Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-28 / 176. szám

1972. JULIUS 28., PÉNTEK iftu . í-l Aczél György Komáromban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára csütörtökön meg­látogatta Tatán a Komárom megyei KISZ-bizottság vezető­képző táborát. A KB titkára elbeszélgetett a tanfolyam hallgatóival, és előadást tartott számukra az időszerű oktatás- politikai kérdésekről. Őszi előzetes A Csepel Autógyár már készül a szeptemberi lipcsei és bmói vásárokra is. Brnó- ban a 452-est, Lipcsében pe­dig a 730-as tehergépkocsit és egy turbófeltöltős, hat­hengeres motort mutatnak be. Halló! Itt... A Telefongyár nagykátai üzemében készülnek a CB 667 készülékek, az alkatrészeket pontosan, műszerekkel állítják be. 843 hallgató, 370 előadás Jövőre paralel tanfolyamok Pécelen Eredményes tanévet zárt az aszódi tanácsi iskola Első tanévét zárta az idén a Pest megyei Tanács aszódi ok­tatási és továbbképzési intéz­ménye és — mint azt a tanács személyzeti és oktatási osztá­lyának most elkészült össze­foglaló értékelése megállapít­ja — a tanév a várakozásnak megfelelően eredményes volt. Félszázan egy csoportban Az eredetileg tervezettnél mintegy másfélszáznál többen, 843-an vettek részt szeptem­bertől kezdve az 1—4 hetes tanfolyamokon, a különböző szintű tanácsok vezetői, dolgo­zói, általános és középiskolai igazgatók és képesítés nélküli nevelők. Hogy csak néhány példát említsünk: 3—3 hétig tartott a nagyközségi tanács­elnökök és vb-titkárok, a köz­ségi vb-titkárok és külön az új vb-titkárok tanfolyama. Négy hétig hallgattak előadást a nagyközségi tanácsok pénzügyi csoportvezetői. Egy-egy tanfolyamot a bent­lakásos iskolán áltálában 50- en hallgattak végig, annyian, ahány hallgatót az iskola egy­szerre be tudott fogadni. A tanév folyamán összesen 370 előadás hangzott el. Kö­zel egyharmada az új tanács- törvényt, illetve az abból kö­vetkező feladatokat ismertette. Az előadók voltak többek kö­zött a megyei tanács és a járá­si hivatalok vezetői és dolgo­zói, a városi tanácsok vezetői, az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága munkatársai, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala dolgozói és a Tanácsakadémia tanárai. Táguló látókör A tanfolyamok célja volt a tanácstörvény és az új jogsza­bályok; a leadott hatáskörök­kel kapcsolatos feladatok meg­ismertetése, az egységes szem­lélet és gyakorlat kialakítása. A tanfolyamok hasznosak vol­tak, elérték céljukat. Az ered­mény végső soron a tanácsok mindennapi munkájában mu­tatkozik meg, a szakszerűbb, zökkenőmentesebb, gyorsabb ügyintézésben. A tanfolyamok hasznosságát igazolja a nagy- j községi pénzügyi csoportveze­tők véleménye is. Többen kö­zülük elmondták, hogy példá­ul a negyedik ötéves terv or­szágos és megyei problémáit valójában most értették meg, eddig elsősorban a helyi szük­ségleteket és nehézségeket lát­ták. Márpedig a tágabb össze­függések meglátása, ismerete a helyi munkát is hatékonyab­bá, átgondoltabbá, tudatosab- bá teszi. Elméiét és gyakorlat Az előadásokat szinte kivé­tel nélkül minden alkalom­mal konzultációk, megbeszé­lések egészítették ki, ahol a tanácsok dolgozói felvetették, megbeszélték napi munkájuk gondjait is. A tapasztalatcse­rék különben az előadások kö­tött, után is folytatódtak, s nem lebecsülendő haszonnal járnak ezek. Gyakran tapasz­talható, hogy egy-egy község vezetői olyan gondokkal küszködnek, amelyeket akár a szomszédos községekben is már — megoldottak. Tapasz­talatcserére a napi munka mellett alig-alig van idő, le­hetőség, most, a tanfolyamo­kon — volt Nemcsak a hallgatóknak, hanem az előadóknak is rend­kívül hasznosak voltak ezek a tanfolymok. Alkalmat adtak arra, hogy találkozzon az el­mélet és a gyakorlat. Mert van a rendelkezés, a jogsza­bály, és vannak a községi ta­nácsi dolgozók, akik nap mint nap érintkezve a lakossággal, végrehajtják azokat. Ezek a találkozások túlnyomó több­ségükben az elmélet és a gyakorlat összhangját igazol­ták, ugyanakkor felvetődtek a problémák is. A községi, nagy­községi tanácsok megnöveke­dett hatásörének gyakorlásá­hoz példáiul sokszor hiányzik a megfelelő szakember; idő kell ahhoz, hogy az új, vagy fiatal tanácsi dolgozók meg­felelő gyakorlatra tegyenek szert, s az átmeneti időben le­hetnek problémák... A ta­nácsi bizottságok, s néhol a szabálysértési bizottságok is nehezen birkóznak feladataik­kal. Nagy a tanácsoknál az ügyiratforgalom, sok az új jogszabály. Vizsgáztat az élet A Pest megyei Tanács okta­tási és továbbképzési intéz­ménye az új tanévben még jobb körülmények között Pé­celen, a megyei pártiskola volt épületében működik tovább. Itt lehetőség nyílik arra, hogy egyszerre nyolcvan hallgató számára tartsanak előadáso­kat, s egyidőben kétféle tan­folyam is induljon. Megfelelő helyiségek állnak majd a hallgatók rendelkezésére, ahol az előadások után szakfo­lyóiratokat, tankönyveket, jog­szabálygyűjteményeket forgat­hatnak, s lehetőség nyílik az egyéni, elmélyült tanulásra is. A későbbiekben tehát már nemcsak a hallgatók kérdez­hetnek az előadóktól a kon­zultáción, hanem az előadók is, egy-egy tanfolyam végén. Vizsga azonban már most is van. Naponta, amikor az állampolgár ügyét intézik a tanácson. Tapasztalataink sze­rint a tanácsok vezetői, dol­gozói nap mint nap egyre jobban vizsgáznak, amihez a tanácsi iskola feltétlenül hoz­zájárul. Deregán Gábor Politikai montázs és előjegyzési naptár Számos ériékes tárggyal gyarapodott a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Az X. világháború előtti időkből került a múzeum lel­tárába az az emlékbögre, ame­lyet a választójogi harcok fo­lyamán és az 1910-es évek ele­jén készítettek és adott ki a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt. A hasas bögre füllel ellentétes oldalán kalapácsot tartó, az összefogást jeliképező összekulcsolt kéz látható, két, keresztbe tett, piros zászlóval, felette a felirat: „Jogot a nép­nek”. Az I. világháború alatti munkásmozgalommal és a vá­lasztójogi küzdelemmel kap­csolatos az a Népszava szer­kesztőségéből származó beke­retezett politikai montázs, amely a választójogi törvény módosításáért folytatott harc egyik emléke. Az őszirózsás forradalmat idézi fel egy Adler nevű bács­almási vésnök által készített emléklap. Középen Károlyi Mihály portréja látható, a négy sarokkép pedig az oszt­rák sasra lépő bakát, sapka- rozetta levágást, utcai tünte­tést és korona nélküli címert ábrázol, előtte sarlóval és ka­lapáccsal. Szamuelyné Szilágyi Jolán hagyatékából került a mun­kásmozgalmi múzeumba Sza­muely Tibor két tárgyi emlé­ke: egy parádi emlékpohár, és egy — nyíregyházi lakásából származó — díszpárna. Az 1942-ben illegálisan meg­jelent „Szabad Nép” nyomdá­jának egyik betűvályúja, az el­lenállási és függetlenségi moz­galom emléke. Ezt Braumach Árpád őrizte meg. A nyomda 1942. júniusi fölfedezése előtt még sikerült a betűkészletet megmenteni. Kétmilliárdos forgalom Országosan első Pest megye Ülést tartott az ÁFÉSZ-ek választmánya Ötvenhárommillió forint új létesítményekre Az ÁFÉSZ-ek Pest megyei választmánya csütörtökön ülést tartott, amelyen részt vett Lippai József, a KPVDSZ Pest megyei titkára, Horváth Jenő, az MSZMP Pest megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Ká­dár István, a SZÖVOSZ főosz­tályvezetője és Barabás Gá- borné, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának elő­adója. Duka Gyulának, a választ­mány elnökének megnyitója után Kerecsényi Sándor, az Általános Fogyasztási Szövet­kezetek Pest megyei Szövetsé­ge ÁFÉSZ-titkárságának tit­kára bejelentette: a SZÖVOSZ összesítette a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek fél­éves eredményeit, és ennek alapján megállapították, hogy a Pest megyei ÁFÉSZ-ek az első félévben kétmilli­árd forint értékű forgal­mat bonyolítottak le és ezzel az eredménnyel Pest megye országosan az első lett. A továbbiakban Kerecsényi Sándor ismertette, hogyan' használták ki a szövetkezetek az idén a beruházási lehetősé­geket. Elöljáróban emlékezte­tett arra a választmányi ha­tározatra, melyet áprilisban hoztak, s miszerint a Pest me­gyei ÁFÉSZ-ek az idén az ere­deti tervtől eltérően, csak 53 millió forintot fordíthatnak új boltok, áruházak építésére. Az összeg meghatározásánál akkor figyelembe vették azt az ide­vonatkozó kormányhatároza­tot, amely bizonyos beruházási megszorításokat írt elő. Az áp­rilisi ülésen egyúttal meghatá- rQzták azt is, hogy a fentemlí- tett csökkentett összegből egy- egy szövetkezet milyen arány­ban részesedhet. Néhány szö­vetkezet azonban még az áp­rilisi tanácskozás előtt olyan beruházásba kezdett, amely­nek összege végül is meghalad­ta a későbbiek során rendel­kezésére bocsátott pénzt. Az ÁFÉSZ-ek többsége, bár keveselte a számára megállapított beruházási keretet, most mégis a meg­adott lehetőségeken belül építkezik és fejleszt. A vita során Kádár István, a SZÖVOSZ főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a negye­dik ötéves tervben a szövetke­zetek hárommilliárd-négyszáz- millió forintot használhatnak fel építkezésekre. Az első két évre jutó keretet azonban már­is túllépték, ezért, hogy a ké­sőbbiekben ne alakuljon ki fe­szültség, 100 millióval csök­kentették a szövetkezetek ren­delkezésére álló pénzt. Szikszai Sándor, a MÉSZÖV elnöke a többi között arról be­szélt, hogy egyes szövetkezetek nem mérték fel kellően lehe­tőségeiket és most ebből adód­nak gondjaik. A tanácskozáson Kerecsényi Sándor ismertette a budapesti szövetkezeti nagyáruház építé­sére vonatkozó terveket. A 20 ezer négyzetméteres áruház a XI. kerületi Schönherz Zoltán utcában épül fel az ötéves terv végére, 620 millió forintért. Az áruház gazdasági társulás formájában működik majd, alapítói: ÁFÉSZ-ek, szövetke­zeti vállalatok, ktsz-ek és tsz- ek lesznek. A választmány alapos vita után megszavazta: a Pest megyei ÁFÉSZ-ek is csatlakoznak a társulás­hoz. A kölcsönös fejlesztési alap­ból 17 milliót adnak erre a célra. A megye 40 ÁFÉSZ-e ennek megfelelően egyenként 425 ezer forinttal járul hozzá az áruház építéséhez. Komáromi Magda Nagy részvéttel temették el Otta Istvánt Az óbudai temetőben csü­törtökön nagy részvéttel, ka­tonai gyászpompával kísér­ték utolsó útjára Otta István ■nyugállományú vezérőrnagyot, a munkásmozgalom régi har­cosát. A ravatalnál Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka bú­csúzott Otta Istvántól a Hon­védelmi Minisztérium, az MSZMP néphadseregi bi­zottsága, a Mggyar Parti­zán Szövetség és az MSZBT nevében. A sírnál dr. Liptai Ervin ezredes, a Hadtörténelmi In­tézet és Múzeum parancs­noka, az intézmény munka­társai, a család, a rokonok, a barátok, az egykori tanít­ványok nevében búcsúzott az elhunyttól. A díszszázad tisztelgése és díszsortűz közben hántolták el a koporsót. Átmeneti nehézségek Intézkedési terv hatékonyabb gazdálkodásra Évek óta nagy a kereslet a világpiacon, a különböző zöld- ségszárítmányok iránt, s ez nemcsak érthetővé, hanem in­dokolttá is tette, hogy a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Válla­lat fejlessze tevékenységét. Az ősztől tavaszig tartó sze­zonban 152 vagon száritmány készült, s az alapanyagok fel­vásárlásához a vállalat 83 mil­lió forint rövid lejáratú hitelt vett igénybe. A tőkés piacokon hirtelen mérséklődött az ér­deklődés, illetve új termékeket kerestek, s a félév végén a vállalatnál még mindig 43 mil­lió forint értékű áru várt ve­vőre. Így hiteltartozását nem tudta rendezni, s tetézte a gon­dokat, hogy a nagykátai üzem­egység építésére felvett közép­lejáratú hitelt ugyancsak tör­leszteni kellett volna. Az átmeneti nehézségek mi­att a vállalat forma szerint hi­telképtelenné vált, s ez az egyéb hatások mellett az új gyártási évad előkészítését is veszélyeztette. Gyors tárgyalások kezdőd­tek, s ezek eredményeként sikerült áthidalni a nehéz­ségeket. A 43 millió forint értékű áru­készletből 33 milliónyit szer­ződésileg lekötött a külkeres­kedelmi vállalat, s a fönnma­radó tízmilliós mennyiség el­adása is biztosítottnak látszik. A nagykátai üzemegység jobb hasznosítása érdekében koope­ráció jön létre a vállalat, va­lamint a Terimpex Külkeres­kedelmi Vállalat között, s ez lehetővé teszi a fejlesztési hi­teltartozás rendezését. Döntés született arról is, hogy a vállalat Intézkedési tervet készít a hatékonyabb gazdálko­dás elősegítése érdekében, s a többi között új, a világ­piacon most megjelent, s na­gyon keresett termékek elő­állítását kezdi meg. sebbet kezdtek politizálni. Mert rájöttek, hiába dicsér­ték nekünk új hazájukat, mi egyre inkább elégedet­tek lehettünk a mi régi or­szágunkkal. Ez is épült, az is épült, egyre több lett a szálloda, a hazalátogatók megszállhattak volna már ott, de szívesebben vették, ha valamelyik rokon hívta meg őket — a lakásába. A költségek miatt. S kezdték magyarázni, hogy a munka odakint is munka, a pénz odakint is pénz. Nem költi az ember feleslegesen, ha nem muszáj. Mert igaz ugyan, hogy jól megy ne­kik, de azért egyikük sem Rockefeller. A kik most jönnék, ismét 7 aggódnak. Már nem hoznak magukkal az égvi­lágod semmit, nincs sem golyóstoll, sem nyloning a csomagban, s különben is, a poggyászt nem érdemes messziről cipelni... Egyéb­ként pedig már nem azt magyarázzák, hogyan van náluk, hanem őszintén ér­deklődnek, hogy miként van nálunk. Igaz, nem tökélete­sen értenek mindent, dehát ezt nem is lehet zokon ven­ni tőlük. Mert, tegyük a ke­zünket a szívünkre: sokszor mi sem értjük tökéletesen. S csak legyintenek, amikor az áremelkedésekre panasz­kodunk. Amerika, ott van csak infláció — magyaráz­zák, s traktálnak bennünket a Nyugat-Németországban folyton emelkedő húsárak­kal. S Franciaország, mond­ják, ott milyen nehéz lakás­hoz jutni. Sokszor már szin­te sajnáljuk őket, s már- már arra gondolunk, hogy majd küldünk nekik csoma­gokat. S most már ott tartunk, hogy a hazalátogóknak új problémájuk támadt. Hogy miből van nálunk annyi ko­csi, annyi új lakás, annyi nyaraló, miként lehet ilyen úrubőség és így tovább. Ag­gódnak értünk, hogy tovább nyújtózkodunk, mint a ta­karónk ér. S kezdik magya­rázni, hogy talán szeré­nyebben kellene élnünk. S kérik, magyarázzuk meg nekik, mit hogyan csiná- h'nk. TVr agyarázat helyett in- -LTJ- kább megnyugtatjuk őket. Bízzák csak ránk, mi hogyan van Magyarorszá­gon. Eddig is ránk volt bíz­va, majd ezután is igyek­szünk. Ne aggódjanak, ha jövőre vagy két év múlva újra visszajönnek, majd is­mét láthatják, hogy minden rendben lesz. Egy ilyen kis ország, mint a miénk, nem engedheti meg magának, hogy ne dolgozzon nyugod­tan. Pintér István TTol vagyunk már attól, hogy izgatottan lessük: vajon mit szólnak hozzá? Illetőleg hozzánk. Mármint a hazalátogatók, vagyis azok a magyarok, akiket kezdetben disszidensnek ne­veztünk, s csak később let­tek belőlük honfitársak. S igaz ugyan, hogy ők vétet­tek kisebb-nagyobb mér­tékben ellenünk, tehát csak megbocsátás után nyertek bebocsátást, dehát azért mé°is tartottunk tőlük. Az igaz, hogy ők is tőlünk. Ha­zajöttek, ki előbb, ki ké­sőbb, mert az emberek nem egyforma bátrak. S nagyon, örültünk, amikor azt mond­ták; nem is hitték volna, hogy ilyen bátran lehet jönni. S aztán bátran mondták a magukét. Hogy ez nincs nálunk, meg az nincs ná­lunk. Meg ha nekik itt kel­lene élni, akkor nem tud­nának élni. Mert igaz ugyan, hogy odakint dol­gozni kell, de érdemes is. Van hűtőszekrény, televízió, mosógép, még autó is, bár csak részletre. És panasz­kodtak is, persze. Arra, hogy milyen nehéz parko­lóhelyet találni odakint a kocsijuknak. Nálunk simán találtak, odaálltak az autó­val, ahová akartak. S oda is mentek. Megdicsértek bennünket érte. S megígér­ték, hogy majd a használt kocsit el fogják küldeni. El is küldték. Támadt is kala­majka az autószervizekben meg a bíróságokon. A sok száz fajta „leprát” rendkí­vül nehéz volt kipofozni, az ajándék azonban mégsem volt annyira ajándék, hogy ne lett volna mögötte sok esetben forintkiajánlás. C aztán újra jöttek ^ ugyanazok, sőt, mások is. Barátságosan megvere­gették a vállunkat, megdi­csérték a Nagykörút világí­tását, s magyarázták, hogy Floridában mennyivel több szálloda van, mint a Bala­tonon. Ekkor már kaptunk szemrehányásokat is a nem kielégítő munkatempó miatt, néha kemény bírála­tot, mert a megvásárolt hol­mikat az üzletben nem cso­magolták be. Hoztak aján­dékba sok mindent, például olyan csodálatos műanyag mosogatórongyot, amit ha reggel benedvesítünk, estig nedves marad. Orkánkabá­tot is hoztak, de azért már pénzt kértek. S mi megvá­sároltunk mindent, amit hajlandók voltak eladni. Közben politikai vitákba is keveredtünk: szerintük nem magyar a magyar, ha nincs halászat és vadászat. Ké­sőbb aztán lett nálunk ha­lászat és vadászat is. s a hazalátogatók egyre keve­Honfitársi aggodalmak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom