Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
1972. JÚLIUS 15., SZOMBAT MST üzent. I ZrJCíriap Előzetes megrendelés nélkül, azonnal vásárolhat ÍRÓGÉPET, ELEKTROMOS ÉS KÉZI SZÁMOLÓGÉPET, KÖNYVELŐGÉPET, SZALAGÍRÓT, IRODAI KISGÉPET és az ezekhez tartozó valamennyi kelléket az ÁPISZ IRODAGÉP-SZAKÜZLETÉBEN XIII., Pozsonyi út 16. Tel.: 127-031 40000 olajégők A PES T VIDÉKI GÉPGYÁR értesíti t. vásárlóit, hogy 5000000 kcal /ó teljesítményű 1973. évi szállítására ez év augusztus 15-ig még elfogad megrendeléseket. PESTVIDÉKI GÉPGYÁR Kalorikus Értékesítés SZIGETHALOM Szeretnénk önt is vendégül látni a szentendrei „Ünnepi Játékok” idején, a TEÁTRUM ÉTTEREMBEN Szentendre, Somogyi-Bacsó part. Nyitva: 11-től 23 óráig. Asztalfoglalás az üzletvezetőnél, telefon: 93-08. Parkolási lehetőség! Kellemes szórakozást kivan: a vendek Védett területek lesznek A JÁRÁSI FÁSÍTÁSI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKÁJA A természetvédelemre vonatkozó új törvényes rendelkezések tudvalevőleg a megyei tanácsok végrehajtó bizottságát ruházták fel a nem országos jeleritőségű természeti emlékek és ritkaságok védetté nyilvánításának jogával. Társadalmi szaktanács- adó szerv is alakult azonban a megyékben, a természetvédelmi bizottság. Némely megye végrehajtó bizottsága már több védettséget is kimondott. Pest megyében mikor kerülhet erre sor? HOSSZADALMAS MUNKA — Késő ősz előtt aligha — felel kérdésünkre Balázs István, a megyei tanács természetvédelmi felelőse, ami azonban csak munkaköreinek egyike. Elmondja, hogy a védetté nyilvánítás hosszadalmas munka. Tüzetesen meg kell vizsgálni a tulajdonjogi kérdést, a területen élő növények, állatok, vagy földtani alakulatok ritkaságát, különlegességét. De a védettség költségekkel is jár. Itt őrt kell állítani, amott kerítést építeni és mindenütt gondozni, fenntartani a védett természeti értéket. Az idei megyei költségvetésben azonban ilyen kiadásokra még nincs fedezet, jövőre már lesz. — Egyelőre előzetes védettség alá vontunk több területet, tárgyat — teszi még hozzá a természetvédelem megyei felelőse. A DOBOGÓ- CSÚCSBIZOTTSÁG Hogy miért éppen a budai járásban kerül sor az első megyei védettségnyilvánításokra, annak különösen érdekes a története; Három község, Érd, Tárnok és Sóskút határában mintegy ezer hektárnyi kopár fennsík terül el. Gyönyörű erdő borította egykor, amit az első világháború alatt kipusztítottak. Csak itt- ott maradt meg az azóta hasznosítatlan területen egy- egy magányos fa, kisebb facsoport Sziklás és kövekkel borított talaján kultúrnövény nem termeszthető. Doberdónák nevezték el, mert oly kopár, akár az első világháború olasz színterén álló hegy, nehéz harcok egykori helye. Meg Dobogónak is mondták, miután az arra járók lépése alatt dobog a köves, kemény föld. Lassan hivatalosan is így kezdték hívni és fásítását már régen tervezik. A második világháború után a MADISZ próbálkozott vele, aztán a KISZ, végül 1969-ben megalakult a Dobogó csúcsbizottság és hetven tavaszán megindult a fásítás. Eddig összesen 216 hektárt ültettek be hárommillió fenyővel és lombos fával. A bizottság tevékenyen munkához látott. Megállapodott az Útügyi Igazgatósággal, hogy az autópályák mentén, ha kiszélesítésük befejeződik, akkor ültetnek fákat. A szükséges csemetéket a bizottság a gombai Üj Élet Tsz-nél nevelteti, kiültetésüket pedig a járási KISZ vállalja magára. AZ ÖT JELÖLT Mióta azonban a bizottság megváltoztatta nevét, nagyon komolyan foglalkozik a természetvédelemmel. Ezen a nyáron főként a járásban előzetes védettség alá vont öt területen. Érdliget. Magántulajdonban levő telken a környék egykori erdeinek maradványa, mintegy bOO idős fekete fenyő és alattuk jellegzetes egyéb növények találhatók. Nagykovácsi. Segít a bizottság eltünteti a mészkőbányászattal tönkretett Szurdok- völgy kopárságát, hogy ha lehet, visszanyerje régi kiességét a táj. Üröm. és Pilisborosje- nő. Az ürömi Kálváriadombot és közvetlen környékét borító fenyőerdőre már kimondták az előzetes védettséget. A járási bizottságnak itt az a munkája, hogy a védetté nyilvánítandó terület határát kijelölje, s ezzel a vb elé kerülő indítvány elkészítését megkönnyítse. A két község határában pedig néhány kisebb-nagyobb, ’ többek által védettségre javasolt terület megvizsgálását vállalta. Piliscsaba, A Kiskopasz hegy erdejében egyelőre hatóságilag eltiltották a fakitermelést, és a terebélyes több száz éves tölgy életbentartását szorgalmazzák. A bizottság a hegyen azt vizsgálja, mennyiben méltó egyébként is védettségre ez az erdő. Piliscsaba — Tinnye. A két község közt elterülő Garancsi tó és környéke részére kértek védettséget. A tókörnyék sajátos mikroflórája és faunája az ország határain kívül is híres. A bizottság tagjai nehéz munkájukat természetesen díjazás nélkül, pusztán a táj szépségének megóvásáért végzi. Nékik köszönhető, hogy erre az öt területre vonatkozó javaslat gyorsan elkészülhet. Sz. E. Nyugdíjakról, népszerűén, mindenkinek! Ezzel a címmel jelent meg a Népszabadság különkiadványa, amely az olvasók kérdéseire válaszolva közérthetően ismerteti szinte az egész lakosságot érintő nyugdíj-szabályokat. A kiadvány tájékoztatást ad a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíj rendszeréről, a termelőszövetkezeti, szakszövetkezeti tagok nyugdíj rendszeréről, s a kisiparosok kölcsönös nyugdíjbiztosítási rendszeréről, amely ma már a magánkereskedőkre is érvényes. A Nyugdíjakról népszerűén, mindenkinek! cím egyben azt is jelenti, hogy a kiadvány a jogszabályismertetésen túl példákkal, magyarázatokkal segít eligazodni a bonyolultabb problémákban, olyan határesetekben, amelyekre a jogszabály nem térhet ki, de az élet választ kíván. A kérdés-felelet forma módot ad rá, hogy az olvasó szinte személyre szóló tanácsot kapjon: mikor, hogyan, milyen feltételek mellett élvezheti a nyugellátás különböző juttatásait. A kiadvány ára 4 forint, kapható a hírlapárusoknál és a postás kézbesítőknél. Augusztus 2-án folytatódik a Korányi-per Az elsőrendű vádlott hasznosnak tartotta magát A vádlottak nem ismerik be bűnösségüket, a bíróság tovább folytatja a bizonyítási eljárást — ebben foglalhatók össze röviden a budakalászi bűnszövetség ügyében eddig tartott tárgyalások eseményei. Mint arról korábban hírt adtunk, a Pest megyei Főügyészség vádiratot adott ki Korányi Miklós, a budakalászi Egyetértés Szakszövetkezet volt üzemvezetője és Schmidt Sebestyén, a szövetkezet volt elnöke, valamint négy társuk ellen. Az első és másodrendű vádlott bűn- szövetségben, különösen nagy értékben elkövetett hűtlen kezelésért, üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős áruval elkövetett üzérkedésért állították bíróság elé. A volt szakszövetkezeti elnök ez utóbbi törvénysértésért mint bűnsegéd felelős, az üzemvezető bűnlajstromán még árdrágítás is szerepel. A Pest megyei Bíróság dr. Korpássy Gyula tanácsa több napon át hallgatta ki a vádlottakat, elsőként Korányi Miklóst. Az üzemvezető elmondta: Schmidt Sebestyénnel 1968 végén állapodott meg abban, hogy famintakészítő részlegét átveszi az Egyetértés. A gazdasági bajokkal küszködő szövetkezet elnökének korlátlan bizalmát élvezte, hiszen a melléküzemági tevékenységre még meg sem kapták az engedélyt, amikor Korányi a szövetkezet megbízólevelével és bélyegzőjével már megkezdhette a szervezést, majd — műhelyét áttelepítve Budaka- lászra — megindíthatta a termelést is. Több mint egymillió 800 ezer forint bruttó árbevételt értek el 1969-ben, ám a szakszövetkezet közgyűlése csak 1970-től vette fel tagjai sorába Korányit és munkásait. Az üzemvezető a tárgyaláson nem ismerte el, hogy | az engedélyezésig az Egyet- j értés cégére alatt folytatott famintakészítés végül is az ő magánvállalkozása volt. Azt állította: csak 1969 decemberében tudta meg, hogy engedély nélkül dolgoznak, amikor is a hivatalos okmányt egy keretben feltették műhelyének falára... Az üzemvezető cáfolta, hogy több mint egymillió forintot vett fel a szakszövetkezet pénztárából, többek között dolgozóinak tetszés szerinti bérezésére. Elismerte viszont, hogy részlegének — magas fizetéssel összetoborzott — munkásait saját belátása szerint, zsebből honorálta. A pénzt „bizalmi” alapon vette fel a szak- szövetkezet pénztárából. Az elosztás senkit sem érdekelt — csakúgy, mint még egy sor törvénysértés. Korányi elmondta még, hogy az elnök minden eszközzel próbálta maradásra bírni, a nem kevés hasznot hajtó részlegtől várva a szakszövetkezet -leromlott helyzetének javulását. A törvénysértő haszonszerzéssel százezreket kereső üzemvezető maga is éppen ezért tartotta hasznosnak működését. Véleménye szerint egy a lényeg: amikor Budakalászra került, az Egyetértésnek 600 ezer forintos adóssága volt, később viszont 700 ezer forintos nyereséget könyvelhettek el. Korányi és az elnök vallomása nemegyszer eltért egymástól, ezen a ponton azonban Schmidt Sebestyén is — a „mechanizmust” sajátosan értelmezve — hasonló érvekkel védekezett. Elmondta, hogy még 1967-ben a járási tanács egy termelőszövetkezeti találkozón hívta fel a figyelmüket a melléküzemágak jelentőségére, hasznára. Ezután ők is próbálkoztak egy építőipari részleggel, ez azonban nem vált be. A famintakészítés jobb üzletnek látszott... Valóban az is lett volna, ha törvényes keretek között működik, s nem a szabad kezet kapott harácsolóknak kedvez elsősorban. A sok szabálytalanság közül két példa: az üzemvezető dolgozói nevére a jogosnál jóval nagyobb összegeket számolt el, a különböze- tet pedig magának tartotta, a műhelyben dolgozó felesége pedig szülési szabadsága alatt is megkapta teljes fizetését. Ez egyébként nem volt egyedi eset, mint az ugyancsak a részlegnél dolgozó anyós, Pagács György né elmondta: távolléte alatt mindenki változatlanul megkapta teljes bérét, miért éppen Korányiné lett volna kivétel? A bíróság kihallgatta Gogöld Ferenc asztalost is, aki — mint a vádirat megállapította — munkaidejében, a szövetkezet anyagából, de saját hasznára vállalt munkákat a községben. Ezután a Gyógynövény Kutató Intézet két munkatársa, Szalai Lászlóné könyvelő és Rózsa Péter agronómus válaszolt a tanácsvezető bíró, az ügyész és a védők kérdéseire, ök ketten intézték el Schmidt Sebestyénnél, hogy a telepükön foglalkoztatott alkalmi munkásokat a szakszövetkezet fizesse ki, mivel a bérkeretből erre a célra már nem futotta pénzük. Cserébe — hamis átvételi elismervényen — „trágyavásárlást” igazoltak, amelynek összegét az intézet központja kifizette az Egyetértésnek. A bonyolult manipulációkra tehát sorra fény derül a tárgyaláson, jóllehet a vádlottak nem vagy csak részben ismerik el a törvényszegéseket. A Pest megyei Bíróság Korányi Miklós és társainak bűnügyében augusztus 2-án az igazságügyi szakértő meghallgatásával folytatja a tárgyalást. Sz. J. A KORSZERŰ KÖZLEKEDÉSHEZ HOZZÁ TARTOZIK AZ UTASBIZTOSÍTÁS AZ UTASBIZTOSÍTÁST A PÉNZTÁRAK ÉS AZ UTAZÁSI IRODÁK BIZTOSÍTÁSI SZELVÉNNYEL, VÁGY BÉLYEGGEL * ELLÁTOTT MENETJEGGYEL SZOLGÁLTATJÁK KI AZ UTASBIZTOSÍTÁS ÖNKÉNTES AZ UTASBIZTOSÍTÁS SZÜKSÉGES í
