Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

Üj búza a pilisi malomban JÓ ÜTEMBEN SZÁLLÍTANAK XIV. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1972. JÜLIUS 27., CSÜTÖRTÖK Több közös gazdaság egyesül NAGYÜZEMI LEHETŐSÉGEK - A TAGOK LÁTJÁK A HASZNÁT BESZÉLGETÉS A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG OSZTÁLYVEZETŐJÉVEL A monori járás egyetlen malma a pilisi: ide szállítják a kenyérgabonát a termelő- szövetkezetek, s végül is itt de­rül ki, milyen minőségű lesz az idei kenyér. Kérdésünkre Délkuti Pálné, a laboratórium vezetője válaszolt. Ö sem ki­sebb szakértője ennek, mint az új vezető, Spanyol János, a volt ceglédi főmolnár, akit ez­úttal nem találtunk a malom­ban. — Eső után sajnos, romlott a búza minősége — mondta Délkutiné —, alacsony a hek­tolitersúly, de ez sem minde­nütt egyforma. Az irsai tsz-ek búzája például kevésbé ned­ves, mint a pilisieké. Azt mondhatom: úgy általában jó közepes a minőség . A pilisi Hunyadi Tsz 110 vagonos tervéből eddig 75 j vagonnal szállított a ma- j lomnak. Az első szállítás július 4-én érkezett be. Az Üj Élet Tsz a tervezett 80 vagonnyi búzából 49 va­gonnal adott át, nem a Zika János kézbesítő neve szinte eggyéforrt a postáéval. Ha a postahivatalt említjük — mi, monoriak — óhatatlanul Zika János jut eszünkbe, ter­metes alakja, harsány hangja, élcelődései, tréfák — Ki a jó kézbesítő — kér­dezem tőle. — Hát feltétlenül az, aki szereti a természetet es az embereket. Különös ugye, amit mondok? De lényeges! Naponta sok kilométert te­szünk meg, ki keréKpáron, ki gyalog, hol esőben, hol térdig erő hóban. Ezt a teljesítményt a természet szeretető nélkül nehezen lehetne elvégezni. S aki nem érzi ezt a munkát szívügyének, az csak „össze­csapja” a feladatokat. Beszór­ja az újságokat az udvarba, a leveleket leadja a szamszédok- nak... A „minőségi” kézbesí­tő — én így kategorizálom a jó postást — napi munkáját a kézbesítői feladatok mellett szervezéssel, agitációval egé­szíti ki. Terjeszti a lapokat, felhívja a figyelmet egy-egy jelentősebb hazai vagy külföldi eseményre. Tud örülni, ha örömhírt visz, sajnálkozik, ha szomorút... — Mióta dolgozik a postá­nál? — 1942 óta egyfolytában. Együtt kezdtem Varró Imre hivatalvezetővel, Bazsó Károly táviratkézbesítővel. Ha össze­számolnám, hogy ez idő alatt hány kilométert tettem meg, kiderülne, hogy hatvanszor körülkerülhettem volna a föl­det! — Hihetetlen... — Pedig így igaz. Napila­pokból és hetilapokból 5 millió legjobb minőségűt — ez az időjárás rovására írható. A gombai Üj Élet Tsz a ter­vezett 70 vagonból már 40 va­gonnal szállított, kedden egy­szerre küldtek 662 mázsát. Tizenhárom termelőszövet­kezetből érkezik a gabona mindennap a pilisi malomba. Torlódás még sincs, sőt, mint megtudtuk, jóval többet tud­nának átvenni, mint amennyi érkezik. Zökkenőmentesen zajlik a szállítás is, az őrlés is. Bár az új búzából még nem sütöttek kenyeret — 40—60 százalékos arányban keverik a régi és az új lisztet — mégis az a tapasztalat: az idei kenye­rünk sem lesz rosszabb a ta­valyinál. K. Zs. MŰSOR Gomba: Kitörés. Monor: Át­utazóban Moszkvában. Úri: Waterloo. Vecsés: Fel a fejjel. példányt, levelekből 2 milliót vittem harminc év alatt a címzettekhez. Zika János háromszoros ki­váló dolgozó, a Felszabadulás Emlékérem tulajdonosa, s többször tüntették ki szakszer­vezeti munkájáért. Varró Im­re, a monori postahivatal ve­zetője így beszél róla: „Har­minc éve ugyanabban a kör­zetben dolgozik. Kiváló maga­tartásit és minősítésű postás, aki munkája mellett segíti és neveli a fiatalokat. Huszonhét éve a szakszervezeti mozgal­mat erősíti, jelenleg titkár­ként. Százhatvan postás ügyes­bajos dolgát egyengeti. Ö az, akit példaként állíthatok bárki elé!" Hörümpő Jenő Legyezgetjük magunkat, és állandóan ismétlődő beszédté­mánk mostanában: szörnyű ez a párás meleg. Fullasztó, izzasztó. Viszont kifogás­nak nem rossz; ezért nem megy úgy a munka, mert az embertől ilyenkor ugye nem is kívánhatják, hogy ... Még igazság is van benne vala­mennyi. Percekre elábrán­dozunk, képzeletünkben meg­jelenik egy jégbehűtött, gyön­gyöző cola, egy nagy víz­tükör, csobbanás és törül­köző ... De aki nincs sza­badságon, annak tennie kell A monori járásban is a negyvenes évek végén alakul­tak meg az első termelőszö­vetkezetek. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek ele­jén aztán a járás valámeny- nyi községe termelőszövet­kezeti község lett. Néhány helyen egy községben két szövetkezet is alakult. Az el­múlt évtized alatt a közös gazdaságok jelentős fejlődé­sen mentek keresztül., Bebizo­nyosodott, hogy azok a gaz­daságok értek el jobb ered­ményt, amelyek nagyobb te­rületen, jobb körülmények kö­zött dolgozhattak. 1970-ben a gyömrői Petőfi és az ecseri Törekvő tsz közgyűlése mond­ta ki az „igen”-t az egyesü­lésre. Az elmúlt hetekben tartották meg az egyesülő közgyűléseket a bényei és kávai tsz-ek. Gomba, Bé- nye, Káva közös gazdaságai 1973. január elsejétől egyesül­nek. Mi tette szükségessé a há­rom szomszédos gazdaság egyesülését? — kérdeztük Várszegi Györ­gyöt, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztályve­zetőjét. — A bényei Népfront és a kávai Haladás tsz évek óta nem ért el fejlődést a gaz­dálkodás területén. Csak egy szemléltető adat ennek iga­zolására. A bényei tsz-ben a hal­mozott termelési érték csaknem egymillió forint­tal csökkent 1971-ben a három évvel azelőttihez képest. Ugyanilyen csök­kenés tapasztalható a ká­vai tsz-ben is. Érdemes a dolgát. Én például téma után indulok, és sajnálom embertársaimat és önmaga­mat, hiszen még a leglen­gébb öltözet is sok ebben a melegben: gyöngyözik a hom­lokunk. Bezzeg, ha fürdőru­hában lehetne járni-kelni itt a forró aszfalton! És földbe­gyökerezik a lábam, mert káprázó szemeim előtt meg­jelenik a valóság: két mez­telen hölgy. A bőrük karamell színű, egyikük felemeli a karját, a másik felé hajol, mintha a legtermészetesebb lenne ez a meztelenség, hi­szen végtére is nyár van. Né­zem és irigylem őket. Hja, nekik persze könnyű, ők meg merik tenni, nem törődnek a kíváncsi járókelőkkel, bátran vállalják ruhátlanságukat mindketten — két próbababa, a ruházati kisáruház kiraka­tában. © Hűvöset kell keresni. Hol van hűvös? Ahol fa, ahol park van. Röpke gondolkodás után, ehhez a válaszhoz bárki el­juthat, s letelepedhet a mo­nori Marx liget lombjai alá. Jól tudom, mi vár ott rám, de csak azért is, dacból is odamegyek megnézni, hát­ha... De „hátha” nincs. Csak a régi kép: szemét, szemét, szemét. Fogadok önmagám­mal: ha tíz lépés közben húsznál több hulladékot szá­molok meg közvetlenül a lá­bamnál, akkor ez a helyzet már soha, de soha nem fog megváltozni. Kezdem: alma­csutka, cigarettásdoboz, hír­lapmaradvány gombócba gyűrve, csokoládésdoboz, lisz­teszacskó ... Nem csaltam! Teljesen tisztességes volt a játék, s az eredmény: tíz lé­pésre huszonkét különböző szemétfajta... És nem is megemlíteni azt is, hogy Bényén 59, Káván 69 fo­rintot ér egy-egy dolgozó napi munkabére. Részesedési és fejlesztési alappal egyik közös gazda­ság sem rendelkezik. A bé­nyei Népfront Tsz-t az 1971- es évi eredményei alapján szanálták, a kávai tsz pe­dig óvadékolt hitelt kapott a gazdálkodás tovább folytatá­sához. Elavult, szinte hasz­nálhatatlan a géppark mind­két helyen. Anyagi nehézsé­gek miatt azonban nem tud­ják megjavítani, felújítani. A gyenge átlagtermések is jel­lemzők a két tsz-re. Nem tudják megfelelően foglalkoz­tatni a tsz-tagokat sem. Pél­dául a kávai tsz járadékosai már most is a gombai Üj Élet Tsz-ben kerestek, és kaptak munkát. Nagyon is indokolt tehát, hogy a két gyenge tsz egyesüljön egy erősebb közös gazdasággal. Két tsz már megszavazta az egyesülést, hátra van még azonban a gombai Üj Élet Tsz közgyűlésének a bele­egyezése. Ezt a közgyűlést au­gusztus 5-én tartják meg Gombán. Ha létrejön az egye­sülés, a közös nagygazdaság csaknem nyolcezer holdon gazdálkodhat majd. — Várható-e újabb közös gazdaságok egyesülése a közeljövőben? — Az elmúlt hetekben kez­dődött meg a nyáregyházi Béke és a csévharaszti Egyet­értés tsz vezetőivel a tárgya­lás a két tsz egyesülésére vo­natkozóan. léptem olyan nagyokat. Az ABC-áruház göngyölegmarad­ványai, a buszra várakozók „névjegyei” szemétteleppel tették egyenlővé a Marx-lige- tet. Az állomás a község kapuja. A ligeten vezet át az út a központba. Ha egy idegen azt kérdezi tőlem, hogy jellem­ző-e ez a szemét Monorra, le fogom tagadni, hogy itt la­kom. Vagy kitalálok egy olyan választ... S ezt esetleg ille­tékesek is használhatják, ma­gyarázatul. A kánikula után rögtön két beszédtéma következik a rangsoroan: a sör és a szén. A sor — ez érthető, nem kell magyarázni. A szén azért be­szédtéma, mert a reklám- kampány oól mindenki tud­ja: most olcsóbb, most kell hazaszállítani, elkerülhetjük a téli tumultust, s nyugodt lé­lekkel hajthatjuk álomra a fejünket plusz harminc fok­ban: lesz mivel meleget csi­nálni. Látni is szénkupaco­kat, szénhegyeket mindenfelé a házak előtt, szénporos fér­fiak és nők hordják befelé talicskával, kannában és ko­sárban a tűzrevalót. Mert Monoron ez már csak így van: a fuvarosok lepakolják a ház előtt, s a ház apraja- nagyja hurcolja aztán a sze­neskamrába, amíg bírja szusz- szál. Tegnap például dél­után kettőkor láttam a szén­hordó családot, minden­kinek jutott edény, s a férj volt az, aki lapátját a föld­höz vágva ordította bele a vak melegbe az antireklá- mot: — Méghogy olcsó a szén! Esküszöm, nyáron ne­kem még ingyen sem hozhat ide senki egy dekát sem ..« (k. zs.) Az alig ezerholdas Egyet­értés Tsz nem tud meg­felelően fejlődni. Évek óta nehézségekkel küzd. Az egy munkanapra jutó sze­mélyes jövedelem jól érzé­kelteti a két tsz közötti kü­lönbséget: Nyáregyházán en­nek értéke 1971-ben 92, Csév­haraszton 64 forint volt. 1967- től kezdve a tagok jöve­delme Csévharaszton foko­zatosan csökkent, míg Nyár­egyházán nőtt. A Béke Tsz területe 2600 hold, s ha egye­sülnek, csaknem négyezer holdas területen korszerűbb nagyüzemi gazdálkodást foly­tathatnak. A két tsz vezetősége java­solja a tagságnak az egyedi- lést. Csévharaszton augusz­tus 19-en, Nyáregyházán szeptember másodikén dönt majd a közgyűlés ez ügy­ben. Remélhetőleg, a két tsz tagsága is belátja ennek szükségességét, időszerűségét. — Hogyan látja a jövőt a pártbizottság osztályveze­tője? — A jövő útjának kell te­kinteni ezt az egyesülési fo­lyamatot. Nem kétséges, az 5—6 ezer holdas gazdaságok sokkal jobb eredmények el­érésére képesek. Jó, ha erre gondolunk előre. Gér József Zöldségbolt Szőlősnyaralón Szőlősnyaraló és a közelében fekvő Tökföld lakói rr&r nem­egyszer panaszkodtak: nagy gondot okoz a friss zöldáru be­szerzése, mert a legközelebbi zöldségesbolt több mint két ki­lométernyire van a település­től. A legutóbbi panasz meg­hallgatásra talált. A községi tanács engedélyt adott Jánoska András szőlősi kisiparosnak egy zöldség-gyümölcsbolt meg­nyitásához. A kis boltocska az Akácfa utca 31. szám alatt már nyitva van. A sárgadiny- nye illata messziről csalogatja a vevőket, s benn az üzletben őszibarack, alma, paradicsom, paprika, egyszóval mindenféle kapható. S ami a legfontosabb: az árak is megfelelnek a helyi viszonyoknak. Amikor tavaly a sápi labda­rúgó csapat megnyerte a járá­si bajnokságot, nagy volt az öröm a csapat és a szurkolók berkeiben. Azt a célt tűzték maguk elé, helytállnak a terü­leti bajnokságban is, nemcsak returt váltanak. Nos, ezt a cél­kitűzést maradéktalanul telje­sítették a lelkes sülysápi lab­darúgók. Már az első fordu­lókban egyenrangú ellenfél­ként tisztelték őket. Különösen hazai pályán játszottak maga­biztosan az őszi fordulókban. Idegenben is néhány meglepő döntetlent értek el. Bugyin botrányos körülmények között játszódott le mérkőzésük. A megyei labdarúgó szövetség a sülysápiak három kulcsjátéko­sát hosszabb időre eltiltotta. Ekkor bizony sorozatos veresé­gek követték egymást. Tavasszal helyreállt a rend a csapat körül. A hazai pá­lyán, a lelkes közönség buzdí­tásától kísérve, a sülysápi csa­pat egyre jobban belelendült. Elég ennek igazolására felidéz­ni a Monor elleni 2:0, a Gyöm­Jegyzet: Monori-crtfő gázellátásáról A közelmúltban írtunk a monon gázcseretelep „feke­te piacáról”. Az első pilla­natban a cikk elolvasása után az jutott eszembe: ez Monori-erdőn nem történ­het meg. Nincs gázcserete­lep. Az igaz, hogy „tíz fo­rintot szoktak adni”, itt is, sőt húszat is, attól függ, melyik fuvaros, mennyiért vállalja a szállítást. így az­tán Monori-erdőn, Buda­pesttől negyven kilométer­re! — harminc, sőt ötven százalékkal drágábban jut i hozzá az „üdülőtelepnek” | mondott település lakossá­ga a ma már luxusnak egyáltalán nem nevezhető, életfontosságú tüzelőanyag­hoz. Az üllői ÁFÉSZ ideig- óráig, ímmel-ámmal végez­te ezt a szolgáltatást, nyolc­forintért szállított gázt, de aztán ez is elmaradt. A végső megoldás azon­ban nyilvánvalóan nem ez. A harminchárom forintos gázt Monori-erdőn is har­minchárom forintért sze­retnék megkapni. Ennek csak egy módja van, a kor­mány szolgáltatási politiká­jának megfelelően: a helyi gázcseretelep. A korábbi megoldások kudarca minél előbb sürgeti a kérdés napirendre tűzé­sét. (szatti) Hűtőszekrény a műhelyben Járásunk Budapest közelsége miatt speciális helyet foglal el. A munkaalkalom itt bizto­sítva van mindenki számára és a fővárosi üzemek szívó hatá­sát bizony érzik is az egysze­rűbb körülmények között dol­gozó ktsz-ek, üzemek. A mun­ka oroszlánrésze itt az asszo­nyokra, lányokra marad, akik jobban örülnek a helyi mun­kalehetőségnek. Érthető, hogy üzemeink vezetői elismeréssel beszélnek a nők munkájáról és a lehetőségeken belül mindent elkövetnek a szocialista kö­rülmények javításáért. Üzem- látogatásaim során egyre gyakrabban látok a műhelyek­ben, üzemekben hűtőszek­rényt. Mit keres a hűtőszek­rény a termelőüzemben? — te­heti fel a kérdést egy laikus, aki nem ismeri kereskedelmi hálózatunk, ellátásunk problé­máit. Az asszonyok jól isme­rik. Korán reggel bevásárlás, megvenni a napi húst — mert délutánra elfogyhat — és este otthon mi lesz a második mű­szakban? A ktsz-ek vezetői se­gítettek az asszonyokon. Ve- csésen a Fehémeműkészítő Ktsz-ben például biztosították az asszonyok számára a bevá­sárlást, a hűtőszekrény ott áll a műhelyben, este frissen vi­heti haza a főznivalót dolgozó­juk. De ugyanígy a Vegyes Ktsz-ből és a monori járás több üzeméből is. Követendő figyelmesség. sz. a. rő elleni 3:1 -es mérkőzéseket! Idegenben is jobban ment már ekkor. Az újonc sülysápi gár­da a középmezőnyben végzett. A játékosok valamennyien di­cséretes lelkesedéssel küzdöt­tek. Jandó kapus visszavonult, Samu ismét csatasorba állt, és az utolsó mérkőzéseken ő véd­te a kaput, jól. A védelemből kiemelkedett Pálinkás. Szvitek is méltó társnak bizonyult. A csatársorban Tóth S. igazolta a hozzá fűzött reményeket. Motolai a mostani bajnokság­ban ért be igazán. Szénási is beváltotta ígéretét, hétről hét­ié javuló formában játszott. Szólni kell még a szakosz­tály vezetéséről is. Fung Ist­ván sportköri elnök, a csapat mindenese, nagyban hozzájá­rult a jó szerepléshez. Mégis akadtak gondok. A helyi intéz­mények — a nagyközségi taná­csot kivéve — nemigen lendí­tették előre a csapat szekerét. Az eddiginél jóval több támo­gatást érdemelnek a labdarú­gók. (Gér) Szállítják a tököt A vecsési Ezüstkalász Tsz-ben naponta 140 mázsa tököt hé­jaznak és beleznek ki, hogy autókra rakva a székesfehérvári hűtőházba szállítsák. Képünkön Szegedi Sándor brigádvezetö, a feldolgozásra váró nyersanyag mellett. Hátul éppen rakod­nak. Ács György felvétele Hatvanszor a föld körül Ki a jó postás? NYÁRI APRÓSÁGOK Így szerepellek csapataink Sülysápi KSK: meglepően jól

Next

/
Oldalképek
Tartalom