Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-25 / 173. szám
1972. JÚLIUS 25., KEDD “‘^Mírlao 5 Ha minden klappol, két hónap Például egy iparengedély Bauxitbányában A frontfejtés megszűnt ' Tinnye és Jászfalu közigazgatásilag Piliscsabához tartozik, a lakosság száma azonban még így, együttesen is alig haladja meg a 63O0-at. A nagyközség nem nagyobb az átlagosnál, a tanács dolgozóinak munkája sem több, mint egy átlagos nagyközségben. A tanácsnál az iparral, a kereskedelemmel és a gyámüggyel kapcsolatos feladatokat Bányász Ferencné intézi, 6 egyúttal az igazgatási csoportvezető is és — gépírónő is. Ül hónap : 291 ügyirat Mit jelent mindez? — Mint csoportvezető, felelek a csoport tevékenységéért, összefogom azt. A gépírónő teendőit — kevés az adminisztrátor —, azt hiszem, nem szükséges részleteznem. Egy héten egyszer Tinnyén, a helyszínen intézem az ügyeket és a piliscsabai tanács fogadónapjain is — természetesen — fogadom az ügyfeleinket. — Munkámat két nagy csoportra lehetne osztani: az ügyiratok feldolgozása, elintézése az irodában és helyszíni szemlék, ellenőrzések a 'községben, a községekben. Ami az elsőt illeti: öt hónap alatt 291 ügyiratot dolgoztam fel. Ebből 163 az iparral és a kereskedelemmel volt kapcsolatos, a többi a gyámüggyel. A helyszíni szemlék, az ellenőrzések? A gyámügyek jelentős részéhez helyszíni szemle kell, enélkül nem lehet megnyugtatóan intézkedni, így ha ráérek, ha nem, mennem kell. Gyalog. Hegynek fel, hegynek le, homokban, sárban, esőben, hóban. A társközségekbe vonattal autóbusszal. Sajnos, ezek menetrendje nem éppen hozzám igazodik. Aztán: 30 üzletet és 52 kisiparost kellene rendszeresen ellenőriznem, megfelelő-e az áruellátás, az árucikkek, a gyártmányok minősége, nincs-e árdrágítás stb. Tartalmilag, formailag — Az időm jó részét a hivatali teendők veszik el. Elmondom például egy ipar- engedély megadásának a menetét. ság és a rendőrség képviselőjét, kimegyünk a helyszínre és megnézzük, hogy a műhely megfelel-e minden követelménynek. Vegyük a jobbik esetet: megfelel. Ott a helyszínen erről jegyzőkönyvet veszünk fel, aláírjuk, benn a tanácson pedig meghozom a telepengedélyre vonatkozó határozatot. — Az ipar gyakorlását engedélyező határozatot legépe- lam nyolc példányban. Ha jó az írógép és vékony a papír, ■akkor bemegy egyben a gépbe. Sajnos, vékony papírt nem lehet mindig kapni, a múltkor is lejártam a lábam érte. Elküldök egy-egy példányt a kisiparosnak, a KIOSZ Pest megyei Titkárságának, a KIOSZ Pest megyei Adóközösségének, a KIOSZ helyi csoportjának, a SZOT Pest megyei Igazgatóságának, a Pest ■megyei Illetékkiszabási Hivatalnak, átadok egy példányt a helyi adócsoportnak és az irattárnak. Ha a kisiparos mellékállásban űzi az ipart, ■egy kilencedik példányt is gépelek, azt elküldöm a vállalatának. iparnál maradva: jönnek az ügyfelek a kéréssel, hogy szüneteltetni kívánják az ipart, a főfoglalkozást mellékfoglalkozásra, a mellékfoglalkozást főfoglalkozásra kívánják átváltoztatni ... — Sokat töprengtem azon, hogy ezeket a meglehetősen bonyolult és hosszadalmas ügyintézéseket hogyan lehetne egyszerűsíteni. Mit lehetne összevonni, melyik fokozatot lehetne kihagyni... Nem könnyű erre választ adni. Deregán Gábor Munka és szórakozás BKV-tábor Alsógödön megnyílt a Budapesti Közlekedési Vállalat KISZ-bizottságának ifjúsági építőtábora. A vállalat fiataljai még az elmúlt esztendőben bekerítették a telket, sőt, földmunkákat is végeztek. A tábor végleges felépítése azonban erre az évre maradt. Befejeződött a bauxitbányákban az a nagyszabású kísérletsorozat, amellyel a frontfejtések létjogosultságát vizsgálják a fontos érclelőhelyeken. A kísérletek ösz- szegezéseképpen a Magyar Alumíniumipari Tröszt elrendelte a frontfejtések beszüntetését és a hagyományos kamra- és pásztafejtések továbbfejlesztését határozta meg a műszaki fejlesztés fő céljának. Alsógödön minden reggel autóbusz szállítja őket a fővárosba, délután pedig vissza a táborba. A délelőtti munka után szórakozással telik a nap második fele. Fürdenek a Dunában, rádióznak, televíziót, néznek, játszanak, sportolnak. Hogyan lehetne egyszerűsíteni ? — Kétségtelen, hogy nincs mindennap ilyen ügy, de átlagban havonta kettőre lehet számítani. Az is kétségtelen, ■hogy nem minden ügy ennyire bonyolult, de van a többivel is bőségesen munkánk. Az A vállalat saját erőből készítette el a terveket, s vállalta a kivitelezést is. Négy- és ötszemélyes faházakat állítottak fel, s készítettek egy nagy fedett helyiséget is — társalgónak. A kész tábort elsőnek a fogaskerekű rekonstrukcióján részt vett fiatalok vették birtokukba, Fürtökben fehér virágok Vas megyében, a sótonyi dombok övezte Csecsár-pa- tak völgyében és a Sitke község- határában húzódó tölgyesek alatt kibontotta szirmait Közép- és Dél-Európa egyik legszebb virága, a görög mitológiából ismert „Királynő lilioma” vagy más néven genyőte. A magasra nyúló növényen fürtökben helyezkedned el a fehér virágok. Olcsóbb a zöldbab 88 vagon zöldség- és gyümölcs érkezett a Nagyvásár- telepre: többek között 2175 mázsa főzőhagyma, 1616 mázsa burgonya, 515 mázsa zöldpaprika, 606 mázsa paradicsom. A zöldbabot a szombati 6.60 helyett hétfőn 5.60 forintért árusították a boltok. A hét folyamán további cikkek árának csökkenése is várható. Bogarászó gólyák A hetek óta tartó kánikula kiszikkasztotta a zsombékosokat. tocsogókat. A Tisza mentén csakúgy, mint a Bodrogköz és a Her- nád völgye vizenyős részein „megcserepese- dett” a föld, nem ad már táplálékot a vidék jellegzetes, hosszúlábú madarainak, a gólyáknak. Az ornitológusok megfigyelése szerint a hűvösebb éghajlatú északi vidékre, így többek között a Cserhát, az aggteleki karsztvidék patakmenti zsom- békosaira vándorolnak. A gömöri részeken, Putnok felett, a Szuha-pa- tak környékén, ahol a bányavíz adja az „utánpótlást”, csapatosan békáznak a madarak. Sok gólya a Tisza menti tocsogók helyett most a friss szántásokat lepi el. Szerencs környékén, a ha- rangodi szántóföldeken több mint száz gólya tanyázik, s szedi a talajlakó bogarakat. CSÚCSFORGALOM Sokan keresték fel tegnap a Balatont és a Dunakanyart. Képünk Visegrádnál, a 11-es úton készült: kezdődik a csúcsforgalom. Urbán Tamás felvétele Csomósodás ellen Porcukor — keményítővel A vásárlók évek óta kifogásolják: > megkeményedik, csomósodik a porcukor. A Selypi Cukorgyár szakemberei megállapították, hogy a cukor őrlésénél felszabadul a cukorkristályokban addig „bezárt” víz, amely a polietilén tasa- kokban ismét rárakódik a finom szemcsék felületére és egy vékony réteget felold: emiatt tapadnak össze a cukor porszemcséi. A Selypi Cukorgyárban a porcukorhoz igen kis mennyiségben étkezési keményítőt adagolnak, amely leköti a lecsapódó nedvességet. Az így összeállított cukor 3—5 százalék arányban tartalmaz keményítőt. Ezért vízben maradék nélkül nem oldódik, tehát főképpen tésztához, krémekhez és gyümölcshöz célszerű felhasználni. A keményítővel kezelt cukrot már üzemszerűen gyártják a Selypi Cukorgyárban. A dinnye dicsérete — Kezdődik azzal, hogy bejön a tanácsra érdeklődni a leendő kisiparos, hogyan kaphatna iparengedélyt. Adjon be egy Kérvényt! Beadja. Tartalmilag, formailag ritkán hibátlan. Ügy jönne, hogy megírjam helyette ott, nyomban két perc alatt de a rendelkezések szerint ezt nem tehetem. Ehelyett elkérem a személyi igazolványát és jegyzőkönyvet veszek fel. Ez tehát megvan. Kérem a szakmát bizonyító okiratot, a szakmunkásbizonyítványt, vagy a mesterlevelet. Ha nála van odaadja, ha nem, jön másnap. Igazolnia kell a szakmában eltöltött időt, a legkevesebb két évet. Ha nem főfoglalkozásban akarja űzni az ipart, egy vállalati hozzájárulást is be kell mutatnia. Ezek után adok egy igazolást, amely szerint erkölcsi bizonyítványra van szüksége. Ezzel elmegy a rendőrségre. Ha az erkölcsi bizonyítványt megkapom, az iratokat elküldöm véleményezésre a KlOSZ-hoz. Eddig egyszerű, nem? Bonyolultabb az ügy, ha az illető nem helybeli lakos ... — A KIOSZ visszaküldi az iratcsomót a véleményezéssel együtt. Meghozom a határozatot: vagy elutasítom a kérelmet, vagy megadom az engedélyt. Ez utóbbi esetben a kisiparos 15 nap elteltével máris gyakorolhatja az ipart. Ha minden úgy megy, ahogy a „nagykönyvben” írva van, az iparengedélyt a kérvényező két hónap alatt megkapja. — Kissé bonyolultabb az ügy az olyan szakmáknál — mint például a lakatos, az autószerelő szakmánál —, amelyekhez telepengedély is kell. Ekkor: jegyzőkönyvbe veszem, hogy a kisiparos kéri a telepengedélyezési eljárást. összehívom a társhatóságok: a tűzrendészet, a KÖJÁL, a munkaügyi-, az építési hatóSokan nem tartják nemes gyümölcsnek, de a dinnye fütyül erre a minősítésre: nemes, nem nemes, ő bizony úgy kelleti magát, olyan csábító, mint a szépségének tudatában levő leány; kevesen is tudnak neki ellenállni. Gyerekkori élmények fűznek a dinnyéhez. Ott nettem fel a szép nyírségi város nagy piacterének egyik házában. Volt több piac is a városban, a mienken tanyáztak a dinnyéskofák, s oda hordták be a termést a közeli falvakból is. A nyári iskolaszünetben hetivásárkor óra- hosszat elélldogáltam a dinnyével megrakott szekerek közt. Látnivaló akadt bőven, ezek közül legizgalmasabb volt a városi suhancok jól megszervezett, gyakori dinnyelopása. Vidékről származó ember furcsának tartja, hogy a tősgyökeres pestiek mennyire nem értenek a dinnyéhez. Nem is emlékszem rá, hogy valaha is vettem volna olyan sárgadinnyét, amely ne lett volna tökéletesen jó. A sárgadinnye az értő számára nem lutri, a gyümölcs külsejéről holtbiztosán következtetni lehet a minőségére, ezért is nem szokás a sárgát meglékelni. (A görögdinnyénél viszont még a legkiválóbb szakembert is érheti néha meglepetés.) Ízlés dolga, de én a togót, turkesztánt többre tartom az ok nélkül drágább ananászdinnyénél, nem is beszélve a pompás kősárgáról. Persze ütött, a szállításban megtörődött, puha sárgadinnyét az ember nem vesz kézbe, az ilyen már csak a jószágnak való. De a legtöbb balhiedelem a görögdinnye körül észlelhető. Sokan a kisebb dinnyét keresik, mert egészben akarják hazavinni, s nagyra nincs szükség. Ezek nem tudják, hogy a kis dinnye sohasem lehet igazán jó, még akkor se, ha máskülönben jónak látszik. Igazi íze, zamata csak a nagy görögdinnyének van, elsősorban akkor, ha vastag a héja. Ez az utóbbi kellék elsőrendű fontosságú, pedig a nagyvárosi ember ezt sem igen tudja. Úgyszólván mindenki a vékony héjú dinnyét keresi, mert hát az a kiadás. Holott nem az a fontos, hogy az ember a gyomrát minél jobban megtömje, sokkalta inkább az, hogy jót egyen. A vastag héj megvédi a gyümölcs húsát a szállítással járó külső behatásoktól, megnyomódástól is. Amelyik dinnyének a héja gumilabda-tapintású, az már beteg, élvezhetetlen. Márpedig a vékony héj nem védi meg a dinnye húsát, de az ilyen fajtának ettől függetlenül sincs igazi zamata. A dinnye színe ... Mennyi a téves nézet e körül is! A kimondottan vérpiros dinnyéért nem tudok lelkesedni, pedig általában erre esküsznek a fogyasztók. Az igazán jó zöld-diny- nye húsa valamivel halványabb, átmenet a rózsaszín és a vérpiros között; tehát nem ordít, nem rikít a pirossága. Más szóval: a tökéletes dinnye nem rúzsozza magát. (Az se hiba, ha a görögdinnye sárga bólű, de ez persze, más kérdés. A magjának se kell okvetlenül feketének lenni, a barna vagy sárgásbarna — népiesen barátmagvú — dinnye éppen olyan jó érett lehet.) Ha pedig egyenesen rozsdavörös vagy pláne, lilás- piros belül a dinnye, altkor az már csak a sertésólban szerezhet gasztronómiai örömöket. Az igazán jó zöld dinnye felvágva hamvasan, szinte deresen, zúzmará- san csillog, s a magjánál se színe- ződik el sötétebb árnyalatúra. A teljesen tömött húsú, jegeces dinnye azonban savanyítás, íztelen. Ugyanúgy nem tökéletes az eres, torzsás dinnye sem, amelyben a kelleténél több a fehéres vagy sárgás rész. A tökéletes dinnye tömörnek ható, de nem túlságosan tömött húsú; egy igen kevéske lazulás, aprócska szakadás lehet a gyümölcsben. A jó görögdinnye olyan, mintha egy varrótű fokával végigszúrkálták volna a húsát. Vagyis legyen kásás, más szóval ikrás, grízes. Van, ahol az ilyet parázsnak is mondják, de ez inkább a jó sütőtök jelzője: azt jelenti, hogy porhanyós, vagyis nem szálkás, rostos. De ne csak a dinnye szívét — de szép, de találó szó ez itt! — nézzük, hanem a magjánál is vizsga szemmel figyeljük. Itt dől el a diny- nye sorsa! Az apadt dinnye már túlérett, az ilyen természetesen élvezhetetlen; de ha kisebb „rianás” van a gyümölcsben, attól még pompás ízű lehet, sőt, ez a legjobb ízű diny- nye. Tehát a kissé szakadt és nem apadt dinnye! A fontos az, hogy a magjánál is egészséges színű és ízű legyen, ne pedig nyálkás, túlérett. Apám falusi származású volt, korán megtanultam tőle, hogy a nagy és a kisebb dinnye között nem csupán súlykülönbség van. Csakis a nagy súlyú görögdinnye lehet jó; minél nagyobb, annál jobb ízű. Mondhatnak, írhatnak akármit a „jövő dinnyéjéről”, az apró külföldi (japán) fajtáról, amelyet állítólag lékelni se kell, mert soha nincs benne selejt — én nem hiszek benne. Édesnek bizonyára nagyon édes az ilyen zöld dinnye, de a gyümölcsben nem csupán az édességet keresi az ember. Édes a kockacukor is, mégse pótolja a gyümölcsöt. (Mellesleg megjegyezve: a nyers gyümölcs természetes cukortartalmát mesterséges édesítéssel, porcukorral pótolni — akár málnáról, földieperről vagy sárgadinnyéről legyen szó — barbár dolog.) Az édes ízen kívül még sok más zamat, aroma kell ahhoz, hogy a dinnye valóban dinnye legyen a javából. Éppen ezért nem ízlik nekem az az aprófajta dinnye, amely az utóbbi években sikeresen kezd betörni a fővárosi piacokra is. Népszerű ez a dinnye, mert valóban piros és édes, selejtje nemigen akad, az árusok kockázat nélkül eladják. És milyen vékony a héja, a hozzá nem értők örömére! Csak éppen azt nem találja meg benne a szakember, amiért pedig ezt a gyümölcsöt keresi: a pompás dinnyeízt, dinnyezamatot. Visszaemlékszem azokra az óriás görögdinnyékre, amelyeket főleg Űj- fehértóról hoztak be a termelők a nyíregyházi piacra. Az akkoriban híres újfehértói parasztdinnyét mindig is többre tartottuk a túlkulturált uradalmi fajdinnyénél. Apám amazokat nem is lékeltette föl, mert úgy nem lehetett volna behűteni őket. (Ámbár a dinnye megkopogtatása, meglapogtatása — „buhogtatása” — s a szár elmetszése sokat elárul a gyümölcs belsejéről, láttam én már a legjobb szakértőt is tévedni.) Nálunk a hűtés úgy történt, hogy vödörbe tettük a dinnyét, és leeresztettük az udvaron álló gémeskútba, amelynek kemény, furcsa mellékízű vizét az ember nem itta. A sárgát így nem szabad behűteni, mert porózus héja átereszti a vizet. A sárgadinnye is sokkal jobb hidegen, de azért ezt nem főbenjáró vétek lehűtés nélkül enni, mint a görögöt. A másik főbenjáró bűn a zölddinnyét kenyér nélkül fogyasztani. Nyírségi ember nemigen vetemedik ilyesmire. A sárgadinnye nem kívánja a kenyeret, annál inkább a görög. A jó kenyér kiegészíti és dúsítja a dinnye ízét; aki nem él vele, n«a» is tudja, mit mulaszt. Végezetül valamit még a Lőrinc- napi „dinnyevészről”. A dolog vége az, hogy a nyárutó nem kedvez már a dinnyének; ezt azonban nem kell annyira szó szerint venni. Lőrinc napja augusztus tizedikére és szeptember ötödikére esik. Akad, aki már az első Lőrinc után hátatfordít a dinnyének. Ez súlyos túlzás, mert éppen ilyenkor és még a rákövetkező hetekben érnek be a legjobb, nagy súlyú görögdinnyék A fonnya- dás idejének kezdete kitolódik szeptemberre; de azért ettünk már és remélhetőleg fogunk még enni szeptemberben is kései érésű, egészséges, friss zamatú görögdinnyét. Jó étvágyat hozzá mindannyiunknak! Heves Ferenc
