Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-29 / 177. szám

t 1972. JÚLIUS 29., SZOMBAT Árammérőben Napirenden: a munka- és üzemszervezés Á Ganz Villamossági Művek [ gödöllői Árammérőgyárában a ] közelmúltban a pártbizottság ; kibővített ülésen foglalkozott J — az MSZMP KB 1971. decem- j bér 1-i határozata alapján — | a termelékenység alakulásával, az üzem- és munkaszervezés helyzetével. A téma azért ke­rült napirendre a gyárban, mert a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium utasítása szerint az Árammérőgyárban mintasze­rűen kell végrehajtani a mun­ka- és üzemszervezéssel kap­csolatos feladatokat, úgy, hogy az itt szerzett tapasztala­tokat majd a későbbiek so­rán más vállalatok is hasz- . nosíthassák. között az anyagmozgatást is átszervezzük és a jelenlegi lét­számot legalább 10 százalékkal csökkentjük. A továbbiakban pedig irányelveket dolgozunk ki az üzem- és munkaszerve­zésre. Szeretnénk elérni, hogy az ez­zel kapcsolatos teendők ne kampánymunka-jellegűek le­gyenek, hanem szerves részei a napi munkának. — Lehet, hogy első hallásra túl soknak tűnik az, amit vál­laltunk. Dolgozóink munkasze­retete azonban biztosíték ar­ra, hogy eleget tegyünk kötele­zettségeinknek. Ä. E. — Gyárunkra elsősorban azért esett a választás, mert az utóbbi években szép ered­ményeket mutattunk fel — mondta Kürti István, az Áram­mérőgyár terv- és munkaügyi főosztályvezetője. — Évről év­re teljesítettük terveinket, ma­radéktalanul eleget tettünk a belföldi és külföldi kötelezett­ségeinknek, és 3,5—4 százalék­kal emelkedett évenként a gyárban a termelékenység. Ezenkívül jelentősen bővítet­tük termelőegységeinket, új kazánházat építettünk, dolgo­zóinknak pedig 1000 személyes öltözőt adtunk át. Természete­sen az eredmények mellett hiányosságok is tapasztalhatók, és a jövőben ezek felszámolá­sára kell nagy gondot fordíta­nunk. A gyár pártbizottsága fel­mérte a lehetőségeket, és meghatározta a soron kö­vetkező feladatainkat. — Melyek a legfontosabb feladatok? — Mindenekelőtt a közvéle­mény formálása. Meg kell győzni az embereket, hogy nemcsak beruházással és lét­számnöveléssel érhetünk el eredményeket. A termelésszer­vezéssel, gyártás- és gyárt­mányfejlesztéssel kapcsolatban is akad még teendőnk. Elhatá­roztuk például, hogy többek Kéttarifások A gyár műhelyében műszakon­ként több száz fogyasztásmérőt állítanak össze. Képünkön fontos alkatrészeket, a számdobsorokat szerelik a kéttarifás áram­mérőbe. Urbán Tamás felvétele Az önállóság ösztönzője Július elsejével tért át az úgynevezett megreformált bel­ső mechanizmusra az aszódi ÁFÉSZ. A bolti, vendéglátói, felvásárlási és szolgáltatói ág felelős gazdája az árubeszer­irányít, beleértve a személyi és technikai feltételek biztosítá­sát is. A többféle érdekeltségi fel­tétel között is figyelemreméltó a nyereséges gazdálkodásban való közvetlen szerepe: a meg­határozott értéken felüli min­den egyszázalékos többlet után ezer forint prémiumban része­sül az alapegység vezetője. A boltvezetők javadalmazása ugyancsak az új feltételek sze­rint módosul. zestol az értékesítésig önállóan Nem fogadják be a vizet Fedetlenek a tisztítók Bevásárlás munka közben , Szövetkezeti bolt az ikladi gyárban Önálló kisegítő iskola Eddig tagozatként, az Im­re utcai általános iskola mel­lett működött az a kisegítő is­kola Gödöllőn, amely biztosí­totta a gyógypedagógiai okta­tásra szoruló gyermekek szak­szerű képzését. Öt tanuló- és egy napkö­zis csoportban több mint száz fiatal nevelését látta cl a tagozat, de a jövő tanévtől már oly­annyira gyarapodik a létszám, hogy hat tanuló- és két napkö­zis csoportot kell kialakítani. A tagozati szervezettség ezt már megnehezítené, hiszen két „gazda” is osztozott a felada­tokon: szervezeten eg a helyi általános iskola, szakmai irá­nyítás szempontjából a váci kisegítő iskola volt illetékes. Mindezek alapján született meg az a döntés, hogy az 1972/73-as tanévtől kezdődően a kisegítő isko­la önálló intézményként működjön. Az ehhez szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételeket biztosították, szeptembertől a Gábor Andor utcai iskolaépü­letben talál otthonra a város legújabb oktatási egysége. Mint már korábban hírül ad- tűk, megalakult az ikladi Ipa­ri Műszergyár munkásfogyasz­tási szövetkezeti tagozata az aszódi ÁFÉSZ kebelében. Az élelmiszer-háztartási bolt épí­tése jó ütemben halad, a tervek szerint augusztus 20-án megnyitják. Az üzlet feladata lesz a nagy létszámú, több műszakos, fő­képpen a környékről bejáró üzemi dolgozók ellátási gond­jainak a megkönnyítése. A munkás-tagozat intéző bi­zottsága kialakította a bevá­sárlás gyors, zavartalan lebo­nyolításának a módszerét, hi­szen annak a sajátos körül­ményekhez kell alkalmazkod­nia, hogy a bolt valóban be­tölthesse a hivatását. Műszak­váltások közben ugyanis kevés idő áll a dolgozók rendelkezé- i sére a hazautazásig, rövid ide­ig foglalkozhatnak az embe­rek a bevásárlással. Ezért az előrerendelést tartják célszerűnek. A rendelések benyújtására al­kalom lesz munkakezdés előtt, érkezéskor, de az úgynevezett szalagszünetek közben is, ami­kor a bolt büfékocsija végig­gurul az üzemeken és az el­árusító összegyűjti az árulis­tát. Munka végeztével becso­magolva, számlával együtt ve­hetnék át mindent a megrenr delők. Magyar-lengyel napok Isaszegen Emléktábla-avatás — Kiállítás — Hangverseny Isaszegen magyar—lengyel történelmi napokat rendez­nek a magyar szabadságharc­ban részt vett lengyel légió emlékére. Az isaszegi csatában — 1849. április 6-án — a ma­gyar tüzérség állásait az osztrák rohamok ellen a len­gyel légió védelmezte. A len­gyel forradalmi if jakból ver­buválódott gyalogos dandárt Wysocki József őrnagy — aki később ezredes, majd tábor­nok lett — irányította. A Damjanich és Klapka hadtestébe beosztott len­gyel önkéntesek végig- küzdötték a szabadság- harc egész tavaszi hadjá­ratát, részt vettek a váci, a nagy- sallói ütközetben is. S ők voltak azok, akiik 1849 nya­rán fedezték a magyar veze­tő politikusok menekülését Onsovánál. Lengyelországban Wysocki József forradalmár nevét együtt emlegetik Bemével, Dembinskyével, ő volt az 1830-as lengyel felkelés hőse. A demokrata felfogású sza­badságharcos 1848 novembe­rében jött Magyarországra, és Kossuth támogatására meg­szervezte a légiót. A csapat zászlajának avatására 1848 végén a Nemzeti Múzeum kertjében került sor, ahol Kossuth leánya vállalta a zászlóanya tisztét. A zászló ma is látható a var­sói hadtörténelmi múzeum­ban. Wysocki végig kitartott ha­ladó eszméi mellett, s követ­te a magyar szabadságharc vezetőit Törökországba, Ang­liába, majd Franciaországban telepedett le. A százhuszonhárom esz­tendővel ezelőtt történte­ket idézik most fel Isasze- gen szeptember 24 és ok­tóber 1 között. Az időpontot úgy választot­ták meg, hogy a magyar és a lengyel néphadsereg napja köré-csoportosíthassák az ese­ményeket. A programban emléktábla-avatás, a magyar és a lengyel katonai emléke­ket bemutató kiállítás, Chopin-hangverseny, lengyel filmvetítés szerepel. Előadást tartanak a lengyel légió je­lentőségéről, és megkoszorúz­zák a Katona-pallagon az is­meretlen lengyel kapitány sír­ját. Csak tatarozás Tatarozzák Gödöllőn a MÁV-állomással szemben levő fodrászatot. Az átalakítás alatt néhány napig szünetel a ki­szolgálás. Az igen látogatott üzletbe azonban ezentúl is az utcai csapról- hordják majd a vizet, mert a tatarozás nem jár együtt korszerűsítéssel. Kér­dés: ha már úgyis költenek az üzletre, miért nem korszerű, minden igényt kielégítő fodr ! rászatot létesítenek? Mikor alakul meg a Galga menti vízműtársulás? Nemcsak a fanács - a lakosság gondja is • Egy éve készült el a gö- döllő—veresegyházi vasút nyomvonalán a műút, s a vonatot felváltotta a busz. A kényelmes, sűrű járatú bu­szok azonban nem mindenki­nek okoztak örömet. Kiderült ugyanis, hogy ' az út csapadékelvezető ' csatornái nagyobb eső f után nem képesek befo­gadni a vizet s így a környékbeli házakat sokszor szinte „árvíz” fenye­geti. A várost átszelő Rákos­patak medre is eliszaposodott, Vasárnap Egerbe kirándul­nak a bagi Erkel Ferenc kó­rus tagjai. Ez afféle jutalom­kirándulás lesz — a községi tanács adott rá kétezer forin­tot. A másfél esztendeje ala­kult kórus ugyanis néhány héttel ezelőtt bronzdiplomát szerzett az országos minősítő hangversenyen. — Szép siker volt — álla­pítja meg Bagó József, a ba­gi művelődési központ igazga­tója s egyúttal az Erkel Fe­renc kórus karnagya. — Ez azonban folytatása csupán an­nak a sikersorozatnak, amit művelődési központunk az el­múlt esztendők során elért. Valóban, nem sok művelő­dési központ vagy művelődé­si ház dicsekedhet olyan sike­rekkel, mint a bagiak. Ifjúsá­gi klubjuk eddig három alka­lommal nyerte el a Kiváló klub címet. Tavaly Kiváló cí­met kapott a művelődési köz­pont is. Bábcsoportjuk, népi tántcsoportjuk és kisdobos kórusuk arany fokozatot ért s időnként valóságos folyam­má változik, fenyegetve a há­zakat és a kerteket. Hiányoznak a Sallai Imre utcában a csatornatisztító lejáratairól a fedőleme­zek, ha valaki a mély aknába be­leesik, súlyos balesetet szen­vedhet. Korszerű a közleke­dés, korszerű az út, az itt-ott fellelhető hiányosságok azon­ban nemcsak bosszantóak, ha­nem életveszélyesek is. Csiba József f ____________ el a megyei, illetve a járási versenyen. S most újra bene­veztek a Kiváló művelődési központ címért folyó versen­gésbe. S még egy bagi újdonság: a művelődési központ előte­rét kiállítóteremmé alakítják át A falak alsó részét lam­bériával vonják be, tárlókat és üvegvitrineket állítanak fel. Úgy tervezik, hogy au­gusztus közepén Fazekas Mar­git fotóművész tárlatával megnyithatják kiállítótermü­ket. —p— Sokakat foglalkoztat Bagón a regionális vízmű sorsa. Még 1968—69-ben kezdték gyűjteni az aláírásokat a községben, hogy felmérjék, ki igényli a korszerű vezetékes vizet. S mivel a lakosság 78 százaléka jelentkezett, Bag is csatlakozott a nyolc községet — Aszód, Bag, Do- mony, Kartal, Iklad, Túra, Gal- gahévíz, Hévízgyörk — össze­fogó regionális vízműhöz. Idén tavasszal falugyűlésen úgy tájékoztatták a helybelie­ket, hogy március-áprilisban megalakul a Galgamenti Re­gionális Vízmű társulat. Azóta azonban semmi sem történt. m Az érdekeltek aggodalma jo­gos: sok a községben a kisgye­rek, türelmetlenül várják az egészséges ivóvizet, hiszen Bag kútjainak 80 százaléka kó- lifertőzött. Ugyanakkor az is foglalkoztatja a helybelieket, ha sokáig húzódik a vízmű kivitelezése, akkor emelked­hetnek az építési költségek. A községi tanácsnak 1975- ig 1,2 millió forinttal kell hozzájárulnia a közös be­ruházáshoz; éves községfejlesztési alapja mindössze 200 ezer forint, a vízmű tehát évekre elviszi a község egész pénzét. A lakos­ság családonkénti hozzájárulá­sa 4000, illetve 550 forint, at­tól függően, hogy közkifolyó­ról kérik a vizet vagy a veze­téket bekötik a lakásukba. Az időhúzás tehát nem kö­zömbös sem a tanácsnak, sem a lakosságnak. Választ várnak. Gödöllő központjában, az új piactéren már a harmadik elárusító pavilon épült fel. A helybeli Petőfi Tsz úgy terve­zi, hogy vasárnap és ünnep­napokon is árusítanak fnajd, reggel 6-tól délelőtt 10-ig. Most már csak az a kérdés, hogy mikor? Mit ér a szép terv és a tetszetős elárusító pavilonok, ha a város lakói még mindig nen^ Vásárolhat­nak bennük?... A máriabesnyői vasútállomásra vezető Mikes Kelemen ut­ca sötét. A lakók többször kérték az Elektromos Művek helyi kirendeltségét, javítsák meg a lámpákat, pótolják a hiányzó égőket — mégsem történt semmi. Gyakran szünetel a világítás Gödöllő város belső főútvonalain is — de ez nem vigasztalja a máriabesnyői részen lakókat. Gödöllőről mondják — alvó város. Ezért tartják sötétben?. — Önkiszolgáló cipőpszlály nyílt a közelmúltban Gödöllőn, a Szabadság téri áruházban. A vásárlók már megbarátkoztak az új módszerrel. Gábor Viktor felvétele Kiállítóterem nyílik Bagón Jutalomkirándulás Egerbe Épül az új piac Várják a megnyitót Sötét az utca

Next

/
Oldalképek
Tartalom