Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-11 / 161. szám

GOMBA, ÚJ ÉLET TSZ Kezdődik a búza aratása Huszonegy mázsás termés őszi árpából Kevés az alkatrész — Július 20-ra végeznek Rekkenő hőség, a hőmérő hi- ganyszála a napon 30 fok fö­lé szökik. Mindez azonban nem zavarja a gombai Űj Élet Tsz három kombájnosát: Le­hntet Lászlót, Kálmán Pált és Hegedűs Józsefet abban, hogy zavartalanul végezzék a repce aratását. Itt, kint a határban, a szövetkezet tanyaközpont­jától nem messze vagyunk. Borzsák Benő főmezőgazdász- helyettes is elégedetten szem­léli a kombájnok munkáját, és ezt mondja: — Június végén kezdtünk hozzá a 100 holdnyi őszi árpa aratásához. Három évvel ez­előtt vásároltuk a három NDK-gyártmányú E—512-es, korszerű kombájnokat, ezek­kel végezzük most is az aratást. Kombájnosaink eddig jól dolgoztak, az őszi árpával három és fél nap alatt vé­geztek. örvendetes, hogy a betervezett 18 mázsa he­lyett 21 mázsás termésát­lagot értünk el. A hét végén befejeztük a 275 holdnyi repce aratását. A búza még nem érett be teljesen, ezért előreláthatólag csak kedden kezdhetjük el ennek aratását. A kombájnok reggel 6-tól este 8-ig dolgoznak. Ed­dig szerencsére komolyabb fennakadás nem volt, a kom­bájnok nem álltak. Sajnos, az alkatrészellátás eléggé nehéz­kes, az AGROKER ezekhez a gépekhez nem tud elegen­dő mennyiségű alkatrészt adni, ezért kénytelenek va­gyunk Agárdra menni, oda, ahol már kiselejtezték ezeket a gépeket. — Az őszi árpát takarmány­ként értékesítjük, míg a búzát közvetlenül a pilisi malomba szállítjuk majd. Ügy terveztük, július 20—25 között befejez­zük az aratást a 900 holdnyi területen. g. j. Vasárnap is arattak A monori járás termelőszö­vetkezetei kihasználták a ked­vező időt, vasárnap is csak­nem valamennyi közös gazda­ságban munkában voltaic a kombájnok. Az őszi árpa ara­tásával mindenütt végeztek, a héten megkezdik a búza ara­tását. Az eddigi tájékoztatás szerint az őszi árpából jobb átlagtermések születtek, mint tervezték. Sok a kontár Sülysápon A sülysápi kisiparosok a kö­zelmúltban Szabó Gyula fod­rászműhelyében taggyűlést tartottak. Kókai Gyula KIOSZ- titkár bejelentette a tagoknak, hogy kellő számú hallgató je­lentkezése esetén Gyomron az ősszel mestervizsga képző tan­folyamot indítanak. Mindegyik kisiparos igyekezzék szakisme­retét gyarapítani, különben nem lesznek képesek a techni­kai fejlődéssel lépést tartani. Ezt követően arról esett szó, hogy szükséges lenne a kisipa­rosok címtábláit a község for­galmasabb pontjain elhelyezni. Sülysápon jelenleg több mint ötven kisiparos dolgozik, s a lakosság nagy része nem tud­ja, hogy hol lehet a különbö­ző szakmájú mesterembereket megtalálni. Szűcsi András, a kisiparosok helybeli elnöke elmondotta, hogy a községi tanácsnál nagy megértéssel kezelik az iparo­sok ügyét. A tanácstitkárnő megígérte, hogy az iparosok neveit ismertető hirdetőtáblák Barnáinak költségeit a tanács fedezni fogja. Szántai Mihály asztalosmester pedig vállalta a táblák soronkívüli elkészítését. A tagok örömmel vették tudo­másul ezt a bejelentést, és va­lamennyien hozzájárultak a névtáblák címfestésének költ­ségeihez. Végezetül többen szóvá tet­ték, hogy a községben sokan iparengedély nélkül dolgoznak. Igen elszaporodtak a zugdará­lók, ezenkívül a vízvezeték­szerelő és a kőművesszakmá­ban is többen tiltott üzleti vál­lalkozásokat folytatnak. Az ilyen személyek ártanak a kisiparosok tekintélyének, ezért írásban vagy szóban je­lenteni kell a községi tanács­nál vagy a gyömrői KIOSZ- nál. Eléggé kockázatos egyes szakmákat iparengedély nélkül űzni, mert a rendeletek értel­mében 3000 forintig terjedhe­tő pénzbüntetés szabható ki. A „jó kontárok” pedig je­lentkezzenek: szükség esetén ugyanis a községi tanács kiad másodállásos működési enge­délyt. K. L. M0H0B*vmín A *P E S J ME GYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xrv. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1972. JÚLIUS 11., KEDD A vezetők felelőssége Felülvizsgálják az ipari szövetkezetek alapszabályait Döntőbizottságok alakulnak — Bővülő profil Az egységes szövetkezeti törvény szellemében Az egységes szövetkezeti tör­vény nyomán kormányhatáro­zat mondta ki, hogy az ipari szövetkezet alapszabályait 1972. július 31-ig felül kell vizsgálni, a szükséges módosí­tásokat végre kell hajtani. A monori járás tíz ipari szövet­kezetében az elmúlt hónapok­ban már felülvizsgálták, és a módosításokkal együtt a köz­gyűlések elé is terjesztették. A tagság, a dolgozók vala­mennyi szövetkezetben el­fogadásra javasolták az „új” alapszabályt. Május 31-ig mindenütt meg­történtek a közgyűlések, az alapszabályokat megküldték a felsőbb szervhez, a monori já­rási hivatal ipari osztályához. — Milyen tapasztalatokat szerzett eddig a módosított szövetkezeti alapszabályokkal kapcsolatban? — kérdeztük Gál Sándort, a hivatal ipari főelőadóját. — örvendetes, a legtöbb he­lyen reálisan mérték fel a le­hetőségeket, ésszerűen „korri­gáltak” az alapszabályzaton. Természetesen néhány dolog­nak a kormányhatározat nyo­mán kellett bekerülni. — Miben jelentenek újat a felülvizsgált alapszabályok ? — A tevékenységi kört az ipari szövetkezeteknek az ed­diginél részletesebben kell meghatározni és felsorolni. A szövetkezetben az eddigi ellen­őrző bizottságok helyett fel­ügyelő bizottságok alakulnak. Ugyancsak új vonás — a termelőszövetkezetekhez hasonlóan — az ipari szö­vetkezetekben is döntőbi­zottságokat hoznak létre, amely első fokon a dolgo­zók sérelmeivel, panaszai­val köteles majd foglal­kozni. Néhány szövetkezet névválto­zást is kíván az alapszabály­ban rögzíteni. Természetesen erre mód és lehetőség van, de csak akkor, ha az megalapo­zott, indokolt. Az egységes szö­vetkezeti törvény szerint az ipari szövetkezetek profilja bővülhet, változhat. Az eddigi fő alaptevékenységet azonban teljesen nem válthatja fel más­irányú tevékenység. A szövet­kezeti önkormányzat a jövőben még jobban kidomborodik majd. A közgyűlésnek még na­gyobb szerep jut a jövőben. Szó lesz az alapszabályokban a vezetők felelősségéről is. Az eddigieknél még több felelős­ség nyugszik majd a vezetők vállán. A szövetkezeti tagok jogait és kötelességeit is egy­értelműen meghatározták. A járás ipari szövetkezetei­ben bizony sok kívánnivalót hagy maga után a verseny- és brigádmozgalom. Ezért az alapszabályban valamennyi szövetkezet szót ejt arról, hogyan kí­IRANY: CSAK A „VAROS" Matyi Olaszországba „ment"... Szópergetés — tanyai csendben TVIonort elhagyva nem éppen ■LTi kőhaj ításnyira a 4-es mű- úttól, takaros, szép kis tanya áll. Olyan, amilyennek láttán a városi ember a tülekedő, za­jos emberáradatból ide kíván­kozik — áhítva a tanya csend­jét. A fehérre meszelt ház, az akácok árnya varázslatos lát­ványt nyújt a messzeségből. Itt lakik Bimbó János, a monori Üj Élet Tsz nyugdíja­sa, családjával. Csendes, de eleven, nyüzsgő élet van itt, ebben a házban. A gazda és a gazdasszony mégis maga a megtestesült nyugalom. Teri Tsz-mintabolt Nemrég nyílt meg a pi­lisi Új Élet Tsz minta­boltja, de máris nagy népszerűségnek önvend. Az üzlet egyik részében zöldség, gyü­mölcs és vetőmag kapott helyet, a másik részében pedig tejter­mékeket és élelmiszert árusítanak. A szövetkezet nagyban hoz­zájárult ezzel az üzlettel Pilis község közellátásának javítá­sához. Foto: Péterffy néni három gyereket nevelt fel, a legnagyobb már kirö­pült a házból. — Tériké jó gazdasszony lett ám, az Üj Életben volt gépírónő, aztán jöttek a gyere­kek, Kálmán, Kati, Hajnalka. Otthon maradt, gazdálkodik, méghozzá jól. Háromszobás házat építettek, húsz disznót adtak le, meg egy anyadisz­nót, az volt ám a csoda, 337 kilós. Nem sok a ráérő ideje a három gyerek mellett. Élhetne könnyebben is, de így a gyere­keivel többet lehet. Meg hát ő szeret gazdálkodni... — A többi nem olyan — mondja Bimbó Jóska bácsi. — Azok már mást művelnek, Sándor 21 éves, mindene az autó, meg a gépek, így hát autószerelő lett. Most katona­idejét tölti. Erzsikénk 17 éves, élelmiszerkereszkedő lesz, Pes­ten tanul. — Ki gazdálkodik hát? — Csak mi ketten, megoszt­juk a munkát. Van mit megosztani, az ap­rójószág az Teri néni dolga. Huszonöt tyúk, csirke talán hatvannál is több. A négy szép disznó is ad dolgot a gazdasz- szonynak, de a gazda is bese­gít. Ügy tervezik, kettőt lead­nak, kettőt a „füstre” tesznek. Van, aki megegye ... Volt te­henük is, a Böske, csakhát megöregedett, elmúlt 16 éves. Tizennégy liter tejet adott, ha fias volt, 24 litert is. — Leszerződtünk az állat- forgalminál, most üres a he­lye ... — Milyen is egy tanya tehén nélkül, ha a boltból kell a te­jet hozni? TVT em az igazi, pedig tejért kell ám járni most, mert vettünk egy négyhetes kisbor- jút, az eddig négy liter tejet kapott naponta. Emezt párjául vettük, hathetesnek mondják, 81 kiló. Tejet még ennek is adunk. Ezért kár a Böskéért — emlegeti a kedvenc jószágot Teri néni. — Hát az az igaz, nagyon szeretem a jószágot én is, az uram is. — Ne sajnáld, örülj az árá­nak. Most adtunk le egy 17 hónapos jószágot, 877 kiló lett, Olaszországba „ment” a Ma­tyi. — Az árából a gazdája is el­mehetne. Jóska bácsi nevet. — El, de az én feleségem, meg én csak Monorra járunk. Elő a lőcsöskocsit, befogni a szürkét és irány a „város”. Manci is öreg már, 16—17 éves, de jó ló ám — dicséri a gazda. — Jó segítség az még, én beteges vagyok, a feleségem egyre fáradtabb lesz ... Ezért ellenezném a tehéntartást, de- hát ugye, az asszony sokszor meggyőzi az embert, hogy úgy jobb, ahogy ő gondolja... Én nem ellenkezek ... Majd csak megegyezünk ... Abban már egyetértünk, hogy a Matyi he­lyett az egyik kisborjú Matyi, a másik legyen Ruby. Hogy a tejet a boltból hozzuk-e, vagy Böske helyére egy tehenet ve­szünk, azt majd végül is a fe­leségem dönti el. A kedves monori tanya csendjében a kapargáló tyúkok kárálása, a csirkék csi­pogása megszokott, mint a vadgalamb bugása, vagy a ri­gó füttye. Szokatlan lesz még a helyét nem találó, anyját ke­reső Idsborjak bőgése... Fekete Gizella vánják fejleszteni, erősíte­ni ezt a mozgalmat. A párthatározat nyomán a pártszervezetekre is az ed­diginél nagyobb feladat hárul a szövetkezetek irá­nyításában. — Mikor fejezi be a hivatal az alapszabályok felülvizsgála­tát? — Még ebben a hónapban valamennyi ipari szövetkezet alapszabályát jóváhagyjuk, s erről értesítjük őket. Ahol mó­dosításokra kerül sor, ott újból közgyűlést kell összehívni, és a tagságot ismét tájékoztatni kell erről. Ahol nincs ilyenre szük­ség, ott augusztus 1-től máraz új alapszabály szerint dolgoz­hatnak. Gér József MAI MŰSOR Gyömrő: A balkezes újonc. Maglód: Ványa bácsi. Mende: Mr. Tibbs nyomoz. Monor: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán. Nyáregyháza: Apáról fiúra. Pilis: A tizedes meg a többiek. Üllő: Jöjjön el egy kávéra hozzánk. Vecsés: Sze­relmem segíts. Kiállítás Gyömrő, művelődési ház: Dózsa-emlékkiállítás, nyitva 12-től 19 óráig. Tűzoltónap Az ecseri önkéntes tűzoltó­testület július 30-án, reggel 7 órától tűzoltónapot tart. A kultúrműsor keretében az ecseri általános iskola és KISZ Népi Együttes szórakoz­tatja a részvevőket. Átadják a tűzoltóklubtermet, majd 11 órakor tűzoltó-kiállítás nyílik. Egy kis statisztika Melyik évben születtek legtöbben? Egy, a közelmúltban készí­tett statisztika szerint Mono- ron a legnagyobb születési arányszám a felszabadulás után, 1956-ban volt: 474. Leg­kevesebben 1952-ben születtek, mindössze 210-én. A számada­tok az 1960-es év után, saj­nos csökkennek. 1963-ban: 420, 1967-ben 366, 1970-ben: 304, 1971-ben: 261, az idei első ne­gyedévben viszont 91. Kisiparosok — Monorért Félig állnak már az új óvoda falai a monori Jászai Mari té­ren. Társadalmi munkások ás­ták és rakták az alapokat, de ezzel nem szűnt meg a lelke­sedés: most a kisiparosok ajánlották fel kezük munkáját, hogy a száz kisgyerek új ott­hona mielőbb készen legyen. A KlOSZ-tól még nem kap­tunk konkrét adatokat, hiszen a jelentkezők száma koránt­sem teljes, annyi azonban már bizonyos, hogy valamennyi kő­műves ott lesz a falrakásnál, s van már „gazdája” a kerítés- építési. a lakatos- és üvegezési munkáknak is. Kánikulai rekord a gyömrői strandon Kánikulai rekorddal köszön­tött ránk a vasárnap. A gyöm­rői strandon már a kora dél­előtti órákban sűrű sorokban érkeztek a fürdőzni kívánko­zó vendégek. Délben, a napon a hőmérő higanyszála 40 fok fölé szökött. A víz is kellemes volt, 27 fokos. Egy órakor — Józsa István fürdőmester tájékoztatása sze­rint már másfél ezren lubic­koltak a vízben, illetve napoz­tak a parton. Nemcsak gyöm- rőiek keresték fel ezen a napon a strandot, hanem sokan jöt­tek a környező községekből, Maglódról, Mendéről, Monor- ról, Péteriből, Üllőről, Süly­sápról is. Akadt jó néhány külföldi vendég is, és legalább 50 személygépkocsi érkezett. A strand büféje is rekord- forgalmat bonyolított le. Volt sör, üdítő ital bőven. Sörből öt hektoliter fogyott, bambi­ból pedig félezer üveg. Este hét óráig fürödhettek azok, akik felkeresték ezen a napon a gyömrői strandot. (g. j) így szerepeltek csapataink Üllői Tsz SK: a várakozásnak megfelelően A bajnoki évad megkezdése előtt Üllőn nem tápláltak kü­lönösebb reményeket. A me­gyei I. osztályba visszakerült üllői labdarúgógárda az elmúlt évek folyamán alapos válto­záson ment keresztül. Kövér János, az együttes fiatal, igen tehetséges, jó szemű edzője megfiatalította az együttest. 1 : a fiatalítás a csapatszellem megjavulását is eredményezte. Ennek köszönheti az üllői ti­zenegy a megyei I. osztályba történő feljutást, és lényegé­ben ez a rendkívül jó csapat- szellem, példás küzdenitudás segítette át a nehézségeken a felsőbb osztályban is az együt­test. Bizony, n gyenge őszi sze­replés egészen a tavaszi haj­ráig éreztette a hatását, és csak az utolsó három forduló­ban szerzett öt ponttal sike­rült a bentmaradást biztosí­tani. Az üllői együttes vég­eredményben 27 pontot szer­zett, ez 45 százalékos teljesít­ménynek felel meg. A hazai pályán nyújtott játékkal elé­gedettek lehetünk — az üllői pálya ebben a bajnoki évben is „oroszlánbarlangnak” szá­mított, ahol többele között el­vérzett a nagykőrösi és pilisi gárda is. Idegenben már jóval gyengébben ment — és itt a fiatalok rutintalansága a dön­tő érv. Az új bajnoki évben az ide­genbeli szereplés javítására kell törekedni, hogy kiesési gondok nélkül valóban kö­zépcsapat legyen Üllő csa­pata. Az egyéni teljesítmények értékelésénél meg kell emlí­teni, hogy az üllői kapusgon­dok tavasszal Berénkeivel lé­nyegesen enyhültek. Az egy­kori kézilabdakapus — akár­csak vecsési kollégája, Boda — megoldhatja évekre a ka­pusproblémát. Kiemelkedő tel­jesítményt Turcsik, a csapat játék- és karmestere nyújtott, aki játékintelligenciájával a csapa*rak, különösen az ott­honi mérkőzésein, „fazont” adott. Méltó társai voltak Ko­vács és Pénzes. Kovács több poszton is bizonyította, hogy ■ -oldalú játékos. bármely poszton átlagon felüli játékra képes. Pénzes az idei év kelle­mes meglepetése. Tehetséges, ügyes játékos, jól cselez — és többször megtalálta góllövő c'pőjét is. Tóth S. a jövő em­bere lehet. rendkívül gyors, mozgásában Dunai Antalra emlékeztető játékos kellő ta­pasztalattal, jövőre az együttes gólzsákja lehet. Az együttes szakvezetése, vezetői elégedettek lehetnek. A célt: a bentmaradást sike­rült elérni, és ezt úgy érték el, hogy egy tehetséges, szép jövő előtt álló fiai?’ csapattal indulhatnák az új bajnoki idénynek. Szalontai Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom