Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

JEGrZET A néma kisf A néma kisfiú Monor kü­lönböző részein bukkan fel csapzott, szőke hajával és fol­tos fürdőnadrágjában.' Panasz­kodnak rá: besurran a kerítés tetején, az udvaron, ha éppen nincs ott senki, összerámolja a gyerekjátékokat. Gyümölcsöt lop, az árok szélén eszi meg, csorog az arcán a ragacsos lé... A néma kisfiúról az utóbbi időben sok mindent hallottam — tegnap aztán találkoztunk. Kefefát hoztak egy ház elé, ott üldögélt, szedte össze az ap­róbb darabokat. Hat-hét éves srácok támadtak rá: „Taka­rodj innen azonnal!” Zokogott a némák jellegzetes torok- hangjáh, behúzta a nyakát, nem akarta eldobni a fadara­bokat. A srácok azt mondták, ugyan, ez csak egy intézeti gyerek, a vásártéren lakik, el kell zavarni. A néma kisfiú tényleg „inté­zeti” gyerek, gondozásra adták őt ki egy családhoz. De ilyen gondozásra?! Hiszen, a jelek szerint, nem sokat törődnek vele. Ezen pedig sürgősen vál­toztatni kellene. viim A -P E SJ “ M E G Y El HÍRLAP KÜL O NKIA DA S A XIV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1972. JÚLIUS 21., PÉNTEK Gördülő vagonok a Monori Maggyárban A repce ufón a borsó is — Csak a megengedett nedvességtartalommal Megérkezett' az első borsó­szállítmány a monori magtisz­tító üzembe. A termelő: az al- bertirsai Dimitrov Tsz 630 má­zsa jó minőségű, száraz vető­magot szállított be belföldi ve­tőmag céljaira. A ráckevei Árpád Tsz-ről már nem lehet mindezt el­mondani. A 80 mázsa borsó nedvesen érkezett, gyorsan kellett intézkedni. Ezért Thámm László üzemvezető azonnal szárítógépre tetette, Tíz forintot szoktak adni... Monoron van egy gázle­rakat, ahol időnként van gáz, időnként nincs — eh­hez már hozzászoktunk, nem is berzenkedünk túl­ságosan. A gázzal kapcso­latban azonban felütötte a fejét egy új jelenség, amit bizony szóvá kell tenni. Nyugdíjas olvasónk jelezte először, aztán szólt más is: a gázlerakat kapuján kint a tábla: „gáz nincs” — és itt lényleg nincs. De másutt van. — Főzés közben fogyott ki a palack, tűzhelyem nincs, de nálam volt éppen a kisunokám, nem marad­hattunk ebéd nélkül. Zuho­gott az eső, azért csak elin­dultunk. A kapura ki volt írva, hogy nincs gáz, ret­tentően elkeseredtem, hát hiába gyalogoltunk ide az esőben ... Akkor odajött valaki, és azt mondta: nála van gáz! Örültem, megkér­deztem azért illően, hogy mit fizetek? Az illető sze­rényen megjegyezte: tíz fo­rintot szoktak adni... Na­gyon kellett a palack, kifi­zettem a 43 forintot. Érke-• zett egy férfi, motorral — a telepen ő sem kapott gázt, de ott negyvenháromért igen. Nyugdíjas vagyok, tíz forint nekem sokat jelent, egész úton mérgelődtem, mondtam is egy ismerősöm­nek, hogy jártam. Azt fe­lelte: ez már így van, akkor forog a kerék, ha olajozzák. Dehát hogy szabad ilyesmi­nek előfordulni?! Mi is ezt kérdezzük. Mert rendben van, ha nincs gáz a telepen, elfogadjuk, rossz az ellátás. Az viszont már elfogadhatatlan, hogy egye­sek felvásárolják a palac­kokat, s tíz forint plusszal adják tovább! Neve is van ennek az „ügyletnek”. Most csak a jelzőjét említjük meg: ez bizony nagyon tisztességtelen. — k. zs. — Vecsés, Ezüstkalász Tsz Ahol mindenki tanul . A vecsési Ezüstkalászban azon kívül,- hogy szép ter­méseredményeket érnek el, nagy gondot fordítanak a jö­vőre is. A jövőt pedig a gé­pesítés és a szakemberkép­zés biztathatja. Az Ezüst­kalászban van valami, ami az átlag tsz-éktől eltér, nekik nem kell félniök az elörege­déstől. Akarva, akaratlan oda kell figyelni arra, hogy ez a tsz egyre fiatalodik. A veze­tők és középvezetők átlag- életkora 30 év. Ez hozza ma­gával, hogy kevés kivétellel mindenki tanul itt, vagy már túl van a tanuláson. A tsz anyagi áldozatválla­lástól sem riad vissza, hi­szen a befektetés kamatostól megtérül — ezzel már tisztá­ban vannak. A fiatalokat ta­lán az vonzza, hogy távlato­kat látnak ebben a gazda­ságban, hiszen itt egyetlen szakág sem mellékes. A tsz ösztöndíjasaként vég­zett egyetemet Szabó Pál ag­rármérnök. Igaz, ő már nem friss diplomás, de ugyanak­kor növényvédő szakon je­lenleg is tovább képezi ma­gát. Mezőgazdasági techni­kusként kezdett az idén Sze­gedi Sándor. Az ifjú szak­embernek szintén továbbta­nulási szándéka van. A mező- gazdasági szakiskolát Halász­telken végezte L ehe les At­tila és tovább tanul szak- középiskolában. Polyóka György is halásztelki tanuló. Mindketten tsz-ösztöndíja- í>ok. Állattenyésztő szakisko­lát végzett Pécelen Kovács István és Sárközi Tamás. Nagy ambícióval láttak mun­kához. A Ceglédi Mezőgazda- sági Szakközépiskola levelező tagozatán tanulnak tovább: Tömöri Imre gépcsoportve­zető, Tófalvi Antal állatte­nyésztési brigádvezető és Nagy Imre. Tsz-ösztöndíjas autó­motorszerelő szakiskolás Hu- dák Béla, aki a gépműhely jövőbeni erősségének ígérke­zik. A mezőgazdasági ipar­ban kevesen vannak, az Ezüst­kalász viszont ilyennel is di­csekedhet: Krizinger Antal mezőgazdasági kovácstanuló. A tsz egyik fontos kikötése volt, hogy ipari tanulójuk a lópatkolást is megtanulja. Török Nóra élelmiszeripari üzemmérnök. Egy éve gya­kornokként dolgozik az Ezüstkalász Tsz konzervüze­mének helyettes vezetőjeként. A sort még nem zárhatjuk, mert az adminisztrátorok is továbbtanulnak. A területi szövetség által meghirdetett könyvelői szakot öten végzik. A tanfolyam költségeit a tsz viseli. A közelmúltban különös véletlen folytán többször is együtt találtam a kollektívát. Egyszer megkérdeztem tré­fásan : -— Ha itt mindenki ta­nul, akkor ki dolgozik? — A válasz egyértelmű volt: „Mi azért tanulunk, hogy jobban dolgozhassunk”. Ezt bizo­nyítja a tapasztalat is. Jelentős és követendő az Ezüstkalász Tsz-nek ez a kezdeményezése. A monori járás közös gazdaságainak ranglistáján előkelő helyet foglal el ez a megfiatalodott, mind műveltebb' szakveze­téssel és szakembergárdával rendelkező, korszerű mező- gazdasági nagyüzem, ahová már nem kell toborozni — maguktól jönnek a fiatalok. Fekete Gizella hogy a vetőmag csíraképessé­gét megóvja. Ez az eset azonban nem je­lent kiskaput a többi ter­melőszövetkezet részére! Az üzem csak a megenge­dett nedvességtartalmú ve­tőmagot veszi át. Ez bor­sónál 15 százalék — plusz két százalék a tűrés. A termelőszövetkezetek ennek tudatában vannak, ezért saját érdekük, hogy a nedves vető­magot a beszállítás előtt kite­rítve az előírt nedvességtarta­lomra leszárítsák. Sok a panasz a zsákokra is. Az eddigi tapasztalat sze­rint — habár a szállítás kezdetén vannak a tsz-ek — sok zsák lyukas. Fényes Tiborné raktáros sze­rint — ha valamit javult is a helyzet — ez mindig visszatérő probléma. A tsz-ek nem fordí­tanak kellő gondot a töltőzsá­kokra, ezért nem kis mértékű a szemveszteség. A vagonokban nem ritka a kiömlesztett vetőmag, amelynek felszedése, kira­kása sok — olykor meg­oldhatatlan — gondot okoz. Az eddigi számadatok azt mutatják: mintegy 75 vagon j vetőmag már üzemen belül van, és a vagonok egyre-másra érkeznek... Thámm László üzemvezető szerint a maggyárban a felké­szülés mindenre kiterjedő volt, jöhet a vetőmag, ez a jelszó a gyárban. Hörömpő Jenő r Uj zenekar a Vígadóban Hosszú hetekig bosszankod­tak azok, akik szombaton-va- sárnap betértek a monori Vi­gadó Étterembe szórakozni. A régi zenekar rendkívül rosszul, hamisan „végezte” munkáját, a vendégek nem nagy örömére. Néhány napja megváltozott a helyzet. A pilisi Pákozdi-trió lépett az eddigi zenekar helyébe, s já­tékukkal a vendégek már az első nap elégedettek voltak. Játszanak beatet, dzsesszt, magyar nótát egyaránt, vala­mennyit • kedvesen, közvetle­nül, jól. A vendégek re­ménykednek, hogy sokáig örülhetnek majd a Pákozdi- trió játékának a Vigadóban. <*•) Miért nincs megfelelő mennyiségű és minőségű gyerekholmi? GYERMEKES ANYÁK ÉSZREVÉTELEIT, BEJELENTÉSEIT VÁRJA A NEB A Monori Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság a Központi NEB felkérésére vizsgálatot végez ezekben a napokban, a gyermekellátás költségeinek növekedését okozó gazdasági tényezők alakulásáról. Nagyon sok bejelentés érkezett ugyan­is országosan arra vonatkozó­lag, hogy vagy nincs, vagy nagyon kicsi a választék bébi- és kisgyermek ruhákban, de még a bakfis és kamasz kor­csoport részére az alsó- és fel­sőruha, illetve a cipő is sok esetben hiánycikk. Úgyszintén nem megfelelő az ellátás bébi egészségügyi cikkekből, fel­szerelés! tárgyakból. Például nem lehet kapni sok esetben jénai üvegből készült, olcsó cumisüveget, vagy gumiárukat, gyermekkocsit, kiságyat, gyer- mekheverőt, járókát, mérle­get. A népi ellenőrzési bizott­ságok tapasztalatai, jelen­tései alapján országosan felülvizsgálják a csecse­mő- és gyermekruházati cikkekkel való ellátás helyzetét. A monori járásban a NEB vizsgálata kiterjed az ÁFÉSZ- ek kiskereskedelmi egységei­re, valamint a gyógyszertárak­ra. Bejelentések érkeztek ugyanis arról is, hogy a táp­szerek, bébiételkonzervek for­galmazása sem zavartalan. Megvizsgálják azt is, hogy a keresletnek fegfeleiő-e az áru­kínálat. Biztosítja-e a keres­kedelem az olcsóbb, de korsze­rű gyermekruházati cikke­ket. Néhány fontosabb cikknél, amelyeknek beszerzését ebben A bíró elbúcsúzott „Ezután a bíróság meghozta, a tanácsvezető bíró kihirdette az ítéletet..— Hányszor hozott és hirdetett az 50 éves bírói pályafutás alatt, azt bi­zony hirtelenjében nehéz lenne megmondani. Hányszor zavar­ták éjszakáinak nyugalmát az előtörő gondok: megtalálni az igazságot. Akármilyen bonyo­lult útvesztőn át rátalálni — és úgy, és csakis úgy megnóz­ni az ítéletet. A per, a ki tudja hányadik — hatalmas aktaköteg. Bizo­nyítás 1914-ből, 38-ból, 41-ből, 51-ből. Ajándékozás, öröklés, életjáradékra szerződött ingat­lan bonyolult ügye. A va­gyonjogi perek „műfajában” nem egyszerű eset három nem­zedék vitáját nyomon követ­ni. ... Nagy gonddal előkészí- tetten az utolsó tárgyaláshoz érkezett, alapos indoklás: a keresetnek van jogalapja, de a bizonyítékok birtokában, a tanúk meghallgatása után ... a mai jogállás szerint... a bí­róság álláspontja, hogy a ke­reset „idő előtti”, így a fel­perest keresetében elutasít­ja ... a Magyar Népköztársa­ság nevében a Monori Járásbí­róság .,. Gépelt sorok. A toll neszte­len halad a kipontozott vona­lon, kerekednek a betűk. De most mintha lassúbb lenne az írása. Dr. Kazal László — ír­ja a kéz. Mehatódunk. Nagy pillanatnak vagyunk tanúi. — Ez volt az utolsó ítélet... Bírói pályám végéhez értem... A tárgyalóterem kiürül. A bíró, dr. Kazai László szobájá­ban beszélgetünk, s éppen fél évszázadot megyünk vissza az időben. 1922-ben elindult egy fiatal bíró, dr. Kazai László... — Elindulni? Egy állásra 150 pályázó várt. Szenvedélye­sen szerettem a jogot, kitar­tottam ... Gyulán, mint tör­vényszéki fogalmazó kezdtem, azután Ráckeve következett, ott járásbíró lettem. Az első ítélet? 1929. január 25-én volt az első tárgyalásom, akkor hoztam az első ítéletet. Jeles nap? Igen. A bírói gyakorlat­ban minden nap jeles, mind hoz valami újat. 1933-ban Ráckevén vezető­bíró lettem, majd 1939-ben Rétságon a járásbíróság elnö­ke. 1941-ben került Monorra, a járásbíróság elnöke lett 1950- ig. Nyugdíjazták... Aztán megvonták a nyugdíját... Mi következett akkor? — További munka. Ipari üzemekben segédmunkás, rak­tári munkás voltam. — Nem panaszolja ezeket az éveket, sőt, inkább büszkén vallja, hogy minden szakmának megvan a maga szépsége. — A Lampartban zománcégetés­nél dolgoztam. Még közelebb kerültem az emberekhez, gondjaik a sajátjaim lettek. Szépnek találtam a munkáju­kat, az olvadó zománcot a tűz­ben, a fényt, a színt, ami ke­zük munkája nyomán jött lét­re. Hat év az időalagútban, és 1956-ot írunk. Rehabilitáció. Ismét bírói „talárt” ölt. Mo­noron lesz járásbíró. 1965-ben a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával tüntetik ki. így megy nyugdíjba. A megérde­melt pihenés évei következné­nek ... de nem ismer még megállást. Újszerű munkakör­ben dolgozik egy esztendőt Gyömrőn, a tsz jogtanácsosa­ként. Ez sem ártott a bírói gyakorlatnak. Mert ezután is­mét a pulpitusra szólítja őt Justitia. A Monori Járásbíró­ság bírájaként dolgozik ót évet. És ezzel visszaértünk a mába. Beszélgetésünkben kopogás zavart meg. Tapasztalt bíró kolléga lép be: — Laci bácsi, a tanácsodat kérném... — mondja tisztelettel. És ő, dr. Kazai László, az 50 éves ta­pasztalatával gazdag „öreg bíró” nem kevesebb tisztelettel tanácsot ad a fiatalabb kollé­gának. Más a büntető-, más a csa­ládjog és megint más a va­gyonjog. De ő mindben dolgo­zott. Egyforma gyakorlata van mindenben. Ezt a nagy tudást oly bölcs szerénységgel viseli, hogy ez külön tiszteletet érde­mel. — Szép, de nehéz hivatás a miénk... És nem mindig nép­szerű. Ha ma kezdeném? Hát a fiamat is bírónak adtam, Cegléden dolgozik, szereti a pályáját. Van hát, aki folytat­ja. Én már elfáradtam. Az 50 év sok adósságot is rótt rám. A bíró hazaviszi a gondot a családja rovására. A feleség, a gyerekek sokszor háttérbe szorulnak, van mit törleszteni. Unokám is van, és remélem, még lesz több. Van egy szép kis kertem, lugas, fák, vete- mény virág... Kollégák jönnek, köszöntik a Monori Járásbíróság nyug­díjba menő bíróját. '>• Fekete Gizella az évben megszüntették, vagy a nagykereskedelem kínálata megszűnt, megvizsgálják, ho­gyan gondoskodnak ezeknek a cikkeknek más úton történő beszerzéséről. Megfelelően in- tézik-e a boltokban a vevők reklamációit. Jelzik-e ezt vagy ezeket a nagykereskedelem és az ipar illetékeseinek. Az ÁFÉSZ-eknél szinte mindenütt van kölcsönző­részleg. Nagyon sok pa­nasz hangzott el, hogy a gyermekkocsik elrongálód­tak, a kölcsönzőrészlegben már alig tartanak belőlük. Pótolni kellene úgyszintén a csecsemőmérlegeket is. A Monori Járási NEB ezúton kéri a gyermekes anyákat, hogy amennyiben a fenti té­mával kapcsolatos észrevéte­leik vannak, jelenítsék be ezekben a napokban a járási NEB-nek. Nagy segítséget ad­nának ezzel a vizsgálathoz, a tényleges helyzetet tükröző je­lentés elkészítéséhez. _______________(f. o.) CI KKÜNK NYOMÁN Van már szék és asztal Irtuk: a monori KIOSZ- székház kerthelyiségében pót­lásra szorulnak az asztalok, székek, a meglevő berende­zés meg kevésnek bizonyuL Cikkünk nyomán gyorsan intézkedett a Pest megyei Vendéglátóipart Vállalat. Hoz­tak asztalokat, színes, nylon­borítású székeket. A napok­ban már ki is próbálták a vendégek. A székek kényel­mesek, szinte marasztalják a vendéget. És ezért — ügy véljük — érdemes volt szót emelni! <h.) MM MfSOR MOZIK Monor: Rabszolgák. Pilis: A kasztíliai sólyom. Monor: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók. Szaporodó létesítmények, minőségi e!őbbre!épás Fejlődik a monori járás sportélete A nyár, a kánikula egy ki­csit holtszezon a sportéletben is. Különösen a járásoknál, ahol néhány sportágra szorít­kozik a tevékenység. Jó alka­lom ez arra, hogy a sportve­zetők felmérjék az elmúlt fél­év eredményeit, hibáit, a meg­tett lépéseket. Hunyadi László, a JTS elnöke optimista han­gon nyilatkozik 1972. eddigi eredményeiről. — Labdarúgócsapataink, a gyömrőiek kivételével, ered­ményesen szerepeltek. A ve- csésiek átvészelték a kiesés okozta bizonytalanságot. A pi­lisiek kitűnően szerepeltek, az üllőiek és maglódiak elérték kitűzött céljukat. Nagy eredménynek tartom, hogy a járási székhely csapata, a Monori SE, is­mét visszaverekedte magát a megyei I. osztályba, és érzésem szerint a jelenlegi gárda képes arra, hogy ott is eredményesen szerepel­jen. Nagyon jónak tartom a Péte­riek szereplését is, akik a ta­valyi kiesés elleni régióból idén dobogóra küzdötték fel magukat, és csak a hajrában maradtak le a feljutásért ví­vott harcból. Sajnos, a gyöm­rőiek nem tudták átvészelni az elmúlt éV vérveszteségeit és végeredményben, ha az utolsó akadályokon is, de elbuktak. — Ügy érzem, a járási baj­nokság színvonala egyenletes volt, a bajnokságot nyert úri együttes képes arra, hogy megismételje a tavalyi bajnok Sülysáp jó szereplését a terü­letiben. Jövőre még fokozot­tabb színvonalemelkedést vár­hatunk, a gyömrői, az ismét induló gombai, és a jövőre itt szereplő vecsési tartalékgárda ezt biztosítja. — Elégedettek lehetünk a monori kosarasok szereplésé­vel is, bár érzésem szerint bennük még több van. — A vecsési asztalitenisze­zők, a gyömrői kézilabdá­zók, a sakkozók, a monori birkózók a várakozásnak megfelelően szerepeltek. Nagyon örülünk annak, hogy a járás sportlétesítményei is szépen fejlődnek. Új pályát kaptak a gombai fiatalok, új kézi- és kosárlabdapályát kap Monor, bekerítették a nyár­egyházi sporttelepet. Ügy ér­zem, a jövő évi járási bajnok­ság meglepetése a nyáregyhá­zi labdarúgók szereplése lesz, véleményem szerint komoly esélyesei a bajnokságnak. — Elmondhatom, a monori járás sportja megtartotta szín­vonalát, létesítményeink pedig, ha lassan is, szaporodnak, fej­lődünk — fejezte be nyilatko­zatát a JTS elnöke. Sz. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom