Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-11 / 188. szám
19:2. AUGUSZTUS 11., FENTEK ctJi MECltb I <r/Cniap ELKÉSZÜLT A „FÜRDÖTERV Mit tud a magyar víz? Tizenkilenc megye érdekelt Az utóbbi 10—15 évben gyakran olvashattuk a lapok híradásaiban: 30—50—70 C fokos víz tört fel a fúrások nyomán yiz Alföldön, a Duna —Tisza. közén, a Dunántúlon, szinte az ország valamennyi olyan helyén, ahol víznyerésre vállalkoztak. Az ember kellemesen meglepődik e gazdagság hallatán, és azon nyomban felteszi a kérdést: vajon jól hasznosítjuk-e Európában is páratlan természeti kincsünket? Tudunk arról, hogy a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok bekötik vízhálózatukba ezeket a kutakat, vizükkel öntöznek, palántanevelőket fűte- nek. Arról is értesülünk, hogy néhol fürdőket létesítenek, de ezek a fürdők a szakszerűden telepítés következtében csak viszik a beruházók pénzét, a kutakat lezárják, a medencéket kiszárítják. Egységes fejlesztési elképzelés Az Országos Vízügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Főigazgatósága megbízta a Vízügyi Tervező Vállalatot, hogy készítsen /«rdőfejlesztési tervet. Mit tartalmaz e grandiózus terv, hol fejlesztik a meglevő fürdőket, hol építenek újakat, erről beszélgettünk a VIZI- TERV irodavezető főmérnökével, Környei Lászlóval és Sashalmi András osztályvezetővel. Minden megye egy vaskos iratköteg, benne térképek, grafikonok, adatok sokasága. Ezeknek összesítéséből — egyévi munka nyomán — készült el az ország fürdőtérképe. Mit olvashatunk le erről a térképről? Elsősorban azt, hogy szinte nincs az országnak a Mátra—Börzsöny hegységen kívül olyan része, ahol ne bu- gyogna elő értékes víz a földből, ha a fúrók lehatolnak a mélybe. A II. ötéves tervben nagy ambícióval kezdtek a tanácsok. a gazdaságok vízfúrásba, ám a III. ötéves terv idején ez a kedv némileg megcsappant. Miért? Nagy mélységbe kell fúrni a jó hozamú kutak létesítésének érdekében, és ez sok pénzbe kerül. A vizek egy része gázos — ez veszélyeket is hord magában. A magas hőmérsékletű víz nagy áldás, de szakszerűtlen hűtése vagy elvezetése közben elveszti értékes ásványi tartalmát. Jól meg kell tehát gondolni, hol, mire használják a vizet. Különösen fontos meggondolni a fürdő létesítésének tervét. A kombinát A szakemberek szerint a fürdő mindenütt a világon ráfizetéses, és csak akkor hajt hasznot építtetőiének, ha vendéglátóipari létesítményekkel, szállodával, játéktermekkel, sportlétesítményekkel kombinálva építik meg. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési tervben a meglevő 350 ezer fürdőférőhely megkétszerezését javasolják. Kidolgozták a 200—500—1000 —2000 és 5000 férőhelyes fürdők tervtípusait. A vidéki fürdők fejlesztéséhez hozzávetőleg 4—5 milliárd forint kellene, mert egy-egy fürdő — nagyságától függően — 2—40 millió forintba kerül. Ebben nem szerepel a szálloda, étterem, boltok, szolgáltató létesítmények építésének költsége. A tervezők tehát azt javasolják, először a meglevő fürdőizet kell kombinátokká építeni, azután kerülhet sor új fürdők létesítésére. Különösen a regionális fürdőközpontok fejlesztésére, teljes kiépítésére kell most, a IV. és az V. ötéves tervben a pénzt áldozni. Mivel a tisztasági fürdők iránti kereslet évről évre csökken, a vegyes strandfürdők létesítését érdemes szorgalmazni. 265 helységben érdemes ? A fürdőtérkép tanúsága szerint hazánkban 265 olyan település van, ahol — a megnövekedett idegenforgalom és belföldi igény miatt — érdemes fürdőt építeni, ami nemzetközileg is jelentős dolog. A megfontoltság azt diktálja: Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány, Gyula és Miskolc- Tapolca élvezze az elsőknek kijáró előnyöket a további fejlesztésben. Ezek a fürdők már a nemzetközi rangot is elérték. Érdemes foglalkozni még néhány más fürdő további építésével is. A tervezők 265 helységben javasoltak új fürdőépítést, de ebből pillanatnyilag csak 40- ben vannak meg a műszaki és építési feltételek. Ebből a 40- ből választ ki a közeljövőben az OVH ötöt-hatot, ahol megindulhat a munka, és az állam is kinyitja a költségvetés „kasszáját” ... Gyógyító erő ? Sok a magyar hévizekről a szóbeszéd. Valójában mit tudnak? Erre is válaszolnak a különböző vizsgálatok. Érdemes megtanulnunk, hogy például a 26 C fok fölötti hőmérsékletű vizet lehet csak termálvíznek nevezni. A magyarországi kutak átlagos hőfoka 35—50 C fok, de a gyulai víz például 94 C fokos. Hazánkban szigorúan vizsgálják a gyógyvizeket. Ezt a rangot csak nehezen adja meg az Egészségügyi Minisztérium, és csak annak a fürdőnek, illetve víznek, amelynek műszaki, kémiai feltételei az előírásoknak megfelelnek. Gyógyvíz például a parádi, a szoboszlói és a hévízi. Az európai államokban jó híre van a magyar hévizeknek, s egyre többen szeretnének fürdőinkbe eljutni. Gazdagok vagyunk e téren, de kiaknázásuk, okos felhasználá- sku még hátravan. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési terv jó alapot ad arra, hogy megtudjuk, milyen vizeink vannak, és hogyan gazdálkodjunk velük a jövőben. Sz. D. Szlovák tájház Békéscsabára a török dúlás után szlovák családok telepedtek. A városban ma is élnek a szlovák népszokások, fennmaradt a régi hímzés, népviselet. A szlovák nemzeti kultúra ápolására felkutatták az emlékeket, s a múzeum, vala mint a Hazafias Népfront együttműködésével szlovák tájházat rendeznek be. Erre a célra jellegzetes szlovák parasztházat vásároltak, s azt az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával eredeti formájában helyreállították. Az öt helyiségből álló nádtetős, körültomácos parasztházat úgy rendezik be, ahogyan a századforduló idején élt az átlagos szlovák parasztcsalád. HVDSZ-vizsgálat A szolgáltatás visszaszorul? A helyiipari vállalatok bérgazdálkodása Duplájára nőtt a tejfogyasztás a kánikulai melegben. A közkedvelt po- lipack csomagolású tejből a nagy melegben naponta 200 ezer zacskót töltenek meg a Tejipari Vállalatnál. 200 ezer tej Hosszútávú tervezés kétezer szakember közreműködésével TÁVLATI KONCEPCIÓK 1990-IG Az Országos Tervhivatal illetékesei összefoglalták a hosszútávú tervezés helyzetét és annak további menetét. A párt és a kormány határozata alapján hazánkban 1968- ban kezdődött el a hosszútávú tervezőmunka. Viszonylag újszerű feladatról van szó, amelyhez a hazai és nemzetközi tapasztalatok csak kismértékben állnak rendelkezésre. Ezért e munkában a tervezőapparátuson kívül más szakemberek jelentős körét is bevonták. Kilenc bizottságot hoztak létre a területi tervezés kérdéseinek tanulmányozására, távlati koncepciók kidolgozására, illetve a hosszútávú tervezés metodikai, elvi problémáinak elemzésére és gazdaságpolitikai összehangolására. Mintegy kétezer szakember közreműködésével 350 elemzés, tanulmány, hipotézis és részkoncepció készült, amelyek egyeztetése folyamatban van az Országos Tervhivatalban. E nagyszabású munkához a legkorszerűbb számítógépeket is igénybe veszik. A tervezőmunkát részben az elmúlt húsz év alaposan elemzett tapasztalataira, másrészt a tudományos felvázolt prognózisokra építik. A tervezőapparátus folyamatosan konzultál a munkában részt vevő bizottságokkal, s várhatóan 1973 közepére kialakulnak a hosszútávú fejlesztés keretei és alternatívái. E keretek, távlati fejlesztési elvek az 1985-ig szóló feladatokat szabják meg, s utána — 1973 és 1975 között — az 1990-ig szóló elképzelésekkel egészítik ki a koncepciókat. Az 1990-ig szóló elgondolások kialakításával távolról sem fejeződik be a hosszútávú tervezőmunka, mert továbbra is folyamatosan elemzik a tapasztalatokat, megalapozzák az 1990 utáni távlati terveket. A tanácsok ipari osztályához tartozó vállalatok bér- és jövedelemelosztását vizsgálta meg a közelmúltban a HVDSZ Pest megyei bizottsága. Általánosan jellemző az érintett tizenegy vállala- latra, hogy míg a termelés növekszik, a munkáslétszám csökken. Ennek oka a kényszerű létszám-takarékosság, az üzemek jó része ugyanis munkaerőhiánnyal küzd. Elsősorban szakmunkásokra, szerelőkre, lakatosokra, esztergályosokra lenne szükség. Belső átcsoportosítással, illetve ipari tanulók képzésével próbálják enyhíteni a gondokat. A Ceglédi Cipőipari Vállalat tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy a fiatalok egyhamar nem pótolják a gyakorlott szakmunkásokat. Az elmúlt években megváltozott a helyi iparban a munkaerő összetétele, nőtt az alkalmazottak száma, ezen belül elsősorban a műszakiaké. Száz munkásra tavaly 22 alkalmazott és nyolc műszaki jutott. Tavaly a tanácsi vállalatoknál 3—5 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. Az átlagbérek kialakulásában jelentős része volt az évközi juttatásoknak s így a jövedelem a munkásoknál 7,6, az alkalmazottaknál 3,4 százalékkal emelkedett. Ha azonban nem összességében nézzük a vállalatokat, hanem egyenként, kiderül, hogy a bérgazdálkodás a Zsámbéki Műanyagipari Vállalatnál, a Váci Autójavító és Fémipari Vállalatnál, a Nagykőrösi Faárú- és Dohányzócikk- ipari Vállalatnál és a Mo- nori Kefegyárban romlott. Az okokat elemezve megállapították : a bérfejlesztési befizetés összekapcsolása a hatékonysággal azt eredményezte, hogy az indokoltnál nagyobb mértékben csökkent a személyi jövedelem a nem nyereséges vállalatoknál. A Ceglédi Cipőipari Vállalatnál nem volt bérfejlesztés, a létszám csökkenése miatt viszont a bérszínvonal automatikusan magasabb lett; s bár nem volt termelés mögötte, a befizetési kötelezettség nőtt. A vizsgálat tapasztalataiból arra következtetnek, hogy a szabályozók nem segítik a szolgáltató tevékenységet, mert ez, mint ismeretes, nem hoz nyereséget. Igaz, hogy a szolgáltatást végző üzemek kapnak dotációt, ebben azonban nincs egyértelműen meghatározva a bérfejlesztés mértéke. Ezért olyan törekvés tapasztálba tó, hogy a szolgáltatás visz szaszorul s a nyereséget hoz' feladatok kerülnek előtérbe A HVDSZ megyei bizottsága több javaslatot dolgozott ki: indokoltnak tartjr például a szociális juttatások növekedését. A felmérés szerint ugyanis a hely iparban a béren kívüli jut tatások idén nem érik el a tavalyi szintet. A dolgozók érdekvédelme megköveteli azt is, hogy a vállalatok, ha nyereségesek, adják meg a 3 százalékos bérfejlesztést. (s. i.) Gyorsfagyasztóit Bodza, exportra Teljes üzem van a székes- fehérvári hűtőházban: a kitűnő zöldbabtermésnek köszönhető, hogy az idén 100 vagonnal tartósíthat a hűtőház ebből a közkedvelt főzelékféléből. Kedvelik a háziasszonyok a gyorsfagyasztott, gyalult tököt is. Ebből is lesz elegendő mennyiség: ötvenvagonnyit tartalékolnak a télre a hűtőkamrákban. Hamarosan megkezdik a szilva feldolgozását, és hozzáláttak a bodza gyorsfagyasztásához is. Külföldi megrendelésre 35 vagonnyi bodzát dolgoznak fel. A megrendelők élelmiszer- festéket készítenek belőle. Káliföldpát mezőt találtuk Baranyában, a keleti Mecsek földtani térképének készítése közben, a felső-pannonkori homokban, gazdag káliföldpát- vagyont találtak. A szén-, az urán-, a kővagyon mellett tehát újabb nagy értékű ásványmező kínálkozik felhasználásra. Sorsa azonban még sok-sok vizsgálat, elemzés eredményétől függ. A Központi Földtani Hivatal megbízásából fúrásokat, kutatóárkokat készítettek, hogy körülhatárolják a földpát előfordulási helyét. 22 vonalon Gyorsabb utazás - gyorsjáratokkal Kilenc kilométer Pest megyében — Budakesziről a 122-es A nagyvárosok tömegközlekedési igényeit világszerte egyre nehezebb megfelelően | kielégíteni. Szaporodnak a gépjárművek, nő a közutak zsúfoltsága, lelassul a közlekedés. A lassulás egyik lehetséges ellenszere az a megoldás, amelyet fővárosunkban vezetett be a Budapesti Közlekedési Vállalat, nevezetesen a gyorsbuszhálózatot. A naponta ismétlődő csúcsforgalmak ma már bizonyították a megoldás helyességét. A gyorsbuszhálózat létrehozását komoly munka előzte meg, míg a tervek végül 1969-ben készültek el, de a járatok többségét csak egy esztendővel később indították meg. Néhány gyorsbusz csak a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban közlekedik, de akad olyan járat is, ahol csak gyorsbusz közlekedik. Természetesen mindehhez körültekintő felmérésekre volt szükség, szinte minden megállóhely utasforgalmáról adatokat kellett begyűjteni. Jelen pillanatban Budapesten huszonkét gyorsbuszvonal van, az utasok 65 százalékának biztosítanak így kedvezőbb utazási lehetőségeket. Az utazási sebesség 20 százalékkal növekedett. A Budapesti Közlekedési Vállalat adatai szerint az időmegtakarítás egy-egy utas részére, az alapjárathoz viszonyítva 2,1 és 3,9 perc között van. A forgalom biztonsága a gyorsbuszok közlekedése mellett sem romolhat. A menetidőket is úgy kellett megállapítani, hogy az átlagos képességű gépkocsivezetők is be tudják tartani. A gyorsbuszhálózat fejlesztése továbbra is szükségszerű. Várható, hogy különböző új járatok bevezetése mellett némely vonalon a csúcsforgalmi időszakon túl is közlekedni fognak gyorsbuszok. A 176-os gyorsjárat bevezetését a harmadik negyedévre tervezi a BKV, ezen a vonalon 100 férőhelyes autóbuszok fogják szállítani az utasokat. A 181-es a kelet—nyugati metró elkészülése után indul majd első útjára. Ugyancsak az év végén, amikor a Fehérvári úton középre rendezik a villamossíneket, átépítik és korszerűsítik az utat, elindul a 103-as gyorsjárat is, amely- lyel várhatóan javulni fog a XXII. kerület közlekedése. A hálózat egyébként kiterjed a megye területére is. A 122-es Budakesziről jár a Moszkva térre, naponta több mint 9000 utast szállítva. A 138-as a Csepel Autógyárat köti össze a fővárossal, s csaknem kilenc kilométert megtéve Budapest határain kívül, 4000 utast szállít. F. B.
