Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-30 / 152. szám
Nem kéregetés - együttműködés Szocialista szerződés az üzemek és az iskolák között MOHOB'Vnm A felnőttek féltő gondoskodása a jövő nemzeuekrol — egyidős az emberiseggei. A szülői felelősségérzet es szeretet a legnemesebb emberi érzés, ami társadalmi formákra, termelési viszonyonra való tekintet nélkül végigkíséri történelmünket. Nyomban cselekedtek Am a felnőttek szerető gun- dosKoaasa a más gyermekéről — ez a mi tulajdonságunk: a szocialista társadalomoan élőké. itnnes peiuaic niaoa is keresnénk a tokesorszagokoan. Az óvodaépítésre reiajaniott egynapi Kereset — mint a kar- taii naiuzemi dolgozok eseteben —, a tarsaaaimi munkában épített játszótér, hinta — mint a szentendrei kocsigyár szocialista tmk-bngáaja tette — a ’mi „speciaiuasunk”. a „televíziót minaen tanyai iskolának- mozgatom sem nőhetett volna ki másutt, mint a szocialista társadalom taraján. A szentendrei járásban eddig is sok üzem, ahiüsz,, termelőszövetkezet vállalt anya- gi-emoeri áldozatot az új generációért. Most enne! is toob, nagyszerűbb van születőben: a leinottek, a dolgozok es a gyermekek, az ifjúság kapcsolatának szorosaDora íuzese, az anyagi és erkölcsi támogatás szocialista szerződésben rögzített megvalósítása. A példát a budapesti üzemek szolgáltatták, es elsők kozott talált követőkre a szentendrei jarásoan. Miről is van szó? A párthatározat suutiiUiiuen — Arról — mondotta Császár Ferenc, a járási pártoizottsag első titkára az e célból összehívott aktívaűlésen —, hogy erkölcsileg, politikailag tartai- masaobá, kölcsönösen hasznosabbá tegyük, a nevelési célok szolgálataoa állítsuk azt a se- gítöszándékot, ami számos üzemünk, termelőszövetkezetünk részéről már eddig is megnyilvánult a gyermekintézmények iránt. Azt szeretnénk, hogy ami eddig alkalomszerű, spontán kezdeményezés volt, az váljék ezentúl az ifjúságpolitikai párt- határozat végrehajtásának eszközévé. Rendben van, segítsék az üzemek az iskolákat, óvodákat; de hogy lesz ebből kölcsönös haszon, együttműködés? — kérdezhetné valaki. Hogy lehet az iskolának társadalmi munkában készített szemléltetőeszközöket, a nyári szünetben elvégzett belső csinosítást a nevelés szolgálatába állítani? Úgy, ahogy azt a szentendrei járásban tervezik. Hadd idézzem például Várhegyi Sándornak, a Pomáz és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnökének felszólalását, amiben elmondotta, hogy szövetkezetük már az elmúlt évben is mintegy 15 ezer forinttal támogatta a körzetéhez tartozó községek iskoláit. Mégpedig úgy, hogy az anyagi segítségéért viszonzásul munkát kért az úttörőktől: ők kézbesítették a részközgyűlésekre szóló meghívókat a fogyasztási szövetkezet tagjainak. A feladat a gyermekeknek nem okozott semmiféle megerőltetést, s a kapott pénzből újabb szemléltetőeszközöket vásárolhattak iskolájuknak. Szabadnap az ára A munkapszichológia nagy jelentőséget tulajdonít a munkahely, a környezet rendjének, tisztaságának. Gyakorlati tapasztalatok igazolták, hogy még a színek is hatással vannak a dolgozókra. A halványzöld műhelyfalak megnyugtató hatásúak, az elektromos kapcsolók köré festett vörös kör szinte kiabálva figyelmeztet a veszélyre, a sárga-feketére mázolt gépmonstrum kettőzött óvatosságra inti kezelőjét stb. A környezet hatása még nagyobb, még közvetlenebb a minden iránt fogékony fiatalokra. A tiszta, rendes tanterem frissen meszelt fala, az ápolt padló sokkal inkább tisztaságra, rendszereidre nevel, mint a pókhálós mennyezet s a málladozó vakolat. A jól záródó .ajtóra-ablakra még az „ebadták” is jobban vigyáznak, mint ahol „fából van a kilincse, madzag a húzója”. Mármost, ha minden iskolának, óvodának akad patrónusa — egy üzem, egy tsz —, amelynek dolgozói nyaranta társadalmi munkában kimeszelik a tantermeket, a folyosót, beüvegezik a törött ablakokat, elvégzik az apró javításokat, az nemcsak anyagilag jelentős segítség a szerény költségvetéssel gazdálkodó községi tanácsoknak, iskoláknak, hanem a szép szeretetére, a rend megbecsülésére is nevel. Nincs az az imposztor, aki el ne gondolkozna azon: mit jelent, hogy néhány néni, bácsi a szabad szombatját, vasárnapját áldozta fel azért, hogy ő tiszta, megszépült iskolában kezdhesse az új tanévet. Kis ország vagyunk, de munkaerőgondjaink a nagyo- kéval vetekszenek. A fizikai munka társadalmi rangjának aggasztó — és általános — devalválódását nálunk még pályaválasztási torzulások is tetézik. Köztudott, hogy vannak „divatos" — túlságosan felkapott —, és vannak elnéptelenedett — súlyos utánpótlási gondokkal küzdő — szakmák. Minden iskolának van patrónusa A szentendreiek által kezdeményezett szocialista szerződések egyik fontos pontja lesz a pályaválasztással kapcsolatos gyakorlati segítségadás is. Olyan módjaira gondolnak, mint az iskolások látogatása a patronáló üzemben, a szocialista brigádok részvétele az iskolai ünnepségeken, az úttörő-foglalkozásokon, a gyerekek bevonása a termelőszövetkezet időszerű betakarítási munkáiba és így tovább. E problémának adott hangot — többek között — Titton Miklós, a Dunakanyar Vízgazdálkodási Társulat képviselője, amikor elmondotta: olyan kapcsolatot kívánnak kialakítani a pomázi 2. sz. Általános Iskola tanulóival és pedagógusaival, hogy az elősegítse a munkaerő-utánpótlási gondok megoldását is. Olyan együttműködésre törekszenek a pedagógusokkal a gyermekek munkára nevelésében, hogy kikerülve az iskolából, sem őket, sem munkáltatójukat ne érje csalódás. Ettől az újfajta patronázsmozgalomtól azt várják — mondotta —, hogy idővel elejét vegye a járásbeli fiatalok ingázásának, elvándorlásának; azt szeretnék, ha a fiatalok lakóhelyükön találnának maguknak értelmes, hasznos munkát, s a vállalatoknak se kellene anyagi erejük jelentős részét a messzi vidékekről toborzott dolgozók munkásszálláson való elhelyezésére fordítani. Az aktívaülésen a szentendrei járás valamennyi iskolája, óvodája patrónusra, „gazdára” talált. Bízunk benne, hogy ez a mozgalom éppúgy beváltja majd a hozzáfűzött reményeket, mint az a néhány évvel ezelőtti, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezetek erkölcsi-politikai megszilárdítását, anyagi megsegítését tűzte ki céljáül. Nyíri Éva Gyömröi kulturális napok ’72 Dózsa-szobrot avatnak vasárnap Befejezéshez közeledik a gyömröi kulturális napok idei rendezvénysorozata. Az úttörő- házban az elmúlt héten nyitották meg az átrendezett Rá- kóczi-emlékszobát. Június 25- re tervezték a 60. éves fennállását ünneplő gyömröi Erkel Ferenc szövetkezeti énekkar jubileumi hangversenyének megtartását. A közbejött akadályok miatt a hangversenyt az ősz folyamán rendezik meg. A hét végén gazdag programot kínál a kulturális napok eseménysorozata a gyömrőiek- nek. Július 1-én, szombaton este fél 8-kor a Halászkert Étterem kerthelyiségében magyar- nóta-estet rendeznek, fellépnek Gaál Gabriella, Talabér Erzsébet, Urbán Katalin, Bojtor Imre, Reményi József. Konferál: Orosz András. Idős Pál Mihály, a tavaly elhunyt szobrászművész gazdag örökséget hagyott a községnek. Még a 60-as évek elején ajándékozta a községnek Dózsa György, a nagy parasztvezér portréját. Nos, a szobor időközben eléggé megrongálódott, ezért Pál Andrást, az elhunyt szobrászművész fiát kérték fel a Dózsa-szobor hasonmásának elkészítésére. A szobor elkészült, átadására július 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor kerül sor a tanácsháza előtti téren. Ugyanezen a napon, délután 4 órakor vetélkedő lesz a művelődési házban a paraszt- háború történetéből, majd a nap táncesttel zárul. Július 3-án, hétfőn, a gyömröi Rákóczi-beszéd évfordulója tiszteletére klubestet rendeznek, este 6 órakor. G. J. MAI MŰSOR MOZIK Monor: Halál a kanyarban. Nyáregyháza: Mouret abbé vétke. Pilis: Diploma előtt. Vecsés: Rabszolgák. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, művelődési ház: Dózsa- emlékkiállítás, nyitva 12-től 19 óráig. XIV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1972. JÚNIUS 30., PÉNTEK AUTÓSZERVIZ ÉS BENZINKÚT Épül-e kemping a 4-es mellett? GAZDASÁGOK AZ AUTÓSOKÉRT Az elmúlt héten átadták rendeltetésének Maglódon, a 31-es (Jászberényi) út mellett azt a korszerű benzinkútkombinátot, melyet az Egyesült Ecser— Gyömrő Petőfi Tsz épített. A benzinkútnál a normál benzin mellett extra mi- ségű üzemanyagot is tankolhatnak a gépkocsivezetők, s ugyanitt fűtőolajat is árulnak. A kút mellett a tsz presszójában a vendégek kulturált környezetben tölthetik idejüket. A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a 4-es főközlekedési út mellett, a monori Kossuth Tsz kezelésében megnyílt a megye egyik legnagyobb, legkorszerűbb benzinkútja. A „leg”-ek szépséghibája:, extra minőségű benzint nem lehet kapni. Reggel hat óra van, de Mo- nori-erdőn, az Autócsárda előtt már legalább tíz gépkocsi parkíroz. Többségük külföldi rendszámú. Kedvelik az erdei specialitással készült lányost és pogácsát, no meg a finom reggeli falatokat. A legkedveltebb reggeli a csárdában a vesevelő gombával. Ebből fogy a legtöbb naponta. Ecsedi Jánostól, az üzlet vezetőjétől megtudtuk, nagyon népszerű a vendégek körében az Autócsárda konyhája. Naponta 500—600 adag étel készül, fogy el itt. Különösen a belsőségekből készült ételek népszerűek. A konyha vezetője, Antal Pálné 16 éve dolgozik ezen a helyen. Az Autócsárdában készült pogácsa receptjét már nem egy külföldi vendég is elkérte. A II. osztály ellenére az árak elfogadhatók. Az ételekre semmi panasz nem merül fel. A kiszolgáló személyzet munkája mintaszerű, gyorsak, pontosak, udvariasak a felszolgálók, és ez, úgy véljük, mindennél többet mond. Vámosi György, az üzlet helyettes vezetője több nyelven beA Monori Állami Gazdaság a 4-es műút és a vasadi bekötő úit találkozásánál korszerű autószervizt és benzinkutat épít. Ugyancsak itt a Pannónia Vendéglátó Vállalat korszerű presszót ad át rendeltetésének a közeljövőben. Távlati tervként került szóba, hogy autószerviz ú: benzinkút mellett egy kemping is épülne. Nagyon kellene. A tárgyalások megkezdődtek. A szerviz és a kút átadását július közepére tervezi az állami gazdaság. Monoron, a főtéri benzinkút akadályozza a forgalmat, ezért hamarosan elköltözik innen a Kossuth Lajos utca elején levő térre. G. J. szél, így a betérő külföldiek is meg tudják értetni magukat. Itt elsősorban nem az ital- fogyasztás a döntő, hanem az étel. Naponta nem ritka az ezer-ezerkétszáz vendég sem, és valamennyien így köszönnek: viszontlátásra. Sikeresen szerepeltek a Monori Állami Gazdaság fiataljai a MEDOSZ-sportversenyen. A jól sikerült házi és területi verseny után 60 főnyi küldöttség utazott Gödöllőre. Molnár László, a dánszentmiklösi terület dolgozója több számban is bebizonyította tehetségét. Egészen kiváló eredménnyel, 631 centivel lett első a távolugrásban. Megnyerte ezenkívül a A reklám Ügyes ötlet volt a monori kisiparosoktól, hogy az új székhazuk kerítésére reklámtáblát helyeztek, ahol feltüntették szakmájukat, címüket. Figyelemre méltó ez, szolgáltatásuk igénybevételére serkent. Ez a reklámozás nem áll ellentétben a július 1-én hatályba lépő minisztériumi rendelkezéssel, amely a reklám- és hirdetési tevékenységről szól. Hogy miért térünk ki erre? Mert többen megkérdezték, lehet-e nyilvános helyen különböző ipari, kereskedelmi tevékenységet reklámozni. A fenti rendelkezés szerint — hasonlóan a monori kisiparosokhoz — lehet, ha az nem ütközik jogszabályokba, közerkölcsöt nem sértő, megtévesztésre nem alkalmas, más terméket vagy szolgáltatást nem ócsárló stb. S ha már a monori kisiparosok reklámtáblája került szóba, hadd jegyezzük meg: nem ártana a táblát odébb helyezni, mert az előtte levő — állandóan terebélyesedő — fa eltakarja a hirdetéseket! (hörömpő) Két hét a Balatonon A monori-erdei általános iskola úttörőrendőrei jó munkájukért kéthetes, ingyenes táborozáson vesznek részt a Balaton mellett. 100 méteres síkfutást is 12,2 másodperces eredménnyel. Több értékes helyezést is szereztek még a gazdaság sportolói. Bemutatkozott a női focicsapat is, amely a gödöllőiek- töl csak két tizenegyessel kapott ki, 2:1 arányban. A gazdaság vezetői a jól szerepelt sportolókat dicséretben részesítették. (gér) AZ ERDEI POGÁCSA TITKA Az Autócsárdában nem fogy az ital Gér József SPORT Siker a mm MEDOSZ sportversenyen Egyedül a tanyán Az 1971-72. évi járási labdarúgó-bajnokság végeredménye Üllőt elhagyva, Tomyoslöb határán, az árokparton fehér hajú néni üldögél fűvel tömött zsákján. — Telepedjen le az elv- társ .. Oda, oda tessék, ahol dúsabb a fű — az egyik zsom- békos részre mutat. — Mert jobb ülés van itt, mint a legkényelmesebb páholyban, tessék csak kipróbálni — mondja. — Elfáradt, pihemget a néni? — kérdezem. —Nem én — feleli kétkedve —, mitől fáradtam volna el? Ettől a kis fűszedéstől? Csak hát, tetszik tudni, nem a legjobbak már a lábaim. Azért még elbírnak. Most ülök egy kicsit, nézem az utat... az autókat.., ezeket a nagy gabonatáblákat. Közben úgy él tudok gondolkozni, hogy egész jól eltelik az idő. Néha erre- vetődik egv-egy ismerős is, elbeszélgetünk. — Mert tessék csak nézni ezeket a nagy táblákat — folytatja. — Erre is, arra is, amerre a szem ellát. Ez mind valamikor a Horváth uraságé volt. Szegény jó férjemmel minden, de minden nyáron részes aratók voltunk. Képzelheti, milyen sokat izzadtunk ezeken a földeken. Az uram kaszált, én markot szedtem. Csak az aratás hetekig tartott, aztán jött a hordás, a cséplés... Most nemsokára itt lesznek a kombájnok, és két nap alatt végeznek, még a szalmát is összehúzzák. — Szegény jó uiram a fel- szabadulás előtt földmunkás volt, zsellér, ahogy akkor mondtuk, én meg cselédlány Pesten. Ósszeismerkedtünk, az uram üllei, én monori voltam. A faluba költöztünk, ott volt egy kis házálcánk. 1946- ban földet kaptunk, akkor kiköltöztünk erre a tanyára. Elsőként léptünk be a tsz-be 1949- ben. Alapító tagok vagyunk. Sosem felejtem el, 169 holdon kezdtünk. A lányom és a ve- jem is belépett velünk, de ők hamarosan elkerültek más beosztásba, és... — Előveszi zsebkendőjét, előbb csak szemüvegét, majd könnyeit kezdi törülgetni vele. — 1953. július 21-én mindketten a Tiszába fulladtak. Tiszakécskére mentek kirándulni, ott történt a haláleset. Egy mély sóhaj után folytatja: — .Egy árva maradt utánuk, Rózsika, magamhoz vettem mevelgettem, majd a fóti gyermekvárosba került, ahol kitanították. Jelenleg a helyi bölcsődében dolgozik, van egy szép kisgyermeke is ..., aki újra csak árva, az apja kamionos volt, baleset érte... — Hát ez az én sorsom, elvtárs, itt éldegélek ezen a tanyán, látni is innét. Egyedül vagyok, s egyre nehezebb lesz, mert mindig öregebb leszek. A jövő hónap 30-án leszek 70 éves. Kis tsz-járadékból élek, s még most csiak, de mi lesz, ha leesek a lábamról?... Szomorú vagyok, amikor elköszönök Erős Istvánnétól. Érzem, tennünk kellene valamit, hogy magányos napjait eloszlassuk, hogy többet legyen emberek között, de. hogy járhatna ilven messziről be, akár az öregek napközijébe is? Talán, ha a tsz génkoesiján arra jár valaki, szólhatna neki: „Tessék. Erős néni, szálljon be. elvisszük!” S aztán haza is vinné őt. Ha csak hébe-hóba is, de jólesne neki 1... Ács György 1. Őri 2. Pilis II. 3. Nyáregyháza 4. Mende 5. Monor II. 6. Maglód II. 7. Vasad 8. Gyömrő 9. Sülysáp n. 10. Ecser 11. Csévharaszt 12. Monori-erdő 22 17 4 1 74:18 38 IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG 22 14 3 5 90:32 31 22 10 8 4 66:34 28 1. Monor II. 17 14 1 2 84:21 29 22 12 4 6 44:33 28 2. Űri 17 13 3 1 39:14 29 22 9 9 4 58:40 27 3. Mende 17 8 3 6 42:24 19 22 11 3 8 49:43 25 4. Maglód II. 17 8 2 7 33:30 18 22 11 1 10 39:52 23 5. Nyáregyháza 17 9 — 8 35:32 18 22 8 4 10 41:42 20 6. Vasad 17 8 1 8 35:47 17 22 6 4 12 37:54 16 7. Pilis II. 17 6 3 8 39:66 15 22 6 2 14 28:69 14 8. Ecser 17 4 4 9 23:33 12 22 5 3 14 37:78 13 9. Gyömrő 9 2 1 6 4:9 5 22 0 1 21 3:71 1 10. Monori-erdő 17 0 0 17 0:63 0 VECSÉS: Ez azért mégis meglepő volt Nem kellett különösebb jóstehetség ahhoz, hogy megmondják: a bajnokság utolsó fordulójában a vecsési együttes vereséget szenved Dunaújvárosban. Az NB I-es játékosokkal teletűzdelt Építők a második helyen végzett a bajnokságban. Nos, a 4:0-ás vereség azért mégis meglepő, hiszen ilyen arányú vereségre nem számított senki. Az igaz, hogy az elmúlt hetekben a pontszerzések ellenére döcögött a vecsési gépezet, de a csapat lelkesedéssel ellensúlyozta ezt. Vasárnap ez hiányzott. Ennyi előnyt egy ilyen kitűnő együttesnek, mint a Dunaújvárosi Építők, nem adhat a VSE. A vecsésiek szereplésére még visszatérünk, mindenesetre az alapvető tölt, a bentmaradást, teljesítette az együttes. Sokkal több nincs is ebben a csapatban. Körültekintő erősítéssel, fiatalítással a jövő évi bajnokságban lényegesen komolyabb szerepet játszhatnak. (sz.) Ezúton mondunk köszönetét barátainknak, minden kedves ismerősünknek, hogy felejthetetlen halottunk, a legdrágább feleség és édesanya. Haár Lászlóné temetésén részt vettek. Köszönjük az elhalálozás alkalmával kifejezett részvétnyilvánításokat. Gyászoló család. \ 4 I
