Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám

E ic ÜL ÖN K.1 A PÄ~sX* XVI. ÉVFOLYAM. 152. SZÁM 1972. JÚNIUS 30., PÉNTEK FOKOZNI A ZÖLDSÉGTERMESZTÉST A gépesítés lehetőségeit keresik Nem kéregetés - együttműködés Szocialista szerződés az üzemek és az iskolák között Dr. Balázs Sándor, a Kecs­keméti Zöldségtermesztési Ku­tatóintézet igazgatója, a Ma­gyar Sajtó Házában beszámolt a minap az intézet tevékeny­ségéről, eredményeiről és főbb feladatairól. A zöldségtermesztés az élel­miszergazdaság egyik központi gondja lett. A lakosság, a friss export és a tartósítóipar fokozódó igényét a termesztés nem tudja kielégítem. A zöldségnövények szedé­sének gépesítése nehéz, ed­dig megnyugtatóan csak a zöldborsó betakarításának gépesítése megoldott. Biztatóak az eredmények a zöldbab-, vöröshagyma, fű­szerpaprika-, paradicsom- és uborkaszedés gépesítése körül is, azonban az egyszerre érés még nehézségeket okoz. Jelen­leg a paradicsom gépi betaka­rítása .egyelőre 20 százalék veszteséggel jár, ami jelentős mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy a konzervipar évi paradicsomigénye 36 ezer vagon. A csemegepaprika átlag­termése az utóbbi években a nagyüzemekben csak a fele annak, mint ameny- nyit korábban az egyéni termelők elértek. A fűszerpaprika egyszerre éré­se nemesítéssel hamarább megoldható, mint a paradicso­mé. Paradicsom-vetőmaggal a Zöldségtermesztési Kutató Intézet látja el az egész orszá­got. Nemesítették már a mag- nélküli görögdinnyét, de mivel költséges, nem terjed el. Kere­sik a tartósításra alkalmasabb csemegiekukorica-fajtákat is. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetnek jelenleg több mint 10 fajta jelöltje van gépi paradicsomszedésre. Az intézet állította elő, dr. Kiss Árpád nemesítésében, a rozs és búza kereszteződéséből származó tritikálét, mely 14— 18 százalék fehérjetartalmú. Az intézet jelentős mun­kát végez nemcsak az új paradicsomfajták előállítá­sával, hanem a paradi­csomtermesztés agrotech­nikájának kidolgozásával és bemutatásával is. Bőtermőnek bizonyul az inté­zetben előállított Kecskeméti 113 FI. uborkafajta, melynek terméseredménye éléri a ki­váló holland uborkafajtákét. Mintaszerű kapcsolatot tart fenn az intézet a termesztő üzemekkel, a termeltető vál­A Hunyadi Termelőszövet­kezetben két kombájnnal meg­kezdték az őszi árpa aratását. — Az eredmények elég jók — mondotta Huszár Kálmán elnök. — Az eddig learatott árpaföldek holdanként 18—20 mázsát fizettek, s a termés minősége kifogástalan. — Sajnos, a további aratási munkák nem biztatnak ilyen eredményekkel. A múlt hetek­ben jégverés pusztított, mely főleg a rozs- és tritikáléveté­Eddig 28 olyan növényfajta kapott állami és 6 olyan nö­vényfajta előzetes állami elis­merést, melyeket az intézetben állítottak elő, dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas vezetésé­vel, aki az elmúlt évben ment nyugdíjba, de továbbra is folytatja a nemesítési munká­kat. A 29 éves intézet koráb­ban tájjellegű kísérleti ál­lomás volt, ma országos feladatokat lát el a zöld­ségtermesztés fejlesztésé­ben. Az eddigi eredmények sike­resek, hathatósan járultak hozzá a zöldségtermesztés ko­rábbi fejlődéséhez, és a jelen­legi megtorpanás után, biztos utat mutatnak a kibontako­záshoz. sekben sok helyen 70—80 szá­zalékos kárt okozott, amit az Állami Biztosító kárbecslői is megállapítottak. A jégvert te­rületeken jóval kevesebb lesz a termés a múlt évinél. — Őszi kalászos vetésünk 450 hold. Learatására minden előkészületet megtettünk. Ha időjárási vagy más akadályok nem jelentkeznek, július má­sodik felében rendben végzünk — mondotta Huszár Kálmán elnök. K. L. A felnőttek féltő gondosko­dása a jövő nemzedékről — egyidős az emberiséggel. A szülői felelősségérzet és szere­tet a legnemesebb emberi ér­zés, ami társadalmi formákra, termelési viszonyokra való te­kintet nélkül végigkíséri tör­ténelmünket. Nyomban cselekedtek Ám a felnőttek szerető gon­doskodása a más gyermekéről — ez a mi tulajdonságunk: a szocialista társadalomban élő­ké. Ennek példáit hiába is ke­resnénk a tőkésországokban. Az óvodaépítésre felajánlott egynapi kereset — mint a kar- tali halüzemi dolgozók eseté­ben —, a társadalmi munká­ban épített játszótér, hinta — mint a szentendrei Kocsigyár szocialista tmk-brigádja tette — a mi „specialitásunk”. A „televíziót minden tanyai is­kolának”-mozgalom sem nő­hetett volna ki másutt, mint a szocialista társadalom tala­ján. A szentendrei járásban ed­dig is sok üzem, ÁFÉSZ, ter­melőszövetkezet vállalt anya­gi-emberi áldozatot az új ge­nerációért. Most ennél is több, nagyszerűbb van születőben: a felnőttek, a dolgozók és a gyermekek, az ifjúság kapcso­latának szorosabbra fűzése, az anyagi és erkölcsi támogatás szocialista szerződésben rögzí­tett megvalósítása. A példát a budapesti üze­mek szolgáltatták, és elsők kö­zött talált követőkre a szent­endrei járásban. Miről is van szó? A párthatározat szellemében — Arról — mondotta Császár Ferenc, a járási pártbizottság első titkára az e célból össze­hívott aktívaülésen —, hogy erkölcsileg, politikailag tartal­masabbá, kölcsönösen haszno­sabbá tegyük, a nevelési célok szolgálatába állítsuk azt a se­gítőszándékot, ami számos üze­münk, termelőszövetkezetünk részéről már eddig is megnyil­vánult a gyermekintézmények iránt. Azt szeretnénk, hogy ami eddig alkalomszerű, spontán kezdeményezés volt, az váljék ezentúl az ifjúságpolitikai párt- határozat végrehajtásának esz­közévé. zet tagjainak. A feladat a gyermekeknek nem okozott semmiféle megerőltetést, s a kapott pénzből újabb szemlél­tetőeszközöket vásárolhattak iskolájuknak. Szabadnap az ára A munkapszichológia nagy jelentőséget tulajdonít a mun­kahely, a környezet rendjének, tisztaságának. Gyakorlati ta­pasztalatok igazolták, hogy még a színek is hatással van­nak a dolgozókra. A halvány­zöld műhelyfalak megnyugta­tó hatásúak, az elektromos kapcsolók köré festett vörös kör szinte kiabálva figyelmez­tet a veszélyre, a sárga-feke­tére mázolt gépmonstrum ket­tőzött óvatosságra inti kezelő­jét stb. A környezet ha­tása még nagyobb, még közvetlenebb a minden iránt fogékony fiatalokra. A tisz­ta, rendes tanterem frissen meszelt fala, az ápolt padló sokkal inkább tisztaságra, rendszeretetre nevel, mint a pókhálós mennyezet s a mál­ladozó vakolat. A jól záródó aj tóra-ablakra még az „ebad- ták’’ is jobban vigyáznak, mint ahol „fából van a kilincse, madzag a húzója”. Mármost, ha minden iskolának, óvodá­nak akad patrónusa — egy üzem, egy tsz —, amelynek dolgozói nyaranta társadalmi munkában kimeszelik a tan­termeket, a folyosót, beüvege­zik a törött ablakokat, elvég­zik az apró javításokat, az nemcsak anyagilag jelentős se­gítség a szerény költségvetés­sel gazdálkodó községi taná­csoknak, iskoláknak, hanem a szép szeretetére, a rend meg­becsülésére is nevel. Nincs az az imposztor, aki el ne gon­dolkozna azon: mit jelent, hogy néhány néni, bácsi a sza­bad szombatját, vasárnapját áldozta fel azért, hogy ő tisz­ta, megszépült iskolában kezd­hesse az új tanévet. Kis ország vagyunk, de munkaerőgondjaink a nagyo­kéval vetekszenek. A fizikai munka társadalmi rangjának aggasztó — és általános — de­valválódását nálunk még pá­lyaválasztási torzulások is te­tézik. Köztudott, hogy vannak „divatos” — túlságosan felka­pott —, és vannak elnéptelene­dett — súlyos utánpótlási gon­dokkal küzdő — szakmák. sek egyik fontos pontja lesz a pályaválasztással kapcsolatos gyakorlati segítségadás is. Olyan módjaira gondolnak, mint az iskolások látogatása a patronáló üzemben, a szocia­lista brigádok részvétele az iskolai ünnepségeken, az úttö­rő-foglalkozásokon, a gyerekek bevonása a termelőszövetkezet időszerű betakarítási munkái­ba és így tovább. E problémának adott hangot — többek között — Titton Miklós, a Dunakanyar Vízgaz­dálkodási Társulat képviselő­je, amikor elmondotta: olyan kapcsolatot kívánnak kialakí­tani a pomázi 2. sz. Általános Iskola tanulóival és pedagógu­saival, hogy az elősegítse a munkaerő-utánpótlási gondok megoldását is. Olyan együtt­működésre törekszenek a pe­dagógusokkal a gyermekek munkára nevelésében, hogy kikerülve az iskolából, sem őket, sem munkáltatójukat ne érje csalódás. Ettől az újfajta patronázsmozgalomtól azt vár­ják — mondotta —, hogy idő­vel elejét vegye a járásbeli fiatalok ingázásának, elván­dorlásának; azt szeretnék, ha a fiatalok lakóhelyükön talál­nának maguknak értelmes, hasznos munkát, s a vállala­toknak se kellene anyagi ere­jük jelentős részét a messzi vidékekről toborzott dolgozók munkásszálláson való elhelye­zésére fordítani. Az aktívaülésen a szentend­rei járás valamennyi iskolája, óvodája patrónusra, „gazdára” talált. Bízunk benne, hogy ez á mozgalom éppúgy beváltja majd a hozzáfűzött reménye­ket, mint az a néhány évvel ezelőtti, amely a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek erköl­csi-politikai megszilárdítását, anyagi megsegítését tűzte ki céljául. Nyíri Éva Mit látunk ma a moziban? Hello, Dolly! I—II. Színes, panoráma, amerikai filmmusi­Lalatokkal. Dr. Konrád Zoltán A HUNYADI TSZ-BEN IS Megkezdték az aratást r r JELENTŐS KAROKAT OKOZOTT A JEGVERES Harmadszor Békéscsabán Kitart az árnyjáték mellett a Csillagocska bábegyUttes \ Békéscsaba 'adott otthont a nemzetközi bábfesztiválnak. Az idén jú­nius 21-től 25-ig zajlottak le a rendezvények, amelyek még a második fesztiválnál is egysé­gesebbek, szervezettebbek vol­tak, nem beszélve azokról a körülményekről, amelyek igen kedveztek a nemzetközi talál­kozónak: a Békéscsabai Ifjú­sági és Úttörő Ház hatszáz sze­mélyes nézőtere, a remek szín­pad és a jól működő technikai berendezések. Sólyom István, az Arany Já­nos Művelődési Központ Csil­lagocska bábegyüttesének ve­zetője és a fesztiválon részt­vevők kellemes emlékekkel tértek haza, s azzal a jóleső érzéssel, hogy nevüket már jel­zik a nemzetközi „bábbörzén”, ismerősként üdvözölhetik egy­mást a szovjet, a lengyel, a bolgár vagy éppen a francia bábosokkal. — Mivel szerepeltek a fesz­tiválon? Az együttes vezetője, Sólyom István válaszol: — A Csizmás Kandúr című árnyjátékunkkal, melyet az együttes tagja, Sólyom Kata­lin alkalmazott árnyszínpad­ra, zenéjét pedig Hártyám Má­ria állította össze. — Hogyan fogadták a pro­dukciót? — Hallottunk róla jó és rossz véleményt, hiszen még nem alakultak ki az árny játék hagyományai, nemcsak ha­zánkban, de külföldön sem. Mindenesetre a kapott jó ta­nácsokat igyekszünk megszív­lelni, de továbbra is kitartunk amellett, hogy meghonosítjuk ezt a játékstílust. Szerintem egy produkció már akkor is harmadszor | sikeresnek mondható, ha szen­vedélyes vitákat vált ki.- A francia De L'ISLE bábcsoport tagjai például előadásunkat a paraván mögött figyelték, any- nyira érdekelte őket a techni­kai megoldás. — Hány együttes vett részt a találkozón? — Összesen tizenhét, a nagy­nevű magyar együtteseken kí­vül szovjet, bolgár, cseh, ro­mán, francia, nyugatnémet és jugoszláv együttesek. — Milyen tapasztalatokkal tértek haza? — Sok érdekes produkciót láttunk, volt összehasonlítási lehetőségünk. Több együttes az általunk már játszott da­rabbal lépett színpadra. Felfi­gyeltünk rá, hogy egyre több a marionettes-zsinóros együt­tes. Nagy lehetőségei vannak ennek a bábformának. o békéscsabai bábos találkozó­kon. Feltétlenül meg kell említe­nünk a lelkes csapat vala­mennyi tagját, akik szorgal­mas, fáradtságot nem ismerő felkészülésükkel rangot szerez­tek a nagykőrösi bábegyüttes­nek: Boros Béla, Bodzsár Er­zsébet, Hengán Ferenc, Jesze- nyi Zsuzsa, Pavolek Ilona, Pa- volek Éva, Sütő Zsuzsa, Só­lyom Katalin, Sólyom István- né és Szaniszló Erzsébet. To­vábbi sok sikert kívánunk ne­kik. Sz. M. Rendben van, segítsék az üzemek az iskolákat, óvodá­kat; de hogy lesz ebből köl­csönös haszon, együttműkö­dés? — kérdezhetné valaki. Hogy lehet az iskolának társa­dalmi munkában készített szemléltetőeszközöket, a. nyá­ri szünetben elvégzett belső csinosítást a nevelés szolgála­tába állítani? Ügy, ahogy azt a szentend­rei járásban tervezik. Hadd idézzem például Várhegyi Sán­dornak, a Pomáz és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnöké­nek felszólalását, amiben el­mondotta, hogy szövetkezetük már az elmúlt évben is mint­egy 15 ezer forinttal támogat­ta a körzetéhez tartozó közsé­gek iskoláit. Mégpedig úgy,, hogy az anyagi segitségéért vi­szonzásul munkát kért az út­törőktől: ők kézbesítették a részközgyűlésekre szóló meghí­vókat a fogyasztási szövetke­A lányok közben zsinatol- nak, és nagyokat kacagnak. Többségükben tíz-egynéhány évesek. Mégsem ők voltak a fesztivál legfiatalabb szerep­lői, még náluk is akadtak kisebbek. Ügy tartják, akit egyszer a bábozás rabul ejtett, az soha sem tudja már ezt a szenve­délyét leküzdeni. Bizonyítani látszik ezt az is, hogy az él­ménybeszámoló bábfoglalko­zásra öreg bábosok is eljöttek. Már keresik a helyét, hová függesztik fel azt a gyönyörű, kézi szövésű szőnyeget, ame­lyen Fesztivál Ábris, a békés­csabai nemzetközi bábfeszti­vál jelképe díszeleg. Értékes emlék a díszes oklevél is, amely tanúsítja, hogy a Csilla­gocska bábegyüttes 1966-tól kezdve rendszeresen részt vesz Mi lesz az át nem vett zártkertekkel ? Sok szőlőt és gyümölcsfát ültettek A tanácsok és a termelőszö­vetkezetek kevés helyen ol­dották meg olyan példásan a lakosság zárt- és hobbyker- tekhez juttatását, mint Nagy­kőrösön, aminek meg is lesz az eredménye. A több mint ezerhétszáz zártkertben és a másfél száz hobbykertben sok szőlőt és gyümölcsfát ül­tettek a tulajdonosok, s ter­melt zöldségféléikből már jut a piacra is. Vannak azonban olyan ki­mért zártkertterületek melye­ket a juttatottak nem vettek át, illetve nem művelnek, fő­leg a Hosszúhátban, Bánom­ban és Pálfájában. Ezek közül több nem alkalmas mező- és kertgazdasági művelésre. Szá­mos tulajdonos pedig meghalt, vagy elöregedett A ceglédi földhivatal nagy­kőrösi kirendeltségének veze­tőjétől, Petrovics János mér­nöktől megkérdeztük, hogy mi lesz az át nem vett, illetve nem művelt zártkertterüle- tekkel? — A zártkertek folyamat­ban levő telekkönyvezése után, kimutatjuk az át nem vett te­rületeket a tanácsnak, amely felszólítja a tulajdonosokat az átvételre. Ha azután nem ve­szik át, a zártkertet kényszer­bérletbe adják, 3 év után pe­dig a termelőszövetkezetek más jogosult igénylőnek jut­tatják, vagy az állam tulaj­donába száll — fejezte be nyi­latkozatát a földhivatal ki- rendeltségének vezetője. K. L. Minden isko’ának van patrónusa A szentendreiek által kezde­ményezett szocialista szerződé­cal. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Séta. Zászló. Előadás kezdete: este 6 óra­kor. SPORT Ismét a körösieké a női atlétikai KISZ Kupa Az atlétikai KISZ Kupa csa­patbajnokság megyei döntőjét Dunaharasztin rendezték meg. Számonként és csapatonként egy-egy versenyző indulhatott. A vetélkedőt a vihar félbesza­kította, de amikor csendese­dett az eső, folytatódott. A kö­rösi nők minden futó- és ugró- I számot megnyertek, s másod­szor került véglegesen birto­kukba a KISZ Kupa. 100 m: 1. Horváth I. 12,7, ... 3. Szűcs I. 13,6 mp. 200 m: 1. Klingl 27,5, 2. Erős 29,3 mp. 400 m: 1. Hanny K. 62,6, ...5. Katona 68,6 mp. 800 m: 1. Hanny J. 2:27,2, ...3. Horváth S. 2:38 perc. 80 m gát: 1. Hanny J. 12,7, 2. Horváth S. 13,8 mp. 4x100 m: 1. Nk. A (Megyesi K., Klingl, Hanny K., Horváth I.) 52,4, 2. Nk. B (Erős, Szűcs I., Horváth S., Holi) 54,3 mp. Magas: 1. Klingl 156, ... 4. Erős 125 cm. Távol: 1. Szűcs I. 485, 2. Megyesi K. 466 cm. Súly: ...4. Erős 858, 5. Balogh 830 cm. Diszkosz: ... 4. Ba­logh 20,80 m. Gerely: ...5. Cziriák 26,80 m. A pontversenyben: 1. Nk. Ped.A 60, 2. Cegléd 49, 3. Pe­dagógus B 44. ★ A megyei gyermek atlétikai bajnokságot is Dunakeszin ren­dezték. A Nk. Pedagógus Sí fiataljai közül ketten bajnok­ságot nyertek: a lányok közül Pálfi Anikó 60 m gáton 11,4 mp-cel, a fiúk közül Horváth Mihály, aki három számban is győztes lett: 60 m-en 8,8 mp- cel, magasugrásban 140 cm- rel és kislabdadobásban 58,50 méterrel. ★ A Kőrösön eső miatt elma­radt 1000 m-es serdülő aka­dályfutó versenyt is Dunake­szin bonyolították le. Bánszki Sándor (NPSI) 3:08 perces tel­jesítményével a körösiek 36. idei megyei serdülőbajnoksá­gukat nyerték. Birkózás Szigetszentmiklóson országos serdülő szabadfogású ver­senyt rendeztek, melyen elin­dultak a vezető fővárosi egye­sületek fiataljai is. Néhány súlyban népes mezőny volt. A Nk. Kinizsi versenyzői közül 42 kg-ban Varga Gyula első lett (ketten indultak), 57 kg- ban pedig Kis Prumik Tibor második (három közül). Az országos juniorbajnoksá- gon — közbejött okok miatt — nem indult a Kinizsi két jo­gosult fiatalja, pedig országos helyezést is elérhettek volna. Pénteki műsor Modellezés Hajdúszoboszló: a VIII. nyá­ri úttörő-olimpia döntője. S. Z. i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom