Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-25 / 173. szám
1972. JŰLIUS 25., KEDD s^tíviap Elkallódott alkotások Elfogadva: 49 szakdolgozat Halásztelken, a SZIMFI- feen, a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézetében több mint egy évtizede él az FMKT-mozgalom. A fiatal mérnökök, közgazdászok és •technikusok által benyújtott és elfogadott dolgozatok száma az évek során erős ingadozást mutat, de végül is szép eredmények születtek: az utóbbi 7 évben a több száz szakdolgozat közül 49 hasznosítható volt. A SZIMFI vezetői szerint az 1971-es évben volt a legeredményesebb az FMKT-mozgalom, bár ez nem a szakdolgozatok számában tükröződik. A múlt év versenyidőszakában négy dolgozatot fogadtak el, i és ezek közül három — a nagyvállalati szűrőn is át- . jutva — a szakdolgozatok • országos pályázatára is bekerült. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ által kiírt országos pályázaton a SZIMFI ifjú szakemberei egy arany és egy ezüst fokozattal öregbítették az intézet hírnevét. Bognár Árpáddal, a SZIMFI KISZ-titkárával arról beszélgettünk, milyen tényezők befolyásolják az intézetben a mozgalom fejlődését. — Az intézeti FMKT-szer- vezőnk független munkakörben dolgozik, és így munkahelyi körülményeit kellő rugalmassággal párosítva, jól el tudta látni feladatát. Meg kell azonban jegyezni, hogy nálunk csak a kiváló mozgalmak (Kiváló ifjú mérnök, Kiváló ifjú technikus és Kiváló ifjú közgazdász) szervezésére fordítottuk a fő hangsúlyt. — A szakdolgozatok száma is tükrözi, hogy nem egyenes vonalban fejlődött a mozgalom. Említést tett gátló tényezőkről, melyek voltak ezek? — Ha egy kicsit önkritikusak vagyunk, akkor kimondhatjuk, az egyik legnagyobb gátló tényező: a hiányos propaganda. Feltétlen említést érdemel a gátló tényezők felsorolásánál, hogy évekkel megszabták — elég szűkre — az elismerés összegét. Több Pest megyei vállalat a központilag meghatározott 1000 forintot már 2—3 ezerre emelte. Másutt külföldi tanulmányúttal jutalmazzák a legjobbakat. A szakdolgozatok felhasználása -sem megoldott, pedig talán ez ■hatna leginkább ösztönzően a fiatalokra. Egy-két kivételtől 'eltekintve, a szerzők nem értesülnek munkájuk további 'sorsáról, és így jó néhány valóban értékes alkotás elkallódik. — Milyen módon kívánják •a jövőben felélénkíteni a mozgalmat? — A közeljövőben a KISZ- -vezetőség újra napirendre tűzi az FMKT-mozgalmat. A fiatalok és az érintettek bevonásával vitát tervezünk, ■amelynek tapasztalatait felhasználjuk a mozgalom további irányának és területének meghatározásánál. Mindenesetre, az biztos, hogy a figyelmet a jövőben a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos feladatok megoldására kell fordítanunk. Az idei feladatterv összeállításakor ez a téma különös hangsúlyt kapott. Szeretnénk a közgazdászokat is bevonni munkánkba, ugyanis az elmúlt hét év alatt mindössze egy közgazdászdolgozat szerepelt az elfogadott szakdolgozatok között. 1972-ben 35 feladat vár megoldásra. A kiírt feladatok sokrétűsége remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy az eddigieknél sikeresebb évet zárhassunk novemberben, amikor sor kerül az idei versenyidőszak eredményhirdetésére. A. É. Miért hagyják ott a mezőgazdaságot a fiatal szakmunkások? A Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó vizsgálatának tanulságai Az 1966/67-es tanévtől az 1970/71-esig, tehát öt évfolyam alatt a Pest megyei mezőgazdasági szakmunkástanuló-intézetekben — Pécelen állattenyésztők, Halásztelken különböző kertészek és növénytermesztők — összesen 439 fő kapott szakmunkásoklevelet. Vajon valamennyien ott dolgoznak-e még a mezőgazdaságban? Erre a kérdésre keresett választ a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. Kérdőíveket intézett mindegyikükhöz, de csupán 116 nő és 72 férfi, valamennyien 18—21 évesek, összesen 188 küldötte vissza. Vagyis többségük, 67 százalékuk nem válaszolt. B a rom fi' eny észtő a zöldséges ágyúsban A beérkezett feleletek így is alkalmasak úgynevezett reprezentatív vizsgálatra, mert csaknem bizonyos, hogy ha mind válaszolna, az arány akkor is azonos lenne. A fiatal szakmunkások 36 százaléka, 188 közül 67 már nem dolgozik a mezőgazdaságban. Talán a legszembetűnőbb, hogy közöttük tízen kitűnő tanulmányi eredménnyel tettek szakmunkásvizsgát. Ezek közül hat hajlandó lenne visszatérni a földműveléshez, ha megfelelő munkakörülményeket találna. Mit nevez annak, az nem derül ki, hosszabb indoklásra nincs hely a kérdőíven. Magyarázatul szolgál viszont a 67 elvándorolt fiatal tömör válasza arra, hogy miért hagyták ott tanult mesterségüket. BERUHÁZOK, TERVEZŐK, KIVITELEZŐK! Vállalatunk a MODUL-BARAKK típussal bővítette a vasvázas szerkezetek választékát. A szerkezet 6-10 méter szélességű és kívánt hosszúságú méretben rendelhető. Felhasználható: felvonulási épületnek, ipari és mezőgazdasági raktárépületnek, irodaépületnek, munkásszállásnak, műhelyépületnek, garázsnak. Könnyen felállítható, szétszerelhető, ezért ismételt felépítésre alkalmas. A MODUL-BARAKK-hoz az ajtókat, ablakokat, a körülhatároláshoz és a belső térelhatároláshoz szükséges, becsúsztatható paneleket a megfelelő tervdokumentációval együtt biztosítjuk. Ennek segítségével a MODUL-BARAKK felállítását a saját szakemberek is könnyen elvégezhetik. Tetőfedő anyagként: színes, üvegszálas poliészter hullámlemezt, hullámpalát, hullámosított alumínium lemezt ajánlunk, külön számlázással. Öővebb felvilágosítást ad a BUDAPESTI AGROKER VÁLLALAT Veayes osztálya Budapest XV., Cservenka Miklós u. 107. (Telefon: 635-466, üi.: Sebőné) Legtöbben, 15 fő, anyagi okokból, kevesellte a jövedelmét. Meg kell azonban jegyezni, hogy a válaszokból az is megállapítható, 1300 forintnál havonta egyikük sem keresett kevesebbet. Sőt, többségük jövedelme 2000 forint körül mozog, sokan 2500, de akad néhány, aki még a 3000 forintot is eléri. Viszont a vándorok közül más munkaterületen csak a férfiak találtak mintegy havi 150—160 forinttal magasabb jövedelmet a mezőgazdasági átlagnál, míg a nők többnyire 200 forinttal kisebb keresetért cseréltek munkát. Ennek ellenére a más pályán elhelyezkedettek többsége nő. Tíz választ adó a kevés szabad idővel vagy a nehéz munkával indokolta távozását a mezőgazdaságból. Kilencen pedig azzal, hogy nem képesítésüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatták. Baromfi- tenyésztő szakmunkásnőt például a zöldségtermesztő brigádba osztottak be, másokat pedig segédmunkási munkakörben dolgoztattak. Néhány fiatalasszony családi okokat hoz fel. Például, nincs a községben bölcsőde, vagy a kisgyerek miatt anyósához költözik, az iparban dolgozó férjét követi a városba. Sokan a tisztálkodási lehetőséget, mások a kulturálódás vagy a szórakozás lehetőségeit keveslik, hiányolják. Külön kell megemlíteni azt a négyet, akik amiatt mentek el, mert munkaadójuk továbbtanulásukhoz nem járult hozzá. Ez pedig nemcsak a tanulmányi szabadságtól fosztotta meg őket, de a levelező tagozat beszámolóira sem utazhattak volna el. Az elvándoroltak nagy része az iparban helyezkedett el, többen pedig a vendéglátóiparban, illetve a kereskedelemben. Nem egy került íróasztalhoz adminisztrátornak. Akad különben szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebében néhány olyan fiatal nő is, aki adminisztrátori állást tölt be — mezőgazdasági üzemben. Ezek nem számítják magukat a fluktuálok közé és helyzetükkel elégedettnek mondják magukat. Vándo.iásra készülődök A visszaküldött kérdőívek megfelelő rovatában, a 121, változatlanul mezőgazdaságban dolgozó közül mindössze 23 válaszából olvasható ki elégedettség, 30 pedig egyenesen elégedetlen helyzetével. További 69 nem nyilatkozik ugyan kifejezetten, de nem is mondja jónak a helyzetét és nyolc egyáltalán nem válaszolt a kérdésre. Az elégedetlenek vagy kevésbé elégedettek túlnyomó | többsége tsz-ekben dolgozik, kevés köztük az állami gazdaságban vagy agrárkutató, illetve tudományos intézet gazdaságaiban alkalmazott. Ebből az következik, hogy a fiatal szakmunkások helyzetét, hangulatát a tsz-vezetőknek is meg kell vizsgálni és meg kell javítani saját szövetkezetükben. Még két kérdés a kérdőívről: Lát-e szakmai fejlődésre lehetőséget munkahelyén? A válasz: 65 igen és 55 nem. Lát-e anyagi előmenetelre lehetőséget? Erre 48 igen, de 61 nem a válasz. Tizenketten nem feleltek. Helyenként is tisztázni kell Valamennyi kérdőív elemzése alapján a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet véleménye szerint ez év folyamán további 42 fiatal mezőgazdasági szakmunkás más foglalkozási körben helyezkedik el. Vagyis öt évfolyam tanulói közül, hacsak a 188 visszaérkezett kérdőívet vesszük figyelembe, öszszesen 109 lesz ez év végéig a mezőgazdaságból elvándoroltak száma. Joggal feltehető, hogy a választ nem adók, de még szakmájukat folytatók fluktuációjának aránya nem lesz kevesebb. Egy mezőgazdasági tanuló hároméves képzése mintegy 60 ezer forintba kerül. Nem a szüleinek, vagy neki, hanem a köznek, ami önmagában is elégséges lenne a további, még részletesebb vizsgálódás folytatására. Legalább ennyire fontos azonban teljes egészében feltárni helyenként az elvándorlás sok tekintetben bizonyára különböző okát. amelynek tisztázása és orvoslása kétségkívül lényegesen csökkentheti a túlzás nélkül óriási arányúnak mondható elvándorlást. Mert ha így megy tovább, a fokozódó gépesítés ellenére a mezőgazdaság egyre növekvő szakmunkásigénye kielégítetlen marad. Szokoly Endre Megyei döntő Verőcén Tartalékos katonák az akadálypályán Látványosnak és izgalma» naik ígérkező esemény színhelye lesz július 30-án vasárnap a verőcei Express-tábor, ahol a Magyar Honvédelmi Szövetség rendezésében kerül sor a tartalékos katonák honvédelmi versenyének megyei döntőjére: A hagyományos vetélkedő előselejtezői az elmúlt hetekben és hónapokban már csaknem minden járásban és városban lezajlottak, az utolsó előkészületi versenyt' július 23-án vasárnap tartották a gödöllői tartalékosok. Verőcén a járások és városok két-két csapattal képviseltetik magukat, s a versenyzők két korosztályban, a 30 évnél fiatalabbak és idősebbek csoportjaiban rajtolnak, majd a 3 ezer, illetve 4 ezer méteres akadálypályán. A területi döntőkön legeredményesebben szerepelt tartalékosok többek között pisztoly- és kispuskalövészetből, tájékozódásból, „szennyezett” terep leküzdéséből és rejtett célok felderítéséből vizsgáznak majd a várhatóan nagy számú néző- közönség előtt. Bútorok — postahivatalokba A kemence! Vegyesipari Ktsz épületbútor részlegében postahivatalok berendezéseit készítik. TJrbán Tamás felvétele A Dunai Kőolajipari Vállalat jövendő kőolajfeldolgozó szakmunkásait Komáromban, a 318. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben taníttatja. A jelentkezőknek diákotthoni elhelyezést, az iskolai ösztöndíjon felül havi 250 Ft külön ösztöndíjat biztosit a vállalat. jelentkezhetnek általános iskolát végzett, 16 évnél nem idősebb fiúk. Tanulmányi idő: 3 év, utána a DKV-nál munka és szállás várja a végzetteket. A jelentkezési lapot az iskolának kell megküldeni. Cím: 318. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Komárom, Táncsics u. 73. Jelentkezéséről tájékoztassa vállaltunkat. Kérésére bővebb felvilágosítást adunk. Levélcím: Dunai Kőolajipari Vállalat, személyzeti és oktatási önálló osztály, Százhalombatta 3. Pf. 1. Telefon: a 460-784-es vagy a 460-785-ös budapesti számon, a 16—11-es mellék.
