Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

1972. JÜLIUS 26., SZERDA nsr «serei srfCtrhm Erősödtek a tanács tömegkapcsolatai, gyorsult az ügyintézés Pártirányitás a Gödöllői Városi Tanácsnál A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán elfo­gadott határozatok leszögezik, hogy a szocializmus teljes fel­építésének egyik fontos feltétele a tanácsok megfelelő mun­kája, hatáskörük bővítése, az államapparátus tevékenységének továbbfejlesztése. A párthatározatot követő, 1971. évi új tanácstörvény célul tűzte ki a tanácsok szerepének növelését a helyi állami felada­tok elvégzésében, a lakosság ellátásában, a nép tevékeny köz­reműködésének fokozását a tanácsi feladatok meghatározásá­ban, végrehajtásában és ellenőrzésében, végül a tanácsok önál­lóságának, felelősségének, a központi állami irányítás haté­konyságának erősítését. Hogyan felelt meg a Gödöllői Városi Tanács választott tes­tületé és apparátusa e fokozott követelményeknek, növeke­dett-e a tanácsi munka hatékonysága, hogyan érvényesül a pártirányítás? — Ezekre a kérdésekre keresett választ minapi ülésén az MSZMP gödöllői városi párt-végrehajtóbizottsága. munkájából megítélni; ám az is kétségtelen, hogy nagymér­tékben befolyásolja. Ilyen szempontból is örvendetes, hogy a Gödöllői Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának munkáját őszinteség, aktív kri­tikai szellem és vitakészség, a párt politikai-gazdasági célki­tűzéseinek megvalósítására irányuló állandó törekvés jel­lemzi. Már a legutóbbi választások tükröztek bizonyos pozitív vál­tozásokat a városi tanács tes­tületé és végrehajtó bizottsága összetételében. A korábbi évekhez képest emelkedett a választók bizalmát élvező nők és fiatalok száma. A nőké a ta- nácstagságban nyolcról 12-re,a végrehajtó bizottságban egyről kettőre; 1971 előtt egyetlen 18 —24 év közötti fiatal sem volt a tanácsban, jelenleg pedig né­gyen képviselik ezt a korosz­tályt. Javult a szociális össze­tétel is: az alkalmazottak szá­ma a tanácstestületben 32-ről 23-ra csökkent, a munkásoké viszont nyolcról tízre emelke­dett. Hangnemváltozás Mind a párthatározat, mind pedig a tanácsok népképvisele­ti-önkormányzati funkciójának növekvő szerepe megköveteli a tanács tömegkapcsolatainak erősítését. Gödöllőn ennek szá­mos jelével találkozhatunk. Er­re mutat például a jelölő gyű­léseken elhangzott panaszok, javaslatok gondos nyilvántar­tása, lépcsőzetes elintézése, il­letve megvalósítása, s mind­ezekről a választók írásos ér­tesítése; erre mutat az infor­mációs iroda felállítása, tagjai­nak üzemi kiszállásai, az ügy­intézés meggyorsulása, a ta­nácstagok interpellációs lehe­tőségeinek biztosítása, s nem utolsósorban az a pozitív hang­nemváltozás is, amit az ügyfél- fogadásnál a tanács dolgozóitól megkövetelnek. A tanácstagok munkájáról alkotott kép nem ilyen egyér­telmű. Miközben a régi, ta­pasztalt tanácstagok s a kü­lönböző tanácsi bizottságok­ban tevékenykedők eredmé­nyesen segítik a lakosság és a tanács kapcsolatának, együtt­működésének erősödését, ugyanakkor nem fordítottak kellő gondot az új tanácstagok oktatására. Fékezik a tanácsi munka hatékonyságát az erő- téljes ütemű városiasodásból fakadó igények és a korláto­zott anyagi lehetőségek közöt­ti ellentmondások, no meg a Hazafias Népfront városi bi­zottsága tevékenységének gyengeségei is. Rendszeresebb véleménycserére van szükség a tanácsi bizottságok elnökei és a függetlenített apparátus, il­letve a szakigazgatási szervek vezetői között is! A tanácsi bizottságok több­sége általában aktívan, jól dolgozik. Különösen érvényes ez az ügyrendi bizottságra, amely kidolgozta a tanács szer­vezeti és működési szabályza­tát, a köztisztasági, az állat- tartási rendeletet és a lakás­elosztások rendjéről szóló, messzemenően demokratikus tanácsi rendeletet. Ez utóbbi végrehajtására, ellenőrzésére társadalmi bizottságot alakí­tottak, amelynek körültekintő munkáját a lakáselosztásokban tapasztalt minimális hibaszá­zalék fémjelzi. Aktív tevékenység jellemzi a számvizsgáló bizottság műkö­dését is. Nem mondható el ugyanez az egyik legfontosabb­ról: a városfejlesztési és terv- gazdasági bizottságról, amely a kezdeti fellendülés után most mintha beszüntette volna te­vékenységét Például a lakáselosztásnál Egy város közéletét, a lakos­ság és az államigazgatási szer­vek kapcsolatát hiba lenne ki­zárólag a végrehajtó bizottság A vb-ülések a legidőszerűbb problémákat tűzik napirendre, s résztvevői nagy súlyt helyez­nek saját munkájuk féléven­kénti elemzésére, saját határo­zataik végrehajtásának ellen­őrzésére. Az államapparátus tevé­kenységének továbbfejlesztése, a közéleti demokrácia szélesí­tése jó kapcsolatokat követel a nem tanácsi szervekkel, üze­mekkel, intézményekkel. Saj­nos, a tömegszervezetekkel — a Hazafias Népfront s KISZ városi bizottságával, a szak­maközi bizottsággal — máig sem került aláírásra az együtt­működési szerződések terveze­te. Annál jobb a gyakorlati együttműködés az üzemekkel, intézményekkel; kitűnő kezde­ményezésnek bizonyúlták az évente megtartott koordinációs és tájékoztató megbeszélések. Ennek az együttműködésnek köszönhető a Tisza utcai óvo­da, az alsóparkban megkezdett rekonstrukció és a Tessedik úti járdaépítés, hogy csak néhány példát említsünk. A pártirányítás a tanácsap­parátus és testület munkájá­ban sokrétűen érvényesül. Szervezetileg ezt megkönnyíti az a tény, hogy a városi párt- bizottság titkára tagja a ta- nács-vb-nek, a városi tanács elnöke pedig a pártbizottság­nak és a végrehajtó bizottság­nak. Jól szolgálja a pártirányí­tás érvényesülését a beszámol­tatások rendszere is. Sőt: élve a szervezeti szabályzat lehető­ségeivel, időközönként — 'a leg­fontosabb döntések előtt — a vb vezetői külön konzultálnak a kommunista tanácstagokkal. Ezt teszik például a lakásel­osztások kérdésében. Jó módszernek bizonyult a pártbizottság és a tanács osztá­lyai közötti kapcsolatok meg­erősítése is. A két művelődési osztály intenzív együttműkö­dése számos kulturális, nép­művelési rendezvény sikeré­ben realizálódott; a pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztályá­nak kezdeményezésére tűzte napirendre a tanács a IV. öt­éves terv végrehajtásának elemzését, a hátralevő időszak legfontosabb feladatainak meg­határozását. Közösen A tanácsi apparátus pártirá­nyítása és ellenőrzése a hiva­tali pártalapszervezet munká­ján keresztül is érvényesül. Az alapszervezeti vezetőség és az apparátus függetlenített veze­tői alkalmanként közösen érté­kelik a belső munkát, taggyű­léseken elemzik az ügyintézés, az igazgatási tevékenység prob­lémáit. A pártalapszervezet munkaterve összhangban van a tanács és a vb munkater­vével. A vezetőség rendszere- .sen beszámoltatja a függetle­nített vezetőket és a szakigaz­gatási szervek vezetőit. Közös gonddal, együttesen készítették el az iskoláztatási tervet, kö­zösen szervezték meg az ügy­kezelők továbbképzését szol­gáló házi tanfolyamot. Nyíri Éva Poliészterprogram A Könnyűipari Minisztérium szerződést kötött a Textilipari Kutató Intézettel, s 17 textil­ipari vállalattal kutatási-fej­lesztési program végrehajtásá­ra. A program célja a poliész­ter szálasanyagok textilipari felhasználásának fokozása. A program végrehajtására 8 mil­lió forintot fordítanak. Minden állampolgár joga az ingyenes gyógykezeltetés Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról és fegyelmi felelősségéről megjelent mi­niszteri rendeletekkel kapcso­latban tartott sajtótájékoztatót kedden délután dr. Farádi László, az egészségügyi mi­niszter első helyettese. — Az új rendelkezések el­sősorban a becsületes több­ség és az orvosi hivatás érde­keit védik — mondotta. — V é- dik az orvosokat az általáno­sítástól az esetleges rosszhi­szemű vagy célzatos rágal­makkal szemben. A fegyelmi felelősségről szóló rendelet új vonása, hogy az elsőfokú fe­gyelmi hatóság jogával a közvetlen elöljárót ruházza fel. Ez lehetővé teszi, hogy a fegyelmi ügyekben minél gyorsabban, minél közvetle­nebbül és minél hatékonyab­ban döntsenek. A rendtartás előírja — foly­tatta a miniszterhelyettes —, hogy minden állampolgárnak joga van az ingyenes gyógyke­zelésre. Ebből következik, hogy fegyelmileg ítélik el, ha az orvos anyagi vagy egyéb juttatást igényel a betegtől, esetleg hozzátartozójától. Ilyen elfogadása tilos és sú­lyos esetben büntető eljárást von maga után. —Az orvosi magángyakorlat­ról az a véleményünk, hogy bi­zonyos ideig még társadalmi szükségletet elégít ki. A ma­gángyakorlattal kapcsolatban azonban az orvosnak az előírt szabályokat be kell tartania, mindenekelőtt azt, hogy a ma- gánprakszist élesen válassza el az állami ellátástól. Százhalombattára A Láng Gépgyár turbinasze­reidé j ében befejezés előtt áll a Dunamenti Hőerőmű részére készülő 200 megawattos óriás­turbina. A hatalmas alkatré­szek elkészültek, megkezdték a berendezés összeszerelését. Százhalombattának pedig a most befejezés előtt álló be­rendezésen kívül még további hármat gyártanak. Csütörtökön temetik Otta Istvánt Otta István nyugállományú vezérőrnagy temetése július 27-én, csütörtökön 16 óra 15 perckor katonai gyászszertar­tás keretében lesz az Óbudai temetőben. Nagykőrösiek szegedi „szereplése” Lapozgatás az ipari vásáron a konzervgyár vendégkönyvében A most folyó szegedi ünnepi hetek egyik leglátogatottabb rendezvénye a XXVII. szegedi ipari vásár, amelyen a sza­bad téren és épületekben 15 ezer négyzetméteren mutat­ják be július 30-ig a kiállító vállalatok legszebb és leg­újabb termékeiket. E nagy ipari bemutatón a vásár egé­széhez képest természetesen csak egy kis részt foglal el a Nagykőrösi Konzervgyár ki­állítóterülete. Az erre járó Pest megyeiek azonban mégis jogos büszkeséget érezhet­nek, mert — mint már jelen­tettük — a gyár elnyerte az egyik vásári dijat. A díjnyertes dzsem Az elmúlt napokban az ér­deklődőknek készséggel mu­tatta itt be Szabari István és Föhring Jenő a gyár képvise­letében a különféle készít­ményeket, köztük a díjnyer­tes sárgabarackdzsemet, amely a szokottnál nagyobb gyü­mölcstartalmával, és házias zamatéval nyerte el az elis­merést. E pavilonrészben egyébként készételeket, be­főtteket mutattak be, vala­mint a gyár egyik legújabb termékét, a sertésből készült alföldi húspástétomot. A ter­mékeken'kívül egy kis vetí­tőkészüléken a Nagykőrösi Konzervgyár életével, a gyár­tási folyamatokkal, szociális intézményeivel is megismer­kedhetnek az ipari vásár lá­togatói. Ez a bemutató is, bizonyára sikeresen segíti elő a konzerv­gyárnak azt az újabb kezde­ményezését, hogy a nagykeres­kedelmi kapcsolatok mellett a kiskereskedelmi vállalatok­kal minél szorosabb együtt­működést alakítson ki, s mintabolthálózata révén köz­vetlenül megismerkedjék a vá­sárlók igényeivel. Ez a kezde­ményezése már eddig is ered­ményesnek bizonyult, s en­nek nyomán például éppen Szegeden, a kiskereskedelem segítségével 26 vagon kon­zerv, gyümölcslé és más ha­sonló termék jutott a vásár­lókhoz. Elismerések A szegedi vásárban fella­pozható vendégkönyv is ar­ról tanúskodik, hogy már ko­rábban, a mintaboltokban és a kóstolókon milyen elisme­rés jutott a Nagykőrösi Kon­zervgyárnak. A vendégkönyv oldalairól szegedi laptársunk, a Délmagyarország is idézett, így például a sándorfalvi Ju­hász Mihálynét, aki több tár­sa nevében írta a gyári ven­dégkönyvbe: „A kóstolón fel­tálalt húskrémek és ételek kifogástalanok; dicséretet ér­demelnek. Szeretnénk, ha a Nagykőrösi Konzervgyár ter­mékeiből lakóhelyünkön is többet lehetne vásárolni”. A budapesti Szilágyi Ferenc így fogalmazott: „A Nagykő­rösi Konzervgyár termékei egyszerűen finomak, csak egy bajuk van: nem mindig kapni őket olyan széles vá­lasztékban, ahogy itt a be­mutatón láttuk. Ez különö­sen az ízletes gyümölcslevek­re vonatkozik”. Az Angela Davis brigád (Budapest) dicsérte a kész­ételeket: „Az általunk meg­kóstolt lencsefőzelék és szé­kelykáposzta ízlett, s nagyon jónak találtuk a kökényször­pöt meg a szőlőlét”. Megszívlelendő tanács Akad a sorok között a di­cséretek mellett bírálat is, amelyre a gyárnak fel kelle­ne figyelnie. Így például Bo- donyi Ferenc (Budapest) meg­szívlelendő tanáccsal szolgált: „A bemutatott ételek ízlete­sek voltak. Közös véleményt tolmácsolok: a helyes felhasz­nálást úgy kell „kitalálni”, mert nem jut el hozzánk a használati utasítás. Helyes­nek tartanánk, ha a kereske­delem, a gyár nagyobb gon­dot fordítana erre is. A má­sik javaslat: gyakrabban tá­jékoztassanak bennünket a kapható konzervekről, mert azt sem tudjuk, mikor milyen újdonság jelenik meg”. Szegeden, a tarjáni, MÉK ÁBC-áruház helyettes vezető­je így beszélt: „A nagykőrösi konzervekről csak jókat mondhatok. Panasz nem for­dult elő miattuk, vásárlóink szeretik. Kár, hogy a mi üzletünk még nem vásárol­hat közvetlenül a gyártól. — akkor pedig több nagykőrösi konzervet tartanánk. Gratu­lálok a nagykőrösi gyárnak...” Most, a szegedi ipari vásár időtartama alatt, e jó véle­mények feltételezhetően még tovább gyűrűznek, a Nagy­kőrösi Konzervgyár eredmé­nyei révén, öregbítve a Pest megyei ipar jó hírnevét is. —S Ne érezzék tehernek az életet M int lapunkban hírt ad­tunk róla, a Pest me­gyei Tanács végre­hajtó bizottsága megvitatta a megye szociálpolitikai helyzetét s ezen belül ki­emelten foglalkozott az egyedül élő öregekről való gondoskodással. A témát — jelentősége miatt — a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság is vizsgálta. Megál­lapították, hogy sokkal töb­bet kellene és lehetne tenni azért, hogy az idős embe­rek ne érezzék tehernek az életet. Pest megye lakosságának csaknem egyötöde hatvan éven felüli. Ez az arány az életkor meghosszabbodásá­val nőni fog. S nőnek azok a feladatok, amelyeket a helyi szerveknek a közsé­gekben, a városokban meg kell oldaniuk. Jelenleg a megyében több mint két­ezer rászoruló vár szociális otthoni elhelyezésre. Közü­lük ötszáz igényjogosultsá­gát már elismerték, hely­hiány miatt azonban a me­gye huszonegy szociális ott­hona nem tudja fogadni őket, hiszen a fejlesztés, a bővítés az igényekhez ké­pest minimális. Az egyedülélő, beteg, ma­gatehetetlen emberekről a helyi tanácsok gondoskod­nak. Ennek eleget tenni azonban nem könnyű, hisz az idős embereknek ápolás­ra, ellátásra van szükségük. A megyében mindössze tíz szociális gondozónő tevé­kenykedik s csak nagyon kevés helyre juthatnak el. A felmérés időszakában egyébként ezerhatszázan igényelték a házi gondozást. Á tmeneti megoldás az öregek napközi ottho­nának létrehozása. Persze ez sem mindenütt. Egy nagy területen fekvő községben, városban fárad­ságos idős embereknek na­ponta több kilométert gya­logolni azért, hogy meleg ételhez jussanak. Arra pe­dig nincs mód, hogy két napközi működjön, hi­szen egy létrehozása, a fenntartás anyagi felté­teleinek megteremtése sok­ba kerül. A megye 18 te­lepülésén hozták létre az öregek napközijét. Az em­berek általában jól érzik ott magukat, szívesen járnak az otthonba, s csaknem mindenütt gondoskodnak a napi háromszori étkezésről. A községi tanácsok egy része konkrét intézkedése­ket tett az öregek érdeké­ben: nyilvántartásba vették a hatvan éven felülieket, megszervezték a gondozást. A népi ellenőri felmérés idején több mint háromez­ren kaptak átlagban 423 fo­rint rendszeres szociális se­gélyt. Rajtuk kívül még há­romezren várnak segélyre, erre azonban egyelőre nincs pénz, pedig a tanácsok év­ről évre többet fordítanak — tavaly például 9,6 millió forintot — szociális támo­gatásra. m-j yilvánvaló, a tanácsok 11 erejéből sem futja mindenre. Mi lehet akkor a megoldás? A népi ellenőri vizsgálat erre is választ ad. Tájékozódtak ugyanis arról, hogy a taná­csok tartják-e a kapcsolatot a helyi vállalatokkal, szö­vetkezetekkel, igénylik-e támogatásukat. Vannak po­zitív és negatív példák, az összkép azonban arra enged következtetni, hogy az ál­lamigazgatás helyi szervei­nek kezdeményező tevé­kenysége hiányos. A meg­kérdezett vállalatok, szövet­kezetek, állami gazdaságok vezetői ugyanis elmondták, hogy nem zárkóznak el a támogatástól, ha a tanácsok megkeresik őket s a népi ellenőröknek konkrét segít­séget, anyagi és természet­beni juttatást ajánlottak fel. E lmélyíthetnék kapcso­lataikat a tanácsok a társadalmi szervekkel is, hiszen rajtuk keresztül a lakosság széles rétegeit nyerhetik meg az öregek gondozásához. Példa erre a Vöröskereszt, amelynek ak­tivistái sokat tesznek. De megnyerhetik az ügynek a népfront, a nőbizottság ak­tíváit, s nem utolsó sorban az iskolákat, az ifjúsági szervezeteket. (A ráckevei és a dunaharaszti középis­kolások igazolták már e módszer helyességét.) Mert túl azon, hogy nagy segít­ség egy-egy magára ha­gyott idős embernek, ha gondoskodnak az ebédjéről, vagy kiváltják a gyógysze­rét, a fiatalok bevonásának nagy nevelőereje van. Az, aki gyerekkorában termé­szetesnek tartja, hogy tö­rődjön az idős emberekkel, az felnőttként sem érzi majd tehernek, ha saját szü­leiről kell gondoskodnia s nem igyekszik szociális ott­honban elhelyezni, ha ma­gatehetetlen lesz. Soós Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom