Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

VÁC Propagandisták jutalmazása Hétfőn a Lenin úti pártház nagytermében jöttek össze azok a propagandisták, akik az 1971/72-es oktatási év­ben a pártalapszervezetek- nél vezették a különféle szintű politikai iskolákat. Balassi István, a városi párt- bizottság osztályvezetője és Kiszel István, a PB oktatási felelőse értékelték a végzett munkát, majd könyvjuta­lomban részesítették "a leg­jobb propagandistákat. Ezután a záróünnepség résztvevői a cifrakerti képtárba mentek, ahol az alkotóművész jelen­létében megtekintették Hajdú László tárlatát. Cikkünk nyomán: Van meleg víz a C/5-ben Szerkesztőségünk kedves le­velet kapott a váci Földvári téri C/5-ös lakásszövetkezet társadalmi elnökétől, Fűke Andrástól. Lapunk május 17-i és július 9-i száma foglalkozóit az újonnan alakult lakásszö­vetkezet fűtési és melegvíz-el­látási panaszaival. Annak ide­jén több napig akadozott a fűtés, rendszertelen volt a me­legvíz-ellátás, a városgazdál­kodási vállalat és a lakásszö­vetkezet vitája miatt. Mint Fűke András írja, cik­künk nyomán a városgazdál­kodási vállalat és a városi ta­nács is segítőkésznek mutatko­zott, és sikerült megegyezésre jutni. Köszönik az illetékesek se­gítségét. Ilyen is van Tauber Jánosaié kereste fel szerkesztőségiünket. Elmondta, hogy néhány napja négyszáz- egynéhány forinttal elvesztette a pénztárcáját. Amikor otthon észrevette a hiányt, nem hitte volna, hogy visszakapja a pén­zét. Kellemesen csalódott, mert Královics Sándorné, aki meg­találta a pénzt, a tárcával együtt elvitte lakására. Tauber Jánosné arra kért bennünket, hogy a nevében a nyilvános­ság előtt is mondjunk köszö­netét a becsületes megtaláló­nak. Szívesen teszünk eleget ké­résének. VÁCI UAPLŰ a pest megyei hírláp különkiadás* mim XVI. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1972. JÚLIUS 27., CSÜTÖRTÖK KETEVESEK A KÖZÖS TANÁCSOK Gyorsabb, egyszerűbb az ügyintézés EREDMÉNYES KÖZSÉGFEJLESZTÉS — ÜGYELET NAPONTA A váci járásban először 1966-ban alakult közös taná­csa két községnek: Szobnak és Ipolydamásdnak. Négy év­vel később Rádnak és Penc- nek, Püspökhatvannak és Gal- gagyörknek, Ácsának és Cső­várnak, Letkésnek és Ipoly- tölgyesnek, valamint Vámos- mikolának és Tésának van kö­zös tanácsa. Amikor a közös tanácsok alakultak, a községek lakói kissé idegenkedve várták az új közigazgatást. A „csatolt” községekben attól féltek, hogy ügyes-bajos dolgaikat csak körülményesen tudják majd elintézni. A fejlődésükben ko­rábban megrekedt községek­ben arra gondoltak, hogy az állapot állandósul, míg a fej­lettebb községek, éppen ellen­kezőleg, attól tartottak, hogy nem tudnak továbblépni. A járási hivatal elnökhe­lyettesével, Józsa Kálmánnal arról beszélgettünk: jogosak voltak-e a fenntartások, bevált-e az új közigazga­tási forma? — Közös tanácsok általában olyan községekben alakultak, ahol egy kisközségben nem le­hetett megfelelő színvonalú közigazgatási munkát folytat­ni, s nem tudták a községek hatékonyan felhasználni fej­lesztési alapjukat. A tanács székhelye általában a na­gyobb községben, a jobb kar­ban levő, tágasabb tanácsháza lett. Arra is van példa, amikor gyorsan fejlődő nagyobb lélek­számú község elmaradottabb, kevés lakosú községgel alakí­tott közös tanácsot. A közös közigazgatást itt is az indokol­ta, hogy a kisközség tanácsa nem tudta a közigazgatási munkát színvonalasan végez­ni, a község ügyeit képviselni. Lényegesen hozzájárult a kö­zös tanácsok alakulásához a közigazgatási reform,« elsősor­ban az, hogy egyre több jog­kör került le a községi taná­csokhoz. — Melyek ezek a jogkörök, s hogyan változott meg a közsé­gi tanácsok munkája? — Csak néhányat említenék meg. Ma már helyben intézik a szabálysértési, az építésha­tósági, gyámügyi, munkaerő­gazdálkodási, kereskedelmi ügyek nagy részét, ami azt je­lenti, hogy a községek lakói­nak a különböző kérelmek, en­gedélyek ügyében nem kell a járás székhelyére utazni. Ter­mészetesen ahhoz, hogy a köz­ségekben megfelelően végez­zék ezt a munkát, új, jobban képzett szakemberekre volt szükség. — Tapasztalatai szerint a nem székhely községek fejlődésére hogyan hatott a közös közigazgatás, nem érzik-e ennek hátrányát az állampolgárok? — Számunkra is meglepő eredményre vezetett az a fel­mérés, amely a közös közigaz­gatású községek fejlődését vizsgálta. Sokkal többet fordí­tottak a közös fejlesztési alap­ból a „csatolt” községekre. Ipolydamásd és Ipolytölgyes többszörösét kapta annak az összegnek, mint amennyivel hozzájárult a fejlesztési alap­hoz. Rád és Penc közös taná- csak 180 ezer forintos fejlesz­tési alapjából 150 ezer forin­tot a penci orvoslakásra köl­tött. Tésa 20 ezer forinttal já­rult hozzá Vámosmikolával közös fejlesztési alapjához, s 80 ezer forintot kapott vissza, de a közös tanács intézkedé­sére javult a kisközség közle­kedése, s megoldották a gáz­ellátást is. Alaptalannak bizonyult az a hiedelem is, hogy bonyolul­tabb lesz az ügyintézés. A ta­nácsok vezetői, illetve a szak- igazgatási szervek munkatár­sai felváltva mindennap tar­tanak ügyeletet a nem szék­hely községben, így minden ügyet el lehet helyben intézni. Cs. Ä. Csomádiak dicsérete Fővárosi lapok hírt adtak ar­ról, hogy 12 milliós költséggel újjáépítették és korszerűsítet­ték a Farkasréti temető épü­letkomplexumát. Múlt hét vé­gén volt a műszaki átadás. Király István, a Fővárosi Te­metkezési ' Intézet munkatársa nagy elismeréssel szólt a Cso- mádi Zöld Mező Tsz brigádjá­ról, a felvonó mechanikai be­rendezését és a tumba hid­raulikáját készítette el kifo­gástalanul. Itt említjük meg, hogy a csomádiak hasonló munkát végeztek a Mező Imre úti munkásmozgalmi panteon díszravatalozójának építésénél Aratás — viharszünetekkel JÓ A TERMÉS - MINDENKI A FÖLDEKEN A tervek szerint az őrboty- tyáni Egyesült Barátság Ter­melőszövetkezet már befejezte volna az aratást, de a rossz időjárás miatt augusztus ele­jéig elhúzódik a munka. Ami­kor kilátogattunk a határba, akkor is a nyakunkba zúdult egy jókora eső, a kombájnok az udvaron árválkodtak, a kombájnotok a műhelyben dolgoztak. Eddig műszaki hiba miatt a gépek nem álltak le, ami a műhelyekben dolgozók jó munkáját dicséri. A hátra levő aratás nagyon sok problémát okoz, mivel a rozsot és a tritikálét összeku­szálta a vihar, de így is jó a termés. A 156 hold őszi árps> és a 360 hold búza aratását be­fejezték, várakozáson, felüld jó eredménnyel. Az átlagtermés elérte, túlhaladta a múlt évit. A szövetkezet teljesítette a terményforgalmi vállalattal kötött szerződést A tritikáléba éppen csak beleharapott a kombájn, de máris bebizonyo­sodott, hogy érdemes ezen a területen ezzel a növénnyel is foglalkozni. A termelőszövetkezetnek je­lenleg nemcsak ez a gondja. Tizenhat holdon uborka, 40 * holdon paprika, 80 holdon paradicsom érik és ott is megindult a nagyüzem. Konzervgyárral az uborkából 480, paprikából 2600, paradi­csomból 8000 mázsára kötöt­tek szerződést és ezt október elejéig teljesíteni szeretnék. Zuhogó esőben áll a terme­lőszövetkezet üzemi konyhája elé a kocsi és rakják fel az ételhordókat. Jelentések sze­rint a vácrátóti részen éppen hogy átszaladt az eső, és ott a kazlazók, uborkaszedők várják az ebédet. Kevés a munkás, minden kézre szükség van, ezért a műanyagüzemből is kiren­delték a földekre a dolgo­zókat, most ők is uborkát szednek. Az első teherautó már el is in­dult Dunakeszi felé. Eső után kilátogattunk a dinnyeföldekre, ahol a sárga- és görögdinnyék érnek, pár nap, és megjelennek ezek is a váci és a pesti piacokon. —ros MJíébb körülm a főtéri képűmnek Múlt hét végén, a főtéri kiáliítóteremben megnyílt Scnéner Mihály festőművész és Vigh Tamás szobrászmű­vész kiállítása. Rozgonyi Iván művészettörténész mondott megnyitót és ismertette a tár­latot, melynek méltatására még visszatérünk. Ugyanott vasárnap este Po­koljárás címmel, a váci köz­ponti irodalmi színpad és a kamarakórus mutatta be szín­vonalas, gondosan válogatott műsorát... ★ A Március 15. tér 19. számú ház kapuja fölött a KIÁLLÍ­TÁS kovácsoltvas szövege utal az udvarból megközelít­hető épület rendeltetésére. A kapu oldalszárnyain ma már két szép keretben helyezik el A könyvkötészet mesterei A kelták és avarok temetője Régészeti ásatások Vácott Az Archeológiái Értesítő­ben olvastuk nemrégen Hel­lebrandt Magdolna érdekes tanulmányát „Előzetes jelentés a vác-kavicsbányai kelta te­mető 1969—1970. évi feltárásá­ról” címmel. A fiatal muzeoló­gus leírja, hogy a Budapest— Vác vasútvonal mellett, az al­sóvárosi megállótól jobbra, a betonelem gyártó vállalat tele­pe és a Forte-gyár víztornya közötti terület érdekes lelő­hely. A harmincas években, Tra- gor Ignác múzeumigazgató működése idejében kerültek slő az első leletek. 1952-ben Huszár Károly feltárt egy sirt. 1958-ban Kralovánszky Alán és Dezső Gyula folytatta a fel­tárást. Amikor a Forte víztor­nyához vezették a vizet, Kő­szegi Frigyes, Kiss Attila és Végh Katalin újabb sirokat mentettek meg. 1969-ben a váci Vak Bottyán Múzeumnak lehetősége nyílt irra, hogy a Pest megyei Ta­nács anyagi támogatásával folytassa a temető feltárását, így 1970-ben a kelta sirok száma elérte a tizenkilencet, íz avar sirok száma a 225-öt. A régészeti ásatásokat idén s folytatják. Hellebrandt Magdolna és [fottamanti Sarolta ásatásveze- ők elmondták, hogy a beton- ?yár kavicsbányája nagyon gazdag lelőhely. Az idei mun- ta eredményeként a kelta si­ók száma 34-re, az avar ko- ■iaké 350-re emelkedett. A kelták nagy kultúrájú, üurópa nyugati részéből szár­mazó népként, a Duna-könyök ridékén, az időszámításunk előtti III. században teleped­tek le. Váci temetőjük túlnyo­mó többségében hamvasztásos ritusú. Az elhamvasztott ha­lott mellé finom megmunkálá- sú ékszereket, szép formájú, korongolt edényekben élelmet tettek. Az avarok a Kárpát-meden­cét az i.sz. IV. század második felében szállták meg, és nagy sirkertekben temetkeztek. Ilyen hatalmas temető a ka­vicsbányái. A két ásatásvezető véleménye szerint még leg­alább annyi sir rejtőzik a föld alatt, mint amennyit már fel­tártak, Az 1300 évvel ezelőtt itt élt avar közösség társadal­mi berendezkedésére fontos következtetéseket tudnak majd levonni a teljesen feltárt sir­együttes pontos elemzésével. (P.) Vendégjárás és tapaszta!atcsere A Géza király téri Váci Könyvkötészet ma már hozzá­tartozik a város érdekességei­hez. A díszes könyvtámlákkal borított óriás méretű falré­szek, a munkával mindig zsú­folt, hatalmas asztalok bizo­nyítják, hogy a szépen bekö­tött könyv iránti érdeklődés nem csökken; sokak számára jelent ma is örömet. A napokban Németi Ernő KlOSZ-titkár kalauzolásával a Hazafias Népfront Országos Bizottsága és a KIOSZ Or­szágos Központja munkatár­■»----• Váci diákok segítenek a régészeti objektum feltárásában. (Gyimesi íelvétele) sai keresték fel a műhelyt. Egy teljes órán keresztül is­merkedtek az ott folyó mun­kával, kérdések sorát tették fel az ott dolgozóknak. Váci György könyvkötő­mester, sok-sok kitüntetés és oklevél birtokosa elmondta, hogy nemrégen tért haza ausztriai és NSZK-beli útjá­ról. Galambosi Imrével, a Pest megyei Nyomda dolgozójával megtekintettek több rokonüze­met, ismerkedtek az ott alkal­mazott anyagokkal, technoló­giával. Tapasztalataikat összegezve: nincsen okunk a szégyenke­zésre. A Vácról kikerülő sok száz bekötött, szép könyv bizo­nyítja ennek a kulturált szak­mának a létjogosultságát, a jö­vőjét. (p. r.) az egymást váltó kulturális események plakátját, műsorát. A kapun belépve illúzióron­tó kép fogadja az idetévedő helybeli és vidéki érdeklődő­ket. A boltíves kapualj járda­része több hónap óta nem lá­tott seprőt, mert vastag és változatos szemét található rajta. Mindezt fokozza a fal­ra szerelt villanyórák tartó­szekrényének bevert üvege. Az udvaron ma már beton­járda vezet a kiállítás épüle­téhez. Aki ezen végighaladva oldalt néz, láthat lomtárnak beillő kamrákat, nagy rendet­lenséggel. S a lakóház végén p léhtetejű mellékhelyiséget összeroskadni akaró állapot­ban. így érkezünk a volt gö­rög templomhoz, amely a tu­lajdonképpeni városi képtár. Egy lakóház belseje nem mutathat mindig ünnepi kül­sőt, de ha ilyen rendeltetést szolgáló épület van az udva­ron, illő lenne más bevezetőt biztosítani a várható műélve­zetekhez. ______________ (P.) Au gusztusban zárva a könyvtár A Váci Városi-Járási Könyv­tár értesíti olvasóit, hogy augusztusban zárva tart. Ez alatt az idő alatt belső mun­kákat végeznek a könyvtáro­sok. Az olvasók a hónap hát­ralevő napjain beszerezhetik augusztusi olvasnivalójukat. Bajnokok Idén Tatán rendezték az or­szágos vidéki evezősbajnoksá­got, melyen a nyolcasok között a Váci Hajó legénysége: Noé Gábor, Réti József, Korpás Sándor, Kozma György, Dulay Lajos, Wachtler Lajos, Tóth László, Lánczi István, Mészá­ros Láiszló lett az első. A tárgyalóteremből. Elítélték a „Verőcei mozaik” szerzőjét A község lakosai hívták fel Verőcén a hatóság figyelmét arra, hogy Szűcs Ernő, 42 éves ipariskolai oktató „Ve­rőcei mozaik” címmel izga­tó tartalmú, a népi demokra­tikus államrendszert támadó füzetet állított össze s azt mu­togatja ismerőseinek. A nyomozás másra is fényt derített. Szűcs 1966-tól nap­lót vezetett, melyben jobbol­dali politikai állásfoglalására jellemző bejegyzéseket rög­zített. Tartalma hemzsegett a hazug állításoktól, szidalma­zásoktól. Levélmásolatok sora bizonyította, hogy külföldön élő — disszidált — öccsét rendszeresen felkereste kül­I és belpolitikánkat becsmérlő, a községvezetőt ócsárló leve­lekkel. Ezenkívül otthonában fa­siszta képeket, sajtóterméke­ket és lőszert is rejtegetett. — Nagyon megbántam, amit tettem. Látom, hogy helytele­nül cselekedtem — mondta a bírósági tárgyaláson. Tanuk kihallgatása és a be­mutatott bizonyítékok alapján — elsőfokon — egy évi sza­badságvesztésre ítéltek és a közügyek gyakorlásától két évre eltiltották Szűcs Ernőt izgatás és lőszerrel való visz- szaélés miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom