Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-21 / 170. szám
1973. JÚLIUS 31., PÉNTEK K« uectr.l Mibe kerül egy telefon ? Több szolgáltatás, kevesebb panasz J Dr. Palotás Magda posta vezér igazga tó-helye ties táj é koz la tója A postai szolgáltatások javításáról, az ügyfelek panaszainak elintézéséről tartott sajtótájékoztatót csütörtökön dr. Palotás Magda, a Posta vezérigazgató-helyettese. Többek között elmondotta, hogy tavaly 3—5 százalékkal bővítették a postai szolgáltatásokat, s ugyanakkor az előző évinél 20 százalékkal kevesebb panasztevő kifogásolta a postai dolgozók munkáját, szolgáltatásait. A panaszosoknak több mint a fele a hírlapok kézbesítésének zavarai miatt emelt szót. Ezért növelték a lapkiosztó helyek számát, előreszállítá- sakkal segítették a kézbesítők munkáját, s Budapest számos körzetében már gépkocsi viszi ki a lapkiihordókat. A táviratok késedelmes kézbesítése miatt érkező jogos panaszok száma az összes kifogás 12,8 százaléka. Ezért több intézkedéssel gyorsították a telefonon megrendelhető táviratfeladást, 9 újabb változattal bővítették a dísztáviratok választékát és tavaly, a korábbinál jóval több, összesen 621 új telexállomást helyeztek üzembe. A korábbinál több telefonigénylő panaszolta a hosszú várakozást. Dr. Palotás Magda kifejtette, hogy az igények teljesítésének a posta anyagi lehetőségei és műszaki kapacitása szab határt. Átlagosan 25 ezer forintos kiadást jelent a postának egy-egy új távbeszélő állomás felszerelése, a várakozók száma pedig múlt év végén már meghaladta a 150 ezret, holott csaknem 30 ezer új távbeszélő állomást kapcsoltak be. Megjegyezte, hogy jóval gyorsabban, nagyobb ütemben lehetne teljesíteni az igényeket, I ha több megértést tanúsítanának az ikresítéssel szemben azok a telefontulajdonosok, akik önálló állomással rendelkeznek. Sajnos, még azok is, akik havonta alig 30 alkalommal használják telefonjukat, foggal-körömmel ragaszkodnak az önálló állomáshoz, holott az ikresített telefon is teljes értékű szolgáltatást nyújt A posta vezetői különösen nagy figyelemmel vizsgálták meg a postás dolgozók magatartása ellen benyújtott kifogásokat, bár ezek a felvetések az összes panasznak mindössze 2,5 százalékát teszik ki. A vétkes postai dolgozókat fokozott szigorral vonták felelősségre, s 41 esetben fegyelmi úton jártak el a panaszra okot adókkal szemben. A postahivatalok ügyintézésének meggyorsítására több kezelési gépet szereztek be, egyszerűsítették a felvételt, a feldolgozást, hogy csökkentsék a sorbaállást, a várakozást, a zsúfoltságot. Az OBT részvétfávirafa Az Országos Béketanács elnöksége részvéttáviratot intézett a stockholmi Vietnam- konferencia és a Svéd Béketanács elnökségéhez, Bertil Svahnströmnek, a stockholmi nemzetközi Vietnam-konfe- rencia végrehajtó bizottsága Lenin-díjas elnökének, a svéd békebizottság elnökének váratlan elhalálozása alkalmából. Koszorúzás Békés-Glass Imre, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége születésének 70. évfordulója alkalmából a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában csütörtökön koszorúzá- si ünnepséget tartottak. Az ünnepségen Papp Lajos, munkásmozgalmi veterán, a franciaországi magyar ellenállás egyik volt szervezője meleg szavakkal emlékezett meg Békés-Glass Imre munkásságáról, életútjáról, mártírhaláláról. A koszorúzás! ünnepségen jelen volt Békés-Glass Imre özvegye, családtagjai és többen az egykori harcostársak közül. Őrlik már az új búzát Egy százéves malom és a többiek Megnőtt a bértárolások aránya Eddig csak az aratás, a búzamezők eseményeiről adtunk hírt, jóllehet, köztudott, hogy a termesztők dolgába azonnal bekapcsolódik a fölvásárlók, gabonát tárolók, malomban megörülök tevékenysége. Cselle Ferenc, a Budapesti és Pest megyei Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalat igazgatója a megmondhatója annak, hogy milyen kiterjedt, s milyen nagy hagyományú e tennivalók köre. Ilidépitö molnárok Kezdjük tán a hagyományokkal, amelyek visszavezethetők akár I. István király koráig, a vizi- és szélmalmokig. Műemléknek nyilvánított malmokban őrizzük hajdanvolt molnárok népművészeti fafaragásait, a szél- és vízimolnár egyformán értett az ácsok, hajóépítők, kerékgyártók mesterségéhez. (Már 1586- ban magyar molnárokkal építtették meg az Esztergom— Párkány közötti hidat a törökök.) Első gőzmalmunk a mai Honvédelmi Minisztérium helyén állott. József’hengermalom történetének Pest megyei vonatkozása is van, amelyre Széchenyi István utal. Az liszt, kívánatos lenne, ha mind, kevesebb érkezne más megyékből, a vegyes összetételű malmokból. Vagyis, helytelen volt a pesti malmok visszafejlesztés* annak a tetszetős, ám nem túlságosan meggondolt elvnek az alapján, hogy ott legyen a malom, ahol a húza terem. Sokkai helyénvalóbb elmélet: ott legyen a malom, ahol a fogyasztó található! Ez már csak azért is indokolt, mert búzát könnyebb szállítani, mint a lisztet, nem érzékeny, s jobban tárolható. Naponta 70 vagon lisztet fogyaszt Budapest és a környéke; jóllehet csökkenőben a fogyasztás, ám ez csak országos tendencia: Pest megyében és a fővárosban -- az állandó bevándorlás következményeként — emelkednek az igények. — Milyenek a vállalatok ókészletei? — Az idén nagyobbak, mint tavaly ilyenkor voltak. Az aratási szezonban 2400 vagon búzát fogadunk Szolnok és Békés megyéből a fővárosi malmok részére. Az új búza őrölése egyébként már megkezdődött a megyében, mégpedig július 12-én. Ilyenkor még keverjük a régi és az új termést, hozzávetőleg 70 százalékos az óáru aránya, s úgy augusztus vége felé érkezik el az ideje, hogy már tisztán az idei termésből őrölnek a malmok. Óriás raktár — Hány helyen veszik át a Pest megyei termelőszövetkezetek termését? — Összesen 34 helységben 63 átvételi helyünk van, ez 10 százalékkal több a tavalyinál. Amíg 1971-ben csak 1700 vagonra tudtunk bértárolási szerződést kötni a gazdaságokkal, ma már 4000 vagonnál tartunk, ami örvendetes. Persze, igyekszünk minél hamarább elhozni ezt a termést is, hogy legyen majd hely a kukorica tárolásához. Jövőre már kevesebb lesz a gondunk, hiszen Cegléden felépül 2000 vagonos új raktárunk, ami sok problémát megold. Pest megyében a termelőszövetkezetek megalakulása előtt átlagosan 1000 vagon búza maradt a gazdáknál, akik azt maguk vitték a malmokba, cserélték lisztre, illetve a lisztet kenyérre. Manapság 4—500 vagonnyira rúg legfeljebb a fejadag, ám ennek is 60 százalékából lesz csak liszt — a többit takarmányként megetetik a háztáji állatokkal. Mindössze négy, úgynevezett cserehely van a megyében, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy a lisztcserék száma elenyésző — nem szívesen dagaszt kenyeret odahaza senki. Keresztényi Nándor Beruházások - összefogással Pest megyében legnagyobb a Ga Iga menti vízmű A beruházáspolitika jelenleg minden fórumon előtérben áll, A tanácsok beruházásai is. Ráadásul a tanácsok mindenfajta tevékenységét az állampolgárok érdekeltsége mellett keLl szemlélni. A tanácsi beruházáspolitikára is érvényesek a szigorító utasítások. Éppen ezért a tanácsokra ma sokkal nagyobb feladat hárul a beruházások tekintetében, mint bármikor. Sokkal nagyobb előrelátást, szervezettséget követelnek a tanácsi beruházásoktól is, mint eddig. Szemléltefőnek Az első félév már eltelt. Most példákkal illusztráljuk — természetesen ezek a példák A Westerplatte emlékműnél állandóan sok a látogató nyolít le, főként darabárut és gyarmatárut, déligyümölcsöt. A kapacitás nehezen növelhető tovább, és főként nem úgy, hogy nagyobb tonnatartalmú hajókat fogadnak. A gdanski kikötő elég sekélyes, a hajók meg egyre nőnek. Ezért célszerűbb egy új, mélyebb, korszerűbb kikötő létesítése, mint a régi bővítése. Az új létesítmény majdnem három kilométerre kint lesz a tengeren, s főleg a szén- és olajszállító hajók számára épül, amelyek nagyobb merülésük miatt most nem hajózhatnak be Gdanskba. Kapacitása évi tízmillió tonna áru lesz, naponta akár százezer tonna olajat s ötvenezer tonna szenet is lehet ki-, illetve behajózni, teljes gépesítéssel, daruk nélkül. Itt épül majd egy nagy olajfinomító is, hogy az érkező nyersolajat azonnal feldolgozhassák. Gdansk, ahol már másfél ezer évvel ' ezelőtt is kikötő volt, történelme során többször született újjá. De olyan hatalmas méretű fejlődés elé még sohasem nézett, mint most, az elkövetkezendő öt-tíz évben. Lakói — nagy lokálpatrióták — büszkén hangoztatják a jelszót: „Gdansk nem volt, hanem lesz” Kívánom, kívánjuk, valóban teljesüljön is mindaz, amit ebben az ősi-új, szép és kedves városban terveznek szorgalmas és tehetséges, rokonszenves lakói. Takács István nem hiánytalanok —, hogy a megyében mi történt az első félévben és mi fog történni a másodikban a tanácsi beruházások területén. Ezek a kiragadott példák csak szemléltetőek az állampolgárok számára. Érden átadták a tizenegy és fél millióba került művelődési házat, amely a helyi és a megyei tanács, valamint a megyei mozi üzemi vállalat koordinációjában épült. Az ilyenfajta koordinációk nélkül ma már nagyobb beruházásokat lehetetlen tető alá hozni. Ugyanígy összefogással és ösz- szehangoltan tervezik felépíteni a nagyközségben a már régóta szükséges szakmunkás- tanuló intézetet. Az érdekelt iparvállalatok mellett a Munkaügyi Minisztérium, a megyei és a községi tanács segítségével készítik elő az építkezést, amely 1973-ban kezdődik. Vecsésen például több mint húszmillióba kerül a szennyvízcsatorna építése, s ezt egyedül a község előteremteni nem tudja. 1970 óta húzódik az építkezés, de nemcsak a pénz hiánya, hanem megfelelő szervezettség hiánya is hátráltat, hol a tervezés volt lassú, hol nem volt kivitelező. A helyi vállalatok is felajánlották segítségüket, és a helyi tanács mellett — amely bankkölcsönt vett fel — és a megyei támogatáson kívül az összefogás is szélesedett. összefogás nélkül nem tudnák például felépíteni Pilisvö- rösváron a strandot. Így is csak szakaszosan, 1977-ig készül el. Nagy központi támogatás szükséges hozzá. Társulási alapon A központi támogatásból azonban nem juthat mindenhová. Jól érzékelték ezt már a vízműtársulatok megalakulásakor. Például elkészült a Galga menti regionális vízmű tervezése, nyolc község kap majd „közműves” vizet — Aszód, Bag, Domony, Galga- hévíz, Hévízgyörk, Galgamá- csa, Túra, Iklad —, 158 millióba kerül. Ilyen nagy tanácsi beruházás még nem volt a megyében. A lakosság széles körű bevonása nélkül nem is lehetett volna ez sem. 158 millióba kerüi, ebből a megyei tanács 43 milliót ad, a többit társulási alapon gyűjtik össze. De a társulások máshol is eredményeseknek bizonyulták. Dabason is például, ahol jövőre teljesen kiépül a vízvezeték-hálózat. A műszaki készültséget nyolcvan százalékban biztosították, s rendelkezésre áll 27 millió forint. A társulásokra legjobban ott van szükség, ahol nincs ipar, nincsenek iparvállalatok, amelyeknek az adója és felajánlásai — anyagi bázisa — segítené a szegény községi tanácsokat. A ceglédi járás ilyen iparszegény terület. Hosszú ideig nem lehetett fejleszteni községeit. Most már itt is megmozdult valami. Abonyban harmincmillió forintba kerül a vízvezeték-hálózat, a pénz a társulás mellett községi és megyei hozzájárulásból gyűlt össze. A társulásokon kívül parcellázások is hozhatnak pénzt a tanácsok „konyhájára”. Azonban vannak olyan községek, amelyek a parcellázást sem kezdhetik meg, mert ez is pénzbe kerül, s a telkek, mivel közművesítetlenek, olcsók lennének. A parcellázások költségeinek fedezéséről kellene valahogy gondoskodni. Gyorsabban olcsóbb Nagy gondot okoz az iskolák építése is. Gyálon átadták az új, nyolc tantermes iskolát, Cegléden középiskolai kollégium építése kezdődik — ti- zenkétmilliós költséggel —, természetesen támogatással. Az állampolgárok részéről bizonyára a legnagyobb figyelemben a lakásépítkezések részesülnek. Monoron például százhuszonöt állami lakás építkezését készítik elő. A beruházási program már megvan, de nagyon magasak lettek a költségek, a legalacsonyabb kalkulált ár egy lakásért 350 ezer forint. Igen, megdrágultak az építkezések. Ezért is kell a pénzösszegeket jól csoportosítani, és meggondolni, mire és hogyan adjuk ki. A hogyan jelen esetben azt jelenti, hogy a jól szervezett építkezések gyorsabban készülnek el, tehát sokkal olcsóbbak is. ___________B. Gy. Te aszüret Megkezdődött a teaszüret a Duna menti erdők szedreseiben. A friss lombot a Herbá- ria bajai telepén dolgozzák fel. A leveleket pácolják, cikóriakávéval színesítik, majd préselés után osztályozzák. Ebből készül a plantatea, amelyből évente 3—4 millió 5—10 dekás csomagot rendel a kereskedelem. levele — amelyet Pest várme- j gye közönségéhez intézett — indította el ugyanis e malom építését. Íme egy idézet abból a levélből: „Nemes Pest megyének határában... gőzmalmot szándékozom állítani..., hogy ez mintául szolgálván — lassanként mindenütt állíttassanak fel gőzmalmok, s Hazánk gabona helyett végképp liszttel űzze kereskedését”. Ebből az idézetből is kitet-: szik, mennyire korszerűen, ‘ előrelátóan gondolkozott Szé- , chenyi István. Vajha a ké- [ sőbbiekben is ez történt volna! . Mert az utóbbi egy-két évtizedben bizony akadt tétovázás ( a malmok jövendőjét illetően. Igaz, értelmetlennek mondha tó, hogy 1948-ban még 2282 malom dolgozott az országban — akadt község, ahol 21 malom is működött, így aztán gazdaságosságról szó sem lehetett. Ám a racionalizálás néhol indokolatlannak bizonyult, nem vette figyelembe a magas szállítási költségeket. Ma már csak 162 malom működik — közülük a Cselle Ferenc igazgatta vállalat birtokolja a legtöbbet. Budapesten és Pest megyében ugyanis , 15 malom dolgozik, a második ° 1 helyen Szabolcs-Szatmár megye áll, 13 malommal. Közülük a Ferencvárosi malom az idén 100 esztendős. Sokan támadták már: malom a város közepén?! Csakhogy ez a malom nem szennyezi a levegőt, zajt sem támaszt — villamosítva van. A búza is alag- úton érkezik, nem foglal el | közutat a szállítás. A zsákolást 90 százalékban megszüntették, ez is a korszerűsödés jele. Kényes kérdés: az egykori Gizella malmot raktárnak adták el korábban, s a főváros legkorszerűbb hántolómalmát szintén eladták, irodának használják. A szakemberek közül sokan vélekednek úgy, hogy ez helytelen lépés volt. — A régi hántolómalom épületében csakugyan ésszerű lenne új malmot működtetni, hiszen fele költségbe kerülne — mondja Cselle Ferenc igazgató. — Mindössze egy utca választja el a Ferencvárosi malomtól a hántolómalmot — pusztán ez a két malom megoldaná Budapest túlnyomó részének ellátását. A fogyasztó közelében — Pest megye miként járul hozzá a főváros lisztellátásához? — A fővárosi malmok évi szükséglete 10—11 ezer vagon búza, ebből Pest megye mindössze 3 ezer vagonnyit ad. Főleg Gsongrád, Békés megyéből, valamint a Dunántúlról, az ottani malmokból lisztet is szállítanak a fővárosi sütödékbe. S mivel a sütőipar igénye az, hogy egyöntetű legyen a Megjelent a Társadalmi Szemle kettős száma A Társadalmi Szemle, a párt elméleti és politikai folyóirata vezető helyen közli Aczél Györgynek az állami oktatás helyzetéről szóló előadói beszédét, amely a Központi Bizottság június 14-i ülésén hagzott el. Komócsin Zoltán a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű- kérdéseit elemzi az 1969-es moszkvai tanácskozás harmadik évfordulóján. A kettős számban jelent meg Kállai Gyula beszéde is, amelyet Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából tartott a ceglédi- emlékünnepségen. Kádár János beszédeinek és írásainak új gyűjteményes kötetét Övári Miklós méltatja A valóság szilárd talaján címmel, Vörös Gyula pedig a marxi életmű egyik legjelentősebb, magyarul most először megjelenő alkotását, a Grundrisse néven közismert művet ismerteti, elsősorban politikai gazdaságtan! elmélettörténeti vonatkozásait fejtegetve. Más értékes írások mellett művelődéspolitikai jegyzetek, bőséges folyóirat- és könyvszemle egészíti ki a Társadalmi Szemle tartalmas kettős számát.
