Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-15 / 165. szám

1973. JÚLIUS IS., SZOMBAT pm uecvei kMSrtap — *-* __ • • rr GO DOLLO Gödöllőért, közösen N yár elején, ha ismerő­sök, barátok összeta­lálkoznak, szinte ön­kéntelenül hangzik el a kérdés: hol töltőd el sza­badságodat, hová utazol? Választ sem várva, röpköd­nek a .jótanácsok az útvo­nalról, a feltétlen megte- kintendőkről. Hogy a ter­vekből mi lesz, az sok min­dentől függ. Tény, hogy rengeteget utazunk. Utazunk és gyönyörkö­dünk. Ez így helyes! He­lyes, de csak addig, míg el nem feledkezünk közben néhány honi dologról. És sajnos, ez a feledékenysé- günk igen gyakori. Elfeledjük például, hogy lakóhelyünk is számtalan szépséget rejt, amit még észre sem vettünk, amit il­lene megismernünk. Elfe­ledjük, hogy mások éppen a mi lakóhelyünkön kere­sik a szépet adó élményt, amihez mindannyiunknak hozzá kell járulnia. Elfele­dünk egészséges lokálpat­riótákká, lakóhelyünk fél­tőivé lenni. G ödöllő régóta kedvelt kirándulóhely. Adott­ságai: a főváros kö­zelsége, a HÉV-járat, a par­kok stb., mind vonzóvá te­szik. Szinte megszámlálha­tatlan az az embertömeg, amely hét végeken, kirán­duló időben a városba, il­letve környékére érkezik. Jönnek, gyönyörködnek és pihennek. Az érzékenyeb­bek, a jobban szétnézők azonban időnként bosszús megjegyzéseket is tesznek. Van is okuk rá. Magunk is ismerjük, és a várost szeretők, féltők szé­gyelljék is az észrevehető, a rosszalló megjegyzéseket kiváltó jelenségeket, de még nem jutottunk el ad­dig, hogy határozottan te­gyünk is ezek ellen. Nem a város vezetőire gondolok, hanem magunkra, a lakos­ságra, akik nélkül a veze­tők erőfeszítése hiábavaló. A városi tanács hiába költ milliókat a parkosítás­ra, a köztisztaságra, a köz- világításra, ha azt mind­annyian nem óvjuk, nem védjük, ha szó nélkül hagy­juk, hogy a parkosított ré­szeken futballozzanak, ha hagyjuk, hogy a közvilágí­tás lámpáit kidobálják, ha nem szólunk azokra, akik eldobják a hulladékot. E gy várost valóban széppé tenni, illetve szépségét megőrizni csak közös akarattal, közös tettrekészséggel lehet. Az akarat talán minden­kiben megvan. Ez fejező­dik ki akkor, amikor bosz- szankodunk egy-egy rom­boláson, vagy amikor örü­lünk egy újabb sikernek, amikor elmondjuk óhajain­kat. Az akarat azonban ke­vés. Tenni kell a cél érde­kében. Ha közösen tesszük meg erőfeszítéseinket, szebb lesz az eredmény, azaz szebb lesz városunk. Le­gyen hát mindenki a város vagyon- és parkőre. Legyen mindéi) lakos a város ker­tésze. lóegyen minden gö­döllői a város gazdája. Ha mindezt közösen vállaljuk, nem is jelent oly nagy fel­adatot. Ha mindenki gazdá­nak érzi magát, akkor pél­dául már elkerülhető, hogy valakire rá kelljen szólni a gondatlanságért, hisz a gazda óvja, csinosítja gaz­daságát. A karjuk hát, és tegyünk is annak érdekében közösen, hogy még szebb, még vonzóbb legyen városunk, Gödöllő. Rónay Árpád Fiirdökocsi, konyhakocsi Kisgépekkel dolgoznak a pályamunkások Évekkel ezelőtt vert tanyát Gödöllőn a budapesti—józsef­városi pályafenntartási főnök­ség V. mozgó pályafenntartási szakasza. Előre meghatározott tmk- program szerint pályakar­bantartási és fenntartási munkákat végeznek Rákos és Aszód állomások között. Munkájukat segíti az általá­nos kisgépesítés. Sín- és talp­fafúrókkal, aggregátorral, ben­zinmotoros csavarhúzó gépek­kel, sínhegesztőkkel dolgoznak. A technika fejlődése révén a létszámhiány is pótolható, így teljesítik tervüket. A dolgozók egyharmada munkásszálláson lakik. A la­kókocsik mellett kultúrkocsit találunk televízióval, fürdőko­csit és főzőkocsit, ahol pro­pán-bután gázas tűzhelyeken főznek. Az ételek tartósítását f szolgálják a hűtőszekrények. A régi pályamunkásokétól nagyon különbözik életük. Munka mellett jut idejük szó­rakozásra, pihenésre. Vala­mennyien szervezett dolgozók, hatvan százalékuk az elmúlt Ívben politikai oktatáson vett tészt. Az elmúlt vasutasnapi ün­nepségen az öt brigád kö­zül három vette át a szo­cialista brigád cím bronz fokozatát, két dolgozójuk pedig kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Csiba József Könyvtár, egészségház A gödöllői járásban fekvő község, Szada, amely Székely Bertalan után meglehetős is­mertségre tett szert, fokozato­san megteremti a korszerű közintézmények egyre jobban igényelt hálózatát. A közel­múltban újabb lépés történt ebben az irányban: megvásá­rolták a Székely Bertalan ut­ca egyik, két holdnál nagyobb telkét. Az itt álló épületben a község jobb ellátása érdekében egészségházat s vele ésszerű társbérletben klubkönyvtárat alakítanak ki. Napközi otthon, sportkombinát MI ÚJSÁG ZSÁMBOKON? — Elmondom, ha megígéri, hogy nem téveszt össze ben­nünket Zsámbékkal — kezdi tréfásan a választ Lénárt Bé­la, a községi tanács vb-titkára, s magyarázatul hozzáteszi: — Az egyik képes hetilapban Zsámbéknak nevezték a közsé­günket. Olyan is van, csak a megye másik szélén. Rekla­máló levelemre rövidesen meg­érkezett a válasz: „Igaza van a zsámbéki tanács vb-titkárá­Egymillió alkatrész — árammérőkhöz A gödöllői Vegyes Ktsz idei terve 12 millió 500 ezer fo­rint. Ennek több mint a fele ipari termelésből, bérmunkák­ból adódik, Tanka Lukáccsal, a szö­vetkezet műszaki vezetőjével nem a szolgáltatásról, hanem az árutermelésről beszél­tünk. — Elsősorban vasipari te­vékenységünkről kell szól­nom: könnyű vasszerkezete­ket, nyílászárókat készítünk, immár 3—4 éve, egyedi ter­vek alapján. Legutóbb az Inotai Drót- ' húzómű ajtóit, ablakait szállítottuk Gödöllőről. Ebben a félévben másfél mil­lió forintot tett ki a nyílás­záró szerkezetek, előtetők gyártása. A könnyűszerkezetes programban szeretnénk to­vábbra is ezekkel szerepelni, és tervezünk egy önálló ter­méket is, amit csak mi csi­nálnánk. Sajtológépeinken je­lenleg a kőbányai Szerszám Ktsz-nek dolgozunk bérmun­kában. Mi szállítjuk nekik a mezőgazdaságban használatos gépkéseket — negyedévenként körülbelül százezret. A forgá­csolórészleg egyedi csavarok gyártásával foglalkozik; ter­vezzük egyes, különleges tí­pusok sorozatgyártását is. En­nek érdekében már gépeket is vásároltunk: esztergát, és menethengerlő automatát. Két éve vezettük be a szövetkezet új terméke- 1 ként a palaleszorító csa­varokat, amelyeket a tetőfedésnél al­kalmaznak. Műszerészeink a' javítások mellett motorok te­kercselését végzik a textil­ipari üzemeknek: a Pamut­nyomóipari Vállalatnak, és az Újpesti Cémagyárnak. Idén kezdődött meg a terme­lés a finomforgácsoló-mű- helyben. A Ganz Árammérő­vel kötött szerződés alapján idén összesen 1 millió alkat­részt készítünk az árammé­rőkhöz — bérmunkában. — Saját termékeik? Egy kutató portréja Dr. Bálint Andor egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem növényneme- sítési tanszékének vezetője a tanítás mellett sokat foglalko­zik tudományos kutatással. Legfőbb célja, hogy munka­társaival eredményeket érjen el a kukorica fehérjetartalmá­nak növelése és a fehérjében az aminósav-összetétel javítá­sának területén. Dr. Bálint Andor oktató és kutató mun­kája elismeréseként 1956-ban kormánykitüntetést kapott; 1969-ben elnyerte a tudomá­nyok doktora fokozatot. — Áprilisban készítettük el az Otthon—20 elnevezésű me­legvízkazánt és a Gödöllő— 100-as léghevítőt. Mindkettő saját konstrukciónk. Az Ott­hon—20 családi házak fűté­sére alkalmas, húszeze'r ka- lóriás. Üzemelése a be­gyújtáson kívül automatikus: meghatározott hőmérsékleten leáll. A Gödöllő—100-as lég­hevítő csarnokok, növényhá­zak fűtését látja el, telje­sítménye óránként százezer kalória. — Konfekciórészlegük? — Ebben az évben 25 asz- szony végez bérmunkát a ka­posvári Ruhaipari Szövetke­zetnek és a kiskunfélegyházi Ruhaipari Vállalatnak. Az év végére szeretnénk a létszámot megduplázni, részlegünket bővítjük, gépeket vásárolunk. — A bedolgozók? — Jelenleg 35 bedolgozónk van, de 1972 végére több mint százan végeznek majd bérmunkát, különböző vál­lalatoknak. Eddig csak fröccs­öntött alkatrészeket sorjáztak a Ganz Árammérőnek, most több lehetőség között válo­gathatunk. Tárgyalunk a Fő­városi Kézműipari Vállalat­tal, az Elzettel és az Írószer Szövetkezettel. Foglalkozta­tunk egyébként csökkent munkaképességűeket is — a VBKM-nek szerelnek össze csillárokat, hangulatlámpákat, falikarokat. T. E. nak; elírás történt, amiért szí­ves elnézését kérjük ...” Mintha csak szavainak kí­vánna nyomatékot adni valami láthatatlan kéz, óriási puffaná­sok hallatszanak a folyosóról: kőburkolattal cserélik fel a szúette, korhadt padlót. — Egyébként jó híreim van­nak — vált témát ’a vb-titkár. — Bővítjük az iskolát: Zsám- bok történetében először, nap­közit kapnak a gyerekek. Az iskolabővítés a szó szo­ros értelmében az egész lakos­ság szívügye lett. Úttörőktől a nyugdíjasokig, szinte minden család részt vesz ebben a tár­sadalmi akcióban. Pedig nem ben szállítóeszközökben. Ez már eddig 700 ezer forint. És még most jön a lakosság! A tanácstagok és a népfrontakti- visták kérésére a lakosság fel­ajánlása 52 ezer forint, és csak­nem 6500 óra társadalmi mun­ka. Még az úttörők is befizet­tek 1350 forintot — vasgyűj- téssel szerzett bevételüket — a községi tanács számlájára. A terveket a járási hivatal mű­szaki osztályának négy dolgo­zója és Gulyás János magán- tervező készítette — társadal­mi munkában. Az alapozás megkezdődött, s a jövő év szeptemberében nevéhez illően — benépesül a zsibongó. Alapozzák a napközit kis ügyről van szó: két napkö­zis terem, zsibongó, folyosó, tá­laló, raktár és szertár épül, összesen 800 ezer forint érték­ben. — Méghozzá egyetlen fillér- nyi állami támogatás nélkül! — diktálja hangsúlyosan Lé­nárt Béla. — Mivel a község­ből több százan dolgoznak a Pest megyei és a 21. sz. Állami Építőipari Vállalatnál, oda for­dultunk segítségért. A két vál­lalat 250—250 ezer forint érté­kű építőanyagot és szakmun­kát ajánlott fel az építkezés­hez. A Gödöllői Gépgyár ötven köbméter sóder szállítását, az ÁFÉSZ díjtalan fuvart vállalt, a kistarcsai Szilasmenti Tsz száz köbméter sódert ad, a he­lyi Petőfi Tsz 200 ezer forin­tot, részben készpénzben, rész­Munkában a Petőfi-emlékbizottság Tíz Petőfi-emlékhely •• I • • 1 I * * / / I a godolloi |arasban A laboratóriumban a kukorica fehérjevizsgálatához ké­szülnek. A képen: dr. Kertész Istvánné és Tamási Erika laboránsok és dr. Bálint Andor professzor. Megalakult a gödöllői já­rásban a Petófi-emlékbizott- ság. A járásban nem keve­sebb, mint tíz Petőfi-emlék- helyet tartanak számon; köz­tük Kartalt, a Petrovics nagy­szülők szülő- és lakóhelyét, Domonyt, ahol a költő egy ideig anyai nagybátyjánál la­kott, a bagi Petőfi-forrást, ahol verset is írt, Pécelt, amelynek földesúri reziden­ciájában, a gazdag könyvtá­ráról híres Ráday-kastélyban vendégeskedett, és nem utol­sósorban Aszódot, amelynek . gimnáziumát „diligenter fre- quentálta” — szorgalmasan látogatta — egykoron. A Petőfi-emlékbizottság fel­adata a Petőfi-ünnepségek megszervezése a járás közsé­geiben — elsősorban az em- rtkhelyeker, — és az Aszódon tartandó me­gyei ünnepség előkészü­leteinek összehangolása a járási rendezvényekkel. Az irodalmi, zenei és egyéb kulturális eseményekben gaz­dagnak ígérkező ünnepségso­rozatból ezúttal négyet sze- ’ retnénk kiemelni: a járási dalostalálkozót, amelyen a résztvevő kórusok műsorának gerincét megzenésített Petőíi- versek képezik; a versmon­dók és az irodalmi színpadok járási bemutatóját; az úttö­rők, illetve a felnőttek iro­dalmi pályázatát és azt a nagyszabású Petőfi-emlék- ülést, amelyen a forradalmár költő nevét viselő iskolák, művelődési házak, termelő- szövetkezetek, laktanyák és szocialista brigádok képvise­lői vesznek részt. Az emlékülésen elhangzó irodalmi előadásokat gaz­dag műsor követi majd, amelyben közreműködnek a kórustalálkozó, a szavalóver­seny s az irodalmi sizínpadok vetélkedőjének győztesei, va­lamint az irodalmi pályázat első helyezettjei. ny. é. Foto: Czangár — A másik jó hír? — Sportkombinátot épít a Petőfi Termelőszövetkezet a községnek. — Nem futballpályát? ... — Lesz benne az is, meg korszerű tornaterem, fürdők­kel, öltözőkkel, kézilabda-, röplabda- és futópálya. — De hiszen ez milliókba kerül! — Kereken egymillióba. Eb­ből 900 ezret a tsz vállalt. A többit a fiatalok. — Nem építettem mostaná­ban tornatermet, de úgy hit­tem, többe kerül... — Ha a semmiből kell el­kezdeni. Csakhogy a téesznek van egy használaton kívüli, központi fekvésű magtára. Ezt a hatalmas épületet alakítja át tornateremmé, és még mellék- helyiségekre is futja belőle. Munkagépekre, szállítóeszkö­zökre nem kell pénzt adni a szövetkezetnek; szakembere is van a munkák irányítására. Az építkezés fölött pedig a K1SZ- szervezet vállalt védnökséget: a fiatalok mozgósítását társa­dalmi munkára. — Kényes kérdés követke­zik: és a tanács? — A fejlesztési alapra gon­dol? Azt évek óta a törpe víz­mű építésére tartalékoljuk Szeptember végére elkészülnél a tervek, a termelőszövetkeze magára vállalta a kútfúrást mi pedig megszervezzük az ivó. víztársulatot. Előzetes számítá­sok szerint legalább húszmil­lióba kerül a község ivóvíz- ellátása. Erre takarékosko­dunk. Ny. É. GÖDÖLLŐ Megoldódik a járási földhivatal elhelyezése Idén januártól — amint az ismeretes — egy kézbe került az állami földnyilvántartás és a telekkönyvi munka. Ennek folytán tetemesen megnőtt a földhivatalok teendője, s ez elkerülhetetlenné tette a munkakörülmények javítá­sát. A megyében valamennyi járási földhivatal esetében si­került megoldást találni, s nagyjából megfelelő elhelye­zést biztosítani a számukra. Egyedül a gödöllői járás­ban volt fennakadás, mivel a járási székhely köz­intézményeinek többsége, így maga a városi tanács is mos­toha adottságok közepette kénytelen dolgozni. Végül is csak új székház építése kí­nált megoldást. A Pest megyei 4. sz. Építő­ipari Szövetkezeti Vállalat megkezdte a munkát, amelyet a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium 1,8 mil­lió forinttal támogatott, a me­gyei tanács pedig az ez évi fejlesztési alapból 350 ezer fo­rintot adott hozzá. Az építke­zés most jutott túl a felén, s befejezéséhez még mint­egy 1,1 millióra van szük­ség. Mivel időközben a földhiva­talok megyei költségvetési szervként működnek tovább, a minisztérium nem tudott újabb támogatást nyújtani, de nem lett volna szerencsés í félig kész építkezés időlegei abbahagyása sem. Végül is 1 megyei központi fejlesztési alap idei tartaléka terhére biztosították a szóban forgó összeget, s így megoldódik a fontos feladatokat ellátó já­rási intézmény elhelyezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom