Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-20 / 169. szám
Hozzák a füzeteket Kedden délután teli teherautónyi füzet és papíráru érkezett a ceglédi papírboltokba. Bár a tanév kezdete még messze van, a raktárak feltöltését már megkezdték. Hamarosan a füzetcsomagok is az árusító helyiség polcaira kerülnek. Az előrejelzés szerint jő, a keresletnek megfelelő lesz az ellátás. István-érmék I. István király születésének ezredik évfordulója alkalmából 50 és 100 forintos címletű ezüstérmék kibocsátását kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank. Az 50 forintos érme súlya 16, a 100 forintosé 22 gramm, átmérőjük 34, illetve 37 milliméter. Az 50 forintoson I. István ezüst dénárjáról vett motívum, hátlapján a király lovas portréja látható. A 100 forintos érmét István király koronás portréja díszíti. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS C E6L£D VÁROS XVI. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1972. JÚLIUS 20., CSÜTÖRTÖK AZ ESŐ KÉSLELTETI AZ ARAT AST Jó a búza- és az ősziárpatermés Kézzel aratták a rozsot a Kossuth Tsz-ben ABü.Wl KRÓMRA Átadják a negyediket WBsmsií:tm/m mm Az esőzések egy kis időre visszaszorították a gépeket a határból: az aratást akkor folytatják, ha felszárad a talaj, megszárad a gabona. A ceglédi közös gazdaságok földjein minden a legnagyobb rendben ment eddig. Erről taGondosan bánnak a tejjel Naponta két alkalommal, kora hajnalban és kora délután érkezik tejszállítmány Cegléd központi élelmiszerboltjaiba. Gondos kezeléssel, megfelelő tárolással igyekeznek elejét venni annak, hogy az áru meg ne savanyodjék, forralva is fogyasztható legyen ezekben a kánikulai napokban. A tasakos tejet szintén hideg helyen tartják. Szerencsére, Cegléden nem ad a szokásosnál több alkalommal okot panaszra a tej. Könnyen romló tejtermékekből, tejfölből, joghurtból, poharas tejszínből csak a keresletnek megfelelő mennyiséget rendelnek a boltok, hogy egyik napról a másikra ne kelljen hűtőszekrényben „átmenteni” az áru utolják Megütötte a kalauzt NYOLC HAVI BÖRTÖN Garázdaság miatt már egyszer fél év börtönbüntetést szabott ki a bíróság a 24 éves Kis Németh Károly vállalati segédmunkás, ököritófülöpösi lakosra. Most a Ceglédi Járás- bíróság foglalkozott ügyével. Kis Németh Budapestről hazafelé utazott, de mielőtt vonatra szállt, sört ivott, s közepesen ittas állapotba került. A vonaton izgága módon viselkedett, s az egyik ablakot kitörte. Amikor a kalauz odaért és a tettest kereste, Kis Németh Károly nekiesett, a hajába kapaszkodott, és úgy arcon vágta, hogy az 8 napon belül gyógyuló zúzód ást szenvedett. A tettest a szolnoki vasútállomáson a rendőrség leszállította a vonatról. A bíróságon a tett elkövetését Kis Németh Károly bevallotta. Az enyhítő és súlyosbító körülmények mérlegelése után, a bíróság ítéletet hozott: hivatalos személy elleni erőszak miatt, nem jogerősen, 8 hónapi börtönbüntetést rótt ki Kis Németh Károlyra. Elkészült a derítő Elkészült a 29 millió forintos költséggel épülő biológiai szennyvízderitő-telep első szakasza. Napi kapacitása 3450 köbméter. A második szakasz befejeztével a város egyik gondja hosszú időre megoldódik. núskodnak azok a helyzetjelentések is, melyeket a városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához eljuttatnak. Az eddig összesített adatok szerint az idei eredmények biztatóak: a búzatermés, mennyiségét tekintve, jobb mint a múlt nyári betakarításkor. A minőségről a malom kis laboratóriuma ad majd jelentést, az őrlemények vizsgálata után. A Cegléd határában lévő termelőszövetkezeti búzaföldek területén már 1300 hektárról betakarították a búzát. A városi átlag az eddigiek szerint 31,1 mázsa hektáronként. (1 hektár=1,737 hold). A legjobb eredményről eddig a Vörös Csillag Termelőszövetkezet számolhatott be. Intenzív fajtákat termeszt s búzatermése 36,7 mázsás hektáronkénti átlagot ér el. A mérést kombájntiszta állapotban végezték, a végeredmény természetesen még módosul. A tsz-nek 964 hektárnyi búzaterülete van, s ebből több mint 720 hektárnyit betakarítottak. Az eső az aratást náluk is késleltette. Az őszi árpa betakarításával már végeztek. Őszi árpából 775 hektár volt a vetett terület a ceglédi tsz-ekben. Betakarításával már végeztek. Legjobb eredményt a Magyar—Szovjet Barátság Tsz tud felmutatni, 34,6 mázsás hektáronkénti átlaggal. Őszi árpát 177 hektáron termesztett. A betakarítást teljesen gépesítette. A kisebb termelő- szövetkezetek szintén terv szerint haladnak a munkával. A Lenin Tsz-ben jó agrotechnikát választva ismét szépen termett a tavaszi árpa, ami pedig rapszodikus növény. A Kossuth Tsz-ben 50 holdnyi rozsot kézzel arattak. Termésével elégedettek. A betakarítások után minden tsz-ben hozzálátnak a másodvetésekhez, melyekből összesen mintegy 300 hektárnyit terveztek. E. K. Abonyban, a KISZ-lakótelepen, 1968 óta három kétszintes ház épült. A negyedik ház építését most fejezték be, s az is hamarosan lakható lesz. Gyuráki felvétele Népszerű szakkörök, klubok, rendezvények Meddig „nyújtózhat” — Pomázi jó példa A művelődési ház igen sok segítséget tud adni ahhoz, hogy az emberek szakmai, politikai és általános műveltsége gyarapodhasson. Az abonyi művelődési ház már évek óta eredményesen dolgozik. A közművelés az utóbbi másfél-két év alatt vált határozottan céltudatossá, s eredményei máris átlagon felüliek. A múlt évadra tízféle TIT-előadást szerveztek, melyeket igen szép számmal látogattak az érdeklődők. A három klub szép eredménnyel dolgozott, közülük kimagaslóan jól az ifjúsági klub. A-z otthonban több szakkör is működik. Helyet kaptak a barkácsolók, bábosok, kézimunkézók, az irodalmi színpad tagjai és a színjátszók is. A szórakoztató rendezvények nem voltak sem ötlet-, sem kampányszerűek. A programban, mely előre készült, helyet kapott a komoly és a könnyűzene, az irodalmi est és a vidám szórakozás. Természetes, hogy az igények növekedését mindez elősegíti. A művelődési ház vezetősége tervez is, aszerint, ahogy az anyagi lehetőségek engedik. Saját bevételeinek felhasználásával, a művelődési ház önálló gazdálkodást folytat. 1972-ben 236 ezer forintnyi bevételre számítanak, kiadásaik előirányzata 329 ezer forintot jelez. A kettő közti különbséget a nagyközségi tanács támogatásként biztosítja a köz- művelődésnek. Az, hogy a tanács segítsége és a bevétel elegendő lesz-e az igények kielégítésére, még kérdéses. Még nem dőlt el, hogy csak „addig nyújtózkodjanak-e, ameddig a takaró ér?” Májusban a Pest megyei Hírlap hírt adott arról, hogy Pomázon új művelődési ház épül. A kiadások egy részéhez anyagi támogatást a községi tanács ad, hozzájárulnak tetemes összeggel a helyi tsz-ek, ktsz ek és vállalatok. Abonyban, a tanácsi segítségen túl, a művelődési ház segítséget eddig csak az ÁFESZ-től kapott. Az intézmény pedig mindenkié: társadalmi üggyé kéne tenni a nagyközségben a művelődési ház gondjainak megoldását, mint ahogy Pomázon is tették. Arra, hogy a lakosság megértené ennek fontosságát, mi sem nagyobb bizonyíték, mint az utóbbi évben elért eredmények és az igények. Gy. F. Nem találtak hibát a szigorú revizorok A törteli gulyások Ügyrendi sorrendben dolgoznak Harmincnégy fokot mutat a hőmérő. Szinte torkon ragadja az embert a hőség. Aki csak teheti, elbújik a tűző nap elől. De vajon mi nyújt menedéket a gulyásnak? Csakis a nagy karimájú kalap, nem egyéb. Osztott királyság Dél van. Pihen a csorda a törteli legelőn, pihennek őrzőik is, a 64 esztendős Borsos Mihály és a nyolcadik osztályos Zakar Jóska. Mihály bácsi tíz év óta vigyáz a község teheneire. Kereken öt- vennel látott több telet, mint a Jóska gyerek, viszont kis segédje is már a hetedik nyarat tölti a mezőn. Ha vége a tanévnek, a következő nap már a gulyagyepen szorgoskodik. Mert akad ám itt tennivaló, még akkor is, ha ketten vannak. Nézzük közelebbről, hogyan is fest a gulyásélet. A szót a „kiskirály”, azaz Jóska veszi át. — Mindennap négykor kelünk, mert hatra már kint kell lennünk. A főnök (s közben Misa bácsira hunyorít) a Karai út végén kezdi a terelést, én pedig a volt szélmalomtól indulok. A Vicánál (a kisvonat megállójának közismert neve) találkozunk, innen azután együtt hajtjuk a csordát. — Hány tehén verbuválódik össze, mire kiértek? — Ötvenhat. — Megérkeztek, s utána mi a teendő? — Először is megitatunk. Utána egyikünk kihajtja az állatokat, másikunk pedig vizet húz a következő itatáshoz. Ez negyed nyolc körül van. Ekkor mi is megfrüstö- kölünk. Egyikünk ismét kihajtja a csordát, ezalatt a másik előkészíti a vizet a déli itatáshoz. Egyébként ma Misa bácsi a vízhúzó. Mert beosztottuk ám, egyik nap én húzom a vizet, a másikon meg Misa bácsi. Negyed tizenkettőkor szoktunk behajtani, akkor megitatunk, s fél háromig pihenünk. Az utolsó kihajtás — S mit ebédeltek? — Szerencsére, mindketten elég közel lakunk, s így biciklivel könnyen hazaug- runk. Pihenő után ötig legeltetés, akkor ismét betereljük az állatokat. Isznak, s ekkor következik az utolsó kihajtás. Este hat óra után né. hány perccel indulunk visz- sza. — Megvárjátok, míg a vonatok elhaladnak, ugye? V — Igen, különben már 6- kor elindulnánk. De nem lenne jó, ha derékon kapná a szerelvény a vonuló csordát. — Mivel ütitek agyon a szabad időt? — Heverészünk. Elaludni persze, nem lehet, mert mindig akad egy-két rakoncátlan tehén. Különösen az újakra kell ügyelnünk. Azután figyeljük a felhőket, meg beszélgetünk. Misa bácsi rengeteget viccelődik, észre se vesszük, s máris vége a napnak. Szinte a miénk a környező puszta. Csaknem 80 holdon fekszik a legelő. Jóska szobafestő lesz — Ha valaki azt mondaná maguknak, hármat kívánhatnának, mi lenne az első? — Jó lenne egy olyan szerkezet, ami betáplálná a tehén agyába, hogy hé, te, Csáré, holnap vasárnap, aztán ki ne mozdulj az istállóból! — feleli tréfásan az öreg, s jót kacag hozzá. Még egy kérdés Jóskához. — Mint említetted, 4-kor kelsz. Hogy bírod a hajnalozást? — Megszoktam. Eleinte, bizony, irigyeltem a többi gyereket, akik még ilyenkor javában alusznak. Ősszel viszont ők irigykednek rám. A legjobb érzés, persze, az, amikor magamra ölthetem a saját keresetemből vett új ruhát. Még egy nyarat töltök Misa bácsi mellett, Utána szobafestő szeretnék lenni. Egyeduralom A községnek van egy kisebb legelője a temető menti dimbesdombos területen. Itt húsz jószágot őriz Gyulai Pál. Ö a falu középső részéről gyűjti össze az állatokat. Paii bácsi éppen most fejezte be ebédjét. Neki és a másik két kosztosnak, Tücsöknek és Bogárnak, a felesége szokta kihozni a főtt ételt. Segítői kedves, játékos ku- tyusok. Ha viszont valamelyik tehén kereket akar oldani, nyomban jellemet változtatnak. — Mivel tölti a napot, Pali bácsi? — Olvasgatok, kedves. Kihozom a Képes Újságot, meg aztán a Pest megyei Hírlapot. Itt van idő, nyugodtan át tudom böngészni. Egyébként nem sok, amit a munkámért kapok, de azért nem panaszkodom, jól megvagyunk. Enyém a környék és a csend. Hej, ez ám a felbecsülhetetlen ! — Van-e valami panasza? Akár a tehenekre, akár egyébre? — A tehenekre nincs, inkább a gazdájukra. Van egykét zsémbes menyecske, hogy jobb tőlük minél távolabb. És nagyon jó lenne, akár egy kis kalyiba is, mert, ha megered az eső, nyelhetem a vizet. Szokott is az asszony szidni „Már megint olyan vagy, mint egy ázott ürge.” Valóban. Egy kicsinyke kir bódé sokat érne! Győri Mária Rendszeresen és folyamatosan vizsgálja évről évre az abonyi ÁFÉSZ felügyelő bizottsága a szövetkezet nyilvántartásait, számadásait, ellenőrzi az éves mérlegeket, figyelemmel kíséri a vagyoni helyzetet. A működési eredményekre és nyereségfelosztásra szintén ügyel a felügyelő bizottság. A rendes évi ellenőrzéseken kívül több ízben tartanak egy-egy boltban „szúrópróbát”. Az elmúlt év során három boltot és az ÁBC-áru- házat keresték fel, foglalkoztak áruforgalmával, bér- és létszámgazdálkodásával. Több boltban és központi pénztárban ellenőrizték megtartják-e pontosan a pénzkezelési szabályokat. Megállapították, hogy pénz sehol sem hiányzik, mindent a rend és előírás szerint végeztek felelősségteljes munkáik során a pénztárosok. A Háry sörözőben mindenre kiterjedő vizsgálatot folytattak, mivel gyakran kelt rossz híre ennek a szórakozóhelynek. A vizsgálat eredményeként új vezetőt és szakképzett szakácsot helyeztek oda. Bővült az áruválaszték, jobb lett a kiszolgálás is. A bizottság kezdeményezésére, a MÉSZÖV revizori irodájának kiküldötte a legutóbbi vizsgálatakor megfelelőnek. megyei szinten jó közepesnek találta az abonyi szövetkezet tevékenységét. A társulásokban a helyi felügyelő bizottság tevékenysége kiterjed a működés ellenőrzésére, valamint a szövetkezet ipari és szállítási csoportjának tevékenységét is figyelemmel kíséri. Gondja van arra, hogy utánanézzen: a régebben hibaként feljegyzett észrevételeket a vállalt határidőre megszüntették-e az illetékesek, intézkedtek-e az ügyben? Féléves munkaterv szerint, ügyrendi sorrendben látja el munkáját a bizottság. Mindig szem előtt tartja, hogy amit tesz, azzal a dolgozók, a fogyasztók és az egész szövetkezet érdekeit képviseli. Tucatnyi tanulmány Az abonyi helytörténészek alapos munkát végeztek az elmúlt években. A községbeliek rendszeresen jelentkeznek tanulmányaikkal a megyei és az országos pályázatokon. Eddig tucatnyi pályaművet írtak, melyeknek együttes terjedelme eléri a kétezer oldalt. Több alkalommal értékes helyezésekkel méltán' '’ták a lelkes helytörténészek 'nkáját. Az általuk írt tani inyok egyegy példányát a .-’est megyei Levéltár őrzi, de hozzáférhetők az abonyi könyvtárban is.
