Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám

Nem kéregetés - egy ültműködés Szocialista szerződés az üzemek és az iskolák között A felnőttek féltő gondosko­dása a jövő nemzedékről — egyidős az emberiséggel. A szülői felelősségérzet és szere­tet a legnemesebb emberi ér­zés, ami társadalmi formákra, termelési viszonyokra való te­kintet nélkül végigkíséri tör­ténelmünket. Nyomban cselekedtek Ám a felnőttek szerető gon­doskodása a más gyermekéről — ez a mi tulajdonságunk: a szocialista társadalomban élő­ké. Ennek példáit hiába is ke­resnénk a tőkésországokban. Az óvodaépítésre felajánlott egynapi kereset — mint a kar- tali halüzemi dolgozók eseté­ben —, a társadalmi munká­ban épített játszótér, hinta — mint a szentendrei Kocsigyár szocialista tmk-brigádja tette — a mi „specialitásunk". A „televíziót minden tanyai is­kolának’ '-mozgalom sem nő­hetett volna ki másutt, mint a szocialista társadalom tala­ján. A szentendrei járásban ed­dig is sok üzem, ÁFÉSZ, ter­melőszövetkezet vállalt anya­gi-emberi áldozatot az új ge­nerációért. Most ennél is több, nagyszerűbb van születőben: a felnőttek, a dolgozók és a gyermekek, az ifjúság kapcso­latának szorosabbra fűzése, az anyagi és erkölcsi támogatás szocialista szerződésben rögzí­tett megvalósítása. A példát a budapesti üze­mek szolgáltatták, és elsők kö­zött talált követőkre a szent­endrei járásban. Miről ,js van szó? A párthatározat szellemében — Arról — mondotta Császár Ferenc, a járási pártbizottság első titkára az e célból össze­hívott aktívaülésen —, hogy erkölcsileg, politikailag tartal­masabbá, kölcsönösen haszno­sabbá tegyük, a nevelési célok szolgálatába állítsuk azt a se­gítőszándékot, ami számos üze­münk, termelőszövetkezetünk részéről már eddig is megnyil­vánult a gyermekintézmények iránt. Azt szeretnénk, hogy ami eddig alkalomszerű, spontán kezdeményezés volt, az váljék ezentúl az ifjúságpolitikai párt- határozat végrehajtásának esz­közévé. Rendben van, segítsék az üzemek az iskolákat, óvodá­kat; de hogy lesz ebből köl­csönös haszon, együttműkö­dés? — kérdezhetné valaki. Hogy lehet az iskolának társa­dalmi munkában készített szemléltetőeszközöket, a nyá­ri szünetben elvégzett belső csinosítást a nevelés szolgála­tába állítani? Ügy, ahogy azt a szentend­rei járásban tervezik. Hadd idézzem például Várhegyi Sán­dornak, a Pomáz és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnöké­nek felszólalását, amiben el­mondotta, hogy szövetkezetük már az elmúlt évben is mint­egy 15 ezer forinttal támogat­ta a körzetéhez tartozó közsé­gek iskoláit. Mégpedig úgy, hogy az anyagi segítségéért vi­szonzásul munkát kért az út­törőktől: ők kézbesítették a részközgyűlésekre szóló meghí­vókat a fogyasztási szövetke­zet tagjainak. A feladat a gyermekeknek nem okozott semmiféle megerőltetést, s a kapott pénzből újabb szemlél­tetőeszközöket vásárolhattak iskolájuknak. Szabadnap az ára A munkapszichológia nagy jelentőséget tulajdonít a mun­kahely, a környezet rendjének, tisztaságának. Gyakorlati ta­pasztalatok igazolták, hogy még a színek is hatással van­nak a dolgozókra. A halvány­zöld műhelyfalak megnyugta­tó hatásúak, az elektromos kapcsolók köré festett vörös kör szinte kiabálva figyelmez­tet a veszélyre, a sárga-feke­tére mázolt gépmonstrum ket­tőzött óvatosságra inti kezelő­jét stb. A környezet ha­tása még nagyobb, még közvetlenebb a minden iránt fogékony fiatalokra. A tisz­ta, rendes tanterem frissen meszelt fala, az ápolt padló sokkal inkább tisztaságra, rendszeretetre nevel, mint a pókhálós mennyezet s a mál­ladozó vakolat. A jól záródó ajtóra-ablakra még az „ebad­ták’’ is jobban vigyáznak, mint ahol „fából van a kilincse, madzag a húzója”. Mármost, ha minden iskolának, óvodá­nak akad patrónusa — egy üzem, egy tsz —, amelynek dolgozói nyaranta társadalmi munkában kimeszelik a tan­termeket, a folyosót, beüvege­zik a törött ablakokat, elvég­zik az apró javításokat, az nemcsak anyagilag jelentős se­gítség a szerény költségvetés­sel gazdálkodó községi taná­csoknak, iskoláknak, hanem a szép szeretetére, a rend meg­becsülésére is nevel. Nincs az az imposztor, aki el ne gon­dolkozna azon: mit jelent, hogy néhány néni, bácsi a sza­bad szombatját, vasárnapját áldozta fel azért, hogy ő tisz­ta, megszépült iskolában kezd­hesse az új tanévet. Kis ország vagyunk, de munkaerőgondjaink a nagyo­kéval vetekszenek. A fizikai munka társadalmi rangjának aggasztó — és általános — de­valválódását nálunk még pá­lyaválasztási torzulások is te­tézik. Köztudott, hogy vannak „divatos” — túlságosan felka­pott —, és vannak elnéptelene­dett — súlyos utánpótlási gon­dokkal küzdő — szakmák. Minden fcka’ának van patrónusa A szentendreiek által kezde­ményezett szocialista szerződé­sek egyik fontos pontja lesz a pályaválasztással kapcsolatos gyakorlati segítségadás is. Olyan módjaira gondolnak, mint az iskolások látogatása a patronáló üzemben, a szocia­lista brigádok részvétele az iskolai ünnepségeken, az úttö­rő-foglalkozásokon, a gyerekek bevonása a termelőszövetkezet időszerű betakarítási munkái­ba és így tovább. E problémának adott hangot — többek között — Titton Miklós, a Dunakanyar Vízgaz­dálkodási Társulat képviselő­je, amikor elmondotta: olyan kapcsolatot kívánnak kialakí­tani a pomázi 2. sz. Általános Iskola tanulóival és pedagógu­saival, hogy az elősegítse a munkaerő-utánpótlási gondok megoldását is. Olyan együtt­működésre törekszenek a pe­dagógusokkal a gyermekek munkára nevelésében, hogy kikerülve az iskolából, sem őket, sem munkáltatójukat ne érje csalódás. Ettől az újfajta patronázsmozgalomtól azt vár­ják — mondotta —, hogy idő­vel elejét vegye a járásbeli fiatalok ingázásának, elván­dorlásának; azt szeretnék, ha a fiatalok lakóhelyükön talál­nának maguknak értelmes, hasznos munkát, s a vállala­toknak se kellene anyagi ere­jük jelentős részét a messzi vidékekről toborzott dolgozók munkásszálláson való elhelye­zésére fordítani. Az aktívaülésen a szentend­rei járás valamennyi iskolája, óvodája patrónusra, „gazdára” talált. Bízunk benne, hogy ez a mozgalom éppúgy beváltja majd a hozzáfűzött reménye­ket, mint az a néhány évvel ezelőtti, amely a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek erköl­csi-politikai megszilárdítását, anyagi megsegítését tűzte ki céljául. Nyíri Éva Kilenctagú bizottság A Családi és Társadalmi Eseményeket Szervező Intézet munkájának segítésére kilenc­tagú bizottságot hoztak létre Vácott munkásokból, pedagó­gusokból, a tanács munkatár­saiból. A bizottság feladata, hogy segítse az intézet által rendezett névadók, esküvők még emlékezetesebbé, színvo­nalasabbá tételét. VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HfRtÁP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1972. JÚNIUS 30., PÉNTEK DUNAKESZIN Kétszáznegyvenhat új szakmunkás Másfél évig alapszakma — Új ösztöndíjrendszer Régen nem szabadult eny- nyi ipari tanuló Dunakeszin, a 201-es számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben, mint az idén. Mint Cservenák Mihály igazgató elmondta, kétszáznegyvenhatan tet­tek szakmunkásvizsgát, közöttük 116 mechanikai műszerész, s ennek fele leány. Rajtuk kívül szép számmal A zongora bravúros mestere KENDE LEVENTE SIKEREI Eseménydús Kende Leven­tének, a Vácott élő tehetséges zongoraművésznek a nyári naptára. Május derekán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kiírt nagydíjért küzdött. A Kadosa Pál vezet­te zsűri megosztott I. díjjal jutalmazta a selejtezőben és a döntőben nyújtott teljesít­ményét. A szóló-diplomakoncertjét követő napon már útban volt Spanyolország felé. öt hang­versenyt adott Zaragoza és Santander koncerttermeiben. Volt olyan est, amikor két­ezer főnyi közönség előtt ját­szott. A lepedő nagyságú lapok közlik fényképét, és nagy el­ismeréssel írnak játékáról, íme: Heraldó de Aragon: „A mű­vek szépségén túl a technika szépségének is tanúi lehet­tünk. Brahms- és Mozart- műveket játszott a magyar Kende Levente. A világosság és az egyszerűség elbűvölő volt ebben a koncertben.” Alerta: „Csodálatos kifeje­zőkészségével tegnap este ámulatba ejtette közönségét a fiatal, 23 éves Kende Levente gyönyörűen felépített prog­ramjával, felkészültségével. Csillogó, lenyűgöző és világos volt a fiatal zongorista játé­ka.” Amaneccr Zaragoza: „Bach- tól Mozarton át Brahmsig a zeneirodalom remekeit mu­tatta be nekünk, nagy mű­vészt ismertünk meg benne. A népes közönség ámulattal és lelkesedéssel köszöntötte a zongora bravúros mesterét.” Rövid pihenés után ismét itthon, a Zeneakadémián kö­vetkezett a zenekari diploma­koncert. A Postások Szimfo­nikus Zenekarát Erdélyi Mik­lós vezényelte. Kende Levente Brahms B-moll zongoraver­senyét játszotta. Közben újabb meghívás érkezett Spanyol- országba: Santanderbe és Se­villába. A spanyol gázsi tette lehe­tővé számára, hogy részt ve­gyen — július 17-e és au­gusztus 5-e között — Salz­burgban, az ünnepi hetek ide­jén szervezett mesteriskolán. Utána tesz eleget a második Spanyolországba szóló meg­hívásnak. Szeptember 15-től Moszkva lakója lesz egy évig. Ennyi időre szól az ösztöndíja. VÁCIAK A HÉT-BEN A héten Vácott járt Balogh Mária, a televízió riportere. A Géza király téri Gimnázium és Szakközépiskola vezetőivel be­szélgetett arról, hogyan patro­nálják a középiskola diákjai a váci szociális otthonokban élő magányos öregeket. A beszélgetés vasárnap este a Hét című műsorban hang­zik el. — Nagyon örülök a szovjet ösztöndíjnak — mondja. — Hárman utazunk a Szovjet­unió fővárosába tanulmánya­ink folytatására, a gyakorlati munka elmélyítésére. P. R. Anyakönyvi hírek Született: Dónusz József és Schvartc Mária: Judit. Jakab István és Szőke Erzsébet: Ró­bert, Kresnyavi József és Kun Eszter: Katalán és József, Mol­nár Géza és Leczki Valéria: Mónika, Ponyist József és Csá­ki Mária: Mária, Varga Sán­dor és Kricsik Teréz: Éva, Csira Imre és Berták Borbá­la: Imre, Juhász Zoltán, és Valuck Magdolna: Magdolna, K'rály Tamás és Podacsek Ka­GÖD TERJESZKEDIK Gombamódra szaporodjak a házak Göd alsó Dunakeszi felé eső részén. A vasút és a 2-es főközlekedési út közötti lapályon sorra ké szülnek a kis épületek. Solymosi felvétele talán: Andrea, Oláh Jónás és Molnár Mária: Mária, Bíró Gyula és Papp Sugérka: Su­gárka, Cziria Sándor és Ze­man ovics Mária: Györgyi, Csa­pj Sándor és Csabai Ilona: Ilona, Fülöp Mihály és Torna Mária: Balázs, Pdtz András és Földi Anna: András, Ipoly- szögii Karoly és Molnár Er­zsébet: Szilvia, Kovács Sándor és Dirigán Piroska: Piroska, Altsach József és Pfaff Éva: József, Linszter György és Vé­szeiéi Erzsébet: Beatrix. Sza- káts Géza és Farkas Valéria: Géza, Takács József és Kábái Margit: Erika, Virsinger Fe­renc és Hamvas Erzsébet: Ka­talin, Czerovszki Ferenc és Szűcs Zsuzsanna: Zsuzsanna, Králik Ferenc és Benedek Ju­lianna: Attila nevű gyerme­ke. Házasságot kötött: Erdős András Agócs Juliannával, Nábelek Gábor Lada Évával, Babik Sándor Paasátka Máriá­val, Demkó Imre Mészáros i Máriával, Steidl Sándor De- j zsőfi Líviával, Viasz Imre Me- | rész Máriával, Birkás Imre Baricz Máriával és Tóth I György Balogh Ibolyával. Vácott hunyt el: Büki Im- réné, szül. Drahony Mária (Vác, Kossuth u. 4.), Berki Sándomé, szül, Majer Irma (Vác, Pálffy u. 47.), Petróczi János (Szob). A tárgyalóteremből... Bíróságon folytatódott a buszstop A 21 éves H. E. budapesti lány meglátogatta Dunakeszin lakó vőlegényét. Elbeszélget­ték az időt, s bizony lekéste az utolsó vonatot. Kiment a ta­nácsnál levő főúti busz­megállóhoz abban bízva, hogy hazajut egy késői autóbuszjá­rattal. Kiss Imre, a göd-alsói ter­melőszövetkezet 29 éves gép­kocsivezetője — egy kis iszoga­tó» után — abban az időben haladt a tsz tulajdonát képező autóbusszal a főúton éjszakai szállására. Meglátta az intege­tő lányt. Megállt, s felajánlot­ta, hogy elviszi őt a fővárosban levő lakására. H. E. felszállt. Kiss Imre el­indult Pest felé, azonban az alagi majornál lefordult az országútról. Szerelmi ajánla­tot tett a lánynak, aki elutasí­totta a javaslatot, és sikolto­zott, dörömbölt az ablakon. Kiss megállt, tépni kezdte a lány ruháját, aki kétségbeeset­ten védekezett. Rövid idő múl­va szolgálatát teljesítő rendőr­járőr közeledett. Kiss mene­külni próbált, sikertelenül. Ügyét most tárgyalta a já­rásbíróság, és erőszakoskodás kísérlete és ittas állapotban történt vezetés címén három évi /szabadságvesztésre ítélte. Védője zett. enyhítésért fellebbe- (p.) Száguldó motoros - figyelmetlen gyalogos Tragikus szerencsétlenség történt a hét elején Kisvácon. Baján Pálné 73 éves Árpád ut­ca 21. szám alatti lakos át akart menni a szemközti — 20. számú — házban lakó lányá­hoz. Az idős asszony figyel­metlenül lépett le a járdáról, s egy száguldó motoros elütötte. Mentőket hívtak. Először a vá­ci, majd a fővárosi honvédkór­házba szállítottak. Egyik lába három helyen eltört, meggon­dolatlanságáért hosszú ideig kórházi ápolásra szorul. Figyelem! A Váci Közgazdasági Szakközépiskola érettségizettek részére kétéves kiegészítő köz- gazdasági tanfolyamot indít, mely­nek befejezésekor közgazdasági szaktárgyakból a hallgatók érett­ségi bizonyítványt kapnak. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, isme­rősöknek, a Váci Fonógyár és a Kötöttárugyár vezetőségének és dolgozóinak, akik felejthetetlen férjem, gyermekünk és testvé­rünk: László Csaba temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virá­got helyeztek és ezzel mély gyá­szunkban osztoztak. László család* VÁCI APROHIRDETESEK Telek eladó. Érdek­lődni lehet: Árpád u. 76. sz. _______________ Ké tszemélyes NÉP- TŰN gumikajak, új­szerű állapotban, áron alul eladó. Megtekint­hető: Sződ Dózsa György u. 20. (önki- szolgáló boltban). MZ oldalkocsis mo­torkerékpár, fizetési könnyítéssel eladó. Vác, Széchenyi u._3. Be költözhető ház, Rá­kóczi u. 4. alatt el­adó. Érdeklődés 4-től 6-ig. Két darab jó állapot­ban lévő esztergomi hordozható cserép­kályha eladó: Vác, Rózsa Ferenc utca 20. Érettségivel rendel­kező férfi vagy női munkaerőt forgalmi gyakornoki és jogosít­vánnyal rendelkező nyugdíjast, éjjeliőri munkakörbe felvesz az Építőipari Szállítá­si Vállalat váci kiren­deltsége: Vác, DCM (telefon 11—820).___ Most felújított Moszk­vics 403-as eladó. Vác, Kertész u. 3. Nyúltenyésztők fi­gyelem ! Kaliforniai és újzélandi növendé­kek nagy választék­ban kaphatók: Vác, Erdős Bernát sor 12. Bánóczi György (18 órától, vasárnap egész nap). _________________ Há z, 2 szoba, konyha, mellékhelyiségekkel, kerttel, beköltözhető­en eladó. Érdeklődés: Mártírok útja 40. (Trafikban), __________ Mo szkvics 403-as sze­mélygépkocsi eladó. Vác, Lőwy Sándor u. H6. Toldi. I I i kaptak szakmunkás-bizonyít­ványt esztergályosok, gép- és járműlakatosok, műszerészek, asztalosok, villanyszerelők, fé­nyezők és mázolok. — 1970-ben kezdtük meg intézetünkben az emelt szintű szakmunkásképzést. Ennek lé­nyege, hogy a növendékek másfél évig tanulják az alap­szakmát, s utána döntik el, hogy a választott szakmacsa­ládon belül merre szakosod­nak tovább. A lakatostanuló például másfél év után gépla­katosként és járműlakatosként tanulhat tovább. ! A második év végén elhagyják a tanmű-! helyt, a harmadévesek már kint dolgoznak az üzemben, { már termelnek. — Mód van arra is, hogy kis idő elteltével más szakmá­ban is vizsgát tehessen a fia­tal szakember. Ha valaki tör­ténetesen gépszerelőként vég­zett, de járműszerelőként sze­retne később dolgozni, egy év j után kérheti a járműszerelő- | szakvizsga letételét. — A gépi forgácsolók szá- , mának emelését szolgálja az ösztönző ösztöndíj-rendszer j bevezetése is. 1972 őszétől eb­ben a szakmában a 130 forin­tos ösztöndíjon felül még 200 forintot kap a tanuló, s ha a vállalattal szerződést köt, ak­kor 250—500 forint társadal­mi ösztöndíjat is kaphat. Ez azt jelenti, hogy a forgácsolótanulónak je­lentkező 14 éves fiatal, ta­nulmányi eredményétől függően, 530—830 forintot kaphat — mondta az intézet igazgató­ja. A következő tanévben min­den helyet betöltenek a duna­keszi intézetben. Néhány di­vatszakmában máris túljelent­kezés van. solyniosi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom