Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám

Nem kéregetés - együttműködés Szocialista szerződés az üzemek és az iskolák között MOHOB'Vnm A felnőttek féltő gondosko­dása a jövő nemzeuekrol — egyidős az emberiseggei. A szülői felelősségérzet es szere­tet a legnemesebb emberi ér­zés, ami társadalmi formákra, termelési viszonyonra való te­kintet nélkül végigkíséri tör­ténelmünket. Nyomban cselekedtek Am a felnőttek szerető gun- dosKoaasa a más gyermekéről — ez a mi tulajdonságunk: a szocialista társadalomoan élő­ké. itnnes peiuaic niaoa is ke­resnénk a tokesorszagokoan. Az óvodaépítésre reiajaniott egynapi Kereset — mint a kar- taii naiuzemi dolgozok esete­ben —, a tarsaaaimi munká­ban épített játszótér, hinta — mint a szentendrei kocsigyár szocialista tmk-bngáaja tette — a ’mi „speciaiuasunk”. a „televíziót minaen tanyai is­kolának- mozgatom sem nő­hetett volna ki másutt, mint a szocialista társadalom tara­ján. A szentendrei járásban ed­dig is sok üzem, ahiüsz,, ter­melőszövetkezet vállalt anya- gi-emoeri áldozatot az új ge­nerációért. Most enne! is toob, nagyszerűbb van születőben: a leinottek, a dolgozok es a gyermekek, az ifjúság kapcso­latának szorosaDora íuzese, az anyagi és erkölcsi támogatás szocialista szerződésben rögzí­tett megvalósítása. A példát a budapesti üze­mek szolgáltatták, es elsők ko­zott talált követőkre a szent­endrei jarásoan. Miről is van szó? A párthatározat suutiiUiiuen — Arról — mondotta Császár Ferenc, a járási pártoizottsag első titkára az e célból össze­hívott aktívaűlésen —, hogy erkölcsileg, politikailag tartai- masaobá, kölcsönösen haszno­sabbá tegyük, a nevelési célok szolgálataoa állítsuk azt a se- gítöszándékot, ami számos üze­münk, termelőszövetkezetünk részéről már eddig is megnyil­vánult a gyermekintézmények iránt. Azt szeretnénk, hogy ami eddig alkalomszerű, spontán kezdeményezés volt, az váljék ezentúl az ifjúságpolitikai párt- határozat végrehajtásának esz­közévé. Rendben van, segítsék az üzemek az iskolákat, óvodá­kat; de hogy lesz ebből köl­csönös haszon, együttműkö­dés? — kérdezhetné valaki. Hogy lehet az iskolának társa­dalmi munkában készített szemléltetőeszközöket, a nyá­ri szünetben elvégzett belső csinosítást a nevelés szolgála­tába állítani? Úgy, ahogy azt a szentend­rei járásban tervezik. Hadd idézzem például Várhegyi Sán­dornak, a Pomáz és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnöké­nek felszólalását, amiben el­mondotta, hogy szövetkezetük már az elmúlt évben is mint­egy 15 ezer forinttal támogat­ta a körzetéhez tartozó közsé­gek iskoláit. Mégpedig úgy, hogy az anyagi segítségéért vi­szonzásul munkát kért az út­törőktől: ők kézbesítették a részközgyűlésekre szóló meghí­vókat a fogyasztási szövetke­zet tagjainak. A feladat a gyermekeknek nem okozott semmiféle megerőltetést, s a kapott pénzből újabb szemlél­tetőeszközöket vásárolhattak iskolájuknak. Szabadnap az ára A munkapszichológia nagy jelentőséget tulajdonít a mun­kahely, a környezet rendjének, tisztaságának. Gyakorlati ta­pasztalatok igazolták, hogy még a színek is hatással van­nak a dolgozókra. A halvány­zöld műhelyfalak megnyugta­tó hatásúak, az elektromos kapcsolók köré festett vörös kör szinte kiabálva figyelmez­tet a veszélyre, a sárga-feke­tére mázolt gépmonstrum ket­tőzött óvatosságra inti kezelő­jét stb. A környezet ha­tása még nagyobb, még közvetlenebb a minden iránt fogékony fiatalokra. A tisz­ta, rendes tanterem frissen meszelt fala, az ápolt padló sokkal inkább tisztaságra, rendszereidre nevel, mint a pókhálós mennyezet s a mál­ladozó vakolat. A jól záródó .ajtóra-ablakra még az „ebad­ták” is jobban vigyáznak, mint ahol „fából van a kilincse, madzag a húzója”. Mármost, ha minden iskolának, óvodá­nak akad patrónusa — egy üzem, egy tsz —, amelynek dolgozói nyaranta társadalmi munkában kimeszelik a tan­termeket, a folyosót, beüvege­zik a törött ablakokat, elvég­zik az apró javításokat, az nemcsak anyagilag jelentős se­gítség a szerény költségvetés­sel gazdálkodó községi taná­csoknak, iskoláknak, hanem a szép szeretetére, a rend meg­becsülésére is nevel. Nincs az az imposztor, aki el ne gon­dolkozna azon: mit jelent, hogy néhány néni, bácsi a sza­bad szombatját, vasárnapját áldozta fel azért, hogy ő tisz­ta, megszépült iskolában kezd­hesse az új tanévet. Kis ország vagyunk, de munkaerőgondjaink a nagyo- kéval vetekszenek. A fizikai munka társadalmi rangjának aggasztó — és általános — de­valválódását nálunk még pá­lyaválasztási torzulások is te­tézik. Köztudott, hogy vannak „divatos" — túlságosan felka­pott —, és vannak elnéptelene­dett — súlyos utánpótlási gon­dokkal küzdő — szakmák. Minden iskolának van patrónusa A szentendreiek által kezde­ményezett szocialista szerződé­sek egyik fontos pontja lesz a pályaválasztással kapcsolatos gyakorlati segítségadás is. Olyan módjaira gondolnak, mint az iskolások látogatása a patronáló üzemben, a szocia­lista brigádok részvétele az iskolai ünnepségeken, az úttö­rő-foglalkozásokon, a gyerekek bevonása a termelőszövetkezet időszerű betakarítási munkái­ba és így tovább. E problémának adott hangot — többek között — Titton Miklós, a Dunakanyar Vízgaz­dálkodási Társulat képviselő­je, amikor elmondotta: olyan kapcsolatot kívánnak kialakí­tani a pomázi 2. sz. Általános Iskola tanulóival és pedagógu­saival, hogy az elősegítse a munkaerő-utánpótlási gondok megoldását is. Olyan együtt­működésre törekszenek a pe­dagógusokkal a gyermekek munkára nevelésében, hogy kikerülve az iskolából, sem őket, sem munkáltatójukat ne érje csalódás. Ettől az újfajta patronázsmozgalomtól azt vár­ják — mondotta —, hogy idő­vel elejét vegye a járásbeli fiatalok ingázásának, elván­dorlásának; azt szeretnék, ha a fiatalok lakóhelyükön talál­nának maguknak értelmes, hasznos munkát, s a vállala­toknak se kellene anyagi ere­jük jelentős részét a messzi vidékekről toborzott dolgozók munkásszálláson való elhelye­zésére fordítani. Az aktívaülésen a szentend­rei járás valamennyi iskolája, óvodája patrónusra, „gazdára” talált. Bízunk benne, hogy ez a mozgalom éppúgy beváltja majd a hozzáfűzött reménye­ket, mint az a néhány évvel ezelőtti, amely a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek erköl­csi-politikai megszilárdítását, anyagi megsegítését tűzte ki céljáül. Nyíri Éva Gyömröi kulturális napok ’72 Dózsa-szobrot avatnak vasárnap Befejezéshez közeledik a gyömröi kulturális napok idei rendezvénysorozata. Az úttörő- házban az elmúlt héten nyitot­ták meg az átrendezett Rá- kóczi-emlékszobát. Június 25- re tervezték a 60. éves fennál­lását ünneplő gyömröi Erkel Ferenc szövetkezeti énekkar jubileumi hangversenyének megtartását. A közbejött aka­dályok miatt a hangversenyt az ősz folyamán rendezik meg. A hét végén gazdag prog­ramot kínál a kulturális napok eseménysorozata a gyömrőiek- nek. Július 1-én, szombaton es­te fél 8-kor a Halászkert Étte­rem kerthelyiségében magyar- nóta-estet rendeznek, fellépnek Gaál Gabriella, Talabér Erzsé­bet, Urbán Katalin, Bojtor Im­re, Reményi József. Konferál: Orosz András. Idős Pál Mihály, a tavaly el­hunyt szobrászművész gazdag örökséget hagyott a községnek. Még a 60-as évek elején aján­dékozta a községnek Dózsa György, a nagy parasztvezér portréját. Nos, a szobor idő­közben eléggé megrongálódott, ezért Pál Andrást, az elhunyt szobrászművész fiát kérték fel a Dózsa-szobor hasonmásának elkészítésére. A szobor elké­szült, átadására július 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor ke­rül sor a tanácsháza előtti té­ren. Ugyanezen a napon, dél­után 4 órakor vetélkedő lesz a művelődési házban a paraszt- háború történetéből, majd a nap táncesttel zárul. Július 3-án, hétfőn, a gyöm­röi Rákóczi-beszéd évforduló­ja tiszteletére klubestet ren­deznek, este 6 órakor. G. J. MAI MŰSOR MOZIK Monor: Halál a kanyarban. Nyáregyháza: Mouret abbé vétke. Pilis: Diploma előtt. Vecsés: Rab­szolgák. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, művelődési ház: Dózsa- emlékkiállítás, nyitva 12-től 19 óráig. XIV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1972. JÚNIUS 30., PÉNTEK AUTÓSZERVIZ ÉS BENZINKÚT Épül-e kemping a 4-es mellett? GAZDASÁGOK AZ AUTÓSOKÉRT Az elmúlt héten átadták ren­deltetésének Maglódon, a 31-es (Jászberényi) út mellett azt a korszerű benzinkútkombinátot, melyet az Egyesült Ecser— Gyömrő Petőfi Tsz épített. A benzinkútnál a normál benzin mellett extra mi- ségű üzemanyagot is tan­kolhatnak a gépkocsiveze­tők, s ugyanitt fűtőolajat is árulnak. A kút mellett a tsz presszójá­ban a vendégek kulturált kör­nyezetben tölthetik idejüket. A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a 4-es főközlekedé­si út mellett, a monori Kos­suth Tsz kezelésében megnyílt a megye egyik legnagyobb, legkorszerűbb benzinkútja. A „leg”-ek szépséghibája:, extra minőségű benzint nem lehet kapni. Reggel hat óra van, de Mo- nori-erdőn, az Autócsárda előtt már legalább tíz gépko­csi parkíroz. Többségük kül­földi rendszámú. Kedvelik az erdei specialitással készült lányost és pogácsát, no meg a finom reggeli falatokat. A leg­kedveltebb reggeli a csárdá­ban a vesevelő gombával. Eb­ből fogy a legtöbb naponta. Ecsedi Jánostól, az üzlet ve­zetőjétől megtudtuk, nagyon népszerű a vendégek körében az Autócsárda konyhája. Na­ponta 500—600 adag étel ké­szül, fogy el itt. Különösen a belsőségekből készült ételek népszerűek. A konyha vezetője, Antal Pálné 16 éve dolgozik ezen a helyen. Az Autócsár­dában készült pogácsa recept­jét már nem egy külföldi ven­dég is elkérte. A II. osztály ellenére az árak elfogadhatók. Az ételek­re semmi panasz nem merül fel. A kiszolgáló személyzet munkája mintaszerű, gyorsak, pontosak, udvariasak a fel­szolgálók, és ez, úgy véljük, mindennél többet mond. Vá­mosi György, az üzlet helyet­tes vezetője több nyelven be­A Monori Állami Gazdaság a 4-es műút és a vasadi be­kötő úit találkozásánál korsze­rű autószervizt és benzinkutat épít. Ugyancsak itt a Pannó­nia Vendéglátó Vállalat kor­szerű presszót ad át rendelte­tésének a közeljövőben. Távlati tervként került szóba, hogy autószerviz ú: benzinkút mellett egy kemping is épülne. Na­gyon kellene. A tárgyalá­sok megkezdődtek. A szerviz és a kút átadását július közepére tervezi az ál­lami gazdaság. Monoron, a főtéri benzinkút akadályozza a forgalmat, ezért hamarosan elköltözik innen a Kossuth Lajos utca elején le­vő térre. G. J. szél, így a betérő külföldiek is meg tudják értetni magu­kat. Itt elsősorban nem az ital- fogyasztás a döntő, hanem az étel. Naponta nem ritka az ezer-ezerkétszáz vendég sem, és valamennyien így köszön­nek: viszontlátásra. Sikeresen szerepeltek a Mo­nori Állami Gazdaság fiataljai a MEDOSZ-sportversenyen. A jól sikerült házi és területi ver­seny után 60 főnyi küldöttség utazott Gödöllőre. Molnár László, a dánszentmiklösi terü­let dolgozója több számban is bebizonyította tehetségét. Egé­szen kiváló eredménnyel, 631 centivel lett első a távolugrás­ban. Megnyerte ezenkívül a A reklám Ügyes ötlet volt a monori kisiparosoktól, hogy az új székhazuk kerítésére rek­lámtáblát helyeztek, ahol feltüntették szakmájukat, címüket. Figyelemre méltó ez, szolgáltatásuk igénybe­vételére serkent. Ez a reklámozás nem áll ellentétben a július 1-én hatályba lépő minisztériu­mi rendelkezéssel, amely a reklám- és hirdetési tevé­kenységről szól. Hogy miért térünk ki erre? Mert töb­ben megkérdezték, lehet-e nyilvános helyen különböző ipari, kereskedelmi tevé­kenységet reklámozni. A fenti rendelkezés sze­rint — hasonlóan a monori kisiparosokhoz — lehet, ha az nem ütközik jogszabá­lyokba, közerkölcsöt nem sértő, megtévesztésre nem alkalmas, más terméket vagy szolgáltatást nem ócsárló stb. S ha már a monori kis­iparosok reklámtáblája ke­rült szóba, hadd jegyezzük meg: nem ártana a táblát odébb helyezni, mert az előtte levő — állandóan te­rebélyesedő — fa eltakarja a hirdetéseket! (hörömpő) Két hét a Balatonon A monori-erdei általános iskola úttörőrendőrei jó mun­kájukért kéthetes, ingyenes táborozáson vesznek részt a Balaton mellett. 100 méteres síkfutást is 12,2 másodperces eredménnyel. Több értékes helyezést is szereztek még a gazdaság spor­tolói. Bemutatkozott a női fo­cicsapat is, amely a gödöllőiek- töl csak két tizenegyessel ka­pott ki, 2:1 arányban. A gazda­ság vezetői a jól szerepelt spor­tolókat dicséretben részesítet­ték. (gér) AZ ERDEI POGÁCSA TITKA Az Autócsárdában nem fogy az ital Gér József SPORT Siker a mm MEDOSZ sportversenyen Egyedül a tanyán Az 1971-72. évi járási labdarúgó-bajnokság végeredménye Üllőt elhagyva, Tomyoslöb határán, az árokparton fehér hajú néni üldögél fűvel tömött zsákján. — Telepedjen le az elv- társ .. Oda, oda tessék, ahol dúsabb a fű — az egyik zsom- békos részre mutat. — Mert jobb ülés van itt, mint a leg­kényelmesebb páholyban, tes­sék csak kipróbálni — mond­ja. — Elfáradt, pihemget a néni? — kérdezem. —Nem én — feleli kétkedve —, mitől fáradtam volna el? Ettől a kis fűszedéstől? Csak hát, tetszik tudni, nem a leg­jobbak már a lábaim. Azért még elbírnak. Most ülök egy kicsit, nézem az utat... az autókat.., ezeket a nagy ga­bonatáblákat. Közben úgy él tudok gondolkozni, hogy egész jól eltelik az idő. Néha erre- vetődik egv-egy ismerős is, el­beszélgetünk. — Mert tessék csak nézni ezeket a nagy táblákat — foly­tatja. — Erre is, arra is, amer­re a szem ellát. Ez mind vala­mikor a Horváth uraságé volt. Szegény jó férjemmel minden, de minden nyáron részes aratók voltunk. Kép­zelheti, milyen sokat izzad­tunk ezeken a földeken. Az uram kaszált, én markot szed­tem. Csak az aratás hetekig tartott, aztán jött a hordás, a cséplés... Most nemsokára itt lesznek a kombájnok, és két nap alatt végeznek, még a szalmát is összehúzzák. — Szegény jó uiram a fel- szabadulás előtt földmunkás volt, zsellér, ahogy akkor mondtuk, én meg cselédlány Pesten. Ósszeismerkedtünk, az uram üllei, én monori vol­tam. A faluba költöztünk, ott volt egy kis házálcánk. 1946- ban földet kaptunk, akkor ki­költöztünk erre a tanyára. Első­ként léptünk be a tsz-be 1949- ben. Alapító tagok vagyunk. So­sem felejtem el, 169 holdon kezdtünk. A lányom és a ve- jem is belépett velünk, de ők hamarosan elkerültek más be­osztásba, és... — Előveszi zsebkendőjét, előbb csak szem­üvegét, majd könnyeit kezdi törülgetni vele. — 1953. jú­lius 21-én mindketten a Tiszá­ba fulladtak. Tiszakécskére mentek kirándulni, ott történt a haláleset. Egy mély sóhaj után foly­tatja: — .Egy árva maradt utánuk, Rózsika, magamhoz vettem mevelgettem, majd a fóti gyermekvárosba került, ahol kitanították. Jelenleg a helyi bölcsődében dolgozik, van egy szép kisgyermeke is ..., aki újra csak árva, az apja kamionos volt, baleset érte... — Hát ez az én sorsom, elv­társ, itt éldegélek ezen a ta­nyán, látni is innét. Egyedül va­gyok, s egyre nehezebb lesz, mert mindig öregebb leszek. A jövő hónap 30-án leszek 70 éves. Kis tsz-járadékból élek, s még most csiak, de mi lesz, ha leesek a lábamról?... Szomorú vagyok, amikor el­köszönök Erős Istvánnétól. Ér­zem, tennünk kellene valamit, hogy magányos napjait elosz­lassuk, hogy többet legyen em­berek között, de. hogy járhat­na ilven messziről be, akár az öregek napközijébe is? Talán, ha a tsz génkoesiján arra jár valaki, szólhatna neki: „Tes­sék. Erős néni, szálljon be. elvisszük!” S aztán haza is vinné őt. Ha csak hébe-hóba is, de jólesne neki 1... Ács György 1. Őri 2. Pilis II. 3. Nyáregyháza 4. Mende 5. Monor II. 6. Maglód II. 7. Vasad 8. Gyömrő 9. Sülysáp n. 10. Ecser 11. Csévharaszt 12. Monori-erdő 22 17 4 1 74:18 38 IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG 22 14 3 5 90:32 31 22 10 8 4 66:34 28 1. Monor II. 17 14 1 2 84:21 29 22 12 4 6 44:33 28 2. Űri 17 13 3 1 39:14 29 22 9 9 4 58:40 27 3. Mende 17 8 3 6 42:24 19 22 11 3 8 49:43 25 4. Maglód II. 17 8 2 7 33:30 18 22 11 1 10 39:52 23 5. Nyáregyháza 17 9 — 8 35:32 18 22 8 4 10 41:42 20 6. Vasad 17 8 1 8 35:47 17 22 6 4 12 37:54 16 7. Pilis II. 17 6 3 8 39:66 15 22 6 2 14 28:69 14 8. Ecser 17 4 4 9 23:33 12 22 5 3 14 37:78 13 9. Gyömrő 9 2 1 6 4:9 5 22 0 1 21 3:71 1 10. Monori-erdő 17 0 0 17 0:63 0 VECSÉS: Ez azért mégis meglepő volt Nem kellett különösebb jós­tehetség ahhoz, hogy meg­mondják: a bajnokság utolsó fordulójában a vecsési együt­tes vereséget szenved Dunaúj­városban. Az NB I-es játéko­sokkal teletűzdelt Építők a második helyen végzett a baj­nokságban. Nos, a 4:0-ás ve­reség azért mégis meglepő, hi­szen ilyen arányú vereségre nem számított senki. Az igaz, hogy az elmúlt hetekben a pontszerzések ellenére döcö­gött a vecsési gépezet, de a csapat lelkesedéssel ellensú­lyozta ezt. Vasárnap ez hiány­zott. Ennyi előnyt egy ilyen kitűnő együttesnek, mint a Dunaújvárosi Építők, nem ad­hat a VSE. A vecsésiek sze­replésére még visszatérünk, mindenesetre az alapvető tölt, a bentmaradást, teljesítette az együttes. Sokkal több nincs is ebben a csapatban. Körülte­kintő erősítéssel, fiatalítással a jövő évi bajnokságban lé­nyegesen komolyabb szerepet játszhatnak. (sz.) Ezúton mondunk köszönetét ba­rátainknak, minden kedves isme­rősünknek, hogy felejthetetlen halottunk, a legdrágább feleség és édesanya. Haár Lászlóné temeté­sén részt vettek. Köszönjük az el­halálozás alkalmával kifejezett részvétnyilvánításokat. Gyászoló család. \ 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom