Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

NEC,\l\ 1972. JÚLIUS 27.. CSÜTÖRTÖK /Círtén* BALA TON ’72 Kint vagyok a vízből Kint vagyok a vízből, sajnos. Nem éget a nap, nem dörög fülembe a vihar jelzés, nem rúgnak fejbe labdával, nem me­nekülök a vízözönszerű eső elől. Szóval sok minden szép­nek vége, kint vagyok már a vízből, a Balatonból. Telt ház Siófok = telt ház! A stran­don egymást érik a gumimat­racok, a büfék előtt hosszú so­rok tekerednek, a város kor­zóján egymásba ütköznek az emberek, a teraszokcái lehe­tetlen üres asztalt találni. A pincérek izzadnak, a „legyen szíves” kérésre „nem leszek szíves" a válasz — a kedves vendég ilyen tumultusban el­veszti kedvességét, ha az egyik nem kér colát, majd akad sör­rendelő. A víz marad az egyet­len mentsvár, ha éppen nem esik az eső. De gyakran esik. Keszthely — a nyugalom völgye. Szabad a sétatér, az autósok még parkolóhelyet is találnak — igaz, hogy szinte minden „jobb helyért” fizetni kell. Természetesen először minden turista a Festetitsch- kastélyt keresi fel. 1969 óta hiába: „A kastély átépítés miatt zárva”. Belopakodtam az udvarba, néhány lanyhán szor­goskodó munkást láttam, s kevés nyomát' a négyéves épít­kezésnek. Vajon 73-ban feltá­rulnak-e a kastély kapui a ven­dégek előtt? Tihany = hangulat. Minden patinás, csendesebb, az apátság rendületlenül vonzza a turistá­kat, a múzeum minden évben csemegét ígér, a „Rege” régi fénye nem kopott meg, s időn­ként még térzenét is rendez­nek a vendégeknek. Balatonszárszó = zsúfoltság kicsiben! Amilyen apró tele­pülés, olyan soknak látszik a vendégek serege. Strandja a siófoki tumultussal vetekszik, csakhogy itt még cigarettát, kávét sem kaptam — helyet­te a vendég ki-bejárását tilt­ják. Aki egyszer bejön, az él­vezze a vizet, és kész. Egy do­boz Fecske cigaretta 7,40-be került, ugyanis új belépőjegyet vásárolhattam. . Badacsony = rendületlenül arándokolnak az emberek fel hegyre egy-két deci borért, szén a szép kilátáson kívül í;yéb érdekességgel nem vár- fik a hegymászókat. A kultúra A Balaton-part idén sem bő- jdkedik kulturális esemé­nyekben, kevés a rangos szín- izi előadás, a harigverseny. fagyon jó leime a magyar 'engernél is egy „körszínház”, agy a szegedi, gyulai, margit- izigeti játékokhoz hasonló mű­vészeti program. De ilyen nincs — elég sok könnyűzenei hangverseny „pótolja’’ ezt. Sajnos ezek színvonala sem mindig kielégítő. Egyelőre le kell írnom, hogy nagyon sze­retem az Illés-együttest és Konc Zsuzsát, nem a beat- ellenesség íratja velem: Siófo­kon olyan fáradtan, unottan játszottak, hogy sok kiörege­dett bárzenész megirigyelhette volna őket. A két élményről azonban be kell számolnom, az egyik Varga Imre szobrászművész kiállítása Tihanyban. A Jd- ráló szobrász remek alkotá­sokat mutat be a közönség­nek, a múzeumkertben a lágy finomságú lányszobroft mel­lett fáradt „élő” Radnóti áll, Derkovitsot, a festőt fa­lusi faablak keretezi, a „pro­fesszor” úgy dől végig a szé­ken, hogy ruhája minden redőjének külön ritmusa Van. A termekben a forrasztott Prométheuszon kívül láthat­juk a mester sok ismert alkotá­sát, az új kísérleteket: a bá­dog bevitelét az alkotásba, az üvegcserép kompozícióját. A képzőművészet kedvelői szép élménnyel távozhattak TihanybóL A másik: az átalakított szárszói József Attila Emlék­múzeum. A hét teremben ki­nagyított kéziratokon olvas­ható a „Mama”, a „Dunánál”, az „Óda”, s a többi remek­mű. A kiállítás bemutatja a költő életének főbb szaka­szait, publikációit, tárgyait — például: töltőtollát — kitűnő festmények (Kondor Béla), s ragyogó fotók (Szabóky Zsolt) illusztrálják József Attila életművét. A versek újra és újra lenyűgözik az embert, s ha Szárszón a látogató ösz- szebarátkozik Ernő bácsival, a múzeum igazgatójával, ak­kor azt is megtudhatja, hogyan temette el az iskolaigazgató a nagy költőt, s, hogy valóban csak Horger Antal bűne-e, hogy a fiatal József Attilát „eltanácsolták” az egyetem­ről... A szórakozás A szórakozás azért nem könnyű a Balatonnál, mert sokan akarunk szórakozni, s sok ember igényét nem köny- nyű kielégíteni. Most még­sem a hosszú várakozások­ról, vagy a Matróz-csárda zenészeinek „virtuozitásáról” írok, hanem elkalauzolom az olvasókat a siófoki Eden-bár­ba. Itt az ember először „kopo­nyánként” legombol 40 forin­tot, ez csak arra jogosítja, hogy a „remek” műsort meg­nézze. Nos, a műsorról: öt fáradt arcú lány táncol, fehér bikiniben, pirosban, lasztex- nadrágban, zöld bugyogóban, aztán örökzöld operettsláge­rek következnek, középkorú férfi olasz dalokat énekel,, a négy táncosnő fényképező-, géppel a nyakában belibeg, turbánt húznak a vendég fe-i jére, lefényképezik, a másik férfi a*z egyik girlt ölelheti; át, kattan a fotomasina, vé-, ge az első résznek. Félreértés ne legyen, nem-, csak a műsor színvonaláról szólok, egyéb kellemetlenség is érheti az Éden vendégét, a szomszéd asztalnál egy ré-t szeg túlordítja az énekeseket,, aztán jön a merénylet, oda-, hívják asztalukhoz az „olasz énekest”, 'és snóblizni kezde-, nek, de olyan hangosan, hogy. most már ez az egyetlen mű- .sor az Édenben: „három”, v, öt”. Kávéban snóbliznak, dupla vagy semmi alapon, amikor meguntam, hogy az orrom alá is dugják az öklü­ket, már a nyertes „ezer-, kétszáznegyven kávénál” tar­tott. Felálltunk, elhagytuk az •Édent — milyen lehet a po­kol? — személyzetének ked­vességére jellemző, hogy utá-. nunk szóltak: '„Még hátra-, van a műsor második része, arra is jó a belépőjegy...” Kint vagyok a vízből, sajnos. Mert hát kit érdekel, hogy veszekedni kell a pincérrel, hogy húsz percig kell sorbanállni tíz deka krinolinért. A víz, a napfény kitűnő —— semmilyen bírálatot nem érdemel. Fóti Péter Döntöttek az izbégiek 13 millió és társadalmi összefogás Szenvedélyes értekezletre került sor a Hazafias Népfront városi bizottságának rendezé­sében a közelmúltban Szent­endre külső részén, a falusias, nagykertes-családiházas ízbé­gen. A találkozóra meghív­ták a városi tanács és a Pest­vidéki Postaigazgatóság veze­tőit, illetve képviselőit, és Iz- bég lakóit., Összesen vagy szá­zan gyűltek össze a Kéziszer­számgyárban. Tanácskozásuk tárgya: az izbégi rész fejlesz­tése. Nem alaptalanul Mint mondtuk, szenvedélyes hangon kezdődött e megbeszé­lés, mert az izbégiek úgy érzik, hogy lakóhelyük, nagyságához mérten — mintegy 4 ezer em­ber él itt akkora területen, mint Szentendre többi része — nem részesedik arányosan a városfejlesztésből. S hogy nem alaptalanul méltatlankodtak, azt az izbégi, lakóterületi hiányosságok hosszú listája bizonyítja: mi minden maradt ki a szentend­rei városfejlesztési tervből? Például, legalább egy orvosi rendelő, és gyógyszertár, és ifjúsági klub, és ÁBC-áruház, és postafiók — nem beszélve a közművesítés hiányairól. De nem csupán a nagyobb dolgok, hanem a nyilvános telefon, a játszótér, a friss kenyér is hi­ányzik, .— s az ifjúsági fut­ballcsapat rosszul felszerelt. A tennivalók listája E gondokat a tavasszal mér­ték fel az izbégi népfrontaktí­vák és területi tanácstagok. S hogy a hiányokat valóban pó­tolni kell, ezt akkor már elis­merte a városi tanács. Az or­voslásra a következő tíz év alatt, összesen mintegy 13 mil­lió forintot irányzott elő. Ezt az összeget azonban sok társadalmi munkával és fel­ajánlással kell kiegészíteni. De nemcsak ezért, a társadalmi felajánlások végett hívták ösz- sze az izbégi találkozót, ha­nem hogy döntsék el maguk az izbégiek, melyik beruházás nem tűr halasztást, mely léte­sítmény várathat magára? Sokak bevonása a döntésbe, a felelősség kiszélesítése — ez az, amiért egybehívták a la­kosságot, ez volt annyira új ezen az értekezleten. Itt vala­mennyi részvevő legépelve, pontokba szedve kapta kézhez a hiányosságok és tennivalók listáját. A javaslatok szerint a ten­nivalók a következő sorrend­ben rajzolódnak ki: Amíg 1973—74-ig, központi beruházásból, a regionális víz­hálózat fejlesztése során meg nem épül az a főnyomóvezeték és víztároló, amely a maga sabb helyeken is megoldja í vízellátást — ésszerű vízkorlá­tozással, s persze vízvezeték- építéssel, közkutak kialakítá sával segítenek e gondon; fo lyamatosan több utat, járdá építenek; már a közeljövőbe bővítik az izbégi óvodát; a Ke csigyár kultúrtermében berer deznek egy ifjúsági klubot klubvezetőt is alkalmaznak .. továbbfejlesztik az iskolf nyári napközit... a lakosságé is fogadó, kiszolgáló orvos rendelőt és házi gyógyszertá rat alakítanak ki a Kéziszer számgyárban ... A távlati tér vekben ÁBC-áruház, iskola tornaterem, postafiók építési szerepel. Felelősséggel Körülbelül ez a hozzávetőle­ges sorrend: de a tennivalói végleges sorrendjét majd bi­zottság állapítja meg. A demokratizmus újszerűbb cselekvő gyakorlásának lehe­tünk tanúi ízbégen. Tanúi le­hetünk az emberek széles kö rű, eredményes fellépésénél a lakóhely jobb fejlesztéséhez De tanúi lehetünk a döntés­ben, felelősségvállalásban s t munkában való széles köri részvételüknek is. A kettí egészségesen egészíti ki egy­mást. Padányi Anna Számítóközpont-avatás Pécsett felavatták a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szá­mítóközpontját. Dr. Polinszky Károly művelődésügyi minisz­terhelyettes adta át rendelte­tésének. A mecsekaljai város legfiatalabb, két éve működő felsőoktatási intézményének e fontos eseményén jelen volt dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese is. A magyar gyártmányú szá­mítóközpont a műszaki főisko­la és az Építésgazdasági és Szervezési Intézet közös erő­feszítésével valósult meg, s az építésügyi ágazati számítógép- rendszer részeként funkcionál. Audiovizuális bemutató A hivatásos gépjárműveze­tők továbbképzését, valamint a tanulóifjúság közlekedési alapképzését szolgáló változat után a KISZORG (az Ipari Szövetkezetek Organizációs és ÜgyviteLszervezési Vállalata) — a BM Közlekedésrendészeti Csoportja, a MÉM és a Köz­úti Balesetelhárítási Tanács szakembereinek közreműködé­sével — elkészítette a mező- és erdőgazdasági erőigépek általá­nos, speciális, személy- és áru- szállítási szabályait tartalma­zó audiovizuális oktatóprog­ramot. A háromrészes prog­ram 240 színes diaképből és a hozzá tartozó 90 perces, szinkronizált magnószalagból áll. Ebből mutattak be részle­teket szerdán a sajtó képvise­lőinek és az érdekelt szervek szakembereinek a Műszer KISZÖV Lövölde téri kiállító- termében. TIT nyári egyetem Augusztus 3-án kezdődik a TIT 10. nyári egyeteme, amely a reformot, a gazdaságirányí­tás módszereit ismerteti meg a külföldi érdeklődőkkel. A Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetemmel közösen szervezett, csaknem háromhe­tes rendezvényről szerdán saj­tótájékoztatót tartottak a TIT budapesti szervezetének szék­házában. Mint dr. Hálák Lász­ló, a budapesti szervezet tit­kára elmondta, a társulat tize­dik — Budapesten azonban első — nyári egyetemét azzal a céllal hozták létre, hogy a határainkon túl élők közvet­len betekintést kapjanak a gazdasági mechanizmus műkö­désébe. Műszakonként 700 Exportjuh-vágóhíd Az úgynevezett „vágóvona­lat” szerelik már a Hortobágy legújabb, korszerű létesítmé­nyében, az exportj uh-vágóhí- don. Az óriási hortobágyi lege­lőkön több mint 65 000 juhot tartanak, s a gyapjú mellett egyre több húst is adnak ha­zai és külföldi fogyasztásra a juhászatok. A tervek szerint a létesít­mény még ebben az esztendő­ben elkészül. Műszakonként 700 birkát vágnak majd ben­ne. NYÁRI VIDÁMSÁGOK ŰTKÖZBEN A vasúti fülkében — miközben a vonat az üdülőhely felé száguld — egy férfi átszól a szemben ülőnek; — Kérem, lenne szíves a jobb lá­bamat feltenni az ülésre? — Szívesen. Kis idő múlva: — Lenne szíves a bal lábamat is? — Örömmel. Később a férfi ismét megszólal: — Látja, uram, a csomagtartóban azt a felfújható gumipárnát? Nagyon kérem, fújja fel... Ügy... És ha nem okoz fáradtságot önnek, tegye a fejem alá. Megteszi ezt is, majd elcsigázva kérdezi: — Mondja, szegény ember, tulaj­donképpen mi baja magának? Mire az utas: — Mi lenne? Szabadságon va­gyok ... KIKÖTÉS A fürdőhelyre érkezett turista ki­adó szobát keres. Talál is az egyik házban, ahol mindjárt meg is egyez­nek az árban. Mielőtt elmegy a strandra, a közepes évjáratú asszony így szól hozzá: — Jó, hogy nem felejtettem el! Van egy kikötésem. Ebben a szobá­ban nöszemély nem látogathatja meg! — Miért nem, asszonyom? — Azért, mert nekem van egy lá­nyom .., VIGASZ Cseszákné tengeri hajótúrára indul. Egyik este bekopogtat a hajóorvos­hoz: — Borzasztó sokat kínlódom a ten­geri betegségtől — panaszolja. — Mennyire lehet tőlünk a szilárd ta­laj? — Ügy három kilométerre! — Csak három kilométerre? És milyen irányban? — Lefelé ... EGYEZSÉG Pá­Két amerikai turista megáll rizsban a Notre-Dame előtt. — Tudod, mit Joe? — szólal meg egyikük. — Te megnézed belülről, én meg kívülről. Így hamarabb vég­zünk ... GYORSVONATON A Milánó—Nápoly közötti gyorsvo­nat egyik fülkéjében egy fiatalember szüntelenül majszolja a rágógumit. A vele szemben ülő bácsi egyszer csak jóságosán megszólítja a fiút: — Nagyon kedves magától, hogy szórakoztatni akar, de én, sajnos, süket vagyok... A BŰNÖS A téesz gyümölcsösében a brigád- vezető tetten ér egy városi gyereket, amint a cseresznyefát dézsmálja. — Azonnal hívd ide az apádat! — szól rá szigorúan. — Apa, gyere le, beszélni akar­nak veled! — szól fel a fiú a fára... ZÁTONY Vasárnapi kirándulókkal csende­sen úszik egy gőzös a Mississippin a sötét éjszakában. — Ügy ismerem az öreg folyó minden kanyarját, zátonyát, mint a saját tenyerem — magyarázza a ka­pitány a kirándulóknak. A hajó ebben a pillanatban zá­tonyra fut, s megfeneklik. Mire a kapitány: — Látják, itt is van egy __ KE RTMOZI A balatoni fürdőhelyen örömmel újságolja a fiú a kislánynak, akinek udvarol: — Remek filmet adnak a kerlmo- ziban. Estére vettem három jegyet. A kislány elcsodálkozik: — De miért hármat? — Egyet a mamádnak, egyet a pa­pádnak, egyet meg az öcsédnek ... RAJNA-PARTI PÁRBESZÉD — Hallom, Herr Hirschhorn, hogy elutazott nyaralni a kedves felesége. — Igen, Herr Neubauer. Már egy hete. Mindennap írok is neki két le­velet. t Mindennap kettőt? Miért? — Tudja, azzal fenyegetett, hogy hazajön, ha nem kap hírt minden­nap rólam. — No de két levelet naponta? — Manapság egy levél a postán olyan hamar elkallódik... FOLYÓVÍZ Nyaraló érkezik a kis balatoni für­dőhelyre. Szobát keres, s végre talál egy házat, melynek kapujában tábla hirdeti, hogy szoba kiadó. A házi­asszonnyal tárgyalni kezd: — Szobát szeretnék, folyóvízzel. Mire a háziasszony: — Sajnáljuk, de éppen a minap javítottuk meg a tetőt... IRODÁBAN A nyári üdülésből hazatért Piriké dicsekszik a hivatalban: — Te, Nusi, férjet fogtam ma­gamnak! — Na, ne mondd, Piriké! Kinek a férjét? — kérdi rosszmájú kolléga­nője. SZÁLLODÁBAN Svájci kis szállóba érkezik egy an­gol vendég. A hoteltulajdonos maga vezeti fel emeleti szobájába, majd dicsekedve mutatja: — Ügy nézze meg ezt az ágyat, uram, hogy százhetven évvel ezelőtt Napoleon aludt benne! Az angol megnézi az ágyat, majd kijelenti: — Na, akkor most már ideje len­ne áthúzni... Révész Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom