Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

A Kölcsey téren Kilencvennyolc lakás épül Cegléden, a vasútállomással szemben, kisebb lett a Kölcsey tér parkja. Az ágyások he­lyén már készen áll a Ceg­lédi Építőipari Vállalat kő­művesbrigádjának felvonulási épülete. Két év múlva itt négyemeletes, 98 lakásos ház áll majd. Az első szakaszban, 1973 szeptemberében adnak át a leendő lakóknak 42 la­kást, és 1974 májusában kap otthont a többi család. líf határidő a mozi átadására A Ceglédi Építőipari Vál­lalat újabb határidőt tűzött ki a Szabadság Filmszínház felújításának befejezésére. A módosított terv szerint, au­gusztus 30-án adják át ren­deltetésének a korszerűsített mozit. A kőművesek hama­rosan befejezik a vakolási munkákat, két hét múlva a szakipari részleg veszi bir­tokába a hélyiségeket. A mozikedvelő közönség sürgeti az építkezést, és tü­relmetlenül várja a kapunyi­tást. ' Figyelmeztető Ismét veszett rókával gyűlt meg a baj Cegléd határában — érkezett a hír a járványügyi állomástól. Az újabb esettel szeretnék felkelteni a figyel­met: gyanúsan „szelíd” er­dei jószággal, gazdátlan ku­tyával, macskával ne játssza­nak a gyerekek! Ha különös magaviseletű jószágról sze­reznek tudomást, azonnal ér­tesítsék a vadőrt, mezőőrt, vagy az állategészségügyi il­letékeseket. Arátóbálok A ceglédi és a járásbeli termelőszövetkezetek legtöbb­jében ezen a nyáron is fel­elevenítik a régi szokást: az aratás befejezését vidám mu­latsággal, aratóbállal ünnep­ük meg. A gabonatermés mennyisége, minősége szinte minden területen megfelelő, sőt, néhány ceglédi, abonyi tsz-ben jobb lesz az eredmény, mint amire számítottak. A SIROKKÖ—20 is munká­ra készen áll az abonyi Ság- vári Endre Termelőszövetke­zetben. Az aratáshoz kilenc saját kombájnjukat tudták munkába állítani, melyek kö­zül négy vadonatúj. A jó terméseredményre számítva, új tárolószínt is építettek a betakarítás kezdetére. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CÉG XVI. ÉVFOLYAM, 166. SZÄM 1972. JŰLIUS 16., VASÄRNAP Ssvyényes választék Kevesebb árat hoznak piacra a tsz-ek A kereslet nagyobb* na int a kínálat A piaci árufelhozatalról, a zöldség és gyümölcs árának alakulásáról kértünk tájékoz­tatást Kevuczky Gyulától, a városi tanács termelésellátás felügyeleti osztályának cso­portvezetőjétől. — A júniusi meleg napok meggyorsították a gyümölcs érést, az elmúlt héten döm- ping volt a nyári almából és köriéből. A gyors érés károsan hatott a minőségre, kevesebb első osztályú áru került piac­ra. A nagy mennyiséggel az ÁFÉSZ felvásárlói sem bírtak, több mázsányi alma, körte nem talált gazdára. Ennek kö­szönhető, hogy a gyümölcs ára átlagosan 2—3 forinttal csökkent. Csökkent az uborka, a zöldbab, a sárgarépa és a gyökér ára is. Tartja viszont az árát a pa­radicsom és a zöldpaprika. Az ár alakulását a kínálat hatá­rozza meg. Sajnos, az idén jó­val kevesebb mennyiség került idáig a piacra, mint amennyi­re igény mutatkozik. — Nem mindegyik tsz-stand választéka kielégítő, az itt kap­ható zöldség és gyümölcs mi­Pihenó a parkban Apáti-Tóth Sándor felvétele „Csak a feleségem virraszt” Egy kombájnos monológja — Az első nyár nagyon ke­serves volt, de kellett a pénz a családnak. Építkeztünk. Az tán valahogy rákaptam, mint kölyökkoromban a cigarettá­ra. Mostanában, hogy nem szorít már annyira a cipő, a feleségem mindig mondogat­ja: „Mit fárasztod magad annyit, maradj itthon.” De én valahogy mindig elengedem a fülem mellett az unszolást. Pedig érzem, hogy igaza van. Húsz éve dolgozom a mező- gazdaságban, ez a tizenkette­dik nyaram, melyet gépen töltök itt, az albertirsai Sza­badság Tsz-ben. Elégedett is vagyok, de úgy érzem, hogy lassan kiöregszem. Igaz, a negyven évem, mert annyi va­gyok, nem nagy kor, de már majdnem olyan nehéznek ér­tem a munkát, mint mikor kezdtem. Nagyon izzadok és fogyok. A múltkor is, mikor hazamentem, azt mondja a gyerek: „Apa, úgy festesz, mint egy hadifogoly”. ' ■— Rege!, fél hat felé már itt vagyok, bütykölni a gépet. Este tízre jár, mikor hazaérek, Csak a feleségem virraszt. Ö mindig megvár. Vasárnap is dolgozunk, de csak délig. Kell az a kis pihenő. — Ebédet kapunk a tsz-től, üdítő italt is, mindennap. Ese­tenként, műszak után, még sört is. Gondoskodnak rólunk. Este zuhanyozhat is, aki akar, de a legtöbb ember siet haza, hiszen oly hamar jön a reg­gel. A búzával idejében kell végeznünk, Ha túlérik, nagy a szemveszteség. — Tavaly nyolcvan vagon- nyit csépeltem ki egyedül. Második lettem a versenyben. Alig két vagonnal maradtam le az első helyezettől. Tavaly előtt viszont én voltam az el­ső. Megakad a beszédben. Órá­jára néz, majd rámemeli te­kintetét. Szemében kérdés: mit mondjak még? Látom, türelmetlen, menne már. Hat óra. Hallom, hogy fel­dübörög a gép. Pálinkás Mi­hály elindult a búzaföldre. Illés István Kik mennek, és kik jönnek? A Ceglédi VSE labdarúgó­szakosztályának vezetősége, a bajnoki idény befejezését kö­vetően, július 18-án, ked­den délután fél öt órai kez­dettel, tájékoztatót tart a sportcsarnokban, az időszerű kérdésekről. A bajnoki év értékelésén kívül, sokan kíváncsiak le­hetnek arra, kik mennek és kik jönnek az új bajnokság előtti átigazolások során? Erre és hasonló kérdésekre kapnak választ a labdarúgást kedvelő sportbárátok az ak­tívaülésen. A CVSE elnöksége és a labdarúgó-szakosztály vezető­sége reméli, hogy akik év közben kitartóan biztatták a csapatot, jelen lesznek a talál­kozón. AUGUSZTUS ELEJÉN kez­denek hozzá a járási-városi könyvtár helyiségeinek felújí­tásához. Az olvasókat nem­csak frissen festett szobák várják, gazdagodik a beren­dezés is: új polcok kerülnek a régiek mellé. nősége is kifogásolható, nem a minőségnek megfelelően osz­tályozzák az árut. A közös gazdaságok piaci áruértékesítése az elmúlt három év alatt alaposan csökkent. 1970-ben az összes árufelhoza­tal 24 százaléka a közös gazda­ságokból származott, az idén csupán 10 százaléka. A legtöbb árut a ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság Tsz hozza a piac­ra, a többi közös gazdaság el­árusítóhelye szegényes válasz­tékot kínál. Standjaik egyéb­ként egyre fogynak is. Koráb­ban lemondott árusítójagáról mindkét nyársapáti tsz. A ceglédi piac vásárlói­nak igényét a háztáji gaz­daságok és újabban a hobbykertek gazdái pró­bálják kielégíteni. Különösen gyümölcsöt és pri­mőr zöldségfélét nem lehetett folyamatosan kapni a szezon kezdetén. — A baromfi, a tojás és a gyümölcs átlagára emelkedett az elmúlt évihez viszonyítva. Csak a zöldpaprika ára csök­kent, a földieper szabadpiaci ára majdnem duplájára emel­kedett az elmúlt év azonos időszakához képest. A tejter­mék ára hasonlóan alakult a tavalyihoz — mondotta Re- vuczky Gyula. Cs. I. Kegyeletből A z erkélyen állok. Előttem a Fáy-lakótelep. Hűvös szél cibálja a kiskertek fáit. Az est lassan bekúszik a há- z.ak közé. Az elhanyagolt térséget né­zem. Kiszáradt fű, feltúrt föld. Szomorú látvány. Nem azért, mert elszabadult e da­rabka területen a vad gyom. Más borít most sötét árnyat a tekintetem, elé. Ez a föld emléket őriz. Egy férfiú alakját idézi, aki már nincs többé. A körzet tanácstagja volt a tragikus hirtelenséggel el­hunyt dr. Szentpétery Kál­mán. Amikor’ elfogadta a megbízást, a sok-sok feladat között az első volt a Fáy András lakótelep parkosítása. Mert az előző években semmi sem történt itt. Szemét, gaz szomorította a lakók hangula­tát. Ö szervezett, kilincselt, in­tézkedett, terveket készített. Az idén tavasszal meg is kez­dődött a munka. Dr. Szentpé­tery Kálmán az első volt, aki vasárnap hajnalonként lapá­tot, csákányt fogott. Dolgozott, jókedvvel, örök tréfálkozás­sal, másokat is bíztatva, egész nap. A parképítés hirtelen abba­maradt. ★ Folytatni kell! Őrizzük az­zal emlékét, hogy megvaló­sítjuk céljait. A közösséget szolgálta. S most e közösség vállalja, hogy tovább viszi törekvéseit. Újra lapátot, csá­kányt kell fogni: így tisztelni őt emlékezetünkben. ★ S ha elkészül itt egyszer a park, virágok nyílnak majd, gyerekek kacagnak vígan, gondoljunk egykori szeretett tanácstagunkra. Ö volt a meg­álmodója, az első munkása a szép, hangulatos környezet­nek. Legyen ott majd ö Is min­dig! Ültessünk egy fát, ves­sünk be egy virágoságyat az emlékére, az ő nevével! (kohlmayer) Kiáltójel KAMÉLEON TERMÉSZE­TŰ járművünk igyekszik ha­zafelé a 4-es főútvonalon. Hol ugrik, mint a béka, hol ka­csázik:, hol pedig ráz minket, mint Náni néni a tarhonyá­nak szánt nyers tésztát a ros­ta rácsán. Hej, de szép világ lesz, ha ez az út egyszer vé­ges végig elkészül! Itt-ott már sejdíti a jövőt a széles, egyen­letes beton. Teherautó gurul előttünk, jelzi már vagy há­rom perce egyfolytában, hogy vigyázzunk, balra szeretne bekanyarodni. De nem ka­nyarodik, nincs is hová. Csak villogtatja, villogtatja jelző- lámpácskáját kitartóan amel- lékuttalan úton. Széles látó­határon innen még olyan jár­mű sincs előtte, amit megelőz­hetne, kikerülhetne. Van vi­szont a hátsó ablakában egy pompás, éles színű matrica. „Emberséget az utakon is! Köszönöm!” — olvasom a harsogóan feltűnő betűket, s egészen megilletődöm. Milyen kedvesért figyélriiéztet. ÜJABB KALAND. Rago­zunk. Egyes szám, első sze­mély: én. Én előzök. Utána te előzöl, s végül ő előz. így len­ne rendjén, ha ő ismerné leg­alább a magyar igeragozást, ha már a KRESZ szabályait nem ismeri. De most ő előz. Pánsípos, triolakürtös kocsi­jával szélvészként söpör, vil­loghat a mi szándékjelző lám­pánk sárgán, avagy vörösen. Motorizált garabonciás, diese- lesített gömbvillám, csak úgy tereli vissza a sorba a szem­közt jövő, s szintén előzni szándékozókat! Panorámás hátsó ablakán piros felkiáltó­jel villan a szemembe. „Em­berséget az utakon is! Köszö­nöm!” Micsoda mázli, hogy többes szám első személyben, járművestül, mi emberségesek vagyunk! ZEBRA CSÍKOS gyalogátke­lőhely. Várom, hogy elfogyjon a sor. A gyalogosok közt, szélről, egyszercsak megjele­nik egy kis piros autó, talpas­motoros Mini-minor. Kis ve- vezetője lehet, vagy négyéves. Fél kézzel a kormánykereket fogja, másik kezével irányjel­zést ad, indexel, majd, ami­kor átér a zebrán, kezét köny- nyedén köszönésre emeli fe­lénk, igazi, benzingőzös autó­sok felé. Nincs matrica a kis piros autón. Tudjuk, sok év eltelik, míg vezetője igazi motorosra válthat, mégis elfogadjuk sze­mélyét szakavatott járműve­zető társnak. Biccentünk a fejünkkel: ugyan, kérem, to­vábbi jó utat! E. K. Gépjavítóból — Szerelik a csemői sertéstelep berendezéseit Évekkel ezelőtt érdekes lát­ványt nyújtott Cegléd hatá­rában a gépjavító állomás udvarán az öreg autóbuszok sora. A munkában megöre­gedett, kiselejtezett járművek egy része ide került. Volt, amelyiket szétbontottak, volt, amelyiket átalakítottak lakó­kocsivá, az útépítők és más, vándorló munkahelyű embe­rek számára. Az udvaron né­hány busz még látható, de az évek során egészen meg­változott a munkahely ren­deltetése. A budapesti és érdi részleg társaként, a ceglédi is a Monori Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat gyár­egysége lett Kiskazánok Jelenleg 178 fizikai dolgo­zót foglalkoztat a ceglédi gyáregység, s a szükséges szakmunkás-utánpótlásról is gondoskodnak: lakatosokra, vasipari szakmunkásokra van szükségük. Nem panaszkod­hatnak, hogy kevés a tenni­valójuk. Egyik gyártmányuk, a szén-, illetve olajfűtéses kiskazán igen keresett. Csa­ládi házakban, lakásokhoz, vagy a mezőgazdaságban hasz­nálják, s kérik előszeretettel azokat. A fűtőfelület nagy­sága szerint, tizenegy típust készítenek belőle, éves szinten 4—5 ezret. A ceglédi részleg, exportmunkaként, tollszárító berendezést, zárt rendszerű gépsort készít. A gép a ba­romfiipar „melléktermékét”, a tollat készíti elő haszno­sításra: mossa, szárítja és bálázza is. Szocialista orszá­gokba és szovjet rendelésre szálh'tanak, immár két éve. Készítményeikkel elégedettek a megrendelők, s mór az év második felére is készen áll a szerződés. Még ebben az évben A _ gyáregység, mint szol­gáltató, negyven munkását Csemőben foglalkoztatja. A Ceglédi Állami Tangazdaság 24 ezer férőhelyes sertéstelepe készül ott: 27 millió forintnyi munka jut a gyáregység dol­gozóira. Az etető, fűtő, szel­lőztető berendezések szerelé­sét, térelválasztók elhelyezé­sét, kutricók kialakitását vég­zik a szerelők, lakatosok, he­gesztők, segédmunkások. Anyagellátásuk megfelelő, így még ebben az évben, a vál­lalásnak megfelelően, sza­kaszosan át is adhatják a 27 épületből álló, zárt konst­rukciós sertéstelepet a meg­rendelőnek, hogy az állatál­lományt fokozatosan betele­píthessék az óriás sertéste­lepre. Korszerűsítés Az első félévet terveiknek megfelelően zárták. A munka­helyekre jellemző, általános hangulat elégedettséget fejez ki. A műhelycsarnokban dol­gozók kívánsága a további üzemfejlesztés, amit a mo­nori központ nem is hagy figyelmen kívül, s a lehetősé­gekhez mérten igyekszik a ceglédi munkahelyeket to­vább korszerűsíteni. Beruhá­zási osztályuk most automata­hegesztőt kíván beszerezni a ceglédi gyáregység számára. Igen sokat segítene az itt dolgozóknak. i E. K. Kerékpárok, illetéktelen kézben Ritka nap, amikor a rend­őrség illetékes osztályára nem érkezik panasz ellopott ke- i ékpárok miatt. Cegléden igen sok a kerékpár. A jog­talan eltulajdonítok főleg a nyári hónapokat használják ki arra, hogy „elkössenek” egy-egy gazdátlan kétkerekű járművet, melyet tulajdono­sa nem a hivatalos megőr­zőre bízott, hanem üzletek, italboltok falához támasztva, lelakatolatlanul, szabadon ha­gyott. Sokszor egész halom kerék­pár akadályozza a forgalmat egy-egy bolt közelében, s ilyenkor gyakran megesik, hogy egyik-másik jármű gaz­dát változtat, illetéktelen ke­zekbe kerül. A rendőrség, a panaszok megelőzésére, a kö­vetkező tanácsot adja a ke­rékpárok tulajdonosainak: bízzák járműveiket a gondo­san őrködő megőrzőkre, s ha megőrzőhely nincs a kö­zelben, ne hagyják szabadon,' lakat nélkül kerékpárjukat. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom