk is... Eredményes patronálás A hangulat felforrósodik, mert a téma senkitől sem ide­gen, no meg azért is, mert odakinn (újra megered az eső ÉPÍTÉSI telek ÉPÍTŐKEDV ÜZEMTELEPÍTÉS Mi az, ami nagyon nincs ? Csömörön van: égyikük meg téeszbe ment. Nemrég váltottak ki egy en­gedélyt, most három kőműves gyúrja az ipart nálunk. Na­gyon kevés! Tessék ezt a lét­számot összevetni azzal, hogy öt-hat esztendeje évenként öt- ven-hatvan építési engedélyt adunk ki. Tavaly hatvan tel­ket parcelláztunk, elsősorban fiatalok vették meg, de ezeken a minap még üres telkeken máris egymás mellett sorakoz­nak a félig kész vagy kész csa­ládi házak. Jövőre ez a terület is szinte teljesen kiépül. kontárok is szerelőből összevissza kettő, egyikük csak mellékállású. Ke­vés a két szobafestő. Beszélhe­tek egy jövőbeni hiányról is. Közművesítünk, év végére te­rületünk egynegyedén vezeté­kes vizet kap a lakosság — épül a Fótról Csömörre vezető gerincvezeték, s a tervidőszak végére teljesen ellát bennün­ket a Fót—Mogyoród—Csömör regionális vízmű. Ez magával hozza az új szolgáltatóiparok iránti igényt. Három vízveze­ték-, fűtésszerelőnk ma még győzi, de mostanában egyre többen szereltetnek házukba etázsfűtést, nemsokára a vizet is — maholnap elkél néhány szakember. Gyérül 'a hajópad- lós lakószobák száma — de egyáltalán nincs parkettázónk. Vagyis: az előbbrelépés két­ségtelen, amivel együtt jár a kívánalmak fejlődése. Ennek kielégítése pedig megoldatlan. Csak lakatosok — A berendezési tárgyak ja- vítása-karbantartása ? — Három műszerész-kisipa­ros dolgozik Csömörön, egy gépjármű-javítással, egy álta­lános háztartásigép-javítással, egy pedig rádió-tévé javítás­sal foglalkozik; utóbbi kettő másodállásban. Egy esztendő alatt pedig majdnem százzal növekedett 115,4-re a tévétu­lajdonosok száma! — Hát a lakosságot „kar­bantartó’’ iparok? — Egyáltalán nincs varrónő, szabó, órás. Textiltisztító-fel­vevőhelyünk néhány éve még volt, de megszűnt, s azóta hasztalan tárgyalunk. Egy mel­lékfoglalkozású asztalos, egy cipész, egy női, egy férfifod­rász van. Munka — helyben ezer négyzetméteres telephe­lye, azaz annak egy része — most csak 15—16, de két éven belül nyolcvan csömörit alkal­maz. Sorban kitelepülnek a fő­városi üzemek — levegőt nem rontó üzemek! —, s ez óriási pozitívum. Ha szolgáltatóhá­zunk is lenne, az lenne az iga­zi... Pereli Gabriella (ki tudja, már hányadszor azon a napon), és be kell csukni az ablakokat. („Az elő­ző nap akkora felhőszakadás zúdult a községre — meséli a szünetben Raffai Béla, a já­rási hivatal elnökhelyettese —, hogy még a zárt ablako­kon át is befolyt a víz.” S mutatja bizonyságként a ma­ga irodáját: a szőnyegek ki­terítve, felfordítva szárad­nak.) — A tanácsok és nem ta­nácsi szervek együttműködése azért jelentős, mert e nélkül a tanácsok nem tudnák ered­ményesen ellátni feladatu­kat ... — indítja az újabb vitát Boros András, és a köz­ségek tanácselnökei máris példákkal bizonyítják a járá­si hivatal elnökének igazát. — Anyagi lehetőségeink vé­gesek — mondja Szabó Fe­renc, Örkény nagyközségi kö­zös tanács elnöke —, éppen ezért nehezen boldogulnánk a négy községben (Örkény, Tá­borfalva, Hernád és Puszta- vacs) a gazdasági egységek se­gítsége nélkül. Az iskolák és óvodák patronálásával máris előbbre léptünk. Eddig Ör­kényben és Táborfalván egy- egy iskola, illetve óvoda felett vállaltak védnökséget az üze­mek. Vállalásukat írásos szer­ződés rögzíti. S rövidesen ha­sonló szerződések megkötésé­re kerül sor Hernádon és Pusztavacson is. Megállapodások együttműködésre — A Hazafias Népfronttal kötött együttműködési megál­lapodás már eddig is eredmé­nyesnek bizonyult — fogal­mazza meg véleményét Né- methy Kálmán, Kakucs köz­ség tanácselnöke. — Ezerkét­száz négyzetméter betonjárda épült, nyolcszáz méterrel bő­vült a község villanyhálóza­ta, egyre több a virág az ut­cákon és az orvosi rendelő építéséhez is jelentős társa­dalmi munkával járul hozzá községünk lakossága. Forint­ban kifejezve, az elvégzett munka értéke majd három- százezer forint, ami három­szor annyi, mint az évi kivet­hető fejlesztési hozzájárulás! — Mi is több, nem tanácsi szervvel kötöttünk már eddig | igen gyümölcsöző szerződést — kapcsolódik a beszélgetés­be Sashegyi Mihály, Üjhar- tyán tanácselnöke. — A Ke­selyhegyi Szakszövetkezet vál­lalta a művelődési ház előte­rének klubhelyiséggé, olvasó­teremmé és könyvtárrá tör­ténő átalakítását. Vállalásukat már teljesítették. A további­akban évi ötezer forinttal já­rulnak hozzá — úgyszint az Üjhartyán és Vidéke ÁFÉSZ is — a művelődési otthon fenntartásához. A Pest me­gyei Moziüzemi Vállalattal kö­tött együttműködési szerződés értelmében pedig százezer fo­rintot kaptunk a vállalattól a művelődési otthon felújításá­ra. Amit még meg kell oldani Dél jócskán elmúlik, mire a vita végére pont kerül. Ered­ményekről és természetesen kudarcokról is szó esett ezen a délelőttön. Arról például, hogy az inárcsi Március 21. Terme­lőszövetkezettel máig sem si­került együttműködési szer­ződést kötnie a tanácsnak. A gazdaság vezetői arra hivat­koznak: majd ha megerősödik a termelőszövetkezet... Vagy arról, hogy a tatárszentgyör- gyi tanácsnak jelenleg még csak a Hazafias Népfront a partnere. És hasonló a hely­zet Újlengyelben is. Hasznos, az erőket és lehe­tőségeket felmérő megbeszé­lés volt. Ajánljuk más járási hivatalok figyelmébe is. Prukner Pál Minibrikett Három hónapig tartó kor­szerűsítési munka után ismét megindult a termelés a Mecse­ki Szénbánya Vállalat nagy- mányoki brikettgyárában. Üj préstechnológiával dol­goznak, aminek eredménye: a mecseki minibrikett. A koráb­bi 36 gramm helyett ezután 25 grammos brikettet állítanak elő. Ez nem egyszerűen for­mai változást jelent, hanem minőségi javulást is. Szalonnabogár invázió Szegeden — a melegebb na­pokon — nagy számban jelen­nek meg a szárnyas repülő bo­garak. A dermestidae családba tartozó feketés-barna színű, hosszúkás testű, úgynevezett szalonnabogarak nappal sötét helyeken, falüregekben, egyéb zárt mélyedésekben bújnak meg, és az esti órákban rajza­nak. A villanyfényre érzéke­nyen reagálnak, a nyitott ab­lakokon berepülnek. Egyik­másik lakásba gyakran 30—40 ilyen „hívatlan vendég” is be­hatol. A bogarak nem közvetí­tenek betegséget. Kellemetlen­kedésük ellen szúnyoghálóval, illetve rejtekhelyükön rovar­irtó szer kiszórásával lehet védekezni. Érik a füge A Balaton északi partján beérett a szórványosan tenyé­sző fügebokrok termése. A korábbi hetek meleg időjárá­sának hatására szép, ízletes gyümölcsöket hozott a hazánk­ban ritka növény. Szeptember 4-én: start a lépcsőzetes munkakezdéshez Szerződés a BKV és az érintett gyárak közölt A lépcsőzetes munkakezdés bevezetésében érintett 15 bu­dafoki gyár és a Budapesti Közlekedési Vállalat aláírta a munkakezdések megváltozta­tásáról szóló dokumentumo­kat. Eszerint ez év szeptember 4-től mintegy 8000 ember mun­kaideje kezdődik a mosta­ninál negyedórával vagy 30 perccel korábban, illet­ve később. A felmérést végző szakem­berek megállapították, hogy jelenleg a dolgozóknak csak­nem 50 százaléka reggel • hat órakor, mintegy 26 százaléka pedig hét órakor veszi fel a munkát. A többiek munka­ideje 6.30-kor, és 8-kor kez­dődik. Az egyeztetések ered­Mibe kerül a gyermek? KNEB-vizsgálat az ellátás költségeiről A közérdeklődés előterében álló kérdéssel, a gyermekellá­tás költségeinek alakulásával kapcsolatban kezdett vizsgála­tot a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság. Ennek során a gyermekek által használt leg­fontosabb közszükségleti cik­keknél — az 1968—1972-es idő­szakra kiterjedően — megvizsgálják a költségek növekedését okozó gazda­sági tényezőket az iparban és a kereskedelemben, s a tapasztalatok alapján ja- j befolyásolják vasiatokat dolgoznak ki a ! mennyiségét megmutatkozó feszültségek enyhítésére. A felmérésnél a gyermekek életkori csoportjai szerint áttekintik a ruházati és cipőipari termékekkel, vala­mint a különböző tápszerek­kel, bébiételekkel, konzervek- kel és felszerelési tárgyakkal való ellátottság kérdéseit. Az ipar területén a többi között megvizsgálják, hogy a gyermekellátást szolgáló főbb cikkekben hogyan alakult a termelés mennyiségben, minő­ségben és választékban, me­lyeknél jelentkezett olyan bel­kereskedelmi igény, amely meghaladta a vállalat szállítá­si lehetőségét, illetve attól mé­ret, választék szempontjából eltért, és mi akadályozza je­lenleg annak kielégítését. A nagykereskedelemnél egyebek között az is szempont a vizsgálatnál, hogy milyen információk alap­ján állítja össze megrende­léseit az ipar részére, s az ezzel való előzetes tárgyalásai hogyan á rendelések és választékát. Megnézik azt is, hogy mely cikkekben nem vállalta az ipar a feladott rendelés mennyi­ségi vagy választéki teljesíté­sét. A kiskereskedelmi vállala­toknál a többi között azt ta­nulmányozzák, hogy megfe­lelő-e az árukínálat a külön­böző cikkekben. A felmérés kiterjed arra is, hogy az ipari vállalatok közép­távú tervei alapján 1975-ben fő vonalakban milyen válto­zás várható mennyiségileg és választékilag a termelésben. ményeként szeptember 4-étől a következőképpen alakulnak a munkakezdések időpontjai: 5.45 órakor 800-an, 6 órakor 4000-en, 6.15-kor 1200-an, 6.30-kor 1100-an, 6.45-kor 1700-an, 7 órakor 17C9-an, 7.15- kor 1600-an, 7.30-kor 1300-an, 7.45-kor 1000-en, 8 órakor pedig 500-an állnak munkába. A megállapodások szerint az Április 4. Gépgyárban pél­dául az eddigi 6 óra helyett széthúzva: 6.15- kor, 6.45-kor, 7.15-kor és 7.45-kor, a Csőszerelőipari Vállalatnál és a Kelenföldi Hőerőműben az eddigi 6 óra helyett 5.45-kor kezdődik a munkaidő. A szeptemberi premier után a Fehérvári úton, valamint a 'Kőbányai és a Gyömrői úton, valamint környékén október második felében vezetik be a lépcsőzetes munkakezdést. A Fehérvári úton 45 üzem mű­ködik csaknem 19 ezer dolgo­zóval. Az itteni munkásoknak mintegy 40 százaléka érintett a differenciált munkakezdési időpontok megvalósításában. A kiugró csűcsnegyedórák hat óra, illetve hét óra előtt vannak. A munkába járók közül ugyanis 6000-nek 6-kor, 4000- nek 7-órakor kezdődik a munkaideje. A Gyömrői úton és környékén — ahol 41 üzem működik több mint 24 ezer dolgozóval — hasonló a hely­zet, mint a Budafoki úti gyár­negyedben. A munkások mintegy felének kell majd munkakezdési időpontot vál­toztatnia. Több mint egyhar- maduk reggel hat órakor kezd Az eddigi vizsgálódások alap* ján valószínű, hogy Kőbányán 6 óra utáni időpontot javasol­nak majd a munkakezdésre, mert jelenleg 6.15-kor, 6.45­kor és 7.45-kor egy vállalat sem kezd. Az ötezer-kétszáz lakosú — az ideiglenesen bejelentettek­kel együtt hatezer főnyi lakos­ságot számláló — Csömör nagyközségben élők fele Pestre bejáró dolgozó. Paulovics Mihály tanácsel­nöktől kérdezősködöm arról, ami jó ideje s még jó ideig elsőrendűen fontos: az építke­zésekről, az ehhez szükséges lakossági szolgáltatóipar álla­potáról. — Tavaly négy kőműves ad­ta vissza az iparát — mondja —, közülük kettő kiöregedett, Aratnak a — A kőműveshiány ellené­re? — Sajnos, 'aratnak a kontá­rok is. Meg: sokan dolgoznak Pesten az építőiparban, ők munka után idehaza ott foly­tatják, ahol abbahagyták — maguk építkeznek. Általában megfelelő minőségben. Pedig mostanában már csak fürdő­szobás, komfortos, korszerű műszaki követelményeknek megfelelő lakásokra adunk en­gedélyt! Ez viszont nagyobb felkészültséget követel tőlünk is. S hogy még több gondunk legyen: december közepe óta nincs műszaki ügyintézőnk, március óta tanácstitkárunk sincsen. Kéthetenként kijár a járási hivatal műszaki osztá­lyának előadója. Ezzel igyek­szünk pótolni a hiányzó mun­kaerőket. — És ha a családi ház elké­szül — egyéb mesteremberből, javító-szolgáltató iparosból van-e elegendő? — Szinte az sincs, aki az építkezéseket betetőzze: ács egy van a községben, az is mellékfoglalkozású. Villany­— S a célunk egyre inkább az, hogy minél többen dolgoz­zanak helyi üzemeinkben, ha rövid is az út, ne ingázzanak még munkahelyre se, nemhogy javítanivalóik miatt. Egyre több a lehetőség az itthon- maradásra. A. BUBIV csömöri telepe vagy hetven helybéli­nek ad munkát; a Munkaru­házati Kereskedelmi Vállalat központi nagyraktárának tíz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom