Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
1973. JÚLIUS IS., SZOMBAT pm uecvei kMSrtap — *-* __ • • rr GO DOLLO Gödöllőért, közösen N yár elején, ha ismerősök, barátok összetalálkoznak, szinte önkéntelenül hangzik el a kérdés: hol töltőd el szabadságodat, hová utazol? Választ sem várva, röpködnek a .jótanácsok az útvonalról, a feltétlen megte- kintendőkről. Hogy a tervekből mi lesz, az sok mindentől függ. Tény, hogy rengeteget utazunk. Utazunk és gyönyörködünk. Ez így helyes! Helyes, de csak addig, míg el nem feledkezünk közben néhány honi dologról. És sajnos, ez a feledékenysé- günk igen gyakori. Elfeledjük például, hogy lakóhelyünk is számtalan szépséget rejt, amit még észre sem vettünk, amit illene megismernünk. Elfeledjük, hogy mások éppen a mi lakóhelyünkön keresik a szépet adó élményt, amihez mindannyiunknak hozzá kell járulnia. Elfeledünk egészséges lokálpatriótákká, lakóhelyünk féltőivé lenni. G ödöllő régóta kedvelt kirándulóhely. Adottságai: a főváros közelsége, a HÉV-járat, a parkok stb., mind vonzóvá teszik. Szinte megszámlálhatatlan az az embertömeg, amely hét végeken, kiránduló időben a városba, illetve környékére érkezik. Jönnek, gyönyörködnek és pihennek. Az érzékenyebbek, a jobban szétnézők azonban időnként bosszús megjegyzéseket is tesznek. Van is okuk rá. Magunk is ismerjük, és a várost szeretők, féltők szégyelljék is az észrevehető, a rosszalló megjegyzéseket kiváltó jelenségeket, de még nem jutottunk el addig, hogy határozottan tegyünk is ezek ellen. Nem a város vezetőire gondolok, hanem magunkra, a lakosságra, akik nélkül a vezetők erőfeszítése hiábavaló. A városi tanács hiába költ milliókat a parkosításra, a köztisztaságra, a köz- világításra, ha azt mindannyian nem óvjuk, nem védjük, ha szó nélkül hagyjuk, hogy a parkosított részeken futballozzanak, ha hagyjuk, hogy a közvilágítás lámpáit kidobálják, ha nem szólunk azokra, akik eldobják a hulladékot. E gy várost valóban széppé tenni, illetve szépségét megőrizni csak közös akarattal, közös tettrekészséggel lehet. Az akarat talán mindenkiben megvan. Ez fejeződik ki akkor, amikor bosz- szankodunk egy-egy romboláson, vagy amikor örülünk egy újabb sikernek, amikor elmondjuk óhajainkat. Az akarat azonban kevés. Tenni kell a cél érdekében. Ha közösen tesszük meg erőfeszítéseinket, szebb lesz az eredmény, azaz szebb lesz városunk. Legyen hát mindenki a város vagyon- és parkőre. Legyen mindéi) lakos a város kertésze. lóegyen minden gödöllői a város gazdája. Ha mindezt közösen vállaljuk, nem is jelent oly nagy feladatot. Ha mindenki gazdának érzi magát, akkor például már elkerülhető, hogy valakire rá kelljen szólni a gondatlanságért, hisz a gazda óvja, csinosítja gazdaságát. A karjuk hát, és tegyünk is annak érdekében közösen, hogy még szebb, még vonzóbb legyen városunk, Gödöllő. Rónay Árpád Fiirdökocsi, konyhakocsi Kisgépekkel dolgoznak a pályamunkások Évekkel ezelőtt vert tanyát Gödöllőn a budapesti—józsefvárosi pályafenntartási főnökség V. mozgó pályafenntartási szakasza. Előre meghatározott tmk- program szerint pályakarbantartási és fenntartási munkákat végeznek Rákos és Aszód állomások között. Munkájukat segíti az általános kisgépesítés. Sín- és talpfafúrókkal, aggregátorral, benzinmotoros csavarhúzó gépekkel, sínhegesztőkkel dolgoznak. A technika fejlődése révén a létszámhiány is pótolható, így teljesítik tervüket. A dolgozók egyharmada munkásszálláson lakik. A lakókocsik mellett kultúrkocsit találunk televízióval, fürdőkocsit és főzőkocsit, ahol propán-bután gázas tűzhelyeken főznek. Az ételek tartósítását f szolgálják a hűtőszekrények. A régi pályamunkásokétól nagyon különbözik életük. Munka mellett jut idejük szórakozásra, pihenésre. Valamennyien szervezett dolgozók, hatvan százalékuk az elmúlt Ívben politikai oktatáson vett tészt. Az elmúlt vasutasnapi ünnepségen az öt brigád közül három vette át a szocialista brigád cím bronz fokozatát, két dolgozójuk pedig kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Csiba József Könyvtár, egészségház A gödöllői járásban fekvő község, Szada, amely Székely Bertalan után meglehetős ismertségre tett szert, fokozatosan megteremti a korszerű közintézmények egyre jobban igényelt hálózatát. A közelmúltban újabb lépés történt ebben az irányban: megvásárolták a Székely Bertalan utca egyik, két holdnál nagyobb telkét. Az itt álló épületben a község jobb ellátása érdekében egészségházat s vele ésszerű társbérletben klubkönyvtárat alakítanak ki. Napközi otthon, sportkombinát MI ÚJSÁG ZSÁMBOKON? — Elmondom, ha megígéri, hogy nem téveszt össze bennünket Zsámbékkal — kezdi tréfásan a választ Lénárt Béla, a községi tanács vb-titkára, s magyarázatul hozzáteszi: — Az egyik képes hetilapban Zsámbéknak nevezték a községünket. Olyan is van, csak a megye másik szélén. Reklamáló levelemre rövidesen megérkezett a válasz: „Igaza van a zsámbéki tanács vb-titkáráEgymillió alkatrész — árammérőkhöz A gödöllői Vegyes Ktsz idei terve 12 millió 500 ezer forint. Ennek több mint a fele ipari termelésből, bérmunkákból adódik, Tanka Lukáccsal, a szövetkezet műszaki vezetőjével nem a szolgáltatásról, hanem az árutermelésről beszéltünk. — Elsősorban vasipari tevékenységünkről kell szólnom: könnyű vasszerkezeteket, nyílászárókat készítünk, immár 3—4 éve, egyedi tervek alapján. Legutóbb az Inotai Drót- ' húzómű ajtóit, ablakait szállítottuk Gödöllőről. Ebben a félévben másfél millió forintot tett ki a nyílászáró szerkezetek, előtetők gyártása. A könnyűszerkezetes programban szeretnénk továbbra is ezekkel szerepelni, és tervezünk egy önálló terméket is, amit csak mi csinálnánk. Sajtológépeinken jelenleg a kőbányai Szerszám Ktsz-nek dolgozunk bérmunkában. Mi szállítjuk nekik a mezőgazdaságban használatos gépkéseket — negyedévenként körülbelül százezret. A forgácsolórészleg egyedi csavarok gyártásával foglalkozik; tervezzük egyes, különleges típusok sorozatgyártását is. Ennek érdekében már gépeket is vásároltunk: esztergát, és menethengerlő automatát. Két éve vezettük be a szövetkezet új terméke- 1 ként a palaleszorító csavarokat, amelyeket a tetőfedésnél alkalmaznak. Műszerészeink a' javítások mellett motorok tekercselését végzik a textilipari üzemeknek: a Pamutnyomóipari Vállalatnak, és az Újpesti Cémagyárnak. Idén kezdődött meg a termelés a finomforgácsoló-mű- helyben. A Ganz Árammérővel kötött szerződés alapján idén összesen 1 millió alkatrészt készítünk az árammérőkhöz — bérmunkában. — Saját termékeik? Egy kutató portréja Dr. Bálint Andor egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem növényneme- sítési tanszékének vezetője a tanítás mellett sokat foglalkozik tudományos kutatással. Legfőbb célja, hogy munkatársaival eredményeket érjen el a kukorica fehérjetartalmának növelése és a fehérjében az aminósav-összetétel javításának területén. Dr. Bálint Andor oktató és kutató munkája elismeréseként 1956-ban kormánykitüntetést kapott; 1969-ben elnyerte a tudományok doktora fokozatot. — Áprilisban készítettük el az Otthon—20 elnevezésű melegvízkazánt és a Gödöllő— 100-as léghevítőt. Mindkettő saját konstrukciónk. Az Otthon—20 családi házak fűtésére alkalmas, húszeze'r ka- lóriás. Üzemelése a begyújtáson kívül automatikus: meghatározott hőmérsékleten leáll. A Gödöllő—100-as léghevítő csarnokok, növényházak fűtését látja el, teljesítménye óránként százezer kalória. — Konfekciórészlegük? — Ebben az évben 25 asz- szony végez bérmunkát a kaposvári Ruhaipari Szövetkezetnek és a kiskunfélegyházi Ruhaipari Vállalatnak. Az év végére szeretnénk a létszámot megduplázni, részlegünket bővítjük, gépeket vásárolunk. — A bedolgozók? — Jelenleg 35 bedolgozónk van, de 1972 végére több mint százan végeznek majd bérmunkát, különböző vállalatoknak. Eddig csak fröccsöntött alkatrészeket sorjáztak a Ganz Árammérőnek, most több lehetőség között válogathatunk. Tárgyalunk a Fővárosi Kézműipari Vállalattal, az Elzettel és az Írószer Szövetkezettel. Foglalkoztatunk egyébként csökkent munkaképességűeket is — a VBKM-nek szerelnek össze csillárokat, hangulatlámpákat, falikarokat. T. E. nak; elírás történt, amiért szíves elnézését kérjük ...” Mintha csak szavainak kívánna nyomatékot adni valami láthatatlan kéz, óriási puffanások hallatszanak a folyosóról: kőburkolattal cserélik fel a szúette, korhadt padlót. — Egyébként jó híreim vannak — vált témát ’a vb-titkár. — Bővítjük az iskolát: Zsám- bok történetében először, napközit kapnak a gyerekek. Az iskolabővítés a szó szoros értelmében az egész lakosság szívügye lett. Úttörőktől a nyugdíjasokig, szinte minden család részt vesz ebben a társadalmi akcióban. Pedig nem ben szállítóeszközökben. Ez már eddig 700 ezer forint. És még most jön a lakosság! A tanácstagok és a népfrontakti- visták kérésére a lakosság felajánlása 52 ezer forint, és csaknem 6500 óra társadalmi munka. Még az úttörők is befizettek 1350 forintot — vasgyűj- téssel szerzett bevételüket — a községi tanács számlájára. A terveket a járási hivatal műszaki osztályának négy dolgozója és Gulyás János magán- tervező készítette — társadalmi munkában. Az alapozás megkezdődött, s a jövő év szeptemberében nevéhez illően — benépesül a zsibongó. Alapozzák a napközit kis ügyről van szó: két napközis terem, zsibongó, folyosó, tálaló, raktár és szertár épül, összesen 800 ezer forint értékben. — Méghozzá egyetlen fillér- nyi állami támogatás nélkül! — diktálja hangsúlyosan Lénárt Béla. — Mivel a községből több százan dolgoznak a Pest megyei és a 21. sz. Állami Építőipari Vállalatnál, oda fordultunk segítségért. A két vállalat 250—250 ezer forint értékű építőanyagot és szakmunkát ajánlott fel az építkezéshez. A Gödöllői Gépgyár ötven köbméter sóder szállítását, az ÁFÉSZ díjtalan fuvart vállalt, a kistarcsai Szilasmenti Tsz száz köbméter sódert ad, a helyi Petőfi Tsz 200 ezer forintot, részben készpénzben, részMunkában a Petőfi-emlékbizottság Tíz Petőfi-emlékhely •• I • • 1 I * * / / I a godolloi |arasban A laboratóriumban a kukorica fehérjevizsgálatához készülnek. A képen: dr. Kertész Istvánné és Tamási Erika laboránsok és dr. Bálint Andor professzor. Megalakult a gödöllői járásban a Petófi-emlékbizott- ság. A járásban nem kevesebb, mint tíz Petőfi-emlék- helyet tartanak számon; köztük Kartalt, a Petrovics nagyszülők szülő- és lakóhelyét, Domonyt, ahol a költő egy ideig anyai nagybátyjánál lakott, a bagi Petőfi-forrást, ahol verset is írt, Pécelt, amelynek földesúri rezidenciájában, a gazdag könyvtáráról híres Ráday-kastélyban vendégeskedett, és nem utolsósorban Aszódot, amelynek . gimnáziumát „diligenter fre- quentálta” — szorgalmasan látogatta — egykoron. A Petőfi-emlékbizottság feladata a Petőfi-ünnepségek megszervezése a járás községeiben — elsősorban az em- rtkhelyeker, — és az Aszódon tartandó megyei ünnepség előkészületeinek összehangolása a járási rendezvényekkel. Az irodalmi, zenei és egyéb kulturális eseményekben gazdagnak ígérkező ünnepségsorozatból ezúttal négyet sze- ’ retnénk kiemelni: a járási dalostalálkozót, amelyen a résztvevő kórusok műsorának gerincét megzenésített Petőíi- versek képezik; a versmondók és az irodalmi színpadok járási bemutatóját; az úttörők, illetve a felnőttek irodalmi pályázatát és azt a nagyszabású Petőfi-emlék- ülést, amelyen a forradalmár költő nevét viselő iskolák, művelődési házak, termelő- szövetkezetek, laktanyák és szocialista brigádok képviselői vesznek részt. Az emlékülésen elhangzó irodalmi előadásokat gazdag műsor követi majd, amelyben közreműködnek a kórustalálkozó, a szavalóverseny s az irodalmi sizínpadok vetélkedőjének győztesei, valamint az irodalmi pályázat első helyezettjei. ny. é. Foto: Czangár — A másik jó hír? — Sportkombinátot épít a Petőfi Termelőszövetkezet a községnek. — Nem futballpályát? ... — Lesz benne az is, meg korszerű tornaterem, fürdőkkel, öltözőkkel, kézilabda-, röplabda- és futópálya. — De hiszen ez milliókba kerül! — Kereken egymillióba. Ebből 900 ezret a tsz vállalt. A többit a fiatalok. — Nem építettem mostanában tornatermet, de úgy hittem, többe kerül... — Ha a semmiből kell elkezdeni. Csakhogy a téesznek van egy használaton kívüli, központi fekvésű magtára. Ezt a hatalmas épületet alakítja át tornateremmé, és még mellék- helyiségekre is futja belőle. Munkagépekre, szállítóeszközökre nem kell pénzt adni a szövetkezetnek; szakembere is van a munkák irányítására. Az építkezés fölött pedig a K1SZ- szervezet vállalt védnökséget: a fiatalok mozgósítását társadalmi munkára. — Kényes kérdés következik: és a tanács? — A fejlesztési alapra gondol? Azt évek óta a törpe vízmű építésére tartalékoljuk Szeptember végére elkészülnél a tervek, a termelőszövetkeze magára vállalta a kútfúrást mi pedig megszervezzük az ivó. víztársulatot. Előzetes számítások szerint legalább húszmillióba kerül a község ivóvíz- ellátása. Erre takarékoskodunk. Ny. É. GÖDÖLLŐ Megoldódik a járási földhivatal elhelyezése Idén januártól — amint az ismeretes — egy kézbe került az állami földnyilvántartás és a telekkönyvi munka. Ennek folytán tetemesen megnőtt a földhivatalok teendője, s ez elkerülhetetlenné tette a munkakörülmények javítását. A megyében valamennyi járási földhivatal esetében sikerült megoldást találni, s nagyjából megfelelő elhelyezést biztosítani a számukra. Egyedül a gödöllői járásban volt fennakadás, mivel a járási székhely közintézményeinek többsége, így maga a városi tanács is mostoha adottságok közepette kénytelen dolgozni. Végül is csak új székház építése kínált megoldást. A Pest megyei 4. sz. Építőipari Szövetkezeti Vállalat megkezdte a munkát, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1,8 millió forinttal támogatott, a megyei tanács pedig az ez évi fejlesztési alapból 350 ezer forintot adott hozzá. Az építkezés most jutott túl a felén, s befejezéséhez még mintegy 1,1 millióra van szükség. Mivel időközben a földhivatalok megyei költségvetési szervként működnek tovább, a minisztérium nem tudott újabb támogatást nyújtani, de nem lett volna szerencsés í félig kész építkezés időlegei abbahagyása sem. Végül is 1 megyei központi fejlesztési alap idei tartaléka terhére biztosították a szóban forgó összeget, s így megoldódik a fontos feladatokat ellátó járási intézmény elhelyezése.