Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-29 / 177. szám
1972 JÜLIUS 29., SZOMBAT MSI «serei Számítástechnikai koncepció Miniszteri értekezlet a NIM-ben Pénteken dr. Szekér Gyula elnökletével nehézipari miniszteri értekezletet tartottak. Megtárgyalták a NIM számítástechnikai bizottságának felmérései és elemzései alapján elkészített nehézipari számítástechnikai célprogramot. A kormány az elmúlt év végén hagyta jóvá a Számítástechnikai Központ fejlesztési programját. A könnyűipari vállalatok igazgatóinak értekezlete Nagyarányú beruházási rekonstrukciós program végrehajtása közben növekvő termelési, értékesítési feladatokat kell ellátni a könnyűiparnak, mégpedig úgy, hogy feltárja és kihasználja a belső tartalékait. Az erre irányuló törekvésekről, intézkedésekről és további tervekről tájékoztatta pénteken Csepelen a Papíripari Vállalat központjában Keserű Jánosné miniszter a vállalatok igazgatóit. Fiatal irók Pest megyében — Pest megyéért Közművelődési tanácskozás Visegrádon A Magyar Írók Szövetségének és a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának kezdeményezésére tegnap, pénteken egésznapos közművelődési tanácskozás folyt Visegrádon, a Silvanus szálló különtermében. Erre a baráti beszélgetés formájában lezajlott találkozóra az adott alkalmat, hogy mintegy másfél esztendő óta fiatal írók, költők, kritikusok egy csoportja sajátos közművelődési kísérletbe kezdett a budai járásban. Rendszeresen meglátogatnak egyes falvakat, ismerkednek a helyi művelődési viszonyokkal, szociográfiai megfigyeléseket folytatnak, s igyekeznek a közművelődési munkában segíteni, bizonyos új formákat kialakítani. Most időszerűvé vált, hogy e munka eddigi tapasztalatait és a további teendőket e fiatalok közösen beszéljék meg Pest megye művelődésügyi vezetőivel, az e téren dolgozó párt-, tanácsi, KISZ-vezetőkkel. Fábián Zoltán, a Magyar írók Szövetségének titkára, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának alelnöke mondott vitaindítót, amelyet SZERVEZÉS = ÉLETSZÍNVONAL A MAGYAR GÖRDULÖ- CSAPÄGY MÜVEK diósdi gyárában már tavaly döntéselőkészítő csoportot szerveztek, a Mechanikai Művekben _a piacképes termékek körét bővítették, az ikladi Ipari Műszergyárban azt keresték, hogyan illeszkednek az üzemi demokrácia fórumai a vállalati szervezetbe. A munka- és üzemszervezés valamelyik ágával szinte valamennyi gyárban foglalkoztak. Érdemes e példákat feleleveníteni, hogy leszögezhessük: nem idén találtuk fel a szervezést! Szerveztünk tavaly is, tavalyelőtt is, három éve, öt éve: miért kellett hát párt- és kormányhatározattal feladattá tenni a munka- és üzemszervezést? Azért, mert eddig nem szerveztünk hatékonyan. A szervezők részfeladatokban vesztek el, a szervezési teendők nem kapcsolódtak eléggé egymáshoz, a vállalati koncepciókban a belső mechanizmus ésszerűsítése nem kapott kellő hangsúlyt. Sok rossz példát is láthattunk: évekig szinte semmit sem szerveztek a gyárban, aztán kampányszerűen mindent átszerveztek, megzavarták a termelést, zaklatták a munkásokat, s a racionalizálás gyakran nem vezetett kellő eredményre. A szervezésben rejlő lehetőségeket jobban ki kell használni! A SZERVEZGETÉST, a hatástalan átcsoportosításokat sok mindennel leplezhették a vállalatok vezetői. Amit nem tudtak megvalósítani a' belső tartalékok feltárásával, azt létszámnöveléssel elérhették. Ami nem ment a technológiai folyamat módosításával, az sikerült milliós beruházások kiharcolásával. A kooperáció hibáit túlórák leplezték (el, a gyártmányfejlesztés elmaradását az áremelés ellensúlyozhatta. Természetes, hogy a „gazdasági palástolás” légköre is hozzájárult a munkaerkölcs lazulásához. Azt hiszem, nem is kell bizonyítani, hogy ez az extenzív gazdasági fejlesztés ma mennyire nem szolgálja népgazdaságunkat. Hát akkor ma mit kell szervezni? A munkát, hogy ugyanannyi munkás, ugyanolyan gépen többet, jobbat, értékesebbet tudjon termelni. Más szavakkal: fel kell tárni a belső tartalékokat! Mennyi idő, energia veszett el a rossz anyagelőkészítéssel, hogyan fékezte a termelékenységet az elaprózott, a kelleténél több anyag- mozgatást igénylő, korszerűtlen technológia, mennyi állást okozott a kapkodó kooperáció, mi lassította a döntéseket, az üzemek jobb együttműködését mi gátolta. Szervezni kell a gazdaságos termékek gyorsabb bevezetését, szervezni kell a „piaci győzelmet”, s ki győzné mind felsorolni, hogy milyen feladatok várnak a >,menedzserekre”, HOGYAN KEZDŐDJEK a szervezés tervszerű folyamata? Az országos irányító szervek élenjárnak a jó módszerek terjesztésében, majd minden minisztérium kidolgozta már az ágazati szervezési irányelveket. Természetesen ezek nem másolhatók, először is: mert ezeket csak a legjobb adottságú, feltételű vállalatoknál lehet teljességében kipróbálni, másodszor, mert a gyakorlati helyzet sok elv módosítását követelheti. A központi elképzeléseket adaptálni kell, vagyis alkotóan alkalmazni! A vállalatoknál öntevékeny munkára is szükség van. Például a solymári Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál már élenjárnak a tervezésben: a munka- és üzemszervezési osztály irányításával létrehoznak egy vegyesbizottságot, amely az ésszerűsítési munkát irányítja majd. Ide csoportosítják a normarészleget is, mert véleményük szerint időelemzés nélkül nem lehet feltárni a tartalékokat. Azt szeretnék, ha szervezési elképzeléseik találkoznának a munkások véleményével, hiszen így biztosítható az aktív végrehajtás, ezért a bizottságba meghívják a szocialista brigádvezetőket, akiknek konkrét javaslataitól nagyon sokat várnak. Minden gyárban körvonalazódni kellene már a szervezési terveknek, hogy ahol az adottságok megfelelőek, mihamarabb megkezdődhessen a tényleges szervezés. Nem kell minden vállalatnál mindent feltalálni! Legalább ilyen fontos a jó szervezési módszerek átvétele, a szervezési információrendszer kiterjesztése, a konkrétabb, céltudatosabb bel- és külföldi tapasztalatcserék szervezése. Ne restelljenek a vállalatok vezetői külső — sőt külföldi — szakértők segítségét kérni, s rosszul értelmezett presztízsből — csak az az okos, aki nincs nálunk! — ne gátolják a jó módszerek elterjesztését. NEM SZÉP KIFEJEZÉS, DE IGAZ: az embereknek is „szerveződniük” kell. A legjobb szervezést is tönkreteheti például az a burkoló, aki célprémiumért egy műszakban tizenkét négyzetméter csempét ragaszt a falra, de, ha nem zizegnek a százasok, csak három négyzetméterre futja erejéből. Ha az emberek keveset, lassan, a nyolc órából csak ötöt, hatot tevékenykednek, maguk gátolják a munka- és üzemszervezés sikerét. Pedig ez valóban az ő saját ügyük is. A jobb szervezés a gazdaságosságban, a termelékenységben, a nyereségben jelentkezik, s közvetlenül a piacon is, olcsóbb termék formájában. így válik a szervezés életszínvonalunk egyik összetevőjévé! Fóti Péter az igen élénk és hasznos megbeszélés folyamán mintegy húsz felszólalás követett a közös teendőkről. Részt vett a tanácskozás munkájában és felszólalt Molnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetője, Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Szabó B. István, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Molnár József, a KISZ Pest megyéi bizottságának titkára, Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa belpolitikai titkárságának vezetője, Pete György, a Művelődés- ügyi Minisztérium munkatársa, Borbély Tibor, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, s természetesen többen a fiatal írók, költők, kritikusok képviseletében, így Vasy Géza, Mózsi Ferenc, Kovács István, Szentmihályi Szabó Péter, Juhász József és mások. A megbeszélés összegezve azzal a legfontosabb megállapítással zárult, hogy szükség van a további munkára, a kezdeményezés megfelelő folytatására. Ez igazán hatékony, célravezető csakis a fiatal írók, költők és a helyi politikai, művelődésügyi vezetők további együttműködésével lehet, amint erre az együttműködésre éppen ez a közös tanácskozás mutatott jó példát. Duna menti fiatalok találkozója Pakson pénteken megkezdődött a Duna menti fiatalok V. találkozójának háromnapos eseménysorozata. Délelőtt a II. számú általános iskolában megnyíltak „Az NDK a X. VIT hazája” című, továbbá az ország új ifjú népművészeinek, valamint a paksi járás képzőművészeinek munkáit, s a paksi konzervgyár és a járás üzemeinek termékeit bemutató kiállítások. Megnyílt a Hazádat — a békét véded című honvédelmi kiállítás is. Sajtótájékoztató a Parlamentben Növelik a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét Dr. Dimény Imre ismertette az új kormányhatározatot A kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Várko- nyi Péter államtitkár nyitotta meg a Parlamentben azt a pénteki sajtótájékoztatót, amelyen dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ismertette az újságírókkal a kormány csütörtökön elfogadott határozatát a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről. Elöljáróban a miniszter emlékeztetett arra, hogy már korábban is sok szó esett a mezőgazdaságban támadt különféle feszültségekről, így a szarvasmarha-tenyésztés elmaradásáról is. A Miniszter- tanács december 21-i ülésén megtárgyalta a tenyésztésről szóló előterjesztést, de a gyakorlati intézkedésekről csütörtökön született határozat. Komplex program Sok tényező bizonyítja, hogy a szarvasmarhának egesz népgazdaságunkban jelentős a szerepe. A mezőgazdaság termelési értékének 13—14 százalékát, az állattenyésztésnek a 30 százalékát adja a szarvasmarha, egyszersmind ez az ágazat produkálja a fejlett tőkés országokba irányuló exportunk 15—17 százalékát. De a belföldi ellátás növelése is fontos hazai forrásokból, hiszen az elmúlt két évben jelentős volt a vajimportunk. A fejlesztést legjobban az gátolja — hangsúlyozta a miniszter —, hogy ma 40 ezerrel kevesebb a tehén, mint 1966-ban volt. Komplex, sokirányú erőfeszítések szükségeltetnek ahhoz, hogy az apadás okait felszámoljuk. Az úgynevezett komplex fejlesztési program részben már a következő években, főként azonban az V. ötéves tervben hozza majd meg gyümölcsét. 1985-re a maihoz képest 180—200 ezerrel indokolt növelni az ország tehén- állományát. Közelebbi program, éspedig a most előttünk levő 3—4 évre terjed ki, hogy tehenenként átlagosan 400 literrel növekedjék a tejhozam. A miniszter ezután a tenyésztéspolitikai tennivalókat elemezte. A töbhi között elmondta, hogy a kívánatos fajtaarány kialakításában figyelembe kell venni az adottságokat. A jövőben már a szarvasmarhák nagyobb része a nagyüzemekbe kerül, amelyekben specializálódás következik be. A kettős hasznosítású magyartarka fajta javítása nagyon lassú, s ezért gazdaságtalan folyamat. Indokolt ezért a hasznosítási irányok elkülönítése, mégpedig hús-, illetve tejtermelési irányban, Célszerű azonban a magyar- tarka fenntartása. Az elképzelések szerint 1985-re az állomány fele tejelőtípus lesz, 30 százaléka húshasznosítású, s 20 százalékát teszi majd ki a javított állomány. Pest megyében — de más nagyobb városok környékén is — nyilvánvalóan a tejhasznú állatok elterjesztése kívánatos elsősorban, annál is inkább, mert itt rendszerint megvannak a tejtermelés tárgyi és személyi feltételei. A tenyésztéshez kapcsolódnak az állategészségügyi tennivalók. Az állomány gümő- kór-mentesítése 1978-ban valósul meg országosan. Támoga’.ás régi épületzk átalakítására A tenyésztés hátországáról, vagyis a takarmányok előállításáról is beszélt dr. Dimény Imre. Elmondta, hogy gondjainkhoz tetemesen hozzájárult: kevesebb lett a rét és a legelő, a szálas- és tömegtakarmányok egynegyede ráadásul el is vész. Nem hasznosítják a különféle melléktermékeket — például a kukoricaszárat —, a háztáji takarmányellátás így nem kielégítő. Bővítendő a keveréktakarmányok gyártása, az iparszerű takarmánytermesztés. Ehhez gépekre van szükség — importálunk majd ilyen gépeket, gépsorokat. Rendkívül magas a szarvasmarha-tenyésztés úgynevezett eszközigénye: háromszor több, mint a baromfi- tenyésztésé. Egyetlen tehén évi forgóeázköz-szükséglete 48 —55 ezer forintra rúg. Előtérbe kerülnek a gazdaságos megoldások a beruházásokban, így fontos a meglevő istállók jobb kihasználása. Az építésre adott 50 százalékos támogatást fenntartják, de kiterjesztik a meglevő épületek korszerűsítésére, átalakítására. Engedélyeznek továbbá a hozamhoz igazodó, fixösszegű ártámogatást is. Egyedi elbírálás alapján, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú téeszek számára az 50 százalékot meghaladó, úgynevezett fejlesztési támogatást is adnak majd. Beszélt a miniszter a kereskedelmi, feldolgozásbeli tennivalókról, így arról, hogy rendkívül fontos a tejértékesités biztonságának jövőbeni megteremtése. 40 éve Salíai és Fürst 1931. szeptember 12-én felrobbantották a biatorbágyi vasúti hidat. Ezt felhasználva, hét nappal később gróf Károlyi Gyula kormánya kihirdeti a statáriumot az illegális kommunista párt tevékenységének megbénítására. A kormány a vasútrobbantó fasiszta, Matuska Szilveszter beismerő vallomása után sem szünteti meg a statáriumot. A belügyminiszter nyíltan elismeri, nem annyira a biatorbágyi eset, mint inkább a kommunisták mozgolódása miatt. 1932. július 15-én letartóztatják Sallai Imrét és Fürst Sándort és a kommunista párt 32 más tagját. Sallait és Fürstöt rögtönítélő bíróság elé állítják, és két hétig szüntelenül kínozzák. Az ellenforradalmi kormány a magyar kommunista mozgalom likvidálását tűzte célként maga elé. Ezt azonban nem érik el, mivel Budapesten, Európa és Amerika haladó köreiben tiltakozó kampány indul meg. A Károlyi-kormány tisztában van azzal, hogy a jobboldali szociáldemokrata vezetők megakadályozzák a dolgozó tömegek egységes fellépését, és a készülő kettős gyilkosság elleni tömegsztrájkot. Éppen ennek tudatában a munkásosztály megfélemlítésére elhatározzák a magyar munkásosztály két kimagasló személyiségének meggyilkolását. Ma negyven esztendeje, 1932. július 29-én reggel kilenc órakor kezdték meg a bírósági tárgyalást, és az ítéletet fél ötkor végre is hajtják. A magyar uralkodó osztálynak még ekkor is az első proletárdiktatúrától való félelemtől remeg mindpn porcikája. Károlyi Gyula miniszterelnök a statáriális eljárást éppen azzal próbálja igazolni, hogy „nem akarja a proletárdiktatúra megismétlődését”. A proletárdiktatúra 133 napja óta az eddig eltelt 12—13 év nem teremtett olyan körülményeket, amelyek elfeledtették volna a földbirtokosokkal és az iparbárókkal 1919 dicső napjait. Ez volt az oka annak, hogy Magyarországon még a szó korlátozott, burzsoá értelemben sem volt igazi jogrend, bár a kormánypárttól a szociáldemokrata jobboldalig mindenki erről papolt. A kommunista párt 1919 után 25 éven keresztül törvényen kívül állt. Az illegalitás súlyos feltételei között volt kénytelen harcolni, s a párt harcosai vállalták ezeket a feltételeket, mert a munkásosztályért és a dolgozó népért vállalt felelősség ezt megkövetelte tőlük. Magyarországon 1919-et követően a jogrendet illetően a helyzet csak annyiban változott, hogy Pró- nay és Ostenburg különítményeseit felváltották Sombor-Schwenitzer rendőrkopói és a Tö- reky-féle vészbírák. Sallai Imre a magyar kommunista mozgalom egyik nagy egyénisége volt. Első ízben a Galilei-körben találkozott a szocialistákkal. Sokat tanult tőlük, mindenekelőtt Szabó Ervintől. A forradalmi szocialisták csoportjának vezető tagja. Lelkes híve a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. 1918 tavaszán letartóztatják, és az őszirózsás forradalom szabadítja ki börtönéből. A kommunista párt alapító tagja. A proletárdiktatúra idején Korvin Ottó közvetlen munkatársa. Mint ilyen, nem véletlen, högy kiérdemelte a burzsoázia és a nagybirtokos osztály mérhetetlen gyűlöletét. A proletárdiktatúra bukása után részt vesz a párt újjáépítésében, ahol nagy szükség volt nagyszerű képességeire. Fürst elvtárs fiatalabb volt Sallainál, és csak a proletárdiktatúra bukása után kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Hamar felismerte a jobboldali vezérek árulását, illetve azt, hogy hol a helye az osztályellenség elleni harcban. Részt vett a Szociáldemokrata Párton belüli ellenzék szervezésében, majd 1925- ben a Magyar Szocialista Munkáspárt (Vági- párt) harcaiban. 1928-tól a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik vezetője. 1929-től 31- ig börtönben van, s azután már csak illegálisan dolgozhat. Fürst Sándornak kiemelkedő szerepe volt a szakszervezeti ellenzék megszervezésében. A kommunisták és a baloldali szocialisták ezrei kerültek ki a szakszervezeti ellenzék soraiból, amely évtizedekre kihatott a kádermunkára. 1932. július 29-én délután fél ötkor a bitófa vetett véget e két kiváló kommunista harcos ragyogó életútjának. A magyar nép a felszabadulásért vívott harc áldozatainak emlékoszlopára örökre bevéste a két nagyszerű ember, Sallai Imre és Fürst Sándor nevét. A közönséges gyilkosok gaztettét és hős fiainak emlékét a magyar nép nem felejti el. Az új árak A kormányhatározat meghozatalakor az volt az egyik cél, hogy legalább akkora nyereséget nyújtson a szarvasmarha, miként a sertés. A lassú megtérülés miatt 15 százalékos jövedelemigényről van szó. A tejtermékekre üzemtételi támogatást adnak, s a felvásárlási ár január elsejétől literenként 1.30 forinttal megnövekszik. A vágómarha felvásárlási ára kilónként 5.70 forinttal lesz nagyobb. Borjanként 3000 forint támogatást kapnak a nagyüzemek, amennyiben kihasználják a férőhelyeket. Ez megfelel literenként 1.10 forint áremélésnek. Tehenenként 20 ezer forint forgóalap-kiegészítést is kapnak a gazdaságok, mégpedig az ez év március 31-1 állományhoz viszonyított növekedés alapján. A háztájiban 8 ezer forintos volt a vemhesüszők után adott támogatás összege — januártól ez a forma megszűnik, mert túlzottan arra ösztönzött, hogy kicseréljék a tehénállományt. Hosszabb idejű tartásra serkent majd — az új tejárral egyetemben — a kisüzemeknek adott évi 1500 forintos tehenenkénti támogatás. Felvetődik: mindehhez honnan kerül pénz? A miniszter elmondta, hogy 3,2 milliárd forinttal növekszik az ágazat árbevétele az új intézkedések hatására. Ehhez 500 millió forint származik a költségvetésből, de az igények 82 százalékát máshonnan, az élelmiszer- gazdaság más terepéről csoportosítják át. Ennek megfelelően a takar- mánytejpor árát 36, a fehérjetakarmányokét 7 százalékkal emelik fel, mégpedig október 1-től. Ez hatással lesz a baromfi- és a sertéstenyésztésre is, ezért a hízott sertés felvásárlási árát kilónként 60 fillérrel emelik, de differenciáltan. Nagyobb lesz — egy forintos — az emelés a fehérhússertések esetében, de csökkentik — 50 fillérrel — a 110 kiló feletti zsírsertések felvásárlási árát. Másfelől azonban egy forint minőségi felárat is bevezetnek. Dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az új kormányhatározat következményeként 5,2 százalékkal növekszik a mezőgazdaság fel- vásárlási árszínvonala. K. N.
