Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-13 / 163. szám
2 1972. JÜLIUS 13.', CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ r r Uj tagállam Carlos Rafael Rodriguez minis?íer’ a kuba> küldöttség vezetője a KGST 26. ülésszakán. A SZOCIALISTA KUBA növekvő nemzetközi tekintélyének volt bizonyítéka az a sajtóvisszhang, mely Fidel Castro tíz országban tett hivatalos baráti látogatását követte. S hogy 65 napos távoliét után hazaérkezett a Castro vezette kubai párt- és kormányküldöttség, a szigetország még inkább a nemzetközi érdeklődés középpontjába került. ELSŐ SZÁMÚ BESZÉDTÉMÁVÁ vált Peru és Kuba diplomáciai kapcsolatának újrafelvétele. E tény elősegítheti ugyanis annak a folyamatnak meggyorsítását, melynek célja: a latin-amerikai országok egységfrontjának létrehozása az amerikai nyomással szemben. S ÚJABB JELENTŐS esemény, hogy a KGST most befejezett 26. ülésszakán Kuba a KGST tagja lett. VALAMENNYIEN emlékezünk még Castro beszédére, melyet szovjetunióbeli látogatása alkalmából a moszkvai televízióban mondott. „Elmondhatom — hangoztatta Castro —, hogy kapcsolataink elérték a legmagasabb szintet. Bs arról is meggyőződtünk, hogy a jövőben még jobbak lesznek ezek a kapcsolatok, még szorosabb lesz együttműködésünk”. NOS, Kuba KGST-tagsága valóban még szorosabbá teszi a szigetország együttműködését a szocialista táborral. Mert Kuba sikerei elválaszthatatlanok a szocialista testvérországok óriási segítségétől. A kubai gazdaság fejlődését nem lehet elképzelni a a KGST-országokkal való szoros gazdasági együttműködés nélkül, valamint Kuba csatlakozása nélkül a szocialista gazdasági integráció folyamatához. MIKÉNT CARLOS RAFAEL RODRIGUEZ, a KGST-tanács- kozáson részt vett kubai delegáció vezetője kedd este a moszkvai televízióban mondotta: „Most a szocialista országok egyenjogú gazdasági közösségéhez csatlakozva nemcsak az integráció sokoldalú előnyeit élvezhetjük, hanem osztozni fogunk a belőle fakadó felelősségben is. Kuba a másik félteke, Lalin-Amerika első országa, amely bekapcsolódik a szocialista közösség olyan fontos tevékenységi területébe, mint amilyen a szocialista integráció. Kuba mind a tőle telhető erőfeszítésekkel, mind pedig természeti kincseivel hozzá kíván járulni a szocialista közösség további izmosodásához, mert Kuba önmagát a szocialista közösség elidegeníthetetlen részének tekinti.” HOGY KUBÁVAL tovább bővült a KGST tagállamainak száma, nyilvánvaló: tovább erősödött a szocialista államok politikai és gazdasági szövetségének ereje. Alacs B. Tamás KÖZLEMÉNY A KGST 26. ÜLÉSSZAKM. Az ülésszak többek között megvitatta az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex program végrehajtását. Az ülésszak megvitatta a végrehajtó bizottság beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységéről, a 25. és a 26. ülésszak között. Az ülésszak megvitatta a Kubai Köztársaság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjai közé. Az ülésszak egyhangúlag elhatározta a Kubai Köztársaság felvételét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjai közé. Az ülésszak részvevői nagyra értékelték a tagországoknak és a KGST-szerveknek a komplex program megvalósítása érdekében végzett munkája eredményeit: hangsúlyozták fontos politikai és gazdasági jelentőségét az egyes országok szociális-gazdasági fejlődése, a KGST-tagállamok további összefogása és a szocialista államok közösségének a világ fejlődésére gyakorolt hatásának erősödése szempontjából. A KGST-tagállamok gazdasága továbbra is gyors ütemben fejlődik. 1971-ben nemzeti jövedelmük 6,3 százalékkal, ipari termelésük pedig 7,8 százalékkal nőtt, akkor, amikor a fejlett tőkésországokban a növekedés alig 1 százalékos volt. A KGST-tagállamok további eredményeket értek el a lakosság életszínvonalának emelésében. A KGST-tagállamok gazdasági fejlődését egyre inkább együttműködésük bővülése és elmélyülése határozza meg, amely a komplex programnak megfelelően fejlődött a gazdasági élet valamennyi területén. A KGST-tagállamok számos kétoldalú és sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs, valamint tudományos- műszaki együttműködési megállapodást kötöttek. Egy sor intézkedést tettek a külkereskedelem, a valutáris-pénzügyi kapcsolatok formáinak és módszereinek, az együttműködés jogi alapjainak stb. további tökéletesítésére. A KGST- tagállamok külkereskedelmi forgalma 1971-ben körülbelül 60,0 milliárd rubelt tett ki, és 1970-hez viszonyítva 8,7 százalékkal nőtt A kölcsönös kereskedelmi forgalom ugyanakkor 9 százalékkal emelkedett. Nagy figyelmet fordítottak az együttműködés további tökéletesítésére a tervezés területén. Megalakult és megkezdte munkáját a KGST tervezési együttműködési bizottsága. Az érdekelt KGST-tagállamok együttes terveket készítettek és megfelelő megállapodásokat kötöttek egyes fémforgácsoló szerszámgépfajták gyártására, valamint a konténeres szállítási rendszer anyagi-műszaki bázisának létrehozására. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak, úgy végezzék el a következő ötéves időszakra (1976—1980) szóló tervek koordinálását 1972—1974-ben, hogy biztosított legyen a hosszú lejáratú gazdasági megállapodások időbeni megkötése. Az 1976— 1980. évi tervek koordinálását mind kétoldalúan, mind sokoldalúan végzik majd el, kölcsönösen összehangolva az 1990-ig terjedő, hosszy távú terveik koordinációs tnunkái- val. Intézkedéseket teszneik az együttműködés és az integráció továbbfejlesztésére a tudomány és a technika területén. A KGST-tagállamok és a tanács szervei a komplex programnak megfelelően nagy munkát végeznek az anyagi termelés szférájában folyó együttműködés területén. Széles körű együttműködési programot valósítanak meg a villamosenergetika területén. Az ülésszak felhívta a figyelmet a nagyobb munka- megosztás szükségességére az atomerőművi berendezések gyártásában, a KGST-tagálla- mok 1980-ig terjedő és az azt követő szükségleteinek megfelelően. Az érdekelt KGST-tagállamok létrehozták az inter- atominstrument nemzetközi önálló elszámolású tudományos-termelési egyesülést. Előzetes megegyezés jött létre arról, hogy a Szovjetunió területén — más érdekelt KGST-tagállamok részvételével — kiegészítő kapacitásokat hoznak létre az azbesztgyártáshoz. Folynak az előkészítő munkálatok a komplex programban előirányzott egyéb nagy nyersanyagtermelő objektumok együttes építésére. Az ülésszak résztvevői kiemelték a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank szerepének megerősödését a tervszerű szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. A KGST-tagállamok aktívan fellépnek annak érdekében, hogy teljesen megszűnjék a diszkrimináció a világkereskedelemben és a gazdasági kapcsolatokban, következetesen elterjedjen a legnagyobb kedvezmények rendszere. Az ülésszak során a központi tervező szervek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szerződést írtak alá egy évi 500 000 tonna cellulózt előállító cellulózkombinát felépítéséről a Szovjetunió területén, Uszty-Ilimszk körzetében — Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyel- ország, Románia és a Szovjetunió közös erőfeszítése révén. A 26. ülésszak munkája a kölcsönös megértés szellemében és baráti légkörben folyt. Szidki Moszkvába utazik Dr. Aziz Szidki, egyiptomi miniszterelnök ma a szovjet kormány meghívására Moszkvába utazik. Ütja előkészítéseként két nap leforgása alatt három ízben is találkozott Vlagyimir Vinográdowal, a Szovjetunió kairói nagykövetével. Kormányfői minőségben Szidki most utazik először a szovjet fővárosba. Legutóbb 1971 márciusában helyettes miniszterelnökként és iparügyi miniszterként járt ott, amikor aláírta az egyiptomi ipar — elsősorban nehézipar — hosszútávú fejlesztéséhez, jelentékeny szovjet segítséget és hitelt biztosító gazdasági keretszerződést. Egyiptomban a miniszter- elnököt a szovjet—egyiptomi gazdasági együttműködés eltökélt hívének ismerik, aki gazdaságfejlesztési koncepciójának középpontjába a modern, fejlett nehézipar megteremtését állította. Ehhez, mint ismeretes, a Szovjetunió nyútja a támogatás oroszlánrészét. A Szidki-úttal kapcsolatban érdemes idézni az A1 Akhbar cikkét, amely az egyiptomi ipar sikereit az alábbi tényezőknek tulajdonítja: a külföldi uralom lerázása, az állami szektor létrehozása és a központi tervezés, szoros kapcsolatok kialakítása a Szovjetunió vezette szocialista országokkal. Az A1 Akhbar cikke állás- foglalásnak tekinthető egy olyan időszakban, amikor — különböző gazdasági hibák, hiányosságok, tűzesetek, korrupciós botrányok ürügyén — a helyi burzsoázia egyes köreiből több támadás érte a gazdaság állami szektorát, a tulajdonformában keresve a bajok okát. o vezéf © Burma új utakon Tíz esztendeje Burmában az V Ne Win tábornok által vezetett Forradalmi Tanács vértelen puccsal megdöntötte az addigi miniszterelnök, U Nu kormányát és átvette a hatalmat. A Forradalmi Tanács 1962 áprilisában közzétette „Burma útja a szocializmushoz” elnevezésű programját, amely kizsákmányolás-mentes, faji és vallási megkülönböztetés nélküli, igazságos szocialista társadalom megvalósítását tűzte ki célul. A program új szakaszt nyitott a Burmái Unió társadalmi és gazdasági fejlődésében. A katonai kormányzat mindenekelőtt felszámolta a külföldi tőke pozícióit. A bankokat államosították, saját kezelésbe vették az ország olajkincsét, átvették a külföldi tulajdonban levő fűrésztelepek és rizsmalmok vezetését. Az államosítások eredményeként megszűnt a tőkekiáramlás Burmából és ez jelentős beruházások megvalósítására adott módot. Űj olajfinomítók, acél- és építőanyaggyárak, öntözőrendszerek épültek; a termelés 1965- töl 1970-ig csaknem 50 százalékkal emelkedett. Az eredmények mellett azonban komoly gazdasági nehézségek is jelentkeztek. Ezek forrását a szakértők két okra vezették vissza: az egyik a monokultúrás gazdaság, a másik a polgárháború, amely gátolja a nyersanyagkitermelést, akadályozza a bányaipar fejlődését. A kormány intézkedései nyomán a mezőgazadság- ban 1965-ig jelentős változások történtek. Mintegy 2,8 millió hektár föld került a parasztság kezébe, s a nagybirtok gyakorlatilag megszűnt, de az alapvető problémán, a monokultúrás gazdaságon nem tudtak változtatni. Az ország fő kiviteli terméke és egyben valutaforrása a rizs maradt, amelyet főleg az ázsiai országok vásároltak meg. A legutóbbi években azonban ezekben a körzetekben is növekedett a rizstermelés, igy Burma exportlehetősége csökkent. Ez súlyosan érintette gazdaságát, külkereskedelmi deficitje növekedett. Tehertételként nehezedik az országra a területén dúló polgárháború is. A megbuktatott miniszterelnök, U Nu Thaiföldről irányítja az úgynevezett Karen Védelmi Szervezetet, amelynek tizenötezer fegyverese van. Bevallott céljuk egy szövetségi állam létrehozása, de a háttérben U Nu visszatérési szándéka húzódik meg. Hasonló eszközökkel kívánja elérni a kormány megbuktatását a „Fehér Zászló Kommunista Párt” elnevezésű politikai szervezet, amelynek fegyveresei az ország északi részében tevékenykednek. Ez az ultrabaloldali csoport elsősorban a kachin nemzeti kisebbséget lázítja céljai elérése érdekében. Bár a fegyveres felkelők azonosítása sokszor igen nehéz, annyi bizonyos, hogy a kormánycsapatok által a hadműveletek során zsákmányolt fegyverek túlnyomó többségükben amerikai és angol gyártmányúak. A Forradalmi Tanács és a nemrégen életre hívott új párt, a Burmái Szocialista Program Pártja külpolitikailag szigorú semlegességre törekszik. Burma élénk kereskedelmet folytat egy sor tőkés országgal; hitelt és technikai segítséget is igénybe vesz, tőkebehatolást azonban nem engedélyez. A szocialista országokkal való együttműködési készségét bizonyítja egy sor létesítmény, amely az utóbbi években épült fel az ország területén. U Ne Win, a Burmái Unió Forradalmi Tanácsának elnöke a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának meghívására baráti látogatásra Magyarországra látogat. Látogatása alkalmas lesz arra, hogy kölcsönösen kicseréljük tapasztalatainkat és a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat szorosabbra fűzhessük. Ezekkel a gondolatokkal üdvözöljük a távoli Burma hazánkba érkező vezetőjét, U Ne Win tábornokot. Tolnay László Világstatisztika PAKISZTÁN Urdu—szindhi összecsapások Ötödik napja tartanak Pakisztánban azok a véres ösz- szetűzések, amelyeket pénteken az urdu-ajkú lakosság jogainak megnyirbálása váltott ki. Mint ismeretes, Karachi- ban, ahol a lakosság több mint 80 százaléka az urdut beszéli anyanyelvként, éles tiltakozással fogadták a szindhi- neik hivatalos nyelvként való bevezetését. Az összecsapásoknak nem hivatalos adatok szerint eddig mintegy 20 halálos és számtalan sebesült áldozata van. A hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el, kedden pedig egész Pakisztánban bevezették a sajtócenzúrát. A pakisztáni légitársaság felfüggesztette valamennyi belföldi járatát, s a kijárási tilalommal összefüggésben sok kereskedő a normálisnál kétszer magasabb áron kínálja portékáit. Az ENSZ most megjelent 838 oldalas statisztikai évkönyvének adatai szerint a világ országai — Kína kivételével — 1971-ben 344 milliárd dollár értékű árut exportáltak, de az export növekedésének aránya nem érte el az előző két évi arányt. Az évkönyv megállapítja, hogy a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest a világ országai által 1971-ben lebonyolított export 156 százalékos növekedést mutatott. A föld lakosságának növekedéséről beszámolva az évikönyv megállapítja, hogy az 1960-as években 22 százalékkal növekedett a lakosság és 1970 közepén száma 3 milliárd 632 000 000 volt. Ha ez a növekedési arány tovább folytatódik, a becslések szerint 2000-re a Föld lakosainak száma eléri a 6,5 milli- árdot. A Föld lakosságának több mint fele 1970 közepén Ázsiában élt Az évkönyv megemlíti, hogy a világon 192 570 000 motoros járművet tartanak nyilván. Idegenforgalom szempontjából világviszonylatban Kanada áll az első helyen: 1970-ben 37 millió 688 000 turista kereste fel. Utána Spanyolország következik, ahová 1970- ben 22 657 000 turista látogatott. Két évvel ezelőtt a Szovjetunió építette a legtöbb házat (2 280 000). Az egy főre jutó energ iafogyasztás szempontjából első helyen az Egyesült Államok állt. Utána Kanada, Csehszlovákia és Svédország következett. Világviszonylatban az ír Köztársaság lakossága fogyasztott 1970-ben naponta legtöbb kalóriát (3450). Az egy főre számított napi kalóriafogyasztás legalacsonyabb — 1750 — Indonéziában volt. A cigarettagyártás mennyisége 1970- ben 2,66 billió darab volt, 3,3 százalékkal több, mint 1969- ben. Világviszonylatban 1970- ben hét ország — Kínai Népköztársaság, India, Szovjetunió, Egyesült Államok, Indonézia, Pakisztán és Japán — lakossága haladta meg a százmilliót. A világon Libéria, Japán és Nagy-Bri- tannia rendelkezett legnagyobb kereskedelmi flottávaL A világ légiforgalmi társaságainak repülőgépjei 1970-ben 385 000 millió utas- kilométert tettek meg. NM3YKÄTA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ KÁTAI ÁRUHÁZA \ MACYKATA / JÚLIUSI AJÁNLATUNK TÖBB EZER NADRÁGBÓL VÁLASZTHAT- NORMALES KÜLÖNLEGES MÉRETEK
