Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-02 / 154. szám
I 1972. JÚLIUS 2., VASÁRNAP rtsT Utol zKíHsw 1SJ3EE3E3E3E3S3 T K C HNIKÄ ÉLETÜNKBEN MIND NAGYOBB SZEREPET TÖLT BE A MŰANYAG. FELSOROLNI IS NEHÉZ LENNE, HOGY A HÉTKÖZNAP EMBERE NAP MINT NAP, HÁNY ALAKBAN, FORMÁBAN TALÁLKOZIK A LEGKÜLÖNFÉLÉBB MÜ ANYAGKÉSZÍTMÉNYEKKEL, A NYLONHARISNYÁTÓL EGÉSZEN A MŰANYAGBÓL KÉSZÜLT HÁZELEMEKIG. E HETI TU- DOMANY-TECHNIKA ÖSZ- SZEALLÍTÁSUNKBAN A MŰANYAGOK ŰJ TÉRHÓDÍTÁSAIRÓL SZÓLUNK. Műmárvány — minden színben Az örmény márvány nagy keresletnek örvend. Ezzel a márvánnyal burkolják a moszkvai metró állomásait, az Uljanovszkij emlékkomplexum termeit, valamint sok hatalmas létesítményt a Szovjetunió különböző városaiban. A jereváni kő- és szilikát- kutató intézet tudósai nemrégen azt a jeladatot tűzték ma-, guk elé, hogy mesterséges úton állítsanak elő ilyen anyagokat. A műmárványt őrölt kőhulladékból állítják össze és gyantával préselik. Az új anyag a természetes márványhoz viszonyítva kevésbé törékeny. Huszonkét millim&teres lemezek is készíthetők belőle és jól jormázhatók. Ha a keverékhez ásványi pigmentet adnak, akkor bármilyen színű és rajzolatú műmárványt nyerhetnek. Hétvégi ház új technológiával Az építészek, konstruktőrök új generációjának egy tekintélyes csopprtja fellázad az építészeti hagyományok ellen, mondván: „századunk e forradalmi szakaszában jobbára még mindig úgy építkezünk, mint a fáraók idejében, kőre követ rakunk”. Bármilyen egyoldalú is ez a megfogalmazás, van benne valami elgondolkodtató. De hogyan képzelik el a jövőt a „lázadók?” Erwin Mühlestein svájci építésztől származik az „egyszeri használatra” való lakóház építési irányzata. Házkonstrukciói fagyapotból és kartonhabanyagból készülnek, mintegy 35 éves időtartamra. Nemcsak az építési módot, a szemléletet is szeretné megváltoztatni a jó nevű svájci szakember. Szerinte az lenne a fontos, hogy az új háztípusokat ezután ne beruházási cikknek tekintsék az emberek, hanem olyan „fogyasztásra” való árunak, amit használat után eldobhatnak. Mühlestein időközben egy hatemeletes (!) prespánépüle- tet is tervezett, háromszög alapú cellákból, de egyelőre még nem talált tőkét és vállalkozót terve kivitelezéséhez. Házak — papírból... A kéreg (karton) papír, mint építőanyag meglepő újdonságokkal szolgál: sarkvidéki halászkunyhókat, tábori szükségkórházakat máris építettek belőle, de akár hidak összeállítására is alkalmas. Az Egyesült Államokban több olyan hatméteres ívű hidat konstruáltak már papírból, amelyen öttonnás teherautó is áthaladhat. Az ún. minimálkonstrukciók egy további példája a „gumicsőház”, valamint a műanyag keményhabból készült eszkimókunyhó, az iglu. A nyugatnémet Bayer-cég a következőképpen állítja elő ezeket a házikókat: felfújnak egy 3,5 méter magas és 6 méter átmérőjű ballont, majd rápermetezik a keményhabot. Három óra Falak - „tubusokból rr Világméretű tendencia a könnyű építőelemek elterjedése. Egy angol cég „Triodetic” néven olyan rendszert dolgozott ki, amely teherviselésre nem ítélt falak, térelválasztók gyors elkészítésére kiválóan alkalmas. További előnye, hogy nincs szükség csavarozásra, szegecselésre vagy hegesztésre a falak felhúzásához. Á falak kiképzéséhez csőszerű elemeket használnak, olyan alumíniumból hidegen alakított — meghatározott hosz- szúságú és szélességű — tagokat, amelyek a mindkét végén lezárt fogkrémtubushoz hasonlíthatók leginkább. Az „építkezés” abból áll, hogy mindkét oldalán (vagy akár négy irányban is) hornyolt profilos fémrudakat vernek, vagy ásnak le az előre kijelölt helyeken, majd a „tubusokat” egymás fölé becsúsztatják a vájatokba. Ügy is elkészíthető a fal, hogy alul és felül vízszintesen helyezik el a vezetősíneket, ekkor függőlegesen sorakoznak egymás mellé a csőszerű elemek. Az így létrehozott fal igen jó hőszigetelő, tekintettel a „tubus” belsejében levő légpárnára. Pavilonok, raktárak, felvonulási épületek stb. telepíthetők e módon szinte órák alatt bárhová. Az építkezés gazdaságos, mivel a bontás nem tart tovább, mint maga a felhúzás, s még szakmunkások közreműködésére sincs szükség. Szemétből - gipsz Gipsz lesz a vegyi szemétből. Egy ludwigshafeni vegyipari üzemben a foszforsav- gyártásban keletkezett hulladékot, amely eddig szennyes iszapként a Rajnába került, hosszú kísérletezés után sikerült megfelelő anyagok hozzáadásával a gipszgyártáshoz felhasználni. múlva kiengedik a ballonból a levegőt és kész a ház. ...és műanyagból Az NSZK-ban látott napvilágot egy teljesen műanyagból készült ház terve, az ún. Elta- házé, amelyet azóta már sorozatgyártásban készítenek. Építése „lakócelláknak” nevezett egységek összeszereléséből áll, amihez még darura sincs szükség, a munkások csupán helyükre illesztik- az előregyártóit könnyű elemeket. Az Elta-rendszert igen sokféleképpen variálható módszerré lehet kibővíteni. A legkisebb házegység 25 négyzet- méter alapterületű, ezt a falak megfelelő átcsoportosításával 10 négyzetméterrel még meg lehet növelni. Elemeinek könnyűsége folytán a „kellékek” a legeldugottabb telekre is könnyűszerrel elszállíthatok. Természetesen nemcsak hétvégi ház, hanem állandó tartózkodásra alkalmas lakóépület is létesíthető az építőszekrényelv szerinti Elta- rendszerrel. Egy 140 négyzet- méteres alapterületű házat hat személy két nap alatt összeállíthat az elemekből. Modern „csőlakók“ A nyugaít-európai Castrop- Rauxel melletti Europark bejáratánál áll egy cölöpökre épült csőház, amelyben egy ideig próbaként bárki lakhat. Propagálói víkendháznak vagy második lakóhelyként javasolják. Amikor az alkalmi lakó felhágott a csigalépcsőn a ha-- talmas „hordó” bajáratához. ott széttolja az alumínium ajtókat. bejut az előtérbe, ahol a ruhafogasok és faliszekrénvek állnak. Innen jobbfelé nyílik a hálószoba, a széles dupla ágy- gyal, majd abból a tágas fürdőszoba és a tusoló. Emögött következik a ház asszonyának a birodalma: az álomszép konyha, mikrohullámos grillsütővel, mélyhűtőszekrénnyel, mosogatógéppel. Ezzel szemben helyezkedik el a tulajdonképpeni lakórész, mely két kisebb összenyíló helyiségből áll. A napfény épp oly kevéssé ánt ennek a műanyagból való csőháznak, mint a kemény hideg, vagy a sótartalmú tengerparti levegő. A karbantartást nem igénylő „fail” üvegszállal erősített palafal. A hőszigetelés olyan, mintha méiter vastag falakból épült volna a ház. Az egész „épület” 8600 kg-ot nyom, egy közművesített telken egy óra alatt össze lehet szerelni (a ház csőlábait kötik be a közművek hálózatába). Az ára máris megfelelően mérsékelt. Valóban >, elgondolkoztató, hogy sok országban — így hazánkban is —, milyen görcsösen ragaszkodnak a szakemberek és az építtetők a „jól bevált” régi formákhoz és anyagokhoz. Pedig — mint láthattuk — „van új a nap alatt”, az egyre fejlődő vegyipar és technika sok új lehetőséget kínál. Kör alakú garázs C * * c • ? *• • lips , ,0/ v ..: Érdekes építészéi! megoldást választottak egy Kijevben most épülő 550 férőhelyes autóbuszgarázs tervezői. A cirkuszépülethez hasonló, 160 méter átmérőjű épületet előregyártott vasbetonlapokból összeállított függesztett tetővel fedték be. A sátortető terhének nagy részét egyetlen 18 méter magas központi tartó viseli. A tartótoronytól 84 feszített acélkábel ível a falakig: egy-egy kötél teherbírása 350 tonna. Ha tartókábelek helyett hagyományos oszlopokat alkalmaztak volna, tehát alátámasztással oldották volna meg a tető terhének viselését, ugyanannyi autóbusz elhelyezéséhez négyezer négyzetméterrel kellett volna megnövelni a garázs alapterületét (figyelemmel az oszloperdő miatti holt terekre). Az oszlopok nélküli garázs mindenképpen szerencsés konstrukció járművek tárolásához. Az Elta-ház Teret hódít a poliuretán Műbőrt, bányászati tartóelemeket, magnetofon- és autó- alkatrészeket, elasztikus bevonatokat, csapágyakat és csöveket is készítenek poliuretán alapú kaucsukból. Ezeknek az anyagoknak jó felhasználhatósága azzal magyarázható, hogy rendkívül tartós gumik készíthetők belőlük. Ezen kívül az ilyen gumik jól ellenállnak az összes gumifélékre rendkívül veszélyes ózon hatásának, elég jól bírják az olaj- és a benzinszennyezést, ami viszont közel sem minden kaucsukféléről mondható el. A poliuretán alapú kaucsukból készült gumik jól ellenállnak a vibrációnak is. Több poliuretán alapú kau- csuk különleges tulajdonsága, hogy a belőlük gyártott alkatrészek öntéssel készülnek, tehát lekvárhoz hasonló sűrűségű masszát formákba öntik, ahol az megszilárdul és gumivá alakul. Sajnos, a poliuretán alapú kaucsukok feldolgozás közben gyakran túl korán megszilárdulnak, ezért hagyományos módszerekkel Textil helyett papír Lassan húsz éve, hogy megjelentek az ún. „nem szőtt’ kelmék; a kereskedelem ezeket leginkább, mint textilként alkalmazható papírt reklámozza. Valójában azonban még sem tekinthető papírnak. Többségük ugyan papírgyárban készül, de esetleg nem is tartalmaznak papírrostokat. Az 50-es évek elején az Egyesült Államokban kezdték gyártani, felhasználási területük és minőségük igen rövid idő alatt kiterjedt és megváltozott, miközben a gyártó országok sorába lépett Svédország, Ausztria, az NSZK, Csehszlovákia és Franciaország is. Papírruha — papírkelme Az eldobható áruknak legnagyobb jelentősége a kórházi gyakorlatban van, a leggyorsabb fejlődés is itt várható; ágyneműt, pólyákat, kötszereket, pelenkákat, pizsamákat készítenek belőle és ezeket egy bizonyos használat után eldobják. Ugyanakkor a szállodaipar is jelentkezik az eldobható ágyneműk és asztalneműk igényével. Különbséget kell azonban tenni az egyszeri használatra való és a tovább felhasználható termékek között, noha a hosszabb fel- használás is gyakran csak tízszeri mosás, vagy pl. kétszáz használati órát jelent. A papírruhákat távolról sem fogadta osztatlan siker. A nők csupán pótlásnak tekintik és idegenkednek tőle, amiben közrejátszhat még egyelőre az, hogy nem elég olcsó. Olyan olcsón kellene ugyanis piacra kerülniük, hogy ne sajnálják eldobni őket. Ugyanakkor F. Forquet római divattervező szerint a papírdivat a gyermekruházkodás. területén nagyszerű találmány, mert nagy lehetőségeket biztosít és egykor döntő szerepet, fog betölteni. Papírtextil A gyártási technológiákat szabadalmak védik, és ezért pontos leírásukat titok fedi. Felhasznált alapanyaguk 90— 30 százalékban papír cellulóz, ezenkívül főleg szintetikus szálasanyagot pl. nylont tartalmaz. Kötőanyagként továbbá viszkozitást csökkentő és színező anyagként a legkülönfélébb vegyipari termékeket használják fel. A gyártás maga vagy száraz, vagy nedves úton történik. A száraz eljárásnál a rostokat egy végtelenített acélszalagon vagy szitán egyenletesen szétoszlatják, pl. elektrosztatikus módszerekkel. A nedves eljárásnál az ún, lapképzés és a rostok összekapcsolása papírgépen történik. Ugyanakkor készítenek olyan termékeket is, amelyek papírrostokat egyáltalán nem tartalmaznak. A svéd „Raya- lin” pl. kizárólag műszálból és polyészterből készül. A textilként használt termékek előállításánál gyakran valami olcsó anyagból készült hálóra, vagy laza kelmére viszik fel a rostokat, ami azután benne is marad a termékben. Nagyon fontos a megfelelő kötőanyag kiválasztása, amely a rostokat összetartja. Ez ugyanis döntően befolyásolja az anyag hasznos tulajdonságait, pl. szakítószilárdságát, rugalmasságát, lég- és nedvességáteresztő képességét. . Papírmini — papírmaxi A nem szőtt kelme rendeltetésétől függően mázolható, nyomtatható, vízhatlanná, tűzállóvá tehető. A feldolgozás során szabható, ragasztható, préselhető, kasírozható — és így tovább. A papír-, a textil-, a műanyag- és a vegyipar közös gyermekeként született meg a papírkelme. A tengeren túl és Európában egyre nagyobb mennyiségben használják fel. Biztosan szívesen fogadnák a hazai piacon is, mert pl, megkönnyítené a második műszakban dolgozó asszonyok munkáját is. Sőt, talán a papírminit sem sajnálnák eldobni egy új papírmaxiért... lehetetlen belőlük vékony alkatrészeket készíteni. Létezik ugyan egy módszer kis fal- vastagságú alkatrészek készítésére — az úgynevezett paneles öntés —, amelynek során a kaucsukot két lemez vagy cső közötti résbe öntik. Ezzel a módszerrel viszont nem lehet nagy méretű lapokat készíteni — az egyenetlen vastagság és az anyagban maradó légbuborékok miatt Nemrégiben új, centrifugál- Öntéses módszert dolgoztak isi a poliuretán kaucsuk alapú alkatrészek gyártására. Az új módszer szerint- a reaktorban előállitott kaucsukot kónusz alakú tartályba engedik. A tartályt mérlegre helyezik, amely biztosítja az anyag pontos adagolását. A tartály ezen kívül kapcsolódik egy centrifuga forgórészéhez, amelynek percenkénti fordulatszáma több ezer is lehet Bekapcsolva a forgórészt, a tartályban levő pontosan kimért anyag a centrifugális erő hatására a forgórész külső falára folyik. Tekintve, hogy a forgórész felületét körülbelül 120 fokon tartják, a kifolyó anyag egyenletesen eloszlik rajta. Megfelelő idejű forgatás, majd hűtés után készen is van a gumilemez. A lemezvastagságot a beadagolt anyagmennyiséggel állítják be. A módszer kidolgozása során meg kellett küzdeni néhány nehézséggel. Már kisebb fordulatszámváltozás vagy a forgórész tengelyének csekély függőleges irányú elmozdulása is selejtet eredményezett. Az első problémát' a forgórész belső felületén létrehozott, úgynevezett „kompenzáló” folyadékréteg segítségével oldották meg. Mint ismeretes, folyékony állapotban az anyag belső felülete mindig szimmetrikusan oszlik el a forgás- tengelyhez viszonyítva, a pul- záció tehát ily módon semlegesíthető. A kompenzáló folyadék olvasztott kaucsuk volt. Sikerült olyan számítási módszert is kidolgozni, amelynek segítségével meghatározható a légbuborékok eltávolításához szükséges fordulatszám. A poliuretán alapú kaucsukból centrifugálöntéssel készített alkatrészek széles körű alkalmazásra találtak. Az autómotor ' üzemanyagadagoló szelepének poliuretán alapanyagú alátétgyűrűje például háromszor-négyszer tovább tart a közönséges alátétnél. Az új eljárással készült lapokat a fizikusok is felhasználják az elemi részecskék vizsgálatára szolgáló kamrákban. Kísérletek folynak varrat- és csatlakozásmentes örökmozgó szállítószalagok előállítására is.
