Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-30 / 178. szám

MTS. JÚLIUS 30., VASÁRNAP «S» wem A zöldség útja a piacra (1.) Pest megye hagyományai és az illúziók Uborkaszezon, mondogatjuk, s nemcsak jelképesen, hiszen a nyár valóban a különféle zöldségnövények fogyasztásá­nak ideje. A búzán, vagyis a kenyéren — no, meg a húson — kívül nincs is tán olyan ter­méke a mezőgazdaságnak, amely annyira fölfokozott, egy­ben mindennapos figyelmet váltana ki a lakosságból, mi­ként a zöldpaprika, a paradi­csom ára, minősége. Figyelmet és — tegyük hozzá rögvest — élénk kritikát, akár az idén is. Mi tagadás, a tavaly nekilen­dült árak nem csappantak meg 1972 első felében, pedig a de­cemberi kormányhatározat megjelenése óhatatlanul azzal is járt, hogy bizonyos illúziók támadtak a háziasszonyokban: „megoldják” végre az ellátást. A visszaesés okai Romboljunk illúziókat? Ilyesmit sohasem tesz szívesen az ember, mindenesetre aligha tehetünk mást, minthogy az adatok, számok segítségével a Valóság kaleidoszkópját igye­kezzünk összeállítani e bonyo­lult témakör széles terepén utazgatva. Való igaz: gondok tükröződnek, de nem pusztán a háziasszonyok, hanem a gaz­daságok zsebét érintők is. Kezdjük tehát a „forrásnál”, vagyis a termelőknél. Mi tör­tént? A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban meg­tudtam, hogy lényegében vá­ratlan helyzet támadt: 1975-re számoltak azzal az állapottal, ami már tavaly bekövetkezett. — Elképesztően gyors a munkaerő mozgása, kiválása a mezőgazdaságból — mondta Tiborcz György, a zöldség-, gyümölcs- és borgazdasági osztály helyettes vezetője. — Persze, nem általában: csak bizonyos munkákra nincs vál­lalkozó, így tán elsősorban a zöldségtermesztésre. A részes, százalékos családi művelés bi­zonyos ideig jól bevált ugyan, de ma már ez sem elégséges. Hiába került a nagyüzembe ez az ágazat, a termesztés a ko­rábbi években változatlanul kisüzemi maradt, amihez már nincs munkaerő. Gépek és hagyományok Az említett, decemberi kor­mányhatározat tehát nem hoz­hat gyors, látványos fordula­tot, — fokozatos, egyben lassú fellendülés várható csak a kö­vetkező években. Igaz, van­nak már gépek, ám egy-egy technológia — 100 hektárra — H—6 millió forintba kerül! Ez még akkor is sok, ha 70 száza­lékos állami támogatás jár a megvételével. Hónapokkal ez­előtt jelen lehettem egy bemu­tatón: 10 területi tsz-szövetség képviselőjének részvételével tartottak tanácskozást a Bu­dapest környéki Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek Szövetségé­nek székházában. Jó néhány gép volt ott látható — igaz, csak vászonra vetítetten! —, amelyek már az idén, de még inkább a következő esztendők­ben úgyszólván megszabják a kiutat, tehát a termesztés mó­dozatait Ebbe a programba jól bele­illeszkedik mindaz, amit (Pest megye hagyományainak szoká­sos mondogatni. A Kertgazda­ság idei első számában sokoldalú tanulmány látott napvilágot három Pest megyei szakember tollából. Csibra Józsefné, dr. Nye rácsok János, valamint dr. Patay Árpád elemző írása ki­tér ezekre a hagyományokra is. Megtudja az olvasó a többi között, hogy időrendi sorrend­ben az úgynevezett budapesti termőtáj alakult ki elsőként. Érdtől Békásmegyerig, illetve Sáritól Vecsésen és Üllőn át Főt, Göd térségéig terjedt ez a táj. így Vecsés és Üllő környé­kén a káposzta, Fót, Dunake­szi, Mogyoród és Veresegy­ház vidékén a paradicsom, Nagykörösön a paradicsom és az uborka, a Galga mentén az uborka termesztésének vannak nagy hagyományai. Csökkenés után. emelkedés Ugyanebből a tanulmányból pontosan megtudható, hogy — az országos képhez hasonlóan — Pest megyében is vissza­esett, a vázolt okok következ­ményeként, a termőterület. A harmadik ötéves tervben a megye — ahol hazánk teljes zöldségterületének 14—15 szá­zaléka található! — 5,7 száza­lékos csökkenést „produkált”. Ezen belül az állami gazdasá­gok 17,8, a tsz-ek 19,5 száza­lékkal apasztották zöldségterü­letüket. Miként a szerzők ír­ják, a legtöbb gazdaságban rá­fizetéses lett ez az ágazat. Az egyik szerzőt — aki egy­szersmind a megyei tanács kertészeti szakfelügyelője — dr. Patay Árpádot kértem meg a pillanatnyi helyzetkép vázolására. Vagyis: mi történt a tanulmány megírása óta, te­hát a kormányhatározat hatá­sára? — 1971-hez képest 4,8 száza­lékkal nőtt az idén a zöldség­növények vetésterülete — tö­möríti az erőfeszítések ered­ményét dr. Patay Árpád. — Tavaly a megye állami gaz­daságainak és termelőszövet­kezeteinek termőterülete 13'241 hektár volt, az idén pe­dig 13 877 hektár. Ezen belül 7,3 százalékkal emelkedett a paradicsom vetésterülete, ami főként a konzervipari áremelés következménye. Ugyancsak több a zöldborsó, mégpedig 17,1 százalékkal. Ennél a nö­vénynél álljunk meg egy pil­lanatra, néhányan ugyanis úgy ítélik meg, hogy túlzott ez a fejlődés — más zöldségek rovására megy. De gondoljunk arra, hogy a borsó talajjavító növény is egyben: ha a homo­kon meghonosodik, a talaj kezd kertészeti talajjá átala­kulni. Sajnos, újabb csökke­nésről is beszámolhatok: a tavalyihoz képest is 5,7 száza­lékkal kevesebb a zöldpapri­ka vetésterülete. A gazdasá­gokban bizonyos szakosodás és differenciálódás kezd kiala­kulni, ami helyénvaló. Azok a gazdaságok, amelyek látják, hogy a szakember jelenléte termelőerővé válik, növekvő hozamot érnek el. Hiszen kétségtelen: ha sok a zöldség, akkor olyannyira lezuhannak az árak, hogy nem térül meg a termelési költség; amikor kevés az áru, felszök­nek ugyan az árak, de átlago­san még így sem akkumulá­lódik olyan tőke, hogy a bőví­tett újratermelés — jobb faj­ták, több trágya, több szak­ember — lehetővé váljon. Pest megyében a 100 forint terme­lési költségre jutó tiszta jöve­delem mindössze 1—2 forint­ra tehető, mégpedig évek óta. — Mégis tudok tsz-ekről, amelyek elégedettek... — Ahol 250 mázsa a para­dicsomhozam, ott valóban biz­tosított a bővített újraterme­lés. A nagykőrösi Szabadság, a dánszentmiklósi, a farmosi, a túrái, a galgahévizi, a dányi szövetkezet — s még nem is említettem valamennyit — ezekhez tartozik. K. N. Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Vietnami végzősök búcsúztatása A Zalka Máté Katonai Mű­szaki Főiskolán szombaton bensőséges keretek között .bú­csúztatták a végzett vietnami hallgatókat. A vietnami nép­hadsereg gazdag harci tapasz­talatokkal rendelkező katonái a népünk által nyújtott segít­ség részeként magasszintű ka­tonai-műszaki ismereteket sa­játítottak el. A politikai főcso­portfőnök, tanulmányaik be­fejezése alkalmával, parancs­ban üdvözölte a vietnami nép katonafiait, és a vietnami nép­hadseregnek — testvéri egy­ségünk kifejezéseként — a szo­cializmust építő és védő né­pek közös erőfeszítéseit szim­bolizáló művészi alkotást ado­mányozott. Az ünnepségen a honvédelmi miniszter képvise­letében Reményi Gyula vezér­őrnagy vett részt és mondott pohárköszöntőt. Megjelent Hoang Cuong, a VDK buda­pesti nagykövete és Nguyen Hung Khanh, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivő­je. Az ünnepség befejezése­ként beszédet mondott Hor­váth János mérnökvezérőr­nagy, főis'kolaparancsnok és Hoang Cuong nagykövet, me­lyekre a végzős hallgatók ne­vében Nguyen Cong évfolyam- első válaszolt. Tízmilliós többlet, lakóházjavításra A közelmúltban két nagyon értékes levél érkezett a megyei tanács elnökéhez. Az Országos Tervhivatal, illetve az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium a megye korábbi előterjesztései alapján öt-öt, összesen tízmillió forinttal megemelte a lakóházak javí­tását szolgáló idei pénzügyi keretet. Szakszóval pótelőirányzat­nak nevezik az ilyesfajta év- közbeni segítséget, amely mó­dot nyújt arra, hogy — a töb­bi között — Cegléden és Vá­cott meggyorsítsák a házak belső korszerűsítését, így egye­bek mellett a gáz bevezetését. A két városgazdálkodási vál- j lalat 1,4, illetve 1,6 millió fo­rintot kapott ilyen célokra. Az élei kínálja a lehetőséget - élni kel! vele Felvételi tapasztalatok a gödöllői agráregyetemen A Gödöllői Agrártudományi Egyetemre felvételizők június 29-én tették le írásbeli, a következő napokban pedig szóbeli vizsgájukat. A középiskolából hozott, s a felvételi vizsgán szerzett pontok, az iskolai jellemzés s a hallgatókkal való beszélgetés alapján vizsgabizott­ságok javasolták, s július 12-i ülésén felvételi bizottság döntötte el felvételüket. Az idei felvételi tapasztalatokról beszélgettünk az agráregyetemen dr. Udvari László egyetemi tanárral, a mezőgazdaság-tudományi kar dékánjával és dr. Bán­házi János egyetemi docenssel, a mezőgazdasági gé­pészmérnöki kar dékánhelyettesével. A népgazdaság igényeinek megfelelően az előző évhez ké­pest a gépészmérnöki karon változatlan, a mezőgazdaság­tudományi karon tizenöttel csökkent, az üzemgazdasági- üzemmérnöki szakon hússzal növekedett a helyek száma. A gépészmérnöki karra százötven helyre a tavalyi háromszázhar- mincnéggyel szemben kettő- százhetvenhárman felvételiz­tek az idén. E csökkenés a felsőfokú technikumok főisko­lává szervezésével magyaráz­ható. A mezőgazdaság-tudo­mányi karon viszont a száz­negyvenöt helyre a tavalyi kétszázhetven jelentkezőhöz képest rendkívül megemelke­dett, háromszázhetvenkettöre nőtt a felvételizők száma. Ezenfelül az üzemgazdasági­üzemmérnöki szakra hetven helyre mindössze száznégyen jelentkeztek, ez a Zsámbékon levő szak ugyanis még nem eléggé ismert. A legtöoben Pest, Szolnok és Somogy megyéből, valamint a fővárosból jelentkeztek. — Az előző évekhez képest csökkent, vagy nőtt a felvételi- zők tudása, felkészültsége? — Már az érettségieredmé­nyekből is kitűnik, hogy ka­runkra általában kiváló tanu­lók jelentkeztek. S a tavalyi tizenegy pontról az idén tizen­két és fél pontra emelkedett az a „kari szint”, amely alatt nem vettünk fel hallgatónak. Fellebbezésre is ez a szint jo­gosít — világosított fel a me­zőgazdasági gépészmérnöki kar dékánhelyettese. — A mezőgazdaság-tudomá­nyi karon is kiváló a felvételi­zők készültsége, a küzdelem nagy volt. Száz fiatal kellett csupán hely hiányában eluta­sítanunk — s reméljük, hogy sok fellebbezést méltányolnak — egészítette ki dr. Udvari László. A fizikai dolgozók gyerme­keinek aránya a felvételizők között a gépészmérnöki karon a tavalyi 44 százalékról ugyan 39,5-re csökkent — de közülük többen jutottak be az egye­temre, mint tavaly. Hasonlóról tanúskodnak a statisztikák a mezőgazdaság-tudományi ka­ron is. A zsámbéki üzemgaz­dasági-üzemmérnöki karon vi­szont a fizikiai dolgozók gyer­mekeit hatvan százalék feletti részvétellel találjuk. • — Segíti-e, s miként az egyetem, hogy jobb felkészült- seggel, minél többen nyerjenek felvételt közülük? Dr. Udvari László: — Három-négy napos előké­szítő tanfolyamon foglalkozunk valamennyi „F”-es felvételiző­vel. Ezzel elsősorban a vizsga i előtti, alatti lámpalázon eny-1 hitünk, de ez is a legfontosabb. Félkészültségük ugyanis álta­lában megfelelő. Az egyetemen is vannak évfolyamok, ahol a fizikai dolgozók gyermekei a többinél jobban vizsgáznak. Az előző évekhez képest je­lentősen csökkent a felvételi­ző s a felvett lányok száma. Ez körülbelül megfelel azon mun­katerületek arányával a mező- gazdaságban és kutatásban, ahol valóban sok diplomás nőt foglalkoztatnak: üzemgazda­ság, baromfitenyésztés, talaj- i vizsgálatok stb. i • — Ml zárja ki a felvételi rendszerben a protekciót? — Az írásbeli dolgozatokon név nem, csak szám szerepel. A szóbeli felvételi bizottságok elnökei csupán a vizsgák előtt tudják meg, melyik bizottság­ban elnökölnek. • — A beszélgetésekben és jellemzésekben, a felvételi vizs­gákon hogyan mutatkozik meg a valódi tudAs, igazi képesség, pályára termettség, hlvatásér- zet? Mik a felvételi rendszer gyengéi7 Dr. Bánházi János: — A középiskolai eredmé­nyekből, a jellemzésekből és beszélgetésekből s a vizsgákból a felvételin sok minden kide­rül, és sok dologra következ­tethetünk. Mégis, a középisko­lai pontszámok szerintem túl nagy súllyal esnek a latba. El­gondolkoztató, igazságos-e a i felvételizők évekkel ezelőtti ta­nulmányi eredményeit is be­számítani? S a középiskolák nem egyformák, az osztályzás sem az ... • • — Es miként próbálják ala- kftani jövőjüket a megfeleltek, de hely hiányában fel nem vet­tek, — s közülük is kiváltképp azok, akik valóban hivatást éreznek az agrárértelmiségi pályára? — Ha a mezőgazdaságban helyezkednek el, később pedig ismét próbálkoznak egyetemre kerülni — azonos pontszámnál bizonyos előnnyel rendelkez­nek. Ha a nappali tagozatra mégsem sikerül felvételt nyer­niük, levelező hallgatóként is tanulhatnak. Az egyetemen az idén a me­zőgazdasági gépészmérnöki karra levelezőnek jelentkezők közül hatvanat felvettek. A felvételizőknek majdnem a fe­lét. A levelező tagozon külön­ben fiatalodik a hallgatóság. Ma semmi nem cáfolja hát azt a szép feltevést: aki való­ban rátermett, tehetséges, és igazán tanulni akar, s áldozni is hajlandó ezért, az előbb- utóbb megteremti magának s megkapja hozzá az élettől a lehetőséget. Szerezze meg, s éljen vele!, Fadányi Anna Kinek legyen jó a szocializmus? ( j lyan, tipikusan mező- gél, zavartalanul dolgoz- ” gazdasági területnek nak-e. Legalább ilyen je- elkönyvelt részen, mint a lentősége van a vezetők monorí járás, meghaladja a emberi, politikai magatar- hétezret azoknak a száma, tásának, de ezt — magam akik munkásként az ipar- teszem hozzá — jóval ke- ban keresik a kenyerüket, vésbé kérik számon, mint Hat esztendőre visszame- az előbbieket. Holott csakis nőleg számítva is a pártba a kettőt együttesen lehet, fölvettek 52 százaléka fizi- szabad mérceként alkal- kai dolgozó; a munkásosz- mazni. Nézzünk kisebb pél- tály gazdaságilag, politikai- dákat. Joggal bírálják a lag nemcsak jelen van a já- nagykátai járásban a mun- rásban, hanem döntő ténye- kások, hogy fölépült tíz­zé. A társadalmi összefogá- millió forintért egy korsze- sok magja minden esetben rű szakmunkásképző isko- az üzem, a munkásság — la, de tevékenységéből hangsúlyozta a járási párt- hiányzik a távlati előrelá- bizottság első titkára. És tás, igények és követelmé- f oly tatja is. így: általában nyék lehetséges egyezteté- és elvben mindenütt és se, tükrözve az egész szak­mindenki elismeri a mun- munkásképzés ellentmon- kásosztály vezető szerepét, a dásosságát. Okkal marasz- munkások észrevételeinek, talják el o Csepel Autógyár javaslatainak fontosságát, a munkásai azt a helyzetet, vezetésben való részvételük hogy míg nagy számú túl- jelentőségét. Amikor azon- órát teljesítenek a hiányzó ban a gyakorlati megváló- létszám ellensúlyozásaként, sításra, a napi, úgynevezett a fejlesztési programban aprómunkára kerül sor, ak- meghatározott beruházások kor fölbukkan az érteiden- vontatottan készülnek el, kedés, a tamáskodás, sőt, a emiatt nagy termelékenysé- gőg is, mondván, „minek gű berendezések állnak ki- bajlódni mindezekkel”? használatlanul. Minden Makacs nézet ez Volt 'alapjuk megvan az Egyesült Makacs nezet ez. volt villamosgépgyár ceglédi idő, amikor „mit ért a mun- kisgépgyára munkásainak kas ehhez” megfogalmazás- ahhoz hogy kritizálják azt ban hangzott el, s megpro- féiresikerült bérpolitikát, balta kirekesztem a fizikai amelynek alapján ugyani dolgozókat a vezetes, adón- azért a munkáért ők 18-20 teshozatal mozzanataiból, százalékkal kevesebbet kap- bizonygatyán, hogy ezek nak, mint a budapesti „bonyolult dolgok” az egy- törzsgyár doigozói... szerű, kétkezi munkás alig- rsupán leragadott példá- ^zt bennük A ^ kat említettünk de politikailag, gazdasagilag ezek elég meggyőzőek egyaránt hamis, káros nezet ahh h megállapíthas- e formáját lomtarba lökte a suk: távol áu a munkások pártpolitika következetes nagy többségétől, hogy sem- vegrehajtasa am felbukkan mi „ás, pusztán a bére. a uj alakban. Lényege, meg- iakas£l) az áruk ára érde- gyorsultak a gazdasági fo- keije igaz, vannak ilyenek yamatok, a tudományos- is _ akárcsak más foglal_ technikai haladas, s nem ke- kozásoknál. s arányítva vesbé a nyeresegerdekeltseg aligha többen, sőt! -, ám meg a szakemberek szama- munkásosztály minden ra is nagy próbatétel, mit kisebb és nagyobb Csoport­rei;4kberifvőaemberaek"s ja me^kta> ho^ nyitott neiyeKDen levő emberek? S szemmei járjon, meglásson e kacifántosán hangzó de mindent> Js Jneh nyugodjon való aban nagyon átlátszó bele fl hibákba, melléfogá- erveíessel megint csak le- $okb tévedésekbe, hiszen söpörnék az asztalról mind- a hatalmának műkö­azokat a problémákat, ame- déséróI) annak napi g koT. lyeket a munkások vetnek latáról van szó. fel hol esendőbben, hol Nagyon teVednek azok, ingerültebben, de az esetek akik azt hiszlk a „unkái túlnyomó reszeben foggal. kizaróiag úgy kívánja jele- em, szó sincs arról, hogy nét és holnapját jobbá ten- 1 ” az untig ismert pél- ni, hogy magasabb bérre tö- dákkal hozakodnánk elő, a rekszik, lakást vagy házat lángossütőkkel, üzérkedők- kapar össze magának, s más kel, a mindenből pénzt saj- nem érdekli. A szocializmus tolókkal. Igaz, ezek is sze- építését kell tökéletesíteni met szúrnak, de meggyőző- ahhoz, hogy a munkások — désünk, hogy a munkásság s minden más dolgozó — alapvető hangulatát, közér- élete jobb legyen. Ezért hi- zetét nem az ilyen esetek szik és gyakorolják, hogy befolyásolják. Sokkal in- mindenhez közük van, hogy kább az, ami a munkahe- minden, ami eredmény, ja- lyükön történik — vagy ép- vukra is szolgál, s minden, pen nem történik —, ami- ami hiba, baj, őket is meg- ben a hivatalokban, az üz- rövidíti. Ezért, hogy nem letekben, a településen, ahol elég elismerni a munkás­laknak, a különböző intéz- osztály vezető szerepét, je­lvényekben részük van. lentőségét, egyes csoportjai Márpedig ezeken a helye- véleményének fontosságát, ken mindenütt olyan veze- hanem mindezeket szigorú tők állnak, akiket a mun- következetességgel a gya- káshatalom bizalma jutta- korlatban is érvényesíteni tott oda, akiknek nem csu- kell, politikai meg munka- pán politikai, hanem leg- köri kötelezettségként egy- szűkebb munkaköri köte- aránt. S hogy a címben tel­jessége is, hogy rendíthetett tett kérdésre félreérthetet­lenül képviseljék a vezető lenül feleljünk, Kádár Já- osztály érdekeit. E köteles- nos elvtársat idézzük, nem séget sokan és sorozatosan a tekintély okán, hanem megszegik. szavai igazságáért. A Láng Kiválóan dolgozó, sok- Gépgyárban 1967 február- szorosán kitüntetett üzem, jában tartott jelölő gyűlé- a Nagykőrösi Konzervgyár sen ugyanis azt mondotta: igazgatója mondta el: nem „Végtére, kinek legyen jó szabad a vezetők munkáját a szocializmus, ha nem a csupán abból a szemszögből munkásembereknek?!” megítélni, hogy nyereség- , Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom