Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

SZÜRET '72 A monori Kossuth Tsz-ben szedik a Csabagyöngyét Megjelent a monori piacon a korai csemegeszőlő. Szinte már hagyomány, hogy a já­rásban a monori Kossuth Tsz kezdi el legelőször a szüre­tet. Az idei esős napok nem i kedveztek a 114 holdnyi i szőlőterületnek, de így > sem késett a 40 holdnyi ) területen a csabagyön- í gye fajtájú szőlő érése. Á napokban 30 szorgos ke­zű asszony kezdte meg a szüretelést. Szép a termés, •nem egy fürt eléri a fél ki­logrammot is. A piacon kívül szállítanak a MÉK-nek is — a szerződés keretében — 10 forintért veszi át tőlük. Megjelent a monori szőlő a fővárosban is. Budapest egyik legnagyobb közös gaz­dasága: a Sasad Tsz is vá­sárol Monorról Csabagyön­gyét, és saját üzleteiben áru­sítja. Eddig mintegy másfél mgonnyi szőlőt szüretel­tek le az asszonyok, a munka dandárja csak azután várható. ,A mostani szüret mint­egy főpróbája az őszi nagy szüretnek, amelyet csaknem 80 holdon végeznek majd szeptember végétől novem­ber elejéig. (Gér) Péteri hétköznapok ' Péteri kisközség, a monori járás legkisebb ónálló köz­ségé. 1764 lakosa van, és a lakóházak szama nem több 541-nél. A régi települések­hez tartozik, de a tatárjá­rás, a törökvész alatt az ősi község elpusztult. 1742- ben a Zolyom megyei Illés- iáivá községből hét család települt át a Bohus Dániel birtokrészén alapított tanyá­ba. Ezek voltaic a mai Péteri alapítói, ősei az azonos elő- nevű „fél falunak”: Szenyán, Kalina, Hornyák... Kalina Jánossal, a község tanácselnökével beszélgetek. — Nem szeretnénk lecsúszni a valóság talajáról, ismer­jük lehetőségeinket. Kis köz­ség vagyunk, a terveink sem lehetnek nagyok. Nem ígér­getünk, mert választóink be­csapva éreznék magukat, ha nem valósítanánk meg ter­veinket. Ebben az évben mindössze az orvosi rendelő bővítését, egy új orvosi la­kás megépítését terveztük, s azt, hogy bevezetjük a vizet az óvodába, és járdát épí­tünk a József Attila utcá­ban. Hogy a fejlődést meg­gyorsítsuk, nincs más vá­lasztásunk, mint 'a lakosság­hoz fordulni, társadalmi mun­káért. — És milyen eredménnyel? — A járda kész, a tanáps csak az anyagot adta, a mint­egy 23 ezer' forint értékű munkát az utca lakói végez­ték. Én itt születtem, min­denkit ismerek. Minden egyes házat felkerestem, és meg­kérdeztem az embereket kü- lön-külön: vállalják-e? Mindenki ,vállalta. Meg is csinálták. Egy vasárnap tár­sadalmi munkában lerakták az új orvosi lakás és a ren­delő bővülő részének beton­alapját Huszonnyolcán dol­goztak egész nap, és nem is akárhogy. A szervezésben Paput István és Gellei Re­zső tanácstag derekasan ki­vette a részét, a szakmunka irányításéban Pál János kő­műves segített. Huszonnyolc­ezer forintot takarítottak meg, csak ezzel az egy va­sárnapi munkával. Most majd a fal következik. — A Péteriek eddig 173 ezer forint társadalmi munkát végeztek. Dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal vezetője köz­benjárására anyagi támoga­tást kapunk a buszforduló megépítéséhez, örülünk neki, ezt nem nehéz elképzelni, hi­szen látta a jelenlegit, ugye? Kimegyünk a tanácsháza elé, esik az eső, az utcán em­berek jönnek-mennek, eser­nyővel Sokan odajönnek. Csak úgy, beszélgetni. A köz­ségről, a lehetőségekről... Acs György ' A eP E S J MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK Maglód, Vas- és Fémipari Hisz Új termékeket gyártanak Harmincméfieres felvonótornyok - Épül az új telep A közelmúltban elkészült a Maglódi Vas- és Fémipari Ktsz félévi mérlege. Amint Varga László, a szövetkezet elnöke elmondotta, elég sok nehézséggel kellett megküz­deniük az első hat hónap so­rán. Különösen az első ne­gyedévben: ekkor tértek át több új termék gyártására. A számszaki eredményeket tallózva, az első féléves ter­melési terv 9 millió forint volt, s a teljesítés: hét és fél millió forint. A maglódi szövetkezet egyik legnagyobb partnere évek óta a jászberényi ^hűtőgépgyár. Az első negyedévben kezdték gyártani a hab- szifonkarokat. A jászbe­rényi gyár szállítja a nyersterméket, Maglódon végzik a felületi meg­munkálást és a krómozást. Szintén jászberényi meg­rendelésre végzik a szi- fanpatrontartók csiszolá­sát is. Ebből naponta 2500 darabot szállítanak készen a jászsági városba. A budapesti Vésnök Ktsz részére bérmunkában különböző serlegeket és egyéb dísztárgyakat csiszolnak. A lakatosrészleg már több éve a felvonógyárral áll kap­csolatban. Maglódon készítik azokat a felvonótornyokat, amelyeket a hatalmas lakó­épületekben szerelnek fel. Nem egy torony 20—30 méter .magas. Fél év alatt 12 darabot szállítottak le. A Ganz-MÁVAG az ab lak­páramentesítő készülékek gyártását kérte a ktsz-től. Ezeket a vagonokba szerelik be, s ily módon közvetett úton exportra is eljutnak ezek a termékek. A már ha­gyományos banándugókat a Telefongyárnak, a rádiónak és a tévének szállítják a mag- lódiak. öt éve már, hogy felvették a kapcsolatot a Medicor Rönt­genművekkel. Az öntödei részleg a röntgengépekhez különböző alkatrészeket ké­szít azóta. Ezenkívül több kisebb ter­mék gyártásával is foglalko­zik a maglódi szövetkezet. Tavaly kezdtek hozzá az új telephely építéséhez a 31-es útvonal mentén. Jó ütemben halad a mun­ka, a lakatosrészleg már kiköltözött, az új korsze­rű, világos csarnokba. Az öntők még a régi telephe­lyen dolgoznak, nem ép­pen jó körülmények kö­zött. Őszre, remélhetőleg, ők is kiköltözhetnek az új telephelyre. A 14 millió forintos beruházás VASÖNTŐK A vasöntő hosszan elnyúló, vasrácsos ablakú műhelyének, emeletnyire magasodik ki a „kupolája”. Ez a kis kohó he­tenként egyszer izzó vasból tűzpatakot csorgat. Ünnepnek számít a nap, de addig az elő­készítés cseppet sem egyhan­gú és nehéz hétköznapjai so­rakoznak. A ház falán egysze­rű tábla: Vasöntő. Bednárik István negyedszázada szegő­dött el egy kis műhelybe ta­nulónak. — Jó mesterem volt. Nem­csak tanítani tudta a vasön­A fafeldolgozó telepen A pilisi Hunyadi Tsz fafeldolgozó telepén Patkós Sándorné és Rávágyi Károlyné parkettfrizeket raknak egymásra, mert a fának száradnia kell. Pcterffy felvétele tést, megszerettetni is. Hogy mi a szép ebben? Az, ha sike­rül a munka. Az én csalá­dom, a gyerekeim is szere­tik. A kicsi még nem is jár iskolába, de már érti a mag­készítést. A nagy lányom, Berta, vasöntő lesz. Berta mosolyog a csodálko­zásomon. Én kozmetikusnak képzelem el őt, kedves, csi­nos, fiatal lány. Csepelen, a kohászati szakközépiskola ön­tödei tagozatán tanul. Kollé­gista. Zsúfolt nyári program­jában két hét szakmai gya­korlat, két hét KISZ-tábor szerepel és persze: két hét a papa kis műhelyében. A műhelyt nevezhetnénk boszorkánykonyhának is, mert ki gondolná, hogy a korom­fekete homokdomb ott a sa­rokban a cukorrépa melaszá­val van keverve, „édesítve”. — így áll össze a formán jól — magyarázza a mester, s miköz­ben tempósan halad a mun­ka, újabb titkokat ismerek meg. A keretbe helyezett, si­mán fénylő faformára púder­nál is finomabb fehér port hintenek. — Tengeri virág pora, lykapódium. Választó­por, az a tulajdonsága, hogy nem veszi be a vizet, — ka­pom a magyarázatot, de már el is tűnik a hófehér virág­por a szitából hulló színfeke­te homokszemcsék alatt. Nagy kerek fejű lapátok merülnek, emelik a 30 kilónyi homokot, teszik a formára, amíg meg­telik a formát ölelő szekrény. Méteres vasrúd végén kis T alakú, egy másikon körfor­májú vasszerszám, ezzel kez­dik döngölni a formázóban a homokot. Ketten. — Érdekes dolgot is gyár­tottunk mi már! Szolnokról zsilipelzárót hoztak, még „Fe­renc Jóska idejéből” való volt. A gátőr nem tudta ki­nyitni, hozzákötöttek egy trak­tort, aztán egy másikat, de nem nyílott ki, hanem össze­tört. Itt okumláltuk ki, mi­lyen is lehetett, és újraöntöt- tük. Mossa már a Tisza. De, ha a háztartásban eltörik a kály­harostély, a tűzhely teteje, meg ki tudja, mi minden, ak­kor annak is mi vagyunk az orvosai. Bednárik István hosszú éve­kig gyárban dolgozott, a ra­diátorgyárban és az EVIG- ben. Ma is a gyárak a leg­jobb partnerei. Ez a kis ön­töde: a gyárak kis műhelye. Találkozunk itt a csak kis- üzemileg kifizetődő munkada­rabokkal. — Az EVIG-ben gyártják a motorházakat, hozzá itt a vé­dőpajzsokat. Az ÉLGÉP-nek a kenyérszaggatót; a zsemle­adagoló alkatrészeit készítjük elő öntésre. Tsz-eknek gépal­katrészt, a Közúti Gépellátó­nak aszfaltozógépbe készítünk „végtelen csigakereket’’. Kis­iparban az a nagy teljesít­mény: 150 kilós alkatrészt ön­teni! — mondja Nagyabonyi László, Bednárik mester „jobb­keze”. Hozzáteszi még: — 1955 óta vagyok vasöntő. Ne­mesfémkohászatot tanultam. Soha egy percig nem bántam meg, hogy öntő lettem. Elkészül a döngölés, lesimít­ják, a két erős karú vasöntő megfordítja a formázót, ami „testvérek között” is megvan 300 kiló. Kezdődik az öntés. Rakják már a „kúpolót”. A vastorony belseje 65 centiméter átmérő­jű. Egy mázsás „adagot” kap. A recept: nyersvasból 45 ki­ló, „visszatérő” géptörmelék- vas 55 kiló, ehhez három kiló szilícium és három kiló mész­kő. Gyorsan, pontosan mér­nek, dolgoznak. A hőség egy­re messzebb sugárzik. Patto­gó hévvel ég a 25 kilónyi koksz tűztömege, folyékony kis tűzpatakká olvasztja a vasat. Kergeti, zavarja a levegőt a villanymotoros ventillátor, a „fújtató”. Folyik a formázóba a vas. Szikrák, tüzek, fények mindenütt. Fekete Gizella várhatóan 1975-re fejeződik be. Hogy a második félévben jobban sikerüljön, a 16 és fél milliós terv teljesítése, igye­keznek javítani á termeié kenység színvonalán. Jelenleg több mint 200-an dolgoznak a szövetkezetben, a létszámot csökkenteni kívánják. Termé­szetesen nem úgy, hogy meg­válnak egy-egy dolgozótól hanem a nyugalomba vonulók helyett nem vesznek fel új munkásokat. G. J. Az expressz és a csúnya állomás Ritka esemény történt a na­pokban: az egyik nemzetközi expressz forgalmi akadály miatt megállt a sülysápi kis állomáson. Az ablakokból ki­hajoltak az utazók, aztán csa­lódottan vissza is húzódtak. Érthető. Az állomás, bár jó­kora épület, csúnya, omlik a vakolata, igazán nem kelle­mes látvány. Az expressz ha­mar elsuhant, az állomásfő­nökkel együtt néztük a jele­netet, s én azt mondtam: rossz hírünket most már messzi tá­jakra is elviszik. Sokba ke­rülne az állomás tatarozása? Az állomásfőnök kis ideig gondolkodott. — Nem kerül­ne sokba — ismerte el. — Először is köröskörül a veszé­lyesen omlott hézagos vako­latot kellene levakarni, az­tán befesteni a falakat. A kő­művesek 3—4 hét alatt rend­behoznák az állomást. Hát ilyen egyszerű az egész. És mégis hányszor feltettük már a kérdést: mikor tataroz­zák ezt a csúnya, csúnya épü­letet? K. L. MŰSOR Monor: Sztrogof Mihály, Pi­lis: Mouret abbé vétke, Ve- csés: Hello Dolly I—II. Alkotmánynapí előzetes Munkás—paraszt találkozók, kulturális műsorok A monori járásban is készülnek az Alkotmány napjá­nak méltó megünneplésére. Az ünnepségsorozat néhány községben már augusztus 20-a előtt megkezdődik. Au­gusztus 19-én az olimpiai láng, amely Athénből érkezik, áthalad járásunk területén is. A ceglédi járásból Pilis­re a délutáni órákban érkezik, s innen kis ünnepség után tovább halad' Vecsés felé — Steinmetz kapitány szobrához. A fáklyát az útvonalon a monori járás neves sportolói viszik majd. A községekben , az Alkot mány ünnepén munkás—pa­raszt találkozókat, kulturális műsorokat rendeznek. Sok helyen ezen a napon ünnepük meg az aratókat, ekkor szegik meg az új búzából sütött kenyeret. Gombán a most elkészült sportpálya avatása lesz a fő esemény. Üllőn a járási KISZ-bizottság az idén is megrendezi a hagyományos Alkotmány Kézilabda Kupát. G. J. Keszthelyre készül a maglódi Röpülj páva-kör kórusa A BUDAPESTI MŰVÉSZETI BETEKEN IS SZEREPELNEK Mozgalmas volt a nyaruk a maglódi nemzetiségi Röpülj páva-kör tagjainak. Többek között fölléptek, és nagy si­kert arattak Szarvason, részt vettek a szentendrei megyei nemzetiségi napokon, és ven­dégszerepeitek Galgahévízen is. — Most a csoport idősebb asszonykórusa keszthelyi ven­dégszereplésre készül a folk­lór-napok keretében augusz­tus 18—20-án. A következő hetek is eseményben gazda­gok: a Népművelési Intézet munkatársai szeptember 9— 10-én Maglódra látogatnak, és filmfelvételeket készítenek a csoport munkájáról. Ezenkí­vül a község régi népszoká­sait is megörökítik kisfilm- ben. A maglódi nemzetiségi kört meghívták a budapesti művészeti hetek rendezvény- sorozatára. Október elseje bi­zonyára nagy nap lesz a szá­mukra. Ekkor a Fővárosi Operettszínházban a csoport valamennyi tagja fellép a nemzetiségi gálaesten.-B Kirándulás Kiskörére A Pest megyei KlSZ-bizott- ság vasárnap a mezőgazdaság­ban dolgozó, öntözéses gazdál­kodást folytató tsz-ek fiatal szakemberei részére egészna­pos kirándulást, s egyben ta­nulmányutat szervez Kisköré­re. Az épülő vízierőműhöz külön autóbuszt indítanak, amellyel a monori járásból mintegy 15 fiatal utazik. RÁKÓCZI KUPA Maglód-Gyömrő 2:0 Maglód: vezette: Pintér. | lő a második percben, Kamasz Az erősen megfiatalított gyömrői csapat egyenrangú el­lenfele volt a hazaiaknak. A meglódiak is — sérülések miatt — tartalékosán voltak kénytelenek felállni. A gólt Varga Gábor és Széman Tamás szerezte. Igazságos eredmény született, a gyömrőiek is dicsé­retet érdemelnek. Üllő—Vecsés 1:2 Üllő, 200 néző, vezette: Kiss dr. Két szomszédvár találkozó­ját nagy érdeklődés előzte meg. A vecsésiek kezdtek jobban, lendületes támadásokkal kö­zelítették meg a hazaiak ka­puját. Meglepetésre mégis Ül­révén megszerezte a vezetést. Ezután Vecsés feljött és Mo- kovecz révén egyenlített. Szü­net után a jobb erőnlét kiüt­között Vecsés javára, végigtá­madták ezt a játékrészt. Nagy Aladár a félidő közepe táján megszerezte a győzelmet je­lentő gólt. Jók: Nagy, Dávid, illetve Dobos, Kovács. Ezzel befejeződött a Rákóczi Kupa-sorozat. A döntőt az NB III-as Vecsés és a területi bajnokságban szereplő Sülysáp csapata vívja majd a gyömrői sporttelepen. A harmadik he­lyért Üllő és Maglód játszik, szintén Gyomron. (gér—pesti)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom