Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

1972. JÚLIUS 2., VASÁRNAP PEST HF.CYLI kJCÍVÍOD AUGUSZTUS 18. Mezőgazdasági fiatalok nemzetközi vetélkedőié Napjainkban és az elkövet­kező/években egyre több fia­tal mezőgazdasági szakmunkás dolgozik mezőgazdasági gép­pel. Éppen ezért a KISZ Központi Bizottsá­ga meghirdeti a mezőgaz­dasági gépekkel dolgozó fiatalok III. nemzetközi és országos vetélkedőjét. A versenyző fiatalokat a KISZ megyei bizottságai az illetékes szakigazgatási és társadalmi szervek közreműködésével já­rási, illetve területi versenye­kén választják ki. Az országos erőpróbán ennek megfelelően hazánk 19 megyéjét 209 fiatal képviseli. A mezőgazdaságban dolgozó ifjak technikai hozzá­értésének versenyére Moson- magyaróvárott kerül sor au­gusztus 18. és 20. között. A ti­zenegy főből álló, 30 éven aluli fiatalokból összeállított megyei csapatokon kívül ugyanakkor számot adnak tudásukról a szocialista országok két- Itét főnyi küldöttségei is. A nemzetközi versenyben bol­gár, cseh, lengyel, román, szovjet és jugoszláv verseny­zők indulására számítanak. A legmagasabb pontszámot elért három megyei csapatot díjazza a zsűri, illetve megjutalmazza a legjobb egyéni teljesítményt nyújtó fiatalokat^ valamint a győztes csapatokat felkészítő ifjú szakembereket is. A Magyar Földrajzi Társaság vándorgyűlése A Magyar Földrajzi Társa­ság 65 évvel ezelőtt, 1907-ben Kecskeméten tartotta első vám dorgyűlését, s a TIT megyei szervezetének közreműködésé­vel most ott rendezte meg a 25. jubileumi tanácskozást is. A szombaton megkezdődött vándorgyűlés fő témakörei az Alföldhöz kapcsolódnak. Elem- , zik például Bács-Kiskun me- j gye ipari fejlődését, s szó lesz j az alföldi városok agrárszer­kezetének átalakulásáról, vala­mint a tanyavilag problémái­ról. Magyar-bolgár kereskedelmi tárgyalások Borsos László belkereskedel­mi miniszterhelyettes vezetésé­vel szombaton küldöttség uta­zott Szófiába, ahol az 1972. évi választékcsere alakulásáról, a j tárgyalnak a bolgár belkeres- hosszútávú műszaki-tudómé- j kedelem vezetőivel. j nyos együttműködés rendsze­rének kialakításáról, áruházi hetek kölcsönös szervezéséről Népfrontbizottsáff a tanyán A felhívás meghallgatásra talált A Hazafias Népfront V. kongresszusa állásfoglalásában rögzíti: „A népfront a szocia­lista nemzeti egység erősítése érdekében tömöríti a társada­lom erőit. Az eddigi eredmé­nyek, tapasztalatok alapján joggal szólíthatunk cselekvő résztvételre minden állampol­gárt. A népfrontmozgalom kel­letéiben egyre többen megta­lálják azt a közérdeket szolgá­ló munkaterületet, ahol meg­győződésük, érzelmeik, kép­zettségük és érdeklődési kö­rük szerint hasznos társadalmi, közéleti tevékenységet fejthet­nek ki.” Pest megyében több mint 80 ezer ember él külterületen, je­lentős' százalékuk tanyán, ök hogyan kapcsolódhatnak be a közéletbe? A városoktól, köz­ségektől kilométerek választ­ják el őket, és ezeket a kilo­métereket télen embert és jár­művet akadályozó hó, nyá­ron embert és járművet fogó homok fedi. Kevesen vállal­koznak arra, hogy napi mun­kájuk mellett begyalogoljanak vagy bekerékpározzanak a várospa, községbe „társadalmi életet ’ élni”. Pedig társadal­munk igényli és köszönettel veszi minden becsületes ál­lampolgár kézzelfogható és kézzel nem fogható segítsé­gét, tanácsát, ötletét, javasla­tát is. A tanyai emberek ho­gyan tudják kivenni részüket a közösségért végzendő műn- kából ^ Egyáltalán, megvan-e ben­nük a részvétel, a segítés, a tenniakarás szándéka? Más már az élet _Megvan! — mondja Bor­sos József, a Nagykőrösi Ál­lami Gazdaság tűzrendészeti előadója, az 1-es alapszerv párttitkára. — Húsz éve va­gyok itt a vállalatnál, 1955- ben kerültem ide, Feketére, a gazdaság központjába. Eleget járom a tanyavilágot, úgy ér­zem, ismerem a tanyai embe­reket. Bizonyos, hogy ma már nem úgy élnek, mint húsz-har­minc éve. A tanyai ember is szeret hallani, tanulni, s sze­retne cselekedni is a közös­ségért. Ma már a tanyai em­ber sem elégszik meg azzal, hogy egy héten egyszer vegye kezébe például az újságot. Hirtelen, ahogy összeszámo­lom, a közelben vagy nyolc tanyán van akkumulátoros te­levízió, pedig az nem olcsó mulatság. Ez azt mutatja, hogy* a tanyán is nő az igény. A Hazafias Népfront megyei vezetői a februári népfrontvá­lasztások előtt felhívták a vá­rosi és községi népfrontbizott­ságok figyelmét: keressék-ku- tassák azokat a módokat, le­hetőségeket, amelyek segítsé­gével a tanyai emberek is be­vonhatók a népfront munkájá­ba. Április 17-én Nagykőrösön, az állami gazdaság központjá­ban, megalakult a tanyai nép­frontbizottság. Az alakuló ülé­sen mintegy százhúszan je­lentek meg, az állami gazda­ság és a Dózsa Termelőszövet­kezet torütetén elszórt tanyák­ról. Öttagú vezetőséget válasz­tottak, az elnök Czira Sándor, az állami gazdaság kerületi igazgatója, a titkár pedig Ben- cze Béla, az állami gazdaság párttitkára lett. Ügy döntöt­tek, hogy a tanyai népfrontbi­zottság klubformában műkő-. Óik, s a rendszeres összejöve­telekre a gazdaság felajánlot­ta központjában a szép klub­helyiséget. , Kiépíteni a társadalmi centrumot — A gazdaság és a termelő- szövetkezet területén mintegy száz tanya lehet — mondja Horváth Lehel .iskolaigazgató, a nagykőrösi városi népfront­bizottság elnöke —, két-há- romszáz ember él azokon a ta­nyákon. Maga a gazdaság köz­pontja is kiesik a várostól vagy négy kilométerre, de a környéknek valóban az a köz­pontja. Szeretnénk, ha a ta­nyai népfrontbizottság révén nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, politikai és kultu­rális centrum is lenne. Szeret­nénk, ha a bizottság rendsze­resen törődne a tanyai embe­rek gondjaival, bajaival, ösz- szegyűjtené kívánságaikat, tol­mácsolná azokat az illetékes szerveknek és a lakosság moz­gósításával közreműködne megoldásukban. — Az indulás azt bizonyítja, hogy a feladatoknak a bizott­ság eleget tud tenni. Számos jel mutatja ezt. Mindenek­előtt — a vezetőség. Bencze Béla például eddig Is egyik legjobb, leglelkesebb népfront­aktívánk volt... Aztán; ör­vendetes, hogy az alakuló ülé­sen ott voltak a környéken lakó tanácstagok is. A bizott­ság az első feladatok egyike-' ként mindjárt vállalta is, hogy közreműködik a tanácstagi be­számolók megszervezésében. És ígéret volt maga az alakuló ülés. A megjelentek azon me­legében elmondták legégetőbb problémáikat, és körvonalazó­dott néhány konkrét tennivaló is. Szóba került az utak rendbehozása, kiigazítása, s akik ezt szóba hozták, mind­járt hozzá is tették: szívesen részt vesznek a munkában. Igényként merült fel, hogy le­gyen rendszeresen mozi a ta­nyán, teremtsünk sportolási lehetőségeket a fiataloknak, szervezzünk mezőgazdasági akadémia félét, de valami ol­dott, közérthető, közvetlen for­mában. A folytatás is ígéretes — A jó kezdet jól is folyta­tódott — eddig. Felvettük a kapcsolatot a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat veze­tőivel, s ök vállalták az aka­démia megindítását a fenti feltételekkel. A városi műve­lődési osztály felkarolja a mo­ziügyet, Nagykőrösnek van Is­meretterjesztő autója, ez ren­delkezésünkre fog állni. — A bizottság a klubban május végén megrendezte az első összejövetelt. Dózsára em­lékeztünk, majd a fiatalok ab­ban vetélkedtek; ki tud többet a parasztvezérről. Alaposan felkészültek, meglepően sokat tudtak. A győztesek emlékla­pot és jutalomkönyvet kaptak. Vagy hetven részvevője volt ennek az estnek. — A közeli jövőben még két, ehhez hasonló tanyai népfront­bizottságot akarunk létrehoz­ni, egyet Felszegen, a Hunya­di Tsz'környékén és egyet a tormási részen. Tormáson már szervezzük is. — Az az igazság, hogy az emberek igénylik ezt a bizott­ságot, klubot — mondja Bor­sos József. — Igényeljük mi is, akik itt lakunk a gazdaság központjában, de még inkább igénylik a távoli tanyákon élők. Az emberek egy jó iro­dalmi előadásért, egy jó politi­kai vitaestért szívesen megte­szik a kilométereket. Nyáron a sok munka miatt talán nem annyira, de ősszel, télen fel­tétlenül! Gondolom, ez a kez­deményezés beváltja a hozzá fűzött reményeket. A Hazafias Népfront megyei vezetői a februári népfrontvá­lasztások előtt felhívták vala­mennyi városi, községi nép­frontbizottság figyelmét a ta­nyán élők igényeire, gondiaira, közéletbe való bekapcsolásuk fontosságára. A felhívás alig- aliff talált halló fülekre. Nagy­kőrösön igen. Deregán Gábor ifjúság és fárssMss! A TÖRTÉNELEM SORÁN mindén társadalmi osztály és érdekeit kifejező állam nagy figyelmet fordított az ifjúság nevelésére. A szocializmust építő társadalmakban az ifjú­ság helyzete a párt ifjúságpoli­tikájának szerves része, ezért is esett olyan sok szó a kom­munista és munkáspártok 1969-es moszkvai nemzetközi tanácskozásán az ifjúságról. Leoinyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára mondta: „Érthető, bogy a testvérpártok ma nagy figyelmet fordítanak az ifjúsá­gi munkára. Hiszen tény, hogy a tőkés országokban a fiatal nemzedék s ezen belül a diák­ság körében forradalmi erje­dés megy végbe. Az ifjúság hatékonyam küzd az imperia­lista háborúkra, a burzsoá tár- sadalofn militarizálására, a dolgozók demokratikus jogai­nak megnyirbálására irányuló burzsoá próbálkozások ellen ... Bizonyos, hogy az imperializ­mus ellen harcoló fiatalok nagy dolgokat visznek majd véghez, ha elsajátítják a tudo­mányos szocializmus elméletét, és felfegyverzik magukat az osztályharcok . tapasztalatai­val ... A fiatalok az őket fog­lalkoztató kérdésekre a kom­munista és munkáspártoktól kaphatják meg a megfelelő válásét, e pártok világos pers­pektívát tárhatnak eléjük a társadalom forradalmi fejlődé­sének útjairól”. Ezt tette az MSZMP Köz­ponti Bizottsága is, amikor több mint két évvel ezelőtt egyik legfontosabb társada­lompolitikai kérdésként tár­gyalta meg az ifjúságpolitika időszerű feladatait. A Köz­ponti Bizottság ülése alapján hozott állásfoglalást a felnőtt korosztály és az ifjúság is vá­rakozással, érdeklődéssel fo­gadta. A közvélemény reagálá­sa különböző volt. A • felnőtt korosztály jelentős része a ha­tározat minden részletét az if­júság megítéléséit, nevelésének feladatait megvalósíthatónak, reálisnak tartotta. Tapasztal­ható volt azonban a felnőttek és az ifjúság körében kedve­zőtlen megnyilatkozás is. Esetenként napjainkban is ta­lálkozunk ilyenekkel. Előfor­dul, hogy az ifjúság körében végzendő nevelőmunkáért egyedül a KISZ-t teszik fele­lőssé, másrészt az ifjúságot a fiatalok egyes szélsőséges cso­portjainak viselkedése alapján ítélik meg. Sokan adminisztra­tív intézkedéseket, a társadal­mi szigor szükségességét han­goztatják. Tapasztalható az is, hogy a fiatalok egy része nagy igényeket támasztott az állás- foglalással szemben, azonnali intézkedéseket, gazdasági elő­nyöket, szórakozási, művelődé­si és érdekvédelmi problémák egycsapásra való megoldását várták. A SZÉLSŐSÉGES ÁLLÁS­PONTOKKAL SZEMBEN a reális valóság az, hogy a Köz­ponti Bizottság állásfoglalása óta figyelemre méltó változá­Rekord málnatermés A bernecebaráti Hunyadi Tsz hires a bogyósgyiimöles-ter mesztéséről. Százhúsz hold málnásában rekordtermést értek el az idén: holdanként 60 mázsa gyümölcsöt szednek. A képen a málnabegyüjtő helyre érkeztek a kiskocsik. Az átvevőhely­ről a Budapesti Konzervgyárba szállítják a málnát. sok tanúi lehetünk. A pártbi­zottságok és a területi párt­szervek megkülönböztetett fi­gyelmet fordítának az ifjúság nevelésére, rendszeresen ellen­őrzik a határozat végrehajtá­sát. Megvalósulás útján van a kívánalm*aknak megfelelő tár­sadalmi munkamegosztás az if­júság nevelésére. Megalakult az országos ifjúságpolitikai és oktatási lanács, az országgyű­lés megtárgyalta és elfogadta az ifjúságról szóló törvényt, megfelelő határozatokat hozott az ifjúság neveléséről és ér­dekvédelméről, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, a Ha­zafias Népfront és számos mi­nisztérium állásfoglalása, vég­rehajtási utasítása szolgálja' az ifjúság képzésének, pályakez­désének, anyagi és szociális helyzetének javulását. Az egészséges fejlődést és a szemléletváltozást igazolja az is, hogy jelentősen növekedett az ifjúság közéleti szereplé­sének lehetősége. Pest megyé­ben a községi, városi tanácsok tagjainak 16 százaléka 30 év alatti fiatal, és jelentősen nőtt számuk a megyei tanácsban is. A szakszervezetek választott tisztségviselőinek 31 száza­léka f iatak „ Hasonló a helyzet a Hazafias Nép­front és a tömegszerveze­tek vezeíőtestületeinek össze­tételénél is. Az a feladatunk, hogy ezeket a fiatalokat meg­tanítsuk a közéleti tevékeny­ségre, a rájuk bízott feladat megoldására. Szükséges, hogy érzékeljék az egész társadalom és az ifjúság érdekeinek össz­hangját, és ennek megfelelően éljenek javaslatokkal és vál­laljanak tevőleges részt a párt-, tanácsi és egyéb vezető­testületek munkájában. örvendetes, hogy megyénk­ben a társadalmi és tömeg­szervezetek egyre több felada­tot vállalnak az ifjúság neve­léséből, kialakított terveiknek megfelelően. Együttműködési tervek készültek, javult a ko­ordináció. AZ EDDIGI INTÉZKEDÉ­SEK HATÁSA az iíjúságra^és más rétégekre általában ked­vező. Az egészséges közvéle­mény megértéssel és megelége­déssel fogadja az intézkedése­ket, és támogatja megvalósítá­sukat. A fiataloknak jólesik a párt gondoskodása, törődése. Megteremtődtek az érdekvé­delmi munka jobb feltételei, általában elmondható, hogy a legtöbb helyen ma már a KISZ-vezetőktől függ, mennyi­re tudnak élni a lehetőségek­kel, megfelelően tudják-e kép­viselni a fiatalok érdekeit. A felnőttek azon kis részié­nek, amely még mindig kétel­kedik az ifjúságnak nyújtott bizalom, az intézkedések in­dokolatlanságában, figyelmébe ajánljuk Kalinyin szavait: „Az ifjúság az emberiség legnagy­szerűbb és legmozgékonyabb osztaga, hiszen nem véletlen, hogy minden forradalmi meg­mozdulásban az ifjúság jár az élen. Az ifjúság pompás része az emberiségnek, és a fiatal­ságnak ezeket a tulajdonsá­gait, sajátosságait óvnunk, ápolnunk és fejlesztenünk kell.” Ezt a feladatot a KISZ egy­maga nem vállalhatja. A tár­sadalom egészének összefogá­sára van szükség. Valamennyi felnőtt a maga munkaterüle­tén, hivatalában, intézményé­ben felelős azért, hogy ezek a jó tulajdonságok átplántálód- janak az ifjúságba. Az ifjúság nevelésében a hi­vatásos intézményeken, peda­gógusokon, pártszervezeteken és a családon túlmenően meg­határozó szerepe van a mun­kahelynek. A munkahelyen a fiatalokat sokféle üzemi és társadalmi hatás éri, míg a felnőtt társadalom teljes érté­kű tagjaivá válnak. Nagy fi­gyelemmel kísérik az idősebb nemzedék, a szakmunkások és tanítómestereik munkáit és hallgatják véleményüket. Szí­vesen veszik a szakmai taná­csokat, a jóhiszémű figyelmez­tetést, de az idősebbek szavát nem kritika nélkül és nem alázattal fogadják el. Az em­berek szorgalmát, a lógást, a becsületességet, a felületessé­get, vagy pontosságot, tehát a pozitív és negatív tapaszta­latokat is egyaránt érzékelik. Az ifjúság szemléletét, élet­módját, kialakuló nézeteit és erkölcseit elsősorban a munka formálja, a gyakorlatban is­merik meg és látják azokat a konfliktusokat,' sokszor igaz­ságtalanságokat, ami vezető és > beosztott, munkás és munkás között a munkahelyen törté­nik. SZOCIÁLIS HELYZETÜK VÁLTOZIK. Munkájuk során anyagilag is változást észlel­nek. A mimika révén alakul ki baráti koruk és annak alapján folytatják társadalmi tevé­kenységüket. A társadalmi ter­melés folyamatában elfoglalt helyüknek megfelelően alakul anyagi, eszmei és tudati viszo­nyuk a társadalomhoz. Kifej­lődik közvetlen célja, tervezi jövőjét, miközben a munkás- osztály tagja, vagy az értel­miségi réteg képviselőjeként a társadalom teljes értékű pol­gára lesz. Az idősebb nemzedék meg­nyilatkozása a múltbeli inas­évek, az ifjúmunkássors em­legetése bizonyos kispolgári réteg véleménye, esetenkénti gúnyos politikai megjegyzése, méltatlankodása nem tesz ked­vező hatást a fiatalokra. Ezt ellensúlyozzák a józan, politi­kailag tisztán látó, a párt poli­tikáját ismerő, a szocializmus ügyéért tettrekész dolgozók. ■* PEST MEGYE PÁRT-, ÁL­LAMI ÉS TÖMEGSZERVE­ZETEI az ifjúság fenti tulaj­donságainak ismeretében kö­vetkezetesen munkálkodnak a párt ifjúságpolitikai határoza­tának végrehajtásán. Számos intézkedést hoztak annak ér­dekében, hogy segítsék a fia­talok továbbtanulását, szabad idejének hasznos eltöltését, valamint javítsák anyagi és szociális helyzetét. A megyei tanács több tízezer forintos ösztöndíjat alapított a tehetsé­ges fizikai munkás gyerekek továbbtanulásának segítésé­re. Kilenc járásból hat rendel­kezik széles társadalmi össze­fogással létrehozott úttörő és ifjúsági üdülőtáborral, ame­lyekben évente az ország leg­szebb vidékein mintegy tízezer fiatal üdülését, szórakozását biztosítják. Az üzemi, szak- szervezeti bizottságok nagy gondot fordítanak a pálya­kezdő fiatalok beilleszkedésére, az első munkahely megszeret­tetésére és a kezdő fizetések kedvező megállapítására. A községi tanácsok társadalmi összefogással több helyen lé­tesítettek ifjúsági klubot, gon­doskodtak felszerelésükről. Az eredményekét tovább sorol­hatnánk, a főfeladat azonban az, hogy a különböző állami és társadalmi szervek tevékenysé­gének jobb összehangolásával tovább dolgozzunk a határo­zat megvalósításán. Fontos szerep hárul a Ha­zafias Népfrontra, a helyi ta­nácsokra, az MHSZ-re és a sportszervekre. Tanítsák to­vább a fiatalokat a közéleti tevékenység gyakorlására, bontakoztassák ki aktivitásu­kat, tettrekészségüket, hogy a szocialista társadalom teljes értékű állampolgáraivá válja­nak. (A határozat végrehajtása csak akkor lesz eredményes, ha a fiatalok is aktívan és ön­zetlenül vállalnak részt a szo-^ cialista építés feladataiból a munkában, a tanulásban és a társadalmi tevékenységben. Érdemes a fiatalok gondo­latába idézni Kádár János elv­társ szavait: „önöknek, fiata­loknak, tudva azt, hogy az ember létének alapja a munka és boldogulásának útja a szo­cializmus, mindenekelőtt ta­nulniuk kell. Meg kell ismer­kedniük társadalmunk vezető eszméivel és el kell sajátíta­niuk azt *•a tudást, amely ké­pessé teszi a mai fiatalokat ar­ra, hogy holnap egy, a jelenle­ginél fejlettebb társadalmat, jobb életet teremtsenek a né­pek és önmaguk számára.” A MAI KOR TEHAT TÖBB FELELŐSSÉGET KÍVÁN a fiataloktól, de a mai felnőtt nemzedéktől is, az állami és tömegszervezetek vezetőitől, mindenkitől, aki látja, éli a fiatalok tetteit, munkáját, vi­selkedését. Ez esetben is iga­zak a költő szavai, nem elég akarni, de tenni, tenni kell! Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom