Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

Hozzák a füzeteket Kedden délután teli teher­autónyi füzet és papíráru ér­kezett a ceglédi papírboltok­ba. Bár a tanév kezdete még messze van, a raktárak feltöl­tését már megkezdték. Hama­rosan a füzetcsomagok is az árusító helyiség polcaira ke­rülnek. Az előrejelzés szerint jő, a keresletnek megfelelő lesz az ellátás. István-érmék I. István király születésé­nek ezredik évfordulója al­kalmából 50 és 100 forintos címletű ezüstérmék kibocsá­tását kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank. Az 50 forintos érme súlya 16, a 100 forinto­sé 22 gramm, átmérőjük 34, illetve 37 milliméter. Az 50 forintoson I. István ezüst dé­nárjáról vett motívum, hát­lapján a király lovas portré­ja látható. A 100 forintos ér­mét István király koronás portréja díszíti. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS C E6L£D VÁROS XVI. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1972. JÚLIUS 20., CSÜTÖRTÖK AZ ESŐ KÉSLELTETI AZ ARAT AST Jó a búza- és az ősziárpatermés Kézzel aratták a rozsot a Kossuth Tsz-ben ABü.Wl KRÓMRA Átadják a negyediket WBsmsií:­tm/m mm Az esőzések egy kis időre visszaszorították a gépeket a határból: az aratást akkor folytatják, ha felszárad a ta­laj, megszárad a gabona. A ceglédi közös gazdaságok föld­jein minden a legnagyobb rendben ment eddig. Erről ta­Gondosan bánnak a tejjel Naponta két alkalommal, ko­ra hajnalban és kora délután érkezik tejszállítmány Cegléd központi élelmiszerboltjaiba. Gondos kezeléssel, megfelelő tárolással igyekeznek elejét venni annak, hogy az áru meg ne savanyodjék, forralva is fo­gyasztható legyen ezekben a kánikulai napokban. A tasakos tejet szintén hideg helyen tartják. Szerencsére, Cegléden nem ad a szokásosnál több al­kalommal okot panaszra a tej. Könnyen romló tejtermékek­ből, tejfölből, joghurtból, po­haras tejszínből csak a keres­letnek megfelelő mennyiséget rendelnek a boltok, hogy egyik napról a másikra ne kelljen hűtőszekrényben „átmenteni” az áru utolják Megütötte a kalauzt NYOLC HAVI BÖRTÖN Garázdaság miatt már egy­szer fél év börtönbüntetést szabott ki a bíróság a 24 éves Kis Németh Károly vállalati segédmunkás, ököritófülöpösi lakosra. Most a Ceglédi Járás- bíróság foglalkozott ügyével. Kis Németh Budapestről haza­felé utazott, de mielőtt vonat­ra szállt, sört ivott, s közepe­sen ittas állapotba került. A vonaton izgága módon visel­kedett, s az egyik ablakot ki­törte. Amikor a kalauz odaért és a tettest kereste, Kis Németh Károly nekiesett, a hajába ka­paszkodott, és úgy arcon vág­ta, hogy az 8 napon belül gyó­gyuló zúzód ást szenvedett. A tettest a szolnoki vasútállomá­son a rendőrség leszállította a vonatról. A bíróságon a tett elköveté­sét Kis Németh Károly beval­lotta. Az enyhítő és súlyosbító körülmények mérlegelése után, a bíróság ítéletet hozott: hi­vatalos személy elleni erőszak miatt, nem jogerősen, 8 hóna­pi börtönbüntetést rótt ki Kis Németh Károlyra. Elkészült a derítő Elkészült a 29 millió forin­tos költséggel épülő biológiai szennyvízderitő-telep első sza­kasza. Napi kapacitása 3450 köbméter. A második szakasz befejeztével a város egyik gondja hosszú időre megoldó­dik. núskodnak azok a helyzetje­lentések is, melyeket a városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához el­juttatnak. Az eddig összesí­tett adatok szerint az idei eredmények biztatóak: a bú­zatermés, mennyiségét tekint­ve, jobb mint a múlt nyári be­takarításkor. A minőségről a malom kis laboratóriuma ad majd jelentést, az őrlemények vizsgálata után. A Cegléd határában lévő termelőszövetkezeti búzaföl­dek területén már 1300 hek­tárról betakarították a búzát. A városi átlag az eddigiek szerint 31,1 mázsa hektá­ronként. (1 hektár=1,737 hold). A leg­jobb eredményről eddig a Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet számolhatott be. Intenzív fajtákat termeszt s búzater­mése 36,7 mázsás hektáron­kénti átlagot ér el. A mérést kombájntiszta állapotban vé­gezték, a végeredmény termé­szetesen még módosul. A tsz-nek 964 hektárnyi búzate­rülete van, s ebből több mint 720 hektárnyit betakarítottak. Az eső az aratást náluk is késleltette. Az őszi árpa be­takarításával már végeztek. Őszi árpából 775 hektár volt a vetett terület a ceglédi tsz-ekben. Betakarításával már végez­tek. Legjobb eredményt a Magyar—Szovjet Barátság Tsz tud felmutatni, 34,6 mázsás hektáronkénti átlaggal. Őszi árpát 177 hektáron termesz­tett. A betakarítást teljesen gépesítette. A kisebb termelő- szövetkezetek szintén terv szerint haladnak a munkával. A Lenin Tsz-ben jó agro­technikát választva ismét szépen termett a tavaszi árpa, ami pedig rapszodikus növény. A Kossuth Tsz-ben 50 holdnyi rozsot kézzel arattak. Termé­sével elégedettek. A betakarí­tások után minden tsz-ben hozzálátnak a másodvetések­hez, melyekből összesen mintegy 300 hektárnyit ter­veztek. E. K. Abonyban, a KISZ-lakótelepen, 1968 óta három kétszintes ház épült. A negyedik ház építését most fejezték be, s az is ha­marosan lakható lesz. Gyuráki felvétele Népszerű szakkörök, klubok, rendezvények Meddig „nyújtózhat” — Pomázi jó példa A művelődési ház igen sok segítséget tud adni ahhoz, hogy az emberek szakmai, po­litikai és általános műveltsége gyarapodhasson. Az abonyi művelődési ház már évek óta eredményesen dolgozik. A köz­művelés az utóbbi másfél-két év alatt vált határozottan cél­tudatossá, s eredményei máris átlagon felüliek. A múlt évad­ra tízféle TIT-előadást szer­veztek, melyeket igen szép számmal látogattak az érdek­lődők. A három klub szép eredménnyel dolgozott, közü­lük kimagaslóan jól az ifjúsá­gi klub. A-z otthonban több szakkör is működik. Helyet kaptak a barkácsolók, bábosok, kézimunkézók, az irodalmi színpad tagjai és a színjátszók is. A szórakoztató rendezvé­nyek nem voltak sem ötlet-, sem kampányszerűek. A prog­ramban, mely előre készült, helyet kapott a komoly és a könnyűzene, az irodalmi est és a vidám szórakozás. Ter­mészetes, hogy az igények nö­vekedését mindez elősegíti. A művelődési ház vezetősége tervez is, aszerint, ahogy az anyagi lehetőségek engedik. Saját bevételeinek felhaszná­lásával, a művelődési ház ön­álló gazdálkodást folytat. 1972-ben 236 ezer forintnyi be­vételre számítanak, kiadásaik előirányzata 329 ezer forintot jelez. A kettő közti különbsé­get a nagyközségi tanács tá­mogatásként biztosítja a köz- művelődésnek. Az, hogy a ta­nács segítsége és a bevétel elegendő lesz-e az igények ki­elégítésére, még kérdéses. Még nem dőlt el, hogy csak „addig nyújtózkodjanak-e, ameddig a takaró ér?” Májusban a Pest megyei Hírlap hírt adott arról, hogy Pomázon új művelődési ház épül. A kiadások egy részéhez anyagi támogatást a községi tanács ad, hozzájárulnak tete­mes összeggel a helyi tsz-ek, ktsz ek és vállalatok. Abony­ban, a tanácsi segítségen túl, a művelődési ház segítséget eddig csak az ÁFESZ-től ka­pott. Az intézmény pedig mindenkié: társadalmi üggyé kéne tenni a nagyközségben a művelődési ház gondjainak megoldását, mint ahogy Po­mázon is tették. Arra, hogy a lakosság megértené ennek fon­tosságát, mi sem nagyobb bi­zonyíték, mint az utóbbi év­ben elért eredmények és az igények. Gy. F. Nem találtak hibát a szigorú revizorok A törteli gulyások Ügyrendi sorrendben dolgoznak Harmincnégy fokot mutat a hőmérő. Szinte torkon ra­gadja az embert a hőség. Aki csak teheti, elbújik a tűző nap elől. De vajon mi nyújt me­nedéket a gulyásnak? Csakis a nagy karimájú kalap, nem egyéb. Osztott királyság Dél van. Pihen a csorda a törteli legelőn, pihennek őr­zőik is, a 64 esztendős Borsos Mihály és a nyolcadik osz­tályos Zakar Jóska. Mihály bácsi tíz év óta vigyáz a köz­ség teheneire. Kereken öt- vennel látott több telet, mint a Jóska gyerek, viszont kis segédje is már a hetedik nyarat tölti a mezőn. Ha vége a tanévnek, a következő nap már a gulyagyepen szorgos­kodik. Mert akad ám itt ten­nivaló, még akkor is, ha ket­ten vannak. Nézzük köze­lebbről, hogyan is fest a gulyásélet. A szót a „kiski­rály”, azaz Jóska veszi át. — Mindennap négykor ke­lünk, mert hatra már kint kell lennünk. A főnök (s köz­ben Misa bácsira hunyorít) a Karai út végén kezdi a te­relést, én pedig a volt szél­malomtól indulok. A Vicánál (a kisvonat megállójának köz­ismert neve) találkozunk, in­nen azután együtt hajtjuk a csordát. — Hány tehén verbuválódik össze, mire kiértek? — Ötvenhat. — Megérkeztek, s utána mi a teendő? — Először is megitatunk. Utána egyikünk kihajtja az állatokat, másikunk pedig vizet húz a következő ita­táshoz. Ez negyed nyolc körül van. Ekkor mi is megfrüstö- kölünk. Egyikünk ismét ki­hajtja a csordát, ezalatt a má­sik előkészíti a vizet a déli itatáshoz. Egyébként ma Misa bácsi a vízhúzó. Mert beosztottuk ám, egyik nap én húzom a vizet, a mási­kon meg Misa bácsi. Negyed tizenkettőkor szoktunk be­hajtani, akkor megitatunk, s fél háromig pihenünk. Az utolsó kihajtás — S mit ebédeltek? — Szerencsére, mindket­ten elég közel lakunk, s így biciklivel könnyen hazaug- runk. Pihenő után ötig le­geltetés, akkor ismét beterel­jük az állatokat. Isznak, s ek­kor következik az utolsó ki­hajtás. Este hat óra után né­. hány perccel indulunk visz- sza. — Megvárjátok, míg a vo­natok elhaladnak, ugye? V — Igen, különben már 6- kor elindulnánk. De nem len­ne jó, ha derékon kapná a szerelvény a vonuló csor­dát. — Mivel ütitek agyon a szabad időt? — Heverészünk. Elaludni persze, nem lehet, mert min­dig akad egy-két rakoncátlan tehén. Különösen az újakra kell ügyelnünk. Azután fi­gyeljük a felhőket, meg be­szélgetünk. Misa bácsi ren­geteget viccelődik, észre se vesszük, s máris vége a nap­nak. Szinte a miénk a környező puszta. Csaknem 80 holdon fekszik a legelő. Jóska szobafestő lesz — Ha valaki azt mondaná maguknak, hármat kívánhat­nának, mi lenne az első? — Jó lenne egy olyan szer­kezet, ami betáplálná a tehén agyába, hogy hé, te, Csáré, holnap vasárnap, aztán ki ne mozdulj az istállóból! — feleli tréfásan az öreg, s jót kacag hozzá. Még egy kérdés Jóskához. — Mint említetted, 4-kor kelsz. Hogy bírod a hajnalo­zást? — Megszoktam. Eleinte, bi­zony, irigyeltem a többi gye­reket, akik még ilyenkor ja­vában alusznak. Ősszel vi­szont ők irigykednek rám. A legjobb érzés, persze, az, ami­kor magamra ölthetem a saját keresetemből vett új ruhát. Még egy nyarat töltök Misa bácsi mellett, Utána szobafestő szeretnék lenni. Egyeduralom A községnek van egy ki­sebb legelője a temető menti dimbesdombos területen. Itt húsz jószágot őriz Gyulai Pál. Ö a falu középső részé­ről gyűjti össze az állatokat. Paii bácsi éppen most fe­jezte be ebédjét. Neki és a másik két kosztosnak, Tücsök­nek és Bogárnak, a felesége szokta kihozni a főtt ételt. Segítői kedves, játékos ku- tyusok. Ha viszont valame­lyik tehén kereket akar ol­dani, nyomban jellemet vál­toztatnak. — Mivel tölti a napot, Pali bácsi? — Olvasgatok, kedves. Ki­hozom a Képes Újságot, meg aztán a Pest megyei Hírla­pot. Itt van idő, nyugodtan át tudom böngészni. Egyéb­ként nem sok, amit a mun­kámért kapok, de azért nem panaszkodom, jól megva­gyunk. Enyém a környék és a csend. Hej, ez ám a felbe­csülhetetlen ! — Van-e valami panasza? Akár a tehenekre, akár egyéb­re? — A tehenekre nincs, in­kább a gazdájukra. Van egy­két zsémbes menyecske, hogy jobb tőlük minél távolabb. És nagyon jó lenne, akár egy kis kalyiba is, mert, ha megered az eső, nyelhetem a vizet. Szokott is az asszony szidni „Már megint olyan vagy, mint egy ázott ürge.” Valóban. Egy kicsinyke kir bódé sokat érne! Győri Mária Rendszeresen és folyama­tosan vizsgálja évről évre az abonyi ÁFÉSZ felügyelő bi­zottsága a szövetkezet nyil­vántartásait, számadásait, el­lenőrzi az éves mérlegeket, figyelemmel kíséri a vagyoni helyzetet. A működési ered­ményekre és nyereségfelosz­tásra szintén ügyel a felügyelő bizottság. A rendes évi ellen­őrzéseken kívül több ízben tar­tanak egy-egy boltban „szúró­próbát”. Az elmúlt év során három boltot és az ÁBC-áru- házat keresték fel, foglalkoztak áruforgalmá­val, bér- és létszámgazdál­kodásával. Több boltban és központi pénztárban ellenőrizték meg­tartják-e pontosan a pénzke­zelési szabályokat. Megállapí­tották, hogy pénz sehol sem hiányzik, mindent a rend és előírás szerint végeztek fele­lősségteljes munkáik során a pénztárosok. A Háry sörözőben mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat­tak, mivel gyakran kelt rossz híre ennek a szórakozóhely­nek. A vizsgálat eredményeként új vezetőt és szakképzett szakácsot helyeztek oda. Bővült az áruválaszték, jobb lett a kiszolgálás is. A bizottság kezdeményezé­sére, a MÉSZÖV revizori iro­dájának kiküldötte a legutób­bi vizsgálatakor megfelelőnek. megyei szinten jó közepesnek találta az abonyi szövetkezet tevékenységét. A társulásokban a helyi fel­ügyelő bizottság tevékenysé­ge kiterjed a működés ellen­őrzésére, valamint a szövetke­zet ipari és szállítási csoport­jának tevékenységét is figye­lemmel kíséri. Gondja van arra, hogy utánanézzen: a ré­gebben hibaként feljegyzett észrevételeket a vállalt határ­időre megszüntették-e az ille­tékesek, intézkedtek-e az ügy­ben? Féléves munkaterv sze­rint, ügyrendi sorrendben látja el munkáját a bi­zottság. Mindig szem előtt tartja, hogy amit tesz, azzal a dolgozók, a fogyasztók és az egész szövet­kezet érdekeit képviseli. Tucatnyi tanulmány Az abonyi helytörténészek alapos munkát végeztek az el­múlt években. A községbeliek rendszeresen jelentkeznek ta­nulmányaikkal a megyei és az országos pályázatokon. Eddig tucatnyi pályaművet írtak, melyeknek együttes terjedelme eléri a kétezer oldalt. Több alkalommal értékes helyezé­sekkel méltán' '’ták a lelkes helytörténészek 'nkáját. Az általuk írt tani inyok egy­egy példányát a .-’est megyei Levéltár őrzi, de hozzáférhe­tők az abonyi könyvtárban is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom