Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám

1973. JULIUS 4., KEDD MÍT UEGYF.I Vácszentlászlói vasárnap Búcsút tartottak vasár­nap Vácszentlászlón. Az esemény iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a Volán különjáratban szállí­totta a vendégeket. Valamikor Vácszentlász­lón a búcsú elsősorban vá­sár volt. Teknőt, lószerszá­mot, seprűt s mindenféle háztartási tárgyat árultak ilyenkor. Ma azonban in­kább csak szórakozás, ba­ráti összejövetel, hagyomá­nyos népünnepély, s nem utolsósorban a gyerekek öröme. Estére zsúfolásig megtelt vendégekkel és helybeliek­kel a Vadásztanya étterem, amely rekordforgalmat bo­nyolított le. A nap a műve­lődési házban rendezett bállal ért véget. Cs. J. A karfa I i óvoda története Kartalon a semmiből építe­nek óvodát. Ez a „semmi” a pénzre vonatkozik. A pénzt pótolják találékonysággal, öt­letekkel, összefogással, ügy­buzgalommal. A kartali óvodát még nem kezdték el építeni. De az épít- i*cezés anyagi alapjainak meg­teremtése máris példával szol­gálhat mert, ha lenne a tár­sadalmi munka szervezésé­nek tankönyve, a kartali pél­da bizonyára belekerülne. „Elmentem a találkozóra" — Nagyon sok szülő felke­resett tavaly és azelőtt, hogy segítsek gyerekét elhelyezni óvodába — meséli a tanács­elnök, Söregi János. Mond­tam, nem tehetek semmit, hi­szen az 1960-ban épült het­ROVIDEBB AZ ÚT az alapozástól az átadásig ÉPÍTŐIPARI GÉPEKKEL Tekintse meg On is az Építőgépek Kiállítását A kiállított gépek azonnali szállításra a helyszínen megrendelhetők. A kiállítás helye: Jászsági Építőipari Szövetkezet jászberény, Ady Endre u. 36-38. Időpontja: július 6-tól 16-ig, nyitva naponta 10-től 17 óráig. (Szombat, vasárnap szünnap).----­1 1 l ÉGV ÉPÍTŐIPARI gépesítő VÁLLALAT Kerka és Kapos típusú OSTORANTENNÁK GÉPKOCSI-RÁDIÓHOZ bármilyen gyártmányú személy-, teher- és társasgépkocsiba, előre és hátra egyaránt beszerelhetők. Pasztellszínekben készülnek. Minőségük az importált ostorantennákéval azonos. Kerka ostoraníenna 1,2 m-es vezetékkel 347 Ft Kapos ostorantenna 3,5 m-es vezetékkel 367 Ft Kaphatók a RAVILL ALKATRÉSZ ÁRUHÁZDAN Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 45. Telefon: 120-827, 121-991. Kiskereskedelmi és közületi vásárlók beszerezhetik a RAVILL KERESKEDELMI VALLALAT Híradástechnikai Alkatrész Osztályán Budapest IX., üllői út 51. Telefon: 331-188, 142-051, 140-061. venöt férőhelyes óvodánkban máris százöt gyerek zsúfoló­dott össze. Űj óvodáról legfel­jebb csak ábrándozhattunk, mert pénz nem volt rá. Isko- 1 -.építkezést tesztünk be ép­pen, elvitte minden fillérün­ket. De valamit tennünk kel­lett, hiszen háromszázhatvan óvodás korú gyerek van a köz­ségben, szüleik általában dol­goznak, és nincs kire hagyni a kicsiket. Elhatároztuk, hogy, ha törik, ha szakad, felépítjük az óvodát. A tervekre lett pénzük, mert nyertek. Nem lottón vagy totón, hanem azzal, hogy a megye legszebb faluja címet vívták ki, jutalomként száz­ezer forint ütötte a markukat. Ebből fizették ki a megyei tervező intézetnek a kilenc­vennyolcezer forintot tervezé­si díjra. A községi tanács és a nép­front együttműködési mégál­lapod ást írt alá: hetvenöt fé­rőhelyes óvodát építenek fel, az óvodai szülői munkaközös­ség, az Űj Élet Tsz KISZ- szervezete és melléküzeme dolgozóinak társadalmi össze­fogásává! pótolnak négyszáz- ezer forintot. Abban is meg­állapodtak, hogy a községi ta­nácstagok és népfrontbizott­sági tagok mozgósítják a köz­ség egész lakosságát. „... ta­nácstagi körzetenként, lakó­házanként és lakosonként kü­lön erre a célra rendszeresí­tett vállalási lapon ...” szer­vezik meg a lakosságot, min­denki írásban rögzíti, mit és mennyit vállal az óvodáért. Április 4-ig befutott minden tanácsi és népfrontkörzetből a vállalási lapok sokasága. A község házainak kilencven százaléka vállalt társadalmi munkát! Például Vámos Lász­ló ács harminc órát, Homok József negyven óra segédmun­kát, Urbán László vízvezeték- szerelő negyven órát, Mácsa István festő harminc órát, Szarvas Mihály burkoló, Bo- zsik István asztalos negyven­negyven órát, Söregi Ferenc villanyszerelő ötven órát, László József szintén ötven órát ajánlott fel, hogy dolgo­zik az óvoda felépítésén. So­rolhatnánk a falu minden há­zából valakit. Bámulatos ez az összefogás. Kitűnő munkát végzett az ötven tanácstag és az ötvenegy népfrontbizottsági tag, akik mindenkihez eljut­tatták a felhívást. — Elmentem a tíz évvel ez­előtt végzett nyolcadikosok ta­lálkozójára — mondja a ta­nácselnök —, mert meghívtak, és mert gondoltam, segítenek majd ezek a huszonnégy éves fiatalemberek is, sokuknak gyereke is van már. Az akkori összejövetel eredménye: há­romszáztizenhat óra segéd­munka, kétszázhetven óra szakipari munka. Gyár, tsz... Tehát a tanács és a nép­front megtartotta ígéretét, mi­szerint „ ... időben szervezi és biztosítja a szükséges mun­Festői környezetben kellemes pihenést nyújt Szentendrén A PAP-SZIGETI STRANDFÜRDŐ i'SSSSSSSSJwsssss Nyitva — kedd kivételével — 9-től 19 óráig. kaerőt...” a kivitelezővel tör­tént megállapodás alapján. Ki a kivitelező? A községi tanács — természetesen. „Házilagos” brigádot szer­veztek, amelynek vezetője egy megfelelő szaktudású munkavezető és legfőbb segít­sége egy kőműves, aki a se­gédmunkásokat irányítja, hogy az anyagokat kirakják, elszál­lítsák, hogy munkaterületet biztosítsanak a szombat-va­sárnapi dolgozóknak.. A műszaki ellenőrzést a ta­nács másodállású műszaki elő­adója végzi. Persze, az építkezéshez anyag is kell. S ezt nagyon ne­héz beszerezni. Mit tett a ta­nácselnök? Felkereste a 21-es és a 23-as Építőipari Vállalat vezetőit, és megállapodásra ju­tott velük. A megegyezés nem ment nehezen, mert sok kar­tali dolgozik ennél a két vál­lalatnál, ezért aztán létrejö­hetett a szerződés: a 23-asszá­mú vállalat 128 ezer forintér­tékű anyaggal járul az építke­zéshez, a 21-es szintén, ennek fejében az óvodába elhelyez­nek majd hat-hat gyereket, akiknek szülei nevezett válla­latokhoz járnak dolgozni, és a község vezetői segítik a vál­lalatokat abban, hogy több kartali dolgozó kerüljön hoz­zájuk, ha szükségük van munkaerőre. De megállapodtak az ikladi Ipari Műszergyárral is. Az üzem félmilliót ad az építke­zéshez, és a gyár kartali dol­gozóinak gyerekei közül hú­szán kapnak majd helyet az óvodában. Az Űj Élet Tsz kétszázezret ígért, felét fuvarban, ezáltal tíz tsz-dolgozónak a gyereke kap helyet biztosan az óvo­dában. A tégla már megvan. Be­szerzésében a 45-ös számú Építőipari Vállalat vezérigaz­gatója segített, mivel ennél a vállalatnál is dolgoznak kar- taliak, s hozzájuk is ellátoga­tott a tanácselnök. Hárommillióba Már csak az építési enge­délyt várják, hogy megkezd­hessék az építkezést. Még eb­ben az évben tető alá szeret- r ák hozni az óvodát, jövőre pedig elvégezni a belső mun­kálatokat is. összesen hárommillióba ke­rül. Fillér nélkül kezdték. Há­rommillióval zárják. Ezt a há­rommilliót az összefogás és szervezés teremtette. Berkovits György Nagyobb a lángja, mint a füstje NEM IS TUDJUK SOK­SZOR, mert nem verik a pro­tokoll nagydobjára, hogy mi­lyen sokan és milyen sok tár­sadalmi munkát végeznek. Hajlamosak vagyunk megje­gyezni, hogy változnak az idők, változnak az emberek, s nem hajlandók társadalmi munkára. Ez bizony felületes megállapítás lenne, mert a társadalmi munkák rene­szánszát éljük. A közösségért végzett öntevékenységnek ma nagyobb a lángja, mint a füstje, tartalma és értelme van a munkának. Lehet, hogy ezért is vállalkoznak szíve­sebben az emberek, hogy felajánlják erejüket, idejü­ket? Biztos, hogy ezért, biz­tos, mert manapság egyre kevesebb a látszat társadal­mi munka — csak a társa­dalmi munka kedvéért, s egy­re inkább átveszi a terepet az értelmes, a valóban a közért, a köz jobb boldogulá­sáért végzett társadalmi fel­ajánlás. A Hazafias Népfront kü­lönböző szintű bizottságai, szervezetei a társadalmi munka szervezésének egyik legnagyobb, legtekintélyesebb bázisai. A gödöllői járásban például a népfront kezdemé­nyezte társadalmi munkák értéke az elmúlt évben het­venegymillió volt. Hetvenegy­millió már több,. mint egy­szerűen tekintélyes összeg, ez már hatalmas összeg. Ráadá­sul ezek a munkák a lakos­ságért voltak, természetesen, hogy sokkal többen vállal­koztak és szívesebben, el­végzésére, mert tudták, hogy önmagukért dolgoznak. Me­lyek voltak ezek a munkák, ahol az öntevékenység fizi­kai és szellemi ereje meg­mutatkozott? A JÁRÁSBAN AZ ELMÚLT ÉVBEN például hat iskola építését fejezték be — Ve­resegyházon, Pécelen, Bagón, Túrán, Kartalon, Csömörön — összefogással, a lakosság csaknem teljesen önerejéből. Rengeteg település kapcso­lódott be a községszépítési mozgalomba, járdákat épí­tettek, virágokat ültettek, fá­sítottak. Ezeket a munkákat a népfront a tanácsokkal és más tömegszervezetekkel kö­zösen szervezi. Például a KISZ-szel is, erre szép példa a nemrégiben megindult ját­szótér-felújítási mozgalom, amibe nemcsak az ifjúsági szervezetet, hanem a külön­böző vállalatokat is bevon­ják, olyanokat, amelyeknek lehetőségük van játszótéri eszközök készítésére. Az összefogás, a szervezés így leírva túl egyszerűnek tűnhet, különösen akkor, ha már nyugtázhatjuk a milliós munkákat, megnézhetjük az átadott létesítményeket. Azon­ban a társadalom munkára szervezése rendkívüli körül­tekintést igényel, mind po­litikailag, mind gazdaságilag, vagyis társadalmilag. A NÉPFRONTBIZOTTSÁ- GOK GYAKORLATÁBÓL fel­hozhatjuk azt a rengeteg cso­portos beszélgetést, amelye­ket különböző szervezetekkel, vállalatokkal, magánszemé­lyekkel folytatnak gyűlése­ken, összejöveteleken. Említ­hetjük a szerződéskötési ak­tus körültekintő műveletét, amellyel lényegében rögzí­tik a munka mértékét, cél­ját — és jelentőségét. S ta­lán a legnehezebb az az idő­pont, amikor már megin­dul a beruházás, is amikor az emberek megjelennek fel­ajánlásuknak megfelelően, hogy dolgozzanak. Egy kis szervezési hiba — szakember- hiány, késés, lemaradás stb. — s máris elmegy az addig lelkes emberek kedve, mert szervezetlenséget látnak, ko­molytalanságot. Szerencsére ma már mindez ritkán for­dul elő, mert a népfront aktí­vái az évek során komoly szervezési szakemberekké is váltak. BIZONYÍTJA EZT szintén a gödöllői járásban az, hogy egyre több helyen alakítják meg az ivóvíztársulatokat, sőt egy nagy jelentőségű re­gionális vízműre is kész már a társulás, amely hét falut érint, hét falu emberei fogtak össze, s ez harmincnyolcezer embert érint. -Harmincnyolc­ezer ember összefogása. Nem csekélység. Nem megvetendő szervezési tudomány. Össze­fogás nélkül, a több tízmil­liós vízmű bizony nem ké­szülhetne el. Vagyis társa­dalmi munka nélkül. Ezzel az államról veszik le a gondot, magukra vállalva az állam gondját. S ez sem csekélység. Ez is a demokrácia, a szo­cialista demokrácia egyik megnyilvánulása. Mert nem­csak a gondot, hanem a fele­lősséget, az irányítást, a bele­szólást is átvették az állam­tól és saját maguk fele­lősségére, a köz javára te­vékenykednek. A társadalmi munka embertformáló hatásá­nak a szocialista demokratiz­mus terjesztésében nagy sze­repe van, mert ma már a társadalmi munka valódi munka és ezért valódi össze­fogást, valódi közösséget ala­kít ki. B. Gy. REPÜLŐGÉPRABLÁS Hatos Kázmér és Szombat Albin a szelepcsárdai „Roz­maring” Tsz segéd­üzemében épp a 234 —66/PU mintájú komputert szerelték össze. Hatos Kázmér az ablakon túlra, a zöldségszedő lányok­ra nézett és azt mondta fátyolos han­gon: — Hé, Szombat! Valami jó heccet csi­nálhatnánk. — Elszürkülünk, Öcskös — Szombat Albin tubákszippan- tó mozdulatot tett. — Egy jó écát! Csütörtök éjszaka bújtak el a repülőté­ren, majd alkalmas pillanatban az egyik gép ponyvája alá kúsztak. Hajnalban a pilóta mit sem sejtve ült a gépébe. Begyújtotta a mo­tort. A nap aranyló sugarai áttörték már a cumulus felhőket. A HUNGAROPAX rovarirtószert a pi­lóta a kecskésbogyói gazdaság repcetáblá­ja fölött kezdte ki­szórni. Hatos Káz­mér a trafikban vá­sárolt játékpisztolyt a hátának szegezte. — Helló old boy! — Szombat Albin ezt mondta, mert így hallotta az egyik filmben. — Bogota helyett irány a déli sark! A pilóta hátrané­zett és a gyomrához kapott. — Ne röhög- tessenek, mert el­eresztem a botkor­mányt és lecsavaro­dunk a földre. — Pofa be! —Ha­tos Kázmér a leve­gőbe lőtt. A pisztoly­ból kékes füst szi­várgott elő, a fülké­ben nagyon büdös lett. A pilóta kezdte komolyra venni a dolgot. — Meggyárgyul- tak? Ez nem utas- szállító, hanem nö­vényvédő gép. A ha­táron túl nem is rö­pülhetek vele. — Kis ország va­gyunk, nekünk ez is jó — válaszolta Szombat melankóli- kus nyugalommal. — Egyébként a fene sem akarja, hogy maga külföldre men­jen. Két díszkört Apukám a tsz-ünk fölött, aztán lando­lunk a Ferihegyen. A dobozába pedig dalolja bele, hogy két vakmerő fickó eltérítette a gépét. Mozgás! A repülőgép csar­nokában a Tv-hír- adó, a „Sárga fény”, a „Sétarepülés”, az „Emberbarát”, a Tsz versenyhíradó és más lapok riporterei várták a két magyar fiút. — Miért tették? — mindenki ezt tu­dakolta. A „Sportba­rátság’’ című lap munkatársa stopper­órával a kezében lel­kesült. — Abszolút magyar rekord! Egy óra 40 perc és 7 má­sodperces eltérítés. Brávó! De mi adta az ötletet? — A komputere­inkre senki sem fi­gyelt, és a lányok is negligáltak bennün­ket — nyilatkozott Szombat. — Elhatá­roztuk, hogy ezzel is hozzájárulunk a vá­ros és a falu közötti különbségek meg­szüntetéséhez.. Hatos és Szombat tettéről beszámoltak a lapok, a UPI, a Reuter és a Hicsioko hírügynökségek. Két slágert írtak hozzá­juk, egy hosszabb és egy rövidebb filmet készítettek róluk, egyiket zenés beté­tekkel. A komédia nem növényvédő, hét­nem igazi repülőgé­pen játszódik, nem térítik el, hanem ve­le mennek a célig, nem két tsz-ifjú, ha­nem tíz lány álruhá­ban. nem hazánk­ban, hanem Alcatras szigetén, de Szombat és Hatos játssza a főszerepet. A tsz-ben abbahagyták a kom­putergyártást, s az egész tagság eluta­zott a filmhez sta­tisztálni. A társasá­got Párizsból Alcat- rasig szállító Con- corde-gépet két yulu- yulu indián az óce­án fölött eltérítette, s tévedésből vissza­vitte a „Rozmaring” Tsz-be. Azóta nyo­muk veszett. Sz. D.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom