Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-07 / 158. szám

1972. JÚLIUS 7., PÉNTEK PEST MEGY L ttfCírlm) Kishajó A győri Műanyaggyártó és Feldolgozó Ipari Szövetke­zetnél elkészült az .új, mű­anyag testű Marcal 6 elneve­zésű négyszemélyes kishajó, amelyet a rövidesen meg­nyíló szegedi ipari vásáron mutatnak be a vízisportokat kedvelő közönségnek. A poli­észter üvegszálas kishajó jó tulajdonságai közé tartozik, hogy lepkekönnyű, teste rendkívül szilárd, ugyanak­kor megfelelően rugalmas. A Marcal 6-ra szovjet gyárt­mányú, 25 lóerős Vihar és Moszkva típusú csónakmo­tor szerelhető. Szivárvány autószőnyeg Az autósok régi kérésének tett eleget az Országos Gu­miipari Vállalat: megkezdték a Palma Gumigyárban az autószőnyegek gyártását. A polipropilén alapanyagú, gu- mialáté^ps szőnyegek tisztít­hatok, A szivárvány min­den színében készülnek, s ki-ki gépkocsijának kárpitja színéhez válogathat. Az első ezer darab már az üzletekbe került, méretre szabva a Zsiguli, Wartburg, Moszkvics, Skoda, Volga, Trabant és Polski Fiat gépkocsihoz. Látványosság és szolgáltatás A Patkócsárda két oldala f /////! • •••• "1 Szolokotozok A toki Patkócsárda borpin­céjének hideg falára odaragad a fémpénz. Messziről jött ide­gen, nyomj fel a falra egy pénzérmét és meglásd, vissza­térsz még ide, kellemes emlé­keid 'színhelyére! A falat be­borítják, mint pikkelyek az ér­mék. A Patkócsárdába tavaly 1G ezer külföldi vendéget hozott különautóbuszokon — az Egyetértés Termelőszövetke­zettel kötött szerződés alapján — az IBUSZ, a SZOT, a Co- optturist, a Volán, az Express, a MALÉV. Mi szem-szájnak ingere Itt egy délután, egy este rendkívüli élmény a külföl­dieknek. Az Európa minden országából, Afrikából, a tenge­rentúlról jött turisták kattog- taitják a fényképezőgépeiket; emlék, ez igen; lesz mit muto­gatni otthon a szomszédoknak. Mert van itt lovasbemutató, méneshajtás, betyárok, igazi betyáröltözetben, a lovak le­fekszenek a földre, mint a ke­zes bárányok, a főlovász isko­lát mutat be, durrognak a ka­rikásostorok ! — Az ostordurrogtatásnak van a legnagyobb sikere — Mindenki a saját portája előtt... Járdát, minden mennyiségben! Mint a láncszemek, úgy il­leszkednek egymásba Kókán a közösség érdekeit szolgáló társadalmi akciók. — Négyezer nyolcszáz lako­sú községünk is csatlakozott a megyei tanács által meghirde­tett községfejlesztési, — szépí­tés! versenyhez — mondja Tóth József tanácselnök. — Eredetileg arra gondoltunk, legalább a község közepét dí­szítsék parkok, virágágyak. Aztán, ahogy egymásután kö­töttük meg a nem tanácsi irá­nyítás alá tartozó szervekkel az együttműködési megállapo­dást, úgy bővültek, gazdagodtak az eredeti elképzelések. A tanácstagok megbeszélték körzetük lakosságával, hogy mindenki vállalja saját portá­ja előtt az utca rendbentartá- sát, virágok elültetését, gondo­zását. Ennek külön is örülünk, mert korábban sokat bosszan­kodtunk az utcára dobált sze­mét, hulladék miatt. Érdemes idézni az együtt­működési megállapodásokból. Kezdjük a kisiskolásokkal: nemcsak vállalták, de már el is végezték a két iskola előtti utcarész parkosítását. A KISZ- esek egy kommunista vasár­nap keretében hozták rendbe a tanácsháza előtti teret, még parányi sziklakertet is vará­zsoltak a park közepébe. Ere­jükből arra is futotta, hogy FAIPARI BETANÍTOTT GÉPMUNKÁSOKAT (szalagfűrészhez és marógéphez), továbbá TMK-LAKATOSOKAT AZONNALI BELÉPÉSRE FEVESZ A FŐVÁROSI MŰSZAKI KEFEGYÁR. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest XIII. kerület Reitter Ferenc utca 19. megjavítsák az óvodások ud­vari játékait, padjait. Persze, a legszebb virág­ágyás sem mutat, ha mellette bokáig érő sárban kell gázol­niuk a gyalogosoknak. A helyi gazdasági szervek ezért az utcák rendbeho­zásához ajánlották fel se­gítségüket a községi tanácsnak: ' az ÁFÉSZ 20 tehergépkocsira va­ló homok és salak szállítását, a Kossuth Termelőszövetkezet pedig 10 ezer forint értékű gé­pi erőt biztosít díjtalanul. Amióta a villanyhálózat a község területének 99 százalé­kára eljuttatja a világosságot — a hiányzó 1 százalékot a ta- valy_ óta, egymástól nagy tá­volságra, elszórtan épült új házak adják —, a járdaigény került az első helyre. Évente 100 ezer forint jut járdaépítés­re Kókán, amiből nem sokra futná, ha a lakosság nem se­gítene. Szerencsére, segít: a tanács csak a cementlapokért fizet, a lerakását az érdekelt lakosok végzik el, társadalmi munkában. Az idén négy utcá­ban fejezik be így a járdaépí­tést, összesen 1 kilométer hosz- szúságban. — Ugyanígy, a lakosság ösz- szefogásával oldjuk meg leg­nagyobb gondunkat: az ivó- vízellátást — mondja búcsúzóul a tanácselnök. — Törpevízmű- vünk 1969-ben épült, egy mélyfúrású kúttal és húsz ut­cai közkifolyóval, de nem volt vele szerencsénk: a kút annyi­ra kishozamú, hogy csak a község egytizedét képes ellát­ni. Az idén ezért még egy ku­tat furatunk, s utána ivó­víztársulatot alakítunk. Az elkészült tervek szerint 17 millió forintba kerül majd a víztároló és a vezetékrendszer megépítése. Ekkora beruházást — természetesen — csak a kö­vetkező ötéves tervben tudunk befejezni. De akkor aztán minden lakásban benn lesz a vezetékes ivóvíz. ny. é. FELVESZÜNK Jelentkezés: 16 évet betöltött, fiatal lányokat és asszonyokat újonnan létesített, korszerű üzemünkbe két műszakos munkahelyre (könnyű, tiszta, ideális munkakörülmények), valamint 18 éven felüli férfi segéd- és betanít^“ munkásokat, továbbá adminisztrációs munkakörbe érettségizetteket és közgazdasági technikumot végzetteket. OGV Budapesti Palma Gumigyár Bp. IX., Lenhossék u. 3. Telefon: 140-860, 136-880. i mondja Juhász Sándor üzlet- I vezető. Aztán felsorakoznak a hin- tók és a Vendégek körbejárják a környéket. Később, akinek kedve van, lovagolhat. A ménes 30 lóból, egy-két éves csikókból áll és van hátasló. Kik lovagolnak? Ez is vele jár — Főként a fiatalok. Az idő­sebbek közül azok, akik egy­kor a lovasságnál szolgáltak. Szelídek ezek a lovak, olykor mégis megesik, hogy egy-egy vendég a fűben találja magát. Benn a csárdában külön szám az ital, az étel. A pincé­ben saját főzésű őszibarack­pálinka, fenn savanykás riz- ling, medoc, édes muskotály. — Fejenként nyolc deci az átlag. Ez elég is. A Patkócsárda télen-nyáron „üzemel”. Télen a disznótoros a sláger (az idén vagy 2 ezer adag fogyott el), egész évben pedig a „guiasch”. Az évi átlag S ezer adag. Évente a Patkócsárda bruttó bevétele 3 millió forint körül mozog, az idén szeretnék túl­teljesíteni. A csárda a tsz-nek egy külön üzemága, jó üzlet. Önköltségi áron Ez az érem egyik oldala. A másik? A Patkócsárda üzemi étkez­de is. Évente 30 ezer adag üze­mi ebédet főznek itt meg, na­ponta 140, most a nyári hóna­pokban naponta 170 adagot. önköltségi áron, 8 forintért juthatnak hozzá a szövetkezet és más intézmények, vállala­tok dolgozói, tsz-tagok, a pe­dagógusok, az iskolai napközi diákjai, Tök községbeliek, zsámbékiak egyaránt. A csár­da gépkocsija 10 üzemi étkez­débe szállítja rendszeresen az ebédet, köztük a termelőszö­vetkezet étkezdéibe. Ez tehát az érem másik ol­dala, melyről kevesebb szó esik. Mert nem olyan látvá­nyos, mint a betyár! Deregán Gábor Rózsaerdő Rózsaerdő pompázik Debre­cen határában, a Hortobágyra vezető út mellett. A debrece­ni Kertészeti Vállalat hathol­das rózsakertjében több mint hetvenezer tő borult virágba. Nyolcvanfajta rózsa illata és színpompája valósággal el­kápráztatja a látogatókat. A rózsaerdő vágott virágát a debreceni üzletekben árusít­ják. Ez a telep biztosítja az utánpótlást rózsatövekből a széles debreceni utcák parko­sításához, valamint a kiskert­tulajdonosok részére is. Teljes napfogyatkozás Csukcsföld (Szovjetunió) és a szomszédos területek nagy része felett július 11-én teljes napfogyatkozás lesz megfi­gyelhető. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia távol-keleti tudományos központjának il­letékességi köréhez tartozó északkeleti komplex intézet tudományos tanácsa már ki­dolgozta és jóváhagyta a teljes napfogyatkozás időpontjában végrehajtandó vizsgálatok ter­vét. LÉGIFELVÉTEL, Ráckevéról Urbán Tamás felvétele Budakeszin, a KISZ-épííőtáborban százhannincnyolc diák­lány kötözi a szőlőt. Reggel 6-tól délután 2-ig dolgoznak, s a délutáni órákban jut idő a pihenésre, sportolásra is. A székes­fehérvári, pécsi és dunaújvárosi fiatalokat a jövő héten már új turnus követi. Gábor Viktor felvétele HERNÁDI KENYER | A Szabolcs utcai kór­házban ta­lálkoztunk Rónai Lénárddal, akit vérsze­génység miatt kezeltek. Mikor kiderült, hogy a hernádi pék, a betegtársak közül sok ismerőse kereste fel. A környékbeliek. Olyanok, akik az általa sütött kenyérért még kis utazásra is hajlandók, a közeli falvakból. Híre van a hernádi pékség­nek ... — Szinte minden kenyér­gyárban dolgoztam. Hiszen már több évtizede vagyok eb­ben a szakmában. Nehéz mun­ka ez. Olyankor vagyunk az utcán, és megyünk a munká­ba, amikor mások még az iga­zak álmát alusszák. Ez a szak­ma hátránya. Ezért mennek egyre kevesebben erre a pá­lyára. Pedig ahol fény van, ott árnyéknak is kell lenni. Van­nak emberek, akik életükben még sohasem voltak — kivé­ve, ha mulattak —, éjjel két- három óra tájban az utcán. Vannak emberek, akik úgy halnak meg, hogy nem szívták be a hajnal illatát... Ne ne­vessen ki! Igenis, a hajnalnak, de minden napszaknak, meg­van a sajátságos illata, han­gulata. Mindig meglepődöm azon, hogy nincs két egyforma nap, amikor a falu emberei, s állatai ugyanúgy ébrednének... Minden reggel más és más kezdi a napot. Van úgy, hogy először a kutyák ugatnak, s erre ébrednek fel az emberek. Máskor meg randalírozó része­gek verik fel az állatokat. De nekünk nincs időnk tovább nézelődni! Sietni kell előkészí­Hol látnak szívesen? (A NEB nemrégiben tartott vizsgálata alap­ján megállapította: indokolatlanul megnőtt a reprezentálás a vállalatoknál.) — Kérsz kávét? — kérdezte hites társam reggel. — Kösz, nem. — Beteg vagy? — aggodalmaskodott. Természetesen feleslegesen, mert semmi ba­jom nem volt. Csupán tervgazdálkodást foly­tattam. Kilenc órára értekezletre hívtak meg: ott adnak minimum egy feketét. A déli ebéd­jegyem is elautam, mert épp akkor értekezem a másik vállalatnál, egészen bizonyos, szend­viccsel kínálnak. Ennyi tapintat lehet ben­nük, ha ilyen alkalmatlan idob n tárgyalnak. Amennyiben tévedtem, akkor sincs baj, mert délután összeülünk kis füstölgésre azzal a szö­vetkezeti vezetővel, akinek — lévén jól menő szövetkezet — úgy sem számít a reprezentá­lás. Van ott pénz, számolatlanul, nem ebben mennek tönkre. Bár lehet, .íogy csalódom és éhen mara­dok. Megbíráltam 1 últkorában a szövetke­zeti elnököt, és lehet, hogy törleszt: képes ott ültetni egész délután egy szendvics vagy Cola nélkül. Jártam már így! Az egyik nagyüzemben előre megbeszélt programom volt. Várt is az igazgató és helyettese. Színleg minden rend­ben levőnek látszott: udvariasak voltak, kész­ségesen elintézték, amit vállalatom nevében kértem, valami mégsem tetszett. Már elvé­geztük a dolgunkat, attól akár búcsút vehet­tem volna. Tovább ültem. Vártam. Mind ide­gesebben néztem az ajtót, mikor jelenik meg a titkárnő, és hoz valamit. Nem állhatok fel addig, nem sérthetem meg tárgyalófeleimet. Az ajtó nem nyílt. Sem konyak, sem fekete, sem sós stangli nem érkezett. Üdítő ital sem. Megbántottam volna valamivel üzletfelein­ket? Lehetetlen, hiszen eddig olyan könnye­dén, akadály nélkül intéztünk mindent. De mégis! Hiszen feszengenék. Az igazgató hol az íróasztalához ugrik, néz valami hirte­len fontos dolgot, szemmel látható, hogy meg­könnyebbül, amikor megcsörren a telefon. Beszélgetés közben mind hosszabb időre akad el a szó. Ebben a légkörben meg kell fagyni! Menni kellene. De mintha a székhez szegez­tek volna: mást mond az eszem és mást cse­lekszem. Végül mégis felálltam ők ugrottak, és gyorsan elköszöntek. Ennek már három he­te, és nem tudom elfelejteni: ha még kávé­val sem kínáltak, annak nagy oka lehet. Ne­kem azt senki ne mondja, hogy takarékosság­ból feledkeztek meg régi barátságunkról K Le­hetetlen. Kialakult formái vannak a reprezentálás- nak: ha nagyon kedves a vendég, ajándékot kap, mert a vállalatnak megéri! Ha fontos ügyfélről van szó, üvegben tálalják a konya­kot. Ha nem függ tőle sok minden, az üveg a titkárságon marad, és kitöltve hozzák a ko­nyakot vagy a Colát. Ha ennyit sem ér a jö­vevény: marad a kávé. Ezt a főnök szemhu- nyorításából már kikövetkezteti a titkárnő. De feketét minden esetben hoz. Az egyen­lő a kidobással, a tárgyalás eredménytelensé­gével, ha már fekete sincs. Megtanulták ezt falun is. Amennyiben az íróasztal jobb oldali rekeszéből nem kerülnek elő az üvegek: le lehet vonni a következte­tést ... A protokoll íratlan szabály lett. Miért kell munka közben protokoll: Miért kell enni vagy inni tárgyalás közben? Hát lehetne anél­kül is? Tud valaki ilyenre példát? Ne az ókorból idézzen nekem senki, hanem a má­ból. Ha egy jelenkori példát is produkál, sa­ját pénzemből, saját otthonomban konyakkal, feketével vendégelem meg. A süteményt is asztalra teszem. S. A. teni a kemencét, dagasztani. Nemsokára jönnek a vevők, nem szabad várakoztatni sen­kit. Mindenki éhes, a kenyér szaga csiklandozza az orrukat. Ma már itt falun is egyre ke­vesebben sütnek házi kenye­ret. Éppen ezért a hazai ízeket nekünk kell pótolnunk. Ebben a tekintetben előnyben va­gyunk a fővárossal szemben. Nálunk hagyománya van a jó kenyérnek. — És a péksüteményeknek? azt is vi­| — Most már | szik. Volt------------------------ idő, amikor ne m vette senki. Azért nem vá­sárolták, mert nem szokták meg. Nem falusi ember étele volt ez. Lassan szánták rá a pénzt. Először, természetesen a gyerekek. Mit gondol, mire kaptak rá? A kiflire. Régen majdnem olyan ünnepnap volt a kifli a szüléinknek, mint a borjúhús. Az idősebbek gya­nakvással fogadták a kifli­evést. Mondogatták, hogy nem lesz ennek jó vége. Viszi a negyven filléreket — a kenyér olcsóbb is, meg laktatóbb. Most nincs még egy falu, ahol annyi péksütemény fogyna, mint nálunk. Harmincfokos nyárban a kemence mellett állva, bizony elég melegünk van. A legtöbb helyen működ­nek ugyan modern szellőztető gépek... Mi, pékek, is sokat szenvedünk a melegtől. — Bocsánat, jön a felesé­gem. Megismerem a lépéseit... Megkínálhatom egy kis hazai kenyérrel?------------------- és esszük az il­I Üdülünk I latozó, friss ke- ‘-------------------nyeret. Hir­te len bejönnek az orvosok, s néhány ápoló. Olyan illatot áraszt a hernádi kenyér, hogy nekik is kedvük szottyan rá. Lakmározás közben mondják meg, hogy Rónai Lénárd haza­mehet. Sajnálkozva veszi tu­domásul, hogy még egy ideig betegállományban kell ma­radnia, s nem mehet vissza azonnal a pékségbe. L. T. Nyári eszperantó- egyetem Július 9. és 15. között tize­dik alkalommal rendezik meg a nyári eszperantó egyetem kulturális napjait Gyulán. A jubileumi rendezvény vasár­nap reggel 9 órakor kezdődik. Ezen többek között dr. Ivó Lapenna egyetemi tanár, az Eszperantó Világszövetség el­nöke üdvözli a részvevőket. A továbbiakban többek között előadások hangzanak el az el­múlt tíz év eredményeiről, a magyar konyhaművészetről, a budapesti Szépművészeti Mú­zeumról, a magyar tudomány nagyjairól, a magyar népi hímzésről. Az Európa számos országából érkező vendégek városnézésen, várlátogatáson, orgonahangversenyen és film- bemutatón is részt vehetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom