Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám

ZK 1P CST/nEGrVE« hTrlä p XVI. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM N.K.1 A P^TSAl 1972. JŰLIXJS 4., KEDD MEGVALÓSÍTÁSRA VARO TERVEK Kiváló lesz-e a művelődési otthon? A TANYÁN ÉLŐK KÖZT TERJESZTIK A KULTÚRÁT Az Arany János Művelődé­si Központ társadalmi vezető­sége az elmúlt napokban megtárgyalta az első félév munkáját és azt, hogy milyen műsorokat rendezzenek a második félévben. Ezen az ülésen jelentette be Kis Ist­ván igazgató, hogy benevez­tek A kiváló művelődési ott­hon versenyre, az 1972/73. esz­tendő programjaival. A ver­seny zsűrije a művelődési ház szépítését, s főként a tartal­mas munkát értékeli. Ahhoz tehát, hogy győzhessenek, új rendezvények, műso­rok, foglalkozások tervét kell sikeresen megvalósí­taniuk. Az Arany János Művelődé­si Központ egyik fő feladata, hogy a tanyán élő emberek között terjessze a kultúrát. E célt szolgálta a bábegyüttes „tájolása”. Hasonlót tervez az irodalmi színpad is: a Petőfi-, Arany-, Dózsa- és Kodály­Augusztus elsejétől ismét működik a lisztcseretelep TERMÉNYBOLTOT NYIT A HUNYADI TSZ Másfél esztendeje a Bács1 megyei Terményforgalmi Vál­lalat a nagykőrösi lisztcsere­telepet megszüntette, s ezzel nehéz helyzet elé állította azokat, a jelentős részben idős családokat, akik az állami gaz­daságtól vagy a termelőszö­vetkezetektől természetben kapnak kenyérgabona-járan­dóságot. Kecskeméten kellett a gabonát lisztre cserélniük, vagy Kocséron megőrletniük. A tanácstagi beszámolókon sok panasz hangzott el emiatt, ezért a városi tanács lépé­seket tett a lisztcseretelep újbóli megnyitása érdekében. A nagy hiányt pótló feladat teljesítésére a Hunyadi Ter­melőszövetkezét vállalkozott, azonban a Gabonatröszt, a telep berendezésének megvál­tása fejében, csaknem 40 ezer forint térítést kért. A jelentős részben elavult berendezés megváltása fejé­ben kért, túl magas árat a termelőszövetkezet nem volt hajlandó megfizetni. Végül sikerült megegyezniük: a vá­sárlási árat 15 ezer forintra mérsékelték, s ezt az összeget már ki is fizette a termelőszö­vetkezet. Huszár Kálmán elnöktől megkérdeztük, mikor nyitják meg a lisztcseretelepet? — A Rákóczi úti telep ki­adós tatarozásra szorul. A tennivalókhoz hozzáfogtunk, a szükséges fertőtlenítés és az egyéb teendők elvégzése után, augusztus elsején az új kenyérgabonát már ki-ki lisztre cserélheti. A telepen terményboltot is nyitunk, ahol szemes terményeket, ku­koricát, árpát, csirkedarát és más takarmányokat árusítunk — fejezte be a termelőszövet­kezet elnöke. évfordulók jegyében, 25—30 perces, pergő műsorokat állí­tott össze, melyeket a kiskör­zeti mozi vetítésével egybe­kötve mutat be a közönség­nek. Megkezdődtek az előké­születek a művelődési ott­hon férfikarának 90. ju­bileumára, amelyet a jö­vő tavasszal tartanak meg. 1973-ban ismét meg­rendezik a „Nagykőrösi Nyár” sokoldalú, szóra­koztató és kulturális prog­ramját: erre is időben fel kell készülni. A közeljövőben 10 estére szóló vegyes bérletet hirdet­nek, a Déryné Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a szegedi Nemzeti Színház előadásaira, valamint magyarnóta énekesek és Kor­da György show-műsorára, továbbá a Kőrisfa irodalmi presszó rendezvényeihez ha­sonló irodalmi, zenei összeál­lításokra. Izzócsere A Nagykőrösi Konzervgyár vidéki telepein is mindenütt nagy a sürgés-forgás. Abonyban jártunk, s meglá­togattuk az ottani telepet, ahol rend, tisztaság és virágos kör­nyezet fogadja a belépőt. Bujtor Sándor üzemvezető kalauzol végig. — A telepen a főszezonban 160—170 munkás dolgozik — mondotta. — Zöldbabot doh goznak fel, barackpulpot ké­szítenek, paprikát tisztítanak és tárolnak. A nagy üzemcsarnokban pi­ros pettyes kendős asszonyok és lányok modem gépeken konzervüveg-zárógyűrűket gyártanak, naponta több száz­ezer darabot. A körösi gyárból rövidhullá­mú rádión jelzik az érkéz árut. Zöldbabból most már mindennap többet kapnak. A babhegyezésre és darabolásra új, korszerű berendezés ké­szült, mert a többnyire gép­pel szedett termés hulladéktól való megtisztítása nagyobb fel- készültséget igényel. A baracktermás az idén elég kedvezőnek mutatkozik. A be­futó árut pulpnak és félké­szítményeknek dolgozzák fel. Legtöbbet zöldpaprikából várnak. Harminc 300—300 hek­toliteres vastartályt töltenek meg magozott, tisztított papri­kával. K.L. Ötvenezerrel több téglát gyártottak — Mi újság a téglagyár­ban? — kérdezem Nagy Gyu­la gyárvezetőt. — Júniusi tervünket sike­rült túlteljesítenünk, az elő­irányzott 700 ezer darab tég­lán felül még 50 ezer dara­bot gyártottunk. — A téglagyárban mindig kevés az ember. Most is? — Még mindig van létszám- hiány, ezért különösen büsz­kék vagyunk az eredményre. Jóleső érzés a tervet túltel­jesítenünk, főként akkor, ha sikerül túltennünk magunkat a nehézségeken. — Megoldódott-e a tégla­gyári fuvarozás gondja? — Igen. Sikerült szót ér­tenünk a TÜZEP vezetőivel. Ha a vásárló a TÜZÉP-tele- pen megveszi a téglát, azt kívánságára, hazaszállítjuk nemcsak a körösi téglagyár­ból, hanem Ceglédről, Abony- ból is, — Tud-e a gyár elegendő téglát adni a városnak? — Reméljük, hogy a har­madik negyedévben megszű­nik minden panasz. 840 ezer darab téglát adunk át a he­lyi TÜZÉP-nek, vidékre nem szállítunk jelentős mennyisé­get. Mindent megteszünk, hogy a városbeli építkezések­hez elegendő téglát adjunk — mondta a gyárvezető. Sz. M. Hová tűnt a locsolókocsi? Megszoktuk már, hogy a lo­csolókocsi rendszeresen járja a város főbb útvonalait, s amerre elhalad, kevesebb a por. Mostanában azonban nem látjuk: elromlott. A Városgaz­dálkodási Vállalat mindent megtesz, hogy a hiányzó al­katrészt minél hamarább be­szerezze, mert a locsolás hiá­nyát már nagyon érzik a nagy­kőrösiek. Megélénkült a Cifra csárda forgalma Nótázás — hajnalig MIÉRT SZÜNTETTÉK MEG A TÚR ISTASZOBÁT? Vajon születik-e? AZ EMBER NEM GONOSZ, nem születnek vele az erőszak vágyai. E megállapítást egye­bek közt arra alapozom, hogy Zoltán barátom fia, aki alig múlt még kétesztendős, tanács­talanul bámulta az ajándékba kapott műanyag pisztolyt, s eszébe sem jutott azt rendel­tetésének megfelelően használ­ni. Ellenben, némi töprengés után, gerincre fordította az ör­dögi játékot, s a szőnyegen to­logatta, pöfögött, sivított neki, világosan értésemre adva, hogy ezt a nem tudja micso­dát ő mozdonynak tekinti. örültem. Hogyne örültem volna! A kis ember tiszta em­ber. Nem akar ölni. Haragból sem, játékból sem. DE AZÓTA SOK FILM le­pergett a tévében. Sorozatos krimik, háborús filmek, ame­lyeknek kockáin a halál való­di. A lomok közötti bújkálás közben Zoltán újra előkerítet­te a régi kis játékot, a mű­anyag pisztolyt. És nem gon­dolkodott immár: marokra kapta a fegyvert, s kiirtott maga körül mindenkit. Szét­lőtte az ablakot, a tévét, s bár kissé távolabb esik, az óvodát is. Persze, az egy szál pisz­tolyt nem találta elegendőnek. Éppen elégszer látta, hogy na­gyobb, hatásosabb fegyverek is vannak. Puskát, majd gép­pisztolyt követelt szüleitől, majd tőlem is. De minthogy apja és anyja újra és újra fegyvertelenül tért haza, meg­próbálta önállóan felfegyve­rezni magát. Megkért, hogy a fémépítőből eszkábáljunk neki egy gép­pisztolyt. Megcsináltuk, zsine­get kötöttünk rá. Ö meg nya­kába akasztotta, s megindult a támadás. Azaz, hogy mégsem. Előbb lekapta a fogasról apja sapkáját, feltette, s úgy kezdte el az öldöklést. Hosszú soro­zatokat eregetett mindenfelé, álló és mozgó célpontokra. Bújkált az asztal alatt, s még apu is áldozatául esett, amikor kilépett a másik szobából. Pár nap alatt megszoktuk a támadásokat. KÉT HÉT MÚLVA újra el­látogattam hozzájuk. Mikor beléptem, valami hegyes nyo­mult az oldalamhoz. — Fel a kezekkel! Feltartottam két kezem, s ő elégedetten intézkedett. Az újabb játékszabályok szerint azonban meg kellett halnom. Néha jólesik, de a szép, sötét ruhámban, bizony, kelletlenül teszem. Nem dőlhetek le a sző­nyegre, s ezt értésére is ad­tam. De vacsora közben is talá­lat ér. Megint haladékot ké­rek: — Most nem halok meg. Va­csorázom. — Jó, de vacsora után meg­halsz? Rábólintok. Persze, nem fe­lejti el. Apja, anyja, velem együtt, áldozat. — Feltámadhatunk? Feltámadunk, majd újra meghalunk. Gyakorolnunk kell ezt is. NÉHA AZÉRT ELGONDOL­KODOM. Vajon születik-e a földre valamikor olyan gene­ráció, amelyik négy-, hat-, sőt, huszonhat éves korában is mozdonynak nézi a revolvert? Miklay Jenő A Cifra csárdából mostaná­ban gyakran hajnalig tartó nótázás haliaszik ki. Ott tart­ják a tíz, húsz, negyven évvel ezelőtt végzett diákok az is­kolai találkozókat, melyek sok vidéki vendéget hoznak a vá­rosba. A ceglédi országúton haladó autók is sűrűn befor­dulnak a csárdába, köztük szá­mos külföldi is akad. A csárdát Rosenstein Tibor vezeti, aki a ceglédi Zöldhor­dó vendéglőbeli működése ide­jén különleges, finom ételei­vel, mint szakácsmester tette ismertté a nevét a környéken. Elbeszélgettem vele. — A forgalmunk elég szépen alakul — mondotta. — Délelőtt fél 12 órakor nyitunk, de ha a vállalatunk kezelésében levő szomszédos Cifra Szálloda vendégei reggelit igényelnek, azt is felszolgáljuk. Havi for­galmunk 150—170 ezer forint, melyet túlnyomórészt ételáru­sítással érünk el. Ezen nem is csodálkozom. Az étlapon egyebek közt kü­lönleges borjúhúsok és haléte­lek szerepelnek. Specialitásuk a körösi porhanyós pecsenye. — A környékbeli városok­ból főleg szombaton és vasár­nap sokan át-átrándulnak hoz­zánk vacsorára — folytatta a csárdavezető. — A budapesti Expressz utazási iroda bekap­csolt bennünket idegenforgal­mi rendezvényeibe. Autóbu­szon majd minden héten jön 30—35 vendég, akik megebé­delnek, és többnyire itt töltik az egész délutánt. Már voltak franciák, olaszok, a héten szovjet vendégek érkeznek. Egy frissítőre betért pesti autós vendéggel, Dúcán Béla vállalatvezetővel, pár szót vál­tottam. — Többször jártam már itt — mondotta. — Kedvesek a felszolgálók, és jó az ellátás, élvezet szétnézni szép Cifra­kertjükben. Csak az a kár, hogy ennek a pompás csárdá­nak kátyús bejáróútja van, majd eltöri az autó tengelyét. A szomszédos Cifra Szállo­dába is bekukkantottam. Nyolc szobája van, de épp csak háromban laktak. — Ma ment el hat televíziós, akik három napig időztek itt, felvételeket készítettek a kör­nyéken — mondotta Tóth Já­nosáé, aki Szél Istvánnéval felváltva'vezeti a szépen búto­rozott, tiszta kis szállodát. — Külföldi vendégek is vannak? — A múltkoriban olaszok laktak itt pár napig, akik a lá­dagyárba jöttek. — A szobaárak? — Egy és két személynek napi 80 forint, háromnak 92, négynek 104 forint. — És a turistaszobában? Tóth Jánosné csodálkozva nézett rám. Nem tud róla, hogy olyan helyiségük is volt, amelyben a turisták és a diá­kok olcsó éjjeli szállást kap­tak. Nem szabad lett volna a vállalatnak azt megszüntetnie. Valahol mindig elszakad egy vezeték. Valahol mindig ki- csúzlizzák az égőket. Valahol mindig akad javítanivaló. És mindig megérkeznek a DÍ'.DASZ szerelői, mert a vil­lany szinte olyan már szá­munkra, mint a levegő: nélkü­lözhetetlen. Elfeledkezhetünk-e hát azokról, akiknek munkája nélkül nem lehetne tévénézés, vasalás, öntözés? Gyakran lát­juk őket, amint a hosszú létrá­kon akrobatákat lepipáló ügyességgel másznak fel, ki­cserélni az izzót, a biztosítékot. Verebes Lstván is szerelő. Egyike azoknak, akik a mi ké­nyei r nkért dolgoznak, cső­ben, s :élbcn, forróságban. Ne­ki szokványos munka az izzó- csere, nekünk maga a bizton­ság: az esti sötétben nem esünk gödörbe. Mert ha bele­esnénk, szidnánk őt. így észre sem vesszük. Fakan Antal felvétele Földgáz Félegyházán Kecskemét után földgázt kap a homokhátság második legnagyobb városa, Kiskun­félegyháza is. A 34 ezer la­kosú kiskun városban 16 mil­lió forint költséggel építik a gázszolgáltató műveket: bon­tóállomást és nyolc kilométer hosszú gázvezetéket. A terv szerint már az év végén öt­száz félegyházi fogyasztóhoz jut el a földgáz. Az Expressz irodának jelen­tős tervei vannak városunkkal. Tárgyalni szándékozik az Élel­miszeripari Szakközépiskolá­val, hogy épületében a jövő nyári szünidőre 30—40 szobát adjon bérbe: Kőrösre külföldi üdülőket szeretne hozatni, CifrakertünkJ és strandunk örömükre szolgálna. K. L. Mit látunk ma a moziban? Hello, Dolly! I—II. Színes, panoráma, amerikai filmmusical. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Séta. Zászló. Előadás kezdete: 6 órakor. ...és nyomorba dönt — Napszúrás vagu kisüsti? Egyelőre nem tudjuk. Egy férfi fekszik a konzerv­gyári önkiszolgáló bolt közelében, haját tépő, feldúlt asszony rohan mellőle a bolt fe­lé. Csak nem se­gítséget kér? Nem, mert visz- szafordul. Hangja hol erőteljes, hol suttogásba halku­ló, rekedt rikácso­lással veri fel a környék csendjét. Nem értjük, mit mond, de azt már világosan érteni lehet, amikor a fekvő férfit ütle­gelni kezdi, ahol éri. A férfi nyög, s immár megálla­pítható, hogy nem napszúrástól szen­ved. Az asszony fel­ülteti, leszedi a kabátját. Most a férfi kezd kiáltoz­ni, ellenkezni. A nő napbarnított, erős kezében pénztárca csatja villan. Egy pilla­nat, és néma csend támad. Ülnek egymás mellett. Halkan csörrennek a fo­rintok, fillérek. A nő motyog: — Még megvan. Majdnem mind megvan, a papir- bul való is... SPORT Körösi atlétikai sikerek Kétnapos küzdelemsorozat­ban bonyolították le Dunake­szin a Pest megyei atléták ösz- szetett bajnokságának küzdel­meit. 12 kategória húsz szá­mában (12 egyéni és nyolc csa­pat) küzdöttek a résztvevők a i végső győzelemért és a helye­zésekért. A Nk. Pedagógus at­létái a népes mezőnyben hat kategóriában rajtoltak, és öt egyéni, valamint három csa­patbajnokságot nyertek, így a legeredményesebbek voltak az igen sok oldalúságot megkívá­nó versenysorozatban. Külön figyelmet érdemel az, hogy két sportoló ért el aranyjelvényes szintet, s mindketten ,körösiek: Hanny Judit a 300 méteres síkfutásban; Klingl Györgyi pedig három számban is: 10C méteresben, súlylökésben és magasugrásban. A körösiek dobogós eredményei: Férfiak Serdülő B-korcsoport, há­rompróbában: 1. Murár Ferenc 857 pont (100 m: 13,5 mp; súly: 780 cm; magas: 150 cm), 2. Bisztrán 8Í6, 3. Tabányi 809 pont. Csapatban: 1. Nagykőrös 2482 pont. Nők Ifjúsági ötpróba: ...2. Han­ny Katalin 2767 pont (100 m gát: 19,2 mp; súly: 527 cm; magas: 125 cm; távol: 474 cm; 200 m: 27,5 mp). Serdülő ötpróba (1956-os szü­letésűek): 1. Hanny J. 3368 pont (80 m gát: 16,2 mp; súly: 708 cm; magas: 145 cm; távol: 505 crn; 300 m: 42,1 mp), 2. Szűcs Ilona 2474 pont. Serdülő ötpróba (1957-es születésűek): 1. Klingl Gy. 3189 pont (részeredmények az 1956-osok csoportosításában: 13,7 mp, 716 cm, 154 cm, 486 cm, 44,9 mp), 2. Erős Zsuzsan­na 2401, 3. Megyesi Edit 2276 pont. Csapatversenyben: 1. Nk. Pedagógus (az előbbi három fővel) 7866 ponttal. Serdülő hárompróba (1958- asok): 1. Dobó Éva 1522 pont (100 m: 14 mp; súly: 732 cm; magas: 125 cm), ...3. Vilcsák Edit 1)26 pont. Serdülő hárompróba (1959- esek): 1. Megyesi K. 1764 pont (100 m: 14 mp; súly: 790 cm; magas: 140 cm), ...3. Holi V. 1360 pont. 1958—59-es születésűek csa­patversenyében: 1. Nk. Peda­gógus (Megyesi K., Dobó, Holi) 4646 ponttal. Hanny Judit győzelme volt a legbiztosabb. S.Z. Barackot és zöldpaprikát várnak Babhegyezők a konzervgyár abonyi telepén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom