Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

”%Äfrlap 1972. JÚLIUS 12., SZERDA F®KUSZ Pozsonyi visszhang KADAR JÁNOSNAK, az MSZMP KB első titkárának július 8—9-i pozsonyi baráti látogatásával, Gustáv Húsaik­kal, a CSKP KB főtitkárával folytatott megbeszélésével és az arról kiadott közös közle­ménnyel jelentőségéhez mér­ten foglalkozik az egész világ­sajtó. A Reuter húsz sorban, az AP 26 sorban, az AFP 28 sorban számolt be a találkozó- j»l, nem is részletezve itt, hogy a szocialista tábor hír- ügynökségei, kommentátorai mily’ részletesen és jelentősé­géhez méltóan értékelték e megbeszéléseket. A NYUGATI SAJTÓ kom­mentárjainak figyelmét sem kerülte el, hogy a találkozón megfelelő hangsúlyt kapott az európai biztonság kérdése. EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN rendkívül fontos tényező, hogy a közös közlemény tartalmaz­ta azt az alapelvet amely szerint az európai biztonság és a normális európai kapcso­latok megteremtése szempont­jából nagy jelentőségű lenne, ha a Német Szövetségi Köz­társaság elismerné a münche­ni szerződés eleve érvényte­lenségét A Magyar Népköz- társaság teljes mértékben tá­mogatja ezt, az elvi és igazsá­gos csehszlovák álláspontot. A RUDÉ PRAVÓBAN Du­sán Rovensky, a lap külpoli­tikai főkommentátora hang­súlyozza: Az egész közleményt áthatja a proletár internacio­nalizmus elve. Kifejeződött ez a Szovjetunió nemzetközi sze­repéről, a csehszlovák—ma­gyar kapcsolatokról, valamint a hős vietnami nép harcának támogatásáról szóló részekben. A POZSONYI PRAVDÁ­BAN Lőrincz Gyula méltatta a látogatás jelentőségét. A szocialista országok vezetőinek ilyen találkozói íratlan sza­bállyá, természetes dologgá váltak — írja, hangsúlyozva —, a megbeszéléseken .megál­lapíthatták, hogy Csehszlová­kia és Magyarország együtt­működése eredményesén fej­lődik. NEMCSAK A KÉT FÉL szempontjából ván nagy fon­tossága a közleményben rög­zített közös állásfoglalásnak, amely szerint az európai bé­ke és biztonság ügye szem­pontjából nagy fontosságú, hogy az NSZK tekintse eleve érvénytelennek a müncheni szerződést. Ez a helyzet és a történelmi fejlődés reális ér­tékeléséből következő megfo­galmazása is világosan bizo­nyítja, hogy Csehszlovákia ré­széről nem valamilyen sze­szélyről, hanem a jogtalansá­got és erőszakosságot elvető történelmi igazságosság, az európai béke, biztonság és szi­lárdság érdekében teendő szükséges lépésről van szó. Éppen ezért a többi szocialis­ta ország is egyöntetűen tá­mogatja ezt a természetes követelést E PROBLÉMÁK megol­dása harmonikusan beleil­leszkedik a szocialista álla­mok egybehangolt erőfeszíté­seibe, hogy megjavítsák a nemzetközi kommunista moz­galom és az összes antiimpe- rialista erők harcának feltéte­leit és a béke megőrzésének lehetőségét HUSÄK és kadar elv­társ nem formális megbe­szélései eredményesek voltak, és hasznosan hozzájárultak nemcsak országaink és párt­jaink kétoldalú együttműkö­désének fejlesztéséhez, ha­nem szélesebb nemzetközi összefüggésben is hasznosak voltak. V A. B. T. .JÚLIUS 20-ÁN kezdődik Moszkvában a szovjet—ame­rikai kereskedelmi vegyesbi­zottság első ülésszaka. Ezzel kapcsolatban Peterson ame­rikai kereskedelmi miniszter a Fehér Házban sajtóértekez­letet tartott AZ OLASZORSZÁGBAN TARTÓZKODÓ William Ro­gers amerikai külügyminiszter kedden másfél órás magánki­hallgatáson találkozott VI. Pál pápával Az eszmecserén a vietnami és a közel-keleti kérdésről volt szó. Le Dúc Tho is Párizsba tart Kirándulás — terrorbombázással Nam Sachban Új szakaszba lépett a Quang Tri-i csata Hanoiból kedden visszain­dult Párizsba Le Due Tho, a párizsi Vietnam-értekezieten részt vevő VDK-küldöttség kü­lönleges tanácsadója. Mint az AFP tudósítója írja, Hanoiban rámutattak, Le Dúc Tho azért tér visz- sza Franciaországba, hogy folytassa tevékenységét a párizsi értekezleten. Több órás csata bontakozott ki kedden hajnalban Quang Tri tartományi székhelytől ke­letre azt követően, hogy a fel­szabadító erők gyalogsági és páncélos alakulatai megtámad­ták a tartományi székhelyből kiszorított, új állásokba tele­pült kormánycsapatokat A felszabadító erők tüzér­sége változatlanul támad­ta a Saigontól északra fek­vő An Loc tartományi székhely katonai célpont­jait. A kormány csapatok parancs­noksága a harcok felújításáról adott hírt Saigon térségében. Az amerikai légierő kedden reggel ismét bombázta a VDK területét. A bombák egy része Hanoi környékére hullott. Mini az AFP külörutudósítója jelen­ti, Hanoiban akkreditált újság­írók egy csoportja, közöttük ő maga is Hanoitól 60 kilométer­re, Nam Sachban tett kirándu­lást, amikor megjelentek az amerikai gépek. Egy tucatnyi vadászbombázó az újságírók szeme láttára bombázta és lőt­te rakétákkal azt a gátrend­szert, amelynek megtekintésé­re éppen azért utaztak oda a tudósítók, mert már néhány nappal ezelőtt is támadások érték. A Nam Sach-d gátrendszer ellen végrehajtott kedd reggeli amerikai bombázás szemtanú­jaként az AFP francia hírügy­nökség tudósítója két követ­keztetést szűrt le: O A támadás nem egyes gátszakaszok ellen, ha­nem az egész gátrendszer el­len irányult; O A bombákait némiképp ta­lálomra oldották ki, mert bárhova csapódtak be, min­denképpen csak kárt okozhat­tak a gátakkal sűrűn átszőtt vidéken. Minit a TASZSZ hanoi tudó­sítója írja, az amerikai légierő ápri­listól június végéig 77 tá­madást intézett a gátak és zsilipek ellen, 37 gátsza­kaszt és több mint 30 víz­gazdálkodási létesítményt pusztítottak el. Ugyanezen idő alaitt 21 egész­ségügyi intézményt bombázott, közöttük a Vietnami—Szovjet Barátság Kórházát Hanoiban, a Vietnami—Csehszlovák Ba­rátság Kórházát Haiphongban, Thanh Hoa és Nghe An me­gyei kórházait. Ha Bac tartomány légiteré­ben (Hanoitól északra) kedden a vietnami légvédelem meg­semmisített egy amerikai F—í vadászbombázót. EC0S0C-MÉRLEG A regionális együttműködés kérdéséről folyt vita az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa Genfben folyó 53. ülésszakán. A felszólalók leszögezték, a gazdasági együttműködés és a különböző gazdasági körzetek együttműködése csakis békés körülmények között fejlődhet egészségesen. Különösen nagy érdeklő­dést váltott ki az ülésszakon az NDK részvételének kérdé­se. Számos felszólaló tette szóvá: itt az ideje, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság helyet kapjon a tanács­ban. Ezt a fejlődő országok több küldötte is követelte. Az amerikai, angol és francia de­legáció ugyanakkor azzal ér­velt, hogy az NDK felvétele az EOOSOC-ba „zavarná a két német állam közötti tárgyalá­sok menetét” és majd a két német állam ENSZ-feivétele hozza meg a megoldást. Miami Beach-i hajnal McGovern szenátor nagy lé­pést tett a demokratapárti el­nökjelöltség elnyerése felé kedden hajnalban, amikor a Miami Beach-i konvenció úgy döntött, neki ítéli az eddig vi­tás 151 kaliforniai szavazatot. Megfigyelők egyöntetű véle­ménye szerint ezzel a döntés­sel valószínűvé vált, hogy a szenátor már az első forduló­ban megkapja a jelöltetéséhez szükséges többséget. A pártkonvenció ünnepélyes megnyitóján, kedden hajnal­ban a küldöttek nyolcvan szá­zaléka volt jelen. McGovern, Humphrey és Muskie, a három esélyes — a hagyományoknak megfelelően — mindaddig nem jelennek meg személye­sen a teremben, amíg a kije­löltség kérdése el nem dől. Ugyancsak tüntetőleg távol maradt a „titkos esélyesként” számon tartott Edward Ken­nedy szenátor is. Miközben az ülésteremben folyt az erőfelmérés, az épület előtt mintegy 2500 ember tün­tetett az Egyesült Államok szegényeinek nevében. McGovern boldog elégedett­séggel dől hátra Miami Beach-i szállásán: a vitatott 151 kaliforniai küldöttszavaza­tot a konvenció mégis neki ítélte. .. 1 ' 1 "" ' ‘ ‘ Hubert Humphrey szenátor — hozzá közelálló források szerint — úgy döntött, hogy visszalép a demokrata párt el­nökjelöltségéért folyó verseny­ből és döntését rövidesen hi­vatalosan is bejelenti. A sze­nátor 12 éve küzd az USA elnökének- tisztségéért... Venezuela nem hátrál... Az Egyesült Államok és Ve­nezuela közötti kereskedelmi szerződés felmondásával kap­csolatban a moszkvai Izvesz­tyija a következőket írja: „Újabb lépés a nagyfokú gazdasági függetlenség felé. Venezuela ezentúl szabadon kereskedhet más államokkal és maga alakíthatja saját vámpolitikáját, amely eddig alá volt rendelve az amerikai tőke érdekeinek.” E szerződés több mint há­rom évtizeden át kötötte gúzs­ba Venezuela gazdaságát és jogilag is alátámasztotta az amerikai monopóliumok ural­mát. A szovjet lap cikke hangsú­lyozza, hogy a döntés a gazda* ság más ágazataiban is megüt gyelhető új áramlatok jele. Á venezuelai kormány gz utóbbi időben több intézkedést hozott, amely korlátozza a külföldi tő­ke erejét az ország kőolajipa­rába Jelentősen felemelték a külföldi olajmágnások adóját, véget vetettek a külföldiek el­lenőrizhetetlen banktevékeny­ségének és a külső beruházá­sok szférájában, valamint megszigorították az ellenőr­zést a „fekete arany” kiterme­lésével foglalkozó valamennyi külföldi társaság felett. Venezuela, úgy látszik, nem kíván meghátrálnl a külföldi monopóliumok nyomása elől. Blokádcsőd Nyikolaj Csigir, a TASZSZ hírügynökség szemleírója kommentárt fűzött Kubának és Perunak ahhoz a döntésé­hez, hogy helyreállítják dip­lomáciai kapcsolataikat. Mint a szemleíró megállapítja, a döntés új erőviszonyokat tükröz a földrészen és a latin- amerikai nemzeti felsza­badító, antiimperialista harc újabb sikerét jelenti. A forradalmi Kuba sokéves fennállása alatt az amerikai imperializmus óriási erőfeszí­téseket tett azért, hogy meg­fojtsa a fiatal köztársaságot, amely a nyugati félteke első szocialista állama lett. Az Egyesült Államok még 1962- ben nákényszerítette az Ame­rikai Államok Szervezetének tagjait, hogy hozzanak gazda­sági szankciókat Kuba ellen. Ezek az államok 1964-ben, ugyancsak washingtoni kény­szer következtében megszakí­tották a Kubához fűződő dip­lomáciai kapcsolatokat is. Az Egyesült Államok mind a mai napig kitart Kuba elszigetelése és gaz­dasági blokádja mellett. de ez a politika teljesein csőd­be jutott. Emlékezetes, hogy Mexikó megtagadta az amerikai pa­rancsot és továbbra is fenn­tartotta diplomáciai kapcsola­tait Kubával. A chilei népi kormánynak az volt az egyik első külpolitikai lépése, hogy helyreállította Kubához fűző­dő kapcsolatait. A Kubával való baráti kapcsolatok fej­lesztésének híve ma már a pe­rui kormány is, más latin- amerikai országokban is egy­re erősebb lesz a Kubával va­ló kapcsolatok helyreállítását követelő mozgalom. Kuba külpolitikai helyze­te — írja Csigir — jobb, mint bármikor. Fokozódik nemzetközi tekin­télye is. Ezt meggyőzően bizo­nyítja az a látogatássorozat, amelyet a Fidel Castro vezette párt- és kormányküldöttség a közelmúltban tett a Szovjet­unióban, más szocialista álla­mokban (többek között ha­zánkban is) és számos afrikai országban. A filozófiai nézetkülönbségek ellenére... A varsói Polityka, a LEMP KB hetilapja legújabb számá­ban kommentálja a Vatikán döntését, amely a nyugati és északi lengyel országrészeken a katolikus egyházmegyék ha­Tovább akarjuk fejleszteni multilaterális gazdasági kapcsolatainkat Dr. Nyerges János nyilatkozata Mint ismeretes, hazánk az utóbbi időben igen tevékenyen bekapcsolódott különböző nemzetközi gazdasági szervezetek munkájába, e fórumokon egész sor javaslattal is segíti a köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködés kiépítését. Magyar- ország multilaterális kapcsolatairól, annak elveiről a követke­zőket mondotta az MTI munkatársának dr. Nyerges János, aki a kormány különmegbízott jaként hazánkat a nemzetközi gaz­dasági szervezetekben képviseli. Népgazdaságunk fejlődése nagymértékben függ a külkeres­kedelemtől, ezért mind kétoldalú, mind sokoldalú nemzetközi kapcsolataink elmélyítésének nagy a jelentősége. Nemcsak az a fontos tehát, hogy valamennyi számbajöhető kereskedelmi partnerünkkel igyekezzünk a legelőnyösebb gazdasági, árucse­re-forgalmi vagy együttműködési szerződést elérni, jelen kell lennünk azokban a nemzetközi gazdasági szervezetekben is, ahol tanulmányozhatjuk, s ha lehet, kedvező irányban befo­lyásolhatjuk a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi politika változásait. A ntmze'.lcÖZI gazdasági és politikai válságok, ellentétek, a valuták árfolyamának ingadozásai, le- és felértékelések, a vá­mok, az adók nagy erővel befolyásolják külső gazdasági kap­csolataink feltételeit. E változásoknak a súlya, nagyságrendje olyan nagy, hogy adott esetben a kétoldalú tárgyalásokon el­ért előnyös megállapodásokat is megváltoztathatják, sőt, meg is semmisíthetik. Az említett változások a legfontosabb gazda­sági hatalmak közötti tárgyalások, érdekösszeütközések nyo­mán, nemzetközi méretekben jönnek létre, s e tárgyalásoknak, konfrontációknak többnyire éppen a nemzetközi gazdasági szervezetek adnak zárt keretet. Ilyen például a vámtarifákra és kereskedelemre vonatkozó általános egyezmény (GATT), az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája (UNCTAD), á nemzetközi valutaalap, a világbank, a nemzetközi fizetések bankja stb. Távolmaradásunk e döntési centrumoktól azt jelentené, hogy lényeges, érdekeinket érintő kérdésekben rólunk, de nélkülünk döntenek. Ezért kormányunk azt a politikát követi, hogy aktí­van vegyünk részt minden olyan nemzetközi gazdasági szerve­zetben, amelynek tevékenysége érinti gazdaságpolitikánkat, és nem irányul hazánk vagy a szocialista tábor ellen. Magyarorszag kis allam, nincs nagy gazdasági ereje, részese­désünk a világkereskedelemből elenyészően csekély. Felmerül­het tehát a kérdés, hogy ilyen körülmények között mit várha­tunk a nagy országok szervezeteitől, fórumaitól. E szerveze­tekben mindenekelőtt arra számíthatunk, hogy érdekeink vé­delmében egész sor esetben nem állunk egyedül erősebb part­nereinkkel szemben, mint például a kétoldalú tárgyalásokon, támaszkodhatunk több szocialista ország szolidaritására, akik a nemzetközi gazdasági döntésekben szintén részt vesznek. Sok esetben — az érdekazonosság alapján — nem szocialista or­szágokkal is együttműködhetünk. Mindez megsokszorozhatja erőnket és befolyásunkat. A multilaterális kereskedelmi kapcsolatok rendezésének kö­zösen elfogadott egyezményes „nyelve”, amelyen az egyes or­szágok kereskedelempolitikai szándékaikat egymással közlik és érvényesítik, a vámpolitika. Ezt az eszközrendszert a valu­taárfolyamokra, a belső adókra, szubvenciókra, tőkeforgalom­ra és monetáris kérdésekre vonatkozó nemzetközi megállapo­dással egészítik ki. Ahhoz, hogy hazánk egy ilyen multilaterá­lis rendszerben érdekeit hatásosan megvédhess©, szükséges, hogy a már említett közös fellépési lehetőségeken kívül nem­zetközileg jól alkalmazható kereskedelempolitikai eszközökkel is rendelkezzék. Ezeknek az eszközöknek a megteremtését nagymértékben elősegítette a gazdaságirányítás reformja. Le­hetővé tette, hogy kifejleszthessük és hatékonyabbá tehessük a magyar vámrendszert. Ennek alapján folynak például csatla­kozási tárgyalásaink a GATT szerződő feleivel, ennek a rend­szernek az alapján — a preferenciális vámok segítségével — tudunk hatékonyan részt venni a fejlődő világban az aktív, progresszív szocialista külgazdasági politika megvalósításá­ban is. A multilaterális kereskedelempolitika nem közvetlen gazdasá­gi előnyök megszerzését, hanem a nemzetközi gazdaságpolitika és kereskedelempolitika „játékszabályainak” kialakítását szol­gálja. E „játékszabályok”, elvek, határozatok, szerződések azonban távolról sem csupán elméletiek, hatásaik, gazdasági tartalmuk rendkívül erős. Politikai érdekeinken kívül tehát gazdasági érdekeink is azt kívánják, hogy állandó és fokozódó figyelmef fordítsunk multilaterális kapcsolataink elmélyíté­tárát az államhatárokhoz iga­zította, s ezzel lényegében el­ismerte az Odera—Neisse ha­tár véglegességét. „örülünk e határozatnak, mert elősegíti az európai álta­lános politikai légkör javulá­sát és a világbéke ügyét szol­gálja” — írja a Polityka. Len­gyelország nemzeti érdekei és a történelmi igazság végre a pápai kancelláriánál is meg­értésre talált. Ezzel egyben véget ért a Vatikánban az erő­teljes német befolyás korsza­ka, amely 1939-ben kezdődött. Nem kétséges, hogy a vati­káni döntés elősegítheti Len­gyelország és a vatikáni állam viszonyának megjavítását, a filozófiai nézetkülönbségek el­lenére is. A béke osztatlan, s még számos probléma megol­dásra vár — írja a lap. Századunk negyvenkettedik nn;fogyotkozása Földi megfigyelőállomások­ról, repülőgépekről és hajók­ról tudósok százai kísérték figyelemmel hétfőn századunk 42. napfogyatkozását, amely két és fél perces éjszakát va­rázsolt a Szahalin-szigetek, Szibéria, Japán, Alaszka és Kanada egy része fölé, majd sötétbe borítva az észak-ame­rikai kontinens egyes vidékeit, napnyugtakor az Azori-szige- teknél az Atlanti-óceán hab­jaiban tűnt el. A szakemberek a Nap egyébként nem látható fény­koronáját igyekeztek fényké­pezőgépekkel megörökíteni, Kanadában 160 kilométer ma­gasságba rakétát bocsátottak fel, hogy tanulmányozhassák a napfogyatkozásnak az ionosz- férára gyakorolt hatását. A jelentések szerint Kana­dában 180 kilométer széles sávban teljes volt a napfo­gyatkozás, Bostonban és Mas- sachusettsben 86, New York­ban 79,5 százalékban takarta el a Hold a Napot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom